2012-ben két nap ragyog majd az égen?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#92
Egy arcátlan hazudozó vagy, vagyis nagyjából annyira halvány mint azt tőled megszokhattuk. Most olyan 1.65 körül talán visszapattan. Még az általad felsoroltak sem érik el ezt a szintet.
Ergo, eddig nem volt ilyen halvány. Mint te.
Ergo, eddig nem volt ilyen halvány. Mint te.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#91
A fénygörbén jól látható, hogy már az előző télen is jelentősen elhalványodott a csillag, néhány hónap alatt közel 1,0 magnitúdóig csökkent le a fénye, s tavaly december elejéig is nagyjából hasonló ütemben halványodott, csak most egy picivel halványabb lett.
Ha a történelmi adatok között kutakodunk, akkor kiderül, hogy a XIX. században több csillagász is észlelte 1,2 magni körülinek a Betelgeuzét: John Herschel 1836-ban és 1839-ben, Argelander 1842-ben, Baxendell 1881-ben. Az ATEL 13365. számában Guinan és munkatársai arról számolnak be, hogy a karácsony előtti napokra (vagyis két héttel ezelőttre) az alfa Ori fényessége 1,29V magnitúdóig csökkent, ami a fotoelektromos mérések megkezdése óta az eddigi leghalványabb érték. Ugyanakkor Guinanék azt is megjegyzik, hogy Joel Stebbins 1926/27 telén 1,25V fényességűnek mérte a csillagot. Az AAVSO vizuális észleléseken alapuló régi fénygörbéjén pedig az is látható, hogy 1940/41 telén, valamint 1945 és 1947 között többször is 1,3-1,5 magnitúdó körüli minimumfényességet ért el, vagyis nagyjából annyira halvány volt mint most. Jeremy Shears (BAA/VSS) pedig azt írja – valószínűleg brit vizuális észlelések alapján –, hogy az 1970-es évek végén ért el 1,5 magnitúdót az alfa Ori.
Tehát nem igaz, hogy nem volt ilyen halvány régen. Annyira hülye vagy, hogy az már félelmetes.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.02.08. 09:26:59
Ha a történelmi adatok között kutakodunk, akkor kiderül, hogy a XIX. században több csillagász is észlelte 1,2 magni körülinek a Betelgeuzét: John Herschel 1836-ban és 1839-ben, Argelander 1842-ben, Baxendell 1881-ben. Az ATEL 13365. számában Guinan és munkatársai arról számolnak be, hogy a karácsony előtti napokra (vagyis két héttel ezelőttre) az alfa Ori fényessége 1,29V magnitúdóig csökkent, ami a fotoelektromos mérések megkezdése óta az eddigi leghalványabb érték. Ugyanakkor Guinanék azt is megjegyzik, hogy Joel Stebbins 1926/27 telén 1,25V fényességűnek mérte a csillagot. Az AAVSO vizuális észleléseken alapuló régi fénygörbéjén pedig az is látható, hogy 1940/41 telén, valamint 1945 és 1947 között többször is 1,3-1,5 magnitúdó körüli minimumfényességet ért el, vagyis nagyjából annyira halvány volt mint most. Jeremy Shears (BAA/VSS) pedig azt írja – valószínűleg brit vizuális észlelések alapján –, hogy az 1970-es évek végén ért el 1,5 magnitúdót az alfa Ori.
Tehát nem igaz, hogy nem volt ilyen halvány régen. Annyira hülye vagy, hogy az már félelmetes.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.02.08. 09:26:59
#90
Hasonlíccsá vazze,
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#89
Igen az van ott, arról kell leolvasni az értékeket, és összehasonlítani az elmúlt hónappal, hogy kiderüljön ami írtál az egy baromság. Igen, te vagy primitív demagóg. Nem mindegy.
#88
Az utóbbi 50 év fényváltozásai vannak a zöld grafikonon bazze, vak vagy góg?
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#87
Igen, csak a régebbi adatok vannak rajta, amiről leolvashatod a magnitudó értékét. Két számot kellene összehasonlítani, ugyanis ezért linkeltem be a régebbi magnitudó értékeket, hogy összehasonlíthasd a legutóbbi hónappal. Az, hogy te erre képtelen vagy, mert nincs egymás mellett, az nem relevancia kérdése, és főleg nem letagadása a mostani adatoknak. Ez primitív demagógia a részedről.
