Sg.hu

Tesztelték a világ legerősebb ionhajtóművét

Cikk olvasása: Tesztelték a világ legerõsebb ionhajtómûvét
← ElőzőOldal 3 / 4Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Molnibalage
#64
Talán a gravitáció is befolyásolja a dolgot. Nem tudom, hogy a Nap gravitációs hatása mikor gyengít és a Mars hatása mikor erõsít be.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Pares
#63
Amíg újra nem lesz "haszon" (anyagi, ideológiai) az ûrutazás, addig úgy se jutunk a Marsra. Vagy ha igen, akkor majd leghamarabb olyan 30-40 év múlva. Addig is figyeljük az USA világhódítósdiját! Következõ felvonás: Irán.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

Pares
#62
Szerintem ne tedd, mert akkorra már rég nem lesz senki, aki felébresztene... 😊

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

waterman
#61
nem frissítettem😊

\"The voices are back... Excellent.\"

waterman
#60
plazma vagy ionizált állapotban egy vagy több elektron leszakad az atomról, ezáltal töltése lesz az egész atomnak és így már hat rá az elektromágnes, amivel gyorsítják az atomokat. egy zsák sima argonra nem igazán hatna az az elektromágnes.

\"The voices are back... Excellent.\"

Sanyix
#59
egyrészt mert hõtágulás, másrészt meg töltése lesz, amire ugye az elekromágneseknek jó hatása van 😊

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

bundee
#58
Miért kell plazma állapotra hevíteni a gázt?
tom36
#57
nah akor most következik az hogy hibernáltatom magam ,azt 50 év mulva mire talán lesz valami eböl az egészböl ,kiolvasztatom magam
MacropusRufus
#56
waterman: akkor tömegben majdnem ott vagyunk mint egy hagyományos rakétánál? Csak ez utóbbinál az üzemnyál a sok, az elöbbinél meg az erömû... 😊

waterman
#55
éppen ez a dolog lényege, hogy a plasma hajtómûnek nem kell sok anyag. azaz nem az üzemanyag a "nehéz", hanem a hajtómû, meg a "pár" megawattos atomerõmû.

\"The voices are back... Excellent.\"

waterman
#54
ez stimmel. ezért is írtam, hogy félúttól meg lassítanak. mert ugye ha már fenn van az atomerõmû, és minél gyorsabban akarok odaérni, akkor az utolsó pillanatig gyorsítok. ez pedig valahol félúton lehet. szvsz.

\"The voices are back... Excellent.\"

Magnum PI
#53
-Küldjünk ki lassu sebességgel üzemanyagot (amennyi kell a visszatérésre) és állítsuk mars körüli pályára.
-A jövõbeli utasaink csak annyi üzemanyagot vigyenel amennyi odáig kell. így kis tömeget kell lassítani.
-Visszafele "felkapják" a már ott lévõ üzemanyagot ami visszafele kell és megint kicsi lesz a tömegük mire lassitani kell õket

Sanyix
#52
nem azzal van baj hogy hogyan lassítanak, hanem azzal hogy ugyanannyi energia kell hozzá, mint amennyi a gyorsításra.

Persze még ott van a légköri fékezés is, de azt sem lehet ész nélkül csinálni.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

Sanyix
#51
Hát azt hogy konkrétan a kezdetek óta így megy ez 😄 retrográd poziciónak hívják.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

waterman
#50
nem vagyok nasa mérnök, de szerintem máshogy nem is lehetne, ha plasma hajtómûvel akarnak dolgozni. ezek amik most léteznek, talán olyan erõsek, mintha nagyon lágyan fújnál egy papírzsepit. heteken át kéne járatni egy ilyen hajtómûvet, aztán félúttól meg lassítani, ha nem akarják még 20szor megkerülni a marsot, mire valamilyen elfogadható orbitális pályára állnak. mert ugye itt a fenn maradó egység hozná vissza a legénységet, nem lehet a hordozó egységet elhajítani a fenébe, hanem mars körüli pályára kell állítani, minél rövidebb idõ alatt. mert ha mondjuk a leszálló egység gyorsan le is tud fékezõdni, mert mondjuk kis tömegû, és a fenn hagyott hazautazó egység a maga brutál tömegével pár hónap keringés alatt áll be a megfelelõ orbitális pályára (amíg a marson a legénység felfedez), akkor ugye a beállás idejére nincs menekülési lehetõsége a marsraszállt legénységnek.

