Gátlásosság legyõzése

Oldal 1 / 6Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

drsenorita
#292
vele igen:P

#291
és..legyõzted gátlásaid:D

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

drsenorita
#290
azt mondta, tartsunk szünetet az üzenetváltásban, és ne írjak, majd õ fog. mindenesetre megfogom neki magyarázni, hogy félreértette. valójában nem tudom õt hová helyezni...
vicces, mert az elõzõ barátomat anno itt ismertem meg:P nem vagyok egy nagy fórumozó, de akkor valamit kommenteltem, aztán rám bukkant, váltottunk pár üzenetet, kiderült, hogy a környéken lakik, felvett msnre...másfél hónap múlva találkoztunk, és...:D szóval bármi megtörténhet

#289
:( érdekes, és most akkor az a srác ennyire megsértõdött?

mondjuk ennek ellenére, hogy õszinte voltál õ se láthat a te fejedbe, biztos megpróbáltad megmagyarázni neki, gondolom nem válaszolt és lapátnak vette a gondolataid.:S mondjuk érthetõ, ha a csalódás miatt bizonytalan vagy ez az, ami a legnehezebb vagyis legyõzni a saját félelmünket és szembenézni egy új lehetõséggel. Mert most ez az eset állt elõ. Én azt mondom, ha látsz, vagy találsz olyan srácot, akivel egy hullámhosszon pendülsz (ki tudja talán pont itt az SG-n lelsz egy hozzád hasonló gondokodásút, akkor ne habozz:):)

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

Aquir
#288
itt mindig a félreértésekkel vannak a bajok:) De ha valaki téged egy ilyen miatt nem akar, az nem is érdemelne meg szerintem

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

drsenorita
#287
igen. nagyon csalódott vagyok és össze vagyok kavarodva. szeretem azt a fiút és majd' egy év után sem bírom feldolgozni, hogy múlhatott el, amit õ érzett... elsõ ilyen esetem, több szempontból is, úgyhogy szenvedek, mint a kutya... és állandóan azt hallom, hogy egy megsebzett szívnek csak az segít, ha jön egy másik illetõ, aki meggyógyítja... magam sem tudom, hogy mit akarok, mi lenne jó, mit lépjek. de az elõre lépés végül is addig nem fog menni, míg valaki nem akar tõlem valamit komolyan és nem segít nekem abban, hogy vigasztalódjak. (ha már az exem nem akar tõlem semmit... pedig igazán csak õt akarom) viszont félnék belemenni egy másik kapcsolatba, de még csak ismerkedésbe is, hiszen ilyen helyzetben úgyis az a tendencia, hogy valamelyik fél megbántódik, legtöbbször nem az, aki ebben az esetben én lennék. van egy fiú, akivel már több mint 5 hónapja e-mailezgetek, a városomban is lakik, akart tõlem valamit, de még nem találkoztunk. és kb 1 hete megbántottam. mégpedig azzal, hogy õszinte voltam: elmondtam, hogy borzalmasan össze vagyok zavarodva stb és teljesen félreértette azt, amit leírtam. nem lapátra tettem, csak õszinte voltam, de õ annak vette. na így legyen az ember õszinte és ismerkedjen hónapokkal egy szakítás után??? kösz nem... és mivel nem vagyok az a típus, aki csak úgy csuklóból ismerkedik, na, nem vagyok egy cicababa vagy bombanõ vagy ilyesmi (hanem inkább az a kis mosolygós aranyos típus - be lettem már skatulyázva), így igen nehéz megtudni, hogy bárkinek is kellek-e, vagy egyáltalán meg akar-e valaki ismerni. a fejekbe meg nem látok bele. és hihetetlen, hogy 1-2 hét alatt mennyi édes mosolyú fiúval futottam össze, akár még potenciális jelöltek is lehetnének. na de ha én rögtön "ráugrok" valakire, akkor meg is lesz a véleményük...

