Újabb adalék a piramisok építéséhez

"A legrégebbi a legnagyobb és legtökéletesebb. "

Ez nem igaz.
Egyiptomi piramisok listája
A legrégebbi elég kicsi, és lépcsõs. Aztán meg gyönyörûen látni, hogy hogyan tanulták a piramisépítést. Elõször meredek falakat akartak, csak azt úgy sajnos nem lehet megépíteni. Erre menet közben jöttek rá. Sneferu elsõ és második piramisánál látszik jól, az egyiken van egy nagy lépcsõ, a másiknak meg törik az éle, a teteje laposabb, mint az alja.

Annyi igaz viszont, hogy a késõbbi dinasztiák nem akartak vagy nem tudtak ennyi energiát haszontalan épületekre fordítani, inkább a Királyok Völgyébe temetkeztek.

Semmi sem áll messzebb a valóságtól. Egyiptom tele van Khufu elõtti piramisokkal, amelyek pontosan kirajzolják a piramisépítés mûvészetének fejlõdését. Ott van Dzsószer lépcsõs piramisa, vagy van egy híres másik, ami szögben megtörik egy bizonyos magasság felett, mert valószínû rájöttek, hogy az épület instabil lesz, ha így folytatják, de láthatók a tévedéseik is, amelyek összeomlottak még építés közben.

Az igazság az, hogy mielõtt a három híres piramis megépült, az egyiptomiak már vagy ezerötszáz éve kísérleteztek piramisokkal. Volt idejük bõven kidolgozni a technikákat.

"Fáraó lett jó esetben 10 évesen, és meghalt jó esetben 30 évesen, de addigra kész kellett legyen a piramisa. "

Vannak elképzelések, ami szerint ez egyáltalán nem így történt.

Fáraó1 építtetett egy "kis" piramist, Fáraó2 RÁépíttetett egy nagyobbat, stb, stb, Fáraó(n)(Kheopsz) meg végül "befejezte".

Nem találom a linket sajnos, de egészen hihetõ egy elképzelés volt, ábrákkal, hogy különbözõ "félkész" állapotaiban hogyan volt sorban sziklatemplom, szentély, kispiramis, nagypiramis...
A lényeg, hogy így nem 25-30 év alatt építették, hanem összességében többszáz évig. (pontos számra nem emlékszem)

Ha megtalálom, linkelem.

bocs, ez wedness-nek ment

hát én azért komolyabbnak és jobbnak tartok egy masszív várat mint egy panelházat vagy egy plázát 😊

Azért ez nem teljesen így van. A piramisok is egy fejlõdésen mentek át. Az igaz, hogy ahogy haladunk elõre egy idõ után spórolás agy valami miatt nem építettek olyan idõtálló nagy piramisokat, de nem hiszem hogy azért mert ne tudtak volna

Ezt én is megnézném. Az külön érdekes, hogy a piramisok "fejlõdése" fordított, mint például a mai vagy régebbi építészet. Mostanában, ahogy fejlõdünk úgy egyre nagyobb pontosabb tökéletesebb épületeket építünk. Na a piramisoknál ez totál fordítva volt. A legrégebbi a legnagyobb és legtökéletesebb. És ahogy haladunk elõre az idõben egyre kisebbek, pontatlanabbak, tökéletlenebbek és be nem fejezettek a piramisok.

Azért volt olyan fáraó, aki 70 évet élt. A végén elég nehezére eshetett a termékenységi szertartás végigcsinálása.

Ha másért nem is, ezért biztos visszamennék az idõben, hogy megnézzem mégis hogy a túróba sikerült nekik felépíteniük.

Muszáj volt elkezdenie a lehetõ legkorábban, ha nagyobbat, szebbet akart, mint az elõdjei.
Akkoriban az átlagéletkor nem 70-80 év volt, még végelgyengülésben sem, nemhogy háborúban.
Egy nagy piramis meg hát igen, 20 év volt felépíteni kb.

még jó hogy tudta mikor fog meghalni és lóhalálában megépíttette 20 év alatt.

jah, ezt mondom én is 😊
azért ezek elég nagy kérdések

De nincs válasz, hogyan került oda a pár darab ( 2,3 milla ) mészkõ jópár km-rõl, és végül hogyan állt alakzatba...
Ne feledjük, hogy a Fáraó még életében kitalálta hova és mekkora piramist szeretne. Fáraó lett jó esetben 10 évesen, és meghalt jó esetben 30 évesen, de addigra kész kellett legyen a piramisa.

A norvég építész nagyvonalúan átsiklik azon a problémán, hogy hogyan voltak képesek a köveket odaszállítani, és a helyükre felemelni. Amit õ boncolgat, az csak részletkérdés.

Érdekes cikk. Már aggódtam, hogy megint valami okostojás marhaság. Szegény piramisokról annyi bõrt húztak le az utóbbi harminc évben, hogy ihaj...