Szélsõséges világegyetem
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
"A Hold túlsó oldala sokban különbözött a jól ismert közelebbi félgömbjétõl. Például csupán egyetlen nagyobb mare tûnik fel rajta, a Moszkva-tenger; jóllehet a Hold innensõ felén legalább tizenötöt ismerünk, némelyikük pedig átnyúlik a túloldalra is. E jelenség oka nem teljesen nyilvánvaló. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az égitest innensõ felébe egy hatalmas üstökös csapódott be, amely óriási sebhelyekként hagyta maga után a tengereket."
Nem vitatom, csak azt mondom, hogy kb 3 Mrd éve zuhant bele a hold inensõ oldalába de nem egy üstökös, hanem egy sor hatalmas kisbolygónyi törmelékdarab.
Ezek megolvasztották a felszinét, eltüntetve azt a milliónyi, kisebb törmelékdarabtól származó krátert, amelyek máshol megmaradtak. A kisebb kráterek nyilván korábban keletkeztek.
Már ne haragudjatok, de csak nem az jut eszetekbe, hogy a Hold ütközéses teoriája esetén is keletkezõ rengeteg törmelék egyetlen pillanat, vagy akár millió év alatt is "felszívódhatott"?
Ilyet csak egy beteg elme gondolhatna! Akár milliárd évig is keringtek, amíg ide, vagy oda zuhantak.
A földre korán lehullt meteoritok majdnem mind ilyen törmelékek lehettek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
-például azzal, hogy a forgása nem volt mindig kötött?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
De így, vagy úgy, nagy különbség van a két oldal között, és a nagyobb kiterjedésû eltérések a földi oldalon.
Az, hogy a tulsó oldalán is rengeteg kisebb meteorit kráter látható, szintén természetes. Oda is jutottak, azonban kisebb meteoritok.
Ti mivel magyarázzátok, hogy a Hold innensõ oldalán vannak óceánnyi kráterek?
Semmivel.
Amíg nem szóltam, észre se vettétek. Ez egy ilyen sajt, de szép kerek- gondoltátok. Mindenre így néztek. "Szép kerek sajt"- a tudósok már biztos megkostolták, ugatni se érdemes!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
"Azt olvastam, hogy a Holdnak pont az a fele van meglyukkagatva jobban, ami a Föld felé néz, s így elvileg védettebb."
Azért kérdeztem rá erre, mert nem egyértelmû az állítás. Képpel:
Ez van "belül", ahol ugye "elvileg védettebb":
és ez a túloldal:
Ha úgy érted a "jobban meglyuggatva"-t, hogy a "mare" területek korai nagy becsapódások nyomai, és ezek valóban a belsõ oldal legnagyobb részét lefedik, (gyors számolással 10-15 nagy kört lehet találni), még igazad is lehet. Viszont becsapódási kráterbõl akkor is kívül van több, viszont "mare" területek ott tényleg nincsenek. (mare-bazalt van néhány kráter fenekén, de az nem ugyanaz)
A dolog ott válik érdekessé, amikor megnézed ugyanezeket a képeket a magassági adatokkal kiegészítve.
Belül:
És kívül:
A negyedik képen van a lényeg. Nem lehetséges, hogy a kék terület és a sárga területek egészen addig "mare" területek voltak, amíg a kívülrõl jövõ bombázás el nem törölte õket?
Néhány vonalat megjelöltem, kék terölet mellett a vörössel jelzett terület határai a legszebbek. Mindez persze erõsen kérdõjeles, csak annyi, hogy ránéztem a képre és ezt láttam:
(a képeket
Innen "szereztem", a "PDS archive" felületérõl, elnézést a benne maradt kezelõelemekért, de így volt a legegyszerûbb a szükséges képeket elõállítani.)
remélem mûködik így a linkelés... mehet...
Walk the Talk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Walk the Talk.
De lényegében így is válaszoltam. A holdi tengerek ~4 Mrd éve keletkeztek, és fõképpen a Föld felõli oldalon. Ami szerintem azt (is) jelentheti, hogy elõtte vagy fél-egymilliárd évig kóvályogtak a Föld, és a Hold között, ám a Hold gyorsabb forgáslassulása miatt inkább reáhullottak, mint a Földre.
Ettõl lettünk mi ilyen egészséges, pirospozsgás arcúak, szemben a dínókkal, akiknek még kijuthatott ezekbõl a törmelékekbõl.
Ám te miért nem furcsállod, hogy a csillagászat egyáltalán szót sem ejt a Hold keletkezésekor nyilván keletkezõ törmelékek sorsáról, sem hosszú, sem rövid távon? Hanem inkább kitalál valamiféle Oorth övi meteor bombázást?
