Szabad munkások építették a piramisokat
Oldal 1 / 6Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#266
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy rájöttem a "lélekjáratok" titkára. <#beka3>
Kara kánként folytatom tanításom.
#265
Persze, meg az egyiptomiak az élieneket sem ábrázolták. Vagy olyan SG stílusban Rá egy goa'uld!
Ha meg elõbb építették az ufók a piramisokat, érdekes, hogy pont jó emberi használatra...
Ha meg elõbb építették az ufók a piramisokat, érdekes, hogy pont jó emberi használatra...
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#264
Kara kánként folytatom tanításom.
#263
(Ez erõmû-piramis, de az ókoriak nem ilyenek voltak!)
Kara kánként folytatom tanításom.
#262
Nappiramis (De õrült fantáziálgatásoktól, kérem, kíméljenek az urak!)
A Singapore-based company, MSC Power Corp, is building its first "solar pyramid" in India. The solar pyramid works by drawing in air, heating it with solar energy and moving it through turbines to generate electricty. The company aims to be listed this year on NASDAQ in an initial public offering that it says could be worth more than $5 billion.
The small scale of the power generation - up to 36 MW with the current design means it is more suitable for rural areas than for powering cities.
A Singapore-based company, MSC Power Corp, is building its first "solar pyramid" in India. The solar pyramid works by drawing in air, heating it with solar energy and moving it through turbines to generate electricty. The company aims to be listed this year on NASDAQ in an initial public offering that it says could be worth more than $5 billion.
The small scale of the power generation - up to 36 MW with the current design means it is more suitable for rural areas than for powering cities.
Kara kánként folytatom tanításom.
#261
Epikurosz sok szemléletet tanult a hozzászólásaimból az elmúlt hónapokban. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#260
érdekes? semmitmondó.
filozofál, mindenféle konkrétumok nélkül.
filozofál, mindenféle konkrétumok nélkül.
Kara kánként folytatom tanításom.
#259
A tegnap néztem valamelyik term.tud. csatit, és olyan gépeket láttam, hogy élvezet volt õket nézni. Azért a modern technika verhetetlen!
Kara kánként folytatom tanításom.
#258
Még egy kis érdekesség, hogy a helyi legendákat se hadjuk ki a buliból:
"In Phoenician times, Baalbek had supposedly been a religious centre devoted to Baal. Local Arab legends place the cyclopean walls (the Baalbek Terrace) into the time of Cain and Abel."
Káin és Ábel idejében? Az meg mikor lehetett? <#alien>
"In Phoenician times, Baalbek had supposedly been a religious centre devoted to Baal. Local Arab legends place the cyclopean walls (the Baalbek Terrace) into the time of Cain and Abel."
Káin és Ábel idejében? Az meg mikor lehetett? <#alien>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#257
Hasonlítsátok csak össze azt a 3 óriás követ a rómaiak által odaépített templomok jóval kisebb építõelemeivel. Feltûnõen nagy a külömbség a 3 nagy kõ és a rómaiak köveinek eróziójában. Még egy ellenérv, hogy sokkal öregebbek azok az óriás kövek a római templomoknál.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#256
18. század vége. Megcsinálták, de 2 év telt el a kõ megmozgatásának elkezdése és a célba juttatása közt. 400 ember kellett hozzá, és új technikákat kellett kifejleszteni. Mindezt egy darab (bazi nagy és nehéz) kõért.
Ehez képest Baalbekban a többek közt 3db ezer tonna körüli Trilithonból álló falat azt se tudják, hogy kik, mikor és hogyan építették. Nem a rómaiak voltak, ezt még a régészek is elismerik. Nem voltak képesek megmozgatni akkora köveket, de alapvetõen az építészeti stílusukba sem passzolnak bele az ilyen óriási építõelemek. Ráadásul ezeket nem 300 éve, hanem legjobb esetben is 5000 éve építették...
Itt egy érdekes írás Baalbek köveirõl.
Ehez képest Baalbekban a többek közt 3db ezer tonna körüli Trilithonból álló falat azt se tudják, hogy kik, mikor és hogyan építették. Nem a rómaiak voltak, ezt még a régészek is elismerik. Nem voltak képesek megmozgatni akkora köveket, de alapvetõen az építészeti stílusukba sem passzolnak bele az ilyen óriási építõelemek. Ráadásul ezeket nem 300 éve, hanem legjobb esetben is 5000 éve építették...
Itt egy érdekes írás Baalbek köveirõl.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#255
Aha. Valami adat, hogy milyen nehéz kövekek, mennyi és milyen messzire?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#254
Viccbõl írtam, de az irónia smiley nélkül nehezen megy át a hsz-en. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#253
A "digitally restored" arra vonatkotik, hogy a fényképet restaurálták.
Kara kánként folytatom tanításom.
#252
El vagytok tévedve. Ezek az óceániai bennszülöttek 1915-ben nem kísérleteztek, hanem építkeztek, õseik hagyományait követve.
Kara kánként folytatom tanításom.
#251
Nem a japánok güriztek, hanem helybelieket fogadtak fel a melóra, pénzért.
