Tesztelték a világ legerősebb ionhajtóművét

Little is known about the effect of microgravitation placental development. Data from COSMOS flight 1541 indicated that placental growth and development is modified by exposure to microgravity from pregnancy days 13-18; although, fetal development was not affected. The NIH-R.1 payload onboard STS66 exposed the developing conceptus to microgravity beginning immediately prior to placental development and terminated after formation of the definitive layers of the placenta; the labyrinth, junctional zone, and trophospongium. Placental development involves the vectoral movement of cells to achieve the final anatomical form, and the role of gravity in this process has not been evaluated. Adequate placental development is critical to reproductive success in mammals, including humans, and successful human colonization of space or establishment of rodent colonies in space for further scientific studies of all types are dependent upon a thorough understanding of the affect of space flight on reproduction and development. The objective of the proposed studies was to access the effect of microgravity on placental growth and development. Accordingly, the PI is requested placental/implantation site tissues recovered from pregnant rats returning from the space mission, and from asynchronous, and vivarium control groups. The first specific aim of these studies was to determine the morphology of the placenta and decidua, and their organizational relationship immediately upon return from space (G17-G20) and at the time of caesarean-section (G23) or delivery. Tissues from all animal groups were prepared for light microscopic examination and their morphology compared. The second specific aim was to assess the functional differentiation of trophoblast cells of the labyrinth and trophospongial regions of the placenta by evaluating the expression of specific developmentally expressed proteins, placental lactogens, and glucose transporters, and making comparison among groups." (Innen)

Ne butáskodj!
Az ISS-en van mikrogravitáció.

Légkörben még a földi gravitáció sem nagyon akadályozza meg az apró porszemek lebegését a levegõben (súly, felület és Brown-mozgás). Egy aszteroida felszínén a több nagyságrenddel kisebb gravitáció még kevésbé. A légszûrés sokkal hatékonyabb.

Szerintem meg nem csak a Holdon nem jártunk, hanem még az ISS-re sem tette ember a lábát. És néha a földi életet is megkérdõjelezem, hétköznap 10 után pl tökre kihalt a város.
Anyám szerint meg egyáltalán, nz nem is élet, ami itt van!

<#nyes>

Attól még, hogy az ISS-en nem tudnak létrehozni (mikro)gravitációt (és nem is akarnak, mert az ISS pont azért van, hogy súlytalanságban tudjanak kísérleteket végrehajtani), nem jelenti azt, hogy nem jelentene könnyebbséget az ûrhajósoknak, ha tudnának.
De egy hosszan tartó utazásnál talán jól jöhetne. (Csak tippelek <#smile> )

Nem, nem jelent. Gondolj csak az ISS-re.

Kedves KillerBee,

Nagyon köszönöm a tömör és lényegi magyarázatot, és a tradeoff-ok pontos kiemelését is.

Ez egyben megvilágította a két gondolatkísérlet kontextusát is:

* az elsõ esetén a reaktív anyaggal való gazdálkodás volt rögzítve (metronómütésekre azonos ütemben kilõtt szabványos próbatestek), míg az energiával való gazdálkodást változtattuk (hiszen az azonos ütemû anyagkibocsátás kétszeres kilövési sebesség mellett egyben nagyobb össz-energiakincset is feltételez),

* a másodikban éppen fordítva: az össz-energiakincs volt azonos (azonosan töltött kondenzátorok), míg a reaktív anyaggal való gazdálkodás volt változó (a fotonrakéta épp ennek szélsõségesen elfajuló példája, elenyészõ anyagkibocsátással).

Imre? Õt nem ismerem... Nem (Rácz) Károlyra gondoltál? <#wink><#hehe>

Igen, tudom, hogy gyakorlatilag mikrogravitáció van az ilyen kis kavicsokon... De legalább lefelé esik a kolbászos zsömle, és nem marad lebegve a levegõben <#hehe>
Tényleg, a mikrogravitáció nem jelent valamiféle "segítséget"? Úgy értem, hogy pl a por, a bõrfelületrõl (emberi testrõl) leváló részecskék stb lefelé hullanának, és kisebb eséllyel lélegeznék be az ûrhajósok. (Persze, a legapróbb mozdulatra is felkavarodna ez az "üledék". )

A sorszámozás egy tekercsen belül nyilván idõrendi sorrend, de mivel mindkét ûrhajósnak volt fotómasinája, így a különbözõ tekercsek egyes képei közötti sorrendet már nem olyan egyszerû megadni. Lehet, hogy amíg az egyikük egy tekercset nyomkodott el, addig a másik hármat, aztán fordítva. Persze biztos össze lehetne legózni a pontos sorrendet, ha akarnánk, és akkor rekonstruálhatnánk minden egyes lépést.
De 2200 képet elemezzen végig az, akinek Imre az édesanyja.

