A magyar őstörténelem

"Dokumentum" film a spektrumon most - Atillát pszichopata gyilkosnak, stb nevezik, és nagyjából ezen a színvonalon mozog a történet. Természetesen Jordanesre hivatkozva...

Az "ősvallásnál" is nagyon jól felismerte Adorján, hogy a vallásoknak ( itthon a kereszténységel) "gáz" van. Személyes véleményem hasonló amit részben Magyar Adorján is valott, hogy amig vallási gondolkozás - idegen hitrendszer lesz Magyarországon, addig sosem lesz felemelkedés igazán.

Nagyon jó írás! Külön kiemelendő, hogy az akkori "MTA-sok" hogy ellenezték a magyar nyelvet. Mint manapság a rovás írásról mondják, hogy "felesleges" Móricz Zsigmond, Kárpát medencei magyar eredet nézete szintén el van hallgatva. Úgy állítják be az MTA történelem hamisítói, hogy a Kárpát medencei őseredet mintha valami újdonság lenne ami az interneten terjeng. Soha nem volt újdonság! Mindig is sokan tudták és több mint 100 ével ezelőtt is beszéltek erről az emberek, legalább annyira mint most itt mi a fórumon, de mindig jött egy háború a győztesek történelemhamisitásával, ami próbálta eltörölni az igazságot, de mindig életre kell hiába próbálkoznak. Remélem egyszer eljutunk arra a szintre is, hogy Magyar Adorjánt tanítják a sulidban minimum.

Egy kis olvasnivaló magyar ősnyelv és ősvallás témában link

<#eljen>

<#eljen>

Áldott Karácsonyt Mindenkinek Uraim!

Itt a blogom, benne az embertani típusokat lehet megismerni. http://embartanitipusok.blog.hu/

A Szíriusz hajnala

😄

Bocsánat a pici offért, de remélem ez elfér ide 😊

A Magyar Nemzeteben találtam egy cikket, sajnálatos hogy nem teszik fel online. Beszkennelem a topikot érintő részt, remélem nem követek el ezzel törvénysértést...

>Kujak és zelegor< Sántha Attila a székely szótárakról, a havasos Dáciáról és a megfejtett őstörténetről.

(...)
- Az én Székely szótáram ki van rojtosodva, annyit forgattam, hogy megértsem őket.

- Nyolcvankilenc után a székelységet próbálták háttérbe szorítani, jöttek az autonómiatörekvések, és
mindenki azt mondta, hogy ne külön próbáljunk elérni valamit, hanem az egész erdélyi magyarság együtt, s
na, na, menjünk a cél érdekében közösen előre, csak éppen azt nem tudta senki, hogy mi a cél. A Székely
szótár szerkesztése kapcsán erősen elkezdett érdekelni a székely nép története is, kezembe került mindenféle
könyv, adattár, amit csak lehetett, elolvastam, és így jött a képbe a Csíki székely krónika is, amelyről azt tartották,
hogy hamis. Ha hamis, jól van, én ebbe belenyugodtam. Igen ám, de két évvel ezelőtt Csíkvacsárcsiban
megtalálták egy nagy kastély nyomait a régészek, miközben a krónika ellen az egyik legnagyobb ellenérv
az volt, hogy Vacsárcsiban soha semmilyen kastély nem volt. Nem írhatták ott a krónikát 1533-ban
Sándor Menyhért várában vagy házában. Mikor mégis meglett az épület, én is elkezdtem foglalkozni a krónikával,
és számomra az derült ki, hogy nem hamis. Először is megkerestem a krónika összes másolatát, amely csak létezik.

- Merre, hol?

- Kolozsváron, az egyetemi könyvtárban: szerencsére mind egy helyen van, mert Aranka György
(XVIII. századi magyar író, költő, tudományszervező) összegyűjtött volt mindent. Ezek kéziratok, többnyire
az 1790-es évekből. Kiderült, hogy amiből az eddigi kutatók dolgoztak, az éppen a legrosszabb másolat. Akkor
kemény filológiai munka kezdődött, a másolatokat összehasonlítottam, az eltéréseket számba vettem. Tisztán
látható, hogy melyek a legkorábbi és a legmegbízhatóbb másolatok, így aztán az is kiderült, hogy nem
1796-ban hamisították, mert 1770-ben már magyarra le van fordítva latinból. Aztán kiderült, hogy az osztrák
gubernium kétszer is hiteles másolatban kiadta egy 1691-es (!) példány alapján, márpedig az osztrákok igazán
megbízhatóak. Ennek az eredeti példánynak a léte azt a másik állítást is cáfolja, hogy azért hamisítvány,
mert olyan ismeretanyagot tartalmaz, amely csak később lett közismert, gondolok Anonymusra vagy a vérszerződésre.
Igen ám, de ezek már benne vannak az 1690-es másolatban, pedig akkor még mit sem tudtak
se Kézairól, se Anonymusról- hogy hamisíthattak volna bele? Mégis tökéletesek az egyezések.