#86
Hát ha nem szoktad megnézni amit küldök akkor nem csoda ha bámulsz mint a borjú.. A te grafikonod (= 1911-2001) nem releváns mert nincs rajta az utolsó hónap. Tudod, a legutóbbi hónap az utolsó. Név szerint a 2020 januári hónap.
A 1965-től 2020 jan 29-ig tartó időszak Betelgeuse fényváltozásait összegező grafikont tettem be neked.
Éppen csak az utolsó hónapot akarod letagadni, ahol drámaian esik a csillag fényessége ami fényeskedik nekünk.
Az utolsó hónap az idei január, a gyk.
A 1965-től 2020 jan 29-ig tartó időszak Betelgeuse fényváltozásait összegező grafikont tettem be neked.
Éppen csak az utolsó hónapot akarod letagadni, ahol drámaian esik a csillag fényessége ami fényeskedik nekünk.
Az utolsó hónap az idei január, a gyk.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#85
1836 óta. Bocs. Másrészt milyen hónap van letagadva? Miről beszélsz te meg?
#84
Ha, ha, 1965-től a mai napig csak a legutóbbi egy hónapot kellene valahogy letagadni:
V sávban:
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgv.jpg
V (zöld) és B (kék csillag) sávban:
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgvb.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.29. 09:31:33
V sávban:
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgv.jpg
V (zöld) és B (kék csillag) sávban:
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgvb.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.29. 09:31:33
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#83
Ez a kijelentésed tényszerűen nem igaz!
Az a helyzet, hogy az ilyen félszabályos változóknál teljesen normális, hogy hullámzik a fényességük: időnként fényesebbek, máskor halványabbak. Jó, de hát most olyan hirtelen elhalványodott, és még sosem volt ilyen halvány, nem? Nos, akkor nézzük meg jobban, hogyan is viselkedett a Betelgeuze az elmúlt hónapokban!
A fénygörbén jól látható, hogy már az előző télen is jelentősen elhalványodott a csillag, néhány hónap alatt közel 1,0 magnitúdóig csökkent le a fénye, s tavaly december elejéig is nagyjából hasonló ütemben halványodott, csak most egy picivel halványabb lett.
Ha a történelmi adatok között kutakodunk, akkor kiderül, hogy a XIX. században több csillagász is észlelte 1,2 magni körülinek a Betelgeuzét: John Herschel 1836-ban és 1839-ben, Argelander 1842-ben, Baxendell 1881-ben. Az ATEL 13365. számában Guinan és munkatársai arról számolnak be, hogy a karácsony előtti napokra (vagyis két héttel ezelőttre) az alfa Ori fényessége 1,29V magnitúdóig csökkent, ami a fotoelektromos mérések megkezdése óta az eddigi leghalványabb érték. Ugyanakkor Guinanék azt is megjegyzik, hogy Joel Stebbins 1926/27 telén 1,25V fényességűnek mérte a csillagot. Az AAVSO vizuális észleléseken alapuló régi fénygörbéjén pedig az is látható, hogy 1940/41 telén, valamint 1945 és 1947 között többször is 1,3-1,5 magnitúdó körüli minimumfényességet ért el, vagyis nagyjából annyira halvány volt mint most. Jeremy Shears (BAA/VSS) pedig azt írja – valószínűleg brit vizuális észlelések alapján –, hogy az 1970-es évek végén ért el 1,5 magnitúdót az alfa Ori.
Betelgeuse
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.01.29. 06:30:20
Az a helyzet, hogy az ilyen félszabályos változóknál teljesen normális, hogy hullámzik a fényességük: időnként fényesebbek, máskor halványabbak. Jó, de hát most olyan hirtelen elhalványodott, és még sosem volt ilyen halvány, nem? Nos, akkor nézzük meg jobban, hogyan is viselkedett a Betelgeuze az elmúlt hónapokban!
A fénygörbén jól látható, hogy már az előző télen is jelentősen elhalványodott a csillag, néhány hónap alatt közel 1,0 magnitúdóig csökkent le a fénye, s tavaly december elejéig is nagyjából hasonló ütemben halványodott, csak most egy picivel halványabb lett.
