Fizika és csillagászat

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#1031
Én csak arra céloztam, hogy ha pályán belül nézzük a magasságot, amikor közelebb halad az adott pályán, gyorsabban kell haladnia.

Viszont távolabbi pályákhoz nagyobb átlagos keringési sebesség tartozik, ahogy írtátok.
Igazából errõl volt szó eredetileg, ez tisztán látszik, csak bele tudtam kötni mert pongyolán fogalmaztatok. Mondjuk én is épp azt csinálom XD

\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"

#1030
Végig gondoltam és igazad van.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#1029
Tudom ám hogy csak kötekedés, de pályán belül is lehetne ezt értelmezni, akkor meg pont fordítva van.

\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"

#1028
Vagy inkább kisebb?

\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"

#1027
Ha az elõrehaladás alatt azt akarod érteni, hogy sebesség (tiszta XVI. században érzem magam), akkor igen a magasabb pályához nagyobb sebesség kell.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#1026
Nagyon világosan magyarázol. Ennek ellenére nem értem a csökkenõ sebesség-távolodás dolgot. Elliptikus pálya esetén érteni vélem, hogy a mozgási és helyzeti energia folyamatosan egymásba alakul, tehát nagyobb pálya sugárhoz kisebb sebesség járul és fordítva. Mivel a pálya zárt, ezért a pálya sugarának középértéke is állandó kell legyen(?)
Mivel a hold folyamatosan távolodik, ezért nem "zárt" pályán, hanem egy "spirálpályán" távolodik. (Direkt nem írtam keringést.) Ha a pályát az elõrehaladás és a zuhanás eredõje adja, akkor magasabb pályához nem kell nagyobb elõrehaladás? (nagyon leegyszerûsítve) Az a bajom, hogy a hozzá nem értésem miatt jól kérdezni is nehéz...
Számomra ez az egész egy izgalmas kaland.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#1024
Nem élcelõdök, és nem fogadok el mindent magyarázat nélkül (lsd. a tieddel is kötekedek). Csak olyan fogalmakat használsz amiket ezelõtt még nemis hallottam (nem mondom hogy nincs mert még egyetemista se vagyok), pl a gyorsulási tér életemben nem hallottam ezelõtt. Ennek megfelelõen az utóbbi magyarázatot nemis nagyon értem, de azért köszönöm. Én egyelõre nem foglalkozok az árapállyal és stb, mivel már az alap feltevéseidet sem értem.
#1023
Akkor, ha a test változatlan sebességû, ezek a mezõk idõben egymást átfedik, de nem összegzõdnek, mert ugyanazon ütemben el is halnak. Az elõremenõ (antigravitációs), és a visszatérõ (gravitációs) gyorsulási vektorok ugyanis kioltják egymást. Gyorsulási mezõ van, de nem észlelhetõ.
Ebben a veszteségmentes forrás-nyelõ állapotban a töltés végtelen hosszú ideig létezhet.
Ami csak akkor változik,vagy lesz észlelhetõ, ha a mozgásállapota változik, vagy más tömeg jelenik meg ott. (Ez történik akkor is, ha csak mérni próbálod)

Ha azonban megjelenik egy másik töltés, vagy õ mozdul el, a gyorsulási vektorok idõbeni egymásra hatása következik be.
Ez lehet összegzõdés, ami skaláris mûvelet, akkor a tömege nõ.
Lehet vektoriális szorzat, amikor erõ is felléphet.
Errõl ennyit egyelõre.
Most viszont az árapályra, és a Hubble törvényre koncentrálnék, és szeretném. ha ti is.
Az nem érdekel?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1022
Jól érvelsz, valóban mitõl más?
A gyorsulási mezõ nem más, mint maga a tömeg, bárhol van, azt reprezentálja. Annak egy darabja. Ezért nincs vákuum, mindenütt van valamely gyorsulási tér.
Amely születik, és elhal, majd újraszületik.
Ez egy áramlás, amely a merõleges helyvektorok által alkotott R2xR3 felületvektoron halad, gömbszerûen osztódva. Ezek az áramlások összegzõdnek, és hatnak egymásra, egyszer így, egyszer úgy.
Te úgy látom, szemrebbenés és abrakadabra nélkül befogadsz minden zöldséget, ami a tehetetlenségrõl, és a relativitásról szól, azok minden indoklása nélkül is.
Velem, aki viszont azt érteni próbálja, élcelõdsz.
Ilyen az izlésed, ezen nem változtathatok!
Te szereted és elfogadod a homályost, a misztikust, valamiért talán egyedül a "blabpa ka kd blablabbla balsbab labka.."-t nem. Vagy tévedtem?
Én meg azokkal nem értek egyet, akik minden érthetelent értenek.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1021
Ha úgytetszik, a mozgási energia keringésivé alakul.
Az impulzus azonban más!
Itt a Föld forgási impulzusa alakul át a Hold keringési impulzusává. Eközben ugyan a Hold keringési sebessége csökken, azonban a helyzeti energiája mégis nõ a távolodás miatt.