Pedig- ez mutat rá leginkább az elméleti csillagászat fantáziátlanságára, és populista szájbarágós füllentéseire.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
"A mare területek általában hatalmas, becsapódások által vájt medencék, amelyek 3,9-3,6 milliárd évvel ezelõtt keletkeztek és amelyeket a mélybõl feltörõ bazaltláva töltött fel (a bazalt sötétebb színe miatt látjuk ezeket a területeket sötétebbnek)....
Érdekes, hogy holdtengerek szinte kizárólag a Föld felé nézõ oldalon helyezkednek el, a túloldalon egyedül a Ciolkovszkij-kráter tekinthetõ mare területnek, ám az is csak jelentéktelen kis kráter az innensõ oldal hatalmas holdtengereihez képest."
Ezt még markánsabban láttam valahol, de megpróbálok betenni képet is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Ez az a kategória, amire több év távlatából is emlékszem, de nem emlékszem, hogy hol olvastam?
Ezért ezt tartozásnak tekintem én is. Vagyis most a tulajdon dugomba döltem, mert bizonyítási kényszer is lett a hascsikarásom mellé. Ezek külön is kellemetlenek, de együtt?
Szóval- kérlek, légy türelmes, már dolgozom rajta!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Walk the Talk.
Walk the Talk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Mercedes-Benz: The best or nothing! :) W124 (L) No turbo, no nitro, only BMW POWER! :)
aki kételkedik, az gondolkodik
Mercedes-Benz: The best or nothing! :) W124 (L) No turbo, no nitro, only BMW POWER! :)
aki kételkedik, az gondolkodik
Mercedes-Benz: The best or nothing! :) W124 (L) No turbo, no nitro, only BMW POWER! :)
Siralmas. Papírjaid szerint hány éves vagy?
aki kételkedik, az gondolkodik
Ami akkor bajm ha végleg elfogadjuk, anélkükl, hogy más lehetõséget is keresnénk.
Mert van, bizopnyára több is.
Én is tudnék leírni ihasonló forgatókönyvet, de az egész másról szólna (a fogásimpulzusról, árapály távolodásról, égitestek kiszakadásáról stb.), és ugyanúgy elképzelhetõ lenne.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Mercedes-Benz: The best or nothing! :) W124 (L) No turbo, no nitro, only BMW POWER! :)
Nincs is izgalmasabb jóformán semmi, dehát a bolygók porbacsomósodásával szemben az árapály távolodás egy kalandfilm....
Én nem is értem se a csillagászokat, sem a nem azokat.
Imádják az unalommal teli, éretlen, buta, nem igaz teóriákat?
Mert a törmelékek árapályvándorlását és zuhanását- távolodását ez esetben a két égitest: a Föld, és a jóval kisebb tömegü Hold együtt határozták meg!
A Föld kezdeti forgása a kritikusig ~1+-2 óra gyorsult, amikor rengeteg törmelékkel együtt a Holdat szinte egészében, egy hosszú csóvaként kivetette. Mindezt nyilván akkora távolságra (>Roche sugár~15-20000 km), hogy az árapály erõk iziben szét ne szaggassák.
A kiszakadással egyidejüleg a Föld forgása hirtelen lelassult -tõle kis távolságban megjelent az Univerzális Stacioner Pálya (USP= szinkron pálya, általánosítva).
Ezen belüli törmelékek kezdtek azonnal visszazuhanni, a távolabbi Hold azonban gyorsan távolodott (évi 20-30 cm-t), kezdetben hatékonyabban lassítva a Föld forgását.
Ezáltal annak USP-je is gyorsan távolodott, befogva újabb, és újabb törmelékeket, amelyek reá visszazuhantak.
Azonban a távolabbi törmelékek is gyorsan távolodtak, azokat csak sokkal késõbb érte be, és vonzotta vissza.
Ezeknek a törmelékeknek egyike sem juthatott távolabb, mint 42500 km a Földtõl.Ha pld. a 65 M évi meteor, ami a dinókat üldözte, ilyen volt, akkor az elõbb 2,3Mrd évig távolodott a Földtõl, csökkenõ tempóban, majd zuhanni kezdett ugyanannyit. (Ezért nem valószínû, hogy az is ilyen volt).
De mi lett a többivel, amelyek a Föld mindenkori USP-sugarántúl jutottak? Hol vannak azok?
Hát azokat bizony a Holdunk kellett, hogy befogja, vagy elküldje a világürbe, ha már olyan szépen eltüntek, hogy mostanra egy se maradt!