Ha a történelmi adatok között kutakodunk, akkor kiderül, hogy a XIX. században több csillagász is észlelte 1,2 magni körülinek a Betelgeuzét: John Herschel 1836-ban és 1839-ben, Argelander 1842-ben, Baxendell 1881-ben. Az ATEL 13365. számában Guinan és munkatársai arról számolnak be, hogy a karácsony előtti napokra (vagyis két héttel ezelőttre) az alfa Ori fényessége 1,29V magnitúdóig csökkent, ami a fotoelektromos mérések megkezdése óta az eddigi leghalványabb érték. Ugyanakkor Guinanék azt is megjegyzik, hogy Joel Stebbins 1926/27 telén 1,25V fényességűnek mérte a csillagot. Az AAVSO vizuális észleléseken alapuló régi fénygörbéjén pedig az is látható, hogy 1940/41 telén, valamint 1945 és 1947 között többször is 1,3-1,5 magnitúdó körüli minimumfényességet ért el, vagyis nagyjából annyira halvány volt mint most. Jeremy Shears (BAA/VSS) pedig azt írja – valószínűleg brit vizuális észlelések alapján –, hogy az 1970-es évek végén ért el 1,5 magnitúdót az alfa Ori.
Betelgeuse
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.01.29. 06:30:20
#82
Úgy tűnik elég rendesen zuhan össze, a fényessége sohanemlátott mélységekben és tél van. Egyébként minket az érint hány órakor villan.
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelg.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.28. 18:58:14
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelg.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.28. 18:58:14
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#81
Az összes információink a csillagról idejutó fénybõl származik, ebbõl a szempontból kb tökmindegy, milyen messze van vagy mivel nézzük.
Ha nálunk most egy év múlva tuti robbanónak látszana a 640 éves fény alapján és úgy is tenne, akkor jövõre látnánk.
A távolság csak a minket érõ hatások mértékébe számít, illetve abba, hogy a fénynél lassabban terjedõ hatások milyen késéssel érnek ide a megfigyelés után.
De duplamindegy, mert "a 'hamarosan' azonban csillagászati idõskálán értendõ, vagyis körülbelül egymillió év múlva következik be".
Ha nálunk most egy év múlva tuti robbanónak látszana a 640 éves fény alapján és úgy is tenne, akkor jövõre látnánk.
A távolság csak a minket érõ hatások mértékébe számít, illetve abba, hogy a fénynél lassabban terjedõ hatások milyen késéssel érnek ide a megfigyelés után.
De duplamindegy, mert "a 'hamarosan' azonban csillagászati idõskálán értendõ, vagyis körülbelül egymillió év múlva következik be".
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#80
Egy apró kérdés: -ha 2012-ben robban fel, és valóban 640 fényévre van, akkor csak 640 év mulva az az 2652-ben tudjuk megnézni... -ha viszont 2012-ben látjuk majd, akkor már 1372-ben felrobbant szegény (béke poraira) Mindenképpen 640 év szükséges ahoz, hogy szabad szemmel láthassuk... Persze egy ûrteleszkóppal hamarabb észlelhetõ. A saját napunk fényét is megközelitõleg 8 perc késleltetéssel látjuk.
Szóval, hogy is van ez ???
Szóval, hogy is van ez ???
#79
A fenti cikket és a linkedet csak úgy tudnám összekapcsolni, hogy ha megfigyeljük az eseményt, akkor egyenletesen barnulunk le, ha nem, akkor meg csíkosra 😊
#78
Nem baj, csak nyáron robbanjon, akkor csak a déli félgömbön látszik. Azt meg pont leszarjuk.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#77
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#76
A macskára visszatérve,ha pontos akarok lenni,az csak egy elméleti kisérlet,sohasem végéztek el.Így nem volt állatkínzás.
Schrödinger macskája
Schrödinger macskája
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#75
Na az már jó jel!
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#74
.....pedig cicád állapotára való tekintettel fejbeverhetted volna magad egy téglával még mielõtt más is megtudta hogy elhalálozott,hátha az segit...<#vigyor2>
#73
épp folyik ki az agyam a fülemen <#conf>
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#71
2012-ben harom nap és két vagina ragyog majd az égen?
"Mindez badarság".
Akár így is be lehetett volna röffenteni a cikket.Még nagyobb lett volna a klikk párbaj (csak 1 tipp).
"Mindez badarság".
Akár így is be lehetett volna röffenteni a cikket.Még nagyobb lett volna a klikk párbaj (csak 1 tipp).
