Ma is Csernobil borzalmait tükrözi a helyi élõvilág
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#68
Lettek belõle perek - de érdemes megfigyelni, hogy milyen késõn jutottak a dél-koreaiak, vagy a vietnámiak, hogy kártérítési pert nyújtsanak be. És leginkább a vegyszert elõállító cégeket perelték.
#67
1: ez hogy jön ide? kösz hogy nem vagy offtopic
2: most idekamuzol valamit? ne képzeld már fontosnak magad
2: most idekamuzol valamit? ne képzeld már fontosnak magad
#66
Lehet hogy a természet "köszöni, jól van" egyedszámilag, de egészségügyileg már nem nagyon. Ahogy lejjebb is írták, a sugárzás megtöri a DNS-t, így szép kis mutációkat hoz létre. De ne az evolúcióra gondoljatok, inkább négyes stádiumú rákra
#65
Te hülye megeszel megiszol.................Az a rádioaktiv szar mindenbe bekerült.A föld nagy része kapott belõle.Nem tudni milyen kárt okozott.Ahogy hazudtak akkor.Ugy hazudnak most is!
#64
Az emberi daganatos megbetegedések számának növekedését azért nem kizárólag Csernobil okozza. Ott vannak azok az anyagok amelyeket megeszel, megiszol, magadra kensz. Nehéz elválasztani a Csernobili hatást az egyéb hatásoktól és véleményt nyilvánítani. Csernobil hatását éppen ezért leginkább az állatokon lehet(ne) tanulmányozni. Ezeket viszont régebben nem tanulmányozták, így nincs viszonyítási alap. + Szerintem ma sincs átfogó tanulmány errõl, hiszen az elképzelhetetlen lenne ma amikor az emberek is váró listán vannak a vizsgálatokon.
Amiért szerintem a jelenlegi daganatos megbetegedések nem Csernobil számlájára írhatók az az a tény hogy a föld déli féltekén is növekszik a daganatos megbetegedések száma pedig a magas légköri áramlatok oda nem viszik át a radioaktív szennyezéseket. Valamint Csernobil is eltörpül a hidegháború alatt a magas légkörben, föld felszínén, föld alatt felrobbantott nukleáris töltetek összes szennyezéséhez képest.
"nem számszerûen,csak hogy van vagy nincs." Akkor az a mérés nem mond az égvilágon semmit. Sugárzás mindig mindenhol van és pont a számszerû értéke a fontos. Te magad is radioaktív vagy (~5000 bomlás/s), és ez nem Csernobilnak köszönhetõ.
Amiért szerintem a jelenlegi daganatos megbetegedések nem Csernobil számlájára írhatók az az a tény hogy a föld déli féltekén is növekszik a daganatos megbetegedések száma pedig a magas légköri áramlatok oda nem viszik át a radioaktív szennyezéseket. Valamint Csernobil is eltörpül a hidegháború alatt a magas légkörben, föld felszínén, föld alatt felrobbantott nukleáris töltetek összes szennyezéséhez képest.
"nem számszerûen,csak hogy van vagy nincs." Akkor az a mérés nem mond az égvilágon semmit. Sugárzás mindig mindenhol van és pont a számszerû értéke a fontos. Te magad is radioaktív vagy (~5000 bomlás/s), és ez nem Csernobilnak köszönhetõ.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#63
Mert azokat a szereket a sógoruk gyártotta, a nagybátyjuk pedig lelkesen bólogatott a háborúra.
#62
Bakker! Ez nagyon durva!
Azt tudtam, hogy használtak ilyen szereket, de azt nem, hogy ennyi áldozatot szedett. Ez simán népirtás! 400,000 halott, vagy sérült, és késõbb 500,000 torzszülött vagy leukémiás gyerek. Akik ezeket a szereket bevetették miért nem kerültek a háborús bûnösök vádlottak padjára?
Azt tudtam, hogy használtak ilyen szereket, de azt nem, hogy ennyi áldozatot szedett. Ez simán népirtás! 400,000 halott, vagy sérült, és késõbb 500,000 torzszülött vagy leukémiás gyerek. Akik ezeket a szereket bevetették miért nem kerültek a háborús bûnösök vádlottak padjára?
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#61
Amit az amerikaiak használtak Vietnamban erdõirtásra, az volt még egy durva vegyszer, olyan kóros elváltozásokat okozott késõbb, ami alapján szerintem legalább olyan kegyetlennek mondható az U.S. Army, mint amilyennek a nácikat tartják.
Agent Orange
Agent Orange
Volvo mëg SAAB. http://szomagyarito.hu
#60
"Az hogy Hiroshima és Nagaszaki után a jelenlegi populációban nem található lényeges változás az nem azt jelenti hogy az egyes egyedeknél nem történt mutáció és az nem adódott tovább a következõ generációra"
Azért Csenobil,messsze messze sokkal nagyobbat szólt, mint Hiroshima,és Nagaszaki együtt véve.
Euópában mindenhol mérhetõ volt a "jelenség",de még Japán is kapott belölle,
nálunk kimutatható volt, daganatos megbetegedések számának növekedése az elmult 10-15évben.
