Fizika és csillagászat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
Egy nem forgó testnek van-e grav. tere? Már ha a világûrben létezik ilyen.
Walk the Talk.
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
Walk the Talk.
Walk the Talk.
Walk the Talk.
Walk the Talk.
Ez a baj, hogy ennyire ostoba és ennyire igazolatlan elméleteket tanítottak és tanítanak ma is. A Nap belsejében zajló folyamatokról fingja sincs a fizikusoknak. Ésszel felfoghatatlan nagy nyomás és ésszel felfoghatatlan nagy hõmérséklet. Ezt tudjuk. Mégis a földi fizikával akarjuk értelmezni? A tudósok együgyûségére vall, hogy azt gondolják, a fizika egy és oszthatatlan. Biztosan nem az. Csak az a biztos, hogy ott minden másképpen van. Hogy hogyan, azt valószínûleg egy ember sem tudja ezen a bolygón.
Tudomásom szerint egy csillagban, mint pl a Napban is hidrogén atomok egyesülnek héliummá. A mi naprendszerünk pedig egy a Nap tömegénél sokszorosan nagyobb csillag felrobbanásának szüleménye. Egy csillag amikor felrobban gondolom a nehezebb elemek tömegét ontja magából. A mostani elméletek szerint a Föld és a többi kõzetbolygó azon csillag anyaga. Amikor a naprendszerkezdemény elkezdett forogni, akkor hogy nem került a mostani Napban levõ hidrogén a perem szélére. Mert ugye a csillagunk még mindig rendelkezik elegendõ hidrogénnel ahhoz, hogy még kb 7 milliárd évig éljen. Honnan szerezte azt tömérdek hidrogént?
Walk the Talk.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
(csak már távozzál végre)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Én meg úgy gondolom, a fényatomok tömegtöltése lép gravitációs kapcsolatba a Nap tömegével.
Foglalkoztat az analógia, hogy a fényatomok egyfajta gázként szolgálnak, amely betölti az univerzumot.
A fényatom- gáznak is lehet nyomása, sûrûsége. Univerzumunk tömegsûrûsége kb. egy nukleon 1 m3-ben.
A fénysebesség, ahogyan a hanggé is a levegõétõl, az univerzum átlagos sûrûségétõl függ.
Így ha az univerzum sugara nõ, a fénysebességnek is nõnie lehet.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Csak azt gondolom, hogy azt a valamit töltések alakítják. Amelyek tudati jellegûek, olyanok mint egy terv. A tömegtöltés pl. azt tervezi el, hogy ebben a környezetében elindít egy gyorsulási vektort, és ugyanazt vissza is fogadja, így olyan, mintha mi sem történne. (Azért mondom, hogy a töltés forrás és nyelõ egyuttal). Ez a vektoráram azután távolodva elágazik, betölti a teret, gyöngül, de összegezve azért bármely távolságban ugyanolyan intenzitású. Így képviseli a tömegtöltést, ami elindította, bárhol. Stacioner állapotban ez a "vektor mezõ" akár a végtelenig kiépül! Azonban van egy bázis- sebessége (ami valszeg a fényé is). Ebbõl következik, hogyha gyorsul, vagy csak sebesebben halad, mint korábban, akkor nem csak a többi tömeg, de a saját korábbi mezõjével is kölcsönkapcsolatba léphet, ami vagy növelheti a tömegét (specrel) vagy tehetetlenséget okoz.
Erre mondom, hogy a "Tehetetlenség a tömeg saját, korábbi állapotának visszahatása az újra".
Ez általános gondolatom, hisz magam se szívesen csinálok új dolgokat. (Csak a bosszantásotokra, az még lelkesít).
Így a tömegtöltés a fényben létrehozza maga körül azt a vonzási vektormezõt, amelynek a tehetetlenségi tart ellent. Ez a hatás cos (omega)* t.
Hasonlóan viselkedik az elektromos töltés is- létrehozva a mágneses mezõt is a fényben, csak térben 90o-ra eltolva, azonban fázisban azonosan. Ez a sin (omega *t).