\"The voices are back... Excellent.\"

hiftu
#49
A marsraszállás már megtörtént. Csak épp nem emberekkel.. 😊

Molnibalage
#48
Ezt csinálták mindig szerintem.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Betonparaszt
#47
A fékezés megoldását feszegetõ kérdések olvasása közben felmerült bennem egy ötlet. Lehet, hogy hülyeség, de nekem teljesen egyszerûnek tûnik. Az ûrhajó lassításához használhatnák a fõhajtómûvet is ha 180 fokos tengely körüli fordulatot tennének, úgy hogy a hajtómû nézzen a menetiránnyal szemben. Ekkor az ûrhajó csak simán újra begyújtaná a fõhajtómûvet és fokozatosan lassíthatná azt. Persze nem biztos, hogy ilyen egyszerû lehet a dolog. Mit gondoltok róla?

Thrawn
#46
Hát akkor mit mondjak én?<#nyes> Kiskölyökként láttam Armstrong holdraszállását, akkor még úgy volt, hogy emberes Mars expedíció legkésõbb a nyolcvanas években. Mármint a XX. század nyolcvanas éveiben. Azután az 1975-ös csillagászati évkönyv Viking cikke mág arról írt, hogy emberes küldetés helyett mintahozó küldetés legkésõbb a kilencvenes években. Na, ahhoz képest már most van vagy 25-30 év lemaradás. Most úgy néz ki, hogy viszonylag optimistán számolva a várható élettartamom, a 2040 még belefér. Nekem. A NASA-nak meg sajnos úgy néz ki, nemigen. Részemrõl már beletörõdtem, hogy nem érem meg a marsraszállást, pedig nagyon szeretném.
Thrawn
#45
Hagyományos hajtómûnél a kiáramlási sebesség nagyságrenddel kisebb, így óriási mennyiségû üzemanyagot kellene vinni a fékezéshez, Plusz dupla hajtómû. Akkor viszont több kellene a gyorsításhoz is, majdnem ott lennénk, mint a jelenlegi állapot.
Molnibalage
#44
Nem jó. Mindkét hajómûvet fel kell vinni. Az sok plusz tömeg. A hajtómanyag meg végépp.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

NEXUS6
#43
Mit modjak én?

Akkor születtem, amikor a holdraszllás ment nagyban. A Szojuz-Apollo repülésekre már emléxem, amikor kistökösként néztem a tv-ben. '82-ben végigizgultam a Columbia elsõ repülését. A Delta címû mûsorban tátott szájjal bámultam, hogy micsoda nagyszerû ûrállomásokat építenek nemsokára, amikbõl aztán gyak semmi nem valósult meg.

És tartok tõle, hogy az ûrrepülõgép utolsó útjával hosszú évekig elfelejthetjük, hogy az ûrhajózásra mint, valami nagyhorderejû, roppant látványos dologra gondoljunk.

A Mars-utazást már nem biztos, hogy megérem.
Ennyi volt számomra ez az ûrkorszak.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

Szefmester
#42
értem én, de ha a gyorsításhoz használja a plazmarakétát, ami folyamatos de kismértékben gyorsít, majd fékezéshez hagyományosabb de erõsebb rakétát használnának akkor talán nagyobb végsebességre is tudnak gyorsítani.
Sanyix
#41
Hát ez nem olyan mint az ûrállomáson. Itt nem cserélõdnek az emberek, nincs majdnem realtime kommunikáció. A hülyeség a pörgetés elvetése, de az nagyon. Sugárzás nem veszélyes, vízzel le lehet árnyékolni, azt meg így is-úgy is vinniük kell magukkal.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