#286
hogy nem kellesz senkinek, korábbi kommentben leírtad volt egy viszonzatlan eseted. Egyértelmû h nagyon csalódott vagy, amit természetes

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

drsenorita
#285
és a fiúkra is, nem? legalábbis egy picit:P

Aquir
#284
de igaz:)

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

drsenorita
#283
mire gondolsz? a komment elsõ vagy 2. részére?

drsenorita
#282
haha:P

Aquir
#281

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

#280
nem tudom, ezt a topikot nem láttam még gondoltam leírom úgyse tudja senki, hogy ki vagyok senki nem látta még az arcom miért ne:D

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

drsenorita
#279
hát, kösz:) mindig keresem az aranyközéputat, és általában meg is találom:P mármint a viselkedésben...

#278
kifejtenéd?

most gondolom a visszautasítás miatt vagy csalódott?

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

drsenorita
#277
és nekünk mért meséltél?:D

Aquir
#276
visszafogott izgága, mégjobb:)

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

#275
úgy látszik senki nem vallja be ezeket:d ezekrõl nem sok embernek mesélek:D

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

drsenorita
#274
de én izgága is vagyok:D

Aquir
#273
ez hülyeség, bõven vannak olyanok akik az izgága csajokat nem szeretik:)

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

drsenorita
#272
de nõként sem jó mindenen izgulni:D és lehet, hogy épp azért nem kellek senkinek, mert "visszafogott" vagyok... az aztán nagyon jó:P

Aquir
#271
de te nõ vagy :D (a meztelen részét tekintve:)

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

drsenorita
#270
azt hittem eddig, hogy csak én vagyok ennyire...ilyen...nem is tudom milyen... de ezek szerint nem...

#269
van ott még más is. Ez egy töredék amiket leírtam. Nem titkolom bennem mindig volt gátlásosság és mindig is lesz. Minden agyban dõl el.

-Nekem ciki volt bemenni a boltba és ránézni az eladóra, gyerekkoromban mindig féltem tõle és nem mertem még ránézni se:S lehajtott fejjel mentem be egy egy ABC-be, de bevallom mai napig, ha el kell menjek vásárolni a gyomromban megmozdul az ideg és direkt szótlan vagyok a pénztárosnál, eladónál stb.

-Cikinek tartottam azt is, ha valaki átjött hozzám (mondjuk egy közelálló személy) nem tudom miért olyankor fostam nagyon mai napig soha egyetlen haverom nem hívom át. Nem vagyok vendéglátó típus a fontosabb dolgokat meg tudom beszélni a legjobb haverommal egy szórakozóhelyen vagy akár õ nála. Valahogy nem szerettem soha és sosem hívtam el magamhoz senkit se. (ne kérdezd miért)

- mai napig írtózom a gondolattól, hogy valaki (akár anyám is) meglásson meztelenül ez is gátlásosság, amikor kondizni megyek és zuhanyozni kell már elõre felveszem az alsónadrágom ott az öltözõben nehogy meglássanak meztelen ezt is reflexbõl csinálom

konkrétan ennyi ugrik be, de õszintén ezek mind úgymond hülye dolgaim, amiket nem szívesen vallok be

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

drsenorita
#268
magamra ismertem... fõleg a régebbi önmagamra...

Gomber
#267
17 vagyok

\"Egy pohát tej tiszta fej\"

#266
40 évesen is? komoly?

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

Gomber
#265
Mintha a fejemben olvasnál! Amit te le írtál az 100% ban én vagyok!