- A krónikának az őstörténeti része a legizgalmasabb. Ön mit gondol róla?

- Azt gondolom, hogy azért tekintik sokan hamisnak a krónikát a mai napig, mert nem értelmezik helyesen.
A szöveg elmondja a székelyek történetér Attila halálától 1500-ig. Az első két szó benne az, hogy Dacia
Alpestris, vagyis alpesi vagy havasos Dácia. A székelyek foglalták el Attila halála után. Ezt eddig mindenki
Erdélynek értelmezte, csak az a baj ezzel, hogy mióta a világ világ, ez nem Erdélyt jelentette, hanem
Havasalföldet, vagyis a havasaljai részeket. Itt van az egész székely őstörténet kulcsa: a székelyeket jó helyen
kell keresni, nem a Kárpát-medencében - hiszen ott sehol sem tudják őket megnyugtatóan eredeztetni. A
székely krónika viszont megválaszolja ezt a kérdést: Dacia Alpestrisben élnek 450-től az 1100-as évekig. Le
is írja a krónika, hogy a székelyek fogadják az érkező magyarokat, és vérszerzödést kötnek velük. A székelyek
hadizsákmányként kapják meg a Székelyföld területét a magyaroktól, de úgy tűnik, egy darabig nem
tudnak mit kezdeni vele, csak 100-150 év múlva veszik birtokba. A krónika szerint korábban vlachok és törökök
éltek ott, hiszen egész Erdélyre mondták volt, hogy Turkia. A székelyek akkor költöznek be Erdélybe, mikor
már nem tudják tartani a területeiket a kunok és a besenyők miatt. A következő lépés az volt, hogy annak
néztem utána, hogy Havasalföldön a székelyeknek maradt-e valami nyomuk. Kézai azt írja, hogy egy Campo
Chigla nevű helyen húzták meg magukat Attila halála után. Ezt úgy szokták fordítani, hogy Csigla mezeje,
amelyet keresnek a Mezőségtől a Felvidéken át mindenhol, de sehol nem talál a leírás. Ugyanis Kézai azt
mondja, hogy oda egy megvert nép megy, hogy összeszedje magát. Jordanes viszont azt írja, hogy a hunok
maradékai Imák vezetésével Szkítia Minor legtávolabbi pontján húzzák meg magukat. Ez a hely Dobrudzsa
legtávolabbi sarka a Duna-deltában. Egy cseppet utánanéztem Kézainak, hogy értsem, mit akar mondani.
Nos, neki olaszos a műveltsége, a latin szövegei tele vannak zsúfolva olasz szavakkal. Ha kiejtjük olaszul
azt, hogy Campo Chigla, úgy hangzik: campo kilja. Aki ismeri Románia föld rajzát, tudja, hogy az egykori
Szkítia Minornak a legészakibb pontján van a Chilia Veche nevű város, a körülötte fekvő részt nevezik
Campul Chiliának a mai napig. Eztán következett a bizánci írók vizsgálata. Kiderült, hogy a bizánciak sokat
írnak - jó hétszáz éven keresztül - egy szklavin nevű népről, amelyik Havasalföldön él, és róluk éppen a román
régészek állapították meg, hogy ez a nép nem szláv, hanem valamiféle hun eredetű népesség. mert a
tárgyaik erre utalnak.

- Ha a keresős játékot játszanánk, azt mondanám: forró.

- Igen, az, tényleg, a székelyek őstörténete meg van oldva.

Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2014.09.16. 09:29:23

egy másképgondolkodó történeti nyelvészet portál

Itt van egy javított kép a palástról. Ezen nagyjából látszódik a bajusz és a szakáll. Csak azt nem értem a Sephanus hímzésből miért hagyták ki a T-ét.

Tudakolás folyamatban. <#lookaround>

1986-os

Az általad olvasott könyv mikori kiadású?

Megtudakolnál egy oldalszámot is? Szerintem elég fontos info és érv lehet, de akkor tisztázzuk már a forrását.

Pedig rákérdeztem és azt a választ kaptam, hogy ebben a könyvben van az említett idézet.

Mármint a bankjegyen lévő kép mutat hasonlóságot a paláston lévővel?

Én látok hasonlóságot, vagy legalábbis törekvést rá.

" Az a kép elméletileg a paláston lévő Szent Istvánt ábrázoló képről készült, ami egykorúnak mondható. Igaz eléggé saját ízlése szerint egészítette ki a grafikus, de azért mutat némi hasonlóságot. "

Mármint a bankjegyen lévő kép mutat hasonlóságot a paláston lévővel?