Sanyix
#40
-mire arra jár egy másik ûrhajó, szétoszlik
-ha te beállnál a hajtómû mögé, akkor kb semmi bajod nem lenne a gáztól fizikailag attól hogy nagy sebességgel neked ütközik, mert úgy is ritka, attól lenne bajod hogy ionizál (lopkodja az elektronokat), de az ûrben mire követné egy másik ûrhajó valószínûleg már szerezne magának egy elektront, ráadásul az ûr ezen kívül is tele van ionizált részecskékkel...
- aztán meg az ûrben rohadt nehéz pont ugyanarra menni, ugyanis minden mozog, és kva nagy 😊
- megfagyás max szilárdulás miatt lehetne gond, de én még olyanról nem hallottam hogy az argon megszilárul, vagy folyadék halmazállapotú. Mellesleg nemesgáz, úgyhogy reakcióba se lép semmivel.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

Thrawn
#39
Nem hiszem, hogy a bekattanás gond lenne, a menetidõnél hosszabb idõtartamú ûrutazások is voltak már, bár mentális problémák azért elõfordultak. Landolás után meg annyi újdonság szakad rájuk, hogy nem lesz idejük ilyesmire. A meglevõ tervek éppen ezért (is) viszonylag tágas terekkel számolnak. Azt most felejtsük el, hogy az Oriont használnák erre, mint ahogy azt sok (ál)szakcikk sugallja. Az maximum a Föld körüli pályán indulásra kész Mars ûrhajóhoz vinné a legénységet.
Szerintem nagyobb probléma - a már említett sugárterhelésen túl - a súlytalanság. 6-7 havi súlytalanság után a Földre visszatérve több hetes (hónapos) rehabilitáció következik. Erre a Marson sem idõ, sem lehetõség nem lesz, rögtön hozzá kellene kezdeni a munkához. Igaz, alig harmad akkora gravitáción, de így sem menne zökkenõmentesen a dolog. Miután a leginkább elfogadott tervek egyelõre elvetik a pörgetést, az oda-visszaúton súlytalansággal kell számolni. Ezt pedig jobb a lehetõ legrövidebb idõre korlátozni.
Molnibalage
#38
Tudom.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#37
Nem rossz ötlet, de vajon ez mekkora tömeget jelentene? Mert ha valami isteni csoda folytán sikerül 20 MW-os reaktort felvinni, abba azért kell hasadóanyag rendesen. A paksi 4 x 470 MW évi 120 tonnát fogyaszt ez lineáris esetet feltételzve csak a hasadóanyag 1,3 tonna körül van. Ez nem tûnik vészesnek. Viszont nem tudom, hogy a reaktor szereléshez odafent mennyire rajongana bárki.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#36
Az világûr neve azért világûr, mert baromi üres. A felküldött mostani hordozórakétákban is van minimális víztartalom és nincs semmi gond odafent, pedig a LEO pálya viszonylag zsúfolt.

A Mars-Föld utazás kapcsán zsúfoltságról beszélni elég vicces lenne. Szerintem semmi ilyesmi nem áll fent. Mivel az ûr nagyrész üres, te töltheted fel anyaggal villámgyorsan 0 közeli koncentráció lesz ott bármibõl.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Sanyix
#35
van ilyen minimumenergiás pálya, amit Hohmann pályának hívnak. De az éppen az, amelyiknél sok hónapig tart az utazás, amirõl eddig filóztak, és amitõl állítólag bekattannának az ûrhajósok a sok idõ miatt. Az ûrben vagy úgy van, hogy gyorsan mész de gazdaságtalanul, vagy lassan de gazdaságosan. Még ezt lehet kavarni gazdaságosan a hintamanõverekkel, de annak a belsõnaprendszerhez max üzemanyagsporolásra van értelme. Üzemanyagspórolásra, ÉS mellé gyorsabb úthoz csak a külsõ naprendszer felé van értelme, hosszabb utakra.
(például lehetne spórolgatni a mars utazáshoz vénuszos hintamanõverekkel, de lehet nem lenne gyorsabb, sõt talán lassabb lenne, csak üzemanyagból fogyna kevesebb).