Csernobil,az nem csak az oroszoknak fájt ,fájt az mindenkinek....
Emléxem 86-ban készítettünk egy egyszerü kis mûszert amivel mérhetõ volt a sugárzás jelenléte(itt a XVIker-ben) nem számszerüen,csak hogy van vagy nincs.
Hát és volt dögivel....
Azért Csenobil,messsze messze sokkal nagyobbat szólt, mint Hiroshima,és Nagaszaki együtt véve.
Euópában mindenhol mérhetõ volt a "jelenség",de még Japán is kapott belölle,
nálunk kimutatható volt, daganatos megbetegedések számának növekedése az elmult 10-15évben.
Csernobil,az nem csak az oroszoknak fájt ,fájt az mindenkinek....
Emléxem 86-ban készítettünk egy egyszerü kis mûszert amivel mérhetõ volt a sugárzás jelenléte(itt a XVIker-ben) nem számszerüen,csak hogy van vagy nincs.
Hát és volt dögivel....
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#59
De van hozzá köze, a kívánságteljesítõ, az anomáliák, a zóna, látszik hogy mibõl merítettek.
A játék története pedig kva jó, és maga a játék is.
A játék története pedig kva jó, és maga a játék is.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#58
nem tök mind1? 2012 ben úgyis megdöglünk
#57
Stalkerek, irány a Zóna!
#56
"Szerinted eleve olyan módszerekkel dolgoznak "ahol az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik".
Nem mondanám ilyen sarkosan, de a lényeget így is ki lehet fejezni. Ha ugyan azt a módszert alkalmazták volna, amit az oroszok, (ha ugyan a russzkik tényleg alkalmaztak akármilyen egzakt és rendszeres módszert) akkor nem csak a 2006-2009 közötti idõszakra hivatkoznának, valszeg.
3 év trendjeire vonatkozó információk meg nem biztos, hogy egy 25 éves idõszakot érintõen is reális következtetésekre vezethetnek.
Ha az idegen lények elkapnak egy csecsmõt, és megfigyelés alatt tartják 1 évig és tudják az emberek élettartamát, akkor azt fogják gondolni, hogy életünk végén 100 m magasak vagyunk és több ezer tonnát nyomunk, az IQ-nk még egymillió?
Amúgy meg nem értem mit akarsz ezzel a belinkelt dologgal, kb azt írtam én is. És ha a rovaros példák jobban fexenek akkor az a lényeg, hogy az egyik idõszakbani akármilyen feromon tartalmú rovarcsapdából kijövõ eredményeket hasonlítják össze egy másik fajta rovarcsapda, más idõszakra vonatkozó eredményeivel, akkor ott nem tud senki értelmes következtetésekre jutni.
Nem mondanám ilyen sarkosan, de a lényeget így is ki lehet fejezni. Ha ugyan azt a módszert alkalmazták volna, amit az oroszok, (ha ugyan a russzkik tényleg alkalmaztak akármilyen egzakt és rendszeres módszert) akkor nem csak a 2006-2009 közötti idõszakra hivatkoznának, valszeg.
3 év trendjeire vonatkozó információk meg nem biztos, hogy egy 25 éves idõszakot érintõen is reális következtetésekre vezethetnek.
Ha az idegen lények elkapnak egy csecsmõt, és megfigyelés alatt tartják 1 évig és tudják az emberek élettartamát, akkor azt fogják gondolni, hogy életünk végén 100 m magasak vagyunk és több ezer tonnát nyomunk, az IQ-nk még egymillió?
Amúgy meg nem értem mit akarsz ezzel a belinkelt dologgal, kb azt írtam én is. És ha a rovaros példák jobban fexenek akkor az a lényeg, hogy az egyik idõszakbani akármilyen feromon tartalmú rovarcsapdából kijövõ eredményeket hasonlítják össze egy másik fajta rovarcsapda, más idõszakra vonatkozó eredményeivel, akkor ott nem tud senki értelmes következtetésekre jutni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#55
Megkülönböztetnek ionizáló és nem ionizáló sugárzást. A határ valahol a közeli UV környékén van. Az ennél nagyobb energiájú sugárzás már közvetlenül fel tudja bontani a kovalens kötéseket így alkalmas a DNS károsítására. Ami ennél kisebb energiájú az viszont nem. Így a látható, IR, mikrohullámú, rádió stb. sugárzás nem igazán alkalmas erre (legfeljebb extrém nagy dózisban). Éppen ezért veszélytelenek a mobiltelefonok. Bár ezt sokan cáfolják.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#54
A radioaktív sugárzás okozta mutáció, ugyanúgy mint bármely mutáció, biológiai mutáció. El sem tudom képzelni milyen lehet a nem-biológiai módszer, talán a génsebészet. :)
De világosíts fel hogy is van ez.
