Szélsõséges világegyetem
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ami jellemzõ a linkre, és a csillagászatra, hogy az árapály szó, ami a galaxist leginkább alakítja, el se hangzik benne. És te sem hangoztatod. Nem tulajdonítasz szerepet annak, ami a Holdat évente 40 mm-t távolítja?
Pedig nincs se mágnesség, se elektromos töltés benne!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nap kitörés
Ez a Föld térfogatának elenyészõ része, de a környezetbe lévõ por csomósodását és pályáját befolyásolhatták a hasonló nagyságrendû kitörések.
A portól meghízott több millió tonna tömegû sûrûsödések, melyek pályája már nem volt szabályos, ezért ütköztek, ahol hatalmas hõ energia szabadulhatott fel, amely további össze ragadásokat idézhetett elõ.
aki kételkedik, az gondolkodik
hideg-porfelhok-a-nap-kozeleben
aki kételkedik, az gondolkodik
Ezt az egyensúlyi állapotot egy másik erõnek (én a mágnesességre tudok gondolni) kell, hogy megbontsa. Ekkor az érintett por mozgási energiája már kevés lesz, hogy ellenálljon a gravitációs és mágneses erõnek és össze csomósodik.
Csak gravitáció hatására nem gyorsulhat fel annyira a központi mag, hogy onnan bármi is kirepüljön, hisz bármekkorára is húzódik össze, akkor éppen egyensúlyba van a gravitációval.
A fúzió beindulása után tágulni, és a forgás lassulni fog.
aki kételkedik, az gondolkodik
A hivatkozást meg elfelejtgetem.
Átkozott szenilitás.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Én leírtam: a Nap középsõ zónájában, amikor a fúzió megkezdõdhetett benne.
Nálad csak találgatni próbáltam, hogy a porkorongban? Hiszen forgó gáztömegröl beszélsz. Azt ha gömbszerü, akkor a csillag részének tekinthetõ, ha a gyors forgásnál elszakad, akkor porkorongnak is nevezik.
Kiváncsi vagyok, részletezd.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nem tudunk távolba látni és gondolatot olvasni.
Ha nem a "válasz erre" gombbal válaszolsz, akkor csak találgatni lehet, hogy kinek, és éppen mire válaszolsz. Esetleg csak magadba beszélsz.
A fórumokon enélkül is elég sok a félreértés.
aki kételkedik, az gondolkodik
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Te viszont arra válaszolj: mitõl indulhatott el bennük a fúzió, és mi történt, amikor elindult? Úgy zajlott le, mint a gázrezsón, ami ha forr, lezárhatjuk?
Meg hogy miért a szilárd bolygók itt alakultak ki a Nap közelében?
stb.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Ez az elsõ épkézláb és megalapozott elmélet, amit itt olvasok. Alkalmas arra, hogy vizsgálgassuk. Meg is tesszük.
Mivel magyarázod például az Oorth övi kisebb szilárd üstökös magok, meteoritok, por "csomósodását"? Én azzal magyarázom, hogy azok egy forró gázbolygó légkörében kondenzálódtak le. Ez elképzeltetõ.
De egy fél grammos porszemben hogyan jöhettek létre ilyen szoros kémiai kötések, amelyek vaskohóban lehetségesek?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Ezewkrõl adatot is megszerezni nehéz. Próbálom számítani az exobolygók árapályát- nem találok forgásidõt.
Pedig galaxisunk központi fekete lyukáról tudjuk, hogy 11 perc alatt fordul.
Becslésem szerint a Nap kezdeti forgásda 2 óra, a Földdé 1,3 óra körüli lehetett.
A bolygók, különösen a Jupiter és a Szaturnusz árapálya a Nap kezdeti impulzusmomentumát ~200-ra csökkentették.
Hol olvashatsz errõl? Ez nem fér bele a csomósodási elméletekbe.
Vagy a Föld forgása is mennyit lassult?
A honlapomon láthatod a Föld számított árapály forgáslassulási diagramját. Azok alapján minden paleontológiai számítás a sutba dobható.
Nem vagyok összeesküvés hívõ, de ezeket a dolgokat a tudomány úgy kerüli, mint ördög a szentelt ostyát. Miért?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Hiszen pont én állitom, hogy a csomósodás egy kialakult egyensúlyi keringési rendszerben nem jöhetne létre.
Miért nem "csomósodik" pld. a Föld a Vénusszal?
Tudjuk a választ, most irtad. Ahhoz, hogy bármi, bárki közelítsen a másikhoz, kell hogy legyen a szerelmen kivül is valami más tényezõ is.