Tehát két dolog történik:
-Energiaszinten a Föld forgási energiája a Hold helyzeti energiájáva alakul.
-Impulzusszinten a Föld forgási impulzusa a Hold keringési impulzusává, annak csökkenõ sebessége, és növekvõ távolsága miatt.

Van egy harmadik is: a Hold relatív tömege a csökkenõ sebessége miatt szintén helyzeti energiává alakul.
Ezt a méretezésben is figyelembe vettem.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1020
Ha távolabb kerülne és gyorsabban is menne akkor elszállna a messzibe 😄

grav erõ balbla/(r*r) centrifug: v*v/r hogy a ne szálljon el vagy zuhanjon bele, ahhoz az kell, hogy ez a 2 egyenlõ legyen. Ha növeled a sugarat akkor a grav erõ nagyobb mértékben(négyzetesen) csökken, ezzel szamben a másik csak egyenesen, tehát a kisebb sebesség is kell ahhoz hogy a pályán maradjon.
#1019
Távolodás csak sebesség növekedéssel lehetséges, ami impulzus növekedést is jelent. Enélkül nem sérül az energia megmaradás? Valószínûleg csak a tudatlanságom miatt kekeckedek, de a gyorsítás impulzus növelést jelent, jelen esetben a föld forgási impulzusa a hold keringési impulzusába transzformálódik, amely a hold gyorsulását, ezzel a keringési sugár növekedését eredményezi.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#1018
Csak relatív tömegnövekedés? Miért? A gravitáció nem abarkadabracsiribúcsiribá ami egyszer erõ egyszer meg tömegnövekedés. Miben más az egyenletes mozgásnál rá ható grav., mint a gyorsuló/lassuló esetben?
#1017
Bocsi Shakwill. ki kell, hogy javítsalak: nem a keringési sebességének, hanem távolságának növelésére használja a "lopott" impulzust, ami éppen a keringési sebessége lassulásával jár. Eközben felszabadul bizonyos mennyiségû relatív tömeg is, ami szintén gyorsítja a távolodást. (Ezt is figyelembe vettem a programban).
(Minthogy az árapály igen lassú átmenetû, nem gondolom, hogy ezek a pályaátmenetek a távoli égitestnél jelentõs energia veszteséggel járnának.)

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1016
qeutol
A te szövegeid olvasva arra gondolok- nagy troll vagy, de amúgy biztos rendes.
Keres magadnak egy hasonló partnert, mint Te vagy. Szabadon is vannak. azok közül.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

qetuol
#1015
így olvasgatva néhány írásodat, olyan érzésem van, mintha csak ezt a szöveget olvasnám: blabpa ka kd blablabbla balsbab labka..

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#1014
Megismétlem:
A (FI) disszipációs árapály csatolási tényezõ kis értéke annak felel meg, mintha a vonattengelyt a fékpofa alatt olajoznánk. Így optimális esetben a vonat belefut az álló libaszállító vagonba, mert nem tud fékezni, a libák meg tiltakozni!