Az hogy Hiroshima és Nagaszaki után a jelenlegi populációban nem található lényeges változás az nem azt jelenti hogy az egyes egyedeknél nem történt mutáció és az nem adódott tovább a következõ generációra. Az ottani sugárterhelés nagyrészt egyszeri nagy dózisú volt, ezzel szemben a Csernobili hosszú expozíciós idejû. A kettõ sugárbiológiai szempontból eltérõ így nem igazán lehet összehasonlítani a kettõt. Legegyszerûbben: Japánban azok az egyedek amelyek nagy dózist kaptak nagyrészt elpusztultak nem úgy mint Csernobilban. Ezenkívül az egyedi mutációk idõvel felhígulnak a populációban ha azok száma elenyészõ a teljes populációhoz képest. Így késõbb a teljes populációt vizsgálva jó hogy nem sok eltérést találsz. Ezzel szemben Csernobilban a populáció nagy részét hosszú ideig tartó nem nagy de jelentõs sugárzás érte/éri.
De világosíts fel hogy is van ez.
Az hogy Hiroshima és Nagaszaki után a jelenlegi populációban nem található lényeges változás az nem azt jelenti hogy az egyes egyedeknél nem történt mutáció és az nem adódott tovább a következõ generációra. Az ottani sugárterhelés nagyrészt egyszeri nagy dózisú volt, ezzel szemben a Csernobili hosszú expozíciós idejû. A kettõ sugárbiológiai szempontból eltérõ így nem igazán lehet összehasonlítani a kettõt. Legegyszerûbben: Japánban azok az egyedek amelyek nagy dózist kaptak nagyrészt elpusztultak nem úgy mint Csernobilban. Ezenkívül az egyedi mutációk idõvel felhígulnak a populációban ha azok száma elenyészõ a teljes populációhoz képest. Így késõbb a teljes populációt vizsgálva jó hogy nem sok eltérést találsz. Ezzel szemben Csernobilban a populáció nagy részét hosszú ideig tartó nem nagy de jelentõs sugárzás érte/éri.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#53
"sajnos a sugrázás a DNS-t is erõsen roncsolja"
Pontosan ez a lényege.
"A sugárzással szerzett mutáció sajna örökletes is lehet."
Lehet, de ez nem különbözik lényegében a természetes mutációktól. Ha a mutálódott egyed életképesebb, akkor nem baj a mutáció, ha meg káros, akkor idõvel kihal.
Pontosan ez a lényege.
"A sugárzással szerzett mutáció sajna örökletes is lehet."
Lehet, de ez nem különbözik lényegében a természetes mutációktól. Ha a mutálódott egyed életképesebb, akkor nem baj a mutáció, ha meg káros, akkor idõvel kihal.
#52
Nem, nem hasznos, mert rontja az élõlények életrevalóságát. Pusztán érdemes megjegyezni, hogy korántsem olyan katasztrófális az eredménye mint ahog azt gondolták korábban.
#51
Én valahol azt olvastam hogy a radioaktiv sugárzás is egyfajta energia sugárzás mint a fény vagy a hõ, és mint ilyen energiasugárzás kis mértékben akár táplálhatja is a sejteket de nagy mértékben mindenképp káros mert szétégeti a sejteket, de az a szint ami esetleg táplálja a sejteket az sem mindeggy hogy milyen bonyolult szervezetben van az a sejt amit táplál, mert ami például egy paradicsomnál szokatlanul nagy növekedést okozhat az az embernél is lehet hogy sejtszinten tápláló hatású de az egész szervezetre káros, hiszen ha egy sejt túlzott mértékben elkezd szaporodni a testben és elszivja a környezõ sejtektõl a tápanyagot azt rákos daganatnak hívják. Ezért ami a növényekre esetleg jó hatással van az az emberekre nem feltétlen jó. Ezt valahol olvastam de már régebben és nem emlékszem szó szerint rá meg annyira nem is nagyon értek ehez a témához de a lényeg ilyesmi volt.
#50
Amúgy a játéknak semmi köze nincs a filmhez, a filmnek (Tarkovszkij: Sztalker) meg a könyvhöz (Arkagyij és Borisz Sztrugackij: piknik az árokparton, egyes fordításokban Piknik a senki földjén).
Mellesleg a játék sztorija elég gagyi (fõleg ha ismered az elõbb említett két mûvet), nekem a játék se tetszett. De az még jobban kiakaszt, hogy átvették cakumpakli egy mûvészfilm nevét és kifejezéseit, és azzal adják el. Nesze neked...
Mellesleg a játék sztorija elég gagyi (fõleg ha ismered az elõbb említett két mûvet), nekem a játék se tetszett. De az még jobban kiakaszt, hogy átvették cakumpakli egy mûvészfilm nevét és kifejezéseit, és azzal adják el. Nesze neked...
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#49
Akkorákat tudok röhögni az ilyen híreken. Megírom én, átveszi egy-két alternatív portál, utána az Index, majd még a nyomtatott sajtó is lehozza. Kb. egy hónap az átfutási idõ.
Szerintem hírügynökséget kellene alapítanom. :-d
Szerintem hírügynökséget kellene alapítanom. :-d
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#48
Szerinted eleve olyan módszerekkel dolgoznak "ahol az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik". Igen naiv gondolat a tudományos módszerrõl, és szerintem te nem is erre gondoltál. Nos tisztázhatjuk, ha utánanézel - hiteles forrásoknak, hogy hogyan is kell az ilyet csinálni, avagy hogyan csinálták ott és akkor kiderül hogy jól gondoltad-e.