Egy káoszszerû (a káosz más értelmezése) sztochasztikus világban rugalmas és rugalmatlan ütközések történhetnek, amelyek "csomósodást" okozhatnak.
- Ugyanígy az elektromos, mágneses hatások.
- Más töltések hatásai.
- Csomósodási zónák keletkezése külsõ tömegek egymásra hatására (errõl van programom)
Egy rendezett egyensúlyi állapotban azonban ütközések nincsenek.
- Ekkor léphet színre az árapály, amit mindenki lenéz, mert állitólag jól ismeri.
A Szaturnusz porgyürüi pld. az USP (szinkron) pályán túl távolodnak, azon belül lassan lezuhannak. Közöttük van a Cassini rés.
Ez egy lassú, millió, milliárd évek alatt bekövetkezõ folyamat- valójában a forgási energia átrendezõdése helyzetivé, és viszont.
A gyorsan forgó egyensúlyi gáztömeget csak más tömegek árapálya fékezheti. Ezáltal a forgása lelassul, az USP pálya távolodik, egyre nagyobb tömegek kerülnek a hatáskörébe, zuhannak és ütköznek bele, tartják fenn a forgását, és melegen tartják. Ez a folyamat évmilliárdok alatt játszódhat le, és talán ért be 5-6 Mrd éve.
Kétségkivül, elektromágneses jelenségek is közrejátszódhattak abban, hogy ez a zuhanás megtörténjen.
Én gyüjtöm ezeket okokat, te is gondolkozhatsz még rajta.
Mert ez egyike a csillagászat azon kérdéseinek, amit az elnagyolva csomósodásnak hív.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Képzeljünk el egy szép nagydarab gázfelhõt, amely bizonyos mennyiségû port (gáznál sûrûbb anyagot tartalmaz), az elsõ generációs csillagoknál por se volt.
A gázfelhõ forog, s így a centrifugális erõ és a gravitációs erõ egyensúlyba kerül.
A részecske nem közelít a középpont felé, s nem is távolodik.
Miért tenné?
A gravitáció a középpont felé haladva egyre gyengébb, mivel csak az adott ponttól beljebb lévõ anyag vonz, a külsõ gömbhéjon lévõ gravitáció semlegesíti egymást, tehát mintha nem is lenne.
Akkor mitõl alakulhat ki a csillag?
Véleményem szerint, a mágneses-térnek mely a gravitációs erõnél sokkal erõsebb, lehet ebben szerepe.
Ha kialakul a megfelelõ hõmérsékletû csillag, akkor a melegítésével és egy kis plazma böfõgéssel elõsegíti a bolygók kialakulását, mivel az addigi homogén pórból nagyobb, darabosabb csomók keletkeznek.
Ezeknek a keringését továbbra is csak a központi csillag tudja zavarni, hogy egymással ütközve, s közé köpködve egy kis ragasztót végül kialakuljanak a bolygók.
aki kételkedik, az gondolkodik
Ugyanakkor természetesen, és logikusan adódnak egy kiszakadásos- kondenzációs elmélet keretében.
Ugyanis a különbözõ hõmérséklet intervallumokban a gázbolyók légkörében zömében ezek vállhattak ki.
Kezdetben a szilárd anyagok, és természetesen víz, metán és más illékony gázok, de azok csak kisebb mennyiségben. Mikor meg már jobban lehült, akkor már túlnyomóan.
A Titán pld. félig jégbõl, félig kõböl áll.
A Földön is van víz, de kevesebb. A Föld tehát korábban vált le, kevesebb vizet véve magához. Vagyis a víz a Föld kezdetétõl jelen lehetett, ugyanígy a metán is. Csak kisebb mennyiségben. Csak minden 6- ik atom a Földön hidrogén, ami sokkal kisebb a világür átlagosnál. A szén viszont százszor kevesebb. A Titánon viszont óceánnyi a metántenger. Hogyan csomósodhatott ez így?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
A késõbbi gázbolygók már nem a középbõl, hanem a maximumhely utánról is indulhattak. Gázbolygóink összetétele a Napnak arra a zónájára jellemzõ, ahonnan indultak, és ahol áthaladtak. Ugyanigy a belõlük született szilárd bolygóké is.
Ezek érdekes vizsgálatokat jelentenek. Senkinek nincs kedve arra, hogy a föld összetétele melyik gázbolygóéhoz közeli?