\"Egy pohát tej tiszta fej\"

#264
ez érdekes engem sosem aláztak meg, kerültem a konfliktusokat másokkal és azért az általános sulin kívül a középsuliban se volt olyan h megaláztak volna. Voltak apró szekálások felém, de mostmár ilyen nincs szerencsére, bár azért tartom a távolságot rendesen az emberek között. Szóval nem aláztak meg mégis nehezen hiszem el, hogy engem meg lehet szeretni, kevés pozitív visszajelzést kapok még akkor is, ha éppen jó hangulatom van, optimista vagyok egyszerûen le vagyok szarva én meg úgy vagyok vele, hogy ááá minek feleljek meg akárkinek is lényeg h saját magam hangulata jó legyen nem? Mindenesetre iszonyúan távol vagyok attól is még mindig (nem is igénylem valamiért), hogy megszeressen bárki is, emiatt a magányt is jól tûröm. Nõknél csak szexuálisan gyengülök el, de az is fura jelenleg nem érzek késztetést arra, hogy bárkivel összejöjjek (bár hozzáteszem, hogy sosem jártam senkivel se). Nem tudom a gátlásosság mindig is probléma volt nálam, alapvetõ dolgoktól félek/féltem pl bemenni egy közértbe, de ezt is legyõztem...viszont érzem még mindig vannak bennem olyan dolgok, amiktõl a normál ember nem félne

Sok ember azt hiszi, hogy az anyukája méhéb?l csúszott ki, mint valami szépséges medúza. De a bajnokok tudják, hogy az apjuk tökéb?l jöttek.

#263
azt mondják, akit gyerekkorában rendszeresen/többször megaláztak, az idõsebb korában nem tudja elviselni, hogyha szeretik õt
bár nem tudom mi a helyzet, de vedd észre, mi az oka a szeretet/szerelem kerülésének. biztos hogy meg fogod találni mi gátol meg, ha hasonló esetekben mélyen elgondolkodom, mindig felfedezem, mi a gáz az életemben. onnantól meg már csak erõfeszítés kérdése, hogy kigazold
Aquir
#262
Szerintem derítsd ki mik a legjobb módok a kezelésére, mert lehet hogy nem jó erõsen konfrontálódni az érzéseiddel, azaz lehet hogy neked kell egy hosszabb idõ alatt meglátnod miket tudsz megtenni amik még nem túl fájdalmasak. (ergo a te szemszögedbõl te látod miket tehetsz meg, és meddig mész el, ha látsz módot megoldásra)

mert én most leírhatom persze hogy nem kéne gondnak lennie hogy egy normális kapcsolatban ki minek lát titeket, magyarul rizsázni a nyilvánvalóról, de az nem fog hozni megoldást

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Gomber
#261
Hellosztok!

Én ha érzem hogy szeretnek akkor valamiért állandóan rossz kedvem lesz és elmegyek onnan meg 17 évesen cikinek érzem hogy ha valakibe szerelmes vagyok meg ha errõl tudomást szerez a család ... régen kis korunkba állandóan azzal cukkoltuk 1mást hogy szerelmes ebbe meg abba szóval lehet hogy onnan maradt meg! de amikor jó kedvem van és minden frankó akkor mindig 1ik pillanatról a másikra rosz kedvem lesz... és a családdal is igy van ! persze ha iszok akkor semmi ilyen nincs szóval ez biztos valami gátlás ti tudtok vmi megoldást? már lassan 5-6 éve tart és már a családban mindenki buzinak tart közbe csak van ez a bajom

\"Egy pohát tej tiszta fej\"

#260
Szerintem ott ronthatjuk el ha magukban keressük a hibát.Fõként ha valójában lenéznek csak azért mert nem vagy olyan amilyen õk vagy zártabb vagy.Az ilyen a csõcselék.

King of Roads
#259
nem követek semmilyen divatot azt hallgatok ami nekem tetszik. pár éve én is a rockot szeretem ma már diszkón (és operán) kívül minden jöhet.

