Fizika és csillagászat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1483
Mert amirõl írok, az nem csak itt kellene megjelenjen, hanem hasonlóan, mint ez a fórum rangos tudományos folyóiratban...Úgy biz a!
Beküldted már valahová? http://www.eisz.hu/hu/licenszek/Science_Magazine/licensz.html
Beküldted már valahová? http://www.eisz.hu/hu/licenszek/Science_Magazine/licensz.html
#1481
A Naprendszer keletkezésérõl szívesen írok.
Még instabil állapotában, mert a fúzió hirtelen teljesedett ki a magjában, több gázbolygó kiszakadás is történt.
Négyrõl mi is tudunk, de kellett legyen legalább még egy, a legelsõ, amit Anonymus -1 nek neveztem. Ez olyan nagy tömegû, és sebességû volt, hogy el is távozott a Naprendszerbõl.
Elõtte azonban kilökte a Napot a spirálkar középébõl, ezzel többé- kevésbé nyugodt körülményeket biztosítva ahhoz, hogy késõbb ti ilyen értetlenek lehessetek.
Továbbá elfordította a forgástengelyét is.
Feltételezek egy második gázbolygót (Anonymus-2) is, amely azonban már nem biztos, hogy távozott, hanem nagyon elnyúlt pályán keringve idõrõl- idõre egy csomó problémát okoz a dinóknak, meg a sokkal kisebb farkú utódaiknak. Ezt sokan X bolygóként, és más szép nevekkel is illetik.
Azután már jött a Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter.
A lényeg, hogy útjuk során légkörük hûlni kezdett. Elsõként a nehéz elemek kondenzálódtak ki belõlük, még a Nap közelében, ezért a körül álltak pályára.
Hûlésük miatt forgásuk felgyorsult: számos bolygó-hold páros még folyadék állapotban akkor hasadt ketté belõlük. (Föld, Hold, Mars- Phobosz'Deimos stb).
A víz majd legkésõbb a metán kondenzálódott, és vált le az anya gázbolygóról, de már kiskacsák módján követve azt.
Vonulatukhoz más, korábban elhagyott kiskacsák is csatlakoztak, igaz gyakran retrográd keringésûek.
Emellett a Naprendszer összes metoroidja, üstököse stb. ugyanazon elszáguldó gázóriásokból, csak már a Naptól iszonyú távol kondenzálódott. Ezek a Kuiper õv, az Oorth felhõ, a Plutó-Charon, amelyek naprendszerünk legelsõ bolygói, bizonyára még az Anonymus -1 bõl. Ezért gondolom, hogy az igen nagy tömegû, és sebességû lehetett.
Ez logikus teremtéselmélet, nem mint a "porkorongba csomósodás". Hiszen a kezdetben még nagyon gyorsan forgó Nap árapálya gyorsan eltávolította a porkorongot, a maradékát meg az elszáguldó gázbolygók söpörték össze, vagy szórták szét.
A porbacsomósodási elmélet tehát sem kérdést nem tud felvetni, sem választ nem tud adni semmire.
A kiszakadáso- árapály elmélet viszont megkérdezheti: Milyen pályán keringet 2 Mrd éve ez, vagy az a bolygó?
És tud rá válaszolni!
Hát ez a különbség közte, és a másik között.
Továbbá köztem, és köztetek! Tudom, hogy amit így írok, az ellenszenves...azonban elégedetlen vagyok.
Mert amirõl írok, az nem csak itt kellene megjelenjen, hanem hasonlóan, mint ez a fórum rangos tudományos folyóiratban...Úgy biz a!
De ott nem jelenhet meg, mert nem vagyok sem fenntbentes, és nem tudok angolul, csupa lényegtelen körülmény.
Így az emberiség jelenleg legnagyobb és legfontosabb fizikai elméletei csak itt jelenhetnek meg, ami persze így is nagyon megtisztelõ.
Mert folytatni fogom, függetlenül attól, hogy ti mit szeretnétek szellemi táplálékként.
Ez ennek a kornak a kórszelleme! Szabad út a semminek a fizikában, a valaminek meg a fórumokon.
"Nekem így is jó..." tralalla (a zenéjére már alig emlékszem...)
Még instabil állapotában, mert a fúzió hirtelen teljesedett ki a magjában, több gázbolygó kiszakadás is történt.
Négyrõl mi is tudunk, de kellett legyen legalább még egy, a legelsõ, amit Anonymus -1 nek neveztem. Ez olyan nagy tömegû, és sebességû volt, hogy el is távozott a Naprendszerbõl.
Elõtte azonban kilökte a Napot a spirálkar középébõl, ezzel többé- kevésbé nyugodt körülményeket biztosítva ahhoz, hogy késõbb ti ilyen értetlenek lehessetek.
Továbbá elfordította a forgástengelyét is.
Feltételezek egy második gázbolygót (Anonymus-2) is, amely azonban már nem biztos, hogy távozott, hanem nagyon elnyúlt pályán keringve idõrõl- idõre egy csomó problémát okoz a dinóknak, meg a sokkal kisebb farkú utódaiknak. Ezt sokan X bolygóként, és más szép nevekkel is illetik.
Azután már jött a Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter.
A lényeg, hogy útjuk során légkörük hûlni kezdett. Elsõként a nehéz elemek kondenzálódtak ki belõlük, még a Nap közelében, ezért a körül álltak pályára.
Hûlésük miatt forgásuk felgyorsult: számos bolygó-hold páros még folyadék állapotban akkor hasadt ketté belõlük. (Föld, Hold, Mars- Phobosz'Deimos stb).
A víz majd legkésõbb a metán kondenzálódott, és vált le az anya gázbolygóról, de már kiskacsák módján követve azt.
Vonulatukhoz más, korábban elhagyott kiskacsák is csatlakoztak, igaz gyakran retrográd keringésûek.
Emellett a Naprendszer összes metoroidja, üstököse stb. ugyanazon elszáguldó gázóriásokból, csak már a Naptól iszonyú távol kondenzálódott. Ezek a Kuiper õv, az Oorth felhõ, a Plutó-Charon, amelyek naprendszerünk legelsõ bolygói, bizonyára még az Anonymus -1 bõl. Ezért gondolom, hogy az igen nagy tömegû, és sebességû lehetett.
Ez logikus teremtéselmélet, nem mint a "porkorongba csomósodás". Hiszen a kezdetben még nagyon gyorsan forgó Nap árapálya gyorsan eltávolította a porkorongot, a maradékát meg az elszáguldó gázbolygók söpörték össze, vagy szórták szét.
A porbacsomósodási elmélet tehát sem kérdést nem tud felvetni, sem választ nem tud adni semmire.
A kiszakadáso- árapály elmélet viszont megkérdezheti: Milyen pályán keringet 2 Mrd éve ez, vagy az a bolygó?
És tud rá válaszolni!
Hát ez a különbség közte, és a másik között.
Továbbá köztem, és köztetek! Tudom, hogy amit így írok, az ellenszenves...azonban elégedetlen vagyok.
Mert amirõl írok, az nem csak itt kellene megjelenjen, hanem hasonlóan, mint ez a fórum rangos tudományos folyóiratban...Úgy biz a!
De ott nem jelenhet meg, mert nem vagyok sem fenntbentes, és nem tudok angolul, csupa lényegtelen körülmény.
Így az emberiség jelenleg legnagyobb és legfontosabb fizikai elméletei csak itt jelenhetnek meg, ami persze így is nagyon megtisztelõ.
Mert folytatni fogom, függetlenül attól, hogy ti mit szeretnétek szellemi táplálékként.
Ez ennek a kornak a kórszelleme! Szabad út a semminek a fizikában, a valaminek meg a fórumokon.
"Nekem így is jó..." tralalla (a zenéjére már alig emlékszem...)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1480
Megígérem, hogy fogok ügyelni a helyesírásra, mert elolvasod.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1479
Passzoljuk.
#1478
Mellesleg kiknek kellett volna bejelenteni ? A földi "állatkert" lakóknak ?
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1477
A többi még ilyenebb, úgyhogy passzolyjuk a témát...
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1476
Én nem tudok ilyen NASA bejelentésrõl. A többi is ilyesmi?
#1474
DE NEM ÉRTED, HOGY KONG??? A NASA IS MEGMONDTA NA!<#idiota>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1473
"Egy szatelit becsapódása után órákig kong, mint a harang. "
WUT? Atmoszféra nélkül?
WUT? Atmoszféra nélkül?
Waiting for me /me. Uplay: tom.solo Steam: tom_solo
#1472
Ezt meg is tudod mutatni? Mármint, hogy milyen NASA forrás állítja, hogy üreges?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1471
Csak egy dolog elsônek pl. a NASA szerint (is) a Holdnak üreges a belselye. Egy szatelit becsapódása után órákig kong, mint a harang. Ez sem stimmel a közvélemény által elfogadott tényekkel, hogy csak egyet említsek. Azt persze ne várd tôlem, hogy be is bizonyítsam azokat.
