A magyar őstörténelem

Sashegyi által megtalált "Árpád" az ősi szokás szerint, mint ahogy a többi vezér, megérdemelt volna egy kurgánt nem? Miért tették bele egy lukba?
Egy másik feltételezés a sírok helyét illetően.

Fehéregyháza Budakalász mellett a Kevélyek oldalában.
"Fehéregyháza egykori helyén ma egy hatalmas felhagyott kőbánya található! A régi Alt-Offen-Obuda-Sicambria területét pedig szép lassan beépítik, és arra tervezik tovább az M0-ás autópályát.

Rendicsek. <#wink>

Csakhogy Sashegyi egy árokban találta meg a csontokat, míg a leírás szerint " ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.” Fölött és nem árokban, egy lyukban.
A Holdvilág árok végén az idézet szerint "egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába "egy városnak kell lenni megvan? Nincs. Alba eclesia, Fehéregyháza "holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek" megvan? Nincs. Ott nem Árpádot találták meg.
Lánszki viszont "A légi felvételeken azonban nemcsak Buda, hanem Alba Ecclasia, a Szent István által alapított Fehéregyháza 17 méter hosszú és 8 méter széles alapja is felfedezhető." talált valamit az általa feltételezett sírhelyen.
"Ő a légi- és műholdas felvételeken a pilisi Nagy-kevély keleti lejtőjén az egykori vár falainak és bástyáinak a romjait fedezte fel, melyek a török által végzett legutolsó átépítés alapjait rajzolják ki."
"A középkori krónikák elbeszélése alapján ennek a várnak a közelében nyugszanak őseink, itt kaptak végső nyughelyet a tárnoki csatában elesett hun kapitányok, valamint Atilla és Árpád is. Jordanes és Priszkosz rétor leírása szerint Atilla testét egy halom alá tették, melynek bejáratát Csaba királyfi egy hatalmas kőtömbbel zárta le, majd a helyet végül vízzel árasztották el. Csak később keletkezett az a legenda mely szerint a hun királyt hármas, arany-, ezüst- és vas koporsóban temették el. Ez a hármasság azonban a feltételezett temetkezési hely földrajzi neveiben megtalálható, hiszen ezt a vidéket vaslápának nevezik, de itt van az Aranylyuk-barlang és az Ezüst-hegy is. Lánszki Imre úgy véli, hogy a vártól 800 méterre lévő régi kőbányánál megtalálta a történetírók által említett forrás egykori helyét, melynek a közelében Árpád vezért temették el. A helyszín valóban rendkívüli. Egy magas keleti irányba néző 15 méteres kőfal, egy kőrakás húzódik itt, mely jól láthatóan emberi beavatkozás nyomait mutatja, ráadásul a feltételezett bejárat két oldala szépen ki van kövezve."

<#eljen>

Megvan, már csak el kell olvasnom 😉 Ahogy időm lesz rá... leírom, ha találok valami idevalót.

Mithras kultuszú (Szaszanidás Kis-zsiai párhuzamokkal) temetkezési szentély a Holdvilág-árokban van! volt.

Árpád , Sashegyi által 41-ben meglelt , feltárt, tudósok által hitelesített (Dr Nemeskéri, Dr Gallus, Dr Mészáros) majd a zsidó akadémia által széthazudott, lopott, tört sírja nem Budakalászban, hanem a Holdvilág - árokban volt. Hiszen őt nem Szikambriában temették el, hanem annak a pataknak a forrása FÖLÖTT (Dera) , amely kőmederben folyik LE!! Attila király városába-ami Szikambria.