#250
Hát jah, a kõtologató edezett egyiptomiakat összehasonlítva a pici japán tudósokkal...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#249
Apropó, téged is meglep, hogy kevés a pocakos a képen?
Kara kánként folytatom tanításom.
#248
Látod az elszántságot és intelligenciát a pasas arcán, amelyik a kövön áll?
Na, lassan olyan leszek én is. :-D
Na, lassan olyan leszek én is. :-D
Kara kánként folytatom tanításom.
#247
"Marinos Carburis, lieutenant-colonel in the Russian Army, organized the move of an enormous boulder called the Thunder Stone (Russian, Камень-Гром) from the Gulf of Finland in 1768 to Saint Petersburg, Russia for the purpose of using it as a pedestal for the Bronze Horseman statue. Based on the density of granite, the mass of the Thunder Stone has been estimated to be around 1500 tonnes. This was done by rolling it on bronze ball bearings on a track. It took an estimated 400 men 9 months to move it. <58>"
Kara kánként folytatom tanításom.
#246
People on Nias Island in Indonesia move a megalith to a construction site, circa 1915. Digitally restored.
Kara kánként folytatom tanításom.
#245
Nem akartam ennyire belemenni, de akkor elmondom. A 20. század elõtt úgy ismerték meg a természetet, hogy észrevettek kísérletek alapján összefüggéseket. A huszadik századra ez megfordult, elkezdtek elméleteket gyártani (hiszen nehezen tapasztaltak atomi szintû jelenségeket, illetve relativisztikus sebességeknél történõ eseményeket), és ezeket az elméleteket próbálták kísérlettel igazoltatni vagy cáfoltatni. Einstein kozmológiai állandója addig sejtés volt amíg kísérlettel Hubble cáfolta. De nem is került be a tankönyvekbe. Amíg kifejlõdött a jó pár atommodell, az is ez az út. De azok csak szemléletes elképzelések voltak. Rutherford kikövetkeztette, hogy az elektronok vannak kívül, a pozitív töltés van belül, a méreteket kísérlettel megállapította (szórásos kísérlet), de kijelentette, hogy valahol a modell hibás, mert az elektronnak, mivel a körmozgást a Coulomb erõ tartja fenn, de közben elektromágnesesen sugároz, a protonba kell zuhannia. De akkor nem lenne a világ világ. Aztán jött Borh a kvantált elektronpályákkal, de még õ sem értette. Aztán de Broglie egészítette ki az elektronok de Broglie állóhullámaival.
Tehát egy elmélet önmagában csak egy elmélet, ha a kísérlet igazolja, vagy cáfolja, akkor az kanonizálja a fizikába, vagy veti el. (Nem beszéltem még külön az axiómákról. Az másik nap.)
Tehát, mivel Einstein állandóját a világegyetem tágulása lerombolta, mint kísérlet, ezért nem került bele a fizika könyvébe. Így az állítás igaz maradt.
Tehát egy elmélet önmagában csak egy elmélet, ha a kísérlet igazolja, vagy cáfolja, akkor az kanonizálja a fizikába, vagy veti el. (Nem beszéltem még külön az axiómákról. Az másik nap.)
Tehát, mivel Einstein állandóját a világegyetem tágulása lerombolta, mint kísérlet, ezért nem került bele a fizika könyvébe. Így az állítás igaz maradt.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#243
Mivel szukitetted a definiciot, ezert az alkimiat nem hozom fel.
Es termeszetesen Newton torvenyei ma is ervenyesek, azt csupan kiegeszitette a 2 relativitas elmelet. Ebben egyetertunk.
Viszont peldaul Einstein "kozmologiai allandojarol" megfeledkeztel..
Es termeszetesen Newton torvenyei ma is ervenyesek, azt csupan kiegeszitette a 2 relativitas elmelet. Ebben egyetertunk.
Viszont peldaul Einstein "kozmologiai allandojarol" megfeledkeztel..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#242
Nyah, igen kurvára elszamoltam :) felcseréletem egy két 10-est, szal akkor egy 100 tonnás kõhöz, aminél nagyobbak nem voltak kb. 300 ember kell, egy 1000 tonáshoz meg 3000 ember, ekkora bakot. :)
#241
Milyen érdekes, a kicsiket közelrõl, a nagyokat messzirõl kellett. :)
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#240
A kövek nagy részét közeli bányából szerezték. Csak a pár db brutál nagy követ hozták messzirõl.
#239
Úgy érted a kövek ott voltak, csak kocka alakúra faragták õket? Minek? Mármint Petrában nem faragtak a kövekbe tégla mintát, hogy úgy mondjam, vagy ilyen építõ elemeket sem találsz ott. Ott egy az egyben, benne van a sziklában a "templom". Baalbekben pedig egyértelmûen látni, hogy az alap több darab kõbõl épül föl, mint egy lego. Erre gondoltál? Raádásul amint említve volt, az arrébb lévõ kõfejtõben is találtak hatalmas köveket (pl.: a "helybenhagyott" 1200 tonnásat is), szóval kötve hiszem, hogy csak "úgy" kifaragták helyben egy hegybõl vagy dombból. Azokat oda vitték, és ott "rakták össze".