Errõl van szó, öreg.
A gravitációt meg felejtsd el.

OK, elfogadom. De azt gondoltam, hogy a sorszámozás valamiképpen idõrendiséget is jelent.
Részemrõl nem "kötözködöm" tovább <#smile>

"nem volt helyes részemrõl a hatásfok szó használata, inkább az energia és a reaktív anyag minél hatékonyabb felhasználását kellett volna írnom."

Igen valóban erre utaltam. Így már kerek.

nem igazán szeretnék már azzal foglalkozni, hogy mivel jönnek, tekintve hogy az állításaik általában félinformációkon és a saját prekoncepcióikon alapulnak, a saját kitalációkból levont következtetésekkel, és még ezzel együtt sem konzisztensek önmagukkal sem.

Ha idõkódolták volna õket, akkor jönne az, hogy az idõkódot is ráhamisították a képekre.

sajnos akkor még nem volt divat idõkódolni a fotókat, szóval nem igazán tudjuk hogy a két felvétel között mennyi idõ telt el és közben mi mindent csináltak. akármit.
az apollo 17 -hasselblad-készletében 3584 fotó van, ebbõl 2200-körüli készült a hold felszínén. lehet keresni a magyarázatot az "anomáliákra" (hova tûnt a keréknyom)

Hacsak nem fordult meg visszaérkezése után (és a szerelés elõtt) félkörben...

Én is gondoltam erre, hiszen a keréknyomok nyilazása alapján a jármûnek a képhez képest szembõl kellett volna érkeznie, és a fotós háta mögötti irányban távoznia.
De ez esetben a jármû jobb hátsó "sárvédõjét" nem szerelhették, hiszen a Nap ezen a képen is "jobbról" süt, ugyanúgy, mint ezen a képen.
Kicsit bonyolultan fogalmaztam, de talán értitek. Nem kötözködni akarok, csak tényleg nem értem.

"Ez egy nagyenergiaju plazma hajtomu. Jo lenne a relativisztikus kepletekkel szamolni, mert a kiaramlo plazma sebessege es viselkedese eseten mar erzekelhetoek a relativisztikus korlatok hatasai."

A már belinkelt dokumentációk szerint a plazma kiáramlási sebessége jóval 1000km/s alatt van, ami nem indokolja a relativisztikus hatások figyelembe vételét.

A hozzászólásodban utolsóként megadott képet már én is ajánlottam neki megtekintésre, mivel azon látható mind az eltaposás, mind a keréknyom, ám õ valami zavaros megjegyzést tett a vizuális feldolgozó képességemre... <#confused>

a fotós háta mögött.

Pedig nincs itt semmi látszólagos ellentmondás. Azonos mennyiségû energia felhasználásával kétszeres sebességre csak negyedannyi tömegû reaktív anyagot tudsz felgyorsítani, ami az impulzusmegmaradás törvénye szerint csak fele akkora sebességet (kétszeres sebesség osztva a néggyel) ad az ûrhajónak, mint ha ugyanannyi energiával négyszeres tömegû reaktív anyagot fele sebességre gyorsítanál.

Az optimum megtalálásánál figyelembe kell venni a reaktív anyag arányát a teljes tömeghez és a rendelkezésre álló teljesítményt ill. összenergiát. Erre utaltam korábban, amikor optimális kompromisszumrõl írtam.

Abban igaza van kamovnak, hogy nem volt helyes részemrõl a hatásfok szó használata, inkább az energia és a reaktív anyag minél hatékonyabb felhasználását kellett volna írnom.

Esetleg arra lenne még jó egy kis égitest, hogy valamilyen utánpótlást oldana meg (pl. víz), vagy valamicske gravitációval segítené az ûrhajósokat, hogy ne teljes súlytalanságban kelljen megtenniük az utat.