Az, hogy a képes krónikában ki hogyan néz ki, a valós kinézet szempontjából egyáltalán nem mérvadó, mert abban az időben nem volt szempont a valósághű ábrázolás. Sőt, az arcvonásokat és az arányokat tudatosan is torzították, hogy ha valamilyen minőség kifejezéséhez erre volt szükség. Jó példa erre a képes krónika címlapján szereplő Nagy Lajos ábrázolás. Gondolom senkinek nem kell bizonygatni, hogy a képen szereplő királyunk a valóságban nem így nézett ki.

Gyönyörűen jellemzi az egész történelmünkhöz való hivatalos hozzáállást...

Mostanra sikerült végeznem a könyvvel. Önmagában érdekes, sajnos hihetetlenül rendetlenül bántunk a régi korok emlékeivel. A királysírokat többször is kifosztották (sokszor magyarok), de a régészek is sok leletet összekuszáltak.
Na de a lényeg:
Ezt írtad: "Egy 1543-as török levél megemlíti, hogy miután Szulejmán elfoglalta Fehérvárt, ő maga is lement az egy napi járóföld hosszúságú alagútrendszerbe"
Ezt én nem találtam a könyvben. Az 1543-as török invázió után a sírokat kirabolták. 1568-as levél szerint a bazilika anyagát dzsámi építéshez kell felhasználni.
Ami esetleg idevágó lehet, az Dzselálzáde Musztafa leírása: megvetéssel írt a régi királyokról, de elismerte a bazilika szépségét és kialakításának nagyvonalúságát. De szó nincs alagutakról. És nem is Szulejmán ment be.
5813-ra ment válaszul Csaba vezérnek...
Utoljára szerkesztette: szenyor Lopez, 2014.09.02. 20:19:36

Károly Róbert arcát is egy mai ember arca ihlette 😞


Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.09.02. 11:37:21

e57 #5840 Az a kép elméletileg a paláston lévő Szent Istvánt ábrázoló képről készült, ami egykorúnak mondható. Igaz eléggé saját ízlése szerint egészítette ki a grafikus, de azért mutat némi hasonlóságot.

Csaba vezér #5841 Van egy másik Szent István rajz is a Képes Krónikában, az rákerült, persze kicsiben.

Solt #5839 Halotti koronával ábrázolni egy élőnek megjelenített királyt, valóban gyalázatos dolog..


Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2014.09.02. 11:11:35

Attól tartok konzultáltak... 😊

A Képes Krónikában van egy István ábrázoló kép. A krónika tartalmát a fingosok természetesen nem tartják hitelesnek, én még is úgy gondolom, hogy ez a kép ezerszer hitelesebb ábrázolás mint a papírpénzen lévő, egy 20. századi emberről mintázott arckép.
Én ezt képet tenném a tízezresre.



Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.09.02. 08:52:21

Plussz egy adalék...

"Az új tízezresen továbbra is marad Szent István arcképe és az Esztergomi Bazilika látképe. " (egyik portálról)

Az nem Szent István arcképe, mivel nincs róla fennmaradt ábrázolás.

Szerintem elvárható lenne, hogy ilyen esetben, amikor úgy is lecserélik a bankjegyeket, akkor az akadémia tegyen már javaslatot, hogy hogyan lehetne hitelesebben ábrázolni az államalapítót.

Új tízezresünk lesz, bíztam benne, hogy lekerül István fejéről III. Béla halotti koronája, de nem... 😞( Éljen a tudomány... XD
Utoljára szerkesztette: Solt, 2014.09.01. 21:54:30

A lépcsős képekhez: "Óbuda prépostság vára. Priscos, amikor Attila várába került, ott megcsodálta az általa még nem látott faépítkezésű várat, és ezt írta meg feljegyzéseiben. A nagy hun vezér, aki ismerte a meghódolt északi népek kényelmes favárait, valószínűleg az akkor modernebb irányzatnak megfelelően, fából építtette székhelyén a saját várát is, és ezt csodálta meg Priscos, aki egyébként azt is megírta, hogy Attila fürdője pannóniai kőből készült. Ez a fürdő feltehetően ugyanaz a meleg vízfürdő, amelyről azután Anonymus azt írhatta, hogy Attila városa a felső hévizek mellett volt. Ez a mondai alap lehetett oka annak, hogy ezt a fürdőt későbbi adatok szerint Krimhild fürdőjének nevezték, és a Vetus- budai Szűz Mária szigeti apácakolostor tulajdona volt. Még 1413-ban is a szigeti apácák fürdőjeként szerepelt. Ezt azért lehet feltételezni, mert Mária királynő 1389-ben kelt oklevele szerint "Krumhelt-ferdeje" annak a pataknak a neve volt, amely az Alba Ecclesiától folyt a Vetus budai klarissza kolostor felé, s amely meleg-vizű patak volt. Ez a patak pedig ugyanaz, melyet Anonymus említ gestájában, mint amely az Alba Ecclesiától, Árpád temetkezési helyétől folyt le Attila városa felé.
Megállapítható tehát, hogy a régi Budán általánosan elterjedt tudat volt az Attila-várossal való azonosság, s ennek nemcsak krónikás bizonyítékai vannak, de az ennél erősebb bizonyító erejű helyi hagyományok is ezt a kapcsolatot igazolják."