Who Built the Moon ?
Who Built the Moon ?
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1470
a Holdal nem stimmel a világon semmi sem
Megkérlek (ha lehet akkor hivatkozásokkal) sorold fel ezeket a nemstimmelõ dolgokat.
Megkérlek (ha lehet akkor hivatkozásokkal) sorold fel ezeket a nemstimmelõ dolgokat.
#1469
Miután kiszinesedett a topic, idekacsintottam és a "szakadt UFO-n" megállt a szemem.
Mi lenne, ha ezek a szakadt UFO-k nem véletlen tévednének ide, hanem esetleg már millió éve itt járnak ki-be ? Mi lenne, ha már millió éve landoltak volna, amikor a Föld egy állatkert volt, azt monták volna, hogy teremtsünk embert a mi képünkre ? Persze csak szolgáknak, nem osztunk meg velük mindent a tudásból, inkább kitalálunk nekik valamit, egy csontot, amin elrágódhatnak. Nevezzük ezt tudománynak, vagy fizikának. Ez eddid szép és jó, a baj csak az, hogy ezek az emberek már már a teremtôjük tudását magukévá akarják tenni...
És itt jön be a Hold Forrai barátunk, ami neked is szemet szúrt, habár más tekintetben.. Hogyan tudnád magyarázni azt a már szinte tényt, hogy a Hold öregebb mint maga a Naprendszer ? Ha ez valóban igaz lenne, akkor honnan és hogyan kerül ide ? De legfôként mi céllal ? Az árapályhoz nem tudok hozzászólni, de igazad lehet, mert az biztos, hogy a Holdal nem stimmel a világon semmi sem .
Mi lenne, ha ezek a szakadt UFO-k nem véletlen tévednének ide, hanem esetleg már millió éve itt járnak ki-be ? Mi lenne, ha már millió éve landoltak volna, amikor a Föld egy állatkert volt, azt monták volna, hogy teremtsünk embert a mi képünkre ? Persze csak szolgáknak, nem osztunk meg velük mindent a tudásból, inkább kitalálunk nekik valamit, egy csontot, amin elrágódhatnak. Nevezzük ezt tudománynak, vagy fizikának. Ez eddid szép és jó, a baj csak az, hogy ezek az emberek már már a teremtôjük tudását magukévá akarják tenni...
És itt jön be a Hold Forrai barátunk, ami neked is szemet szúrt, habár más tekintetben.. Hogyan tudnád magyarázni azt a már szinte tényt, hogy a Hold öregebb mint maga a Naprendszer ? Ha ez valóban igaz lenne, akkor honnan és hogyan kerül ide ? De legfôként mi céllal ? Az árapályhoz nem tudok hozzászólni, de igazad lehet, mert az biztos, hogy a Holdal nem stimmel a világon semmi sem .
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1468
Elolvastam amit írtál. Állítok akkor valamit egyszer már én is: Állítom, hogy nálad az õszinteséggel nincsen baj. Õszintén írtad ide ezeket a gondolataidat.
És most valami egészen más: Megkérlek még egyszer, az #1427-es beírásban szereplõ videónak a 3:27-tõl kezdõdõ három és fél percét nézd meg újra. Miért? Mert úgy látom nem érted mirõl van szó. Azért.
A tudomány tart valahol. Most éppen itt. A tudós nyíltan elmondja mi az a pont hol komoly gondok merülnek fel tudásukban. Nem szeretném ide leírni a szavait, de ha ennyire értetlen vagy, ha ennyire nem arról beszélsz, amirõl egyébként azt állítod, hogy nem úgy van, akkor ugyan mit tehetnék?
Nézd, van egy kétely, amire nincsen magyarázat. Te ezt a kételyt vonod kétségbe. Ez azért elég szokatlan. Egy elméletet kritizálhatsz. Egy jelenséget magyarázhatsz másképpen mint mások. De egy kételyt, egy "nemtudjuk" tudományos elmondást azért nem szerencsés megkérdõjelezni.
Megkockáztatom: Nem érted mirõl beszél a tudós.
Nem szeretném, ha félreértenél! Ezzel a pár mondattal én nem vontam kétségbe a te állításodból új (vagy nagyon is régi) fizikai hivatkozásaidból egy mukkot sem. Csupán azt szeretném, ha ezt az egészet végre az elején kezdenénk, nem pedig a kellõs közepén.
Ha negálsz valamit, elõbb tudnunk kellene, hogy pontosan mit negálsz. Csak azután jöhet a szerinted jó megoldás.
Meg tudnánk ebben egyezni? Ha nem, én befejezem veled a beszélgetést.
És most valami egészen más: Megkérlek még egyszer, az #1427-es beírásban szereplõ videónak a 3:27-tõl kezdõdõ három és fél percét nézd meg újra. Miért? Mert úgy látom nem érted mirõl van szó. Azért.
A tudomány tart valahol. Most éppen itt. A tudós nyíltan elmondja mi az a pont hol komoly gondok merülnek fel tudásukban. Nem szeretném ide leírni a szavait, de ha ennyire értetlen vagy, ha ennyire nem arról beszélsz, amirõl egyébként azt állítod, hogy nem úgy van, akkor ugyan mit tehetnék?
Nézd, van egy kétely, amire nincsen magyarázat. Te ezt a kételyt vonod kétségbe. Ez azért elég szokatlan. Egy elméletet kritizálhatsz. Egy jelenséget magyarázhatsz másképpen mint mások. De egy kételyt, egy "nemtudjuk" tudományos elmondást azért nem szerencsés megkérdõjelezni.
Megkockáztatom: Nem érted mirõl beszél a tudós.
Nem szeretném, ha félreértenél! Ezzel a pár mondattal én nem vontam kétségbe a te állításodból új (vagy nagyon is régi) fizikai hivatkozásaidból egy mukkot sem. Csupán azt szeretném, ha ezt az egészet végre az elején kezdenénk, nem pedig a kellõs közepén.
Ha negálsz valamit, elõbb tudnunk kellene, hogy pontosan mit negálsz. Csak azután jöhet a szerinted jó megoldás.
Meg tudnánk ebben egyezni? Ha nem, én befejezem veled a beszélgetést.
#1467
Néha..... (isten bocsássa meg nekem)
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1465
Ok, hogy itt elbeszélgetsz magadban, magaddal. Még az is ok, hogy kb. a 99%-át nem lehet megérteni annak amit leírsz. De könyörgöm legalább a helyesírásra figyelj oda légyszíves!!
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1464
Mindezt valakinek legalább egyszer, nyiltan, õszintén, ha kell, ilyen képiesen, de KI KELLETT MONDANIA!!!
Különben változatlanul folytatódna egészen a teljes szellemi elbutulásig!
Dühösök lehetnek, haragudhatnak, oda se figyelhetnek, lekicsinylõen mosolyoghatnak, kitörülhetik, mindegy, hogy kik, hol és mikor: de legalább egyszer, le lett írva!
Különben változatlanul folytatódna egészen a teljes szellemi elbutulásig!
Dühösök lehetnek, haragudhatnak, oda se figyelhetnek, lekicsinylõen mosolyoghatnak, kitörülhetik, mindegy, hogy kik, hol és mikor: de legalább egyszer, le lett írva!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1463
Ha egyszer véletlenül mégis ide tévedne valami szakadt UFO, és érdeklõdne a (kül)földi elméleti fizika, és csillaqászat jelenlegi állásáról, akkor bemutatva azt szégyenembe eltakarnám az orcámat, és azt hazudnám, hogy azt az ellenség megtévesztése miatt csinálta a földi tudomány!
Erre úgy megijedne, hogy ijedtében olyan dimenzióba menekülne, ami nincs is, és jól pofára esne...
Erre jó a jelenlegi elméleti fizika itt vizsgált ágazata.
Erre úgy megijedne, hogy ijedtében olyan dimenzióba menekülne, ami nincs is, és jól pofára esne...
Erre jó a jelenlegi elméleti fizika itt vizsgált ágazata.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1462
Az, hogy valamely testnek kicsi az árapály tényezõje, nem jelenti azt, hogy nem vesz részt az árapály folyamatban. Mert a távoli relációjában éppen úgy együttmûködik pl. egy központi gázbolygóval, és okoz benne árapályt, ahogyan a Hold is aFöldben.
Alaptörvényként kimondható:
"Bármely testekbõl álló keringési rendszer eredõ árapály csatolási tényezõje a benne lévõ legnagyobb értékûhöz közelít"
Így a galaxisoké a fekete lyukakhoz, a Naprendszeré a gázbolygókéhoz, és a Naphoz.
A Földdé a felszínén, és belsejében lévõ folyadékokéhoz.