U.i.: a szarvasok egyedszáma miért fontos - ebbõl a szempontból?
Számlálás és becslés
Egy populáció jellemzéséhez darabra pontos egyedszámra ritkán van szükség. Csak kivételesen fontos esetekben kell a népességet ilyen mértékben ismerni.Ilyen lehet egy kihalás szélére jutott nagyemlõs természetben élõ állományának mérete. Például a szumátrai orrszarvú jelenleg élõ populációinak egyedszáma nem éri el a százat. Egy évszázaddal ezelõtt az európai bölények száma - az állatkerti példányokat is beleszámítva - nem érte el az ötvenet a világon. A két világháború közötti idõszakban óriási erõfeszítések történtek e faj megmentésére és ebben a programban Magyarország is részt vett. A fáradozásokat siker koronázta, ugyanis napjainkban már többezres európai bölény populáció él Lengyelországban. Fontos lehet egy-egy ritka fészkelõ madarunk esetében is a népesség méretének pontos ismerete. Például a vízirigó vagy az uráli bagoly populációi szinte darabra ismertek. A szinte azt jelzi, hogy rendszerint elegendõ - egy bizonyos hibahatáron belül - a népesség méretének becslése. Például tíz fészkelõ pár uráli bagoly esetén- ismerve az átlagosan felnevelt fiókaszámot és figyelembe véve a felnövõ madarak esetleges elvándorlását - a populáció egyedszám nagy pontossággal megbecsülhetõ. A mindennapos gyakorlatban azonban a legtöbb esetben elegendõ az ennél kevésbé pontosan becsült érték is. Ezt egyszerûbb esetekben - pl. madaraknál - a megfigyelt vagy esetenként gyûrûzõhálóba került példányok száma alapján lehet megtenni.
Egyedsûrûség
Egyszerûbb a helyzet, ha egy népesség jellemzésekor az egyedsûrûség kerül vizsgálatra. Az egyedsûrûség adatoknál több minta szükséges, mivel a népességek térbeli eloszlása általában nem egyenletes, ezért több esetenként különbözõ helyekrõl származó sorozatminták adatai alapján történik a becslés. A térfogatérték mértéke a vizsgált populációtól függ. A talajlakó fonálférgek becslésére általában tíz-húsz köbcentiméter talaj elegendõ, míg a gyûrûsférgek populációinak jellemzésére általában nagyobb térfogategységre van szükség. Hasonlóképpen lehet eljárni kertekben, gyümölcsösökben a kártevõ-populációk becslése estén is. Például permetezés szükségességének megítéléséhez. A gyümölcsösben kihelyezett szex-feromonos csapdák a rajzó hímeket befogják így egyedszámukból a populáció méretére , abból pedig a permetezés szükségességére lehet következtetni. Az egyedsûrûség területegységre is megadható. Például egy természetes elegyes erdõ valamelyik színezõelemének a populációja területegységre vonatkoztatva is becsülhetõ. A területegység, a vizsgált növénytársulás típusától függ. A különbözõ gyepek esetében elég egy 2x2 vagy 4x4 m-es kvadrátokból álló sorozat mintavétel. Erdõkben azonban a legkisebb is legalább 10x10 m-es kell hogy legyen. A területegységre vonatkoztatott sûrûségadatok állatpopulációkra is megadhatók, de helyváltoztatásuk növeli a hiba lehetõségét. Ezen populációk egyedszám becslése más módszereket igényel.
U.i.: a szarvasok egyedszáma miért fontos - ebbõl a szempontból?
Számlálás és becslés
Egy populáció jellemzéséhez darabra pontos egyedszámra ritkán van szükség. Csak kivételesen fontos esetekben kell a népességet ilyen mértékben ismerni.Ilyen lehet egy kihalás szélére jutott nagyemlõs természetben élõ állományának mérete. Például a szumátrai orrszarvú jelenleg élõ populációinak egyedszáma nem éri el a százat. Egy évszázaddal ezelõtt az európai bölények száma - az állatkerti példányokat is beleszámítva - nem érte el az ötvenet a világon. A két világháború közötti idõszakban óriási erõfeszítések történtek e faj megmentésére és ebben a programban Magyarország is részt vett. A fáradozásokat siker koronázta, ugyanis napjainkban már többezres európai bölény populáció él Lengyelországban. Fontos lehet egy-egy ritka fészkelõ madarunk esetében is a népesség méretének pontos ismerete. Például a vízirigó vagy az uráli bagoly populációi szinte darabra ismertek. A szinte azt jelzi, hogy rendszerint elegendõ - egy bizonyos hibahatáron belül - a népesség méretének becslése. Például tíz fészkelõ pár uráli bagoly esetén- ismerve az átlagosan felnevelt fiókaszámot és figyelembe véve a felnövõ madarak esetleges elvándorlását - a populáció egyedszám nagy pontossággal megbecsülhetõ. A mindennapos gyakorlatban azonban a legtöbb esetben elegendõ az ennél kevésbé pontosan becsült érték is. Ezt egyszerûbb esetekben - pl. madaraknál - a megfigyelt vagy esetenként gyûrûzõhálóba került példányok száma alapján lehet megtenni.