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#238
"...30 emberre van szükség és egy 1000 Tonnás kõtömböt arrébhúznak ..... szal gyak egy középsulis osztállyal lehet megoldanám ezt a 1000 Tonnás kõelhuzást ... nem varázslat ez :)"
Szerintem jó lenne, ha használnál "egy kis józan paraszti eszet" is... 30 ember? 1000 tonna megmozgatása. Aha. Ennyi elég is.
Szerintem jó lenne, ha használnál "egy kis józan paraszti eszet" is... 30 ember? 1000 tonna megmozgatása. Aha. Ennyi elég is.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#237
"de nem olyan vészes pár kilométer emelkedõ fából...."
Ezt ugye most nem mondod komolyan?
Az a kevés fa amit Libanonból importáltak (cédrusok) erre biztos nem elég.
"Csakhogy a piramis építésénél nem egy, nem is kettõ, hanem több tucat fából készült darura lett volna szükség, márpedig Egyiptom közismerten „fa szûkében” volt már a fáraók korában is. A daruk ácsolásához szükséges alapanyagot a mai Libanon területérõl hozhatták volna, ami viszont roppant költséges mûvelet volt már akkor is, amikor hajóácsolás céljából importálták a fát Egyiptomba."
Már a fa daruk alkalmazását is elvetették, pedig az töredék nyersanyagot igényelne egy fa rámpához képest.
Ráadásul egy tökéletes, masszív, ellenálló, 8%-os lejtésû simára gyalult, folyamatosan karban tartott (évtizedeken keresztül) min 1 kilométeres fából készült rámpa lett volna a világ 8 csodája. Szinte tömör fából kéne lennie az egésznek, hogy a teher be ne szakadjon alatta. A képzett ácsok számáról már nem is beszélve. Már eleve egy hihetetlenül hatalmas hajóflottát kellett fenntartani, amik szállították a köveket (800km retúr) a Níluson a kõbánya és a kikötõ között.
Ezt ugye most nem mondod komolyan?
Az a kevés fa amit Libanonból importáltak (cédrusok) erre biztos nem elég.
"Csakhogy a piramis építésénél nem egy, nem is kettõ, hanem több tucat fából készült darura lett volna szükség, márpedig Egyiptom közismerten „fa szûkében” volt már a fáraók korában is. A daruk ácsolásához szükséges alapanyagot a mai Libanon területérõl hozhatták volna, ami viszont roppant költséges mûvelet volt már akkor is, amikor hajóácsolás céljából importálták a fát Egyiptomba."
Már a fa daruk alkalmazását is elvetették, pedig az töredék nyersanyagot igényelne egy fa rámpához képest.
Ráadásul egy tökéletes, masszív, ellenálló, 8%-os lejtésû simára gyalult, folyamatosan karban tartott (évtizedeken keresztül) min 1 kilométeres fából készült rámpa lett volna a világ 8 csodája. Szinte tömör fából kéne lennie az egésznek, hogy a teher be ne szakadjon alatta. A képzett ácsok számáról már nem is beszélve. Már eleve egy hihetetlenül hatalmas hajóflottát kellett fenntartani, amik szállították a köveket (800km retúr) a Níluson a kõbánya és a kikötõ között.
#236
Remélem nem vagy repülõgéptervezõ <#vigyor1> 1000 tonna ugyanis 10.000.000 N, nem 100.000 <#nezze>, így a te paramétereid alapján nem 30, hanem 3.000 ember kell a huzigáláshoz <#vigyor>
#235
Nagyon nem bírok magammal és számoltam még egy kicsit, ha feltételezzük hogy a 140 m magas vitatott piramist, maximum 100 tonnás kõdarabokból építették fel, akkor kiszámoltam, hogy 8 fokos meredekségû lejtõt építve, a piramis köré, akkor az egyenes lejtõ esetén 1 kilométer hosszú lejtõ, természetesen ha a piramist körbe-körbe akarjuk építeni akkor ennek a többszöröse de nem olyan vészes pár kilométer emelkedõ fából.... szal a lényeg, hogy 8 fokos lejtésszög esetén 100 tonnás követ max. 6-7 ember felhúz ugyanilyen "görgõs" módszerrel. plusz kell még 4-6 ember aki rakosgatja a gerendákat, ennyi kissé hihetetlen hogy 10 ember felvisz egy 100 tonnás követ 140 méter magasra ? Ha azt mondjuk hogy csak fél kilométert haladnak óránként akkor is 2 óra alatt felérnek a tetõre, és szerintem gyorsabban húzták. Szal nem kell ehhez az egész melóhoz több mint 10000 ember szerintem.