A fázisváltó (metán, víz) holdaké kezdetben kicsi, azonban ahogy egy kis része megolvad, maga körül gyorsítva okoz növekedést.
Így robbant szét a marsi Phobos'Deimos kishold is.
A Naprendszer bugyuta "porbacsinálási" keletkezési története: szörnyü SKANDALUM!
Alaptörvényként kimondható:
"Bármely testekbõl álló keringési rendszer eredõ árapály csatolási tényezõje a benne lévõ legnagyobb értékûhöz közelít"
Így a galaxisoké a fekete lyukakhoz, a Naprendszeré a gázbolygókéhoz, és a Naphoz.
A Földdé a felszínén, és belsejében lévõ folyadékokéhoz.
A fázisváltó (metán, víz) holdaké kezdetben kicsi, azonban ahogy egy kis része megolvad, maga körül gyorsítva okoz növekedést.
Így robbant szét a marsi Phobos'Deimos kishold is.
A Naprendszer bugyuta "porbacsinálási" keletkezési története: szörnyü SKANDALUM!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1461
Vagyis "skandalum".
De szeretném tovább folytatni az általános árapály energetikai hátterének részletezését.
Elõször is, hogy mit jelent a "saját árapály potenciál"?.
Wk=g*(fi)*K....m^2/s^2...
Ez az adott relációban központinak tekintett égitest árapály munka potenciálja, amellyel bármely más testtel árapály kapcsolatot létesíthet.
g...m/s^2...felületi gyorsulás
K...m...kerület
(fi)=0...1,0 ...komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ, amirõl még vastagon szó lesz.
A Földre ez Wk~78,5 m^2/s^2
A Napra Wk~7,2 E+6 ...m^2/s^2
Ha ezt elosszuk a gyorsulással, akkor a maximális árapály referencia elmozdulást (dH, zuhanást, távolodást) kapjuk az égitest felszínén.
A földfelszin közelében ez fordulatonként ~8,0 m. A napfelszínnél ~26,3 km. Ennyit zuhanhat maximálisan az egyenlítõi felszín közelében 1 fordulat alatt bármi. Más irányokba kevesebbet, az atmoszférikus ellenállás miatt pedig sokkal többet.
A legérdekesebb azonban a komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ szerepe. Amely megmutatja, hogy az árapály energia hányadrésze alakul át különbözõ módokon munkává. Maga a munka nemcsak melegedés, hanem darabolódás, fúzió, fázisváltás, elektromágnesség stb. formájú lehet.
Ezek folyamodványaként "csatolódik" a távoli égitest a központihoz, amely ezáltal képes vele energiát és impulzust cserélni, távolodni, zuhanni.
A (fi) értéke egyfelõl elméletileg modellezhetõ, pl. gázbolgóknál, csillagoknál hidraulikailag, szilárd égitesteknél mechanikailag, (rugalmatlanság), vegyes struktúra, stb.
Különféle mérések és számítások eredményeképpen a (Fi) értékeire elsõ próbálkozásként) a következõ táblázat ajánlható:
1. 0,1-1,0 univerzumok, fekete lyukak.
2. 0,001...0,1 galaxisok
3. 1E-6...0,001 gázbolygók
4. 1E-7...1E-4 Csillagok (Nap~5E-6)
5. 1E-9...1E-6 Vegyes struktúrájú égitestek: (Föld 0,5-2E-7)
6. 1E-11...1E-9 Szilárd testek, Hold
7. <1E-11 Porok, mûholdak?
8. ~0<...elemi részecskék?
Ezek közül többet mérések, számítások alapján közelítettem, pl. Nap, Föld, galaxis.
Másokra még vizsgálódok, pl az elemi részek disszipációjára a ciklotron kísérletek adhatnak választ. Melyek eredményeihez kicsi a hozzáférésem, ahogy a többihez is.
A Norád mûhold táblázatok alapján bebizonyosodott, hogy a Föld árapálycsatolási tényezõje poláris irányban ~4x kisebb, mint ekvatoriálisan.
Az árapály csatolási tényezõ: új paraméter, amelyhez hasonlót sem ismer az elméleti csillagászat.
Ehelyett az energetikai számításait "árapály púpokkal, daganatokkal, meg egyéb értelmezhetetlen és értelmetlen dolgokkal végzi, száz évek óta.
Ki kell már lendíteni a mély kerékvágásból, amelybe már a tengely(izé: tengernyi) agyáig belesüppedt.
(SKANDALUM!!!)
De szeretném tovább folytatni az általános árapály energetikai hátterének részletezését.
Elõször is, hogy mit jelent a "saját árapály potenciál"?.
Wk=g*(fi)*K....m^2/s^2...
Ez az adott relációban központinak tekintett égitest árapály munka potenciálja, amellyel bármely más testtel árapály kapcsolatot létesíthet.
g...m/s^2...felületi gyorsulás
K...m...kerület
(fi)=0...1,0 ...komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ, amirõl még vastagon szó lesz.
A Földre ez Wk~78,5 m^2/s^2
A Napra Wk~7,2 E+6 ...m^2/s^2
Ha ezt elosszuk a gyorsulással, akkor a maximális árapály referencia elmozdulást (dH, zuhanást, távolodást) kapjuk az égitest felszínén.
A földfelszin közelében ez fordulatonként ~8,0 m. A napfelszínnél ~26,3 km. Ennyit zuhanhat maximálisan az egyenlítõi felszín közelében 1 fordulat alatt bármi. Más irányokba kevesebbet, az atmoszférikus ellenállás miatt pedig sokkal többet.
A legérdekesebb azonban a komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ szerepe. Amely megmutatja, hogy az árapály energia hányadrésze alakul át különbözõ módokon munkává. Maga a munka nemcsak melegedés, hanem darabolódás, fúzió, fázisváltás, elektromágnesség stb. formájú lehet.
Ezek folyamodványaként "csatolódik" a távoli égitest a központihoz, amely ezáltal képes vele energiát és impulzust cserélni, távolodni, zuhanni.
A (fi) értéke egyfelõl elméletileg modellezhetõ, pl. gázbolgóknál, csillagoknál hidraulikailag, szilárd égitesteknél mechanikailag, (rugalmatlanság), vegyes struktúra, stb.
Különféle mérések és számítások eredményeképpen a (Fi) értékeire elsõ próbálkozásként) a következõ táblázat ajánlható:
1. 0,1-1,0 univerzumok, fekete lyukak.
2. 0,001...0,1 galaxisok
3. 1E-6...0,001 gázbolygók
4. 1E-7...1E-4 Csillagok (Nap~5E-6)
5. 1E-9...1E-6 Vegyes struktúrájú égitestek: (Föld 0,5-2E-7)
6. 1E-11...1E-9 Szilárd testek, Hold
7. <1E-11 Porok, mûholdak?
8. ~0<...elemi részecskék?
Ezek közül többet mérések, számítások alapján közelítettem, pl. Nap, Föld, galaxis.
Másokra még vizsgálódok, pl az elemi részek disszipációjára a ciklotron kísérletek adhatnak választ. Melyek eredményeihez kicsi a hozzáférésem, ahogy a többihez is.
A Norád mûhold táblázatok alapján bebizonyosodott, hogy a Föld árapálycsatolási tényezõje poláris irányban ~4x kisebb, mint ekvatoriálisan.
Az árapály csatolási tényezõ: új paraméter, amelyhez hasonlót sem ismer az elméleti csillagászat.
Ehelyett az energetikai számításait "árapály púpokkal, daganatokkal, meg egyéb értelmezhetetlen és értelmetlen dolgokkal végzi, száz évek óta.
Ki kell már lendíteni a mély kerékvágásból, amelybe már a tengely(izé: tengernyi) agyáig belesüppedt.
(SKANDALUM!!!)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1460
Nem akartam még belekezdeni, de muszáj: az általános árapály a Naprendszer, és az univerzum történetéhez elválaszthatatlanul kapcsolódik, a jelenlegi hiedelmekkel jóformán teljes ellentmondásban.
A tölcsérszerûen ábrázolni szokott Big Bang történetben nincs helye egy olyan árnyalt dolognak, mint a leheletfinom és lassú árapály.
Ami pedig egy másik lehetséges "teremtéstörténet" részeként a Naprendszerünket, és az univerzumunkat valójában alakította.
Különösen fájdalmas a gondolkodó, és nem magoló embernek a Naprendszer porkorongból történõ csomósodásának hihetetlen története, a Hold morbid ütközéses teoriájával, és a többi hasonló, még fantáziának is nehezen nevezhetõ "tétellel":
Hogyan várható el, hogy ezekrõl tudományos tárgyilagossággal írjon bárki is!
Mesék a tudományban?
Nem: mindez botrányos, ami pedig botrányos, azt látni, és láttatni kell, minden eszközzel!
Rá kell mutatni: ez skandalum!