Amikor ugyanis a Hold a Földbõl kiszaskadt, meg kellett õrizze annak a rétegnek az impulzusmomentumát, amibõl kiszakadt. Ahogyan kihült, a forgása gyorsult, ugyanakkor a távolodásával meg a keringési impulzusával lassult is. Ehhez adódott a Földi árapály hatása is.
Így a kezdetben a még gyorsan forgó Hold USP*je távolította a törmeléket, azonban ahogyan maga is távolodott a Földtõl, a forgása lefekézõdött, kötötté vált. Vagyis éppen egy holdhónappá.
Jelenleg már 92000 km az USP-je, amin belül mindent magához ránt, ami a Föld, vagy õ körülötte kering! És hát volt elég idõ arra, hogy a Föld körül keringõ, attól távolodó törmelékeket is magához rántsa. Ezzel megtisztította az ûrt körülöttünk, saját sebhelyes arcát érve el ezzel. És ezzel is lehetõséget adva a földi életnek a kialakulásához. A Hold: a földi élet nagy jótevõje!
(Ezt se vizsgálja a SETI program?)
Itt többezer leütéssel, nagy fáradtsággal egy unikális, igaz történetet meséltem el, illetve csak kezdtem leírni, a szörnyförgeteges porbacsomósodással szemben.
Igazán méltó rá, hogy senki se válaszoljon!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Hiszen valamennyiük így vagy úgy-de magából a Földbõl szakadhatott ki, csak más pályára álltak, a Föld, és a Hold körül is.
Vagyis a Holdra a saját és a Föld körül keringõ törmelékek hullhattak!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Most hirtelen pasz. De biztosan tudom, hogy olvastam.
Bármely Hold keletkezési elméletnél a Hold, és a Föld közé juthatott egy csomó törmelék, ami a kettõ között keringet, és vagy a Földbe, vagy a Holdba hullot.
A legtöbb, leghatalmsasabb meteoritok "kondritok" vagyis kõzetbõl vannak. Keletkezésük homályos.
Ha így lenne, akkor az ütközési sebességük nem lehetett több 7-8 km-nél.
Így a tömegük a kráterátmérõbõl megsaccolható. Arra is volt linkem, már kerestem is. (A kráter mélysége és energia,, abból a tömeg ha a sebesység ismert).
Még valami: A Hold még majdnem olvadék lehetett, amimkor a tengerei létrejöttek. Vagyis a Hold a kezdet kezdetén kapta õket, telibe. Mert szerintem igen gyorsan kötötté válhatott.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Walk the Talk.
Mercedes-Benz: The best or nothing! :) W124 (L) No turbo, no nitro, only BMW POWER! :)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Egy kisbolygót- bárhol is van, a Föld csak a II. kozmikus sebességre képes felgyorsítani. Annál nagyobb sebességû ütközés, ami igazán kárt okoz, csak a Nap gyorsító hatása miatt léphetne fel. Ha pedig valami az Oorth felhõbõl elindul, azt inkább a Nap gyorsítja, mint a Föld.
A Naptól való szökési sebesség pedig a Földnél 42,1 km/s
vagyis ennél nagyobb sebességgel nem érkezhetne semmi, amit csupán a nap gyorsít, a végtelentõl. Egy kicsit kevesebb az Oorth felhõtõl, és lényegesen kisebb a kisbolygó õvtõl.
Az Oorth felhõ valószínûsége viszont kisebb, mint a kisbolygó övé, valójában attól félhetünk igazán. Onnan azonban csak 20-30 km relatív sebességre számíthatunk, ha elindul. És nem mindegy az sem, hogy milyen fázisban lesz a találkozás. Attól függõen lehet nagyobb, vagy kisebb, hogy éppen utolér, vagy szembõl érkezik (A Föld sebessége 30 km/s.)
Persze ezek csak elsõ becslések, van már errõl adatotok?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
http://www.unb.ca/passc/ImpactDatabase/index.html
Azonban kérdezem: milyen relativ sebességgel ütközhetnek ezek a nagyjából rendezett pályán haladó földközeliek?
A problémát inkább az Oorth objektumok jelenthetik, amelyek nagy sebességüek is lehetnek. Vagy akár a kisbolygóöviek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Walk the Talk.
Walk the Talk.
Csodálkozz!
Walk the Talk.
De a számítások mindig változhatnak. Azonkívül szvsz nagyobb veszélyt az égitestre ható földi tömegvonzás jelentheti, ami ha nem is most, de okozhat meglepetéseket.
Továbbá a 32ezer km is bõven az atmoszféra felett van. elég gyorsan haladna el a Föld mellett és sztem egy csupán 1kmes tárgy meglepõ volna, ha komolyan befolyásolná a Föld mágneses mezejét. Továbbá milyen földrengést okozna és hogy volna ennek komoly grav. hatása?