#234
Namost még egy kis józan paraszti ész meg ugye fizika ... ha adott egy 1000 Tonnás kõ egybõl azt gondoljuk hogy azt nem tudjuk megmozdítani.. ez hülyeség 1000 tonnás követ helyenként alá kell ásni kör alapú fa gerendákat "cövekeket" kell aládugni úgy 50-60 cm-ként a többi helyen miután alatt vannak a cövekek kiássuk szépen, gyakorlatilag eltüntetjük a földet a kõ alól és cöveket rakunk helyette, nah ha 1000 tonna akkor az 100.000 N erõ lefele, ha veszünk egy igen csak durva és nagyon túlzó 0,2 -es súrlódási tényezõt akkor a súrlódási erõ már csak 20000 N és egy átlagos ember szerintem átlagosan olyan 600-700 N erõt ki tud fejteni húzással akkor csak 30 emberre van szükség és egy 1000 Tonnás kõtömböt arrébhúznak ..... szal gyak egy középsulis osztállyal lehet megoldanám ezt a 1000 Tonnás kõelhuzást ... nem varázslat ez :)
#233
"A fizika a viláunk alapvetõ mûködését modellezi, egy kövület kiásásából nem lehet olyan precízen, tisztán, tudományosan állást foglalni."
A fizika és archeológia között nincs más, csak +- 50 év. <#hamm>
A fizika és archeológia között nincs más, csak +- 50 év. <#hamm>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#232
Én azt a szót használtam, hogy természettudomány, és azt, hogy science. Nem azt, hogy tudomány. Mert bár a science magyar fordítása hétköznapokba a tudomány, az angolok ezt a szót szigorúan a természettudományokra értik. Nem a humán tudományokra, közgazdaságtudományra, stb... Nekünk mindegyikben benne van a tudomány szó, ezért a magyar tudomány sokkal inkább elkent. Ha természettudományról beszélünk, elsõsorban a fizikáról, matemtiáról. Azután belevesszük a kémiát, mint az atomfizikának a kibõvítését. A kémiából pedig felépül a biológia. Kémiai és fizikai alapokon nyugszik a földrajz, és ahogy távolodunk a fizikától, úgy lesz ez egyre kevésbé igaz. Ahogy az archeológia tudomány, nem természettudomány, bár földrajzi, biológiai alapokon nyugszik, legalább ugyanannyira történelem is. A fizika a viláunk alapvetõ mûködését modellezi, egy kövület kiásásából nem lehet olyan precízen, tisztán, tudományosan állást foglalni.
Szóval, amikor azt mondom, hogy Newton nem tapsztalt relativisztikus körülmények között tömegpont-mozgásokat, mégis, évszázadokkal késõbb csak egyetlen szorzóval kellett ellátni a képletet, mely v<<c-re kiadja a klasszikus mechanikát, fogadd el, hogy a science modellje bõvül, és nem átíródik. Newtonnak mindvégig igaza volt, amilyen körülmények között kísérleteket elvégzett. Az építõmérnökök, gépészmérnökök ugyanazzal az 1700-as évekbeli képlettel számolják a 21. századi feladataikat, mint amit Newton maga írt le. Ez igazolja a természettudomány létjogosultságát.
Szóval, amikor azt mondom, hogy Newton nem tapsztalt relativisztikus körülmények között tömegpont-mozgásokat, mégis, évszázadokkal késõbb csak egyetlen szorzóval kellett ellátni a képletet, mely v<<c-re kiadja a klasszikus mechanikát, fogadd el, hogy a science modellje bõvül, és nem átíródik. Newtonnak mindvégig igaza volt, amilyen körülmények között kísérleteket elvégzett. Az építõmérnökök, gépészmérnökök ugyanazzal az 1700-as évekbeli képlettel számolják a 21. századi feladataikat, mint amit Newton maga írt le. Ez igazolja a természettudomány létjogosultságát.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#231
1. Nem a tudomány téved hanem az ember, de melyikük tévedhetetlen?
2. Az EMBERI tévedéseket a tudomány módszertanával tárták fel, és nem a te butaságoddal.
3. A tévedéseket mindig a tudomány mûvelõi tárták fel, nem a hozzád hasonló "mindent kritizálok" típusú emberek.
2. Az EMBERI tévedéseket a tudomány módszertanával tárták fel, és nem a te butaságoddal.
3. A tévedéseket mindig a tudomány mûvelõi tárták fel, nem a hozzád hasonló "mindent kritizálok" típusú emberek.
#230
Azert azt nem mondhatod, hogy a tudomany csak boviti magat es nem tevedett soha..
LOL
LOL
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#229
Szerinted miért építenek részecskegyorsítót, ha nem azért, hogy kvarkokat ütköztessenek, hogy lássák, hogy a világ tapasztalata egyenlõ-e azzal, amit levezettek? Ls tudtommal õslénytanból senki sem írta le egy könyvbe sem, hogy milyen a kültakarójuk színe. A tapasztalat ott a csontokból épül fel. A tárgyi leleekbõl következtetnek, és nem közölnek tényént vaktában ellõtt godolatokat. (És ha megint elkezdi valaki, hogy az evolúcióra nincs bizonyíték, javaslom, keresse fel Epikuroszt egy jó nagy kiosztásra. :P)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#228
Azokat a bazi nagy 1k tonnás köveket nem kellett vinni sehová. A felhasználás helyén kifaragták õket, gyakorlatilag egy hegyet kifaragtak, abból lett a templom stb.
Azok az emberek csináltak ilyeneket. Petrát is szépen kifaragták az utódaik.
Azok az emberek csináltak ilyeneket. Petrát is szépen kifaragták az utódaik.