Na, ezt próbálom megtenni mindenféle nyelvi, stilisztikai eszközökkel, ja meg bizonyításokkal is.
Mert ami:
SKANDALLUM,
az
SKANDAQLLUM!
A tölcsérszerûen ábrázolni szokott Big Bang történetben nincs helye egy olyan árnyalt dolognak, mint a leheletfinom és lassú árapály.
Ami pedig egy másik lehetséges "teremtéstörténet" részeként a Naprendszerünket, és az univerzumunkat valójában alakította.
Különösen fájdalmas a gondolkodó, és nem magoló embernek a Naprendszer porkorongból történõ csomósodásának hihetetlen története, a Hold morbid ütközéses teoriájával, és a többi hasonló, még fantáziának is nehezen nevezhetõ "tétellel":
Hogyan várható el, hogy ezekrõl tudományos tárgyilagossággal írjon bárki is!
Mesék a tudományban?
Nem: mindez botrányos, ami pedig botrányos, azt látni, és láttatni kell, minden eszközzel!
Rá kell mutatni: ez skandalum!
Na, ezt próbálom megtenni mindenféle nyelvi, stilisztikai eszközökkel, ja meg bizonyításokkal is.
Mert ami:
SKANDALLUM,
az
SKANDAQLLUM!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1459
Már küldtem linket. A fizikus professzor érthetõen elmondja amiért feltételezik a sötét anyagot, miért feltételezik a sötét energiát. Nem kell nekem semmit sem bizonyítani neked. Én ugyanis nem állítok semmit. Te állítasz, neked kell bizonyítanod állításod helyességét.
Eddig (számomra) még szóban sem tudtad megindokolni, logikus következtetésekkel alátámasztani az állításodat. Addig amíg ezt nem teszed meg, képleteidet, görbéidet meg sem nézem. Minek. Logikátlan, hibás alapokon nyugvó állításnak nem kell képlet.
A Nap forgásperiódusa kezdetben ~3 óra volt, a szétröpülése határán.
Egy újabb állításod. Minek? Még az elõzõvel sem végeztünk. Megkérlek koncentrálj elõbb arra. Indokold meg szép kerek magyar mondatokkal, logikus módon, hogy miért nincsen sötét energia, miért nincsen sötét anyag szerinted.
Én egyébként hajlamos vagyok neked hinni. Tudom, hogy a tudománynak szüksége van nagy rejtélyekre, hogy kutatásait megindokolva pénzhez jusson. Nem esik nehezemre azt feltételezni, hogy az egész ciklotron kísérlet is erre kell. De feltételezni valamit, vagy tudni valamit két külön dolog. Nem vádaskodhatunk csak úgy vaktában. Állításod emiatt bizonyításra szorul.
Egy jótanács: Haladj szépen sorba! Az egymásból következõk elsõ tagját próbáld itt megindokolni. Jó, ha az eszedbe vésed, ha már az elsõt sem sikerül, akkora többire nincs is szükség.
Eddig (számomra) még szóban sem tudtad megindokolni, logikus következtetésekkel alátámasztani az állításodat. Addig amíg ezt nem teszed meg, képleteidet, görbéidet meg sem nézem. Minek. Logikátlan, hibás alapokon nyugvó állításnak nem kell képlet.
A Nap forgásperiódusa kezdetben ~3 óra volt, a szétröpülése határán.
Egy újabb állításod. Minek? Még az elõzõvel sem végeztünk. Megkérlek koncentrálj elõbb arra. Indokold meg szép kerek magyar mondatokkal, logikus módon, hogy miért nincsen sötét energia, miért nincsen sötét anyag szerinted.
Én egyébként hajlamos vagyok neked hinni. Tudom, hogy a tudománynak szüksége van nagy rejtélyekre, hogy kutatásait megindokolva pénzhez jusson. Nem esik nehezemre azt feltételezni, hogy az egész ciklotron kísérlet is erre kell. De feltételezni valamit, vagy tudni valamit két külön dolog. Nem vádaskodhatunk csak úgy vaktában. Állításod emiatt bizonyításra szorul.
Egy jótanács: Haladj szépen sorba! Az egymásból következõk elsõ tagját próbáld itt megindokolni. Jó, ha az eszedbe vésed, ha már az elsõt sem sikerül, akkora többire nincs is szükség.
#1458
"Ha így lenne, nem távolodna. Kivétel nélkül zuhanna."
A te logikád korlátolt.
A Nap forgásperiódusa kezdetben ~3 óra volt, a szétröpülése határán. Ma több, mint hatszáz óra. Óriási mértékü a forgási energia, amit gázbolygói kivetésére, és árapály távolítására fordított. A Naprendszer impulzusának már csak 200-ad része az övé, a nagyobb része a távolodó Jupiteré, és a Szaturnuszé.
Vagyis szörnyü hülyeség amirõl írsz.
Egyébként úgy írsz, mintha általánosan ismert lenne, hogy a bolygók a Naptól távolodnak (ráadásul a távolságukkal növekvõ "Hubble" sebességgel?)
Errõl elsõként én írtam. Küldj linket, hol olvashattál még róla, a Holdon kívûl, amelyrõl egyedül irják?
Hol olvastál stacioner pályákról, a szinkron pályán kivül? Pedig pl. a Deimos-1 ilyen, i=98 fok hajlásszögû pályán kering! Ha ismerik, miért titkolják?
Nem lehet úgy, hogy az elméleti fizikát ne kelljen vagy aljasnak, vagy hülyének vélni?
Gondolkodj tehát. Az unalmas akadémikus stilusodat pedig, amellyel marhaságokat szoktak örökérvényûsíteni, tartsd meg magadnak. Én azt és úgy irok, ahogy nekem tetszik.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1457
A többlet energia pedig az égitestek forgási és keringési energiájából származik, ami pl. helyzetivé, hõvé, relativ tömeggé, sebességivé, elektromágnesessé (pl. föld mágneses tér) alakul.
Ha így lenne, nem távolodna. Kivétel nélkül zuhanna. De mint tudjuk, nem ez történik. Nem csökken a forgási sebesség, viszont távolodik az égitest. Magyarázatod tehát nem jó. Nem magyarázza meg a többlet-energiát, hanem ellenkezõleg, energia-vesztést ír le.
Nem. A tudománynak igaza van. Ha többlet energia van, akkor azt azt elõidézõ erõ is létezik. Ezt keresik, s mivel nem találják, mivel láthatatlan, elnevezték sötét energiának. Szerintem ez így logikus.
Ja-igen, hagyd már ezt a gyerekes haragszást! Kit érdekel, hogy te indulatból, vagy ész által vezérelve írsz le valamit. Csak az számít, amit leírsz. Semmi más.
Ha így lenne, nem távolodna. Kivétel nélkül zuhanna. De mint tudjuk, nem ez történik. Nem csökken a forgási sebesség, viszont távolodik az égitest. Magyarázatod tehát nem jó. Nem magyarázza meg a többlet-energiát, hanem ellenkezõleg, energia-vesztést ír le.
Nem. A tudománynak igaza van. Ha többlet energia van, akkor azt azt elõidézõ erõ is létezik. Ezt keresik, s mivel nem találják, mivel láthatatlan, elnevezték sötét energiának. Szerintem ez így logikus.
#1456
Mégse bocsátok meg, de azért válaszolok!
Az elméletben szereplõ árapály sokféleképpen szórja szét az energiát, és annak révén vagy távolítja, vagy közelíti vagy stabil pályán tartja a testeket!
A stabil pályát nevezem USP-nek, amely egy krirérium pálya. A Clarke (szinkron) pályán keringõ mûholdak ilyenek. De ilyen a Deimos-1 mûhold is, ami pedig i~98 fok hajlásszögû pályán kering.
A földi geostacioner pálya is tehát csak egy az USP-k közül.
Ezt egy ennél tudományosabb fórumon is leirtam már, diagramot adva a mûholdak zuhanására, távolodására, és stagnálására, amelyet számtalan mûhold adattal teszteltem.
Valódi égimechanikai- kritérium hely tehát nem annyira az égitest közepe, sem a felülete, hanem inkább az USP kritérium pályája, vagy a zónája, ahol az döl el: idáig ami kering, az enyém, rám zuhan, onnan kezdve meg minden távolodik- hát menjen is a francba! Akár ha a Hold is lenne az! Erre a Hold évi 40 mm távolodásba kezdett...
(Ez elég nehéz téma, úgy gondolom, így könnyebben megérthetõ)
Mert a földi USP, pl. a geostacioner pálya ~42000 km-re van a Föld közepétõl.
A Napé: 20-30 Mkm, azon belül már minden visszazuhant, kivül meg távolodik.
De ahogyan csökken a forgássebessége- az USP-je is távolodik, és a közben furcsa dolgok történnek, ha pl. beéri, vagy túlhaladja a keringõ testeket.
