Rejtett hieroglifákra bukkant a piramis-kutató

És mivel töltik fel a lejtõt, a nagy szaharai õserdõ farönkjeivel?

Már rég tanultam matekot, de most gyorsan rákerestem a képletre és ha jól számolom, akkor 5 fokos lejtõ esetén 1721m, míg egy 1 fokos lejtõ esetén 8594m lenne körülbelül az emelkedõ hossza. Szóval nem kivitelezhetetlen.

Tipikus védekezõ reakció egy olyan embertõl akinek többet ér a fennkölt illúziója mint az igazság.

Ha abban akarsz hinni hogy Platón egy az atlanti óceánon fekvõ földrészrõl írt, ami elsüllyedt a francba, a lakói meg kristályenergiát használtak - tipikus 70-es évekbeli hippie maszlag - akkor tessék!

Amúgy Atlaszt írtam, de lehet.

a Gibraltári-szoros Héraklész oszlopai, nem Atlantiszé...

Pont te hivatkoztál Platon elbeszélésére Atlantiszról.
A BBC-s filmben elmondták, hogy Platon mekkora területûnek írta le Atlantiszt és, hogy az nem lehetett az általad megjelölt kis szigetecske, vagy elmondták e azt, hogy Platon szerint hol terült el Atlantis?

HA tippelhetek, akkor mindkét kérdésre NEM a válasz.<#vigyor0>

Gondolom a filmedben, ami szerinted igaz, felsoroltak egy rakás feltételezést, számos más "híres" régész feltételezéseivel alátámasztva.
Kb ez egy tudományos csatornán levetített dokfilm jellemzõ forgatókönyve.

Elég megismerni különbözõ forrásokból a minószi civilizációt, ránézni kísérõszöveg nélkül pár ásatási fényképre, ránézni santorini térképére, azután meg elolvasni Platón Atlantisz leírását, és magadtõl is összerakod a képet, anélkül hogy bárki belemagyarázott volna bármit is.

Nem csak az a droid aki élból elhisz mindent, az is droid aki élbõl elvet mindent!

Azért mert te mindent elhiszel amit megetetnek veled, nem válik igazzá.

OFF: Miért tûnt el ennek a túrós gyereknek az összes hsz-e? Újabban ban után törölnek is?

Jó, hát attól mert te felveszed a szemellenzõt attól még nem lesz kevésbé igaz amit állítanak.

Tv.....

Állandóan hazudnak benne.

Biztos van olyan alacsony lejtõ, csak az a kérdés azon hány km után érünk 150 méter magasra.

De mert erõt fejtenek ki. Plusz még ellen is tarthatnak a másik oldalról, ami lehetõvé teszi, hogy ne kelljen olyan alacsony szögû lejtõt használni.

Ne legyél lusta keresni, én sem csak ebbõl kajáltam be hogy igazuk lehet.

Letöltöttem torrentrõl pl. egy 1 órás BBC doksit is róla.

atlantis.1x01.end_of_a_world_birth_of_a_legend

Hát, ha súrlódás miatt nem gurul vissza, akkor tuti, hogy elõre se.<#vigyor1>

Hát pedig ha elég alacsonyra szögûre csinálják az emelkedõt, akkor nem probléma, mert a súrlódás miatt nem gurul vissza magától.

Hát nem egy szószátyár bizonyítékgyûjtemény a linked, az biztos.<#nevetes1>
Erre ezt hiszem nehéz lesz alapozni a továbbiakban.

Hát nézd, ha volt is ott valami, az tuti nem Atlantis, mert Platón mikor Atlantisról írt, akkor nagy valószínûséggel Thera szigetére gondolt. Túl sok a párhuzam.


http://www.uri.edu/endeavor/thera/atlantis.html

Egy a sok forrás közül. Remélem az .edu mond valamit.

Ezzel engem nem fogsz elkeseríteni. <#vigyor0>

Te se hidd el.
Atlantisz Atlasz oszlopain túl volt, azaz Gibraltáron át kellett hajózni.

Szóba kerültek a dogonok is.

Attól függetlenül, hogy nem lehet biztosan tudni (kételkedjünk), nem súgta e meg nekik valaki a Sirius kettõs csillagrendszert, a dogonoknak van egy ünnepük, amit 50 évente ülnek meg. A sirius B keringési ideje a Sirius A körül pont 50 év. <#csodalk>

Valaki még kérdezte, hogy hová mutat a fenti ábrán a kamerás robottal jelzett alagút.
Hát a Sirusra.<#csodalk><#wow1>

El kell hogy keserítselek, mert már pár éve eléggé szolídan hiszik a régészek hogy atlantisz valójában az általam ma már többször emlegetett minósziak szigete volt, amit egy szupervulkán söpört el, pontosabban a mai santorini szigete.

Platón írt róla elõször és õ nevezte atlantisnak, az õ írásaiból lehet arra következtetni hogy Thera - ma santorini - szigete ihlette a történetét.

Visszatérve Egyiptomhoz, szerintem a nagy technológiai tudás Atlantiszról származik, ami biztos, hogy létezett, legalábbis szentül meg volt gyõzõdve róla Heinrich Schliemann, Trója felfedezõje.

(Elõtte Tróját is mesének tartották)

A sötét középkor azért sötét, mert a történészek csak sötétben tapogatóznak, hogy mi is történhetett azok alatt az évszázadok alatt.

:DD

Nem azért sötét középkor mert sötét volt vagy "sötétek" voltak az emberek hanem mert rengeteg értékes lelet, könyv, mûtárgy semmisült meg, háborúk miatt vagy a vallás és egyház miatt.