Viszont csatlakoztunk már rá üstökösre (valami Deep Space projekt), tehát ez a része annyira nem zûrös. A stoppos megoldás lényege, szerintem, hogy ott van egy jó kis égitest, és azt csinálsz rajta/vele, amit akarsz.

Nem akarok kukacoskodni, mert már van itt egy "kukacos", de meg tudja valaki mondani, hogy hová lett a képrõl a jármû...? <#wink>

pedig egyszerû. megnézed a többi képet is.

"pl. itt van az a bizonyos kép amin a leszálló egydég alatt nincs elfújva a por:AS11-40-5926.jpg"
itt meg az, amelyiken szét van. hát igen. a hajtómû alatt szét van, a talpak alatt meg nem. mostakkor?

ez az a kép amin nincs keréknyoma a rovernek, holott már mentek vele (lásd a kerekére feltapadt hold port) AS17-137-20979.jpg
ez meg a kép két kockával odébbról, ahol az látszik, hogy összerugdalták a port, amíg "sárhányót" kendácsolták.

Az ötlet elõ pillanatban jobbnak hangzik, mint amilyen valójában.

Mert milyen is az autóstopp. Állsz az út mentén, integetsz, erre a kocsi leáll, dumcsiztok, beszállsz, elindultok, odaértek, megint megáll, aztán kiszállsz.

Nos egy aszteroida nem lassít nem áll meg! Ha ugyan ez lenne a helyzet az autóstoppnál is, akkor 100-150-nel kéne tudnod rohangálni, hogy felvegyenek. De ha ilyet tudnál, akkor lehet, hogy autóstoppra sem lenne szükséged.

Itt is olyan sebességre kéne felgyorsítani az ûrhajót, ami nem sokban térne el az aszteroidáétól, mert tekintve annak nem túl nagy tömegét, jelentõs pályaeltérések esetén nem tudná befogni az ûrhajót.

Egy hétköznapi megoldás. :-)

"nem lenne egyszerûbb építeni egy gyorsító bizbaszt, ami felgyorsítja a zûrhajót szép lassan jó gyorsra (körbe körbe pörgeti)"

Mivel jelen esetben akkorat kellene epiteni, ami a Fold atmerojenel egy picivel nagyobb, ezert ez nem tunik tul jo otletnek. Meg Pestrol Becsig sem tudunk igy eldobni egy autot, viszont altalaban a sajat kerekein siman elmegy odaig.

"Ilyen értelemben tényleg lehetne mondani, hogy éppen a nagykilövelésû megoldás bizonyult ,,kevésbé hatékony''-nak."

A raketatechnologiaban a lenyeg az, hogy minel nagyobb energiaval lokjuk ki a gyorsitasra szolgalo tomeget. Vagy a tomeget noveljuk vagy az energiat. Mivel a tomeg novelese miatt tobb lenne a gyositando maradek tomeg, ezert ez rossz otlet. Az energia novelesenel pedig a plusz energia johet a jarmuvon kivulrol is, de johet olyan energiaforrasbol amit csak lassan szabad energiava alakitani, mert kulonben a gyorsulas megolne a szemelyzetet. Tobbek kozott ezert sem hasznalunk fuzious impulzus detonacios hajtomuveket. Nagyon hatekony, de akkora lokest nem elne tul a szemelyzet. A mikrofuzios kutatasok meg meg nincsennek ott hogy kis meretben is mukodjon a megoldas, pedig a plazmahajtomuveknek ez egy eletkepes jovobeni tovabbfejlesztese lenne. (a Bussard ramjet is egy folyamatos uzemu fuzios plazma hajtomu, kulso uzemanyagforrassal, ami elmeletileg fel tud gyorsulni akar a fenysebesseg kozelebe is)

"Úgy tûnik, ettõl még a számításba nem ment át a hiba, mert automatikusan ezzel a képlettel számoltam."

Ez egy nagyenergiaju plazma hajtomu. Jo lenne a relativisztikus kepletekkel szamolni, mert a kiaramlo plazma sebessege es viselkedese eseten mar erzekelhetoek a relativisztikus korlatok hatasai.

A képlet javítása:

E = ½ × m × v².