Az univerzum tehát egyfajta árapály táncot jár. Most mindenki azt hiszi, hogy ha a partnerét egyszer már kidobta, az soha vissza se tér?
Hát ennyit a fizikáról, ami mit se tud az árapályról.
A többlet energia pedig az égitestek forgási és keringési energiájából származik, ami pl. helyzetivé, hõvé, relativ tömeggé, sebességivé, elektromágnesessé (pl. föld mágneses tér) alakul. Mert a Föld magját is az árapály dobálja. Erre vonatkozó számításokat is közlök mindjárt: jobbat nem érdemelsz!
Az elméletben szereplõ árapály sokféleképpen szórja szét az energiát, és annak révén vagy távolítja, vagy közelíti vagy stabil pályán tartja a testeket!
A stabil pályát nevezem USP-nek, amely egy krirérium pálya. A Clarke (szinkron) pályán keringõ mûholdak ilyenek. De ilyen a Deimos-1 mûhold is, ami pedig i~98 fok hajlásszögû pályán kering.
A földi geostacioner pálya is tehát csak egy az USP-k közül.
Ezt egy ennél tudományosabb fórumon is leirtam már, diagramot adva a mûholdak zuhanására, távolodására, és stagnálására, amelyet számtalan mûhold adattal teszteltem.
Valódi égimechanikai- kritérium hely tehát nem annyira az égitest közepe, sem a felülete, hanem inkább az USP kritérium pályája, vagy a zónája, ahol az döl el: idáig ami kering, az enyém, rám zuhan, onnan kezdve meg minden távolodik- hát menjen is a francba! Akár ha a Hold is lenne az! Erre a Hold évi 40 mm távolodásba kezdett...
(Ez elég nehéz téma, úgy gondolom, így könnyebben megérthetõ)
Mert a földi USP, pl. a geostacioner pálya ~42000 km-re van a Föld közepétõl.
A Napé: 20-30 Mkm, azon belül már minden visszazuhant, kivül meg távolodik.
De ahogyan csökken a forgássebessége- az USP-je is távolodik, és a közben furcsa dolgok történnek, ha pl. beéri, vagy túlhaladja a keringõ testeket.
Az univerzum tehát egyfajta árapály táncot jár. Most mindenki azt hiszi, hogy ha a partnerét egyszer már kidobta, az soha vissza se tér?
Hát ennyit a fizikáról, ami mit se tud az árapályról.
A többlet energia pedig az égitestek forgási és keringési energiájából származik, ami pl. helyzetivé, hõvé, relativ tömeggé, sebességivé, elektromágnesessé (pl. föld mágneses tér) alakul. Mert a Föld magját is az árapály dobálja. Erre vonatkozó számításokat is közlök mindjárt: jobbat nem érdemelsz!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1455
Összefoglalom. Egy égitest kering a másik körül. Mozgási energiája van, mégsem távolodik. Az elméletedben szereplõ árapály felemészti ezt energiát, az átalakul hõvé. Ebben az esetben idõvel belezuhanna, ütköznének. Szerinted mégsem ez történik. Pont az ellenkezõje. Többletenergiához jut, távolodik. Miért, honnan az energiatöbblet? Ne írj több képletet amíg ezt a súlyos ellentétet pár szóban fel nem oldod.
#1454
Az árapály modellt többször ismertettem már, és fogom még, ha igénylitek.
Az egyszerû modellbõl mégis igen lassan, több közelítésben jutottam el a következõ, az árapály munka meghatározására szolgáló már szintén egyszerû képlethez.
dE=P*Wk 1./
Itt
Wk=g*(Fi)*K...2./ m^2/s^2, amit a központi égitest "saját árapály potenciáljának" nevezek. Ebben g... m/s^2 a felszíni gyorsulása, K...m a kerülete, és (Fi) az árapály csatolási potenciál, amirõl még sokat szeretnék írni, mert új, nagyon fontos, gyakorlati disszipációs jellemzõ. Amelynek jellemzõ értékeit a Földre, a Napra, a galaxisokra meghatároztam.
A P viszont a két égitest forgási- keringési szituációjára jellemzõ, meglehetõsen bonyolultan felírható tényezõ, amelyet mûholdakra, ûrszondákra, égitestekre sikerrel teszteltem. Mindezt részben már leírtam a dolgozataimban.
Ezt a képletet szeretném alkalmazni a CERN-részecske csomagjára is, már alig várom, hogy egyikük a tányéromba repüljön!
Az egyszerû modellbõl mégis igen lassan, több közelítésben jutottam el a következõ, az árapály munka meghatározására szolgáló már szintén egyszerû képlethez.
dE=P*Wk 1./
Itt
Wk=g*(Fi)*K...2./ m^2/s^2, amit a központi égitest "saját árapály potenciáljának" nevezek. Ebben g... m/s^2 a felszíni gyorsulása, K...m a kerülete, és (Fi) az árapály csatolási potenciál, amirõl még sokat szeretnék írni, mert új, nagyon fontos, gyakorlati disszipációs jellemzõ. Amelynek jellemzõ értékeit a Földre, a Napra, a galaxisokra meghatároztam.
A P viszont a két égitest forgási- keringési szituációjára jellemzõ, meglehetõsen bonyolultan felírható tényezõ, amelyet mûholdakra, ûrszondákra, égitestekre sikerrel teszteltem. Mindezt részben már leírtam a dolgozataimban.
Ezt a képletet szeretném alkalmazni a CERN-részecske csomagjára is, már alig várom, hogy egyikük a tányéromba repüljön!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1453
Az árapály jellemzõen két test között értelmezhetõ, amelyek lehetnek nagyobb test alkalmasan szétválasztott részei.
Az univerzumban a fizikai testek soros, és párhuzamos keringési (mozgási) hierarchiába rendezõdnek.
A soros hierarchia fokaira jellemzõk a Tejút- Nap-Föld- Hold, a párhuzamosra pedig a bolygók egymás között.
Árapály bármelyikük, például egy porszem és a Nap között is felléphet.
Azonban a soros hierarchia esetén a kapcsolat folyamatos, ismétlõdõ, és tartós, a párhuzamos esetén pedig alkalomszerû. Mindez az árapály munka szempontjából meghatározó.
A különbözõ testek közötti árapálykapcsolat összegezhetõ.
Így például számítható az összes bolygónak a Napra kifejtett eredõ árapály hatása.
(Ezt el is végeztem 4,7 Mrd évre).
Elementárisan, csak két test árapály hatását vizsgálva egyiküket "központinak", a másikat "távolinak" kell tekintsük.
A távoli árapálya okoz a központin árapály munkát, amelynek eredõjeként jön létre távolodása, zuhanása, gyorsulásuk, lassulásuk.
Ráadásul ez a reláció megcserélhetõ, amitõl ugyanazon vizsgálat egészen más eredménnyel zárulhat.
Például az egyik relációban a központi közelíteni akarja a távolit, a másikban megfordítva.
Ilyenkor az eredõ hatást kell megkeresni, amelyek között gyakran több nagyságrendnyi a különbség.
Például a Föld árapálya a Napon igen nagy, emiatt a számításom szerint a Föld méter/év nagyságrendû távolodása történik a Naptól.
Ugyanakkor a Nap árapálya a Földre több nagyságrenddel kisebb, a Holdénak csupán a fele.
Mi mégis csak az utóbbiról tudunk, a nagyobbat pedig nem is mérjük?
Az univerzumban a fizikai testek soros, és párhuzamos keringési (mozgási) hierarchiába rendezõdnek.
A soros hierarchia fokaira jellemzõk a Tejút- Nap-Föld- Hold, a párhuzamosra pedig a bolygók egymás között.
Árapály bármelyikük, például egy porszem és a Nap között is felléphet.
Azonban a soros hierarchia esetén a kapcsolat folyamatos, ismétlõdõ, és tartós, a párhuzamos esetén pedig alkalomszerû. Mindez az árapály munka szempontjából meghatározó.
A különbözõ testek közötti árapálykapcsolat összegezhetõ.
Így például számítható az összes bolygónak a Napra kifejtett eredõ árapály hatása.
(Ezt el is végeztem 4,7 Mrd évre).
Elementárisan, csak két test árapály hatását vizsgálva egyiküket "központinak", a másikat "távolinak" kell tekintsük.
A távoli árapálya okoz a központin árapály munkát, amelynek eredõjeként jön létre távolodása, zuhanása, gyorsulásuk, lassulásuk.
Ráadásul ez a reláció megcserélhetõ, amitõl ugyanazon vizsgálat egészen más eredménnyel zárulhat.
Például az egyik relációban a központi közelíteni akarja a távolit, a másikban megfordítva.
Ilyenkor az eredõ hatást kell megkeresni, amelyek között gyakran több nagyságrendnyi a különbség.