Ahogy a két töltés váltakozva erejét veszíti, és növeli periódikusan, létrehozva és kioltva (átalakítva) a saját vektormezõit, azt hívom fényatomnak (lehetne akár foton is.)
Azonban ez maga nem repked, hanem ahogyan a fényhullám terjed, annak hatására ott a helyszínen alakul ki. A paramétereit (hullámhossz, periódus) mint DNS, az érkezõ hullámtól kapja.
Pontosan ezért is nevezném a fényatomot "bivalens" hullámnak, mert két töltés alakítja! Ezért egy önmagában zárt világgá alakul, amely voltaképpen egyetlen periódusú töltés-hullám, egyetlen fényatom.
Az univerzumunkat gondolom ezek töltik meg, a fény és a gravitáció rajtuk hullámként terjed, mint a hangya a levegõben.
Még messze nem teljes az elmélet, de azt jónak gondolom benne, hogy a fény nem csak elektromágneses, hanem gravitációs-inerciális hullám is, így önmagában megéll, nem kell hozzá a kétséges vákuum.
Az ilyen fény Poynting teljesítménysûrûség vektora állandó lehet, nem tûnik el periódusként.
Vagyis megismerhetõ építõeleme és bázisa az univerzumnak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
(Ha megkapom a Nobelt, veszek neked egy csomag ZI-ZI t. Az ugyanis sehol nincs, és nem is nagyon finom)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Mert a fényatom: a tömeg, és az elektromos töltések periódikus váltakozása. (Ez az oszcillációs folyamatok egy ismeretlen formája.)
Az elektromos töltés hatása szinuszosan, a tömegtöltés meg 90o fáziseltolással, vagyis coszinuszosan nõ és csökken.
Mindkettõ két részbõl áll, amelyek nem fázisban, hanem térben vannak 90o-al eltolva.
- Gravitáció és tehetetlenség
- Elektromosság és mágnesesség.
Így kettõjük összes Poynting teljesítménysûrûség vektora állandó. (Nem mint Maxwellnél, hogy az periódusonként megsemmisül, és újra keletkezik.)
A fény pedig, mint hullámjelenség, ezeken a fényatomokon, mint hullámjelenség terjed, és észlelése függvényében mutat tömegszerû, vagy hullámjeleségeket.
Mert a fényatom" (foton?) nem szükségszerûen kell, hogy elmozduljon ahhoz, hogy a fényhullám terjedjen.
Ahogyan a hang is.
A modern fizika szerintem nagy mértékben a "vákuum" téveszméjén alakul. Ezt kell, hogy majd felváltsa egy, a tudati töltéseken alapuló: "Töltés-Fizika"!
Ami majd sokszorosan kiszélesíti a jelenlegi, "beszûkült" tudatunk határait...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Ha nem veszed rossz néven, elmondanám a véleményem.
Maxwell fényelmélete olyan, mint a régi geocentrikus világkép, mûködik, de nem a valóságot tükrözi. Falábú- mert csak pótlása van annak a lábának, amivé az elektromágnesesség nevû lába periódusonként át kell, hogy alakuljon.
Azt a pótlást vákuumnak képzelik, de az nem jó oda. Arra a célra valamiféle "tömeg" lenne jó.
Szerintem ha a fénynek létezik elemi atomja, akkor az egy elektromos és egy tömegtöltés periódikus átalakulása adott helyen. (A "töltés" azonban itt csak egy tudati tényezõ, egy "terv", ami a környezetét alakítja. Te mint- designer kell, hogy a "terv" lényegét értsd, egyébként én is designer vagyok).
Akkor semmiféle vákuum nem kell ahhoz (vagyis az nincs is sehol) hogy a fényhullám úgy terjedjen, mint a hang a levegõatomokon, miközben maguk a fényatomok nem kell, hogy helyet változtassanak! Vagyis nem röpködnek, mint egy golyóbis, hanem periódusonként gravitációs-tehetetlenségi (GI), és elektromágneses (EM) hatást fejtenek ki az adott helyen.
Ezért Maxwell (Vákuum)- EM fényével szemben ez egy GI-EM fény, ami hullámzásként terjed.
Érkezése helyén azonban megjelenhet tömegként, vagy energiaként, vagy EM jelenségként. Ezért gondolhatják most, hogy egy foton repül.
Nagyon érdekes felírni a GI-EM fényhullám Poynting teljesítménysûrûség- vektorát, ami így constans lehet, míg Maxwellnél a nulla-maximum között változik. (A fény periódusonként vákuumba fullad?)
Mert amíg az EM hányad az idõben sín, a GI rész cos függvényként változik, a két rész négyzetes összege meg constans.
Ez a legjobb bizonyíték, a (vákuum)-EM teoriával szemben.
Amibõl következik, hogy vákuum nincs, és a modern fizika az ezotéria legfõbb hirdetõje, a sötét tömegeivel (hogy mást mondjak, ne a dicsõ kvantum fizikát).
Amit viszont én errõl gondolok- azt "Töltés-Fizikának" hívnám. Ami jelenleg csak bennem érlelõdik. Ha hagyom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Lehet változtatnom kell majd ezen szokásomon.
De a válaszod annyiban kielégítõ hogy visszavezette a "Hol a világ vége?" kérdéskörhöz és így tudom hogy nincs pontos válasz. Köszi.
Ugyanis kísérletileg csak a megfigyelhetõ univerzumról tudunk mit mondani, h azon túl milyen az univerzum, azt nem tudjuk, ergo biztos választ nem lehet rá mondani.
Lehet hogy azonnal kiderül, hogy hülyeség, sõt amit írok az nem egy szakképzett ember nyelvezete, de amíg nem válaszol rá valaki, addig úgyis rágni fog belülrõl a kérdés.
Ez a gondolatmenet futott át az agyamon:
A fotonnak nincs tömege, de részecske. Magyarul keletkezik valamibõl, és késõbb ugyancsak valaminek a része lesz. Láthatólag nem egy elhanyagolható dolog.
Az univerzum egyik pontjából elindul, majd elér a távcsõbe, vagy akárhova máshova.
DE ha keresztül halad az egész univerzumon anélkül hogy bármi elnyelje, akkor megy tovább, és én ebbõl azt veszem le hogy egy részecskével csökkent az univerzum, mert aligha fog megfordulni.
De ha feltételezzük hogy megfordul a gravitációhoz hasonló erõ miatt, akkor ez az ingázás addig tart amíg az összes foton nem centralizálódik az univerzum origójában?
Ebbõl következik hogy a fõ kérdésem, az "elnyeletlen" fotonoknak mi a sorsa?
De ugye azt is "látod", h ez néhány ism. terjesztõbõl elcsípett dologból való filózgatáson kívül semmivel sem több. És ennyibõl még nem tudtunk semmivel sem többet a világról, hol van az ezen elméletbõl levezetett jelenségek sora?
Eddig az egész annyit ér, mintha azt mondanám, h a világ valójában csak abból áll, amit látok és valójában New York sem létezik, amíg én nem vagyok ott, h érzékeljem és minden csak az érzékelõterembe teremtõdik. Ez is tartható filozófiai álláspont mégsem tudunk meg belõle többet a világról. Ez az egyik alapvetõ különbség filozófia és fizika közt.
Olyan vagyok, mint az elefánt, nem felejtek. Legalábbis, amit megígérek azt nem. Legfeljebb csak nem teljesítem.
Õ azóta keresi a szimmetriáját, amióta egy, a Napból kiszakadt, attól elszáguldó óriásbolygó légkörében kikondenzálódva, a Nap vonzása miatt lemaradva a forgása a gyors lehûlése miatt felgyorsult. Amiatt pedig ugyanakkor, még olvadék állapotában a Hold is levállt róla!
Õrületes, de számításokkal igazolható körtáncuk volt akkor.
Majd a Hold elkezdte lassú árapály távolodását, amely több százezer km-t jelent.
Becsléseket végeztem arra is, hogy vajon melyik Napból kiszakadt gázbolygó lehetett Földünk és a Hold szülõanyja? Elsõként az Uránuszra gondoltam, aki ebbe a szülésbe rokkanhatott bele, pedig emberek még akkor nem is voltak.
Végleges választ erre az ürhajózás adhatna.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nem mondhatom persze, hogy mert még nem végezted el az egyetemet, ne olvass engem, és hogy fogadd, vagy ne fogadd el, amit írok!
Csak azt javasolhatom, hogy az egyetemre mindig az elfogadott tananyag szerint készül!
És ha bármilyen eltérõ, idegen, vagy saját gondolatod támad, azt úgy fejtsd ki, hogy ne akadályozza az elõmeneteled. (Ahogyan pl. nekem akadályozta).
Várd ki a megfelelõ idõpontot.
Ha valami nem megfelelõen történik, akkor úgy lesz, ahogyan a szegény Fermat tétellel, hogy ma se értik.
Én is pl. bizonytalan vagyok, hogy most megfelelõ helyen, idõben, és módon fejtem ki azt, amit szükségesnek tartok?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Tetszik, hogy számodra is izgalmas kaland ez.
Egyedül miattad, meg néhány más érdeklõdõ, pl. pet0330, meg sokan korábbiak miatt szívesen leírnám akár ide is a Naprendszer elképesztõen izgalmas, valóságos keletkezése történetét.
Ami eleve azzal kezdõdik, hogy már az elsõ gázbolygó, amely a tüzesen vemhes, instacioner, forrósodó Napocskánkból kiszakadt, és amelyet én Anonymus1-nek hívok, már messze jár, talán a galaxis halójában! Kimozdítva Napunkat annak fõsíkjából, és az Orion csillagkar sûrûjébõl.
Naprendszerünk keletkezésének köze sincs a süket és vak "porbacsomósodáshoz", amelyet a tudati vakság szûlt, de ahhoz képest jól prosperál még mindig.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Ez a létezõ gyorsulási vektorokat foglalja magába, és persze kitölthet egy teret.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
(T1/T2)^2=(a1/a2)^3...
T1/T2= (a1/a2)^1,5
A forgási periódus a sugárral gyorsan nõ. Ha a sugár kétszeresre nõ, a periódius több, mint kétszeres lesz.
A keringési sebesség pedig annak a reciproka.
Vagyis a távolodással a KERÜLETI sebesség gyorsabban csökken, mint ahogy a sugár nõ.
Ez a magyarázat.
Ez az égimechanika egy alaptörvénye.
Amit én (csak) azzal egészítek ki, hogy a RADIÁLIS távolodási sebesség, az USP-n túl attól való távolsággal nemhogy csökken, hanem hogy növekedik, és hogy az a Hubble törvény egyik fele. (persze milliószor, milliárdszor kisebb)
Mert a másik fele, amelyrõl se a fizika, se a csillagászat nem tudom, (mert túl "jól" képzett?), hogy az USP-n belül ugyanígy zuhanás történik, mégpedig szintén gyorsulóan, az USP tõl távolodva.
A többiekhez nincs mit hozzászóljak, egyfelõl, mert nem hozzámszóltak (ez még nem lenne baj), hanem mert értelmetlen hülyeségeket lefetyelnek.
Összekeveik a kozmikus sebességet a fazonnal, magasságról írnak, meg mit tudom én?
Egyszóval: kíválóan képzettek!!!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Köszi. Ez segítség, akkor is ha, esetleg már olvastam. Küldj tehát linkeket, és kapcsolódj be a beszélgetésbe.
Több arcom van, a konstruktiv partnerek felé ugyanolyant próbálok mutatni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Veled jókat beszéltünk a forrás fizikáról.
Azt folytathatjuk, nem? Elvégezted a kísérletet?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nemrég volt cikk arról, hogy egy elmélet szerint régen 2 holdunk volt, ezek ütközése után egyesültek, és ezzel magyarázzák az eltérést.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
Amúgy az eltérõ Holdkéreg vastagságnak lehet az is az oka hogy a belsõ folyékony részek jobban tudnak mozdulni a Föld felé mint a szilárdak,nem?
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850