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#70
Van a wikipedia szócikke a Betelgeuseról, abban ez a rész: "Az utóbbi 15 évben, 1993-tól azonban fokozatos összehúzódáson ment keresztül, átmérõje 15%-kal lett kevesebb, mint az interferométeres mérések kezdetén, ami nem zárja ki, hogy a nem túl távoli jövõben szupernóva váljon belõle." Mivel egy szuperóriás csillagról van szó (átmérõje valahol a Szaturnusz pályának átmérõje környékén van) az összeomlása (ami ugye megelõzi a szupernóvává válást) sem egyik napról a másikra megy. Ha '93 óta 15%-ot veszített az átmérõjébõl, és ez nem csak egy aktuális összehúzódás amit kitágulás fog követni, valamint figyelembe vesszük, hogy a gravitáció távolságfüggõ - azaz közelebbrõl erõsebb - akkor ez az összehúzódás gyorsulhat. Azaz könnyen lehet, hogy még a mi életünkben bekövetkezik a robbanás. Illetve, hogy az okoskodók ne kössenek belém, a mi életünkben ideérhet a robbanás fénye, hiszen ha ideér, akkor a robbanás már bekövetkezett.
Én örülnék egy ilyen égi látványosságnak, az lenne a jó, ha télen következne be, mert a téli égbolton (éjszaka) biztosan jobban mutatna mint a nyárin (nappal).
Én örülnék egy ilyen égi látványosságnak, az lenne a jó, ha télen következne be, mert a téli égbolton (éjszaka) biztosan jobban mutatna mint a nyárin (nappal).
#69
Ez hatalmaaaaaaaas! basszus, kibõvült a világképem, köszi! 😄
#68
Nézd, úgy gondolom (nem vagyok csillagász én se), hogy ha elegendõen nagy számú megfigyelést végeznek (csillag meg van bõven az égen), akkor statisztikai módszerekkel azért lehet következtetni egy csillag várható viselkedésére. Igen, teljesen igazad van abban, hogy nagyon a modern csillagászat eléggé fiatal tudományág, de ahogy a technika fejlõdik, ugyanannyi idõ alatt több megfigyelést lehet véghez vinni (modernebb eszközök, eljárások stb), így egyre több infót kapunk.
Azon meg teljesen felesleges filozofálgatni, hogy mikor fog felrobbanni. Nem tudják, csillagászati értelemben mondták, hogy a közeljövõben. Az meg nem holnap, vagy a mi életünkben. Ha kellõ ismeretünk lenne, akkor talán néhány száz éves eltéréssel talán megjósolható lenne. Azt se tudja senki, hogy a napunk életében évre pontosan mikor jön el az a "pillanat" amikor belép az életének a következõ fázisába. Pedig vizsgálják, de mégse ismerték meg / fel a napban lévõ összes folyamatot. Pl egyik az, hogy a nap kromoszférájának felsõ része mért forróbb a felszínével.
Ami a napszelet illeti: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nap#cite_note-49 itt elég részletesen írnak róla a Helioszféra cím alatt.
Azon meg teljesen felesleges filozofálgatni, hogy mikor fog felrobbanni. Nem tudják, csillagászati értelemben mondták, hogy a közeljövõben. Az meg nem holnap, vagy a mi életünkben. Ha kellõ ismeretünk lenne, akkor talán néhány száz éves eltéréssel talán megjósolható lenne. Azt se tudja senki, hogy a napunk életében évre pontosan mikor jön el az a "pillanat" amikor belép az életének a következõ fázisába. Pedig vizsgálják, de mégse ismerték meg / fel a napban lévõ összes folyamatot. Pl egyik az, hogy a nap kromoszférájának felsõ része mért forróbb a felszínével.
Ami a napszelet illeti: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nap#cite_note-49 itt elég részletesen írnak róla a Helioszféra cím alatt.
\"monumentális gondolataim manifesztációi melyek mondatok formájában realizálódnak limitált mentális képességeid számára nem mind elfogadhatóak, dialógusunk kontinuitása így megszakad\"
#67
"Vannak olyan tudományágak, amelyeknek még akkora múltjuk sincs, mint a csillagászatnak.
Például, a mesterséges megtermékenyítés - ill. az alapjául szolgáló elmélet - nagyon ifjonc, de müxik. Vagy ugye a számtech.