Például a Föld árapálya a Napon igen nagy, emiatt a számításom szerint a Föld méter/év nagyságrendû távolodása történik a Naptól.
Ugyanakkor a Nap árapálya a Földre több nagyságrenddel kisebb, a Holdénak csupán a fele.
Mi mégis csak az utóbbiról tudunk, a nagyobbat pedig nem is mérjük?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1452
Tévedés azt hinni, hogy az általános árapály csupán a tömegvonzás egyik következménye, ahogyan azt sokan állítják.
Annál ugyanis sokkal több, mert nemcsak a gravitációt, hanem minden más kölcsönhatást is magába foglal, mert kiterjed a valós testek összes fizikai paraméterére, struktúrájára! A gravitáció többnyire csupán az elsõ tényezõ abban a kölcsönhatás- sorban, amely sorozatos átalakulások során energiadisszipációt okoz!
Ezért is jár hozzá az "általános" jelzõ. Az árapály pedig azért, mert történetileg nevezik így.
Az általános árapály emellett többnyire "forgástörvény" is, mert a testek forgási és keringési impulzusmomentumainak átrendezõdésével jár, amelynek egyenes következménye, és kísérõje a geometriai változás, a távolodás és közeledés, továbbá a gyorsulás és lassulás is. Amelyek közül most elõszeretettel csupán a távolodást emelik ki (Hubble törvény) holott az csupán egy szituatív jelenség- valamik, éppen most távolodnak még...
Ugyanakkor az árapály nem csak forgástörvény, mert "egyenes " pályákon haladó testek között is fellép.
A szituációtól függõen vannak erõtani, és energetikai hatásai.
Erõtani hatása pl. a Roche törési kritérium pálya.
Az energetikai hatásait azonban csak korlátozottan vizsgálják. Így például ismeretlen az általam USP (univerzális stacioner pálya) néven nevezett energetikai törési kritérium pálya, amelynek pl. a Mars általam feltételezett Phobos'Deimos kisholdja esett áldozatul.
Amelyet a Mars forgáslassulása révén távolodva kb USP 17-18000 km-re ért az utol, megolvasztotta a magját, és szétrobbantotta azt.
Most a Phobos zuhan, a Deimos pedig a marsi USP-n túl távolodik.
(A Naprendszer keletkezésének egyébként szerintem köze sincs a bohókás porbacsomósodási elmélethez.)
Amint látjátok, általában émelygésem van az elméleti fizika és csillagászat említett ágaival szemben.
Ami persze lehet kölcsönös.
Ugyanakkor elismerésem a mérnöki tudományokkal is gazdagított, gyakorlati ágaikkal szemben.
Amibõl láthatjátok, hogy nem vagyok megátalkodott tudomány ellenes.
Annál ugyanis sokkal több, mert nemcsak a gravitációt, hanem minden más kölcsönhatást is magába foglal, mert kiterjed a valós testek összes fizikai paraméterére, struktúrájára! A gravitáció többnyire csupán az elsõ tényezõ abban a kölcsönhatás- sorban, amely sorozatos átalakulások során energiadisszipációt okoz!
Ezért is jár hozzá az "általános" jelzõ. Az árapály pedig azért, mert történetileg nevezik így.
Az általános árapály emellett többnyire "forgástörvény" is, mert a testek forgási és keringési impulzusmomentumainak átrendezõdésével jár, amelynek egyenes következménye, és kísérõje a geometriai változás, a távolodás és közeledés, továbbá a gyorsulás és lassulás is. Amelyek közül most elõszeretettel csupán a távolodást emelik ki (Hubble törvény) holott az csupán egy szituatív jelenség- valamik, éppen most távolodnak még...
Ugyanakkor az árapály nem csak forgástörvény, mert "egyenes " pályákon haladó testek között is fellép.
A szituációtól függõen vannak erõtani, és energetikai hatásai.
Erõtani hatása pl. a Roche törési kritérium pálya.
Az energetikai hatásait azonban csak korlátozottan vizsgálják. Így például ismeretlen az általam USP (univerzális stacioner pálya) néven nevezett energetikai törési kritérium pálya, amelynek pl. a Mars általam feltételezett Phobos'Deimos kisholdja esett áldozatul.
Amelyet a Mars forgáslassulása révén távolodva kb USP 17-18000 km-re ért az utol, megolvasztotta a magját, és szétrobbantotta azt.
Most a Phobos zuhan, a Deimos pedig a marsi USP-n túl távolodik.
(A Naprendszer keletkezésének egyébként szerintem köze sincs a bohókás porbacsomósodási elmélethez.)
Amint látjátok, általában émelygésem van az elméleti fizika és csillagászat említett ágaival szemben.
Ami persze lehet kölcsönös.
Ugyanakkor elismerésem a mérnöki tudományokkal is gazdagított, gyakorlati ágaikkal szemben.
Amibõl láthatjátok, hogy nem vagyok megátalkodott tudomány ellenes.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1451
Elõször persze kellene olvasnom valamit a ciklotronokról, fõképpen a CERN-rõl. (jól jönne egy jó link, könyv stb...)
Mert a ciklotronban nem csak elektromosság és mágnesesség, de a gravitáció is (mégpedig az általam gondolt súlyos=tehetetlen tömeg ekvivalencia) jelen van. Errõl szerényen hallgatunk, holott az áltrel szerint a relatív tömeg a fénysebességhez közelítve igencsak megnõ!
Az elektronvolt az elektronvolt. De miféle fajta az a tömeg, ami növekedik? Olyan mint a többi? És ha igen, milyen a hatása? Van e árapálya annál az iszonyú sebességnél, ami a földre, vagy a berendezésre hat, és viszont, ahogy azok õreá hatnak? Mert hogy van, és pedig nem kicsi, abban tökéletesen biztos vagyok!
Létezik, hogy itt ez senkit se érdekel?
Természetesen létezik!
Létezik, hogy ez máshol is senkit se érdekel?
Természetesen az is.
Nahát, pontosan emiatt fogok én errõl (is) írni ide! Mert nem érdekel, hogy kit érdekel, és kit nem!
Mert a ciklotronban nem csak elektromosság és mágnesesség, de a gravitáció is (mégpedig az általam gondolt súlyos=tehetetlen tömeg ekvivalencia) jelen van. Errõl szerényen hallgatunk, holott az áltrel szerint a relatív tömeg a fénysebességhez közelítve igencsak megnõ!
Az elektronvolt az elektronvolt. De miféle fajta az a tömeg, ami növekedik? Olyan mint a többi? És ha igen, milyen a hatása? Van e árapálya annál az iszonyú sebességnél, ami a földre, vagy a berendezésre hat, és viszont, ahogy azok õreá hatnak? Mert hogy van, és pedig nem kicsi, abban tökéletesen biztos vagyok!
Létezik, hogy itt ez senkit se érdekel?
Természetesen létezik!
Létezik, hogy ez máshol is senkit se érdekel?
Természetesen az is.
Nahát, pontosan emiatt fogok én errõl (is) írni ide! Mert nem érdekel, hogy kit érdekel, és kit nem!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1450
brozy linkje azonban megfogta a képzeletem.
Mert a ciklotronok árapály hatásával még egyáltalán nem foglalkoztam, holott a legérdekesebb , ami csak létezhet! Ehhez tehát fel fogom írni az árapály munka képletét, és olyan számításokat végzek majd itt, amelyet egyetlen csillagász, vagy fizikus se tett meg! Mert Einstein se foglalkozott az árapállyal annak rendje módja szerint. Sok mindennel, de azzal nem. Abból pedig látni fogjátok...(hogy mit, még én se tudhatom!)
De a "ciklotron árapály", ami a részecske csomag, és a sok ezer tonnás körív, na meg a föld között is kialakul, igazi csemege kellene, hogy legyen!
Mert az is!
Mert a ciklotronok árapály hatásával még egyáltalán nem foglalkoztam, holott a legérdekesebb , ami csak létezhet! Ehhez tehát fel fogom írni az árapály munka képletét, és olyan számításokat végzek majd itt, amelyet egyetlen csillagász, vagy fizikus se tett meg! Mert Einstein se foglalkozott az árapállyal annak rendje módja szerint. Sok mindennel, de azzal nem. Abból pedig látni fogjátok...(hogy mit, még én se tudhatom!)
De a "ciklotron árapály", ami a részecske csomag, és a sok ezer tonnás körív, na meg a föld között is kialakul, igazi csemege kellene, hogy legyen!
Mert az is!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1449
brozy felé mérlegelem a megbocsátást. qetuolnak pedig nehezemre esik még leirni is: (húh, erõszakkal erõltetem a billentyûzetet, de nehéz volt, alig sikerült...): köszönet a szép fotókért! Nem merem még kommentálni se õket, nehogy abbahagyja, mert ténylegesen ez illik a topikba.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1448
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1447
Csak nekem engedjék meg, hogy közölhessem a gondolataimat tudományos folyóiratokban, amelyek a snasz árapályról szólnak, ami csupán a valóság.
