A Végsõ Valóság

Talán inkább az lenne egy valós kérdés, hogy vajon a felismerések, a felfedezések mennyire-milyen mértékben az egyes emberek agyába "kódoltan" vannak jelen és mennyire a társadalmi-kollektív tudat részeként-eredményeként történnek meg?..

Azaz mennyire genetikailag kódolt a tudás, a felfedezés és mekkora szerepe van a személyeket összekötõ szuper kisfrekvenciás fotonáramoknak?

"Balogh Béla könyve motiválta a topicnyitást.

"A Végsõ Valóság talán az elsõ olyan mû, ami áthidalja a materialista, az idealista és az ezoterikus világnézet közötti szakadékot."

Nincs szakadék. Mind másról szól, más megközelítéseket alkalmaz.
A szerzõ vagy nem tanult filozófiát, vagy sikeresen kizárta az agymûködésébõl a tanultakat.

" Tudományos eredményeink, képességeink és élményeink felülvizsgálata után tarthatatlanná válik az elképzelés, miszerint gondolatainkat az agy hozza létre,"
Nos, ha a tényeket figyelmen kívül hagyjuk akkor igen. Ha a tényekre hagyatkozunk, akkor kizárólag az agy hozza létre.

" és tarthatatlanná válnak az evolúció kezdeteirõl alkotott feltételezések is. "
Mondd ezt a ráknak! Az sem mûködik ha az evolúció nem létezõ valóság lenne.

"A halál utáni, valamint a születés elõtti élet lehetõsége már nem hit kérdése, hanem fizikai törvényszerûség."

Olyat ne is említs aminek a bizonyítására még elvi lehetõség sincs!

" Megdöbbentõen új világkép ez, ami a léttel kapcsolatos kérdéseink többségére is választ adhat. "

Ez sem korrekt csak az utóbbi pár évtizedben-évszázadban jelentek meg "ettõl a világképtõl" eltérõ "eretnek" gondolatok.

"Aki olvasta, az nem tud többé egy vállmegvonással legyinteni rá, az biztos."

Valóban nem. Fejét fogja, vagy éppen csóválja, hogy hogyan lehet ennyi alaptalan téveszmét alaptényként említeni.

Gyerekek, ez a tipic úgy látom már rég nem a témûáról szól, hanem a trollkodásról.
Megkérek szépen mindenki, hogy a nem témába vágó kommenteket szíveskedjen megtartani magának.

Eddig amivel érdemben cáfolták egyesek a szerzõ világképét az a kreacionizmus ellen érvelés.(Külön köszönöm ezt DronkZeronak, mert eddig ezt nem tudtam, el is gondolkoztatott)
Az emberi interakciót nem sikerült még egyértelmûen tisztázni.
A fizika mint tudomány ugyan nem ismeri ezt el, de megcáfolni sem tudja, amennyire én tudom.
Kérem innen folytatni kb..:)

Köszi!

Megfontolandó tanács, és nem is TE javaslod elõször.

te meg ne trollkodj!

rosszul látod. Nagy különbség, hogy neked rendíthetetlen saját véleményed van, vagy valóban érdekel-e a válasz.

Nem cáfolás kérdése az alapismeretek elsajátítása. Jól is néznénk ki, ha az a sok kis elsõs írástudatlan elvárná a tanítójától, hogy linkkel igazolja az A betû helyességét.

mivel még newfag vagy, nem tudod, h albertussal nem érdemes vitatkozni, minden, amit mondasz, falra hányt borsó. alapvetõ dolgokkal nincs tisztában. spórold meg magadnak a fáradságot, (tudom, mirõl beszélek, ezeken a dolgokon már én is átmentem, csak segíteni akarok) és el se olvasd, amit ír. felesleges :)

"Minek érdekelne ez? Neked úgy is van saját véleményed. Tartsd magad ahhoz!"
Azért érdekel,mert szeretném meg tudni hogy valójában mi történik ha a foton anyaggal, (vízzel, levegõvel,üveggel,) találkozik.De látom ezt tõled sohasem fogom megtudni.Kitaláltál egy elméletet de nem bírod bizonyítani.
Tartom magam a véleményemhez mivel nem tudtad megcáfolni.

