Kultúrák és a tengerszint
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#104
Brit búvárrégészek tárják fel az elsüllyedt ógörög várost
A feltételezések szerint az ókori város a mükénéi idõszak végén, Kr.e. 1000 körül süllyedt el, ám nem ismert, hogy mi okozhatta Pavlopetri végzetét. A lehetséges okok között a tengerszínt emelkedése, földrengés és szökõár egyaránt szerepel.
A feltételezések szerint az ókori város a mükénéi idõszak végén, Kr.e. 1000 körül süllyedt el, ám nem ismert, hogy mi okozhatta Pavlopetri végzetét. A lehetséges okok között a tengerszínt emelkedése, földrengés és szökõár egyaránt szerepel.
A valóság az, ami akkor sem tûnik el, ha már nem hiszünk benne.
#103
Rendben is van, mert pontosan ugyanez látható a diagramon is. Két nagy tengerszint emelkedés, pont abból az idõbõl, mikor ezek a meteoritok lehullottak.
De a jégárat messze nagyobb energiáju lehetett, mint a meteorok- az igazi kárt talán inkább az okozhatta?
Csakhogy akkor már az ember szellemi képessége a maival azonos lehetett, legfeljebb ismeretei nem voltak még.
Így ellenõriznem kellene, vajon ezek a meteoritok nem éppen az utolsó törmelékek voltak, amelyek a Hold keletkezése 4,5 Mrd év óta keringtek a Föld mellett, és csak akkor zuhantak le? Mert akkor elejeink láthatták is õket, ahogy keringtek, és közeledtek a légkör felsõ határához, ahol lassan felfénylettek? Ami tartós jelenség is lehetett, és mély benyomást kelthetett!
Talán sok monda - pld. a titánok harca is éppen ezzel magyarázható? Mert ilyen törmelékek hullhattak a Holdba is, egyesek talán észlelhetõk voltak!
Az õsi hindu, görög mondavilág nyilván nem alaptalan.
De a jégárat messze nagyobb energiáju lehetett, mint a meteorok- az igazi kárt talán inkább az okozhatta?
Csakhogy akkor már az ember szellemi képessége a maival azonos lehetett, legfeljebb ismeretei nem voltak még.
Így ellenõriznem kellene, vajon ezek a meteoritok nem éppen az utolsó törmelékek voltak, amelyek a Hold keletkezése 4,5 Mrd év óta keringtek a Föld mellett, és csak akkor zuhantak le? Mert akkor elejeink láthatták is õket, ahogy keringtek, és közeledtek a légkör felsõ határához, ahol lassan felfénylettek? Ami tartós jelenség is lehetett, és mély benyomást kelthetett!
Talán sok monda - pld. a titánok harca is éppen ezzel magyarázható? Mert ilyen törmelékek hullhattak a Holdba is, egyesek talán észlelhetõk voltak!
Az õsi hindu, görög mondavilág nyilván nem alaptalan.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#102
Ezekben a cikkekben csak egy becsapódásról írnak, viszont a dokumentum filmben, amit én láttam, ott nem csak egyrõl volt szó. A hosszú felvezetõ után, amiben kielemezgették, hogy nagyon nagy valószínûséggel volt valamilyen becsapódás, tovább mentek, és további bizonyítékokat mutattak be. Mélyebbre ástak, és valamivel annál is régebben hasonló üledékes rétegeket fedeztek fel, amik egy újabb becsapódást támasztottak alá, az viszont, ha jól emlékszem, valamikor 15-20 ezer évvel ezelõtt történhetett, míg az elõzõt úgy 12-13 ezer évvel ez elõttre (tehát Kr.e. 10-11 ezer évre) datálták. Ezzel meg lehetne magyarázni a robbanás szerû tengerszint változást!
Tehát a jelenlegi bizonyítékok alapján volt becsapódás, több mint valószínû, hogy valahol Észak-Amerikában.
A másik dokumentum filmben, amit már említettem, a hirtelen, vízözön szerû gleccserek és jégmezõk alatt lévõ víz kirobbanásáról és lezúdulásáról beszéltek, szintén Észak-Amerikában, és mindez szintén ebben a 12-13 ezer évvel ezelõtti idõközben történt.
Mindezekre még rátesz egy lapáttal a korai driászban kezdõdõ lehûlés, amit ugyebár nagy valószínûséggel ez a becsapódás okozott.
Szóval minden összefügg mindennel.
Ui.: Elõzõ hozzászólásomban korai driász helyett korai triászt írtam. Ez úton is javítanám.
Tehát a jelenlegi bizonyítékok alapján volt becsapódás, több mint valószínû, hogy valahol Észak-Amerikában.
A másik dokumentum filmben, amit már említettem, a hirtelen, vízözön szerû gleccserek és jégmezõk alatt lévõ víz kirobbanásáról és lezúdulásáról beszéltek, szintén Észak-Amerikában, és mindez szintén ebben a 12-13 ezer évvel ezelõtti idõközben történt.
Mindezekre még rátesz egy lapáttal a korai driászban kezdõdõ lehûlés, amit ugyebár nagy valószínûséggel ez a becsapódás okozott.
Szóval minden összefügg mindennel.
Ui.: Elõzõ hozzászólásomban korai driász helyett korai triászt írtam. Ez úton is javítanám.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#101
Itt egy nagyon érdekes cikk a 12-13 ezer évvel ezelõtti kisbolygó becsapódásról, angolul.
Röviden magyarul:
Nagyjából 12900 évvel ezelõtt hirtelen globális méretû lehûlés kezdõdött, ami többek közt 35 különbözõ emlõs faj (köztük a mamutok is) kihalását és az ún. Clovis-kultúra végét is jelentette Észak-Amerikában. Sok elmélet született ezeknek az eseményeknek a magyarázására, de egy új felfedezés teljesen más fényben világítja meg a dolgokat.
Ebbõl a korszakból származó (tehát 12-13 ezer évvel ezelõtti) üledékes kõzetekben mikroszkopikus gyémántokat fedeztek fel, amik akkor jönnek létre ha a kõzetek extrém hõnek és nyomásnak vannak kitéve, például egy kisbolygó becsapódásánál. Ez a felfedezés alátámasztja azt a nemrégiben kialakult elméletet, miszerint 12-13 ezer évvel ezelõtt egy kisbolygó becsapódás indította el a több mint 1300 évig tartó lehûlést az északi féltekén, amit korai triásznak is nevezünk. Ez a lehûlési folyamat félbeszakította a már akkor is tartó folyamatos felmelegedést.
A közvetlenül ezt a lehûlést megelõzõ üledékrétegekben szokatlanul nagy mennyiségû Irídiumot is találtak, ami természetes formában nagyon ritka a Földön, viszont az ûrben található aszteroidák és üstökösök nagy mennyiségben tartalmaznak. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy ezek az üledék rétegek közvetlenül megelõzik a lehûlési idõszakot és több mint 35 nagytestû emlõs kihalását, erõs bizonyítékot kapunk egy kozmikus becsapódásra.
De nem csak Észak-Amerikában találhatunk bizonyítékokat egy becsapódásra. Európában és Ázsiában is fellelhetõ az ebbõl az idõszakból való üledék rétegek hasonló elváltozása.
A kaliforniai Channel-szigeteken masszív égés, erózió fedezhetõ fel ebbõl az idõszakból, amit drasztikus változások követtek a növényvilágban.
Lehetséges, hogy a becsapódó égitest darabokra esett szét a légkörbe való belépéskor, és darabjai az óceánba vagy a jégmezõkbe csapódtak, ezért nem találtunk még eddig krátert. Ez egy olyan esemény volt, ami egy nap alatt zajlott le.
Itt egy másik cikk ugyan errõl az eseményrõl, ezúttal magyarul.
Röviden magyarul:
Nagyjából 12900 évvel ezelõtt hirtelen globális méretû lehûlés kezdõdött, ami többek közt 35 különbözõ emlõs faj (köztük a mamutok is) kihalását és az ún. Clovis-kultúra végét is jelentette Észak-Amerikában. Sok elmélet született ezeknek az eseményeknek a magyarázására, de egy új felfedezés teljesen más fényben világítja meg a dolgokat.
Ebbõl a korszakból származó (tehát 12-13 ezer évvel ezelõtti) üledékes kõzetekben mikroszkopikus gyémántokat fedeztek fel, amik akkor jönnek létre ha a kõzetek extrém hõnek és nyomásnak vannak kitéve, például egy kisbolygó becsapódásánál. Ez a felfedezés alátámasztja azt a nemrégiben kialakult elméletet, miszerint 12-13 ezer évvel ezelõtt egy kisbolygó becsapódás indította el a több mint 1300 évig tartó lehûlést az északi féltekén, amit korai triásznak is nevezünk. Ez a lehûlési folyamat félbeszakította a már akkor is tartó folyamatos felmelegedést.