Úgy tûnik, ettõl még a számításba nem ment át a hiba, mert automatikusan ezzel a képlettel számoltam.

nem lenne egyszerûbb építeni egy gyorsító bizbaszt, ami felgyorsítja a zûrhajót szép lassan jó gyorsra (körbe körbe pörgeti), és elengedi, és akkor a zûrhajó elszáll a csába jó gyorsan, és akkor már csak fékezni kell, és így az üzemanyag felét ki lehetne tölteni hasznos cuccokkal (pl ember, kaja, pia)

Ha már a Hold is szóbakerült:

http://www.nasa.gov/multimedia/nasatv/index.html

Most megy a becsapódás közvetítése.

Egész éjjel ezen gondolkodtam, mrt korábban erre soha nem is gondoltam, és a mindkét választ igaznak éreztem, kettõ közti paradoxont pedig soká nem tudtam feloldani. A linkelt cikket még nem olvastam el, helyette idealizált kísérleteket képzeltem el. Lehet, hogy félreértettem a kontextust, sõt akár a gondolatmenetem is lehet hibás.

Szóval eddig erre jutottam:

Képzeljünk el egy kiskocsit, amely másodpercenként egykilogrammos testeket lõ ki 1 m/s sebességgel. Minden másodpercben éppen egységnyi erõlökés éri. (Ha folyamatosan bocsát ki folyamatos anyagot magából ugyanekkora sebességgel és ütemben, akkor pedig folyamatosan 1 Newton tolóerõ hat rá). A másodperecenkénti energiaigény: 1 kg tömeg 1m/s-ra gyorsítása, ami az E = m × v² képlet alapján 1/2 joule, tehát a kívánt teljesítmény 1/2 W.

Változtassunk: a kibocsátás üteme továbbra másodpercenként 1 kilogramm, de immár 2 m/s sebességgel. Ekkor a kocsit minden másodpercben két egységnyi erõlökés éri, vagy folyamatos kibocsátás esetén az impulzusváltozás másodpercenként két egység, amely, egy másodpercre elosztva, 2 newton tolóerõt eredményez.

Mivel azonban 1 kg tömeg 2 m/s-ra gyorsítása (1 helyett) nem kétszeres, hanem négyszeres energiát igényel (az E = m × v² képlet alapján), ezért itt az energiaigény 2 J, és a megkívánt teljesítmény is 2 W.

Cserébe mit kapunk? Az kiskocsi mozgási energiája csak kétszeres lesz-e (ugyanannyi menetidõt feltételezve), vagy pedig ,,igazságosan megkapjuk a pénzünkkért'' a mozgási négyszeres energiát az ,,ûrhajónkra''?

A tolóerõ kétszeres, és a menetidõt ugyanannyinak vesszük. A két ,,ûrhajó'' tömege is ugyanannyi minden másodpercben, hiszen a hajtóanyagot (vagy az 1 kg-os próbatesteket) ugyanolyan ütemben lõjük ki. A másodpercenkénti impulzusváltozás (vagy a másodpercenként ütemezett erõlökés) is éppen kétszeres. Kétszeres erõ hat rendre ugyanakkora tömegekre. Ezért szerintem - de mg nem gondoltam át -- a sebesség is rendre kétszeres lesz, minden másodpercben (vagy minden löket végén).

A teljes menetidõ után tehát a kétszer gyorsabb próbatesteket kilövõ (de azokat ugyanolyan ütemben ,,fogyasztó'') ûrhajó sebessége kétszeres lesz, mozgási energiája pedig négyszeres. Tehát a kétszeres energia (teljesítmény)igényért cserébe meg is kaptuk a kétszeres mozgási energiát az ûrhajónkra.

Azonban mégis, valahol igaznak kell lennie ennek a hatásfok-romlási gondolatmenetnek is. Mert a kérdés tulajdonképpen egészen más kontextusban is felmerülhet a gyakorlatban, ami egész más, mint a fenti idealizált kísérleti elrendezésem. Erre is próbálok idealizált példát mondani.

Ha van egy elemem (vagy még inkább, egy jól feltöltött, gyorsan kisüthetõ, nagy kapacitású kondenzátorom), azzal kétféleképp készíthetek ûrhajót.