"Csak az a baj hogy egy nagy összevisszaságot kaptam mindenféle alátámasztás nélkül."

Minek érdekelne ez? Neked úgy is van saját véleményed. Tartsd magad ahhoz!

Mi meg mindegy, hogy miket írtunk.. nem számít. Te úgy is ragaszkodsz a véleményedhez.

"Javaslom tanulmányozd a fizika könyveket.. Ha ide illõ méretû kérdésed van, akkor szívesen segítek"û
Feltettem itt van"Kérdés továbbra is az anyag és a foton kapcsolta,miszerint ha a foton anyaggal találkozik megszûnik fotonnak lenni."
Csak az a baj hogy egy nagy összevisszaságot kaptam mindenféle alátámasztás nélkül.

"Bocs, elszoktam attól, hogy alapismereteket linkekkel támasszak alá."
Elég szomorú.

"Szerintem a levegõvel is ez a helyzet,nincs semmiféle rés ,vagy csatorna"

Ja ha véleményed van a számodra ismeretlenrõl, akkor miért kérdezel..?
Nyilatkoztasd ki a feltételezéseidet és mindenki megy a maga útján tovább.

Bocs, elszoktam attól, hogy alapismereteket linkekkel támasszak alá.
Javaslom, Budó, Feynmann, Öveges, és még sokak mûveit.

Kisugárzótól befogadóig foton, elõtte és utána az anyag tömegének-energiájának része a foton.
Általában elektron a kisugárzó is és a befogadó is.
Javaslom tanulmányozd a fizika könyveket.. Ha ide illõ méretû kérdésed van, akkor szívesen segítek.
De azt ne várd el itt senkitõl se, hogy az alapoktól felépítse benned a fizikát.

„Gépipari mérnökasszisztens képzés
I.évfolyam II. félév
Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.
Valamely anyag átlátszó, ha a belsejében gyakorlatilag nem jön létre fotonelnyelõdés, a fényelnyelés (abszorpció) és a visszaverõdés (reflexió) gyakorlatilag elhanyagolható. Ilyen pl. az amorf üveg.”
Szerintem a levegõvel is ez a helyzet,nincs semmiféle rés ,vagy csatorna .A fény intenzitásától illetve frekvenciájától függ az egész(és természetesen az anyag optikai tulajdonságaitól.)Kellõen nagy intenzitású fényforrás esetében tiszta idõben több km-re is látható a fényforrás. ( Világító torony)Az hogy egy bizonyos távolság után eltûnik az a levegõben lévõ szennyezõdések, fény elnyelésébõl ered. A fény nem lép kölcsönhatásba az optikailag áteresztõ anyaggal hanem egyszerûen át megy rajta mindenféle kölcsön hatás nélkül.(Az optikai szálak több igen hosszúak de a jel detektálhatósága érdekében bizonyos távolságokban erõsítõket építenek be ,mivel a fény teljes visszaverõdésébõl elõálló veszteséget ki kell küszöbölni.)
A gyémánt szerkezetileg a leg erõsebb a világon még is tökéletes a fényáteresztõ képessége. A grafit elég laza de a fényt gyakorlatilag elnyeli. Tehát az anyag atomi szerkezetének nem sok köze van az agyag optikai tulajdonságaihoz.
Tehát amit én levontam az az, hogy a foton agyag viszony függ, az az anyag optikai tulajdonságoktól, illetve a fény frekvenciájától és intenzitásától.
Szerintem.

