A Végső Valóság

És különben is.. Néha tök viccesek a trolljaink.

Jól elbeszélgetsz saját magaddal azért. Nem tudnád ezt az internet mellõzésével folytatni? Írsz egy levelet, feladod magadnak postán, megvárod, aztán válaszolsz rá. Legalább nem kéne végignéznünk.

Esetleg egy elmeorvost is meglátogathatsz, lehet, hogy hasznos lenne neked egy agyi CT meg egy pszichiátriai kivizsgálás...

Én tudom a hátterét, de az okot sajnos nem.
Ugyan az a kapcsolat ami a 7,2 és a sebesség egyes mértékegységei közt.
De sajnos rád vár a feladat, hogy alaposabban kikutasd, mert valami nagy titok van a háttérben.
A 7,2 fele pont 3,6 ami a m/s és a km/h közti váltószám.
Ez nem lehet véletlen! A 7,2 biztos hogy kulcsfontosságú szám, talán a teleportálás kifejlesztésének az alapszáma. De ezt te biztos jobban tudod, mert a halandzsázás a te szakterületed.

Szia! Miért ne lenne jó?
Igaz itt is firkálgat két troll.. De õket minden fórumról ismerjük. Mindenki hülye, senki sem ért semmihez sem. 😊 Agyhalott zombik..

Úgy tudom, hogy még nincs. Egészen mást akart kiszámítani és úgy kapta az eredményt, hogy lefelejtett tagokat. Aztán az eredményre figyelt fel.
Azóta keresi a miértjét.
Neked van tipped arra, hogy mi lehet a kapcsolat?

Nagyon jó ez a topik! <#worship>

Neked egy élet nem volt elegendõ, hogy rájöjj, hogy a fizikához segghülye vagy és az is maradsz örökre...

Érdekes véletlen. Az esélye valóban elgondolkoztató.
Nem tudod véletlenül, hogy miért vagy azt, hogy hogyan bukkant rá a Gézoo?
Van mögötte valamilyen elvi-fizikai indok, magyarázat?

Kénytelen vagyok téged idézni.

"k= GYÖK((c+v)/(c-v))-GYÖK((c-v)/(c+v))= 6,6743e-11 értékû-e?

Ugyanis a gravitációs állandó értéke 6,6743e-11 "

A k mértékegysége a felírtak szerint a sebesség gyöke. A G értékem eg ott van kiírva. Nincs semmi faktor, de ha lenne akkor se lenne jó amit írtál.

Egyébként a hsz hemzseg az ökörségtõl, ez csak az egyik...

"Na most komolyan Tomikám! A az szerinted mi?"
Helyesen f= 1

És ez az a mértékegység illesztõ faktor amit az elõbb sem értettél meg..

Ha többen leírják neked akkor megérted? Egyszer miért nem elegendõ?

...Nézzék emberek! ÉS Fonák Tamás megint nekifut egy számára túl magas akadálynak. Fut, fut, teljes erõbedobással éééés leveri a nyakával a lécet... Hát kedves nézõink, ez megint hanyatt esett...


Na most komolyan Tomikám! A az szerinted mi?

Kár a gõzért, megint beégtél, az elõzõ egy sokat idézett hsz. lesz úgy érzem. XD

Szóval te is olyan okos vagy mint Elmike.. és Gábor és.. még hány nick-en is vagy?

A konstans faktoroknak soha sincs mértékegysége. Azért mert faktorok.
Ez a faktorok definíciójában áll.

A mértékegység illesztõ faktor pedig mindig 1 értékû, és az eredményképzéséhez szükséges dimenziójú.

A két faktor szorzata az amit az olyan butuskák mint te az iskolában tanultok.

Ugyanis biztosan nem tudnátok felfogni ésszel, a két funkció külön létét. Ezért meg sem próbáljuk megértetni veletek.

XD
Számmisztikával is foglalkozol?
Egyáltalán nem zavar, hogy nem egyeznek a mértékegységek?

Nem értem minek kellett visszajönnöd. A múltkor is csúnyán beégeted magad mikor azt játszottad, hogy értesz a fizikához. Vagy ennyire tetszett? 😄

Üdv Kedves Qetanolit!