Egyedsûrûség
Egyszerûbb a helyzet, ha egy népesség jellemzésekor az egyedsûrûség kerül vizsgálatra. Az egyedsûrûség adatoknál több minta szükséges, mivel a népességek térbeli eloszlása általában nem egyenletes, ezért több esetenként különbözõ helyekrõl származó sorozatminták adatai alapján történik a becslés. A térfogatérték mértéke a vizsgált populációtól függ. A talajlakó fonálférgek becslésére általában tíz-húsz köbcentiméter talaj elegendõ, míg a gyûrûsférgek populációinak jellemzésére általában nagyobb térfogategységre van szükség. Hasonlóképpen lehet eljárni kertekben, gyümölcsösökben a kártevõ-populációk becslése estén is. Például permetezés szükségességének megítéléséhez. A gyümölcsösben kihelyezett szex-feromonos csapdák a rajzó hímeket befogják így egyedszámukból a populáció méretére , abból pedig a permetezés szükségességére lehet következtetni. Az egyedsûrûség területegységre is megadható. Például egy természetes elegyes erdõ valamelyik színezõelemének a populációja területegységre vonatkoztatva is becsülhetõ. A területegység, a vizsgált növénytársulás típusától függ. A különbözõ gyepek esetében elég egy 2x2 vagy 4x4 m-es kvadrátokból álló sorozat mintavétel. Erdõkben azonban a legkisebb is legalább 10x10 m-es kell hogy legyen. A területegységre vonatkoztatott sûrûségadatok állatpopulációkra is megadhatók, de helyváltoztatásuk növeli a hiba lehetõségét. Ezen populációk egyedszám becslése más módszereket igényel.
Ott lehet komoly STALKER-t nyomni :)
és a durva az, hogy vannak marhák aki tényleg ott nyomják...
bent a Zonában..
The real STALKER
és a durva az, hogy vannak marhák aki tényleg ott nyomják...
bent a Zonában..
The real STALKER
#46
Igen, csak kiegészítésként írtam, hogy gyakorlatilag bármi okozhat fejlõdési rendellenességet.
A második részével kapcsolatban csak azt mondom, hogy állatok számlálását sokféleképpen lehet végezni és mindegyik kielégítheti a tudományos kritériumokat. De ettõl sajnos még nem feltétlenül kompatibilisek az eredmények. Igazából soha nem a konkrét eredmények a fontosak, pl hány õz él Csernobil környékén pontosan. Kit érdekel?
Az viszont hogy növekszik a számuk vagy csökken, amirõl a cikk is szól, az már fontos infó lehet.
Azonban ha az egyik évben az a módszer, hogy magaslesrõl figyelem az elõttem elvonuló õzeket minden nap folyamatosan. Majd a köv évben pedig teszem azt helikopterrõl infrakamerával megnézem az adott területen ténylegesen találhat õzeket hetente egyszer, akkor a két mérési adat egymással nem hozható összhangba. Viszont ugye a saját mérési rendszert fenntartva mindkét módszer alkalmas arra, hogy a növekedés csökkenés trendjét kimutassuk.
A második részével kapcsolatban csak azt mondom, hogy állatok számlálását sokféleképpen lehet végezni és mindegyik kielégítheti a tudományos kritériumokat. De ettõl sajnos még nem feltétlenül kompatibilisek az eredmények. Igazából soha nem a konkrét eredmények a fontosak, pl hány õz él Csernobil környékén pontosan. Kit érdekel?
Az viszont hogy növekszik a számuk vagy csökken, amirõl a cikk is szól, az már fontos infó lehet.
Azonban ha az egyik évben az a módszer, hogy magaslesrõl figyelem az elõttem elvonuló õzeket minden nap folyamatosan. Majd a köv évben pedig teszem azt helikopterrõl infrakamerával megnézem az adott területen ténylegesen találhat õzeket hetente egyszer, akkor a két mérési adat egymással nem hozható összhangba. Viszont ugye a saját mérési rendszert fenntartva mindkét módszer alkalmas arra, hogy a növekedés csökkenés trendjét kimutassuk.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#45
ez a hsz jobb mint a fenti cikk
#44
de brutál, h valaha ott emberek éltek úgymond békében,"nyugalomban"...most pedig a pusztulás jele...majd benõtte a "vadon"..kemény.Éjszaka egyedül nem nagyon sétálgatnék arra XD
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#43
Márc-ápr-ban voltam a Zónában. Ami a megdöbbentõ, hogy a kisebb falukat benõtte az erdõ olyan mértékben, hogy szinte áthatolhatatlanok. Az idegenvezetõ asszony elmondta, hogy farkas túlszaporulat mellett más állatok is megerõsödtek és folyamatosan kilövik õket. Pripyatban meg vaddisznó szaladgált. A folyóban nagy harcsákról mesélnek amik azért lehetségesek, mert nincs halászat és van mit enniük. A természet köszöni jól van. Hihetetlen, hogy kb 25 év alatt majdnem eltûnt az összes emberi mûtárgy. Még 25 év és nem marad semmi a panelekbõl. Pár éve dõlt össze a suli Pripyatban, azóta tilos járkálni az épületekben. A Népek barátsága út ami a Hotel Polyssajahoz vezet szinte dzsungel! A buszos nem gyõzte kerülni a fákat. A moha majd' minden betont benõtt, amire szigorúan tilos rálépni, mivel gyûjti az ezüst és más izotópokat. A vöröserdõ (amit többször újratelepítettek és a törmelékét az erõmûhöz közeli helyen betonba öntöttek) erõs, bokros cserjés pár éves fákkal.