Hali!
Tételezzük fel hogy igazad van(azért csak tételezzük, mert forrást nem adtál meg pedig kértelek rá)a levegõben nem találkozik anyaggal a foton.Kérdés továbbra is az anyag és a foton kapcsolta,miszerint ha a foton anyaggal találkozik megszûnik fotonnak lenni.
"Egyrészt 1000-szer sûrûbb kristályos ill. amorf anyagok lévén, csak atomról atomra haladva juthat át rajtuk a fény." Itt hogy is van ez? Azt írod atomról atomra.Tehát találkozik anyaggal,mégis foton marad holott az elsõ állítás szerint részecskévé kellene hogy váljon.
Vagy ott vannak a foncsorozott szemüvegek ,a félig áteresztõ tükrök.
Szerintem a megoldás más természetû.

Hogyan teremt a gondolat?
Dienes István elõadása

http://www.youtube.com/watch?v=5eVynxf3etg&playnext=1&list=PLA691BB148B8889CA

(bocs, nem enged az sg linkelni)

Akkor lenne 267 738 000 000 000 000 00 :1 az esély ha kitöltené a foton útvonalának térfogata az 1 ml térfogatot.. de messze nem tölti ki, lévén, hogy még 1 km úton is kisebb mint 1e-25 ml térfogat a foton által bejárt térfogat azaz 2,67738e19/1e25 :1 =2,7e6:1 lenne, az arány ha a foton a teljes idõ alatt a teljes hosszon tartózkodna, de miután a foton 1:3e5 idõegységig tartózkodik a teljes 1 km-es hosszon, ennek megfelelõen 1-1 molekula ~ 50 nm "hosszával" számolva:
2,7e6*50e-9 ~ 135e-3 azaz az összes molekula együttes hossza 1 km-es levegõben 0,135 m azaz a találati valószínûség 1,35:10 000

Azaz levegõben fénysebesség hozzávetõlegesen 1,35:10 000 arányban tér el a vákuumbelitõl.

A gyémánt, az üveg esete teljesen más történek. Egyrészt 1000-szer sûrûbb kristályos ill. amorf anyagok lévén, csak atomról atomra haladva juthat át rajtuk a fény.
Ezért a törésmutatójuk 1,6-2,4 közötti azaz a bennük mérhetõ fénysebesség c/1,6 és c/24 közötti értékek.

Ezt a szöveget tõlem csórtad én mondtam annak idején, hogy csak azt kapod amit megérdemelsz. :D
Egyébként mindig te kezded. Olvasd már vissza magad egyszer. Sokat tanulnál belõle... ( kis eséllyel)

Max Planck

I regard consciousness as fundamental. I regard matter as derivative from consciousness. We cannot get behind consciousness. Everything that we talk about, everything that we regard as existing, postulates consciousness.

Science cannot solve the ultimate mystery of nature. And that is because, in the last analysis, we ourselves are part of nature and therefore part of the mystery that we are trying to solve.

As a man who has devoted his whole life to the most clear headed science, to the study of matter, I can tell you as a result of my research about atoms this much: There is no matter as such. All matter originates and exists only by virtue of a force which brings the particle of an atom to vibration and holds this most minute solar system of the atom together. We must assume behind this force the existence of a conscious and intelligent mind. This mind is the matrix of all matter.

A new scientific truth does not triumph by convincing its opponents and making them see the light, but rather because its opponents eventually die, and a new generation grows up that is familiar with it.

Hali!
"A levegõ esetében ez nem szembetûnõ, de az üveg esetén más talán érzed mirõl van szó."
Nem igazán.Szerintem csak egyfajta anyagsûrûség létezik .Anyagsûrûség.Nincs másik.Az hogy ritkább vagy sûrûbb már más kérdés, mint ahogyan az is hogy így milyen optikai jellemzõkkel bír.