A Turul-háziak feltételezett nyughelye:



Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.26. 16:49:28

Újabb KM ezés

"Zárójelben jegyzem meg és nem csak Neked (engem mérhetetlenül feldühít, ha valaki ATTILA-ként írja le ATILLA királyunk nevét."
Mert fogalmuk sincs mit jelent ez a név. A név első szakasza az ATa, ami azonos az atya szavunkkal, az il, ele ( pl. Ilona) pedig valószínű élő-t elő-t jelent.
A Tarih-i Üngürüszben az alábbi hangalakban szerepel Atilla neve:
Mivel az ő neve Atilusz volt, a felépített helynek Atil nevet adta, és ez a mostani Budin székváros.”
Az ógermán Nibelung énekben így: „A gazdag Ezele maga húzatta fel szorgalmat kívánó nagy munkával a palotát, tornyokat, szobák hosszú sorát egy fehér várban és egy pompás csarnokban.”
Anonymus, a Gesta Hungarorum-ában pedig így: ”Kinek is nemzetségéből származott azon nagy híres és hatalmas Athila király, ki az úr születésének 451. esztendejében a scythia földről kiszállva hatalmas erővel Pannónia földjére jőve, s a rómaiakat megfutamítva, az országot elfoglaló, és királyi lakot alkota magának a Duna mellett, a hév vizek fölött, és minden régi műveket, melyeket ott talált, megújíttató és körül igen erős kőfallal megépíté, melyet magyar nyelven most Budavárnak, a németek pedig Eczilburgunak neveznek.”
Tehát a régiek sehol sem írták két té-vel.
Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.23. 20:30:26

... ami itt folytatódik.

Megtanyátam a történetet egy 1693-as kiadásban.

Angol nyelven találtam csak meg egyelőre. <#wink>
And when the emperor was seen on the high tribunal and was already preparing to deliver a most mild address, intending to speak to them as future obedient subjects, one of their number, struck with savage madness, hurling his shoe at the tribunal, shouted “Marha, marha” (which is their warcry), and the rude crowd following him suddenly raised a barbarian banner and with savage howls rushed upon the emperor himself.

Lehet, hogy már volt, de ha már megemlítetted az 1600 éves királyságot íme egy idézet.
"Egyetlen szó, mely Ammianus Marcellinus római tábornok és történetíró, Rerum Gestarum című művének egyik fejezetében olvasható, mégis sokat elárul a Kárpát-medence lakóiról, azok nyelvéről. A történet szerint i.e. 359-ben a medence népe fellázadt a II. Constantinus római császár által kiszabott súlyos adók miatt. A császár személyesen próbálta a kedélyeket lecsillapítani, de még nagyobb zűrzavart okozott. Mivel az uralkodó az őslakosokkal folytatott tárgyaláson sem engedett az elképzeléseiből, nem csökkentette a kiszabott adókat, egy elkeseredett résztvevő levette a csizmáját és hozzávágta a császárhoz, miközben a következő szavakat kiabálta: „Marha, marha!” A sértő szavak elhangzása után fellázadt a nép, nekirohant a császárnak, letépték arannyal beszőtt köpenyét és összetörték a trónját. A tejelő, húst adó haszonállat eme neve a magyaron és a sumeron kívül más nemzet szókincsében nem található meg. Napjainkban ezt a szitokszónak is számító kifejezést arra az egyénre mondjuk, akire haragszunk."
De mint tudjuk a történetírók mind hazudnak. <#nyes>

Még egy közbevetést engedjetek meg:
Ha Atilla a hun a magyarok királya volt, a mi országunkat nem ezeréves, de sokkal inkább 1600 éves királyságként kell számon tartanunk.
S ki tudja mi volt még elébb... (Nimród?)

Zárójelben jegyzem meg és nem csak Neked (engem mérhetetlenül feldühít, ha valaki ATTILA-ként írja le ATILLA királyunk nevét.)
Az, hogy valaki ma ilyen (elferdített) írásmódban használja, bár helyesen ejti szóban, már hidegen hagy.
Legalább a videólinked címében szereplő módra felfigyelhettél volna. A név mai változata egy magyar anyanyelvű ember számára kiejthetetlen, senki nem használja úgy. S mivel a magyar "ahogy ír, úgy olvas" és viszont, láthatóan ősi nevünket akarattal ferdítették el, elvonva eredeti jelentéstartalmát e névnek, de más változataira kevés figyelmet fordítottak, s pl. az Etel, Etele, vagy női variánsa az Etelka megmaradt eredeti formájában, ahogyan a Tilla sem hangzik a Matild és az Otília magyarban becézett formáihoz. Ezekhez nyelvünk szabályrendszere szerint jobban illene a Tila, Tília (egy L-lel).
Anyakönyveztethető, s lehetőség van a szerintem helyes Atilla név használatára, csakhogy sem a szülők, sem a név használói nem módosítják neveiket Atilla királyunk eredeti nevére okmányaikban. Betudhatjuk ezt egyrészt a tudatlanságnak, a történelem ismereteinek hiányának, a nemtörődömségnek, másrészt Jordanesz és szellemi utódja Helth (Heltai) Gáspár ármánykodásainak. És itt abba is fejezem ömlengésemet ...
Atilla a hunok fejedelme