Talán külföldi IP-ről nem látszik... nem tudom mi lehet egyébként a probléma. Eddig nem volt gondom, legalábbis nem tudtam róla. :-)

No igen, egy visszaköszönő motívum 😊

<#taps>

Szkíta arany:



Ez a szimbólum a sumér Anzu "madár"
Ez a szimbólum látható a szkíta aranyon, a képen
Ez a szimbólum megtalálható a perzsa Szaszanida birodalom elit lovasai a Savaranok (szabírok?) művészetében.
Ez a szimbólum megtalálható a Nagyszentmiklósi aranykincseken az avar korból
Ez a szimbólum megtalálható Árpád magyarjainál (rakamazi turul) valamint a mitológiájukban (Emese álma)

No comment.....

Ha továbbra se látod feltöltsem a galériámba?

Én is látom.

Látszik a kép.. nálad van a gond. 😊

Itt látnunk kéne valamit? :-O Te nem ellenőrzöd a hozzászólásodat, hogy megjelenik-e a kép egyáltalán?

Íme a meder:

Kőmeder (épített), mint ahogyan Anonymus is írja.
”Ezek után urunk születésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözék e világból, ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.”

Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.29. 10:28:04

A lépcsőtisztogatás legújabb eredménye.
Ilyen volt:

Ilyen lett:



Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.29. 10:22:47

<#worship>

A zsugorított testhelyzetű temetkezés csakis jóval korábbi korokra (bronzkor, kőkor) volt jellemző. Így a Holdvilág árokban talált csontok semmiképp sem lehet Árpádé.

Akkor íme. <#wink>

Nekem nem, túlságosan egybefolyik, de, ha neked így jó, akkor legyen így... ezen biztos nem fogunk összeveszni. 😊

Csakhogy Sashegyi egy árokban a Hold világ árokban találta meg a csontokat. Anonymus viszont azt írja, hogy egy forrás fölé és nem egy árokba temették Árpádot. "ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.” Tehát egy forrás fölé és nem árokba, lyukba.
A Holdvilág árok végén, ahová a forrás vize folyt egykor, az idézet szerint egy város romjainak kellene lenni. "egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába" Megvan? Nincs. Alba eclesiát, Fehéregyházát ott ahová egykor ez a víz lefolyt, azaz a Sashegyi-féle sír alatt megtalálták? Nem.
Lánszki viszont az általa feltételezett sírhely közelében talált valamit ."A légi felvételeken azonban nemcsak Buda, hanem Alba Ecclasia, a Szent István által alapított Fehéregyháza 17 méter hosszú és 8 méter széles alapja is felfedezhető."
"Ő a légi- és műholdas felvételeken a pilisi Nagy-kevély keleti lejtőjén az egykori vár falainak és bástyáinak a romjait fedezte fel, melyek a török által végzett legutolsó átépítés alapjait rajzolják ki."
"A középkori krónikák elbeszélése alapján ennek a várnak a közelében nyugszanak őseink, itt kaptak végső nyughelyet a tárnoki csatában elesett hun kapitányok, valamint Atilla és Árpád is. Jordanes és Priszkosz rétor leírása szerint Atilla testét egy halom alá tették, melynek bejáratát Csaba királyfi egy hatalmas kőtömbbel zárta le, majd a helyet végül vízzel árasztották el. Csak később keletkezett az a legenda mely szerint a hun királyt hármas, arany-, ezüst- és vas koporsóban temették el. Ez a hármasság azonban a feltételezett temetkezési hely földrajzi neveiben megtalálható, hiszen ezt a vidéket vaslápának nevezik, de itt van az Aranylyuk-barlang és az Ezüst-hegy is. Lánszki Imre úgy véli, hogy a vártól 800 méterre lévő régi kőbányánál megtalálta a történetírók által említett forrás egykori helyét, melynek a közelében Árpád vezért temették el. A helyszín valóban rendkívüli. Egy magas keleti irányba néző 15 méteres kőfal, egy kőrakás húzódik itt, mely jól láthatóan emberi beavatkozás nyomait mutatja, ráadásul a feltételezett bejárat két oldala szépen ki van kövezve."

Így jó? <#lookaround>

Ne vedd támadásnak, de kérlek próbálj meg egy kicsit tagoltabban írni...

Ahol "hivatalosan" nincs semmi: