Wheeler–Feynman elmélet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
https://www.youtube.com/watch?v=6Al5pOrJi74
vannak tükör kölcsönhatások.. parítás, töltés tükrözés stb.. elvileg
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
Ezt Feynman már leírta. Ennek az oka az, hogy mindig oda-vissza halad a "jel". Ez a folyamat eltünteti a paradoxonokat.
Talán a pozitron az ami sérthetné a kauzalitás, de nem vagyok benne biztos. Ha igen, akkor ez az egyik oka a ritka előfordulásának.
E(foton) =E(elektron2) - E(elektron1)
A válasz nem fog sokkal többet mondani mint ez az egyenlet.
De nézzük a dolog másik oldalát.
Az elektron és a foton is legalább annyira hullám mint részecske.
Nos mivel (E=fh) és a (h) egy állandó, ezért f(foton) =f(elektron2) - f(elektron1) is igaz.
f(beat)=f1-f2
https://en.wikipedia.org/wiki/Beat_%28acoustics%29
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/sound/beat.html
f(foton) =f(elektron jövőbeli) - f(elektron múltbeli)
A két frekvencia egyszerre létezik...
ahogyan az a Feynman-Wheeler elméletből is következik
Utoljára szerkesztette: dedpul, 2016.01.25. 19:58:34
Hiszne ez az elmélet az alapja a napjaink legpontosabb elméletének, a QED-nek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_electrodynamics
http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Relativity_of_simultaneity
https://en.wikipedia.org/wiki/Tachyon
Ez egy nagyon fontos idézet az entanglement miatt.
Nem lehet fénynél gyorsabb jel az EPR fotonok esetében, mert az megsértené a kauzalitást.
Ugyan akkor ha fénynél gyorsabb a jel, akkor biztosan tudunk olyan hálózatot kiépíteni, amivel jelet küldhetünk a múltba.
...
"Signals from the future
Below is an illustration of how a classical analysis can lead to surprising results. The classical theory can be seen to challenge standard pictures of causality, thus signaling either a breakdown or a need for extension of the theory."
https://en.wikipedia.org/wiki/Abraham%E2%80%93Lorentz_force#Signals_from_the_future
https://en.wikipedia.org/wiki/Interpretations_of_quantum_mechanics#Time-symmetric_theories
" This is because the conformal group decomposes into separate diffeomorphisms of the forward and back lightcones."
https://en.wikipedia.org/wiki/Virasoro_algebra
Utoljára szerkesztette: dedpul, 2016.01.25. 19:13:37
https://en.wikipedia.org/wiki/Two-state_vector_formalism
weak measurement two state vector site:arxiv.org
Utoljára szerkesztette: dedpul, 2016.01.25. 19:10:54
There are a few ways to save the epistemic view, the team says, but they invite other exotic interpretations. Killing the wave function could mean leaving open the door to many interacting worlds and retrocausality – the idea that things that happen in the future can influence the past."
www.newscientist.com/article/dn26893-wave-function-gets-real-in-quantum-experiment.html
Alain Aspect Speaks on John Wheeler's Delayed Choice Experiment
"Thus one decides the photon shall have come by one route or by both routes after it has already done its travel."
www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120423131902.htm
Semmiféle klasszikus magyarázat nincs a kisérletre.
Miért került ez ide?
Mert egy féleképpen mégiscsak magyarázható, sőt szimulálható.
Az időbeli visszahatással.
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window win;
GC gc;
double radian=(180.0/M_PI);
void pixel(int x,int y,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawPoint(dpy, win, gc, x,y);
}
void line(int x1,int y1,int x2,int y2,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawLine(dpy, win, gc, x1,y1,x2,y2);
}
double sqr(double n) // x^2
{
return n*n;
}
double doublerand() //random szam 0.0-tol 1.0-ig
{
return (double)(rand()%10000)/10000.0;
}
struct vec2d
{
double x,y;
vec2d() {x=0;y=0;}
};
void add_amp(vec2d *v,double phase,double ax,double ay)
{
v->x += sin(phase)*ax;
v->y += cos(phase)*ay;
};
void add_polarizer(vec2d *v,double phase)
{
v->x *= sin(phase);
v->y *= cos(phase);
};
double dot(vec2d *v1,vec2d *v2)
{
return v1->x*v2->x + v1->y*v2->y;
}
void add_quarterwaveplate(vec2d *v,double phase,double dist,double qwp,double ax,double ay,double dphase)
{
vec2d axis_fast,axis_slow,input_wave;
add_amp(&axis_fast,qwp,1.0,1.0);
add_amp(&axis_slow,qwp+90.0/radian,1.0,1.0);
add_amp(&input_wave,phase,1.0,1.0);
double amp_fast=dot(&axis_fast,&input_wave);
double amp_slow=dot(&axis_slow,&input_wave);
amp_fast=cos(dist+dphase)*amp_fast;
amp_slow=sin(dist+dphase)*amp_slow;//-+90 phase shift
v->x += (axis_fast.x*amp_fast + axis_slow.x*amp_slow)*ax;
v->y += (axis_fast.y*amp_fast + axis_slow.y*amp_slow)*ay;
};
double probalbility(vec2d *v)
{
return (sqr(v->x) + sqr(v->y));
}
int main()
{
dpy = XOpenDisplay(0);
win = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 550, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, win, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, win);
gc = XCreateGC(dpy, win, 0, 0);
for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify) break; }
for(int x=0;x<400;x++)
{
pixel(x,500,0x008800);
pixel(x,300,0x008800);
pixel(x,100,0x008800);
}
for(int ds_x=0;ds_x<400;ds_x++)//Ds position -+4mm
{
int photon_counter=0;
int maxphoton=400;
int maxwide=10;
int qwplate_on=1;
int eraser_on=1;
double eraser_alpha=22.5/radian;
// double eraser_alpha=(-22.5)/radian;
// if(eraser_on) maxphoton*=4;//lathatosag
for(int p=0;p<maxphoton;p++)// max number of photon
{
double dphase=M_PI*2*doublerand();
#if 1
double photon_pol_a=M_PI*2*doublerand();
double photon_pol_b=photon_pol_a+M_PI/2;
#else
double photon_pol_a=0; //polarized lightsource
if(doublerand()>0.5) photon_pol_a=M_PI/2;
double photon_pol_b=photon_pol_a+M_PI/2;
if(doublerand()>0.5) photon_pol_b=photon_pol_a-M_PI/2;
#endif
double ds_distance=1250.0-420.0;//mm 125-42 cm
double dp_distance=980.0; //98 cm
double wavelength=702.2e-6;//mm e-9m
double k=2.0*M_PI/wavelength;
vec2d amp_dp,amp_ds;
if(eraser_on)
{
if(doublerand()>0.5)
{
photon_pol_a=eraser_alpha;//backwark causality
photon_pol_b=eraser_alpha+90.0/radian;
}
else
{
photon_pol_a=eraser_alpha+90.0/radian;
photon_pol_b=eraser_alpha;
}
}
double hole_dist=0.2;//0.2
double hole_wide=0.2;//200 micrometer wide
double ds_pos=4.0*(double)(ds_x-200)/200.0;//+-4mm Ds position
int side=rand()%2;
for(int w=0;w<maxwide;w++)//slit wide
{
double hole1x=hole_dist/2.0 + hole_wide*(double)w/maxwide;//hole
double hole2x=-hole_dist/2.0 - hole_wide*(double)w/maxwide;
double dist1=sqrt(sqr(ds_pos - hole1x) + sqr(ds_distance));
double dist2=sqrt(sqr(ds_pos - hole2x) + sqr(ds_distance));
if(qwplate_on)
{
if(side==0)
{
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_b , dist1*k,-45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_b , dist2*k, 45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
}
else
{
add_amp(&_dp,photon_pol_b ,0.5,0.5);
add_amp(&_dp,photon_pol_b ,0.5,0.5);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_a , dist1*k,-45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_a , dist2*k, 45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
}
}
else
{
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_amp(&_ds,photon_pol_b +dist1*k ,0.5,0.5);
add_amp(&_ds,photon_pol_b +dist2*k ,0.5,0.5);
}
}
if(eraser_on) add_polarizer(&_dp,eraser_alpha);// polarizer before Dp
amp_dp.x/=maxwide;//normalized
amp_dp.y/=maxwide;
amp_ds.x/=maxwide;
amp_ds.y/=maxwide;
if((probalbility(&_dp))>doublerand())
if((probalbility(&_ds))>doublerand())
photon_counter+=1;
}
pixel(ds_x,500-photon_counter,0xffff00);
}
/*
double dist1=0.0;
for(int p=0;p<1000;p++)//quarterwaveplate
{
vec2d amp_dp,amp_ds;
add_quarterwaveplate(&_ds,0.0/radian , dist1*M_PI/100.0,45.0/radian,0.5, 0.5);
line(200,200,200+200.0*amp_ds.x,200+200.0*amp_ds.y,0x00ff00);
dist1+=5.0;
XFlush(dpy);
getchar();
}
*/
XFlush(dpy);
getchar();
return 0;
}
arxiv.org/pdf/quant-ph/0106078v1.pdf
wigner.elte.hu/koltai/labor/parts/22qe.pdf
és az Idõutazás topikokban, böngésszetek bele
#560-tól
anno 1987
Csupán arra alapozni egy döntést mert valami nem hangzik ésszerûnek, a legnagyobb könnyelmûség ha tudományról van szó.
És sajnos ezt elfelejtik a legnagyobb proffok is, és õk maguk lesznek azok akik visszavetik a tudomány fejlõdését.
A világ éppen leszarja, hogy mi emberek mit tartunk vagy mit nem tartunk ésszerûnek.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
attól mert valami nem hangzik ésszerûnek, vagy tartalmazza a végtelent, még nem cáfolat.
ki mondaná meg akkor, hogy a világ, hogy mûködik?
egyébként meg ki mondja meg? :D
dixitque deus fiat lux
A dominós témához:
Frayer kétségeit helytállónak tartom, miszerint a miqrobi által javasolt idõbeli visszahatás nem magyarázza az "elsõ dominó" paradoxont.
Hogy is történt volna akkor? Volt az elsõ dominó, ami azért dõlt el, mert egy jövõbeli dominó visszahat erre az elsõ dominóra és eldönti.
Ezek szerint akkor ez nem az elsõ dominó ami eldõlt.
Visszább megyünk megnézni az "idõutazó" dominót mi döntötte el, eljutunk hozzá, visszavezetjük megint egy elsõ dominóra (ami ugyanaz mint az eddigi "elsõ"), amit megint csak ugyanaz az idõutazó dominó döntött el...és ezt így folytathatnánk a végtelenségig.
Ez nem sokkal másabb, mintha azt mondanánk h a dominósor végtelens hosszú (idõben)
dixitque deus fiat lux
(S.Hawking)
dixitque deus fiat lux
Bezárt a bazár?
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Nos a körberakott dominókat legalább két térkoordinátával lehet felírni. A rajzokon csak egyetlen térkoordináta van ábrázolva.
Ha veszünk egy x koordinátát, akkor azt mindkét ábra két helyen metszi. A körbeállított dominók közt kettõ van, aminek ez a X térkoordinátája, de ezek Y koordinátája különbözik.
Ezek alapvetõ dolgok, amiket ismerni kellene ahhoz, hogy a témáról értelmesen lehessen vitázni.
"jobb oldali SPIRÁL a körbeállított dominók eldõléseinek eseménypontjaiból áll."
Térben egy kör, de téridõben egy spirál. Végülis amit írtam helyes, de térben
http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1259691311&no=177
http://www.lilli.hu/news/news/60/teller-ede-relativitaselmelet.html
A jobb oldali kör a körbeállított dominók eldõléseinek eseménypontjaiból áll.
Eldõl az elsõ, megnézem az órát, és ennek idõkoordinátának és a dominó térkoordinátájának a metszéspontjába rajzolok egy pontot.