Kara kánként folytatom tanításom.
#227
" tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva"
Meg 1 nagy turot... pl. elmeleti fizika...hol van benne a tapasztalat,kiserlet,meres? Vagy ez nem resze a termeszettudomanyoknak?
Vagy Oslenytan....hogyan is neztek ki? Mert arra semmi bizonyitek nincs,csak feltetelezes (horribile dictu...) hisz senki sem latta,csak elkepzelni lehet oket (persze a csontmaradvanyokbol rekonstrualni lehet a tobbe-kevesbe pontos alakot,de a pikkelyek,bor szinet nem...ha nincs maradvany,marad a valoszinuseg,nyakonontve nemi fantaziaval)
Meg 1 nagy turot... pl. elmeleti fizika...hol van benne a tapasztalat,kiserlet,meres? Vagy ez nem resze a termeszettudomanyoknak?
Vagy Oslenytan....hogyan is neztek ki? Mert arra semmi bizonyitek nincs,csak feltetelezes (horribile dictu...) hisz senki sem latta,csak elkepzelni lehet oket (persze a csontmaradvanyokbol rekonstrualni lehet a tobbe-kevesbe pontos alakot,de a pikkelyek,bor szinet nem...ha nincs maradvany,marad a valoszinuseg,nyakonontve nemi fantaziaval)
#226
Az elozo bejegyzes djhambi-nak szolt csak rosszra klikkeltem.
udvozlet
udvozlet
#225
"Oly sokszor fejtettem etz már ki, õszintén szólva unom kicsit. A természettudomány materialista, pozitiista. Ez azt jelenti, hogy van egy szûrõ, amin csak azt engedi át, ami léteik, kísérlettel bebizonyítható, hogy a világ étnyleg olyan, amilyennek hisszük, és csak olyan dolgot ír le, ami mérhetõ. A science szerint a vigá megismerhetõ, és ezért folyamatosan bõvíti a modelljét, de csak akkor, ha a dolog, mivel bõvítem, tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva. Ily módon lehetetlen, hogy a modellbe olyan dolog csöppenjen be, ami nem felel meg a valóságnak, vagyis ami nem igaz. A fizikakönyveket nem átírják pár évszázadonta, hanem kibõvítik. Tehát a természettudomáynak feltétel nékül lehet hinni. Minden, ami a természettudományos modellen kívül van, az ellenõrizhetetlen, ezáltal képzelgés, hit."
Amit irtal, az rendben van, de szerintem ez az egesz megfordithato. Tehat a mendemondak, es balladak, tanito mesek, levezethetok valos, megtortent esemenyekre.
Ha mindenki csak azt tartana elfogadhatonak amit mar egyszer bebizonyitottak, vagy ugy veltek, hogy bebizonyitottak, akkor egy helyben allnank, nem haladnank semerre.
Amig nincs megcafolhatatlan bizonyitek az epites modjara es korara es miertjere, addig ez is csak egy elmelet. Az persze nyilvanvalo, hogy a legnépszerubb elmelet.
Amit irtal, az rendben van, de szerintem ez az egesz megfordithato. Tehat a mendemondak, es balladak, tanito mesek, levezethetok valos, megtortent esemenyekre.
Ha mindenki csak azt tartana elfogadhatonak amit mar egyszer bebizonyitottak, vagy ugy veltek, hogy bebizonyitottak, akkor egy helyben allnank, nem haladnank semerre.
Amig nincs megcafolhatatlan bizonyitek az epites modjara es korara es miertjere, addig ez is csak egy elmelet. Az persze nyilvanvalo, hogy a legnépszerubb elmelet.
#224
Azért több neandervölgyi csontvázat ástak ki, mint UFO-t... az archeológusok tárgyi bizonyítékokból, DNS mintákból, C14 izotóp vizsgálatból, stb. építkeznek. És ott van a rengeteg tárgyi lelet, így eldönthetik egy barlangrajzról, hogy 20 ezer éves, ergo 20 ezer éve élt valaki, aki festette.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#223
"Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgõrzésre."
"amikor meg Daniken esik szóba, akkor meg kiderül, hogy ma akár milyen "hülyeséget" leírnak, de régen csak azt írták le, amiben biztosak voltak és amit fontosnak tartottak?"
Egyserû. Régen az emberek fontosnak tartoták a hiedelemvilágukat. Ezért régen megörökítették a hiedelemvilágukat. Lásd: középkori kódexek, melyekben rendre arkhimédesi bizonyításokat írtak át vallási szövegekkel, és sok görög tudományos csoda így maradt ránk. Mert az akkoriak úgygondolták, hogy Isten 7 nap alatt teremtette a világot, és ezt fontosnak tartották, nem jelenti azt, hogy Isten 7 nap alatt teremtette a világot. Logikai félreértelmezés. Azért, mert a görögök azt írák, hogy isteneik az Oplympos hegyén laktak, még nem következik belõle, hogy ténylegesen onnan szórja villámait Zeusz. Ugynígy a mesés égi városaiddal. (Mily véletlen, hogy a hiedelemvilágokban az isteneket mindig az éggel kötötték össze, így könnyû az égbe belemagyarázni a repülõ csészealjakat...)