Hát nem tudom az általad közölt adatok szerint nekem úgy tûnik hogy 267 738 000 000 000 000 00 :1 az esély hogy találkozik .Nem jártam utána de ha jól emlékszem a gázok ,így a levegõ is, igyekszik a rendelkezésére álló teret maradéktalanul kitölteni.Az is igaz hogy a molekulák igen közel vannak egymáshoz de össze nem érhetnek.Mégis elképzelhetetlennek tartom hogy ne ütközzenek a fotonnal .
Mivel érdekel a dolog,- de nem találok semmilyen utalást az általad közöltek igazolására-légy szíves írd már meg milyen forrásból jutottál hozzá.(Link, könyvcím)
Köszi

A tegnapi Margit nap <#pias>illetve a reggeli "más" nap<#circling> rányomta bélyegét a tisztánlátásomra .Most vissza nézve tényleg rossz a hasonlat,de legalább ki lett igazítva.<#worship>

A hullám-részecske kettõsségre a fény természete a példa. Feltételezem erre utaltál a #224-ben. Élõvilág országaiban, és az általános rendszertani besorolásban nincs kettõs természet, ezért nem volt jó az analógia.
Üres pohár / teli pohár pedig filozófiai megközelítés, szintén nem ültethetõ át a biológiára.

#230: senki nem "nyert", nem is volt célom és nem is támadlak semmilyen formában, pusztán leírtam a biológiai vonatkozást. Ha így érzel, tedd félre, nem kioktatni akarlak.

És egy kis szombati ismeretterjesztés, hogy szórakoztassalak is:

"Ha jól tudom fotoszintetizálni a növényeken kívül egyetlen élõlény sem tud.."

Szintén elemi iskolai tévhit, pontosabban a gyerekek érdekében történõ egyszerûsítés a biológiatanárok részérõl (bár van ahol késõbb tanítják mélyebben).

..ami szükséges is, nem lehet mindent egyszerre a legnagyobb mélységeiben oktatni és befogadni, mert könnyen elveszítik a kezdeti érdeklõdésüket, figyelmüket.

A fotoszintézis ugyanis nem a növények privilégiuma. A baktériumok országában (ami a növények országával egyenrangú "magasságú" rendszertani kategória) a cianobaktériumok (korábban "kékmoszatok" néven is ismertek) is fotoszintetizálnak, sõt rajtuk kívül a színesmoszatok is.
Ráadásul a fotoszintézisnek is több formája létezik (oxigént termelõ, oxigént nem termelõ fényreakció)

A fény kettõs természete nagyon jól megfigyelhetõ egyébként a biológiai vonatkozásaiban is. A hullámhossz korlátozó ereje a fotoszintetikus folyamatra értelmezhetõ, részecsketermészetét pedig a fénykvantum (foton) klorofillban történõ abszorpciója és a kiváltott elektronmozgás példázza.

Bocs a "fotoszintetizáló pigmenteket nem" a "nem" szócskát nem vettem észre!Így még értelmetlenebb lett az egész.Hagyjuk nyertél.

"gombák eukarióta sejtekbõl álló, egy- vagy többsejtû, általában telepes felépítésû, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkezõ élõlények, melyek az élõvilág egy önálló országát alkotják."(Wiki)
Ha jól tudom fotoszintetizálni a növényeken kívül egyetlen élõlény sem tud kivéve a gombát.A kitin sem jellemzõ a növényekre általában bogarak rovarok esetében merül fel a jelenléte.és a gombánál.
Szerintem azért önálló mert nem lehet konkrétan besorolni semelyik csoportba sem.

Az hogy a pohár félig üres vagy félig tele van csak felfogás ,nézõpont kérdése,de a tényen nem változtat

Az analógia (csak a pontosság kedvéért)Állatok, gomák, növények illetve Hullám ,Fény ,Részecske. Én így gondoltam."se nem"-ilyet meg nem is írtam.

kiegészítés:
Lenti példában a színeket átmenet nélküli kvalitatív egységként "tulajdonságként" kell kezelni, egyébként nem lenne jó példa.
(azaz nem értelmezzük a kékeszöld, pirosas-kék (lila) stb fogalmát, és egyéb árnyalatokat sem.)

Jelen esetben rossz az analógia.
Nincs értelme a "se nem"-nek, a gombáknak nincs kettõs természete.