Nem kell ezer év, hogy valami mûködjön, akár úgy is, hogy nem minden apró részlet tisztázott. "
Mint pl. a GMO? Ja, most pár év után kezd jönni hogy már pl. az USA-ban nem is tudnak termelni hagyományos terményeket?
A számítástechnikát ne nagyon hasonlítsd a természethez, a kettõ nem egy kategória.
Például, a mesterséges megtermékenyítés - ill. az alapjául szolgáló elmélet - nagyon ifjonc, de müxik. Vagy ugye a számtech.
Nem kell ezer év, hogy valami mûködjön, akár úgy is, hogy nem minden apró részlet tisztázott. "
Mint pl. a GMO? Ja, most pár év után kezd jönni hogy már pl. az USA-ban nem is tudnak termelni hagyományos terményeket?
A számítástechnikát ne nagyon hasonlítsd a természethez, a kettõ nem egy kategória.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#66
Ja megjegyzendõ, hogy egyre több kérdés merül fel a saját napunk mûködésével kapcsolatban is.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#65
Vannak olyan tudományágak, amelyeknek még akkora múltjuk sincs, mint a csillagászatnak.
Például, a mesterséges megtermékenyítés - ill. az alapjául szolgáló elmélet - nagyon ifjonc, de müxik. Vagy ugye a számtech.
Nem kell ezer év, hogy valami mûködjön, akár úgy is, hogy nem minden apró részlet tisztázott.
Például, a mesterséges megtermékenyítés - ill. az alapjául szolgáló elmélet - nagyon ifjonc, de müxik. Vagy ugye a számtech.
Nem kell ezer év, hogy valami mûködjön, akár úgy is, hogy nem minden apró részlet tisztázott.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#64
"A te privát butaságod ne vetítsd ki a csillagászokra. Azért, hogy te valamit nem tudsz, abból nem következik, hogy mások sem tudják."
Kifejeztem hogy csillagászat terén nagyon buta vagyok (más téren is de nem ide tartozik).
Ettõl függetlenül továbbra sem értem hogy úgy nagyjából pár száz éves dokumentációkból millió évekre elõre lehet jelezni millió fényévekre levõ objektumok mûködését, annak ellenére hogy még a saját Napunkat is csak vizsgálgatjuk...
Kifejeztem hogy csillagászat terén nagyon buta vagyok (más téren is de nem ide tartozik).
Ettõl függetlenül továbbra sem értem hogy úgy nagyjából pár száz éves dokumentációkból millió évekre elõre lehet jelezni millió fényévekre levõ objektumok mûködését, annak ellenére hogy még a saját Napunkat is csak vizsgálgatjuk...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#63
A te privát butaságod ne vetítsd ki a csillagászokra. Azért, hogy te valamit nem tudsz, abból nem következik, hogy mások sem tudják.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#62
"Gondolom úgy, hogy egy robbanás elõtt álló csillag életútjáról vannak megfigyeléseik."
Semmiképp sincs vitaalapom és nem is célom vitatkozni lévén nem értek hozzá. De (már megint az a fránya de 😄) mióta is vannak adataink? Pár 100 éve még egy üstökös meglátása is szenzáció volt fõleg ha nem találta el a földet. Mióta is figyeljük a csillagokat és dokumentáljuk? Ehhez képest most millió (!) éves távlatokban jóslatokat közölnek egyesek olyan objektumokról amik fényévekre vannak.
Számomra még a távolságok sem tisztázottak miért konkrétak a közlésekben. Ha jól tudom egy szonda most jut ki a naprendszerünkbõl, és furcsa mód a napszél ott 0 sebességre csökken. Lehet hogy valami van a háttérben... Magyarázat nincs.
Nekem nagyon nem jön ez össze. Sajnálom.
Semmiképp sincs vitaalapom és nem is célom vitatkozni lévén nem értek hozzá. De (már megint az a fránya de 😄) mióta is vannak adataink? Pár 100 éve még egy üstökös meglátása is szenzáció volt fõleg ha nem találta el a földet. Mióta is figyeljük a csillagokat és dokumentáljuk? Ehhez képest most millió (!) éves távlatokban jóslatokat közölnek egyesek olyan objektumokról amik fényévekre vannak.
Számomra még a távolságok sem tisztázottak miért konkrétak a közlésekben. Ha jól tudom egy szonda most jut ki a naprendszerünkbõl, és furcsa mód a napszél ott 0 sebességre csökken. Lehet hogy valami van a háttérben... Magyarázat nincs.