A Jupiter 300x, az Uránusz csak 15x nehezebb. A Szaturnusz meg 100-szor.
Talán mégis a Szaturnusz, vagy a Jupiter fia lennénk?
Képzeljük el, hogy a 7-800 km/s sebességü Jupiter ~120 Mkm-távolságra néhány hét, hónap alatt jutott el. Addig hûlt le annyira, hogy a légkörében elkezdõdött a fémek, szilárd anyagok kondenzálódása. Miközben igen gyorsan forgott is! Ezen a határon a Nap vonzása még igen erõs! Ott talán 120 Mkm-re a Naptól fûzödött le a Föld, alakult gyorsan hûlõ, Nap körül keringõ bolygóvá. Eközben vált le róla ugyanúgy a még folyékony Hold, és számtalan törmelék.
Ezek elkezdtek keringeni egymás körül, míg a szülõbolygó elszáguldott állomáshelyére. Fûzérben követték õt a késõbb kondenzálódó jég, és legvégül a metán bolygók.
Ezek némelyike a szinkron pályánál szétolvadt.
És valamennyi elkezdte lassú árapály vándorlását a jelenlegi pályájáig. A Föld 20-30 mkm-t távolodhatott, míg a Hold tõle csak 250-350 e km-t.
Volt több szilárd bolygó is, de amelyek a Naptól csak 20-25 Mkm -re kondenzálódtak, már visszazuhantak belé, növelve a szilárd komponens részarányt benne.
Csodálatosan mozgalmas ez a keletkezés történet.
Nem a világegyetem a szélsõséges, hanem a mi Napocskánk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
- Az erõ a Roche határ (2-2,5 R).
- Az energia az USP (szinkron pálya határ.
Ahol ezek ketten találkoztak, megpecsételték a kisbolygó sorsát.
Hiszen látni, a Roche határ egyedül nem képes eltörni õket.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
De kit érdekel?
A pöffögéses elméletem dinamikus. És nálunk most is létezik, napszél, fleurek, és kis földméretü gázgömböcskék formájában.
A fõsorozatbeli csillagok ~6 Mrd éve keletkeztek.
Vagyis akkor indult el a fúziójuk. Ám addig is már ott, és megvoltak, csak valami hiányzott a fúzióhoz.
Amikor az is meglett, attól a pillanattól számoljuk, hogy mi történhetett bennük. Amikortól a fúzió elindult.
És ha ebbe belegondolsz, nem is kell meséljek.
De mesélek.
Kezdeti állapotban viszonylag hideg, gyorsan forgó gáztömeget feltételezek. Mert a belézuhanó gáztömegek energiája részben forgásivá alakult.
Így kialakultak az igen gyakori, naptömeghez közeli tömegü hideg gázgömbök, illetve forgáselipszoidok. Ez a méret következik a kezdeti gyors forgási sebességbõl, amit a Napnál 2-3 órára feltételezek.
A láncreakció azonban a középontban robbanásszerûen alakult ki, ott a hõmérséklet lokálisan mrd K nagyságrendû lehetett. A nyomás is nõtt, azonban a kis "hangsebesség" miatt csak lassan tudott lefuvatni. Így eljött a pillanat, amikor a hangsebességnél nagypobb robbanás kellett bekövetkezzen a csillag középpontjában, ahol a gravitáció még közel nulla! Így onnan egy hatalmas gáztömeg kezdett gyorsulni, megbontva a kezdeti szimmetriát. Utána már hiába növekedett a gravitációs gyorsulás a maximumára (r=0,15-Rnapnál), a gáztömeg átléphette azt a "gátat", és 1000 km/s sebességgel nekivághatott a világürnek. Ma a galaktika halójában lehet már.
Ez a gázbolygó 0,001-0,01 naptömegnyi lehetett, Anonymus -1 nek nevezem. Kilökte a Napot az Orion csillagkarból, elferdítette a tengelyét a galaktika sík merõlegésétõl, maga meg elszáguldott.
És ugyanez sok csillaggal megeshetett. Más kérdés, hogy Napunknak maradt ereje még néhány keshedt gázbolygóra, köztük az Uránuszra, amely valószínûleg épp a Föld megszülésébe rokkanhatott bele? (Ha a Föld belõle kondenzálódott ki).
Létezhettek más gázbolygók is, amelyek vagy elszáguldtak, vagy visszahullottak, ahogy az árapály a táncát járatja velük.
Galaxisunkban vagy 200 Mrd csillag van, és mi csak néhány évtizede tudjuk jól vizsgálni ezeket a bolha övénél is kisebb bolygóárnyékokat.