Népek barátsága út
Népek barátsága út
#42
Tegyük, viszont a "csak" szót még mindig nem írtam oda. Ez a felsorolás arra vonatkozott kedves Sg. fórumozók, hogy a sugárzás mit okoz(hat), és nem arra, hogy a fejlõdési rendelleneseket mi okoz(hat).
Vizsgálatot folyamatosan végeznek Csernobilban, úgyhogy kijelentést lehet tenni. (nézz utána) A tudomány módszer megfelel mint azonos módszer?
Vizsgálatot folyamatosan végeznek Csernobilban, úgyhogy kijelentést lehet tenni. (nézz utána) A tudomány módszer megfelel mint azonos módszer?
#41
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
És tegyük hozzá, hogy fejlõdési rendellenesség, egyéb betegségek, nem csak sugárzás hatására alakulnak ki és nem feltétlenül szükséges hozzá a genetikai állomány sérülése sem. Egyszerû hõsokk, akár csak "sima" stressz is vezethet a magzati fejlõdés rendellenességéhez!
Ja és majd ha Ukrajna más területein is hasonlóan alapos és a megbetegítõ faktorokat is részletesen számba vevõ vizsgálatot végeznek, akkor lehet bármilyen kijelentést tenni.
Aztán ugye 3 év nem egy hosszú idõszak, a teljes és reális képhez a katasztrófa óta folyamatosan azonos szempontok szerint, és azonos módszerekkel kéne vizsgálatot végezni.
És tartok tõle az emlõsök jó része egyszerûen Ukrajna romló gazdasági helyzetének esik áldozatul, a felbátorodó és rákényszerülõ környékbeliek egyszerûen levadásszák õket.
Ja és majd ha Ukrajna más területein is hasonlóan alapos és a megbetegítõ faktorokat is részletesen számba vevõ vizsgálatot végeznek, akkor lehet bármilyen kijelentést tenni.
Aztán ugye 3 év nem egy hosszú idõszak, a teljes és reális képhez a katasztrófa óta folyamatosan azonos szempontok szerint, és azonos módszerekkel kéne vizsgálatot végezni.
És tartok tõle az emlõsök jó része egyszerûen Ukrajna romló gazdasági helyzetének esik áldozatul, a felbátorodó és rákényszerülõ környékbeliek egyszerûen levadásszák õket.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
http://www.sg.hu/cikkek/13037/nem_vart_elvaltozasok_csernobilban
szóval a linkeket elolvasa valami olyasmi rajzolódik ki, hogy valami van, de igazából senki nem tudja, hogy mi. Valaki hatalmas eprekrõl és 60cm-es gilisztákról beszél, van aki szuperinteligen gyerekerõl akik ráadásúl gyorsabb reakció idõvel rendelkeznek, valakik meg csak azt állítják, hogy a nagy sugárzás ami ma is jelen van a fákban, bokrokban, talajban, vízban stb. eléggé komoly károkat fog okozzni, hamarosan.
AlfaOfNS: sajnos a sugrázás a DNS-t is erõsen roncsolja. A sugárzással szerzett mutáció sajna örökletes is lehet. Egy közönséges terápiás besugárzás is képes erre. Gy.k. a sugár kezelés bizonyos nyavajáknál errõl is szól: sejt rombolás + örökítõ anyag megsemmisítés.
szóval a linkeket elolvasa valami olyasmi rajzolódik ki, hogy valami van, de igazából senki nem tudja, hogy mi. Valaki hatalmas eprekrõl és 60cm-es gilisztákról beszél, van aki szuperinteligen gyerekerõl akik ráadásúl gyorsabb reakció idõvel rendelkeznek, valakik meg csak azt állítják, hogy a nagy sugárzás ami ma is jelen van a fákban, bokrokban, talajban, vízban stb. eléggé komoly károkat fog okozzni, hamarosan.
AlfaOfNS: sajnos a sugrázás a DNS-t is erõsen roncsolja. A sugárzással szerzett mutáció sajna örökletes is lehet. Egy közönséges terápiás besugárzás is képes erre. Gy.k. a sugár kezelés bizonyos nyavajáknál errõl is szól: sejt rombolás + örökítõ anyag megsemmisítés.
#37
Jaj, nehogy már arra következtessünk a végén, hogy a sugárzás még a végén hasznos is. Daganatok nélkül nem is tudnánk élni.
Daganat -> elöbb meghal az egyed -> várhatóan kevesebb utód..
Daganat -> elöbb meghal az egyed -> várhatóan kevesebb utód..
#36
Hol találtál ilyen optimista becslést Magyarországra.
2006-os adat férfiak: 69 év.
(Más téma: és nyugdíjkorhatár: 65 év.)
2006-os adat férfiak: 69 év.
(Más téma: és nyugdíjkorhatár: 65 év.)
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=424829#null
http://www.eletforma.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=18399
http://www.eletforma.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=18399
#34
Amióta van genetikai kód. Bár a korai egyszerü genetikai kódokat valószínûleg lehett módosítani nem-biológiai módszerekkel de a mai komplex kódokat nem. A genetikai kód a maga belsõ logikai rendszerében van értelmezve és ott stabil, ha kívülrõl hatás éri azt kompenzálja. Hiroshima és Nagaszaki után is az volt a tapasztalat, hogy sugárzás ide-sugárzás oda hosszú távon nem torzul a lakosság génállománya. Az hogy rákosak lesznek emberek és ezt a sugárzás okozza az természetes, de ettõl még lényegében hibátlan genetikai kódot adnak tovább.
#32
Hát én is szeretnék 84 évig élni!:)
Kár, hogy a statisztikák szerint a várható átlagos élettartam ma Magyarországon férfiakra ennél jó 10 évvel kevesebb.:(
Kár, hogy a statisztikák szerint a várható átlagos élettartam ma Magyarországon férfiakra ennél jó 10 évvel kevesebb.:(
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#31
"Na, a lelkes SG. fórumozóknak házi feladat, számszerûsítve mekkora sugárzás is van Csernobilban?"
ezeötszá
ezeötszá
#30
"Fejlõdési rendellenességek. Magzat besugárzása."
"Radioaktív sugárzásból adódó fejlõdési rendellenességek nem csak a magzat besugárzása során alakulhatnak ki."
Igen, de nem is azt írtam hogy "csak".
Egyébként annyiban igazad van, hogy a jelenlegi ökoszisztéma a sugárzás után alakult ki, ( viszont az élõvilág már elõtte kialakult.)Abban viszont nincs, hogy a sugárzás "ellenére", mert nincs akkora fokú sugárzás Csernobil körzetében, hogy azt mondjuk rá : ellenére. Mert az ellenére azt sugallja, hogy amúgy lehetetlen, vagy legalábbis nem nagyon valószínû, és ez viszont már egyértelmûen nem igaz. Szóval nem ellenére hanem mellette.
"Radioaktív sugárzásból adódó fejlõdési rendellenességek nem csak a magzat besugárzása során alakulhatnak ki."
Igen, de nem is azt írtam hogy "csak".
Egyébként annyiban igazad van, hogy a jelenlegi ökoszisztéma a sugárzás után alakult ki, ( viszont az élõvilág már elõtte kialakult.)Abban viszont nincs, hogy a sugárzás "ellenére", mert nincs akkora fokú sugárzás Csernobil körzetében, hogy azt mondjuk rá : ellenére. Mert az ellenére azt sugallja, hogy amúgy lehetetlen, vagy legalábbis nem nagyon valószínû, és ez viszont már egyértelmûen nem igaz. Szóval nem ellenére hanem mellette.
#29
Én is azt olvastam h erõsödik az állatvilág, de végsõ soron a 2. hozzászólóval értek egyet. A beteg állatok meg valszeg úgyis elpusztulnak/nem találnak párt stb. Lehet idõbe telik, de a természet ki fogja heverni elõbb utóbb ezt a sokkot.
#28
Egyébként ilyen okok miatt van ennyi gyerek afejlõdõ országokban. Csak amikor már picit javul az életszínvonal és elég lenne 10 gyerek helyett mondjuk 5-6 is akkor kéne gumit húzin a pélóra, de ezt nem teszik meg egyelõre a helyi férfinépek.
Soyo 4saw2 | AMD 486DX5-133 | 64MB EDO | Tseng ET6100 2.25MB | Crystal ESS 1696 | 14" Samsung CRT
#27
szerintem direkt robbantották fel azt az erõmûvet, hogy szabadon kísérletezgessenek az élõvilággal, nagy sugárzás hatására.
tiszta stalker
tiszta stalker
jó sok barátság köttetett, szivemben mindig lesz hely nektek sg.hu
#26
Nagynyomású vízgõz okozta robbanás.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#25
"Fejlõdési rendellenességek. Magzat besugárzása."
Radioaktív sugárzásból adódó fejlõdési rendellenességek nem csak a magzat besugárzása során alakulhatnak ki.
Radioaktív sugárzásból adódó fejlõdési rendellenességek nem csak a magzat besugárzása során alakulhatnak ki.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#24
Milyen ("a") robbanás?