Az egyik esetben beleteszem egy kiskocsiba, amelynek szellemes szerkezete a kondenzátor elektromos energiáját elektromágnesek segítségével mozgási energiává alakítja. A mozgást úgy használjuk fel, hogy éppen magát az immár kimerült, felesleges kondenzátort a kiskocsiból hátrafelé kilõjük. Az eredmény látványos, átlagember is azonnal érzékelheti: a kiskocsi jól láthatóan elindul ellenkezõ irányba: Több kondenzátor alkalmazása esetén komoly végsebességet érhet el ,,ûrhajónk''.

A másik idealizált mód a kondenzátor rakétaelvû felhasználására: olyan kiskocsiba tesszük, amely a kondenzátor elektromos energiáját fény- és hõsugarakká alakítja, és azokat egy parabolatükörrel hátrafelé terelve, fotonrakétaként mûködik.

Az eredmény nem látványos, legfeljebb vákuumban, súlytalanságban lehet egyáltalán észlelni, és akkor is csak nagyon hosszú idõ múlva, vagy gyorsított filmen, vagy finom mérõberendezéssel.

Ilyen értelemben tényleg lehetne mondani, hogy éppen a nagykilövelésû megoldás bizonyult ,,kevésbé hatékony''-nak. Elvesztegettük a kondenzátor teljes energiáját, szinte a semmiért, miközben a jóval szerényebb elektromágneses ágyús megoldás látványos eredményt hozott. Igaz, hogy az utóbbi esetben magát a kondenzátort is elvesztettük, nemcsak az energiatartalmát, de az gyakorlati szempontból, (legalábbis ebben a kísérleti elrendezésben) nem hátrány.

Egyelõre eddig jutottam a kérdéssel, mert csak így tudtam magam számára egyáltalán megfoghatóvá tenni. Ennek talán az az oka, hogy a matematikai analízis nyelvén nem tudom a kérdést a maga teljes precizitásában megvizsgálni, ez sohasem ment túl jól nekem.

Gratulálok! Elõször észrevetted, hogy a http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg azonos önmagával. Aztán már arra is rájöttél, hogy hogy a rovert ábrázoló kép nem azonos azzal, amelyen már csak a hûlt helye látható, és ezt még büszkén közlöd is velem, az alábbi megjegyzéssel:

"ami meg az érveidet illeti: azok után, hogy számodra a két kép teljesen azonos, nem hinném, hogy komolyan kellene foglakoznom az érveiddel. (arról nem is beszélve, hogy még 1 mondtattal sem utaltál arra, hogy azok a képek azért nem lehtnek kamuk mert....)
Tudod van erre egy régi mondás: ne néz, hanem láss..."

lehet már kezdek fáradni, de most képzavar lett.
Én 106-ba betettem pár liknet te a 111-be kettõt.
111-ben megjegyezted, hogy azért hiányozhat a kerényom mert eltaposták. Na én arra a képre hivatkozva írtam, hogy az két különbözõ.
Ui. betettél egy képet is.

a srácédõvel mit vitatkozén, hiszen az ua.

http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1117973040

Mellesleg mi értelme lett volna ennak a logikának? Ott voltunk, de nem csinálunk fotót, de élõ TV közvetítést meg igen. Ne itt válaszolj, a linkhez tartozó topikban.

Istenem, kicsit unalmas mindig ugyanazokat az "érveket" olvasni. Olvass utána, segítek:

Ha utánajársz, megtudhatod, hogy a földetérés elõtt pár másodperccel kikapcsolták a hajtómûvet. A holdkomp vízszintes mozgást végzett, jól látható a talpnál a holdporba vájt csík, ahogy még csúszott a holdkomp. Vagyis a leszállási hely fölött soha nem üzemelt a hajtómû, nem volt gázsugár. Továbbá vákuumban nem egészen úgy áramlik ki a gáz a fúvókán, mint a légkörben.

Hány kép van még a tarsolyodban, amelyeket hamisnak tartasz? Végigzongorázod a teljes repertoárt?

Jaj nekem! Te erre a képre hivatkoztál: http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg

Én meg a #111-ben megadott linken lévõ dokumentumban egyanerre a képre, csak ott a képre mutató link alatt ott van a magyarázat is, amelyet a kedvedért be is másoltam!

Te pedig most diadalittasan hangoztatod, hogy az ellenpéldaként felhozott http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20981HR.jpg nem azonos azzal, amire a bemásolt magyarázó szöveg vonatkozik.