Komoly tudományos folyóiratban te soha nem fogsz publikálni semmit ezzel a hozzáállással. Csak nem képzeled, hogy engedik lebuktatni magukat? Ha bebizonyítod, hogy hagyományos fizikai modell is megválaszolható a sötét anyag/energia nélküli univerzum problematikája, akkor oda lenne a legnagyobb pénzforrásuk. Kiderülne a szélhámosság. Ezt neked nem fogják megengedni.
Nemhogy azon járna az eszed, hogy a sötét anyag, a sötét terrorizmus, a sötét üvegházhatás és a sötét egyéb mellet egy sokadik sötétet is kitalálj. De piszok tudományos köntösût ám! Akkor kapnál teret. Ömlene a pénz, ömlengenének a hallgatók, õrjöngenének a valódi tudósok. Szóval minden rendben lenne. Miért nem ezen agyalsz?
Komoly tudományos folyóiratban te soha nem fogsz publikálni semmit ezzel a hozzáállással. Csak nem képzeled, hogy engedik lebuktatni magukat? Ha bebizonyítod, hogy hagyományos fizikai modell is megválaszolható a sötét anyag/energia nélküli univerzum problematikája, akkor oda lenne a legnagyobb pénzforrásuk. Kiderülne a szélhámosság. Ezt neked nem fogják megengedni.
Nemhogy azon járna az eszed, hogy a sötét anyag, a sötét terrorizmus, a sötét üvegházhatás és a sötét egyéb mellet egy sokadik sötétet is kitalálj. De piszok tudományos köntösût ám! Akkor kapnál teret. Ömlene a pénz, ömlengenének a hallgatók, õrjöngenének a valódi tudósok. Szóval minden rendben lenne. Miért nem ezen agyalsz?
#1446
Megharagudtam rád, neked nem mondom el! Most rászúrtál a sompolygásra!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1445
Végig néztem a linket.
És megragadott a hangulata! A hallgatók csillogó szeme, boldog tekintete, ifjak, öregek, igen, a kvarkok, a hadronok, a 11. dimenzió, a lajtorja az ég felé!
Hát nem csodás? Ó ha én is, én is köztetek lehetnék, szép tudós vitézek, aranyos leventék, akár WC-s néniként is, egy a 2500 közül, akik hamarosan lehet, hogy 25000 -en lesznek!
A Higgs bozon is meglesz, meg még vagy millió részecske, ahogyan mélyülünk egyre mélyebbre, a Big- Bangba, aminek köze sincs az univerzumunk keletkezéséhez.
És persze a memória, a web, a gyógyászat is mind- mind fejlõdik vele!
Mindez nagyon jó, és szükséges, a szemeknek meg csillognia kell a jövõben is.
Már a hófehérke mesétõl a sötét árnyékvilágig, kell ez!
Csak nekem engedjék meg, hogy közölhessem a gondolataimat tudományos folyóiratokban, amelyek a snasz árapályról szólnak, ami csupán a valóság.
És megragadott a hangulata! A hallgatók csillogó szeme, boldog tekintete, ifjak, öregek, igen, a kvarkok, a hadronok, a 11. dimenzió, a lajtorja az ég felé!
Hát nem csodás? Ó ha én is, én is köztetek lehetnék, szép tudós vitézek, aranyos leventék, akár WC-s néniként is, egy a 2500 közül, akik hamarosan lehet, hogy 25000 -en lesznek!
A Higgs bozon is meglesz, meg még vagy millió részecske, ahogyan mélyülünk egyre mélyebbre, a Big- Bangba, aminek köze sincs az univerzumunk keletkezéséhez.
És persze a memória, a web, a gyógyászat is mind- mind fejlõdik vele!
Mindez nagyon jó, és szükséges, a szemeknek meg csillognia kell a jövõben is.
Már a hófehérke mesétõl a sötét árnyékvilágig, kell ez!
Csak nekem engedjék meg, hogy közölhessem a gondolataimat tudományos folyóiratokban, amelyek a snasz árapályról szólnak, ami csupán a valóság.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1444
Na-jó, akkor mondd el amennyiben akarod. Elolvasom!
#1443
Ez Carducci híres mondása, hogy aki x szóval nem tud elmondani valamit, az egyéb aljasságokra is képes.
Az x helyébe mindenki mást ír.
Leonardo da Vinci ezzel szembe leszólta azokat, akik kellõképpen nem magyarázzák el a dolgokat!
Neki adok igazat.
A nickedbõl ítélve Rozi lehetsz. Ezért, mint hölgyhöz, udvarias leszek, és megkérlek, hogy ne tegyél fel a továbbiakban értelmetlen kérdéseket!
A dolgozataimat pedig, ahol ez 5>x mondatban le van írva, nem küldöm el, ne félj...
Az x helyébe mindenki mást ír.
Leonardo da Vinci ezzel szembe leszólta azokat, akik kellõképpen nem magyarázzák el a dolgokat!
Neki adok igazat.
A nickedbõl ítélve Rozi lehetsz. Ezért, mint hölgyhöz, udvarias leszek, és megkérlek, hogy ne tegyél fel a továbbiakban értelmetlen kérdéseket!
A dolgozataimat pedig, ahol ez 5>x mondatban le van írva, nem küldöm el, ne félj...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1442
Én ugyanis tudom, bizonyítottam, le is írtam azt, hogy azt a 96 %-ot az általános árapály is helyettesítheti!
Valóban? Ez érdekes. El tudod mondani 5 mondatban, hogy ez hogyan lehet?
Valóban? Ez érdekes. El tudod mondani 5 mondatban, hogy ez hogyan lehet?
#1441
Azért még egyszer meghallgattam odáig, pedig meglehetõsen unalmas. És még sokszor meghallgatom, annyira élvezem! Mert lehet hogy tényleg olyan okos vagyok? Nagy felelõsség!
Õ ugyanis többször kifejti, "hogy nem tudjuk" ami részérõl igen érett gondolkodásra, és egyuttal képzetlenségére is utal, pl. az általános árapály területén.
Mindez azonban Einstein profiljával együtt, (meg hogy még õ sem tudta), olyan mély benyomást tett rád, (talán ott is ültél), hogy egybõl rájöttél, arra, hogy bizonyára én se tudom?
Sajnos, tévedtél. Én ugyanis tudom, bizonyítottam, le is írtam azt, hogy azt a 96 %-ot az általános árapály is helyettesítheti! Most pedig jól figyelj, mert te kérdezted így: az van a "sötétség" helyett! Most már harmadszor válaszoltam. Egy ráadás jár neked is, nekem is.
Õ ugyanis többször kifejti, "hogy nem tudjuk" ami részérõl igen érett gondolkodásra, és egyuttal képzetlenségére is utal, pl. az általános árapály területén.
Mindez azonban Einstein profiljával együtt, (meg hogy még õ sem tudta), olyan mély benyomást tett rád, (talán ott is ültél), hogy egybõl rájöttél, arra, hogy bizonyára én se tudom?
Sajnos, tévedtél. Én ugyanis tudom, bizonyítottam, le is írtam azt, hogy azt a 96 %-ot az általános árapály is helyettesítheti! Most pedig jól figyelj, mert te kérdezted így: az van a "sötétség" helyett! Most már harmadszor válaszoltam. Egy ráadás jár neked is, nekem is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1440
Kétszer leírtam a helyes, mértéktartó választ. Hogy mi az, amit nem fogadok el sötét anyagnak, és energiának, az árapály helyett.
Ezután nem érdekel, mit irogatsz.<#integet2>
Ezután nem érdekel, mit irogatsz.<#integet2>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1439
"Valakinek már elküldtem, neked is szívesen elküldeném."
Köszönöm, de nem kell. Van elég tanulnivalóm anélkül is. Megjegyzem nem válaszoltál érdemben a beírásomra. Emiatt én sem érzem kötelességemnek, hogy érdemben írjak választ neked. Megkérlek (ha van annyi idõd) olvasd el légy-szíves még egyszer azt a néhány mondatot, illetve azt a három percet abból a filmbõl amit belinkeltem külön a te kedvedért. Aztán válaszolj nekem érdemben. Ha nem tisztelsz meg ezzel, másodszor sem, végérvényesen levonom a konzekvenciát. <#wave>
Köszönöm, de nem kell. Van elég tanulnivalóm anélkül is. Megjegyzem nem válaszoltál érdemben a beírásomra. Emiatt én sem érzem kötelességemnek, hogy érdemben írjak választ neked. Megkérlek (ha van annyi idõd) olvasd el légy-szíves még egyszer azt a néhány mondatot, illetve azt a három percet abból a filmbõl amit belinkeltem külön a te kedvedért. Aztán válaszolj nekem érdemben. Ha nem tisztelsz meg ezzel, másodszor sem, végérvényesen levonom a konzekvenciát. <#wave>
#1438
Szerintem a "fizika" belemászott egy kelepcébe, a deklarált sötétségeivel, és most tulajdonképpen hálás szeretne lenni nekem, hogy ezt felmutatom, és segítek õt kivezetni belõle!