Hát persze, hogy vannak leszármazottak. Akár te és én is köztük lehetünk. Viszont ezt iratokkal kellene alátámasztani nem pedig egy bejegyzéssel, ami csak hivatkozik ide meg oda, de az egyszerű ember nem tudja ezt az állítást leellenőrizni mivel nem lát semmit az iratokból. Akkoriban meg előszeretettel hamisítottak mindenféle származási iratot csak azért hogy nemessé váljon az ember, vagy hogy megkaparintsa másnak a vagyonát, örökségét. Óvatosan kell kezelni a "IV. Béla leszármazottja vagyok" dolgokat.

Jó, ez a "kivásárolom az országot az államadósságból" eléggé sántít <#circling>, főleg, hogy nem is lett belőle semmi, vagy ügyesen elhallgatták, hogy kifizették volna MO tartozását.
Azóta én is utánaolvastam, kiderült, hogy egykor politikus is volt. Biztosan én sem akarom bizonygatni, hogy pont ő lenne leszármazott. De elméletben lehetséges, hogy az egykori, ma kihaltnak vélt Árpád-háznak vannak élő leszármazottai.

Viszont a korábbi videót továbbra is javaslom mindenkinek: szó esik benne többet közt Móricz Jánosról, és én pl. ebben a videóban láttam először végre képeket azokról az aranylemezekről, amiket Móricz talált a Tayos-ban.

"Az egyik vonal IV. Bélától vezethető le, mely levezetés megtalálható Nagy Iván -Magyar nemzetségek címerekkel - című könyvében, másik vonal Atilla édesapjáig Bendegúzig (Mundzukig) vezethető vissza, mely levezetés megjelent Brüsszelben Rudnay Egyed- Atilla Trilógia című könyvében."
Még mindig nem látok egyetlen egy dokumentumot sem. Ne nekem kelljen már megkeresnem. Tegye az orrom elé az, aki állítja. De fejezzük is be ez nem Horkovics leszármazását bizonyító oldal.

Szélhámosság, ostobaság. Na és ki figyel ott a nő mellett egy ekkora ostoba bejelentésnél? Horkovics, aki IV. Béla fia. <#taps> Egy ilyen embertől nehezen fogadok el bármit is, aki ilyen szélhámossághoz adja az arcát.

Érvet ugyan semmit nem mondtál a nagy integetés közben.
De magad is utána olvashatsz, mivel nyilvánosságra hozta, milyen dokumentumokat, könyveket használt a kutatásaihoz.

Először is látni akarom a forrásait. <#wave>

Mondj egy érvet, ami elképzelhetetlenné teszi azt, amit ő már utánajárással, kutatással állít.
Ha most az jön, hogy te csak szimplán nem hiszed el, akkor mi itt végeztünk is. <#wave>

Azt hogy Horkovics IV. Béla leányági leszármazottja.

Mit tartasz ostobaságnak az elején? Azt, hogy Horkovics-Kováts felkutatta a családfáját, és bizonyítékai vannak a származását illetően? Vagy azt, hogy Herceg elmondása szerint, mta-ban ülő finnugrászok állítják be a magyarok származását hibásan?

Az igaz, hogy Herceg stílusa néha elmegy alpári irányba, és kicsit elhamarkodottan írtam azt a "függőséget okoz" dolgot a videóra. 😊
De! Abban igazat adok neki, hogy csak kemény, határozott fellépéssel lehet az ilyen téves finnugrász elméleteiket megdönteni.