Szövegértés? Ismerõs a szó? Ugye nem?

ezen a képen frankón látható az összes nyom. A gond ismét a porral van: mit keres a leszálló egyság lábánál?
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a11/AS11-40-5902.jpg

"Na igen, te nem vagy moonhoaxer, mert nem tagadod a holdraszállást tényét, csak az azt bizonyító fényképek valódiságát'"

bocsi, mi összefüggés van a kettõ közt? Semmi! Ha nem lett volna Holdraszállás, akkor min. a szovijetek verték volna a tamtamot, hogy a jenkik hazudnak. A fél világ a Holdat bámúlta + a rádióamatörök is fogták a kommunikációjukat. Voltak a Holdon. Ez még nem jelenti azt, hogy kamu az amit írtam. A bib ott van, hogy
abból indúltok ki: ha ott volt akkor csinált képeket és akkor ezt közzé is tette. Ha nem ott készûltek a képek akkor nem voltak ott. Ez pedig nem igaz.

KillerBee:
"Mi az, hogy az a kép nem ugyanaz? Hasonlítsd már össze a kettõt! Nézd meg õket egymás mellett. "
megnéztem, ezek szerint ez:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20981HR.jpg

pontosan ugyan az mint ez:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg

ui. én ez utóbbit tettem be... érdekes egy vizuális feldogozó képességed van.

"De értelek, a képek egy része szerinted nem ott készült. Ha már egyszer ott voltak, akkor biztos plusz munkával létrehozták a holdi felszín itteni mását, hogy hamis képeket készítsenek. "
jesszusom... szóval ott is készûltek, de nem kötik az orrárra az embernek, mert esetleg haditikok lehetnek rajta. Kell a népnek a néphülyítés, hogy nekik készûltek a publikus képek. A roveres képet egy 30 évvel ezelött sehol nem találtad volna meg, pont a kereke miatt. Viszont kellett a népnek a vakítás.
És nem tereltem, csak példát mondtam arra, hogy most is megy a hülyítés.


ami meg az érveidet illeti: azok után, hogy számodra a két kép teljesen azonos, nem hinném, hogy komolyan kellene foglakoznom az érveiddel. (arról nem is beszélve, hogy még 1 mondtattal sem utaltál arra, hogy azok a képek azért nem lehtnek kamuk mert....)
Tudod van erre egy régi mondás: ne néz, hanem láss...

"Esetleg még az lehet, hogy a nyílvánosságra hozott fotók mindegyike kamu. (ami szintén nem azt jelenti, hogy nem jártak a Holdon)."

Na igen, te nem vagy moonhoaxer, mert nem tagadod a holdraszállást tényét, csak az azt bizonyító fényképek valódiságát. <#vigyor>

Valóban zsír, én is izgatottan várom kamov magyarázatát. Erõs a gyanúm, hogy csak az általa belinkelt fórum hozzászólásait olvasta, a dokumentumot már nem. Amikor is felmerül a kérdés, vajon az egyik laikus fórumban beírt hozzászólások mennyiben tekinthetõk érvnek egy másik laikus fórumban.

Én is az általad elsõként belinkelt szövegben találtam a diagramot, a kamov belinkelte topicban hivatkoznak rá. Szerintem hatásfokon a plazmának átadott elektromos energia és az összes befektetett energia arányát érti. Vagyis energetikai hatásfokról van szó, ám egy hajtómûnél ez csak a történet egyik része, mert az ûrhajó nem sokat halad elõre, ha az elektromos energiából elõállított mozgási energia egyre nagyobb hányadát a kiáramló plazma (reaktív anyag) viszi el magával. A #86-ban részletesebben írtam róla.

Az egész akkor válik érdekessé, ha tudjuk, hogy atomreaktor vagy napelem esetén a leadott elektromos teljesítmény sokkal lényegesebb, mint az összenergia, hiszen mindkettõ energiaforrás hosszú ideig képes mûködni. Ezért nem probléma, ha nagyobb kiáramlási sebességnél romlik a meghajtás hatásfoka (többet visz el a plazmának átadott mozgási energia), mert ettõl még nõ a tolóerõ, idõ meg van. Viszont szükség van arra az optimális kompromisszumra, amit a #65-ben említettem, mert nagyobb teljesítményû energiaforrásnak a tömege is rendszerint nagyobb.