Erre ti meg hogyan viselkedtek?
Nem féltek, hogy a tudomány dühös lesz rátok?
Erre ti meg hogyan viselkedtek?
Nem féltek, hogy a tudomány dühös lesz rátok?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1437
Dolgozok egy 200 oldalas fizika könyvön.
Megirtam két dolgozatot:
1. A flyby anomálikról, ebben van a Hubble effektus árapály magyarázata.
2. A galaxisok rotációs sebesség eltéréséröl.
Még négy, árapály dolgozathoz gyüjtök anyahgot, pl. a mûholdak zuhanása, távolodása, a Naprendszer keletkezése és árapály távolodása, stb.
Aki velem vitatkozni akar, tegye lehetõvé, hogy publikáljam, vagy kérje el véleményezésre.
Elegem van abból, hogy itt csak külföldrõl érkezõ szellemi árura van befogadó képesség. Nincs kedvem, nem is tudnék újra indítani máshol.
Sokan írják: publikálni, küzdeni kell. Azt teszem.
Megirtam két dolgozatot:
1. A flyby anomálikról, ebben van a Hubble effektus árapály magyarázata.
2. A galaxisok rotációs sebesség eltéréséröl.
Még négy, árapály dolgozathoz gyüjtök anyahgot, pl. a mûholdak zuhanása, távolodása, a Naprendszer keletkezése és árapály távolodása, stb.
Aki velem vitatkozni akar, tegye lehetõvé, hogy publikáljam, vagy kérje el véleményezésre.
Elegem van abból, hogy itt csak külföldrõl érkezõ szellemi árura van befogadó képesség. Nincs kedvem, nem is tudnék újra indítani máshol.
Sokan írják: publikálni, küzdeni kell. Azt teszem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1436
Nagyon köszönöm a linket, egy részét megnéztem már, és végig nézem.
Ha nem szükséges, nem gunyolódóm én sem. Csakhogy szó van benne egy erdélyi tudósról, aki Laurence elõtt leírta a ciklotront, és akinek a publikációját nem fogadták el. Pedig õ németül irta. Az én magyarul irt dolgozatom ugyan ki fogadná el?
Hát nem röhejes? Valakinek már elküldtem, neked is szívesen elküldeném.
Mert az sem egyszerû, hogy mit kifogásolok? Már próbáltam magyarázni.
Mert sötét anyagnak sok minden nevezhetõ, és sötét energiának is.
Van olyasmi, amire én is rábólinthatnék, mondván: igen- ez szerintem is nevezhetõ sötét anyagnak, és energiának, ha nincs jobb elnevezés rá.
Azonban konkrétan az, ami az elõadásban elhangzott, hogy a galaxisok rotációs sebessége, az univerzum tágulása stb: ezek téveszméi a tudománynak, amelyek alaptalan alapján alapulnak!
És ez akkor is így van, ha egy nagyon tanult ember nagyon sok tátott szájúnak magyarázza el.
A dolgozatbot, amit magyarul arról írtam, hogy mindennek az oka az általános árapály nem fogadják el! De nem ez a szörnyûbb, hanem az, hogy titeket se érdekel, ti se fogadjátok el.
Egyébként figyeld meg: a kisérõ szövegben alig esik szó fizikai eredményekrõl, csak gyógyászatról, errõl- arról. Az is persze nagy szó. Azonban maguk se hisznek benne, az a nagyobb baj.
Ha nem szükséges, nem gunyolódóm én sem. Csakhogy szó van benne egy erdélyi tudósról, aki Laurence elõtt leírta a ciklotront, és akinek a publikációját nem fogadták el. Pedig õ németül irta. Az én magyarul irt dolgozatom ugyan ki fogadná el?
Hát nem röhejes? Valakinek már elküldtem, neked is szívesen elküldeném.
Mert az sem egyszerû, hogy mit kifogásolok? Már próbáltam magyarázni.
Mert sötét anyagnak sok minden nevezhetõ, és sötét energiának is.
Van olyasmi, amire én is rábólinthatnék, mondván: igen- ez szerintem is nevezhetõ sötét anyagnak, és energiának, ha nincs jobb elnevezés rá.
Azonban konkrétan az, ami az elõadásban elhangzott, hogy a galaxisok rotációs sebessége, az univerzum tágulása stb: ezek téveszméi a tudománynak, amelyek alaptalan alapján alapulnak!
És ez akkor is így van, ha egy nagyon tanult ember nagyon sok tátott szájúnak magyarázza el.
A dolgozatbot, amit magyarul arról írtam, hogy mindennek az oka az általános árapály nem fogadják el! De nem ez a szörnyûbb, hanem az, hogy titeket se érdekel, ti se fogadjátok el.
Egyébként figyeld meg: a kisérõ szövegben alig esik szó fizikai eredményekrõl, csak gyógyászatról, errõl- arról. Az is persze nagy szó. Azonban maguk se hisznek benne, az a nagyobb baj.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1435
Jaj brozy, megnéztelek, hát csupa minusz vagy! Ott van a neved mellett! Még nálam is rosszabbul áll a szénád! Beszéljük meg tehát, hogy te nekem, én meg neked mindig plusszat adunk, meg hogy kinek még. Mert így megy ez a tudományokban is, csakis így gyõzhetjük le a képmutató hazugot! Mert ott is az nyer, akire többen hivatkoznak (a tudomány meg veszít).
Ugyebár azonban itt nincs szó titkos összeesküvésrõl, mint egy fércelt szerelmes film végén...
Mert a tudományoknak is szüksége van új, "kívánatos" gondolatokra, hogy mint intézmény, a "rokonaival" kövérre hizlalhassa magát. Aki nem tud olyat kitalálni, mint a nagy sötétség, menjen a fenébe!
Így megy végbe a tudományokba is az anti-evolució.
De ma már a végletekig elment, új játszmát kellene indítani, több hozzáértõvel.
Ugyebár azonban itt nincs szó titkos összeesküvésrõl, mint egy fércelt szerelmes film végén...
Mert a tudományoknak is szüksége van új, "kívánatos" gondolatokra, hogy mint intézmény, a "rokonaival" kövérre hizlalhassa magát. Aki nem tud olyat kitalálni, mint a nagy sötétség, menjen a fenébe!
Így megy végbe a tudományokba is az anti-evolució.
De ma már a végletekig elment, új játszmát kellene indítani, több hozzáértõvel.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#1434
Ugyan már, te!
Hiszen pont azt imádom az egészben, hogy nem vagyok nagy tudós, és hogy nem kell elvágólag viselkedjem! Elmondhatom amit gondolok, (mert gondolkodhatok), nem kell kórusban vonítsak. És hogy téged is elküldhetlek a francba, ha arra rászolgálsz. De most irulhatsz- pirulhatsz, mert dícsérlek a szép fotókért, és ezzel lejáratlak a többi troll elõtt! Hogy pedig ki is közösítsenek (normálisnak minõsítve!), azt állítom, hogy igazán jó nicktársam is vagy. Csak így tovább!
A fizikát meg nem tudom alapjaiban megdönteni, mert pontosan azt állítom, hogy az nincs neki!
Nosza, csináljuk meg, mondom én!
De hiszen éppen azt csináljuk, csak kissé rendhagyóan? Egyelõre kölcsönös akadémiai tiszteletadás nélkül. De mégis az lesz, majd meglátod!
Furán kezdõdik, az igaz, de jobb lesz!
Hiszen pont azt imádom az egészben, hogy nem vagyok nagy tudós, és hogy nem kell elvágólag viselkedjem! Elmondhatom amit gondolok, (mert gondolkodhatok), nem kell kórusban vonítsak. És hogy téged is elküldhetlek a francba, ha arra rászolgálsz. De most irulhatsz- pirulhatsz, mert dícsérlek a szép fotókért, és ezzel lejáratlak a többi troll elõtt! Hogy pedig ki is közösítsenek (normálisnak minõsítve!), azt állítom, hogy igazán jó nicktársam is vagy. Csak így tovább!
A fizikát meg nem tudom alapjaiban megdönteni, mert pontosan azt állítom, hogy az nincs neki!
Nosza, csináljuk meg, mondom én!
De hiszen éppen azt csináljuk, csak kissé rendhagyóan? Egyelõre kölcsönös akadémiai tiszteletadás nélkül. De mégis az lesz, majd meglátod!
Furán kezdõdik, az igaz, de jobb lesz!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!