A VASIMR-nek éppen az lenne a lényege, hogy gazdaságtalan de gyors pályán ér oda, hiszen "csak" áram kell hozzá, ami összességében még egy reaktor súlyával is gazdaságosabb mint egy kémiai rakéta. Egy ilyen hajtómûvel, párszáz tonnás össztömeggel el lehetne érni ugyanazt a deltaV-t mint egy kémiai rakétánál többtízezer tonnányi üzemanyaggal.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

Crane
#34
Ammm... namost, az lenne a kérdésem, hogy a plazmasugár elõállításához használt rádióhullámok elõállítása, és a plazma "kilövellését" létrehozó mágnesek mûködtetéséhez mennyi villamosenergia szükséges, és ezt az energiát mivel, és hogyan termelnék meg odafönt?
Vagy erre lenne megoldás a nukleáris energia?

Sanyix
#33
Hát kb semmi. Ráadásul mind2-nek olyan hatása van, mintha egy sima rakéta felrobbanna.
Ugyanis hihetetlen módon nem a reaktor sugárzik, hanem a benne lévõ üzemanyag!
És így lehetne azt a csodálatosan bonyolult dolgot megoldani, hogy felküldik a kész reaktort, majd egy kisebb (és biztonságosabb) rakétán, egy vastagfalú tartályban küldik fel azt a pár kiló üzemanyagot, ami kibír simán egy légkörbelépést, és földbecsapódást... sõt még fékernyõt is rakhatnak rá, és akkor vékonyabb falú tartály is elég.
Csakhogy a reaktorok még mindig nehezek.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

Epikurosz
#32
Ha 100 évet tököltünk, mit számít az a pár évtized?

Kara kánként folytatom tanításom.

emile zola
#31
na lemaradt a lényeg, nem történnek kutatások

\"Ha az emlősök, akiktől származunk, tudták volna, hogy egy napon politikusok kerülnek ki a génekből, fent maradnak a fán és rossz ötletként elvetik az evolúciót!\"

emile zola
#30
a gond az h kutatások ûrhajózással kapcsolatban, ilyen tempóban már amikor nyugdíjhas bácsi leszek még akkor is a Marssal fognak tökölni

\"Ha az emlősök, akiktől származunk, tudták volna, hogy egy napon politikusok kerülnek ki a génekből, fent maradnak a fán és rossz ötletként elvetik az evolúciót!\"

Lost Lont
#29
Nem tudom, bármilyet, ezért kérdezem. Lehet nagy baromság, de pl. megfagy és a következõ jármûnek, ami arra jár, rongálja a burkolatát, vagy ilyesmit nem okozhat?

Windows 7 & openSUSE 11.4 @ 64-bites kenyérpirító.

Molnibalage
#28
Mármint milyen gondokat?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#27
Azért, mert az energiafelhasználást optimalizálni kell. Ha tovább gyorsítasz, akkor tovább is fékezel, több hajtóanyag kell, akkor nagyobb hajót kell emelni a föld légkörébõl. A nagyobb hajó gyorsításához több hajtóanyag kell, ami nagyobb tömeg és így tovább. Van egy optimum, aminél nem érdemes jobban gyorsítani. Inkább tartson tovább az út, minthogy "állandóan" menjen a hajtómû.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Lost Lont
#26
Durva. De azért van különbség aközött, hogy most megy 200 kilowatton, és 10-20 megawatt kellene a Marsig. Meg nem lesz nehezebb alkalmanként 0,3 tonna argont összeszedni, mint 7,5 tonna hagyományos üzemanyagot? És mi lesz az elhasznált üzemanyaggal? Az argon-maradvány felhõk nem okozhatnak késõbb gondot az ûrhajóknak pl.?

Windows 7 & openSUSE 11.4 @ 64-bites kenyérpirító.