Magyarország eddig a szakadék szélén állt, de most tettünk előre egy lépést! *PETERBILT; KENWORTH; FREIGHTLINER; VOLVO; SCANIA;*

DeerHunter01
#258
amúgy utóbbi pár napba nem nagyon van az az érzésem hogy engem néznek :D
nekem az baszott el 2 évet hogy mindig csendes voltam ,visszahúzódó meg , az osztályban nem szólaltam meg sose stb.
és ez amiatt volt mert rossz volt a szemem. (kancsalság :D )
szemüvegbe nagyjából jó volt de engem annyira irritált hogy nem mertem senkire sem nézni és emiatt is szóltak már párszor hogy miért nézem mindig a földet.
most 1 hónapja megmütettem a szemem és már szemüvegbe tökéletesen áll ,szemüveg nélkül még nem annyira de azis jólesz csak idõ kérdése.
sokkal jobban érzem magam ,merek másokkal beszélni , ismerkedni ,stb.
másik dolog meg hogy olyan ruhákat viselek amiben "elégedett" vagyok a kinézetemmel :)
és ez nem azt jelenti hogy a legdrágább cuccok .

\"Errõl van szó!\"

#257
Érdekes dolog ez a kit miért röhögnek ki vagy "néznek le" a háta mögött vagy néha akár a szemébe is van az a társaság vagy ember akiknek/akinek az a fontos mindenki mindenbõl márkásat használjon hordjon drága ruhát legyen kigyúrva legyen nagyon menõ.
Ez számomra mindig is valahol egyfajta sajnálatra adott okot mindenkinek legyen meg az önmaga kis világa és alakítson ki egyedi stílust....valahol mindenki jó valamibe jelen esetbeén is zenével foglalkozom de mondhatni csak hobbiként sok szor kerül az ember lyan társaságba ahol nem érzi magát a legnyerõbbnek mert a többi nem egy csoport vele...értem azt arra hogy lehetnek teljesen más közösségben élõk sok ilyennel találkoztam.
Igazából szerintem nem abba van a hiba aki valamibenem a csordát követi, de ezt mindneki döntse el maga....
zenén vitatkozni meg baromság részemrõl deep, tech, minimal, house láv :) ennyi
berlinboy6329
#256
1) és ha olyanért röhögik ki az embert amin nem tud változtatni?
2)zenélés megvolt(elektronikus),de abba is hagytam,mer nem volt felszerelés,és gagyi zenék voltak:C Szinészkedéshez meg kéne önbizalom,mert bár szeretek eljátszani dolgokat,még néha egész jól is megy a hülyeségek kitalálása h olyan a helyzet amit e kell játszani de ez legutoljára általánosban volt azóta gimiben nem hogy szinészkedni,megszólalni se merek órán,mer kiröhögnek h hülyeséget mondok....Táncolni utálok.Nagyon.

\"One kills a man, one is an assassin; one kills millions, one is a conqueror; one kills everybody, one is a god.\" /Jean Rostand/

Nitramk
#255
Ha úgy érzed hogy megnéznek a buszon és kinevetnek a hátad mögött, akkor gondolkodj el azon hogy mi miatt röhögnek ki, és változtass azon ha gondolod. Segíthet.

Team Fortress 2: Dauer \"Az élet egy rohadt szar játék, de a grafikája baromi jó!\" \"Héj jú!Gív dat máni bekk!\"

Nitramk
#254
És mi a helyzet a tánccal, zenéléssel, színészkedéssel?

Team Fortress 2: Dauer \"Az élet egy rohadt szar játék, de a grafikája baromi jó!\" \"Héj jú!Gív dat máni bekk!\"

#253
Én is utálom a sportokat.

berlinboy6329
#252
Áhh,sportokban béna vok:C
Nem vagyok sprotorientált ember,nem szeretem õket annyira:C

\"One kills a man, one is an assassin; one kills millions, one is a conqueror; one kills everybody, one is a god.\" /Jean Rostand/

#251
meg mi ez a nagy egoizmus, hogy mindenkit õ érdekli a buszon?
Az emberek ENGEM szoktak nézni.
#250
Üldözési mániám nekem is van néha,egyedül akkor nincs ha egy megbízható baráttal vagyok

highlander15
#249
Velem is van így.De igyekszem optimistának lenni,egyszer úgy is vége és jobb lesz.Azt mondod nincs semmi sikerélmény ami önbizalmat adjon és nincs amiért megdicsérnének.Ezért mondom hogy kezdj el valami sportot!Mindenbe bele lehet jönni,csak akarat kérdése!