Ezt minden dominónál elvégzem.
Nem a dominók egy pillanatnyi állapotát ábrázolja, hanem azokat a dominókat, amikkel történik valami. A téridõ ezekbõl az eseményekbõl áll.
Ha kiemelek egyetlen dominót, akkor az idõben végig létezik a kisérlet alatt /amíg el nem dõl az utolsó is/, de mégsincs ábrázolva. Ez egy függõleges vonal lenne.
De az álló dominóval nem történik semmi, ezért nincs felrajzolva a téridõ ábrán.
Azon csak és kizárólag események vannak felrajzolva.
Mint mondtam, a modern fizika leíró elméletekkel dolgozik. Az ezekben felírt terek absztrakt terek. Ezek matematikai dimenziók, nem kell /nem is lehet/ valóságosnak tekinteni õket.
Ilyen a húrelmélet dimenziói, ilyen a Dirac és Pauli spin leírása, ilyen a relativitás idõdimenziója.
Ilyen a QM komplex hullámai.
Ezekhez nem tudod hozzárendelni a valóság egy konkrét elemét. Ezek csak matematikai eszközök ahhoz, hogy a kisérleti eredményt helyesen elõre lehessen jelezni.
Ez /sem/ fogom a CERN-nel megbeszélni, õk ugyanis ismerik a fizikát.
Nem úgy mint itt néhányan.
Ez vírtuális részecskepárokat hoz létre a vákumban, mindenféle ok nélkül.
dixitque Deus fiat lux et facta est lux
nem tudsz semmit sem kigondolni, ami "meglöki az elsõ dominót", hacsak ez az ok nem pl. "egy isten"
nem értem miért erõltetitek ezt az ok-okozatot...
h is mondja Hamvas? objektum-komplexus.
dixitque Deus fiat lux et facta est lux
Hanem ha megszûnik az ok-okozat következetessége.
Az nekem mindegy, hogy az idõben milyen irányban hat, vagy hogyan ugrál utazgat az idõben.
Az eseményeknek irányuk van. Lehet nem idõbeli irányuk, persze mi csak idõben elõre látjuk megtörténni azokat.
Az irány amire én gondolok, ami hozzá tartozik a kauzalitáshoz, hogy egyik eseménytõl a másik felé hat. Nem kell idõhöz rögzíteni.
Az októl az okozat felé tart ez az irány.
Mert visszafelé nem lehetséges.
Az sem lehetséges, hogy egyik létezzen a másik nélkül.
Tehát így nem szabadna léteznie az elsõ, ok nélküli okozatnak sem.
De ha nincs elsõ okozat, nem indul el a világ.
Valami olyasmi kell, hogy legyen, hogy valami a világunktól idegen dolog belenyúl a világunkba kívülrõl, és kölcsönhatásba lép vele, amely következményeként megtörténik az elsõ okozat, amely egy másik eseménynek lesz az oka.
Az ok, és okozat egy "sorrendi" jelzõ csak, amely jelzõvel eseményeket címkézünk fel.
1. esemény - 2. esemény - 3. esemény
Tehát itt igaz, az, hogy a 2. esemény oka az 1. esemény "volt" sorrendileg. Az is igaz, hogy az 1. esemény okozata a 2. esemény, mint ahogy a 2. esemény okozata a 3. esemény.
Ez az az ok-okozati irány, amit semmilyen féle képen nem bonthatunk meg. Már, ha annál maradunk, hogy szigorúan a világunkba illeszthetõ elméleteket keresünk.
De ha van olyan más "világunkon kívül" létezõ, amire nem érvényes a kauzalitás, és az energiamegmaradás, ÉS, ha be tud avatkozni a mi valóságunkba, akkor meg tudja teremteni a világunkat, és el tudja indítani benne az elsõ eseményt. Azt elfogadom.