"amikor meg Daniken esik szóba, akkor meg kiderül, hogy ma akár milyen "hülyeséget" leírnak, de régen csak azt írták le, amiben biztosak voltak és amit fontosnak tartottak?"
Egyserû. Régen az emberek fontosnak tartoták a hiedelemvilágukat. Ezért régen megörökítették a hiedelemvilágukat. Lásd: középkori kódexek, melyekben rendre arkhimédesi bizonyításokat írtak át vallási szövegekkel, és sok görög tudományos csoda így maradt ránk. Mert az akkoriak úgygondolták, hogy Isten 7 nap alatt teremtette a világot, és ezt fontosnak tartották, nem jelenti azt, hogy Isten 7 nap alatt teremtette a világot. Logikai félreértelmezés. Azért, mert a görögök azt írák, hogy isteneik az Oplympos hegyén laktak, még nem következik belõle, hogy ténylegesen onnan szórja villámait Zeusz. Ugynígy a mesés égi városaiddal. (Mily véletlen, hogy a hiedelemvilágokban az isteneket mindig az éggel kötötték össze, így könnyû az égbe belemagyarázni a repülõ csészealjakat...)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#222
Látod! Most olvastam utánna, hogy a felsõ képen látható megközelítõleg 1200 tonnás félig kifaragott kõ még a kõfejtõben maradt. Aztán kitudja, hogy azért maradt-e ott, mert nem bírták el...
De mit sem változtat ez a tényen, hiszen az alsó képen látható, már az alapba beépített, Trilithon-nak nevezett kövek még így is valahol 1000 tonna körül vannak...
De mit sem változtat ez a tényen, hiszen az alsó képen látható, már az alapba beépített, Trilithon-nak nevezett kövek még így is valahol 1000 tonna körül vannak...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#221
"Mi lenne, ha a könyveire úgy tekintenél, mint a tudományra? Fejlõdik."
Azért meg ne tévesszen ám ez a mondat!
És ne hogy azt hidd, hogy én itt most valami Daniken képviselõre játszadozok, mert...
"Õ csak összekapcsolta a kettõt, pár "bizonyítékot" belemagyarázott..."
Á, hogy ez mennyire igaz az archeológiára is...
Azért meg ne tévesszen ám ez a mondat!
És ne hogy azt hidd, hogy én itt most valami Daniken képviselõre játszadozok, mert...
"Õ csak összekapcsolta a kettõt, pár "bizonyítékot" belemagyarázott..."
Á, hogy ez mennyire igaz az archeológiára is...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#220
Azért azt hozzáteszem, hogy az ezer tonnás kövek a kõbányában fekszenek felhasználatlanul. Magyarán valószínûleg kifaragták õket, de nem tudták mozgatni.
#219
<#nevetes2>
"Viszont ezen két kieelt hozzászólásodból iderül, hogy te csak Daniken szavait köpöd vissza, de sosem tettél fel a témával kapcsolatban értelmes kédéseket, csak egyszerûen elhitted, mit olavstál."
Ahha, peersszeeee (hogy amolyan közhellyel éljek). Én pontosan ugyan ezt írtam rólad. Perszehogy Daniken szavaival éltem, hiszen (bár õ németül vagy hogyan) õ se tudja más szavakkal kifejezni mondatait, így te is kénytelen vagy kiejteni azokat a mocskos szavakat, amiket Daniken papírra vetett, vagy kiejtett a száján.
De hogy ne csak félrebeszéljek, nemtudom, hogy honnan veszed, hogy csak Daniken szavait köpöm vissza, amikor szinte semilyen konkrétumot nem írtam (szándékosan).
Az ez után következõ két bekezdésedet kihagyom a reakciómból, mert ahogy Te is írtad, tényleg egy hosszú, unalmas szöveg (szinte már közhely).
Viszont a következõ bekezdésedben (meglepetésemre) hatalmas öngólt rúgtál:
"A kódexek idejében egy állatot le kellett vágni egy laphoz. Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgõrzésre. Manapság bárki bármit leírahat szövegszerkesztõbe, kiadhatja, senki se fogja ellenõrizni, hogy mennyire nagy halandzsa, vagy tudatos átverés. Azzal, hogy Daniken kialakította az UFO kultuszát, biztosította magának 40 évre a megélhetést."
Nahát! Milyen érdekes, amikor azzal jön valaki, hogy a 8000 éves iratokban szó szerint repülõ városokról írnak, az csak mese, amikor meg Daniken esik szóba, akkor meg kiderül, hogy ma akár milyen "hülyeséget" leírnak, de régen csak azt írták le, amiben biztosak voltak és amit fontosnak tartottak? Milyen érdekes!
Ugyan, hadjuk ezt a Daniken-utáló témát. Látszik rajtad, hogy életedben nem fogtad egyetlen könyvét sem a kezében, és fogalmad sincs, hogy mi fán terem. De tényleg. Kritikák alapján véleményt formálni, hát nemtudom. Komolyan nincs kedvem most Danikenrõl vitatkozni. Inkább a következõ hsz.-eimben írt dolgokra reagálj.