Az Fi árapály csatolási tényezõ egységhez közeli értéke akkor adódik, ha a fékpofát smirglizzük. Akkor szinte az összes árapály energia munkává alakulhat, és a tengely el is füstölhet!
Ez történik nem egy gázbolygó holdon.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1013
Valóban úgy van, bárha uwu erõsen vitatja, ami a tudományt is a nézetei visszavonására ösztönzi.
A dolog azért bonyolult, mert le kéne irnom az árapály energia képlet levezetését, amelyben szerepel a (fi) "árapály csatolási tényezõ. (Azt máshol nem olvashatod.)
Ez egy disszipációs tényezõ, az adott égitestre jellemzõ.
-Elõzetes vizsgálataim szerint az univerzumra, és fekete lyukakra az egységhez közelít.
-Csillagokra, gázbolygókra 1E-5...-6 a nagyságrendje.
- A Földre és hasonló bolygókra 1E-7...-11 nagyságrend jósolható.
- Porokra, atomokra külön még kisebb.
- Egy teljesen rugalmas, disszipáció nélküli égitestre az árapály alig hat.
- Valamely sok égitestbõl álló rendszerre annak Fi tényezõje a maximális értékû eleméhez közelit, amelyben az árapály energiák összegzõdnek. Ezért közelítheti a galaxismagok és az univerzumok fi tényezõje is az egységet.
Vagyis a kérdésedre tudok válaszolni.
Ha valami végtelenül rugalmas, és nincs disszipációja, akkor a saját árapály energiája elhanyagolható.
A Föld fi tényezõje bizonyíthatóan jelenõsen változott a kontinensek átrendezõdése miatt.
Ezeket méretezni tudom, programmal.
A mechanizmust egyszer példával illusztráltam neked, akkor szerintem megértetted.
Impulzus átadás természetesen elvileg lehet veszteség nélküli, ha az egész rendszert tekintjük.
Ha viszont a központit és a távolit nézzük külön, akkor az eltérés nagy.
Számításaim szerint kezdetben a Nap képviselte szinte a Naprendszer teljes impuluzus momentumát. (forgásperiódusa ~2 óra lehetett).

Miután a bolygói kiszakadtak belõle, és elkezdték az árapály távolodásukat, a Nap impulzusa csaknem 200-szor lecsökkent . Ezt elsõsorban a Jupiter, másodsorban a Szaturnusz keringési impulzusa vette át, ha jól emlékszem ketten a Naprendszer IM-nek 90%-t bitorolják.
Talán így megérted, amikor azt írom, hogy az árapály az univerzum forgási és keringési impulzusmomentumainak átrendezése során közelíti, és távolítja az égitesteket.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1012
Egyenletes mozgásnál nem áll meg, mert nem fékezõ erõ, hanem relatív tömegnövekedés képzõdik. (a mezõk csupán összeadódnak)
Gyorsulásnál és irányváltásnál lép csak fel a tehetetlenség, mint fékezés, amelyhez viszont energiát kell befektetni, hogy lekûzdjék.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1011
Mérések szerint a hold folyamatosan "lopja" a föld forgási impulzusát és ezt keringési sebességének növelésére használja, ami által folyamatosan távolodik, a föld forgása pedig lassul. (Ez megtörténhetne akkor is, ha a két égitest merev "golyó" lenne?
Illetve mi ennek a mechanizmusa?)
Még egy kérdés: Impulzus csere történhet munkavégzés nélkül is?

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#1010
Ha tényleg igy müködne a gravitacio, akkor ha a semmibe( ugy semmi h tényleg semmi) eldobsz valamit akkor annak meg kéne állnia nem? ( az elõzõ pillanatokból jövõ grav megállítná) nem? ez igy nem tehetetlenség, ez egy állandóan fékezõ erõ ami a mozgó testekre hat ...
dronkZero
#1009
Egy lehetõséget már kaptál tõlem. Eljátszottad, bebizonyítottad, hogy csak egy troll vagy, nem a téma érdekel, amirõl beszélsz, csak a saját "hangod" szereted hallani. Ehhez én nem asszisztálok.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

#1008
Én meg neked. Budó Ágoston:Kísérleti fizika I.-III.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#1007
Zéró
Neked mindig megörülök, pedig fogalmam sincs miért?
Talán mert soha se a tárgyhoz szólsz hozzá, amiben pedig azért meg lehetne engem szorongatni, mert mi tagadás én is slendrián vagyok, mint a fizikusok. Így kész megkönnyebülés téged olvasni.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1006
uwu, kedvellek, ne járasd le magad.
Ajánlok irodalmat, ha akarod.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

dronkZero
#1005
A saját józan eszedet már leküzdötted, de másokét nem fogod tudni soha.

Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN

#1004
Az árapály erõ a testre ható gravitáció által keltett belsõ erõ. Eredõje szükségszerûen 0. Nem befolyásolja a pályát. Csak a forgásra lehet hatással a veszteségek miatt.
Hatás hiányában sajnos nincs mirõl beszélni ilyen megközelítéssel amivel próbálkozol.

Árpád népe hej!