Az M elmélet szerint több ilyen "dimenzió" is van, amelyben azt mondják, hogy megengedettek más természeti törvények is, és kölcsönhatásba is léphetnek egymással.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Mert azt is tudok ám, de isten óvja akkor az sg fórumát. xd
Azért még próbálkozok. A téridõ ábra már megtörtént eseményláncot ábrázol. Nincs olyan hogy "a dominók dõlõ pozíciókban vannak." meg "kiveszem a fél dominó állományt".
Ez egyszerûen hülyeség.
"az idõbeli visszahatást, én reálisnak tartom,"
Ezt jelképezi a téridõben az a kör.
Most akkor döntsd el, mit akarsz. Ha elveted azt a kört, elveted a visszahatást.
Kérlek mutasd meg nekem, hol állítja feynman, hogy a világ olyan amilyennek lentebb beállítottad.
Az avanzsált hullámokat, és az idõbeli visszahatást, én reálisnak tartom, mert sok mindent megmagyaráz. Lehetségesnek tartom, és várom az eldöntõ, megerõsítõ kísérletet ez ügyben.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Fogalmam sincs, és nem is érdekel.
A modern fizika leíró modelleket használ, amelyek soha nem fogják megmagyarázni, miért olyan a világ, amilyen.
Mindegy mit hiszel, akár az ellenkezõkét is be lehet bizonyítani kellõ matematika ismeretében.
Persze hogy értelmetlen a vita. Megint ezzel jösz, mikor már többször leírtam, hogy folyamatos az ok-okozati lánc.
Egy egyszerû téridõ ábrát nem értesz. Igy nincs is értelme az egésznek.
A másik dolog, ez nem az én elméletem, hanem Feynmané. Tehát szerinted õ nem értett hozzá. Hát lehet.
Olvass vissza, többször leírtam, hogy nem hiszek az idõbeli visszafele hatásban.
Na errõl ennyit.
xd
Ez jó.
Miért állítod biztosan, hogy én tévedek?
Az élet sok területén jó ha az ember biztos magában.
De egyszer egy nagy filozófus azt mondta, hogy nincs annál biztosabb jele, a tévedésnek, mint mikor az ember biztos magában.
Szerintem sokat kell még tanulnod neked, és nekem is.
Nem állíthatunk semmit sem biztosan.
Én úgy hiszem te elkövetted ezt a hibát.
Én továbbra is kételkedek, és nem fogadok el semmit biztosan.
Nem hiszem, hogy a világunk úgy mûködne mint ahogy bemutattad.
Nem tudom beilleszteni az ok-okozati törvényekbe.
"Most a kör minden egyes pontja egy dõlõ dominót jelöl. Ennek fényében a mondókád elsõ része teljesen értelmetlen.
Az esemény azt jelenti, hogy megtörtént abban a pillanatban, ahova fel van rajzolva."
Ebbõl én arra gondolok, hogy te dõlõ dominókat ábrázolsz, ahogy egyértelmûen ezt is írod.
De ha így van, akkor már nem az ok-okozati törvény mûködteti az eseményeket, hanem az, hogy a dominók dõlõ pozíciókban vannak.
Ez azt is jelenti, hogy akkor is eldõlnének, hogy mondjuk kiveszem a fél dominó állományt.
Magyarul nem az ok-okozat mûködteti már itt az eseményeket. Itt az események nincsenek is kapcsolatban egymással akkor. Mert akkor már nem az okozati kölcsönhatás indítja el.
A világunk viszont SZERINTEM nem így mûködik.
Megfigyelésekbõl tapasztalható akár a biliárd teremben, hogy nem tudsz úgy biliárdozni, hogy kiveszed az egyik golyót, majd miután meglököd a fehéret, az neki ütközik egy nemlétezõnek, majd egyszercsak minden ok nélkül elindul egy másik golyó az asztalon.
De mindegy...hosszú lenne ez a vita.
Inkább hagyjuk, és jelentsük, ki hogy nincs köztünk konszenzus.
Más gondolatokban viszont lehet, hogy lesz.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Én nem vitatkozok, kijavítottam a tévedéseid.