A közvetlenül ezt a lehûlést megelõzõ üledékrétegekben szokatlanul nagy mennyiségû Irídiumot is találtak, ami természetes formában nagyon ritka a Földön, viszont az ûrben található aszteroidák és üstökösök nagy mennyiségben tartalmaznak. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy ezek az üledék rétegek közvetlenül megelõzik a lehûlési idõszakot és több mint 35 nagytestû emlõs kihalását, erõs bizonyítékot kapunk egy kozmikus becsapódásra.
De nem csak Észak-Amerikában találhatunk bizonyítékokat egy becsapódásra. Európában és Ázsiában is fellelhetõ az ebbõl az idõszakból való üledék rétegek hasonló elváltozása.
A kaliforniai Channel-szigeteken masszív égés, erózió fedezhetõ fel ebbõl az idõszakból, amit drasztikus változások követtek a növényvilágban.
Lehetséges, hogy a becsapódó égitest darabokra esett szét a légkörbe való belépéskor, és darabjai az óceánba vagy a jégmezõkbe csapódtak, ezért nem találtunk még eddig krátert. Ez egy olyan esemény volt, ami egy nap alatt zajlott le.
Itt egy másik cikk ugyan errõl az eseményrõl, ezúttal magyarul.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#100
A föld belsõ hõárama ~0,05W/m^2. Ez egy év alatt ~500 W/m2év.
Nem sok, de meg tud olvasztani 5 dm^3/év jeget.
Azonban 100000 év alatt az 500 m3 víz, minden négyzetméter alatt! Ami 500 m magas!
Vagyis képzeljetek el egy 10000x 5000 km, 2 km magas jégmezõt, amely a földhõ által felolvasztott, 500 m magas tavon áll.
Nem tudtok, de én sem, mert úgy gondolom, hogy az lassan elfolyik, elszivárog. Kezdetben, és a szélein gyors ütemben, közepérõl viszont lassabban! Ott lehet, hogy egy 10-20 m magas vízkupola is kialakult, ami a széle felé lezáródott, megtartva önmagát!
Kiváló "kenõréteg", ha elindul a jégmezõ.
Most képzeljétek, hogy felül meg olvad a jég, kis beltengereket alkotva. Némelyik már többszáz méter mély, és akkora, mint Magyarország régen.
Most képzeljétek, hogy félkegyelmû kisbolygó, párszáz méteres csak, éppen a jégmezõ közepén halászó jegesmedvéket vette célba, hogy puhára essen, de mellétrafált. A beltenger a velejéig, a sárga földig ketté hasadt: a fel-beltenger kapcsolatba lépett a kilométerrel lejjebb lévõ al-beltengerrel, amit a földhõ olvasztott.
Eddig ebben nincs semmi különleges. Csak az, hogy 100 bar =1000000 azaz 1000 tonna erõ hatott a jégmezõ alján minden m^2 jégre.
Hogy ezer tonna mennyi, azt el nem mondhatom, mert nincsen rá szó, nincsen rá fogalom.
És most képzeljétek, hogy eközben ti az Atlanti óceán másik partján, Gibraltárnál, Atlantiszban éppen a vasárnapi hõsleveshez készültök, amikor nagy robaj támad, mert a nyitott ablakon egy bálna feje jelenik meg, egy jegesmedvével, és két hadonászó indiánnal a hátán!
Ami teljességgel szokatlan, mert a leves után mindig rántotthús szokott jönni, savanyú uborkával.
Nem csodálom, ha ezek után Atlantisz fölmondott!
Amit tréfásan írtam, sajnálatos, fizikailag megalapozott valóság lehetett, amikor az óceánok szintje 14000 éve hirtelen (lásd 4 hozzászólás) vagy 30 m-t nõtt.
Nem sok, de meg tud olvasztani 5 dm^3/év jeget.
Azonban 100000 év alatt az 500 m3 víz, minden négyzetméter alatt! Ami 500 m magas!
Vagyis képzeljetek el egy 10000x 5000 km, 2 km magas jégmezõt, amely a földhõ által felolvasztott, 500 m magas tavon áll.
Nem tudtok, de én sem, mert úgy gondolom, hogy az lassan elfolyik, elszivárog. Kezdetben, és a szélein gyors ütemben, közepérõl viszont lassabban! Ott lehet, hogy egy 10-20 m magas vízkupola is kialakult, ami a széle felé lezáródott, megtartva önmagát!
Kiváló "kenõréteg", ha elindul a jégmezõ.
Most képzeljétek, hogy felül meg olvad a jég, kis beltengereket alkotva. Némelyik már többszáz méter mély, és akkora, mint Magyarország régen.
Most képzeljétek, hogy félkegyelmû kisbolygó, párszáz méteres csak, éppen a jégmezõ közepén halászó jegesmedvéket vette célba, hogy puhára essen, de mellétrafált. A beltenger a velejéig, a sárga földig ketté hasadt: a fel-beltenger kapcsolatba lépett a kilométerrel lejjebb lévõ al-beltengerrel, amit a földhõ olvasztott.
Eddig ebben nincs semmi különleges. Csak az, hogy 100 bar =1000000 azaz 1000 tonna erõ hatott a jégmezõ alján minden m^2 jégre.
Hogy ezer tonna mennyi, azt el nem mondhatom, mert nincsen rá szó, nincsen rá fogalom.
És most képzeljétek, hogy eközben ti az Atlanti óceán másik partján, Gibraltárnál, Atlantiszban éppen a vasárnapi hõsleveshez készültök, amikor nagy robaj támad, mert a nyitott ablakon egy bálna feje jelenik meg, egy jegesmedvével, és két hadonászó indiánnal a hátán!
Ami teljességgel szokatlan, mert a leves után mindig rántotthús szokott jönni, savanyú uborkával.
Nem csodálom, ha ezek után Atlantisz fölmondott!
Amit tréfásan írtam, sajnálatos, fizikailag megalapozott valóság lehetett, amikor az óceánok szintje 14000 éve hirtelen (lásd 4 hozzászólás) vagy 30 m-t nõtt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#99
Tökéletesen ugyanígy gondolom, csak sajnálom, hogy nem láttam ezeket a filmeket.
Az õsi könyvek magas szintü gondolatokat rejtenek, amelyeket ma már nem, vagy félreértünk, és ezért logikánk elveti õket.
Ez az, ami engem is ("racionális" elmém ellenére) elgondolkozásra, és olyan kijelentésekre késztet, amit jobb esetben csak megmosolyogtok.
A meteorról nem is tudtam még, csak kérdeztem magamban: mégis mi okozhatta ezt az "égszakadás-földindulást?"
Egy kisbolygó valóban lehetett az elsütõ billentyû a pisztolyon.
Mert ami bekövetkezett, vagy százszor-ezerszer nagyobb lehetett, mint csak egy kisbolygó becsapódás maga!
A már instabil, 1-2 km magas jéghegyek, és jég-beltengerek indultak el akkor, mindent elsöpörve! (Csak 20-30 m-is mit csinált)?
És több ilyen is volt! 12000-és 14000 éve!
Mert a jelenségek, amelyeket a könyvek ismertetnek: hihetetlennek tünnek- a Nap leállt, negyven napig emelkedett az ár stb. Azonban fogalmunk sincs, mert senki nem vizsgálta még, hogy mi történik, ha egy 10^20 Joul nevû energiaátrendezõdés, ami 100 év árapályával azonos, néhány nap, vagy év, vagy évtized alatt következik be!
Ez még a Földi impulzusmomentumra (forgássebességre) is számíthatóan kihatott! (Tekintettel arra, hogy az átmérõje átlagosan csökkent, gyorsulni kezdhetett, azaz lassabban lassulni...). Mert tudnod kell, hogy ha valaki felmászik a Mount Everestre, a Föld forgása parányit lelassul, amíg vissza nem jön! Ezért nem mászok én oda... :-)
A tektonikus lemezek is bizonyára elmozdultak...
Az õsi könyvek magas szintü gondolatokat rejtenek, amelyeket ma már nem, vagy félreértünk, és ezért logikánk elveti õket.
Ez az, ami engem is ("racionális" elmém ellenére) elgondolkozásra, és olyan kijelentésekre késztet, amit jobb esetben csak megmosolyogtok.
A meteorról nem is tudtam még, csak kérdeztem magamban: mégis mi okozhatta ezt az "égszakadás-földindulást?"
Egy kisbolygó valóban lehetett az elsütõ billentyû a pisztolyon.
Mert ami bekövetkezett, vagy százszor-ezerszer nagyobb lehetett, mint csak egy kisbolygó becsapódás maga!