#1003
Az emberi tehetetlenség ugyanez.
Egy korábbi állapotának vonzása, hívása visszatart az elmozdulástól.
Itt a fórumon is, sokakat.
Hogyan tudom ezt lekûzdeni?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1002
A parittya kõ elrepül, mint a Hold a Földtõl.
Meg a csillagok és a galaxisok is, mint az a Hubble törvényben írva van.
Megérkeztünk végre az árapályhoz!
Nem lehetne azzal folytatni a beszélgetést?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1001
A zárodó gravitáció esetén a gravitáció és antigravitáció mindenütt együtt vannak.
Hogy azonban a mi világunk mégis "gravitációs", az amiatt van, hogy a zárt gyorsulási vektoráramkör lehet "jobb", és "balforgású".
Az ellentétes forgásúak mezõi taszítják, az azonosak vonzzák egymást.
A mi univerzumunk feltételezhetõen azonos forgásúak. Ami egyébként nem lenne látható távolról.
A keringés, forgás változtat ezen. Akkor ugyanis erõt vesz az ellentétes forgási irány, vagyis antigravitáció. És a parittya kõ elrepül.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#1000
Az ilyen kérdés fényhullám az éjszakában - nekem.
Igen. Erre gondoltam.
Mert van egy olyan kialakult állapot, amikor a folyamatosan képzõdõ mezõk teljesen átfedik a korábbit. Ezt nevezeném nyugalmi állapotnak. Ebben a tömegtöltés az egész világmindenségre kiterjeszti önmagát, és az változatlan is marad. Ha viszont ehhez a stacioner mezõhöz képest gyorsulni kezd, akkor az egymásra hatásuk miatt tehetetlenség lép fel. Felgyorsulva pedig az önön tömegét korábban reprezentáló mezõvel (vektorokkal) találkozik. Ezek a haladási (fény) sebesség esetén összeadódva okoznak nála virtuálisan végtelen tömeget, ami a specrel.
(Hozzátartozik, hogy a tömegtöltés egy zárt gyorsulási vektor áramkört bocsát ki, amely távozik és visszatér: a töltés- forrás és nyelõ!)
A gravitáció véges haladási sebessége csak nemrégóta ismert.
Newton talán ezért nem léphetett tovább. De engem se kell kiközösíteni, mert felvetem ezt a problémát. Inkább beszéljük meg.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#999
Oké. Ez így nem megy.
Írj akkor Te egy definiciót a tehetetlenségre, beszéljük meg azt.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#998
Ahogy értem arra akrsz kilyukadni, hogy az elõzõ pillanatban még egy kicsit hátrébb lévõ test grav ereje hat az éppen ezutáni pillanatban lévõ kicsit elõrébb lévõ testre mint "fékezõ" hatás, és ez a tehetetlenség?
#997
Gyorsulási mezõ? Tömegtöltés?
#996
Pet0330
Üdvözöllek.
"A TEHETETLENSÉG A TEST VONZÁSA ÖNMAGÁRA, MEGVÁLTOZOTT MOZGÁSÁLLAPOTÁBAN, A GRAVITÁCIÓ VÉGES TERJEDÉSI SEBESSÉGE MIATT" ??????
Ez miez? 😊 Kb. egyáltalán nem értem,ez mit akar jelnteni?"

Ez a tehetetlenség legelsõ definiciója, azóta hogy Newton elõször említette!
És mióta végnélküli kilátástalan kísérletek folynak a súlyos és tehetetlen tömegek azonosságának bizonyítására, ami pedig csak elméletileg lehet bizonyítható.

A fizika, nem folytatva Newton munkásságát, és belátva, hogy nem is képes rá, belépett a modern fizika- a vákuum korszakába, és inkább ott matat, mert a vákuum bûvészkalapként minden értetlenségét eltakarja.

Arról van szó, hogy a tömegtöltés által létrehozott korábbi gyorsulási mezõ a véges haladási sebessége miatt idõbeli késéssel találkozik az aktuálissal, és egymásra hatásuk idézi elõ a tehetelenség és a specrel jelenségeit.
Olyan ez, mintha az ember rálépne a saját cipõfûzõjére. Amitõl jobb esetben csupán hasraesik.