"Akkor viszont hogy lehetnek annyira egyformák a körülmények, ha az egyik valóban fent készült a másik meg nem? "
sztem az egy szériából származó képek egy helyen is készûltek.

Esetleg még az lehet, hogy a nyílvánosságra hozott fotók mindegyike kamu. (ami szintén nem azt jelenti, hogy nem jártak a Holdon).
Csak felhívnám a figyelmet a rover kerekére, ui. a rover kerekei hosszú ideik haditiok ként volt aposztrofálva, ennyire közelitt nem nagyon lehetett találni róla. Namármost feltelezhetõ, hogy ezen kívûl más is volt titok. Viszont a népnek fotó kell. Mert ugye azt nehéz elhinni, hogy csak a szovijetek játszották el azt, hogy átdobják a népet (pl. Gagarin fellövését akkor mondták be amikor visszajött, hogy már visszajött). Eléggé kemény volt az ûrverseny és hát domborítani kellett. És ezek egyike sem cáfolja azt a tényt, hogy leszáltak a Holdon.

Az agyatlant nem konkrétan rád értettem, elnézést, ha így lehetett érteni.

Ne terelj, nem a kínaiakról beszélünk.
Mi az, hogy az a kép nem ugyanaz? Hasonlítsd már össze a kettõt! Nézd meg õket egymás mellett.

De értelek, a képek egy része szerinted nem ott készült. Ha már egyszer ott voltak, akkor biztos plusz munkával létrehozták a holdi felszín itteni mását, hogy hamis képeket készítsenek. Csak azért, hogy csámcsoghassatok rajtuk.

Hát bejött, amit az elõbb írtam. Ha az érvek elfogynak, akkor jön a "csakazértsem ott készült", csak mert nem...

"Nem is tudom, miért válaszolok ezeknek az agyatlan moonhoaxereknek."
KillerBee: nem kellene személyeskedni. Én nem állítottam olyat ami nagy hoax lenne. Csak annyit, hogy szerintem a képek egy része nem ott és akkor készûlt.

egyenlõre ott tartunk, hogy én csak annyit állítottam, hogy amiért a Holdon voltak még nem jelenti azt, hogy a képek is ott készûltek.
Aha... de amikor a kerák tövében sincs nyom... gondolom az tis széttaposták direkt. Meg egyáltalán mit keres a leszálló egycsák környezetében por miután leszált?

Szóval én azt állítom, hogy a fotók egy jó része nem ott készûlt. Ami nem zájra azt ki, hogy nem voltak a Holdon.

Mert gondolom azt is elhitte mindenki, hogy a Kínaik kint voltak. Hát kint is voltak, csak speciel a felvételek nem ott készûltek (pontosabban azok a felvéetlek amiket a nagyközönség is láthatott), ui. az egyik ûrhajós sisakjának a pereme alól egy kis buborék indúl felfelé... tiszta ciki, de ez lement élõ adásban. (1x láttam, és a liveleak-n meg fent is van....)

Megnéztem. De ez nem az a kép. Amit énkûldtem azon egy darab még csak eltaposottat sem lehet látni. Egyébként ez a kéé is érdekes... mert az addíg okés, hogy eltaposták, de a kép bal alsó sarkában azért mindha kevesebb lábnyom lenne (mondjuk azt, hogy semmi) és nyom nincs.
De ez egy örök vita. Én azt mondom, hogy voltak, de a fotók egy része nem ott készûlt, az ok akármi is lehet.

Nem is tudom, miért válaszolok ezeknek az agyatlan moonhoaxereknek. Ha képes lenne önálló gondolkodásra, eleve utánajárt volna õ is, mielõtt kritikátlanul hülyeségeket szajkózik.

Nekem 3 percembe került utánajárnom, nem mintha kételkedtem volna a kép valódiságában. Ha egy "érvüket" megcáfolod, ha egy szerinte hamis képrõl bebizonyítod, hogy valódi, jönnek 10 másikkal és az ember fõmunkaidõben cáfolhatná a marhaságaikat. Amikor aztán már nem képesek tartani az állításaikat, akkor kijelentik, hogy mindez nem bizonyíték és más fórumban kezdik elölrõl.

Elnézést, de kicsit felment a pumpa.