A már instabil, 1-2 km magas jéghegyek, és jég-beltengerek indultak el akkor, mindent elsöpörve! (Csak 20-30 m-is mit csinált)?
És több ilyen is volt! 12000-és 14000 éve!
Mert a jelenségek, amelyeket a könyvek ismertetnek: hihetetlennek tünnek- a Nap leállt, negyven napig emelkedett az ár stb. Azonban fogalmunk sincs, mert senki nem vizsgálta még, hogy mi történik, ha egy 10^20 Joul nevû energiaátrendezõdés, ami 100 év árapályával azonos, néhány nap, vagy év, vagy évtized alatt következik be!
Ez még a Földi impulzusmomentumra (forgássebességre) is számíthatóan kihatott! (Tekintettel arra, hogy az átmérõje átlagosan csökkent, gyorsulni kezdhetett, azaz lassabban lassulni...). Mert tudnod kell, hogy ha valaki felmászik a Mount Everestre, a Föld forgása parányit lelassul, amíg vissza nem jön! Ezért nem mászok én oda... :-)
A tektonikus lemezek is bizonyára elmozdultak...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#98
Na most nem régiben (úgy 1-2 hónapja) a NatGeo-n adtak egy dokumentum filmet, amiben azzal foglalkoztak, hogy mi történt az utolsó jégkorszak végén. Röviden összefoglalva arra jutottak, hogy 10 ezer évvel idõszámításunk elõtt, tehát nagyjából a jégkorszak végének kezdetekor nagy valószínûséggel egy égitest csapódhatott a Földbe. Ezt a különféle kõzetekben talált nyomokból meg a különbözõ földrétegek rendellenességeibõl állapították meg.
Egy másik dokumentum filmben, ugyan úgy a NatGeo-n arról beszéltek, hogy milyen katasztrofális, apokaliptikus hatása volt annak, amikor Észak-Amerikában a gleccserekben a hatalmas nyomás hatására nem befagyott víz hirtelen, robbanásszerûen kitört, és elmosott mindent, gyakorlatilag Amerika egész északi részét (mai Kanada és USA). És sejtem, hogy ehhez hasonló dolgok nem csak Amerikában zajlottak le, hanem szerte a Földön (Ázsia, Európa).
Szóval ha összekapcsoljuk a két dolgot, amit két különbözõ dokumentum filmben állítottak, tehát hogy körül-belül Kr.e. 10 ezer körül egy égitest csapódott a Földbe és a gleccserek és jégmezõk vizei robbanásszerûen zúdultak le a nem befagyott délebbi vidékekre, plussz számításba vesszük az Atlantiszról és más elsüllyedt kontinensekrõl szóló legendákat, na meg magukat a Vízözön történeteket, akkor egy igen érdekes és katasztrofális kimenetelû idõszakról láthatunk kialakulni egy képet.
Egyszóval könnyen lehetséges, hogy sok katasztrofális dolog véletlenszerû (?) egybeesésével egyfajta globális katasztrófa láncreakció elindulása közepette tûnt el egy õsi, fejlett emberi civilizáció, melybõl késõbb az általunk már ismert, és elsõknek nevezett civilizációk alakultak ki (valószínûleg az elpusztult kultúra képviselõinek segítésével és tudásával). Aztán ezek az idõk az évezredek során feledésbe merültek, átalakultak legendákká vagy pusztán csak szájhagyományból ismerhetjük meg õket.
Egy másik dokumentum filmben, ugyan úgy a NatGeo-n arról beszéltek, hogy milyen katasztrofális, apokaliptikus hatása volt annak, amikor Észak-Amerikában a gleccserekben a hatalmas nyomás hatására nem befagyott víz hirtelen, robbanásszerûen kitört, és elmosott mindent, gyakorlatilag Amerika egész északi részét (mai Kanada és USA). És sejtem, hogy ehhez hasonló dolgok nem csak Amerikában zajlottak le, hanem szerte a Földön (Ázsia, Európa).
Szóval ha összekapcsoljuk a két dolgot, amit két különbözõ dokumentum filmben állítottak, tehát hogy körül-belül Kr.e. 10 ezer körül egy égitest csapódott a Földbe és a gleccserek és jégmezõk vizei robbanásszerûen zúdultak le a nem befagyott délebbi vidékekre, plussz számításba vesszük az Atlantiszról és más elsüllyedt kontinensekrõl szóló legendákat, na meg magukat a Vízözön történeteket, akkor egy igen érdekes és katasztrofális kimenetelû idõszakról láthatunk kialakulni egy képet.
Egyszóval könnyen lehetséges, hogy sok katasztrofális dolog véletlenszerû (?) egybeesésével egyfajta globális katasztrófa láncreakció elindulása közepette tûnt el egy õsi, fejlett emberi civilizáció, melybõl késõbb az általunk már ismert, és elsõknek nevezett civilizációk alakultak ki (valószínûleg az elpusztult kultúra képviselõinek segítésével és tudásával). Aztán ezek az idõk az évezredek során feledésbe merültek, átalakultak legendákká vagy pusztán csak szájhagyományból ismerhetjük meg õket.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#97
Nézzétek csak a 4-es hozzászólás diagramot!
14000 évvel ezelõtt egy 30 m-es (10 mkm3), 12000 évvel ezelõtt egy 20 m-es (6 mkm3) ugrás következett be hirtelen!
De ne tévesszen meg titeket a matematikai regresszió görbe, ami finomítani próbálja a hirtelen ugrást! A kísérleti pontokat nézzétek: azok szinte egy idõben vannak!
Lehet csak néhány év, vagy néhány nap?
És mindez már a Mohó Sapiens idejében!
Atlantiszéban tehát!
Szóval- ennél jobb bizonyíték nem kell arra, hogy 1-10 mkm3 olvadások lehetségesek voltak. 1000 kisbolygóütközés energia- egyenértékével.
14000 évvel ezelõtt egy 30 m-es (10 mkm3), 12000 évvel ezelõtt egy 20 m-es (6 mkm3) ugrás következett be hirtelen!
De ne tévesszen meg titeket a matematikai regresszió görbe, ami finomítani próbálja a hirtelen ugrást! A kísérleti pontokat nézzétek: azok szinte egy idõben vannak!
Lehet csak néhány év, vagy néhány nap?
És mindez már a Mohó Sapiens idejében!
Atlantiszéban tehát!
Szóval- ennél jobb bizonyíték nem kell arra, hogy 1-10 mkm3 olvadások lehetségesek voltak. 1000 kisbolygóütközés energia- egyenértékével.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#96
"A 140 négyzetkilométeres jégóriás nagyjából tíz évvel ezelõtt szakadhatott le a déli-sarki jégrengetegbõl és jó ideig csak lassan úszkált a jeges kontinens körül,"
Ez tehát csak nemrég történt, és a leszakadás pillanatában azonnal ~20-100 km3-el megnövelte az óceánok víztömegét, ami ~0,1-0,3 mm szintnövekedést is jelenthetett.
Na jó, de ez így is 50-100 ezerszer kevesebb, mint az egymillió! Az elképzelhetetlen!
Nem elképzelhetetlen!
Mert a szárazföldek peremén, szigeteket áthidalva, vagy konzolosan több km magas jéghegyek is felnõhettek, hatalmas területeken, és olvadáskor zuty, leszakadtak.
Arkhimédesz törvénye szerint pedig amint a vízbe értek, annak a szintjét még a kiálló csúcsuk is megnövelte, de azonnal. Hogy micsoda cunamit indítottak el akkor, azt a népek mondái tartalmazzák.
Az Ararát persze 5000 m magas, ahhoz kisbolygó becsapódás kellene. Ám egy olyan hatalmas jégtömb se semmi, ami 2000 m-t zuhan!
Annak elméleti zuhanási sebessége függõlegesen ~200 m/s
Fajlagos energiája pedig csak 10000 szer kisebb, mint egy 20 km/s sebességû jégmeteorité. A tömege viszont milliószor nagyobb!
Ha tehát felteszed a kérdést: mi a rosszabb: egy 1 km átmérõjû jégmeteorit 20km/s becsapódása, vagy egy 1Mkm3 tömegü jég-vízelegy elindulása 2000 m- magasról, akkor látni fogod, hogy az utobbi vagy százszor rosszabb.
Egy olyan "kis" meteorittal csupán egy 100x100 km- es jéghegy zuhanása is kb. egyenértékü.
Van az NG-n(?) egy kisfilm: mi lenne, ha egy vulkán összeomlana? Mekkora cunami keletkezne? Hát még az is kismiska egy ilyen földszakadás- jéginduláshoz képest!
De apropó: honnan van ez a szép magyar mondás?
Pares!
Te bizonyára tudod?
Ez tehát csak nemrég történt, és a leszakadás pillanatában azonnal ~20-100 km3-el megnövelte az óceánok víztömegét, ami ~0,1-0,3 mm szintnövekedést is jelenthetett.
Na jó, de ez így is 50-100 ezerszer kevesebb, mint az egymillió! Az elképzelhetetlen!
Nem elképzelhetetlen!
Mert a szárazföldek peremén, szigeteket áthidalva, vagy konzolosan több km magas jéghegyek is felnõhettek, hatalmas területeken, és olvadáskor zuty, leszakadtak.
Arkhimédesz törvénye szerint pedig amint a vízbe értek, annak a szintjét még a kiálló csúcsuk is megnövelte, de azonnal. Hogy micsoda cunamit indítottak el akkor, azt a népek mondái tartalmazzák.
Az Ararát persze 5000 m magas, ahhoz kisbolygó becsapódás kellene. Ám egy olyan hatalmas jégtömb se semmi, ami 2000 m-t zuhan!
Annak elméleti zuhanási sebessége függõlegesen ~200 m/s
Fajlagos energiája pedig csak 10000 szer kisebb, mint egy 20 km/s sebességû jégmeteorité. A tömege viszont milliószor nagyobb!
Ha tehát felteszed a kérdést: mi a rosszabb: egy 1 km átmérõjû jégmeteorit 20km/s becsapódása, vagy egy 1Mkm3 tömegü jég-vízelegy elindulása 2000 m- magasról, akkor látni fogod, hogy az utobbi vagy százszor rosszabb.
Egy olyan "kis" meteorittal csupán egy 100x100 km- es jéghegy zuhanása is kb. egyenértékü.
Van az NG-n(?) egy kisfilm: mi lenne, ha egy vulkán összeomlana? Mekkora cunami keletkezne? Hát még az is kismiska egy ilyen földszakadás- jéginduláshoz képest!
De apropó: honnan van ez a szép magyar mondás?
Pares!
Te bizonyára tudod?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#95
Kedves Pares
Látod, hogy ez a topik milyen lepusztult?
Pedig van benne olyan diagramm, amely a tengerszint változását mutatja 22000 é.évre(4 es hsz.)
És egy olyan link, amely egy térkép, ami azt mutatja, hogy mit öntene el a tenger, ha a szintje megemelkedne +20 m-t (10 hsz.) Márpedig ha minden jég elolvadna, az 90 m-t emelkedhetne.
Nincs viszont olyan térképem, hogy mennyi lehetett 100000 éve?
Könnyen lehet, hogy akkor a Rajnától eltekintve (ami talán nem volt már befagyva, és Europa és Anglia között folyhatott Gibraltár felé), száraz lábbal lehetett oda átmenni.
A Földközi tenger meg csupán poshadt beltenger volt, amit néhány folyó, és lefolyó táplált csak?
Ezeket a térképeket szeretném látni mától 10000 évente visszafelé, legalább 200000 évig, kontinens vándorlással együtt.
Az utolsó 20000 évet pedig 1000 évenként.
Mert szerintem volt több olyan magas vízszintü idõszak is, amikor Szuezen keresztül az Indiai óceán közlekedett a Földközivel. Ami a 4-ik bibliai folyó lehetett.
Az egyik ilyen idõszak csak 6000 éve, amikor a Földközi tenger a Boszporusznál átszakadt, és elöntötte a Fekete tengert.
Hogy akkor mi történt a Csendes, vagy Atlanti óceánon, az szintén érdekes.
Hiszen sok élõhely "atolokon", koráll szirteken alakult ki.
Ha pedig egy korállszirtrõl hirtelen lefogy a vízszint (mikor a Boszporusznál átszakadt, több métert csökkenhetett! könnyen lehet, hogy az eltörik. Ha meg megnõ a vízszint hirtelen, akkor meg minden élõ megfullad.
Márpedig, egy hirtelen, ~1 millió km3 jégolvadás >3 m nagyságrendû hirtelen tengerszint emelkedést okozhatott.
Ha pld. egy 1,0 km magas, 1000x1000 km-es jéghegy és olvadt víz megindult, akkor pont ennyi víz, és közel annyi törmelék is az ócenánba kerülhetett.
Nehéz elképzelni persze egy ekkora hegyet, ami darabokra szakadva, a tetején integetõ indiánokkal átszelte néhány hét alatt az óceánt, ám nekem ez se lehetetlen. :-)
Hát neked (nektek?)
Látod, hogy ez a topik milyen lepusztult?
Pedig van benne olyan diagramm, amely a tengerszint változását mutatja 22000 é.évre(4 es hsz.)
És egy olyan link, amely egy térkép, ami azt mutatja, hogy mit öntene el a tenger, ha a szintje megemelkedne +20 m-t (10 hsz.) Márpedig ha minden jég elolvadna, az 90 m-t emelkedhetne.
Nincs viszont olyan térképem, hogy mennyi lehetett 100000 éve?
Könnyen lehet, hogy akkor a Rajnától eltekintve (ami talán nem volt már befagyva, és Europa és Anglia között folyhatott Gibraltár felé), száraz lábbal lehetett oda átmenni.
A Földközi tenger meg csupán poshadt beltenger volt, amit néhány folyó, és lefolyó táplált csak?
Ezeket a térképeket szeretném látni mától 10000 évente visszafelé, legalább 200000 évig, kontinens vándorlással együtt.
Az utolsó 20000 évet pedig 1000 évenként.
Mert szerintem volt több olyan magas vízszintü idõszak is, amikor Szuezen keresztül az Indiai óceán közlekedett a Földközivel. Ami a 4-ik bibliai folyó lehetett.
Az egyik ilyen idõszak csak 6000 éve, amikor a Földközi tenger a Boszporusznál átszakadt, és elöntötte a Fekete tengert.
Hogy akkor mi történt a Csendes, vagy Atlanti óceánon, az szintén érdekes.
Hiszen sok élõhely "atolokon", koráll szirteken alakult ki.
Ha pedig egy korállszirtrõl hirtelen lefogy a vízszint (mikor a Boszporusznál átszakadt, több métert csökkenhetett! könnyen lehet, hogy az eltörik. Ha meg megnõ a vízszint hirtelen, akkor meg minden élõ megfullad.
Márpedig, egy hirtelen, ~1 millió km3 jégolvadás >3 m nagyságrendû hirtelen tengerszint emelkedést okozhatott.
Ha pld. egy 1,0 km magas, 1000x1000 km-es jéghegy és olvadt víz megindult, akkor pont ennyi víz, és közel annyi törmelék is az ócenánba kerülhetett.
Nehéz elképzelni persze egy ekkora hegyet, ami darabokra szakadva, a tetején integetõ indiánokkal átszelte néhány hét alatt az óceánt, ám nekem ez se lehetetlen. :-)
Hát neked (nektek?)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#94
Bennem is felmerült, de mivel felbomlanak, aztán kötéseket létesítenek, beépülhetnek különféle anyagokba (szerves, szervetlenbe, kristályokba). így gyakorlatilag azt kellene tudnunk, h összesen mennyi a H és O a Földön. Feltéve, h a víz formájában jelen levõkhöz képest nem elhanyagolható a mennyiség (úgy tippelem, h nem az).
#93
"Az áram alatt lévõ alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévõ, csak épp a fogása más."
© polarka
A fogása erõsebb...elengedni se lehet.
© polarka
A fogása erõsebb...elengedni se lehet.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#92
Inkább úgy érdemes helyettesíteni, hogy vannak olyan hidrogén meg oxigén atomok, meg molekulák amik már akkor is voltak, mikor dinoszauruszok éltek :P (ha víznél akarunk maradni, akkor hidrogén vagy oxigén) :-)
#91
Cseles :D
Tegyük fel, h nem bomlottak fel.
Tegyük fel, h nem bomlottak fel.
#90
Vasszerkezete volt, talán elrozsdálódott? Az i.e. 3 században, állitólag 35 m magas volt. Szóval azért kisebb, mint a képen látható.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#89
Láttam egy olyan ...hát féltudományos filmet, ahol a Rodoszi Kolosszus pusztulását modellezték .
Az elmélet szerint a kolosszust egy katasztrófa miatt pusztult el.... méghozzá az Etna egy esetleges volt kitörése miatt.
De semmi nem volt igaz...a kolosszus nem a part felé dõlt le, hanem kifelé, a tenger felé... szerintem egy nagyobb hullám a partról való visszalökõdése is ledönthette a tengerbe.
Majd lemodellezték az Etna okozta vízlökést...ami a fele úton elenyészett a tengerben....
A valóság az, ami akkor sem tûnik el, ha már nem hiszünk benne.
#88
Most mégegyszer rátérnék a víz, vagyis az olvadás erejére.
A jégkorszakban száznál több millió km3 nagyságrendû jég borította a szárazulatokat, 2 km vastagságig. Mondják, ~130 m óceán szint csökkenés járt vele.
Mennyi helyzeti energia szabadult fel, annak olvadásakor?
A tömeg:
G=100.000.000.000.000.000.000 dm3, megszámolom: E+20 kg, a Föld tömegének tíz-százezred része.
A jég magassága átlag: H=1000 m
A helyzeti energiája: E+23 joule. Nem kevés
Miért nem kevés?
Mert kb. 1000* több, mint a Holdnak Földre gyakorolt évi árapály munkája, ami a távolságukat így is évi ~0,04 m -el növeli. (~E+19...20 Joule.)
Mondjuk, történt egy olvadás, ami rövid idõ alatt, 1,3 m-el növelte az óceán szintjét (~1 millió km3). Ilyen olvadás nem is egy lehetett!
Akkor annak felszabaduló energiája E+21 Joule volt, nagyságrenddel nagyobb, mint a Hold árapálya 1 év alatt!
Vagyis 40 cm-el lett volna képes ellökni egy egész teleholdat, a kifli újholdat meg még tovább!<#sir>
Ám mi van akkor, ha ez mondjuk ráadásul egyetlen hét, egy hónap alatt következett be? Micsoda teljesítmény, impulzus társult ehhez a hatalmas energiához?
Tudós barátaim.
Legyünk szerények, amikor az õsi mondákat fitymáljuk. Elõbb számoljunk egy jót, alukáljunk rá, és azután örüljünk annak, hogy még van lyuk a fen...ébe is, a köldökünkön!
Ne csodálkozzunk, ha még a kontinens- lemezek is összerázkódtak! Vagyis legalább gondolkozzunk el, ha egy aggastyán arról ír, hogy még a Nap is megállt az égbolton! És hogy akkor mindkét valamiért csatázó sereg különbözõ okból összecsinálta magát, azonban a tehetetlenség azt is mind egyirányba fújta!
A jégkorszakban száznál több millió km3 nagyságrendû jég borította a szárazulatokat, 2 km vastagságig. Mondják, ~130 m óceán szint csökkenés járt vele.
Mennyi helyzeti energia szabadult fel, annak olvadásakor?
A tömeg:
G=100.000.000.000.000.000.000 dm3, megszámolom: E+20 kg, a Föld tömegének tíz-százezred része.
A jég magassága átlag: H=1000 m
A helyzeti energiája: E+23 joule. Nem kevés
Miért nem kevés?
Mert kb. 1000* több, mint a Holdnak Földre gyakorolt évi árapály munkája, ami a távolságukat így is évi ~0,04 m -el növeli. (~E+19...20 Joule.)
Mondjuk, történt egy olvadás, ami rövid idõ alatt, 1,3 m-el növelte az óceán szintjét (~1 millió km3). Ilyen olvadás nem is egy lehetett!
Akkor annak felszabaduló energiája E+21 Joule volt, nagyságrenddel nagyobb, mint a Hold árapálya 1 év alatt!
Vagyis 40 cm-el lett volna képes ellökni egy egész teleholdat, a kifli újholdat meg még tovább!<#sir>
Ám mi van akkor, ha ez mondjuk ráadásul egyetlen hét, egy hónap alatt következett be? Micsoda teljesítmény, impulzus társult ehhez a hatalmas energiához?
Tudós barátaim.
Legyünk szerények, amikor az õsi mondákat fitymáljuk. Elõbb számoljunk egy jót, alukáljunk rá, és azután örüljünk annak, hogy még van lyuk a fen...ébe is, a köldökünkön!
Ne csodálkozzunk, ha még a kontinens- lemezek is összerázkódtak! Vagyis legalább gondolkozzunk el, ha egy aggastyán arról ír, hogy még a Nap is megállt az égbolton! És hogy akkor mindkét valamiért csatázó sereg különbözõ okból összecsinálta magát, azonban a tehetetlenség azt is mind egyirányba fújta!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#87
Én azt önkritikával értettem,. amit írtam. Hogy ugyan buta vagyok, de mégis adott helyen okos lehetek.
És ne hidd, hogy azért gondolom, mert öntelt vagyok. Ellenkezõleg- inkább gátlásos. Csak az néha átszakad.
És ne hidd, hogy azért gondolom, mert öntelt vagyok. Ellenkezõleg- inkább gátlásos. Csak az néha átszakad.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#86
Egy sem. Ami vízmolekulák akkor estek, azok azóta már rég felbomlottak, és újak keletkeztek helyettük.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#85
Szorosan nem kapcsolódik ide - off -, a "H2O nyomkövetésérõl" jutott eszembe. De sztem érdekes példa/gondolat és legalább egy kis számolás is lesz (bár nem egzakt) a filozofálgatások közt. Ha megiszok 1 pohár vizet, abban hány H2O molekula lehet abból az esõcseppbõl, ami még anno egy dinó fejére pottyant?
#84
Tõled függ..mert befolyásolod...befolyásolhatod a környezeted.
A valóság az, ami akkor sem tûnik el, ha már nem hiszünk benne.
#83
Szerintem csak az a világ megismerhetõ, ami zárt. És nagyon megörültem, amikor megértettem, hogy mindössze a mindent magába foglaló világegyetem a megismerhetetlen! A benne lévõ, fényzárt univerzumok mindegyike viszont megismerhetõ! Pont azért, mert azok már az isteni tudat kompatibilis tudatú teremtményei, amelyek teljesítik a megismerhetõség azon kritériumát, hogy szétválaszthatók is.
Sem mi, sem az általad beképzelt rabszolgatartóink nem vagyunk képesek megismerni egy olyan világot, ami nem megismerhetõ, mert határai ismeretlenek. Rabszolgatartó ösztöneiknek engedelmeskedve azok is csupa olyan tudatos egyedeket keresnek meg, akik a teremtés szétválasztható, s így megismerhetõk, és kizsákmányolhatók. Mert hogyan zsákmányolhatnák ki a VÉGTELENT? Az rájuk se hederit, nem nyivákol, nem nyöszörög.
Vagyis keresnek egy olyant, mint Te meg én. Akik a Tudatos létezés szétválasztható, tulajdonsággal, mértékkel, névvel és rendeltetéssel bíró megismerhetõ egyedei vagyunk.
Egy- egy valóban zárt doboz, amelyet Teremtõ-Alkotó egyedek cselekvõ (alkotó, na- már hadd ne írjak le minden igét) szándékából, a teremtés, alkotás folyamatában egyedi tudattal jön világra. Büszkén állitom, hogy zárt, megismerhetõ "doboz" egyed vagyok, és hogy körülöttem rengeteg ilyen van, például a természetes számok. De már a négyzetgyök kettõ az nem egészen zárt, és megismerhetõ, hiszen számjegyekkel nem irhatom le.
Tudom, hogy ezt legtöbben marhaságnak tartjátok.
Én meg örülök, mert sohase gondoltam, hogy ilyen egyszerû okosnak lennem?
Minden a környezettõl függ, nem tõlem!
Sem mi, sem az általad beképzelt rabszolgatartóink nem vagyunk képesek megismerni egy olyan világot, ami nem megismerhetõ, mert határai ismeretlenek. Rabszolgatartó ösztöneiknek engedelmeskedve azok is csupa olyan tudatos egyedeket keresnek meg, akik a teremtés szétválasztható, s így megismerhetõk, és kizsákmányolhatók. Mert hogyan zsákmányolhatnák ki a VÉGTELENT? Az rájuk se hederit, nem nyivákol, nem nyöszörög.
Vagyis keresnek egy olyant, mint Te meg én. Akik a Tudatos létezés szétválasztható, tulajdonsággal, mértékkel, névvel és rendeltetéssel bíró megismerhetõ egyedei vagyunk.
Egy- egy valóban zárt doboz, amelyet Teremtõ-Alkotó egyedek cselekvõ (alkotó, na- már hadd ne írjak le minden igét) szándékából, a teremtés, alkotás folyamatában egyedi tudattal jön világra. Büszkén állitom, hogy zárt, megismerhetõ "doboz" egyed vagyok, és hogy körülöttem rengeteg ilyen van, például a természetes számok. De már a négyzetgyök kettõ az nem egészen zárt, és megismerhetõ, hiszen számjegyekkel nem irhatom le.
Tudom, hogy ezt legtöbben marhaságnak tartjátok.
Én meg örülök, mert sohase gondoltam, hogy ilyen egyszerû okosnak lennem?
Minden a környezettõl függ, nem tõlem!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#82
A Fizika topikba írtam valamit. Nézd meg., mondj ott véleményt arról, mit csinálok a fizikával.
Tényleg, kiváncsi vagyok a véleményedre. Mindig is kiváncsi voltam rá.