/Megjegyzés: sugárözönben élünk, mindenhonnan erõs - de természetes - sugárterhelésben élünk. Az élet nem is tudott volna másképp kifejlõdni, mivel nincs olyan hely a világegyetemben amit be ne járna a sugárzás. A sugárzás fajtája, és mennyisége a nem mindegy./
/Megjegyzés: sugárözönben élünk, mindenhonnan erõs - de természetes - sugárterhelésben élünk. Az élet nem is tudott volna másképp kifejlõdni, mivel nincs olyan hely a világegyetemben amit be ne járna a sugárzás. A sugárzás fajtája, és mennyisége a nem mindegy./
#23
Azt pedig ne feledjuk, hogy ez az elovilag a robbanas utan jott letre, vagyis a sugarzas ellenere..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#22
Fizikai Szemle 2006/4. 114.o.
"A lezárt zónában elszaporodtak a nagyvadak is (pl.: vadlovak), nyomukban pedig megjelentek a farkasok. Ugyanakkor szembetûnõ a zavarásra különösen érzékeny sasok visszatelepülése a lezárt zónába. A baleset idején Ukrajnában csupán 40-50 pár rétisas fészkelt, ami a hatalmas területhez képest nagyon kevés. Csernobil környékén nagyon ritka volt ez a faj, ma pedig több új család is megjelent a lezárt zónában. Ennek az az oka, hogy a rétisas nagyon korán kezd költeni, amikor még hideg az idõ. Ha megközelítik a fészkét, hamar hátrahagyja a tojásokat, amelyek a hideg idõ miatt gyorsan kihûlnek és életképtelenné válnak. A lezárt zónában zavartalanul költhetnek, így jobban szaporodnak. Leginkább õk örülnek annak, hogy az ember nagy területekrõl eltûnt. Számukra kedvezõ változás az is, hogy a Csernobil környéki tavak és a mocsaras területek bõvelkednek halakban, mivel halászni, horgászni a lezárt zónában nem szabad."
U.i.:
Akut (súlyos) hatások : 1 Sv (1000 mSv)-nél nagyobb dózis
Késõi sugárhatások, - rák, - genetikus károsodás. Bármilyen dózis. A kockázat arányos a dózissal.
Fejlõdési rendellenességek. Magzat besugárzása.
Na, a lelkes SG. fórumozóknak házi feladat, számszerûsítve mekkora sugárzás is van Csernobilban?
"A lezárt zónában elszaporodtak a nagyvadak is (pl.: vadlovak), nyomukban pedig megjelentek a farkasok. Ugyanakkor szembetûnõ a zavarásra különösen érzékeny sasok visszatelepülése a lezárt zónába. A baleset idején Ukrajnában csupán 40-50 pár rétisas fészkelt, ami a hatalmas területhez képest nagyon kevés. Csernobil környékén nagyon ritka volt ez a faj, ma pedig több új család is megjelent a lezárt zónában. Ennek az az oka, hogy a rétisas nagyon korán kezd költeni, amikor még hideg az idõ. Ha megközelítik a fészkét, hamar hátrahagyja a tojásokat, amelyek a hideg idõ miatt gyorsan kihûlnek és életképtelenné válnak. A lezárt zónában zavartalanul költhetnek, így jobban szaporodnak. Leginkább õk örülnek annak, hogy az ember nagy területekrõl eltûnt. Számukra kedvezõ változás az is, hogy a Csernobil környéki tavak és a mocsaras területek bõvelkednek halakban, mivel halászni, horgászni a lezárt zónában nem szabad."
U.i.:
Akut (súlyos) hatások : 1 Sv (1000 mSv)-nél nagyobb dózis
Késõi sugárhatások, - rák, - genetikus károsodás. Bármilyen dózis. A kockázat arányos a dózissal.
Fejlõdési rendellenességek. Magzat besugárzása.
Na, a lelkes SG. fórumozóknak házi feladat, számszerûsítve mekkora sugárzás is van Csernobilban?
#21
Aki még nem hallott róla: Tsutomu Yamaguchi
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#20
Csernobil eseten ket hatas ervenyesul egyszerre. Az emberi jelenlet hianya miatt sokkal jobban tud terjeszkedni az elovilag, tehat pl. tobb allat elhet az adott teruleten. A sugarzas miatt viszont joval tobb lesz koztuk a megbetegedett peldany. A termeszet a magas halalozast a magas szuletesi szammal kompenzalja. Ez emberi peldanal maradva kb. ugy nezne, ki, hogy az ember is kepes lenne sugarfertozott teruleten elni, csak kb. 25 ev lenne a felnottek szamara az atlag eletkor, amit ugy kompenzalhatnanak, hogy minden no atlag 10 gyereket szulne, amibol csak kettonek kellene felnonie hogy fennmaradjon a populacio. Most az, hogy az emberek szamara a 25 eves varhato elettartam es 20%-os esely a gyerekkor tulelesere nem biztos hogy elfogadhato, de a csernobili elovilag is ilyen kompromisszumokkal volt csak kepes fennmaradni. Az hogy ez jo vagy rossz mindenki dontse el maga.
#19
A sugárzás nem halmozódik, de a sugárzás során létrejött mutációk igen. Ez éppen elég ahhoz hogy idõvel, jóval a baleset után, drasztikusan megemelkedjenek a daganatos betegségek és fejlõdési rendellenességek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!