\"Gondoltál már valaha arra, hogy egyszer egy olyan emberrel fogsz találkozni, akivel nem kellene baszakodni?\" -Clint Eastwood- TRABANT-VOLVO-ZSIGULI

berlinboy6329
#248
Nehéz ne odafigyelni,mert nem szeretem a kritikákat..Ha már vkinek vmi nem tetszik akkor már nagy fosnak gondolom amgam:C
Jókat meg ugye soha senki nem monodott még nekem,nem is tudom milyen...nincs mi önbizalmat adjon,semmi sikerélmény,mert nem tudok semmiben sikereket elérni,amiért dicséretet kaphatnék...

\"One kills a man, one is an assassin; one kills millions, one is a conqueror; one kills everybody, one is a god.\" /Jean Rostand/

GregSB
#247
Igenis, Herr General! <#duma>

highlander15
#246
Ha okosat nem tudsz szólni akkor inkább maradj csendben!

\"Gondoltál már valaha arra, hogy egyszer egy olyan emberrel fogsz találkozni, akivel nem kellene baszakodni?\" -Clint Eastwood- TRABANT-VOLVO-ZSIGULI

GregSB
#245
Azt hiszed téged néznek a buszon? Zavar a tömeg?

Csináld azt amit VRSDM ajánlott: vetkõzz pucérra, és artikulálatlanul kezdj el ordibálni.

Tuti lesz a siker :DDDD

Nitramk
#244
Ez úgy baromság ahogy van. Az a jó zene ami a fülednek jól esik. Ez teljesen szubjektív hogy mi tetszik kinek.
A zene definíciója: hangok és csend érzelmeket kiváltó elrendezése.
Az hogy valakiben egy diszkó zene kivált érzelmeket, örömet, akármit, vagy sem, teljesen változó.
Nem rég még én is lefújjokgtam a különbözõ zenei stílusokat, én is ezt vallottam hogy a zenét hangszerrel csinálják, és hogy azon belül is a rock az isten, de rájöttem hogy ha egyszer tetszik egy másik disco, rap, vagy bármilyen szám akkor miért ne hallgathatnám azt?

Sok embernél ez is gondot okoz, hogy tisztában legyen önmaga ízlésével. Ne azt hallgasd amit a tömeg elfogad, ami a 'divat', hanem azt ami neked tetszik. Ha meg valaki azért belédköt mert nem olyan zenét hallgatsz amilyet õ szeret, akkor szerintem ezzel le is írja magát, hogy milyen szinten van...

Team Fortress 2: Dauer \"Az élet egy rohadt szar játék, de a grafikája baromi jó!\" \"Héj jú!Gív dat máni bekk!\"

#243
Engem kb. gimiben nem érdekelt semmi. Aztán érettségire belehúztam, felvettek az ország legjobb egyetemi karára. Utána nyitottam egy filmes blogot, 1 hónap alatt a totál ismeretlenségbõl ind3x fõcímlapra kerültem egymás után 6x (közben meghívtak blogolni egy nagyobb csapathoz). Így bármi csak elhatározás kérdése. Most lehetõségem van arra, hogy mûfordítónak/filmkritikusnak tanuljak. Boldogít? Nem. A példámból látszik, hogy a "munka"/sport, stb. is csak !pótlék, nem old meg semmit. Én azt mondom, meg kell becsülni még a gimit, bármilyen rossz is, mert ha véletlen továbbtanulsz, hát...még jobban magadra maradsz. Ott már nincs osztály, vagy ofõ. Cseszheted az egészet egyedül. Fõleg ha bejárós vagy, mint én...
Oldal 1 / 6Következő →