Érdemes egyébként Herceg stílusán túllépni, és a Pilis ill. Attila városáról szóló videóit megnézni. Ő, aki ott született / nőtt fel, lehet többet tud a környékről, mint a gugli vagy annak műholdja...

Jó páran nem fogják látni (megnézni). Az elejét egyelőre ostobaságnak tartom.
Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.23. 09:39:01

ezt láttátok már? figyelem függőséget okoz, magyarán nem lehet abbahagyni <#kacsint>

Itató vályú a lovak számára, az első királyi vár-Fehérvár- a Sycan hegy oldalában a forrásnál.

Latinul tudók előnyben.

Hmm... Alba Agria?
Hamár Egert szóba hoztad, az azért említésre méltó, hogy Egerből vezetett a legrövidebb, a legegyenesebb, a legközvetlenebb út az esztergomi érsekséghez. Legalábbis a papi méltóságok tekintetében. Az egri püspökség püspökei a középkorban
Miért volt olyan fontos hely Eger? A párszáz fős lakosság nem indokolta, megközelítése ma sem megoldott, nincs arrafelé autópálya. Hadiipara azonban jelentősnek mondható volt. A náci németország idején H. Adolf titkos repülőgépfejlesztő üzeme működött itt, majd lőszer(dohány)gyár, fegyver(finomszerelvény)gyár üzemelt, s itt volt az ország egyik pénverdéje is. A Koronát is őrizték e helyt.
A város és a vár alatt hihetetlen mennyiségű föld alatti járatok, pincék vannak több emeletre osztva, melyek némelyike a közeli falvakig ért. Valakik valaha valamiért ezeket kivájták, de nem tudni miért. Mit kerestek? Mit találtak? Mi lehetett a céljuk az egymás alatti kusza, rendszert alig mutató, termek nélküli járatoknak? Talán egy labirintust alakítottak itt ki? S ha igen, mi célja lehetett?

Pontosabban Fehérvár és Buda. Kérdés, hogy Fehérvárból valóban csak egy volt e és mindenki ugyanazt értette e alatta.

Mai Visegrádról kihajózva (Nándor)fehérvárt érintve mai Budára eljutni "kicsit" vargabetű 😉 És igen, engem is érdekelne hol írt erről Bonfini.

Arra mondjuk én is kiváncsi lennék hol ír erről Bonfini hogy Mátyás hol kötött ki...hát nem fogom a több mint 50 valahány részből álló egészet elolvasni, szóval konkrétan hol van erről szó? Melyik könyv, melyik fejezet?

És ha itt Bonfini (Nándor) és nem (Székes)Fehérvárról írt? Akkor mi van? Mert Nándorfehárvárnál van Duna is meg alagút is, és Fehérvár is, és ki is lehet kötni...

"Árpád tehát a többiek között az elsőséget tartotta; a lakosok legyőzése után átkelt a Dunán, és tábort vert a Novaj nevű hegyen Fehérvár közelében"

Ezt is írja. Márpedig Novaj:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Novaj

Ezek szerint Heves megyében van Fehérvár? Nem hinném. Nem kell szó szerint venni, vagy tévedés, vagy két azonos nevű de máshol lévő településről van szó,

Én hihetőnek találom bár...Bonfini naaaaagy mesemondó volt, ki talált ő szép dolgokat, de miért épp ezt találná ki hogy hol költött ki Mátyás? Ez nem logikus.

Az lehet hogy tévedett, és az nem Fehérvár? Vagy az utókor téved, és nem ugyanazt gondoljuk Fehérvár alatt mint Bonfini? Elvégre több Fehérvár is volt. Meg vannak itt zavarok, Bonfini szerint Novaj Fehérvár mellet van...hát Novaj az leginkább Eger mellet van...ezek szerint Fehérvár még a végén kiderül hogy Eger? De bizonyára egy másik Novaj-ról van szó .

Esetleg rossz a fordítás? Máskor is előfordult már.