Tényleg, kiváncsi vagyok a véleményedre. Mindig is kiváncsi voltam rá.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#81
Egyszer látnám már, hogy varázsolsz... de mindig csak beszélsz róla.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#80
Nos, ha csak a H2O útját szeretnéd nyomonkövetni itt, akkor nem offolok tovább. Sok sikert hozzá <#wave>
(azért majd ne feledd amit mondtam: a Világot egy dobozban kutatod, amibôl azért nem látsz ki, mert a falait magadnak szabtad <#smile>)
(azért majd ne feledd amit mondtam: a Világot egy dobozban kutatod, amibôl azért nem látsz ki, mert a falait magadnak szabtad <#smile>)
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#79
Egyébként kettõ esélyt kaptál, mindkettõt eljátszottad. Nem beszélgetni akarsz, hanem a saját elmebeteg faszságaidat terjeszteni. Ahhoz én nem kellek. Téged nem érdekel, hogy hülyeséget beszélsz, nem érdekel az sem, hogy miért nevezem a mondókádat hülyeségnek, innentõl nincs semmi alapod arra, hogy pattogj. Egy kis beképzelt mitugrász pöcs vagy, ezt a bánásmódot érdemled, amit kapsz.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#77
Ha viszont nem olvasod, akkor mi a francnak hivatkozol rá, rosszul? Nem gondolod, hogy ez sunyiság?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#76
Mondtam már ugye, hogy egy ideje el sem olvasom, amit írsz, mert totál felesleges? Ne fáraszd vele magad a megírásával, azt javaslom.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#75
Az, hogy mit ír az index, és mi a tudomány mai állása, szerintem az a kettõ eltér egymástól. Nem kell hinni annak, amit különbözõ internetes site-ok írnak le, mivel legtöbbjüknek nincs tudományos tapasztalattal alátámasztva a mondanivalója. Találkozni oltári nagy "baromságokkal" a legtöbb helyen sajnos, s a legtöbb ember nem is néz utána ezeknek, hogy valóban igazak e. Még a legismertebb online enciklopédia, a wikipédia is hibásan van szerkesztve sajnos, így mit várjon az ember egy index szintû oldaltól. Persze nem mondom, hogy nincsen igazság abban, amit ott leírnak, mert biztos van, de nem minden feltétlenül úgy van, ahogy ott le van írva. Az internet nem szentírás. Ha minden adatot és ideológiát az internetrõl tanulna az ember, vajmi keveset tudna a világról. Tehát nem mondom, hogy ne higgyünk az interneten leírtaknak, de ne bízzunk meg benne feltétlenül, fõleg nem a tudományos dolgokban, azokról szerencsésebb saját magunknak meggyõzõdni különbözõ releváns forrásokból.
#74
Kedves Zéró.
Nem tesz jót a renomédnak, ha ilyen szemmel láthatóan csúsztatsz, és csak felét állitod annak, amit én mondok.
A taszító gravitáció ugyanis nem az én találmányom, az indexen megismerhetõ. Így szembe állitasz azzal, aki azt kitalálta. Ne fondorlatoskodj, mint azt a heliség kalapácsa tette Petõfi ismert versében.
Ha megkérhetlek téged, és bárki mást, meg ne próbáljátok azt terjeszteni, hogy szerintem a "gravitáció tömegtaszítás"!
Legyetek szívesek csakis így: "a gravitáció az tömegvonzás, és tömegtaszítás, vagyis egy zárodó, a tömegpontból induló és oda visszatérõ vektor áramkör (fluxus)."
Sajnos, így ugyan túl hosszú, és elfelejtetitek, de legalább nem hivatkoztok rá rosszul.
Nem tesz jót a renomédnak, ha ilyen szemmel láthatóan csúsztatsz, és csak felét állitod annak, amit én mondok.
A taszító gravitáció ugyanis nem az én találmányom, az indexen megismerhetõ. Így szembe állitasz azzal, aki azt kitalálta. Ne fondorlatoskodj, mint azt a heliség kalapácsa tette Petõfi ismert versében.
Ha megkérhetlek téged, és bárki mást, meg ne próbáljátok azt terjeszteni, hogy szerintem a "gravitáció tömegtaszítás"!
Legyetek szívesek csakis így: "a gravitáció az tömegvonzás, és tömegtaszítás, vagyis egy zárodó, a tömegpontból induló és oda visszatérõ vektor áramkör (fluxus)."
Sajnos, így ugyan túl hosszú, és elfelejtetitek, de legalább nem hivatkoztok rá rosszul.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#73
Légyszi, mondd el a Zérónak, hogy a gravitáció nyugalmi állapotban nemcsak vonz, hanem taszít is : így van egyensúlyban. (A tömeg ugyanis gyorsulási vektor forrás és nyelõ).
Ebbõl az egyensúlyából csak az zökkenti ki, ha gyorsul, kanyarodik, vagy egy másik tömegpont van közel, vagy ha valaki hülyeséget mond. Még akkor is, ha a hülyeség tömeges. Mert a tömegnek még a tömeggel szemben is tömege (bocsi- igaza) van.
Ebbõl az egyensúlyából csak az zökkenti ki, ha gyorsul, kanyarodik, vagy egy másik tömegpont van közel, vagy ha valaki hülyeséget mond. Még akkor is, ha a hülyeség tömeges. Mert a tömegnek még a tömeggel szemben is tömege (bocsi- igaza) van.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#72
A definició tréfás, persze, de az is lehet, hogy nem?
Én gondolok a Naprendszer és a Hold egy másik keletkezési elméletére is (amit elvetettek régebben) a bolygók Napból történõ kiszakadása elméletére.
Az általad említett ütközéses Hold keletkezés a lehetetlen "bolygó porbacsomósodási elmélet" egy szükségszeû vadhajtása, ami szembeszáll az égimechanika alapvetõ törvényeivel.
A bolygó kiszakadási elméletben viszont a Napot csak plazma állapotú óriás gázbolygók hagyhatják el, amelyek gyorsan hûlõ atmoszférájából, még az útjuk elején "kondenzálódnak ki" elõbb a szilárd, késõbb a vízjég, még késõbb pedig a metán bolygók. Az utóbbiák már távol a Naptól, fûzérként kísérik a gázbolygót az útján, és állnak pályára azok körül.
Ez egy dinamikus keletkezési elmélet, már csak azért is, mert utána az árapály még jó sokat, a Földet 20-30 Milló km -el távolította õket el a Naptól.
Ugyanígy minden bolygó, sõt csillag is az árapály miatt távolodik most is.
A Föld pedig már kezdetben is így tartalmazott hidrogént, oxigént, miért ne? éS ahogyan hûlt, a szedimentáció révén azok kigázosodtak. Elõbb mint gáz, azután gõz, késõbb mint víz, kondenzálódtak.
Vagyis a víz kezdettõl fogva itt van velünk.
A Hold pedig akkor vált ki a Földbõl, amikor az éppen kikondenzálódott, és a gázbolygótól kapott kezdeti forgásimpulzusa a lehûlése következtében 1,3 órás kritikus fordulatra gyorsult. Ekkor, még olvadékként szakadt ki belõle (szinte vastag folyamként vágódott ki az ûrbe) a felszínérõl a Hold.
Ezért a Hold: Földleányka, ha úgy vesszük, a Nap dédunokája.
Vagyis: NAP- Gázbolygó- Föld- Hold...
Ez a Naprendszer leszármazási sorrendje.
Valakiknek nagyon tetszik a porkorongos "porbacsomósodás", ám az szerencsére lehetetlen. Mint mondtam, égimechanikai paradoxon. Lásd Szaturnusz övek.
Én gondolok a Naprendszer és a Hold egy másik keletkezési elméletére is (amit elvetettek régebben) a bolygók Napból történõ kiszakadása elméletére.
Az általad említett ütközéses Hold keletkezés a lehetetlen "bolygó porbacsomósodási elmélet" egy szükségszeû vadhajtása, ami szembeszáll az égimechanika alapvetõ törvényeivel.
A bolygó kiszakadási elméletben viszont a Napot csak plazma állapotú óriás gázbolygók hagyhatják el, amelyek gyorsan hûlõ atmoszférájából, még az útjuk elején "kondenzálódnak ki" elõbb a szilárd, késõbb a vízjég, még késõbb pedig a metán bolygók. Az utóbbiák már távol a Naptól, fûzérként kísérik a gázbolygót az útján, és állnak pályára azok körül.
Ez egy dinamikus keletkezési elmélet, már csak azért is, mert utána az árapály még jó sokat, a Földet 20-30 Milló km -el távolította õket el a Naptól.
Ugyanígy minden bolygó, sõt csillag is az árapály miatt távolodik most is.
A Föld pedig már kezdetben is így tartalmazott hidrogént, oxigént, miért ne? éS ahogyan hûlt, a szedimentáció révén azok kigázosodtak. Elõbb mint gáz, azután gõz, késõbb mint víz, kondenzálódtak.