Nekem nagyon nem jön ez össze. Sajnálom.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#61
Gondolom úgy, hogy egy robbanás elõtt álló csillag életútjáról vannak megfigyeléseik. Sok hasonló csillagot vizsgáltak/vizsgálhattak meg, így azért már rendelkezésükre áll valamennyi információ ezekrõl a folyamatokról.
Így tudják azt is, hogy a Napunk kb. félidõs, élete végén felfúvódik és vörös óriás majd fehér törpe lesz belõle.
Bár ismerik a folyamatot a végeredményt, de annak pontos elõrejelzésére még nagyon sokat kell kutatni.
Így tudják azt is, hogy a Napunk kb. félidõs, élete végén felfúvódik és vörös óriás majd fehér törpe lesz belõle.
Bár ismerik a folyamatot a végeredményt, de annak pontos elõrejelzésére még nagyon sokat kell kutatni.
\"monumentális gondolataim manifesztációi melyek mondatok formájában realizálódnak limitált mentális képességeid számára nem mind elfogadhatóak, dialógusunk kontinuitása így megszakad\"
#60
Sosem értettem az ilyen hírek valóságtartalmát. A saját napunk pontos mûködését is még csak figyelgetjük. Má' jó régóta. Jó esetben lehet mondani pár ezer év óta, bár volt ebben olyan idõszak amikor a Föld gömbölyû voltának valóságáról sem lehetett beszélni.
Aztán jön valaki aki azt mondja egy x fényévre levõ valami felrobban, más meg azt hogy x év múlva. Valamit biztos nagyon tudhatnak, de hitem (több nincs lévén nem értek a témához) szerint inkább csak tippelnek. Abból indulok ki hogy még a termõföldben mûködõ folyamatokat sem volt az emberiség teljes mértékben felkutatni. Akkor egy távoli (nekem már a mi napunk is az) égitest mûködését hogy a nyavajában képes valaki pontosan megítélni?
Aztán jön valaki aki azt mondja egy x fényévre levõ valami felrobban, más meg azt hogy x év múlva. Valamit biztos nagyon tudhatnak, de hitem (több nincs lévén nem értek a témához) szerint inkább csak tippelnek. Abból indulok ki hogy még a termõföldben mûködõ folyamatokat sem volt az emberiség teljes mértékben felkutatni. Akkor egy távoli (nekem már a mi napunk is az) égitest mûködését hogy a nyavajában képes valaki pontosan megítélni?
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#59
úgy látom pár ember szintén tud "világítani" nappal is..
Hi! I\'m a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.
#58
Pedig egyszerû.
Az afrikai éhezõ terroristák és az ausztrál tudos csoportok szövetkeztek egymással majd, ellopták Dr. Emmett Brown és Marty Mcfly Delorean autóját, visszamentek a téridõkontinumon keresztül 650 évet a csillag mellé, majd egy Apple Iphonenal rögzítették az adatokat, majd késõbb feltöltötték a Wikileaksre.
Az afrikai éhezõ terroristák és az ausztrál tudos csoportok szövetkeztek egymással majd, ellopták Dr. Emmett Brown és Marty Mcfly Delorean autóját, visszamentek a téridõkontinumon keresztül 650 évet a csillag mellé, majd egy Apple Iphonenal rögzítették az adatokat, majd késõbb feltöltötték a Wikileaksre.
#57
😄 Egyszerûbben: szóval ilyenkor csak tippelnek, szimulációkat futtatnak? Így, vagy ehhez hasonló módszerekkel meg lehet "jósolni" egy csillag sorsát, a benne lejátszódó folyamatokat majd' egy évezreddel elõre?
#56
*Betelgeuse
#55
Azt nem értem, hogy honnan tudják megmondani egy több száz fényév távolságra lévõ csillagról, hogy éppen most "mit csinál"...
Nem értek hozzá, de mivel semmi nem halad az elektromágneses sugárzásoknál gyorsabban, és a Beteleguse kb. 640 fényév távolságra van tõlünk, így elvileg mindig a megfigyelés idõpontjához képest a 640 évvel azelõtti állapotot figyelhetjük meg. Lehet, hogy már régen fel is robbant, de majd mondjuk csak 300 év múlva fogunk ebbõl észlelni valamit(?) Nem értem.