Vagy szerintem: a pesti példa is mutatta, hogy mennyire változékony volt Pest és a Duna kapcsolata. Ha valaki a Duna szigetén lévő egykori Pestet keresné korabeli leírás alapján nehéz volna beazonosítani.
Nem tudom így van-e, de nekem ez tűnik a leghihetőbbnek: A Dunának talán egy mellék ága, holt ága jóval közelebb volt Fehérvárhoz. A folyók amúgy is változtatják medrüket természetes módon is, akár száz métereket is, hosszú idő alatt, plusz a folyó szabályozás.
De mivel fogalmam sincs a Duna egykori vízrajzáról, ez csak tipp.



Mindenesetre Székesfehérvár, az ott volt ahol ma is van. Akármit is írt Bonfini, a mai Székesfehérvárban van a István által alapított bazilika maradványa(amiről Bonfini is ír egyébként.) Hát egy komplett bazilikát meg arébb vinni macerás, tehát ott épült fel ahol ma is van.

Ez csak elmélkedés és nem bizonyítás.
Utoljára szerkesztette: Zenty, 2014.08.21. 11:22:10

Ok, de ezt te mondod 😉 Én az mta-tól szeretném hallani. Nyilván egy lépcső nem atomerőmű, de meglehetősen feleslegesnek is tartom, ha nem kötött össze épületeket. Ha pedig már épületek, akkor milyen épületek?

Ezt nem találtam, de Bonfini azt például leírja, hogy Velence Buda és Székesfehérvár között fekszik...

Egy lépcső azért nem akkora truváj, mondjuk talán szerzetesek éltek az erdőben, és építettek maguknak lépcsőt, hogy könnyebben közlekedhessenek.

Én csak egy hivatalos véleményt kértem volna ki, mivel néhány amatőr talált egy lépcsőt. Ha arra a nagy hivatal azt mondja, hogy sokkal később keletkezett, mint az amatőrök gondolják, az sem baj. Csak mondják. Én csak ennyit kérdeztem, hogy van e valami hivatalos álláspont, miért vannak lépcsők a hegyekben...

"Bonfini leírja, hogy miután Mátyás király Visegrádról kihajózott és a mai Budára indult, Fehérváron még ki tudott kötni és itt töltött el néhány napot. "

Nem kötekedésképp, de erre van forrás? Mert ez igencsak autentikus forrás lehetne.

Na nem azért, de kimehetünk ide a budai hegyekbe csak a közigazgatási határon belül, és mutatok neked régi lépcsőt, elpusztult épületek alapjait, köveket, szobor darabokat is akár. Csak ezekre senki nem akarja ráfogni, hogy középkori vagy honfoglalás kori maradványok.

Szinte sejtettem, hogy megint a részletekben van a kutya elásva, nagyon kell figyelni, hogy mit írsz 😉

"Oláh Miklós és eva Cselebi nem sok idő eltéréssel írnak ugyanúgy Pestről"

Csak csekély 120-130 év telik el közben, a szabályozatlan Duna pedig úgy terül el, váj új utakat, ahogy akar. Ha szabályozatlanul folyik, akkor egy éven belül is óriási eltérés lehet, hogy épp mikor nézed.

A híres katonai térkép:
Budapest 150 éve és ma
"Nem sok idő eltéréssel" az 1800-as évek és ma. Van különbség. És gondolom másfelé még több van, eddigre már budát és pestet jócskán többen lakják, mint az 1500-as években.

A hivatalos válasz, hogy nincs ott semmi.

Ami nem illik bele a hivatalos dogmákba azt megsemmisítik, vagy nem vesznek tudomást róla.

Ha ilyent talál valaki, akkor miért nincs hivatalos régészeti feltárás? Vagy legalább valami vélemény, hogy mi lehetett az? Egy ilyen lépcső azért nem egy agyagcserép darab, amit bárki odavihetett... Vagy van hivatalos válasz, csak én nem ismerem?

Ez így van, ép most olvastam valamelyik kisebb folyóról, hogy a medre pár száz méterrel arrébb volt. Éppen ezért írtam azt, hogy 500 éve vagy régebben, X település nem úgy nézett ki mint ma, nem olyan helyzetben feküdt a folyóhoz képest mint ma, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy a város nem volt a helyén, csak évszázadok alatt változik a táj.