Légy türelemmel- sokkal több bolygó létezik, mint most gondoljuk.
Napunk azonban minden tekintetben különleges, vérmes természetü szülóanyánk volt, tele energiával. Ez valszeg tény.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Walk the Talk.
Ezek hirtelen jelennek meg (kihûlve és kondenzálódva felfénylenek), majd ugyanúgy semmivéfoszlanak, vagy visszazuhannak.
Nagyon szeretnék errõl beszélgetni. Úgyhogy mondjatok, vagy írjatok róla ti is.
(javítás: ...500-1500 millió éve)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Folytatva a Marssal, az említett katasztrófa 500-15000 millió éve lehetett. A nyomát csak a két kisbolygó örzi.
Ugyanakkor ez a törmelékl zuhatag söpörhette el a Mars atmoszféráját ,, és terítette be azokkal a közetekkel, amelyek a felszínén mindenhol szinte láthatók.
Ha volt ott élett- (mert talán lehetett), akkor szünt meg.
Ha volt ott ember...nem az lehetelen.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Kérdezted hogy gothmog melyik résre gondolt, én meg megnéztem a képeket amiket belinkelt, és a másodikon ott van a Keeler résben egy bogyó (Daphnis).
Ha gothmog errõl mondja hogy az "porbacsomósodott", akkor te errõl mondod, hogy az biztos nem így keletkezett?
Azóta a Deimos távolodik, a Phobos meg zuhan. Jól látszik a felszinükön, ahogyan körbevfolyûta a megolvadzt magma. Ezek amorf alakú töredék holdak, nem gömb alakúak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Én valamennyirõl úgy gondolom, hogy azok olyan nagyobb holdak töredékei, amelyek valaha a Roche sávban keringtek, és plusz amikor odaért a Jupiter lassan távolodó szinkron (USP) pályája, akkor szétrobbantak.
Azok, amelyek azon belül keringtek (por, kisholdak), azok lassan zuhannak. Közöttük a képen láthatók.
Amelyek távolabb, azokat az árapály távolítja, ahogy a Föld aHoldat. Így keletkezhetett a Cassini rés, és még néhány másik.
Egyébként az mivel magyarázható, hogy a többi gyûrû sem óhajt csomósodni Newton és Gallilei óta?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
"ring-embedded moon Daphnis (...) appears in the Keeler Gap"
Erre mondod hogy ez úgy szakadt le valahonnan?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Mert errõl beszéltünk.
Ha arragondoltál volna, el kellene kedvetlenítselek, hogy nincs igazad. Azok egy nagyobb hold töredékei.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Roppant érdekes az egész. Ne fitymáljátok le, mert sokat veszítetek rajta.
Számításaim szerint 3 Mrd éve még ~200000 km, nagyjából a fele távolságon volt a Földtõl.
Nem azt kérem, hogy higyjetek. De legalább "játékként", beszéljük meg.
Én bármely számítást, amit itt lehet prezentálok.
Modellezek rövid idõn belül más állapotot is, mert van rá programom.
Hihetetlen számomra, hogy mindez senkit se érdekel. Nem indulhat ilyen párbeszéd egy tudományos fórumon, csak döfködni tudjuk egymást?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
De csak mosolyogni tudok a válaszodon.
A Cassini rés a Szaturnusz USP (másképp szinkronpályája) közelében van. Ami közelebb van, zuhan, ami távolabb, az távolodik.
Ami meg rajta van, ráadásul a ROCHE pályán belül, az szétszakad. A többi csendbe vigadozhat.
A tudás erõt ad a gyengének is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nem? Hát, pedig de. Például ott, ahol a rések vannak benne. Nyilván.
- hogyan születtek a Naprendszer bolygói, és az óriási, 15 dkg-os Oorth övi meteoritok a jéghideg világürben?
- Hogy miért nem csomósodnak veszettül egy minutumban a Szaturnusz övei? Ott kereng az a két büdös porszem tíz centire egymástól, és fütyölnek az égimechanikára százmillió évig, amikor külön lezuhannak?
- Mit jelentenek azok a kis földméretü gömbök a Nap mellett, megjelennek, és eltünnek, ha nem ufók (szerintem sem).
- Hogyan jelennek meg az exobolygók olyan közel a Napjukhoz?
Stb.
Biztos van ezekre és még sok másra is magyarázatotok!