MacropusRufus
#25
"Egyszerûen túl nagy egy ekkora teljesítményû reaktor, mind méretek, mind súly tekintetében. "
én nem vinném a Holdig a cuccost. Földkörûl keringene és itt építeném össze, ui. a súlyprobléma a Holdon is fent fog állni csak éppen hatod akkora mind a Földön. A világûrben meg nincs súly. Csak tömeg. 😊) és innetõl kezdve már elõnyben vagyunk.
De nem értem miért nagy szám ez a hír, kb. fél éve fent volt már a liveleak-en egy videó az oroszok(!) plazma halytómûjérõl. Az sem tudott többet mint egy 0.2mm-es acéllemezt fújdogálni.
Miért nem képes a tudomány túllépni a hatás-ellenhatás törvényén? Meg a sebesség határokon?
Errõl a hajtómrõl írták, hogy 39 nap (936ó) alatt el lehetne vele érni a Marsot Hát ez nem valami gyors. Földi viszonylatban igen, de Föld-Mars távolságban már nem. Ez kb. 85ezer km/h.... Azért nem gyorsítják jobban a rakétát mert az ember nem bírná v. mert nem tudják? Ha nem tudják akkor meg hogyan lehetséges, hogy a plútó szonda ennél kb. 5x gyorsabban megy?
Majd megvárom az elsõ rakétát ami ezt használja, elvégre foton hajtómû is létezik, csak használhatatlan, viszont szépen pörgeti a kb. 0.1grammos fém propellert a fotonok nyomása...
waterman
#24
igen egyszerû lenne megoldani, hogy ne hulljon vissza a cucc. az ûrben kell összetákolni és az indításhoz szükséges hasadóanyagot is szépen apránként felhordani.
200 megawatt, az egy fél paksi blokk. gondolom, ha egyszer feljuttatják, akkor nem csak egyszer használatos lenne a dolog. elmegy a marsig, visszajön, kering kicsit, elmegy máshova, vagy vissza a marsra. csak akarniuk kéne és megoldanák.

\"The voices are back... Excellent.\"

Molnibalage
#23
Az, hogyha egy reaktor szétmenne kilövés közben, akkor igen nagy területet beteríthet a sugárzó anyag. Ez meg is történt egyszer, egy szovjet RORSAT indítása nem sikerült a '80-as években.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Epikurosz
#22
Ahhoz képest, hogy mennyi bazi nagy atombombát felrobbantottak már a levegõben, SÕÕÕT, a kozmoszban is, amíg meg nem tiltották, egy ilyen ûrhajó felbocsátása nem lenne olyan nagy kockázat. De persze, a legkisebb kockázat sem megengedhetõ, úgyhogy tessék megépíteni a Holdon, akár nem a Földrõl származó hasadóanyagokkal. Mindenesetre jobb lenne, mint várni a csodára, a fejlettebb technológiákra.

Kara kánként folytatom tanításom.

rgranc
#21
"egyesség született"

Egyesség, mi? <#szomoru1>
Zocsi
#20
Bizonyám, jól hiszed.

Zocsi
#19
Ennek meg szerintem méretbeli okai vannak. Egyszerûen túl nagy egy ekkora teljesítményû reaktor, mind méretek, mind súly tekintetében. De ha lenne pl. Holdbázis, ahol össze lehetne naaagy dolgokat, akkor ez nem lenne probléma. Vagy marad a miniatürizálás. Egyelõre épp csak keret nincs rá, mert mindennmásrakell... :|

qwas
#18
Noss, ebben azt hiszem akkor a válasz is ott rejlik valahol...
Zocsi
#17
A tengeralattjárót nem látod és nem hullik a fejedre...

qwas
#16
Mi a hatás beli különbség ha egy tengeralattjáró meghibásodik a tenger mélyén és/vagy elmerül a fenékre valamint ha egy atomerõmûvel felpakolt rakéta felrobban 10km magasan?
nyalógép
#15
Azért 200 kilowattos hajtómûtõl egy lemezdarab kilengésénél többet vártam volna.

← ElőzőOldal 3 / 4Következő →