Mottó: "Apropó Gézoo"

Kérlek te is nézz utána, hogy 1,00045 cm/s sebesség változás
relativisztikus Doppler értékeinek különbözete,
azaz
k= GYÖK((c+v)/(c-v))-GYÖK((c-v)/(c+v))= 6,6743e-11 értékû-e?

Ugyanis a gravitációs állandó értéke 6,6743e-11

Nem hiszek a véletlenekben.. A lottó ötös esélye 1/4,4e7 a
6,6743e-11= 66743e-15 egyezésének az esélye pedig 1/1e15 száz milliószor kisebb.

Ha a lottó "véletlen" sem véletlen, egy száz milliószor kisebb esélyû egyezésnek pedig fõleg a cgs mértékegység alapegységét használva..
több mint gyanús, hogy ennek oka van.

Várom visszajelzésedet!
Üdv: Albertus

Egy érdekességet még érdemes említeni a témában, a polarizáció jelenségét.
Sokan úgy gondolják, hogy polarizációs tulajdonságokat csak hullámok mutathatnak, részecskék, kvantumok, így fotonok nem.

Gézoo kollégától kaptam ezt a kis animációt, amely azt mutatja, ahogyan egy antennában az antennára rákapcsolt feszültség (potenciál) hatására meglendülõ, azaz gyorsuló elektronok hatnak a környezetükben lévõ elektronokra, ezzel a gyorsulás hullám, az elektronok tömege és Coulomb törvény által leírtan a ható erõ,
idõben késleltetve halad végig az antenna azaz a vezetõ hosszán.
Ezzel idõben késleltetve gyorsulnak az egyes elektronok, azaz a fotonok kisugárzása szintén idõben késleltetett.

Ennek a foton felhõnek a tagjai érik el a vevõantennában lévõ elektronokat és a beérkezési hely és sorrend függvényében a kisugárzó potenciál változással azonos irányú hullámzást hoznak létre.

Azaz ami kvantumokkal "nem lehetséges", a valóságban nem csak hogy lehetséges, hanem minden pillanatban lezajlik szerte a világon.

Hjah, persze, hogy nem ezt mondja. Albertus "vitastílusa", hogy hazudik egy gecinagyot, aztán elkezdi kifejteni.

Nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod, amit mond.

Elõbb is felfedhetted volna magad, akkor nem fárasztom magam. Pont te akarsz modern fizikában szakérteni, mikor még a klasszikus fizika terén is kihívásokkal küszködsz?

Valóban így tapasztaljuk.
"Vákuumban a Maxwell törvények értelmében az elektromágneses hullámok, így a látható fény is, egyenes vonalban terjednek"(Fénytani alapjelenségek)"

"Ott is lenne interferencia?"
Interferencia mindig, csak és kizárólag anyagon-anyagban képzõdik.

A vákuumban haladó fotonok ha képesek lennének még a vákuumban, a haladás közben interferálni, akkor például a távoli galaxisokról csak interferencia képek érkezhetnének.

Eddig nem sikerült olyan kísérletet végezni, amelyben a vákuumban képzõdhetett volna interferencia és csak a "kész interferenciakép" került volna kimutatásra.
elõadás 4 perc 45"-nél hajszálban létrejövõ interferenciát már csak kivetítjük az ernyõre

Sajnálatos módon, a "régi vágású" vezetõink megkövetelik, hogy a fényrõl úgy beszéljünk, mintha maguknak a fotonoknak lenne kettõs természete.
Pedig élõ példa a rést alkotó anyag, vagy a filmen a hajszál anyaga nélkül, vagy más elrendezésnél az ernyõ elektronjai nélkül nem lehetséges interferencia.

Hali!
Azt nem mondom hogy értem de már valamit világosodott.Hogy a fotonnal kapcsolatban mire képes a tudomány,annak még nem néztem utána. A foton energiája..... ezt úgy is tudjátok.A rácsos kísérletet normál viszonyok között hajtották végre.Azért kíváncsi lennék vákuumban mi lenne az eredmény."Vákuumban a Maxwell törvények értelmében az elektromágneses hullámok, így a látható fény is, egyenes vonalban terjednek"(Fénytani alapjelenségek)Ott is lenne interferencia?

Hali Clarck!

Azt írod, hogy "Csakhogy, a filmen a prof nem azt mondta hogy nem érkezett meg a foton ,hanem azt hogy igen is meg érkezett de a megfigyelés pillanatától már nem hullám formában terjedt hanem részecskeként."

Feynman közel 900 különbözõ gráffal, mint a szerinte lehetséges "összes" lehetõséggel próbálta leírni a foton viselkedését haladás közben.
Feynman abból indult ki, hogy ha megfigyeljük a fotont, azaz befogatjuk (vagy ahogy Qetanolit írta elnyeletjük,) akkor már ezzel a foton jellemzõit változtatjuk meg.

Így ha nem nyeletjük el, hagyjuk, hogy "hagy tegye a dolgát", viszont felvesszük az összes lehetséges és az összes csak logikailag nem kizárható viselkedését, történését haladás közben, akkor abból amit tapasztalunk az útjának végén,
visszakövetkeztethetünk arra, hogy a sok lehetõség közül melyik gráfok teljesülhettek.

A kis film nekem nagyon tetszik. Viszont abban igazat kell adjak Qetanilitnak, hogy egyetlen lehetõségként tálal a közel 900 ismert gráf azaz lehetõség egyikét, ezért inkább fogadható el "óvodai mesefilmnek", mint tudományos tartalmat közlõ animációnak.

Hiszen mindannyian tudjuk, hogy foton csak haladó állapotban létezik, haladó foton pedig a jelenlegi ismereteink szerint megfigyelhetetlen.
Ezzel a kis film olyat állít ami a tudomány mai állása szerint nem lehetséges, vagyis finoman szólva hazugságot, tévhitet terjeszt.

Hali!
Nekem valami nem kerek ebben a dologban. "Na hogyan figyelhetünk meg egy fotont? Ha mit csinálunk vele?

Egyetlen válasz van: Elnyeletjük egy elektronnal. "


Csakhogy, a filmen a prof nem azt mondta hogy nem érkezett meg a foton ,hanem azt hogy igen is meg érkezett de a megfigyelés pillanatától már nem hullám formában terjedt hanem részecskeként. A meg nem figyelt fotonok továbbra is hullám ként viselkedtek.
Nekem Schrödinger macskája jut ez eszembe.

😊 Ez az. A tudatlanság átka!

Na hogyan figyelhetünk meg egy fotont? Ha mit csinálunk vele?

Egyetlen válasz van: Elnyeletjük egy elektronnal.

Na és ha elnyelettük, akkor helyette egy másik fotont kell küldeni az ernyõre.
A másik foton más forrásból érkezik, mint a megfigyeléssel elnyelt.
Ezért:

1. más lesz a fázisa az ernyõ elérésekor
2. nem lesz állandó értékû fázis eltérése a többi fotontól
3. nem lesz állandó törtértékû periódusidõ eltérése a többi fotontól

Ezek bármelyike külön-külön is elegendõ ahhoz, hogy az interferencia alapfeltétele ne teljesüljön.

A maszlagtól amit a rajzfilmesek megetettek veled, jobb ha megszabadulsz, mert megfekszi a gyomrodat.

"Mikor fogod fel, hogy a hullámmodell bizonyos esetekben hülyeséget ad?"

Nos, ebben sem vagy pontos!

A hullámok energiáját folytonosnak tekintette Maxwell. Így a folytonosság "elvileg" kizárja a fotoelektromos effektus létét.

Pedig:
1. a hullám terjedést sok féleképpen lehet értelmezni, nem csak vízhullámok módjára.

2. A fotonok egyébként sem hullámozhatnak. (Lásd: A relativitási elméleteket! )

3. A kilépést az elektronok végzik amelyeknek egyébként is van "anyaghullám természete" (Lásd: de Broglie)

Így Maxwell hullám elveivel "IS", idõben változó sûrûségû fotonsorozatok esetében (longitudinális hullámzást keltõ fotonsorozatok) megmagyarázható a fotoelektromos effektus.

Kár volt ezért Nobel díjat adni Einsteinnek. Nem érdemelte meg.


"Nem baj, hogy nem érted, de azért letagadni a létezését má' csak nem illene..."

Azért adtam a Colorádói Egyetemtõl származó linket, hogy megtanulhasd.
Jelzem, hogy a nyelv kiválasztásánál rátok otthoni magyarokra is gondoltunk.

Tanulj. És ne írogass több butaságot!

Ja. Te meg próbáld meg a #161-ben linkelt videó 3:50-tõl leírt jelenséget megmagyarázni a hullámmodelleddel! Sok sikert!

Mikor fogod fel, hogy a hullámmodell bizonyos esetekben hülyeséget ad?
Vagy tényleg le akarod tagadni a részecsketermészetet? Az úgy kompletten a kvantummechanika, amit most így próbálsz elsumákolni.

Nem baj, hogy nem érted, de azért letagadni a létezését má' csak nem illene...

Épp csak annyi, hogy nem igaz.

A nyelvtanozást meg csak azért erõszakoltam bele, mert pont arról lenne szó, hogy a fény nem mindig hullám. Igen, amikor hullám, akkor interferál. Amikor meg nem, akkor nem. Ez benne az édi, meg ez magas a kollegának.

Ismét. Itt a link a Coloradói Egyetemtõl: interferencia szimulációk.
Használd egészséggel, szolgáljon segítségül az interferencia megismerésében.

Egy esetben nem kelt interferenciát a fény.

A világgal semmi bajom. A többség vagy tudja azt, hogy hogyan képzõdik az interferencia, vagy nem szól bele, nem ír butaságokat.
Te azon kevés kivétel egyike vagy aki nem tudja ÉS beleszól.

"Nem zavar, hogy egy mondatban használod a "mindig" és a "ha" szót? Vagy ha, vagy mindig."

Mi a bajod ezzel a mondattal? Teljesen érthetõ és magyarul van:

"A fény mindig ad interferencia képet ha két, egymástól eltérõ hosszú útszakaszon érkezik az ernyõ elektronjaihoz!"

Te meg azt, hogy mikor és hogyan NEM. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy mi az az interferencia, te nem fogod fel azt az egyszerû tényt, hogy a fény nem mindig így viselkedik.

Igazából nem velem van vitád, hanem a világgal.

Írtam, ne kóstolgass! Inkább tanuld meg azt, hogy mi az interferencia és hogyan jöhet létre!

Nem zavar, hogy egy mondatban használod a "mindig" és a "ha" szót? Vagy ha, vagy mindig.

Megérdemled a kóstolgatást. Próbálod letagadni, vagy nem fogod fel a részecsketermészetet.

Lassan elfogy a türelmem, és nem csak kóstolgatni foglak, hanem ki is mondom a minõsítést.

Egyébként zéró! Ne kóstolgass! Buta vagy te ahhoz, hogy belém köthess.

A fény mindig ad interferencia képet ha !!!

Ha két, egymástól eltérõ hosszú útszakaszon érkezik az ernyõ elektronjaihoz!

Lásd: Holográfia!

Ez nem analógia. Mûszeresen mérhetõ, erõsíthetõ, megjeleníthetõ az elektronfelhõbe érkezõ fotonok hullámzása.

Ezen a hullámzáson alapul a hírközlés, rádió, TV, mobil telefon.

Ha azt állítanád, hogy nem hullámzik az elektronfelhõ a fotonoktól, akkor azzal azt állítanád, hogy nem mûködik a mobil, a TV a rádió.

Ha pedig tetõantenna helyett, szobaantennát használsz, akkor egy fémlemezzel interferáltathatod az antennán a fotonokat, ami a képen meg fog jelenni.

Pont ezért érdekes, hogy a fény idõnként NEM AD interferenciaképet. Ennél egyszerûbben nem tudom mondani.

Még mindig nem érted.

Na jó, vízcseppekkel az interferencia csíkok:


Ha jól beállítod a linken található programot, akkor éppen úgy interferenciát ad két résen (csapon) beérkezõ golyó sorozat, mint hanghullámoknál vagy a fénynél a hullámok.

Az ilyen ráerõltetett és nem pontos analógiák miatt nem fogod soha felfogni a lényegét a dolognak.
Igen, az interferencia így mûködik. A fény meg nem mindig.

Te ülsz fordítva a lovon, meg próbálsz valami eszementséget belemagyarázni.

Nem, HA nincs interferenciakép (ez a kiindulási adatunk), AKKOR a golyós modell mûködik.
Senkit nem érdekel, hogy az ernyõ hogyan alakítja képpé az észlelést. Gyakorlatilag a helyfüggvényt konkretizálja minden egyes foton/hullám becsapódásakor.
Ha olyan helyen jelez fotont, ahol az egyik modell szerint 0 a valószínûsége (ez van a golyós modellnél, amikor van interferenciakép), akkor az a modell abban az esetben rossz.

A matek sem megy túlságosan, ahogy nézem...
A négy függvényednek négy különbözõ megoldása van, mert a megoldás itt azt jelenti, hogy "a=...; b=...", és ez bizony mind a négy esetben más.

interferencia vízzel, hanggal, fénnyel

Itt van példának az amit írtam. Próbáld ki! A golyókat helyettesítsék egyetlen metszeten a vízcseppek..

Mibõl hiszed, hogy nem fognám fel?

Te nem érted. Ha golyócskaként csapódik be az ernyõ elektronfelhõjébe akkor

az elektronok éppen úgy hullám mozgást végeznek, mint a víz a beledobott golyóktól.

Elismerem, sok buta embernek azt verték a fejébe, hogy ha golyó akkor nincs interferencia.. Na de te ne tartozz közéjük!

"Tekintve hogy ugyanabból az adatból indul ki mindkettõ, és más-más eredményt hoz ki, a valóság meg csak egyféleképpen szokott megtörténni, így az egyik modell egy adott helyzetben mindenképp rossz."
Ez alaptalan és tetejében rossz feltételezés!

Példák: 3a+8b=11 és 4a+7b=11 és 5a+6b=11 és 2a+9b=11 .. azaz 4 függvény azonos eredménnyel.

Egy kis hullámzás..
hullámok

Érdemes egy kicsit ismerkedni a hullámokkal. Interferáltatni, stb.

Baszki, nem hiszem el, hogy nem fogod fel.

Amikor "mint egy kis golyócska", két csíkos "becsapódásnyomos" a kép az ernyõn, akkor nem jó a hullám-modell, amikor meg interferenciakép van, akkor meg a részecske-modell ad rossz eredményt.

Tekintve hogy ugyanabból az adatból indul ki mindkettõ, és más-más eredményt hoz ki, a valóság meg csak egyféleképpen szokott megtörténni, így az egyik modell egy adott helyzetben mindenképp rossz. Olyan helyeken is történik észlelés, ahol a modell szerint 0 a helyfüggvény valószínûsége.

"hogy persze, leírható, csak nem ad helyes eredményt. Mert nem ad."
Az érdekes lenne! Hol nem ad?



Erre az ovisoknak készült filmecskére utaltál? Ezt ugye viccnek szántad?

Mondjuk az összes modern fizikával foglalkozó irodalomból, a lent linkelt rajzfilmes videóval együtt.

Az mondjuk most már kezd egyértelmûen kiderülni, hogy melyikünk nem érti, a második mondatod konkrétan nem igaz. Eltekintve attól nyelvtani variációtól, hogy persze, leírható, csak nem ad helyes eredményt. Mert nem ad.

Ugye még mindig nem érted?

A fény mindig, minden kísérletben és kísérleten kívül egyaránt leírható hullám függvénnyel és részecskeként is.

Honnan vetted azt a butaságot, hogy ha nem interferál akkor részecske?

Nem mellesleg ami kísérletet írtam, ott semmiféle rés letakarásról nincs szó. Jó lenne, ha legalább ugyanarról próbálnánk meg beszélgetni...

Ja, számolhatsz vele, csak nem fog egyezni a valósággal. A letakart réses kép nem alakul ki a valóságban. Ez az ábra az interferenciakép elvi kialakulása, de a két összeadandó tag külön külön nem létezik, akkor részecskemodelles, egyetlen "csík" látszik csak az ernyõn.

Valójában mindenképpen számolhatunk hullámfüggvénnyel. Akár az egyik, akár a másik rés van nyitva.

"amibe az összes állapot belefér, " ? Az összeomlás is?

Az esemény bekövetkezik (két "csík" az interferenciakép helyett), amit matematikailag úgy írsz le, hogy elfelejted a hullámtermészetet leíró függvényt és maradsz a részecske-modellnél. Ugyanaz a dolog, az egyik a valóságon, a másik a modellen értelmezve, semmi nincs összekeverve.

Továbbra sem értem, min rugózol. De látom élvezed, szal csak nyugodtan.