Vitassuk meg.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Hiszen csupán szellemi játék ez. De én már tudom, hogy nagyon érdekes.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Elsõként azonban Nap gravitációs terérõl szeretnék beszélni, mikor még nem forog a tengelye körül.
A Nap gravitációs gyorsulás maximuma sem a peremén, hanem valahol a sugarának 1/5-részénél van. Ott többszöröse annak, mint a peremén számított.
A közepén viszont: nulla.
Egyfajta haranggörbét ír le tehát. Ha valami a közepérõl elindulna kifelé, elõször még nem lenne nehéz dolga, de azután mintha egy nagyon meredek hegyet mászna, amíg végül a maximum után már egyre könnyebb távolodnia. Végül a peremén túl ~ négyzetesen csökken a vonzás.
Ez önmagában is nehezen elképzelhetõ folyamat, de a Föld vonzása is pont ilyen. Valahol a kétharmad sugaránál 10 m/s^2-nél nagyobb a gyorsulás, ami a közepén nullára csökken.
Ezt természetesen megbolygatja a forgása miatti centrifugális erõ, ami ott is nyilván az egyenlítõnél a legnagyobb. Ugyanott legnagyobb a forgási sebessége is.
Ez önmagában is elég változatos áramlást jelent, amin még sokféle tényezõ, elektromágneses erõk, összetétel, stb. igazit.
Azért kezdem ezzel, mert szeretném, ha energiát fordítanánk arra, hogy vajon milyen feltételekkel, mikor és hogyan szakadhatna ki egy olyan nagyságú gáztömeg belõle, mint például a Juupiter?
Ami persze nem a pályáján csomósodik. A csomósodás csak akkor elképzelhetõ, ha sem az égimechanika, sem a termodinamika alapjait nem ismerjük.
Vagyis egy olyan gondolati játékot ajánlok, amit én a "Naprendszer bolygó kiszakadásos elméletének" nevezek.
Úgy gondoltam, hogy ezt mindenki izgalmasnak, és érdekesnek találná.
Beszéljünk tehát arról, hogy a különféle gázbolygók, különbözõ idõkben és okokból a Nap különféle zónáiból szakadtak ki, és teszik ezt még ma is, csak kisebb léptékben.
Képzeljük el a Napot még viszonylag hideg, ám kritikus sebességgel (2-3 óra/ford) keringõ állapotban, amikor valamiért éppen csak elkezdõdött benne a fúzió.
Azok a gáztömegek, amelyek a határán voltak, már régen leszakadtak, vagy meg se közelítették már, õket az árapály rég szétszórta, illetve eltávolította, mint a diszkóvetõ diszkóját a lendület.
Van tehát egy hideg Napunk, amely iszonyatos gyorsasággal (mekkorával?) kezd felmelegedni. Termo és elektrohidrodinamikai folyamatok kezdõdnek, a hõmérséklet és a nyomás a közepén hallatlanul megnõ (ott, ahol még kicsi a gyorsulás)!
Mondjuk az elsõ gázbolygó, (az Anonymus 1) ekkor indul útjára, felgyorsulva kolosszálisan, és kivetve a Napot a csillagkarból, elfordítva a pályasíkját is, maga pedig elosont a Naprendszerbõl, hátrahagyva az Oorth felhõbeli törmelékeket.
Utána már kevésbé vérmes gázbolygók jöttek. Azonban menetközben, 600-1000 km/s sebességgel száguldva ,mind lefialta a maga légkörében kikondenzálódott mono és iker (Föld és Hold)gázbolygóját.
Hihetetlenül érdekes téma ez, aminek sok részletét számítottam, nem mindet persze. Tényleg senkit se érdekel?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Velem szoktál így viccelõdni<#bohoc>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Tudom hogy képtelen vagy felfog, nem is neked írom igazából, hanem a többieknek.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
-enélkül nem megy? A saját szabályaid egyedül rád nem érvényesek?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Viszont tudom, hogyan tegyelek a helyedre!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
(Tud a Föld is elég bajt okozni magának, nem szorulunk mindenbe az Oorth felhõre.)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Ha a szmájlik mennek, nemokára vehetjük a piktogrammokat, hogy ne legyél zavarba ha közterületre tévedsz.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
És közben mintha elsiklottál volna efölött.
Így születnek a fantáziátlannál- bárgyúbb ütközéses Hold keletkezési teóriák.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
De ennek köze sincs az óceánokhoz.
Valamik mindig a Föld felõl csapódtak belé, mégpedig sok- sok év alatt, lassacsként. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha mindig a Föld felõl érkeztek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!