"Viszont ezen két kieelt hozzászólásodból iderül, hogy te csak Daniken szavait köpöd vissza, de sosem tettél fel a témával kapcsolatban értelmes kédéseket, csak egyszerûen elhitted, mit olavstál."
Ahha, peersszeeee (hogy amolyan közhellyel éljek). Én pontosan ugyan ezt írtam rólad. Perszehogy Daniken szavaival éltem, hiszen (bár õ németül vagy hogyan) õ se tudja más szavakkal kifejezni mondatait, így te is kénytelen vagy kiejteni azokat a mocskos szavakat, amiket Daniken papírra vetett, vagy kiejtett a száján.
De hogy ne csak félrebeszéljek, nemtudom, hogy honnan veszed, hogy csak Daniken szavait köpöm vissza, amikor szinte semilyen konkrétumot nem írtam (szándékosan).
Az ez után következõ két bekezdésedet kihagyom a reakciómból, mert ahogy Te is írtad, tényleg egy hosszú, unalmas szöveg (szinte már közhely).
Viszont a következõ bekezdésedben (meglepetésemre) hatalmas öngólt rúgtál:
"A kódexek idejében egy állatot le kellett vágni egy laphoz. Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgõrzésre. Manapság bárki bármit leírahat szövegszerkesztõbe, kiadhatja, senki se fogja ellenõrizni, hogy mennyire nagy halandzsa, vagy tudatos átverés. Azzal, hogy Daniken kialakította az UFO kultuszát, biztosította magának 40 évre a megélhetést."
Nahát! Milyen érdekes, amikor azzal jön valaki, hogy a 8000 éves iratokban szó szerint repülõ városokról írnak, az csak mese, amikor meg Daniken esik szóba, akkor meg kiderül, hogy ma akár milyen "hülyeséget" leírnak, de régen csak azt írták le, amiben biztosak voltak és amit fontosnak tartottak? Milyen érdekes!
Ugyan, hadjuk ezt a Daniken-utáló témát. Látszik rajtad, hogy életedben nem fogtad egyetlen könyvét sem a kezében, és fogalmad sincs, hogy mi fán terem. De tényleg. Kritikák alapján véleményt formálni, hát nemtudom. Komolyan nincs kedvem most Danikenrõl vitatkozni. Inkább a következõ hsz.-eimben írt dolgokra reagálj.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#218
"Mi lenne, ha a könyveire úgy tekintenél, mint a tudományra? Fejlõdik."
"Persze õt ezért rögtön megkövezték, ellentétben a tudósok ezreivel, akik persze sose tévedtek."
Tudod, nem kell ismernem Daniken összes kövét ahhoz, hogy kompetens hozzászóló legyek a témában, mert ismerek valamit, ami sokkal többet ér a bebiflázandó kitalációknál. Ismerem, hogy épül fel a természettudomány, és van józan eszem, logikám. Viszont ezen két kieelt hozzászólásodból iderül, hogy te csak Daniken szavait köpöd vissza, de sosem tettél fel a témával kapcsolatban értelmes kédéseket, csak egyszerûen elhitted, mit olavstál. (Mint Einsteint káromló áltudományos könyvek, vagy mint az Egely-bookok.)
Oly sokszor fejtettem etz már ki, õszintén szólva unom kicsit. A természettudomány materialista, pozitiista. Ez azt jelenti, hogy van egy szûrõ, amin csak azt engedi át, ami léteik, kísérlettel bebizonyítható, hogy a világ étnyleg olyan, amilyennek hisszük, és csak olyan dolgot ír le, ami mérhetõ. A science szerint a vigá megismerhetõ, és ezért folyamatosan bõvíti a modelljét, de csak akkor, ha a dolog, mivel bõvítem, tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva. Ily módon lehetetlen, hogy a modellbe olyan dolog csöppenjen be, ami nem felel meg a valóságnak, vagyis ami nem igaz. A fizikakönyveket nem átírják pár évszázadonta, hanem kibõvítik. Tehát a természettudomáynak feltétel nékül lehet hinni. Minden, ami a természettudományos modellen kívül van, az ellenõrizhetetlen, ezáltal képzelgés, hit.
Azzal, hogy sok áltudomáynos szenzációhajhász él és visszaél a szólásszabadsággal, tehát azzal adja el a könyveit, hogy ellenõrizetlen információkat közöl tényként, és megpróbálja még tudomáynosan meg is magyarázni, azok az emberek, akik nem rendelkeznek logikus gondolkodással, vagy elegendõ természetudományos ismerettel, kihasználhatóvá és kihasználttá válik. Ez a civilizációnkba lassan beleolvadó métely. És akkor jönnek a hívõk, akik (mint a hittérítõk) szentül hiszik, hogy amit oda leírtak, az úgy van, és teleírják a tudományos fórumokat a beidomított képzelgéseikkel, és nem lehet harcolni ez ellen a butulás ellen.
A kódexek idejében egy állatot le kellett vágni egy laphoz. Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgõrzésre. Manapság bárki bármit leírahat szövegszerkesztõbe, kiadhatja, senki se fogja ellenõrizni, hogy mennyire nagy halandzsa, vagy tudatos átverés. Azzal, hogy Daniken kialakította az UFO kultuszát, biztosította magának 40 évre a megélhetést.