(Lehetséges, hogy már írta valaki.)
Nem értek hozzá, de mivel semmi nem halad az elektromágneses sugárzásoknál gyorsabban, és a Beteleguse kb. 640 fényév távolságra van tõlünk, így elvileg mindig a megfigyelés idõpontjához képest a 640 évvel azelõtti állapotot figyelhetjük meg. Lehet, hogy már régen fel is robbant, de majd mondjuk csak 300 év múlva fogunk ebbõl észlelni valamit(?) Nem értem.
(Lehetséges, hogy már írta valaki.)
#54
És itt felmerülhet egy érdekes kérdés: ha ez így van, a részecske egyszerre sok, helyen sok állapotban van, akkor az valójában óriási energia tartalmat is jelent. Vajon hogy lehet még is, hogy ennyire kiegyensúlyozottan tud összeomlani a hullámfüggvény és nem szabadul fel milliárd részecske óriási energiákat felszabadítva minden egyes ilyen esetnél!😊
Persze akkor máshova, más valóságokba meg esetleg nem jutna.
És tegyük föl, hogy bizonyos extrém torz tereknél ilyen szimmetriasértés mégis megtörténik. Ami sok dolgot jelenthet.
Pl, hogy a nagy energiájú gammakitörések valójában valami ilyen eseteknek a nyomai. Hogy azok a jelenségek, amelyeket fekete lyukak körül látunk szintén ilyenek. Sõt mivel az idõbõl már az elõtt kizáporoznak ezek a részecskék, hogy szingularitások kialakulnának, nem is alakulnak ki szingularitások, magyarul fekete lyukak. 😊
Persze akkor máshova, más valóságokba meg esetleg nem jutna.
És tegyük föl, hogy bizonyos extrém torz tereknél ilyen szimmetriasértés mégis megtörténik. Ami sok dolgot jelenthet.
Pl, hogy a nagy energiájú gammakitörések valójában valami ilyen eseteknek a nyomai. Hogy azok a jelenségek, amelyeket fekete lyukak körül látunk szintén ilyenek. Sõt mivel az idõbõl már az elõtt kizáporoznak ezek a részecskék, hogy szingularitások kialakulnának, nem is alakulnak ki szingularitások, magyarul fekete lyukak. 😊
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#53
Szerintem is valami ilyesmi, de ez nem ilyen egyszerû. Hiszen, elõzetes méréssel meg lehet szüntetni az interferenciaképet és akkor végig részecskeként viselkedik az elektron. Másrészt idõben jelentõs eltéréssel lehet adott részecskéket kilõni, amelyek egyenként kilõve is interferálnak.
Én inkább úgy látom, hogy a részecske formájában a mi téridõ kontinuumunkhoz kötõdik csak. Amikor viszont hullámként funkcionál, akkor meg van a lehetõsége, hogy egy valószínûségi mezõben rezegve kapcsolódjon be más részecskék és más lehetséges téridõ kontinuumok világába.
Konkrétabban a valószínûség hullám azonban azt jelenti, hogy az idõ valójában kétdimenziós. Amikor is a részecske hullám, akkor egyfajta keringést végez a 2 dimenziós idõben. Elõször a mi idõnkkel párhuzamosan halad, erõsödik a megtalálási valószínûsége, eltûnik, majd elkezd felvenni valamilyen kvantumállapotban ellentétes értéket, ahogy valójában az idõben is elkezd visszafelé haladni,majd ez az ellentétes érték is gyengül, és megint a mi téridõnkkel válik a mozgása párhuzamossá.
U.n. hullámként a mozgása nem golyószerû, egyenesvonalú, hanem az idõben felcsavarodott, sokkal nagyobb teret is fed le, ugyan azon a helyen többször vagy több helyen azonos idõben is megtalálható.
A mérés tehát, csak annyi, hogy ezt az idõben felgöndörödött hajszálat kiegyenesíti.😊
Én inkább úgy látom, hogy a részecske formájában a mi téridõ kontinuumunkhoz kötõdik csak. Amikor viszont hullámként funkcionál, akkor meg van a lehetõsége, hogy egy valószínûségi mezõben rezegve kapcsolódjon be más részecskék és más lehetséges téridõ kontinuumok világába.