Vagyis a víz kezdettõl fogva itt van velünk.
A Hold pedig akkor vált ki a Földbõl, amikor az éppen kikondenzálódott, és a gázbolygótól kapott kezdeti forgásimpulzusa a lehûlése következtében 1,3 órás kritikus fordulatra gyorsult. Ekkor, még olvadékként szakadt ki belõle (szinte vastag folyamként vágódott ki az ûrbe) a felszínérõl a Hold.
Ezért a Hold: Földleányka, ha úgy vesszük, a Nap dédunokája.
Vagyis: NAP- Gázbolygó- Föld- Hold...
Ez a Naprendszer leszármazási sorrendje.
Valakiknek nagyon tetszik a porkorongos "porbacsomósodás", ám az szerencsére lehetetlen. Mint mondtam, égimechanikai paradoxon. Lásd Szaturnusz övek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#71
A vizet agyagtartalmú aszteroidákkal magyarázzák (agyagásványokban sok a kötött víz), és valóban elég korai stádiumba feltételezik a dolgot. Annyira, hogy akkor, amikor elkezdtek ezek hullani, akkor még kevés volt a Föld tömege ahhoz, hogy légkört tartson meg.
Forrainak meg mondhatod, hogy "egyszerû fizikával át lehet gondolni", szerinte például a gravitáció taszít...
Forrainak meg mondhatod, hogy "egyszerû fizikával át lehet gondolni", szerinte például a gravitáció taszít...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#70
Sajnos a fõ témával kapcsolatban nem igazán tudok érdemben hozzáfûzni, az biztos hogy érdekes téma. A tengernek, vagyis magának a víznek is már egyénre is van hatása, de hogy a tengerszint változása... mármint hatása annak is biztos volt, de nem tudom, hogy érdemes-e ezt külön kérdésként felvetni.
A víz idejöttét azthiszem úgy magyarázzák, hogy egy nagyobb eltérített üstökös zápor hozta, mindenesetre arról még tényleg nincs egyértelmûen elfogadott magyarázat (ahhoz nyilván legalább kellene valami bizonyíték, hogy ilyen "rövid idõ alatt" ennyi üstökös becsapódhasson, mert a víz már a Föld elég korai stádiumában megjelent).
A hold kialakulása ezzel szemben viszont elég erõsen bizonyítva van, modellek, számítások, ûrbeli megfigyelések, ráadásul gyakorlatilag másképpen nem is igazán lehetne megmagyarázni. Bolygó befogása pl. kizárt lehetõség, egyszerû fizikával át lehet gondolni, hogy hogy állhatott volna pályára ilyen pályára egy bolygó, ami olyan sebességgel jött, hogy "utolérje" a Földet :)
A definíció amúgy elég érdekes, én azért vitatkoznék vele! Hasonló tömegü bolygók azért elõfordulnak, ami még létszükséges az a légkör összetevõi, a naptól való távolság, a bolygó tengely körüli forrása és dõlésszöge, a mágneses mezõ (ami gyakorlatilag megvéd minket a napszéltõl, meg sok más dologtól!), az elosztásban segítenek szintén a földrajzi tényezõk (hegységek, óceánok).
A víz idejöttét azthiszem úgy magyarázzák, hogy egy nagyobb eltérített üstökös zápor hozta, mindenesetre arról még tényleg nincs egyértelmûen elfogadott magyarázat (ahhoz nyilván legalább kellene valami bizonyíték, hogy ilyen "rövid idõ alatt" ennyi üstökös becsapódhasson, mert a víz már a Föld elég korai stádiumában megjelent).
A hold kialakulása ezzel szemben viszont elég erõsen bizonyítva van, modellek, számítások, ûrbeli megfigyelések, ráadásul gyakorlatilag másképpen nem is igazán lehetne megmagyarázni. Bolygó befogása pl. kizárt lehetõség, egyszerû fizikával át lehet gondolni, hogy hogy állhatott volna pályára ilyen pályára egy bolygó, ami olyan sebességgel jött, hogy "utolérje" a Földet :)
A definíció amúgy elég érdekes, én azért vitatkoznék vele! Hasonló tömegü bolygók azért elõfordulnak, ami még létszükséges az a légkör összetevõi, a naptól való távolság, a bolygó tengely körüli forrása és dõlésszöge, a mágneses mezõ (ami gyakorlatilag megvéd minket a napszéltõl, meg sok más dologtól!), az elosztásban segítenek szintén a földrajzi tényezõk (hegységek, óceánok).
#69
Itt viszont arról van szó, hogyan változott a tengerszint, és annak mi a kapcsolata a kulturákkal. Mert úgy gondolom, hogy létezhettek olyan, technikailag talán nem kiemelkedõ, ám filozófiából 5-ös kultúrák, amelyek hagyományoztak ránk igazi tudást. Amelyeket, ha nem veszünk észre, elmegyünk mellettük, hogy helyettük talmi kacatokért hajoljunk le.
Nem mondom, hogy off, amit írsz, én is írok ilyesmit máshová.
De ebben a topikba szeretném a H2O útját nyomon követni 4,5 mrd. éven át, Gondvánával, a Becsuána - földdel, és Rákosligettel eggyütt.
Hogyan jelent meg itt a Földön a víz? Igaz hogy üstökösök üstököztek a Földdel? Én ezt kevéssé hiszem, mint ahogyan azt se, hogy a Holdat egy nagy, kövér bolygó szakította ki a Földbõl. Szóval,hogyan keletkezett a Föld, a Hold? Hogy jelent meg itt a víz? Hogyan alakultak a szárazföldek, és az óceánok? Milyen kultúrák éltek rajtuk, és mióta? Csak 2 millió éve? Mikor és hol keringet a Nap, a Föld, a Hold?
Hiszen a Földünk is egy ûrhajó!
Definició: "A Föld olyan ûrjármû, amelynek tömege kellõképpen nagy ahhoz, hogy olyan légkört megtartson, amely megvédi a különféle kozmikus sugárzásoktól, légköri jelenségeivel a hõterhelést elosztja. Ezáltal az ûrhajósok rajta nem belül, hanem kívül is járhatnak, miáltal a belseje megtölthetõ jó sok forró anyaggal, hogy nagy tömege lehessen.
Egy ilyen ûrhajó, ha az energiaforrása is vele megy, nagyon hosszú ideig létezhet, ami kell is, mert a tapasztalat szerint az igazán értelmes élet kialakulásához minimum 5 mrd. év kell..."
Nem mondom, hogy off, amit írsz, én is írok ilyesmit máshová.
De ebben a topikba szeretném a H2O útját nyomon követni 4,5 mrd. éven át, Gondvánával, a Becsuána - földdel, és Rákosligettel eggyütt.
Hogyan jelent meg itt a Földön a víz? Igaz hogy üstökösök üstököztek a Földdel? Én ezt kevéssé hiszem, mint ahogyan azt se, hogy a Holdat egy nagy, kövér bolygó szakította ki a Földbõl. Szóval,hogyan keletkezett a Föld, a Hold? Hogy jelent meg itt a víz? Hogyan alakultak a szárazföldek, és az óceánok? Milyen kultúrák éltek rajtuk, és mióta? Csak 2 millió éve? Mikor és hol keringet a Nap, a Föld, a Hold?
Hiszen a Földünk is egy ûrhajó!
Definició: "A Föld olyan ûrjármû, amelynek tömege kellõképpen nagy ahhoz, hogy olyan légkört megtartson, amely megvédi a különféle kozmikus sugárzásoktól, légköri jelenségeivel a hõterhelést elosztja. Ezáltal az ûrhajósok rajta nem belül, hanem kívül is járhatnak, miáltal a belseje megtölthetõ jó sok forró anyaggal, hogy nagy tömege lehessen.
Egy ilyen ûrhajó, ha az energiaforrása is vele megy, nagyon hosszú ideig létezhet, ami kell is, mert a tapasztalat szerint az igazán értelmes élet kialakulásához minimum 5 mrd. év kell..."
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#68
Én minden megoldásra nyitott vagyok. Tudok négyzetgyököt vonni, és szeretek álmodozni is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#67
<#smile>
#66
Erre is azt tudom mondani, hogy az öt érzékszervünk az "energia" csupán 0,001%-át dikódolja, és mi ezt hisszük a világnak. Az energiát a nem ezen a szinten tartókodó entitásoknak termeljük, akik szintén nem a mi sikunkon nem "anyagi" formában léteznek.
Abban viszont egyetértek, hogy a megoldást mi magunknak kell megtalálni itt, és most, mégpedig úgy, hogy "Kyilkhor testét három szinten egyszerre döfjük át"..