A rendszertani besorolásban ugyanis a gombák az eukarióta domén (sejtmagvasok) egy teljesen különálló országa, egyenrangúként a növényekkel, az állatokkal és az amõbákkal.

Általános iskolából ránkragadt "tévhit" vagy berögzõdés, hogy 3 országa van az élõvilágnak, úgymint állatok, növények és a kettõ között a gombák.
Nincsenek "kettõ között", nem ötvöznek tulajdonságokat a két másik országból. Nem értelmezhetõ a "se nem ez, se nem az" meghatározás.
A gombák nem fotoszintetizálnak (nem növények) és nem képesek helyváltoztató mozgásra (nem állatok) de a két ország között semmilyen átmenetet nem képeznek, nincs egyetlen általános sarokpont ami alapján elkülönülnek. Rengeteg egyéb jellemzõje van mindegyik országnak amiket esetlegesen nem tanítanak (vagy csak késõbb, biológiai vonatkozású szakterületeken a felsõoktatásban).

Ugyanígy mondhatnánk, hogy a növények azok se nem állatok, se nem gombák.
Az állatok se nem amõbák, se nem növények... stb stb..

Van kék, van piros és van zöld szín (és a többi).
Vannak állatok, növények és gombák (és a többi ország).
Önálló, egyenrangú rendszertani fogalmak.

Csak a pontosság végett. :)

Hali!
Úgy érzem a fény mint állapot, kísértetiesen hasonlít a gombákra.
Egyik sem tartozik sehova.

Albertus! Nagyon köszönöm!

A Gézoo barátod megtalálta az elméleti Higgs bozont Newton fizikájában!
Zseni az a pasi! Kérlek add át neki a gratulációmat.

Még egyszer köszönöm!

skizo e vagy?

Most az egyszer igazat mond.
Az anyag tényleg egy ritka dolog. A levegõ meg pláne.
A két kezedet is csak azért nem tudod egymáson keresztültolni mint ahogy a "szellem a falon átmegy", mert a kölcsönhatások miatt keletkezõ erõ nem engedi olyan közel egymáshoz a részecskéket. Hiába van baromi sok darab, ha a kiterjedésük kicsi.

A sûrûség fogalma is többféle képen érthetõ. Az optikai sûrûség és az anyagsûrûség -ami talán a térfogatsúllyal szemléltethetõ leginkáb- elég messze áll egymástól.
A levegõ esetében ez nem szembetûnõ, de az üveg esetén más talán érzed mirõl van szó.

Ha már akkor pontosan n=6e23/22,41/1000=2,67738E+19
267 738 000 000 000 000 00 db és nem 120 000 000 000 000 000 db

No igen, de a foton csatornájának a térfogata 1 km hosszon kevesebb mint 1e-25 ml

Azaz egy foton kevesebb mint 1:10 000 eséllyel találkozik a levegõben molekulával.

Persze ettõl még szokott találkozni.. Sok foton sokszoros térfogatban
néhány molekulával találkozik..

De a többség nem találkozik.. Ezért közel azonos a levegõben a fénysebesség a vákuumbeli fénysebességgel.
Miután a kettõ sebesség arányát a találkozások aránya adja.

Kb egy kocka cukor nagyságú térben 120000000000000000 molekula van
Szerinted mennyi az esélye a "légüres"csatornának, és akkor még csak egy köbcentirõl van szó

Miért lenne kizárt? A molekulák sebessége kicsi. (Alapból csak a termikus mozgás van.) Még szélsebesség esetében is csak pár méter/sec a fotonok sebessége pedig 3e8 m/s..

Szia!
Ezt nem mondod komolyan ugye?
Ha úgy lenne ahogy mondod akkor is kizárt hogy legalább egy molekulával ne találkozzon.
"Az esõn is át lehet látni, pedig az esõcseppek is eléggé sûrûn esnek lefelé."
De közben látod a cseppeket is.

Szia!

A levegõ eléggé ritkás közeg.. Nem érintkezik folyamatosan minden atom vagy molekula egymással, hanem szabad rés(z)ek vannak köztük.