Konkrétabban a valószínûség hullám azonban azt jelenti, hogy az idõ valójában kétdimenziós. Amikor is a részecske hullám, akkor egyfajta keringést végez a 2 dimenziós idõben. Elõször a mi idõnkkel párhuzamosan halad, erõsödik a megtalálási valószínûsége, eltûnik, majd elkezd felvenni valamilyen kvantumállapotban ellentétes értéket, ahogy valójában az idõben is elkezd visszafelé haladni,majd ez az ellentétes érték is gyengül, és megint a mi téridõnkkel válik a mozgása párhuzamossá.
U.n. hullámként a mozgása nem golyószerû, egyenesvonalú, hanem az idõben felcsavarodott, sokkal nagyobb teret is fed le, ugyan azon a helyen többször vagy több helyen azonos idõben is megtalálható.
A mérés tehát, csak annyi, hogy ezt az idõben felgöndörödött hajszálat kiegyenesíti.😊
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#52
már csak egy jedi kard kell és én leszek luke
#51
Ha pedig ez így van, ahogy gondolom (persze csak gondolom), akkor téves az összes fejtegetés amit a valóságról, jövõrõl, stb. leírtak.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#50
Ott tévednek, hogy úgy gondolják a foton részecske, pedig nem az. Hullám.
Részecskének azért érzékeljük, mert egy adott ponthoz köthetõ az észlelése. (nem észlelhetõ egyszerre két helyen). Ezért ha egy nagy kiterjedésû hullámot valamely pontján érzékelünk, akkor az egész kiterjedése hirtelen megszûnik. Erre gondolják azt, hogy hatással van az egyik fotonpár a másikra. Pedig az ugyan az a foton. Mint ahogy a két réses kísérletnél is így tud átjutni mindkét résen egyszerre. Tehát a fotonnak nagyon nagy kiterjedése lehet, ahhoz képest amit érzékelünk.
Részecskének azért érzékeljük, mert egy adott ponthoz köthetõ az észlelése. (nem észlelhetõ egyszerre két helyen). Ezért ha egy nagy kiterjedésû hullámot valamely pontján érzékelünk, akkor az egész kiterjedése hirtelen megszûnik. Erre gondolják azt, hogy hatással van az egyik fotonpár a másikra. Pedig az ugyan az a foton. Mint ahogy a két réses kísérletnél is így tud átjutni mindkét résen egyszerre. Tehát a fotonnak nagyon nagy kiterjedése lehet, ahhoz képest amit érzékelünk.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#49
Áltudományos maszlagra mutat a linked.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#48
Tévedtek, mind! Holnap 13:48.19-kor felfog robbanni, és fénye rögtön ide fog érni!
#47
@gosu: "na ha 1 év múlva fog robbanni akkor végül is mi 640 év múlva fogjuk látni nem? és nem 2012 ben"
De nem 1 év múlva fog robbanni hanem "hamarosan szupernóvává válik, ez a 'hamarosan' azonban csillagászati idõskálán értendõ, vagyis körülbelül egymillió év múlva következik be, nem holnap".
Addigra pedig mi már alulról szagoljuk majd a kutyatejet... 😊
De nem 1 év múlva fog robbanni hanem "hamarosan szupernóvává válik, ez a 'hamarosan' azonban csillagászati idõskálán értendõ, vagyis körülbelül egymillió év múlva következik be, nem holnap".
Addigra pedig mi már alulról szagoljuk majd a kutyatejet... 😊
#46
na ha 1 év múlva fog robbanni akkor végül is mi 640 év múlva fogjuk látni nem? és nem 2012 ben
#45
Van egy elméletem. A Betelgeuse már felrobbant 639 éve. A Betelgeuse környékén cirkáló idegenek azonnal a Földre siettek (természetesen féregjáratokon) és megosztották a Mayákkal, hogy mikorra ér ide a pusztító lökéshullám. (Mert a tudósaink tévednek, mint már annyiszor korábban.)
Szóval készüljetek... 😊
Szóval készüljetek... 😊
#44
Ez akkora hülyeség, h ennél nagyobbat már csak Gyõzike mondhatott volna a Mónika Show-ban. @archrodney : ott a pont. Nekem is a cikk olvasása közben merült fel, hogy ha idén, vagy jövõre robban fel, akkor hogy jut el egybõl a fénye hozzánk ? Aztán rájöttem, h baromság. Részvét a cikkírónak. <#mf1>
#43
én hiszek nekik
Oldal 1 / 2Következő →