Itt van egy topikcím, én errõl írtam. Ahogy Feynman is a megadott linken. Õ ezért Nobelt kapott, és sokkal "hihetetlenebb" dolgokat állított, mint én. A válaszaid alapján látom, el sem olvastad.
Majd egyszer eljutsz odáig, hogy megértsd, amirõl ír, majd tényleg lesz értelme folytatni.
Olyat állítasz ami szerintem nem igaz.
Elolvastam amit mondtál, átgondoltam, ez a legtöbb amit tehettem. De aztán elvetettem. Nem azt mondom, hogy tévedsz, mert nem tudjuk mi az igazság.
Csak annyit mondhatok, hogy Szerintem ez nem így lehet, de csak azért mert én nem tudom elfogadni.
Erõsködni nem fogok, mert mostanában sokan úgy képzelik, hogy õk Albert Einstein legújabb reinkarnációi.
Ezt a témát megvitattuk. Ebben nem értettünk egyet. Számomra a kérdés nyitott marad, hogy honnan származik a világegyetem. Ez a kérdés nyitott még napjaink vezetõ tudósai számára is.
Részedrõl a problémát megoldottad, és lezártad.
Ennyi.
Én ezt elfogadom. De innentõl már ne velem akarj vitatkozni, hanem mondjuk próbálkozz a CERN-ben. Ott majd megfelelnek neked. <#hehe>#hehe>
Én minden esetre nem akarok okoskodni, nem akarok kioktatni, vagy játszani a tudálékos okoskát. Ezt a játékot én nem játszom.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Tudod, ne add fel, csak ha van rajta bélyeg.
Csak fórumozunk, nem vizsga van. Azt írsz, ami jólesik.
A megkülönböztethetetlen állapotok interferálnak. Ez annyit jelent, hogy az amplitudók összeadódnak, és utána adják meg a valószínûséget. Ilyen nincs a makrovilágban, csak kvantumszinten.
Ha két állapot megkülömböztethetõ, akkor a valószínûségek adódnak össze. Az amplitudókból elõször valószínûség lesz.
Ez a QM matematikája, és semmi köze a megfigyeléshez.
Na ez a részecske-hullám kettõsség a kvantummechanikában.
Felhozhatunk más témát is.
Mit gondoltok Feynman avanzsált hullám elméletérõl?
Ha megengedjük,hogy visszafelé az idõben is mehetnek végbe az események, akkor elképzelhetõnek tartom, hogy a pozitron egy olyan elektron ami visszafelé halad számunkra az idõben. Tehát ha fel tudnánk venni videóra egy pozitront, és visszafelé játszanánk le a videót, akkor egy negatív töltéssel rendelkezõ elektront láthatnánk a képen.
Így is lehet magyarázni, és helyes eredményeket kapunk így is, ebben a kontextusban.
Az avanzsált hullámok meg akkor olyan hullámok amik számunkra detektorokkal nem mérhetõek, de következtetni lehet rá az energia megmaradási törvényekbõl.
Vajon milyen tulajdonságai lehet egy ilyen idõben visszafelé haladó elektromágneses hullámnak?
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
A téridõ ábrán események halmazát szokás ábrázolni. Most a kör minden egyes pontja egy dõlõ dominót jelöl. Ennek fényében a mondókád elsõ része teljesen értelmetlen.
Az esemény azt jelenti, hogy megtörtént abban a pillanatban, ahova fel van rajzolva.
"Ez a részecske-hullám kettõsség a kvantum mechanikában."
Nem részecske mem "hullám" állapotban van, vagy "részecske" állapotban. Ez teljes félreértése a QM-nak. Vegyük például ezt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3oszcill%C3%A1ci%C3%B3
A neutrinó olyan kevert állapotban, ahol az elektron és a müon neutrínó folytonosan átalakul egymásba. Ennek van egy hullámfüggvénye.
Ez nem azt jelenti, hogy a neutrínó egy hullám. Leírható ez az átalakulás egy komplex hullámmal.
A neutrinó "állapota" lehet elektron-neutrínó, müon-neutrinó vagy tau-neutrínó.
Nincs olyan, hogy hullám-neutrinó.