Giuliana Contorto asztrofizikus véleményére is figyelhetnél, mint hogy ott keresed a megoldást, ahol kizárt megtalálni...
Abban viszont egyetértek, hogy a megoldást mi magunknak kell megtalálni itt, és most, mégpedig úgy, hogy "Kyilkhor testét három szinten egyszerre döfjük át"..
Giuliana Contorto asztrofizikus véleményére is figyelhetnél, mint hogy ott keresed a megoldást, ahol kizárt megtalálni...
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#65
Valamiben azért veled is egyet tudok érteni. Abban, hogy mennyire számít az oktatás. Hihetetlenül fontos. Ha ugyanis a fake infokat táplálják az emberek fejébe, és közben az egyén az agyának csak a bal felét képes használni, teljes mértékben le van vágva a "világhálóról". Egyedül csak azt a világot képes érzékelni, ami az "energiahalmaz", vagy mindenség parányi töredéke...
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#64
Lám, én sem arról beszélek itt, hogy nincs lemeztektonika, hanem arról, hogy miatta egykor nem a Gibraltári szoros, hanem egy feltételezett keleti átjáró is táplálhatta a Földközi, és egyéb késõbbi beltengereket. Ezzel egyfelõl kiélhetem a "butáskodási" hajlamomat, másfelõl sokat tanulhatok, ha valaki belinkel vagy beír valami jót.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#63
Hát, megmondom õszintén, ilyen rabokkal akik mi vagyunk nem sokra mennek a rabtartóink, hiszen nemhogy nem termelünk energiát, hanem inkább eléggé növeljük az entrópiát! Szerintem ha léteznének, folyamatosan zokognának miattunk, megátkozva az idõt, és helyet, hogy rabtartóinkká váltak!
Inkább az a véleményem, hogyha valami itt nem jó, a természet vagy a humán tudományokban, és az életünkben, arra magunknak kell rátalálnunk, és kijavítanunk. Én ebben serénykednék.
Inkább az a véleményem, hogyha valami itt nem jó, a természet vagy a humán tudományokban, és az életünkben, arra magunknak kell rátalálnunk, és kijavítanunk. Én ebben serénykednék.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#62
Azt még nagy nehezen meg tudom érteni, hogy az emberek egy része elutasítja, ellenségnek, hamisnak tartja a tudományt és inkább valamilyen hithez fordul, ami segít fenntartani annak az illúzióját, hogy az élet sokkal szebb, mint aminek látszik, hogy van reinkarnáció ill. aki felügyel minket, és még sok oka lehet. Nade ilyenben hinni, miért lenne "teljesen érthetõ" - egyáltalán feltételezhetõ - ez miatt 100% hamis történelem, ráadásul ha ez lenne az igazság és képesek lennének történelmet hamisítani ennek elrejtésére, akkor gondolod, hogy pont az az ember a videóban, meg te rájöhetnél erre?
Nem csodálom, hogy nem találtál igazán beszélgetõ partnert erre, ezekszerint az oktatás valamennyit mégiscsak számít, hogy az emberek nem hisznek el minden ilyesmit :D
(ám én is csak egy beépített ügynök vagyok nyilván, aki megpróbálja elrejteni az ilyen titkot -.-' )
Nem csodálom, hogy nem találtál igazán beszélgetõ partnert erre, ezekszerint az oktatás valamennyit mégiscsak számít, hogy az emberek nem hisznek el minden ilyesmit :D
(ám én is csak egy beépített ügynök vagyok nyilván, aki megpróbálja elrejteni az ilyen titkot -.-' )
#61
A téma több mint izgalmas. Ez a téma annyira bizzar, hogy teljesen érhetô miért 100% ban hamis a hivatalos történelem. (és sok más kapcsolódó ág) Nekem már meggyôzôdésem, hogy a Föld egy eltérített bolygó, a rabok bolygólya, ahol a rabok - bármennyire hihetetetlen is - mi vagyunk. Egy mesterségesen összeállított Naprendszerben egy hoplografikus illúzióvilágba (matrixba) zárt energia termelô és tároló rabok vagyunk.... ehhez nemigen találtam még igazán beszelgetôpartnert otthon..
..bocs, de most épp országot váltok, (nem, nem dimenziót) holnapig nem leszek <#smile>
..bocs, de most épp országot váltok, (nem, nem dimenziót) holnapig nem leszek <#smile>
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#60
Ezt a linket Graham Hancock honlapjáról másoltam. Itt egyértelmû az utalás Marocco partjaira, és a Gibraltárra.
A sok lehetséges Atlantis közül én is ezt a területet fogadnám el.
http://www.originofculture.com/index.htm
Nagyon köszönöm, az angollal gyerekkorom óta küzdök, már majdnem olyan rosszul megy, mint magyarul :-). Szóval sok mindent értek, a többit a fordítás segít...
Én azt gondoltam, hogy ebben a témában izgalmas léehet a geodézia és a történelem kapcsolódása.
A sok lehetséges Atlantis közül én is ezt a területet fogadnám el.
http://www.originofculture.com/index.htm
Nagyon köszönöm, az angollal gyerekkorom óta küzdök, már majdnem olyan rosszul megy, mint magyarul :-). Szóval sok mindent értek, a többit a fordítás segít...
Én azt gondoltam, hogy ebben a témában izgalmas léehet a geodézia és a történelem kapcsolódása.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#59
Remélem nem haragszol, ha nem kapcsolódom be, de megragadom az alkalmat, hogy felhíjam a figyelmedet erre a videóra, ami számomra évekkel ezelôtt tanulságos volt, és többé kevésbé még mindig beleillik a jelenlegi "látásomba" (tudom, hogy nem vagy angolos, de anélkül már csak a '60 as évek szitje van)
The True Origins of Human History
The True Origins of Human History
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#58
Ez a topik részben azért is indult, mert egy másik topik azt kérdezi, hogy buták voltak e a "régiek"?
És sokan mondják: butábbak mint mi! (engem kivéve, mert engemet is többen azok közé sorolnak).:-)
És sokan mondják: butábbak mint mi! (engem kivéve, mert engemet is többen azok közé sorolnak).:-)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#57
...azonban Atlantisz 5-7000 évvel elõbb volt...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#56
Én is pont erre gondolok. Hogy ezek a templomok lassan süllyedtek el, mint például Máltán, ahol feltételezhetõ, hogy elõbb a tengerhez közeli Mnajdra épült meg i.e 3500-ban, majd 500 év múlva talán éppen a lassan emelkedõ tenger elõl feljebb vonultak? Csak feltevés, hogy ez nagyjából az emelkedõ tenger által a Boszporusz átömlésének (Fekete tenger), és esetleg egy "keleti indiai óceáni átjáró kialakulásának idõpontja.
A Fekete tenger kialakulása egy évszázad alatt leürítette az óceánokat néhány méterrel, az átjáró megszünt, sós mocsarakat hagyva maga után. Most pedig újra emelkedik már a tengerszint.
Nagyjából abban az idõben is több sumer várost is elárasztott a tenger.
Ez egy külön érdekes téma, azonban atlantisz 5-70000 évvel elõbb volt.
Késõbb is voltak katasztrófák, pld. a Santorini vulkán kitörése, ami szintén elsorvasztott egy civilizációt, (Kréta, ami azonban máshol tovább élt.
Nyilván azért, mert már akkor se mindenki a központban élt, hanem távoli területeken is voltak telepeik, kereskedelmi és vallási központjaik. Így a fejlett kultúrájuk fennmaradhatott.
A Fekete tenger kialakulása egy évszázad alatt leürítette az óceánokat néhány méterrel, az átjáró megszünt, sós mocsarakat hagyva maga után. Most pedig újra emelkedik már a tengerszint.
Nagyjából abban az idõben is több sumer várost is elárasztott a tenger.
Ez egy külön érdekes téma, azonban atlantisz 5-70000 évvel elõbb volt.
Késõbb is voltak katasztrófák, pld. a Santorini vulkán kitörése, ami szintén elsorvasztott egy civilizációt, (Kréta, ami azonban máshol tovább élt.
Nyilván azért, mert már akkor se mindenki a központban élt, hanem távoli területeken is voltak telepeik, kereskedelmi és vallási központjaik. Így a fejlett kultúrájuk fennmaradhatott.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#55
Ezt nem értem, nálam kinyilnak. A képberakásban egyébként bizonytalan vagyok. De a 46-os hozzászólásról ránavigálhatsz.(http://www.morien-institute.org/yonaguni.html). Vagy az se jön be? Ott van egy 39-perces videó errõl.
Egyébként a "Mélység Titkai" (Graham Hancock) is ilyesmirõl szól.
Egyébként a "Mélység Titkai" (Graham Hancock) is ilyesmirõl szól.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Oldal 1 / 3Következő →