\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#995
Önmagamnak mondtam ellent: mert:
A gravitáció nem hullámzás, tehát haladási sebessége van!
Megkevertetek, vagy az átkozott aggkori szenilitás? (Talán mindkettõ.)
Mindenesetre jellemzõ arra, hogy egy mondat lehet nyelvtanilag helyes, tartalmilag rossz.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#994
<#mf1>
A vákuum az maga az üres tér, de ekkora lószerszámmal?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#993
A fény azért lehet hullám, mert bivalens szerkezetû, benne kétféle töltés alakul át.
A gravitáció önmagában nem lehetne ilyen hullám, mert monovalens, csak gravitációs töltésû. Ugyanígy a statikus elektromosság sem ilyen hullám.
Kibocsátójuk-a töltés- forrás és nyelõ egyuttal! Mozgás- állapotváltozás nélkül mindkettõ egy önmagában záródó, szerteágazó vektoráramkört indít, a tér minden irányába- oda és vissza. Amely köráram, ha veszteség nélküli, állandó lehet.
Ugyanez történik,ha a terjedési (és nem haladási) sebességük végtelen.
Ha viszont mozgásállapotváltozásuk,vagy energiacseréjük történik, véges sebességgel, akkor ez az idõbeni egyensúly megbomlik, relatív tömegváltozás, tehetetlenség lép fel.
Vagyis a monovalens gravitáció, és az elektromosság nem hullámzás, hanem sugárzás, és nem terjed, hanem halad.
Emiatt a gravitáció áthaladhat egy fényzárt (fekete lyuk) objektum eseményhorizontján is, míg a hullámjellegú fény nem.
A tehetetlenséget a tömegvonzás, a mágnesességet az elektromosság gerjeszti.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#992
Én(és még sokan mások) nem tekintjük a vákuumot közegnek,mivel az maga az üres tér.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#991
"A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely idõbeli és/vagy térben periodikus (vagyis szabályosan ismétlõdõ). Eltekintve az elektromágneses hullámtól (és valószínûleg a gravitációs hullámtól) a hullámok valamilyen közegben terjednek.
Ez fából vaskarika.
A fény és gravitáció is közegben terjednek, csak azt most vákuumnak nevezik, egyesek meg éternek.
Én meg fényatomnak, amelynek állapotváltozása az elektromos és a tömegtöltés periódikus átalakulása, idõben állandó, és nem változó teljesítménysûrûségû.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#990
Soha nem válaszolsz a tárgyra. Így érthetõ a Te nézõpontod.
Én viszont konkrét dolgokról akarok beszélni veled. Ide most a Hubble törvényrõl, és az árapályról írj!
Csakhogy az életedben semmit nem hallottál róluk, azért beszélsz mellé.
Akkor ki itt a troll?
Szerintem egyébként Ti mind közepesnél nagyobb fizikai képzéssel bírtok, így a hozzá és meg nem értés a vénátokban van.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#989
Érdekes nekünk pont fordítva tûnik. Biztos mert más rendszerbõl nézzük az eseményeket.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#988
El tudom képzelni, hogy a fórumok tartanak trollokat, akiket felválltva küldenek a gyanútlan, lelkes topikolóra, hogy a fórum pörögjön?
Énrám már legalább négyen szálltak. Már kifáradtam. Beszélgetõpartnerre vágyok.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#987
Sokféle hullám létezik.
Csak az imént ismertettem azt az esetet, amikor tudati töltések átalakulása okoz hullámot- a fényét.
Ez mit sem változtat azon, hogy a hullám terjed, és nem halad, akár a dobostortában is.
Lehet hogy angolul, vagy hottentottául ez nem különbözik. De szerencsére a magyar nyelvben világos a különbség.
Gondolom, egy lányregényfordító fordította ilyen szemléltetõen, hogy a hullám az halad. Meg hogy taréja van, mint a kakasnak.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#986
"marhaságokba kötöttél már megint bele,..." írod. Ez igaz. Mindig is azt teszem.
És persze a lényegen nem változtatok. Ez is igaz.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

qetuol
#985
marhaságokba kötöttél már megint bele, definícó kérdése mit nevezünk minek, a lényegen nem változtat.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#984
Nem, mert a mechanikai hullám a közeg és idõbeli periodikus állapotváltozása.

Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850

#983
Mára tényleg az utolsó:
1. A hullámnak terjedési sebessége van, és nem halad.
2. A sugárnak haladási sebessége van, és nem terjed.

A fényhullám éppen úgy, mint a hanghullám, hullámzik.
A rossz névadás átokként kiséri a fizikát, tükrözve a hiányosságait.
Ezért nem várható tõlem, hogy átvegyem a slendrián meghatározásait, és elnevezéseit.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

qetuol
#982
mivel van a hullámnak sebessége, ezért halad. a fény meg pláne nem terjed, mert a fény nem egy közegnek a hullámzása, mint a víz hullámai.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant