Rejtett hieroglifákra bukkant a piramis-kutató

Persze egy feltételezett kincsrablás indokolhatja a visszazárást, mert akkor nem keresi senki a tetteseket, mivel nem látszik a lopás. Ez egyébként utólag megvizsgálható, hogy történt e bontás vagy eredeti e a lezárás.

ottmaradt. Ó borzalom. Reggel van.

Az utolsó sor ott maradt... bocs.

<#taps>

<#rolleyes>

Tekintve, hogy legalább egy megtévesztõ álkamra volt, és tekintve, hogy egyikünk sem volt, ott amikor elõször behatoltak, valamint figyelembe véve, hogy elméletileg van még ott egy zárt ajtó... elég sok lehetõség marad nyitva.
Egyébként, nem azt állítottuk, hogy nem volt benn semmi.

Viszont én is látom:

A rejtett királynõ kamra felfedezése 1872-ben.
-Te Pistikém, ez üres. Hát hogy van ez?
-Kirabolták, édes Ferim, kirabolták. Gonosz kincsrablók.
-Még jó, hogy visszazárták maguk után az ajtók...
-Igen, ezek mûemlékvédõ kincsvadászok voltak.
-Te Gabi, ez

Tök mindegy hogy ki állt ott,azt õriztek amit csak akartak,nem ez a lényeg.Ha a biciklimet odatámasztom az országház oldalának és õrzöm,az nem azt jelenti hogy az enyém a piramis,sem azt hogy én csináltam.

<#vigyor>
És végre elkészültek az üres szarkofág tiszteletére emelt piramissal.

Már látom is magam elõtt.<#vigyor>
i.e. sokezer, a piramis lezárása elõtt 5 perccel:
-Na Józsi akkor beraktátok azt az üres tetõ nélküli szarkofágot és jól körülnéztetek, hogy ezen kívül semmi se legyen odabent?
-Persze Lajos, zárhatjátok!

Pedig elhiheted akkor is volt fosztogatás, fõleg az átmeneti korszakokban, mikor az õrzésre nem jutott annyi.

Pontosan,igazad van.Ráadásul egy ilyen gyönyörû épületbe mennyi hieroglifát rajzoltak volna már csak büszkeségbõl hogy végre elkészült,de semmi.

Nem gondolom, hogy a fáraók korában bárki mert volna piramist fosztogatni.

Érdekesen foszthatták ki a Kheopsz piramist is, ahova csak robbantással tudtak bejutni 1872-ben a "sírkamráknak" nevezett üres helyiségekbe. <#hamm>

Oda is. De nem csak fáraókat temettek oda, hanem nemeseket is. Eddig 63 sírt találtak, ebbõl csak 20 volt fáraóé. A piramisépítés elég költséges biznisz, fõleg, hogy elég gyorsan kifosztották õket. A kõbe vájt sírokat biztonságosabbnak hitték, mivel könnyebben õrizhetõ volt, meg a fosztogatók is nehezebben találhattak rájuk. Igaz ezeknek a síroknak a többségét is kifosztották.

No igen. És ha ezek megalomán uralkodók emlékmûvei, ugyan miért nincsenek feljegyezve és kõbe vésve a nagy és dicsõ tetteik, melyek az örökkévalóságig zenghetik nagyságukat?

Gondolj bele,ez egyiptomiaknak kinyílt a csipájuk,hopp mit látnak egy fura épület és milyen nagy.Jó lesz az uralkodónak,mégis jobb mint a sárkunyhó meg a szalmakunyhó.Akkor költöztessük be:)Kb ennyi.

Múmiát nem találtak egyet se, mert azt mondták, hogy régen kifosztották õket a kincsrablók. <#vigyor0>
Ez a magyarázat is úgy született, hogy elõször kitalálták a régészek, hogy ezek kripták, majd hozzáigazították a tényeket a már meglévõ elmélethez.<#nevetes1>

Mármint a Kheopsz piramisba nincs hieroglifa.

Igen. Errõl még ma sincs egyetértés, hogy a piramisok sírhelyek lettek volna. Egy fáraót se találtak piramisba eltemetve. Masztabákba temetkeztek a királyok völgyébe. A Kheopsz piramisba találtak egy szarkofágot tetõ nélkül, üresen. Egy darab hieroglifát nem találtak eddig bennük (leszámítva most ezt a maszatot, amit a robot felfedezett). Ami, eddig volt az kiderül hamisítvány.

Az biztos<#nyes>.De én el tudom képzelni egy korábbi emberi civilizációt itt a Földön simán.Persze nem becsülöm le a fáraókat sem,biztos jól éltek.De ehhez több kellett.De ismétlem,nem ufókra gondolok mer az hülyeség szerintem is.

Egyel feletted.

Akár az is lehet ezekkel az alagutakkal kapcsolatban, hogy csillagvizsgálásra, vagy egyenesen távcsõ vázának építették, amibe aztán lencséket raktak.

A nagy piramisban nincsenek hieroglifák. Abban sem vagyok biztos, hogy találtak ott múmiát.

Atlantiszhoz csak annyit, hogy ez Platón-gyerek, aki filozófus volt, ráadásul éppen a véletlenség kedvéért görög, vajon nem tudta, hogy Santorini nem a Gibraltári szoroson túl van? :D
Az a baj ezekkel az elméletekkel, amik valahová a Földközi-tengerbe akarják helyezni Atlantiszt, hogy miközben Platónra alapoznak, kihagyják Platón helymeghatározását. Nem volt hülye ez az ember... így a tudósok magukat a feltételezéseiket már a várt eredményre alapozzák, hogy ti. Atlantisz itt és itt volt, ezek a bizonyítékok, amik részben alátámasztják, tehát Atlantisz itt és itt volt. Látjátok az ördögi kört? :D

Az biztos, de hát pénzért dolgozik az ember.
De az ufó/atlantisz elméletgyártókat se kell félteni. Az õ könyveiket is viszik mint a cukrot.

A halottaikat a Királyok völgyébe temették el,úgy tudom.

Ki bizonyította, hogy nem?

Nagyon jól megélnek ebbõl az az egyiptológusok és az Egyiptomi Múzeum tagjai(Hawass)

Tudjuk, hogy sír volt. Ha csak nem mondjuk rá azt, hogy a szarkofágot, meg a hieroglifákat jóval az építése után pakolták bele.

A kik az a következõ kérdés, vagy a miért.
Az szerintem már bizonyított, hogy nem temetkezési célból, kriptának akarták megépíteni.

Az oké de nincs konkrétum.Csak találgatás,még a rendeltetésérõl sem.Valaki megtervezte,de kik és hogyan és mikor?

A 3 nagy piramis építése egy terv alapján történt.
Nem az volt, hogy az egyik fáraót a másik felül akarta múlni, ez egy marhaság.
A 3 piramis egy mértani sorozat tagjai.

Pont ti írtátok,hogy nincs fejlõdési fokozatosság,most akkor mégis van?

A nagy piramis korát pontosan meg tudták határozni?És annak mi köze van a többi kisebb piramishoz?És azt honnan tudják,hogy mi volt az építési sorrend?

Nem forgattam ki semmit, ezt írtad. De visszatérve a piramis építéséhez, milyen bizonyítékot szeretnél? Tudjuk, hogy emberek építették, a munkások városa miatt, és azért mert látható a piramisokon is, hogy hogy fejlõdött az építési technika a lépcsõzetes piramisoktól egészen a Gízai piramisokig. Csak azt nem tudjuk, hogy milyen építési technikát használtak, és hogy pontosan milyen eszközöket és szerszámokat vettek hozzá igénybe(de antigravitációs targonca meg lézerfúró nem volt köztük). Ebben találgatunk, és az sem teljesen biztos hogy mikor építették. Ezekre sokfajta elmélet van, azért nincs rájuk bizonyíték, mert tényleg nem tudjuk egyikre se rámondani, hogy igen ez pontosan így volt.

"Ezt a fáraós f@szságot el kéne már felejteni végre,"
Az összes eddigi tudásunk a témával kapcsolatban azt támasztja alá, hogy a "fáraós f@szság" igaz. Még akkor is, "ha egyszer igazad van".

Nem tudom, de biztos ki lehet számolni.

Fölösleges a szavamat kiforgatnod,ha egyszer igazam van.

Jogos. Én is erre gondoltam, de így utólag tényleg szar volt a példa.

"Még mindig nem látom a hihetõ bizonyítékot a piramis építésével kapcsolatban."
Az nem a mi hibánk.

"viszont látom egy két ember jól megélt belõle vagy 200 hozzászóláson át mint az egyiptomi "szakemberek"."
Én 250-et kapok hozzászólásonként.

"Ebbõl a dogmából meddig lehet pénzt csinálni?"
Az ellenvéleményes dogmákból jobban dõl a lé.

Még mindig nem látom a hihetõ bizonyítékot a piramis építésével kapcsolatban.Ezt a fáraós f@szságot el kéne már felejteni végre,viszont látom egy két ember jól megélt belõle vagy 200 hozzászóláson át mint az egyiptomi "szakemberek".Ebbõl a dogmából meddig lehet pénzt csinálni?

A régészek elérték a céljukat, egy hülye bulvárhírrel tömegek kíváncsiságát keltették fel... Lesz pénz az új terepjáróra, a csinos aszisztensre...

Cef, szerintem a hozott példád nem szerencsés. Nem bizonyította be senki, hogy a párhuzamos egyenesek jé, a végtelenben összeérnek, vagy hogy nem is az egyenesek két pont között a legrövidebb út, hanem a görbék. Ez rossz értelmezés, vagy inkább csak rossz értelmezést sugalsz.

A matematikusok a geometriát axiómákra alapozva építik fel. Megpróbálják minél kevesebb, minél nyilvánvalóbb, ugyanakkor egymástól független állításokra alapozva felépíteni a geometriát.

Tehát kiválasztottak olyan állításokat (axiómákat), amelyekre támaszkadva minden, a hétköznapi értelemben vett geometriában megszokott tény levezethetõ. Ennek az axiómarendszernek része Euklidész 5. posztulátuma.

Euklidész 5. posztulátuma nagyjából arról szól, hogy véve egy tetszõleges egyenest és egy rá nem illeszkedõ pontot, az adott ponton átmenõ, az adott egyenessel párhuzamos egyenesek száma legfeljebb 1. (Azért legfeljebb 1, mert ebbõl levezethetõ, hogy pontosan 1 és igyekeznek minél kevesebb kikötést megadni.)

Szóval ez az 5. posztulátum (vagy másnéven párhuzamossági axióma) bárki számára természetes elvárás, aki tanult általános iskolában geometriát és odafigyelt az órán. Ezt hívják Euklidészi geometriának.

A matematikusok azt is vizsgálták, hogy ha az axiómák közül elhagyják az 5. posztulátumot, vagy elhagyják és helyette másik párhuzamossági axiómára cserélik ki, akkor mi történik. (Pl. kicserélik a legfeljebb 1-et legalább 2-re.)

Tehát nagyon fontos megérteni, hogy nem az Euklidészi geometriát cáfolták meg, hanem egy másik geometriát hoztak létre!

És mi értelme van másik geometriát létrehozni, amikor itt van nekünk a teljesen természetesnek tûnõ Euklidészi geometria?

Az érthetõség kedvéért vegyük a Földet és tekintsük gömb alakúnak. Most kössünk össze gondolatban két tetszõleges (különbözõ) várost egy "egyenessel". Érzi mindenki, hogy a valódi egyenes a föld allatt futna át Euklidészi geometria szerint. Ugyanakkor jogos az igény, hogy a két várost összekötõ "egyenes" ebben az esetben görbüljön és a Föld felszinén haladjon végig. (Például, ha vasút vonalat akarnak tervezni.) Ezek közül a legrövidebb, de a Föld felszinén haladó utat, vonalakat hívják geodetikusoknak, amelyek ebben a szemléletben az egyensek szerepét töltik ki.

Tehát szó sincs arról, hogy az egyenesekrõl bebizonyították volna azt, hogy görbék! A vasútépítés esetén a felszínre épített geometriát, a térben pedig sokszor Euklidészi geometriát használnak. A Földet gondolatban el tudjuk helyezni az Eukidész térben. Az Euklidészi térben a gömbön vett egyenesek és az Euklidészi értelemben vett egyenesek már különbözõ fogalmak.

Ez okozza a félreértést. De ebbõl látszik, hogy problémától függõen hasznos és természetes dolog lehet nem Euklidészi geometriát használni és egyáltalán nincs ellentmondás közöttük.

Hasonló a fizika is, az is axiómákra, alaptörvényekre épül. Tapasztalnak valamit, megpróbálják leírni törvényekkel, arra pedig építkeznek logikusan. Ha valami ellentmondás adódik, vagy egy jelenséget nem tudnak igazolni, megmagyarázni, akkor változtatnak az axiómákon, az axiómák pedig megváltoztathatják a szemléletet is.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a fizikusoknak valójában fogalmuk sincs, hogyan mûködik a Világ. Minden csak a megfigyelésekre alapozott alaptörvényekre és abból nyert világképre épül. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívûl, hogy a fizikusok tapasztalják a rendszer (Univerzum) mûködését és azon fáradoznak, hogy a dolgokat be tudják illeszteni egy elméletbe. Olyan elméletbe, amelyben a korábban megfigyelt jelenségek magyarázhatóak és az elmélet képes megjósolni még meg nem figyelt jelenségeket. (Ez utóbbi feltétel azért fontos, mert pl. a vallások is megmagyarázzák a jelenségeket, de nem jósolnak meg ellenõrizhetõ eseményeket.)

Na itt van a hiba pramisok korának becslésében is. Ugyanis nagyon kevés vitathatatlan tény van, amire alapozni lehetne. Például egy korábbi hozzászólás szerint a 12 ezer év úgy jött ki, hogy azt feltételezték, hogy a piramisok elhelyezkedése egy adott pillanatban vett csillagállással egyezõen kellett elhelyezkedjen az építés pillanatában. Azért ez nem egy nyilvánvalóan természetes dolog. Pl. lehet, hogy nem is az építés pillanatával akartak egyezni, hanem egy múltbéli idõponttal. De akár "rossz" helyre is rakhatták tévedésbõl a piramist. Vagy nem is foglalkoztak a piramisok helyével, csak irányával és késõbb találták meg hozzá a csillagokat és nevezték el ennek hatására. Stb.

Gondolom mert a legfényesebb csillag.
<#nyes>

Jogos, de akkor is vitathatatlan hogy szerte a világon számtalan ókori építmény a nagy kutya csillagképet utánozza, vagy egyenesen a szíriuszt helyezi valami módon a középpontba.

Az OK, hogy a Szíriuszra mutat, de mikor?
Minden május elsején éjfélkor?

Ja, csak én lehetek olyan okos, hogy ha hiszek atlantiszban, akkor tudom, hogy atlantiszról fõképp milyen fantazmagóriákat nyomnak az arcomba. Márpedig a kristály az egy ilyen dolog.

Miért, mert nem zárok ki valamit kapásból, amit életemben elõször hallok?

Csak te lehetsz olyan okos, hogy hasonló helyzetben azonnal tudod a tuti igazságot.<#nevetes1>

Homok az volt bõven, csak össze kellett kotorni egy nagy kupacba, aztán valamilyen módszerrel összetömöríteni. Nem mondom, hogy így csinálták , de szerintem lehetséges. Biztos van egyszerûbb vagy hatékonyabb mód is.

"... mellé raksz egy hülyeséget ... Akár lehet is ..."

Ennyi! Kérem kaccsójja ki!

Az 5°-os lejtó az túl meredek.

Még számold ki mellé, hogy az x km-es lejtõt hány köbméter földbõl lehet megépíteni. Érdekes lesz az eredmény.

Tömörített homok.

Nem védekezek. Nincs mi ellen.

Viszont rád tényleg jellemzõ, hogy értelmes dolgokat úgy akarsz hülyeségnek feltüntetni, hogy mellé raksz egy hülyeséget, hogy a "lakói kristályenergiát használtak". (Akár lehet is, bár ilyenrõl még se tudományosan se sarlatánosan nem hallottam)