És hogy gndolkozzunk kicsit az õ fejével. Milyen véletlen, hogy két rejtélyt kapcsolt össze. Amerika UFO lázban égett a 40-es évek óta, nem volt ötlet hogy hogy építették a piramisokat, és sokan foglalkoztak ezzel a huszdik században, és olyn misztikusnak tûnt az egyiptomi kultúra, felcsigázza az ember fantáziáját. Õ csak összekapcsolta a kettõt, pár "bizonyítékot" belemagyarázott, és ebbõl él a hetvenes évek óta. Persze, a kitalációja annyira megihlette az embereket, hogy mozifilmeket, 10 évados sorozatot, + 5 évados sorozatot, és még egy harmadikat is készítettek belõle. Daniken mûve a fantaztikum és a szórakoztatóipar (mint Dan Brown és a Da Vinci kód), csak aki nem szkeptikusan vizsgálja a világot, könnyen hamis illúzióba kergeti magát.
"Persze õt ezért rögtön megkövezték, ellentétben a tudósok ezreivel, akik persze sose tévedtek."
Tudod, nem kell ismernem Daniken összes kövét ahhoz, hogy kompetens hozzászóló legyek a témában, mert ismerek valamit, ami sokkal többet ér a bebiflázandó kitalációknál. Ismerem, hogy épül fel a természettudomány, és van józan eszem, logikám. Viszont ezen két kieelt hozzászólásodból iderül, hogy te csak Daniken szavait köpöd vissza, de sosem tettél fel a témával kapcsolatban értelmes kédéseket, csak egyszerûen elhitted, mit olavstál. (Mint Einsteint káromló áltudományos könyvek, vagy mint az Egely-bookok.)
Oly sokszor fejtettem etz már ki, õszintén szólva unom kicsit. A természettudomány materialista, pozitiista. Ez azt jelenti, hogy van egy szûrõ, amin csak azt engedi át, ami léteik, kísérlettel bebizonyítható, hogy a világ étnyleg olyan, amilyennek hisszük, és csak olyan dolgot ír le, ami mérhetõ. A science szerint a vigá megismerhetõ, és ezért folyamatosan bõvíti a modelljét, de csak akkor, ha a dolog, mivel bõvítem, tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva. Ily módon lehetetlen, hogy a modellbe olyan dolog csöppenjen be, ami nem felel meg a valóságnak, vagyis ami nem igaz. A fizikakönyveket nem átírják pár évszázadonta, hanem kibõvítik. Tehát a természettudomáynak feltétel nékül lehet hinni. Minden, ami a természettudományos modellen kívül van, az ellenõrizhetetlen, ezáltal képzelgés, hit.
Azzal, hogy sok áltudomáynos szenzációhajhász él és visszaél a szólásszabadsággal, tehát azzal adja el a könyveit, hogy ellenõrizetlen információkat közöl tényként, és megpróbálja még tudomáynosan meg is magyarázni, azok az emberek, akik nem rendelkeznek logikus gondolkodással, vagy elegendõ természetudományos ismerettel, kihasználhatóvá és kihasználttá válik. Ez a civilizációnkba lassan beleolvadó métely. És akkor jönnek a hívõk, akik (mint a hittérítõk) szentül hiszik, hogy amit oda leírtak, az úgy van, és teleírják a tudományos fórumokat a beidomított képzelgéseikkel, és nem lehet harcolni ez ellen a butulás ellen.
A kódexek idejében egy állatot le kellett vágni egy laphoz. Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgõrzésre. Manapság bárki bármit leírahat szövegszerkesztõbe, kiadhatja, senki se fogja ellenõrizni, hogy mennyire nagy halandzsa, vagy tudatos átverés. Azzal, hogy Daniken kialakította az UFO kultuszát, biztosította magának 40 évre a megélhetést.
És hogy gndolkozzunk kicsit az õ fejével. Milyen véletlen, hogy két rejtélyt kapcsolt össze. Amerika UFO lázban égett a 40-es évek óta, nem volt ötlet hogy hogy építették a piramisokat, és sokan foglalkoztak ezzel a huszdik században, és olyn misztikusnak tûnt az egyiptomi kultúra, felcsigázza az ember fantáziáját. Õ csak összekapcsolta a kettõt, pár "bizonyítékot" belemagyarázott, és ebbõl él a hetvenes évek óta. Persze, a kitalációja annyira megihlette az embereket, hogy mozifilmeket, 10 évados sorozatot, + 5 évados sorozatot, és még egy harmadikat is készítettek belõle. Daniken mûve a fantaztikum és a szórakoztatóipar (mint Dan Brown és a Da Vinci kód), csak aki nem szkeptikusan vizsgálja a világot, könnyen hamis illúzióba kergeti magát.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#217
Szerintem mindenképpen érdekfeszítõ, hogy kik és hogyan mozgatták meg ezeket a köveket, és hogy eredetileg milyen építmény alapjául szolgáltak...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
Oldal 1 / 6Következő →