A fotonok pedig sokan vannak és nagyon gyorsak.

Az esõn is át lehet látni, pedig az esõcseppek is eléggé sûrûn esnek lefelé..

Csak az esõcseppek lassúak és szintén nem érintkezik minden esõcsepp a másikkal.

Így ha csak nagyon rövid idõszakokra, de vannak esõcsepp mentes csatornák ahol a fény anélkül haladhat át, hogy közben nem találkozik esõcseppel.

Pontosan ez a helyzet a levegõvel is. Csak nem látjuk a molekulákat..

Sziasztok!
Én leragadtam a fénynél.
Azt mondjátok illetve mondják, hogy a foton anyaggal érintkezve elveszti foton mivoltját.OK
Csak akkor az a kérdés, hogy érzékelhettek foton becsapódásokat ha a fotonnak át kellet haladni a levegõn?

Qetanolit! Van új fejlemény!

Gézoo levezette az összefüggést A tömeg tehetetlenségi állandója

Egyszerû, középiskolai szinten is érthetõ matematikai levezetéssel igazolta a kísérleti tapasztalatokkal egyezõ összefüggést.

Javaslom nézd meg te is! Szerintem szenzációs!

Sokszor mondtam már, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Itt sem én kezdtem el a fasszopó stílust, csak alkalmazkodtam.

<#taps>Csak vicceltem <#taps>Bár ettõl még félreértheti.. Nagymestere a félreértésnek <#nevetes1>

A francba! Akkor most dronk* is félre fogja érteni amit írtam? Bleee! <#wave>

<#wow1> Ezt hogyan érted? Én vagyok a fõ troll? <#wow1><#taps><#vigyor2>

<#vigyor2> Nem tudom hogy ennél mélyebbre lehet-e még süllyedni! Te vagy a tudományos szekcióban a csúcs!

Bizony, így van.. Sõt! Nekem még az is feltûnt, hogy ha jól látom három olyan "iszapbirkózó" nick van, "akik" ugyanazokat a mondatokat írják le topic-ról, topic-ra.
Az is feltûnt, hogy mindenkit többnick-ûséggel vádolnak és mindenkinek azt írják, hogy a vádolt az egyetlen aki nem veszi észre, hogy "mindenki más" szembe megy velük.
Pedig csak ez a három árva madár az akivel mindenki szembe megy.

Hogy lehet az, hogy nem veszi(k) észre?

Egyébként onnantól kezdve, hogy valaki elkezd belehazudni a pofámba, én beszüntetem az értelmes társalgást. Nem a kommunikációt, azt nem. Csak az értelmes társalgást.

Hülyékhez nincs türelmem.

Nyilván szimpatikus neked, mert pontosan ugyanolyan ostoba, semmihez nem értõ, de mindenbe beleugató faszkalap õ, mint amilyen te magad is vagy. Szép pár lennétek együtt, csak nehéz lenne eldönteni, hogy melyikõtök a férfi a kapcsolatban...

<#eljen> Ez igaz!

Pont ez tetszik benne, hogy valami döbbenet milyen éles a kontraszt a ti kettõtök (Albertus+Qetanolit) párbeszéde és aközött amit uwu+dronkZero mûvel. Most szigorúan attól teljesen függetlenül, hogy a szakmai kérdésekben kinek van igaza, mert azt én nem tudom megítélni.

Nagyon jó, ahogy sima iszapbirkózást csinálnak a párbeszédbõl. Tetszik ahogy azzal vádol dronk, hogy saját magaddal beszélgetsz. Érdekes, de ez gyakori tünet, legutóbb itt írtam róla. Tehát akinek más a véleménye, az most már nem szimplán idióta, hazug, stb., hanem már a többszemélyûség is szóba jön. A palettáról minden lekerül, aztán ha semmi nem éri el a kívánt hatást, akkor mennek pihenni. Elképesztõ! <#smile>