A Holddal már egyre több a probléma.

Szerintem nem jött be a tipp, amit az "amerikai holdraszállás" címû hollywoodi produkció köré kitaláltak.

"Hoztak" 1,5 mázsa "holdkövet" és kiderült belõle, hogy a Hold egy száraz égitest és ugyanolyan ásványok alkotják, mint a földkérget.<#vigyor2> Ebbõl kitalálték a 4 milliárd éves bazinagy ütközést ami ketté vágta az õsi Földet.

Újabban meg egyre több a sz@r a palacsintában.<#eplus2>

kvp: Nem vagyok közgazdász... de az életminõségünk, illetve az általunk használatba vett eszközök sokfélesége és mennyisége (ruha, telefon, gép, gyorskaják, szolgáltatások, stb), illetve ezek növekedése attól tartok fordítottan arányos a Föld más részein jelentkezõ kizsákmányolással, és majdhogynem "rabszolgasággal". Ez esetben a határ, ameddig a civilizációnk jelenlegi formájában elbírja magát, már nincs is olyan messze...

A relativitaselmeletrol csak annyit mondanek, hogy Einstein fel evszada jott ra, aztan kozel 50 ev utan sikerult nemreg a nasa-nak egy kiserlettel bebizonyitania, hogy meg a Fold eseteben is merheto a gravitacios tertorzulas. Szoval ugy nez ki, hogy Einsteinnek igaza volt. A geometriat hozza meg Bolyai dolgozta ki valamikor regen. Es mar a gorogok is sejtettek a kvantumelmelet alapjait, csak ok nem tudtak kiserletekkel igazolni. A Fold atmerojet mindenesetre megmertek, mit ahogy az egyiptomiak is tisztaban voltak a csillagokkal. A kozepkor meg azert volt sotet, mert rengeteg tudas tunt el az emberek eletebol. Persze nem veszett el, csak az emberek altalaban butak voltak. Most is valami hasonlo fele megyunk a nyugati vilagban...

ps: Anno romaban 5-6 emeletes teglabol epitett berhazak voltak, hideg-meleg folyoviz, vizobliteses wc, kozponti futes, a hazak aljaban uzletek, gyenge de letezo kozvilagitas es a rendorseg es tuzoltosag kezdetei. Mindez erossen visszaszorult a kozepkorban, de azert pl. Esztergomban a varban ugyanugy volt hideg-meleg folyoviz (a Dunaparton allo szivattyuhazbol), mint ahogy Visegradon es Budan is. (utobbi helyen meg szokokut is mukodott) A gond az, hogy mig az okori romaban a lakossag nagy resze resesult ezekbol, addig a kozepkorban ez csak a vezetok kivaltsaga lett. Aztan elkezdett ujra terjedni es az ipari forradalom soran (kb. 200 eve) leptuk tul a keso okori szintet. Most viszonylag jol allunk, bar en nem latok akkora fejlodest az eletminosegben az atlag romai polgarokhoz kepest, csak sokkal tobben vagyunk es megse omlik ossze az egesz globalis civilizacionk, ami szerintem egy eleg nagy teljesitmeny.

Kölcsönkérték a Praktikerbõl a kocsikat, meg a mágneses futószalagot. :)

Én is úgy tudom, hogy az élõ adásban alagútrobotozás az egy kamu mûsor volt, és már régen kitakarították a piramis titkos könyvtárát.

Az emelkedõig még nem jutottunk el, már vízszintesben is bukik a dolog! :D

Látom, többen vitatkoztak arról, hogy hogyan lehet hatalmas kõtömböket farönkökön görgetni...

Az senkinek nem tûnt fel, hogy vízszintes kemény terepen mondhatnánk "sima ügy", de amikor jön egy emelkedõ, na ott megbukik a technika. <#nevetes1>
Próbáld ki a saját kocsiddal.<#kacsint>

A középkor nem volt ám annyira sötét. A "felvilágosodás" korában terjesztették el. Valójában tök normálisan éltek az emberek. Voltak éhínségek, meg háborúk, meg ilyenek, na de nem folyamatosan...

Persze, meg ugye a csillagászati események általában nem néhány ezer év alatt játszódnak le. Akkor a Holdnak már nagyon messze kéne járni. Hacsak nem vesszük komoly Lukács György szavait: Ez nem hold! Ez egy ûrállomás! :D

Azért mondom, sorry meg minor már elég volt hogy elárulja hogy angol T9! :D

Róma az akkori ismert világ fõvárosa volt. Persze, hogy ezt nem lehetett utolérni sokáig. De rengeteg dolog kifejlõdött a középkorba, amit a rómaiak nem ismertek, alkalmaztak. Elsõsorban földmûvelés, bányászat és hajózás terén. A sok rabszolga nem tette szükségessé itt a fejlõdést. Építészet területén is volt fejlõdés, fõleg a sok katedrális és székesegyház építésénél.
Persze voltak visszafejlõdések és "újra" feltalálások is. Ez annak köszönhetõ, hogy a városi élet és a kereskedelem háttérbe szorult a legtöbb helyen.

Foleg ha angol...

T9-et szedd ki, csak a baj van vele! :D

Kozben telora valtottam, bocs a hibakert:)

Roma kozel millios varos volt. Minor ertuk ezt ujra utol? Nemhogy fejlodes, visszaeses.

Nem az a baj hogy nem volt életképes, az volt a baj, hogy a nyugat-római birodalom bukásával már nem volt sehol európában olyan nagyhatalom, ami folytatta volna. Nem hiába tértek vissza a római ideálokhoz a reneszánszban, amint kialakultak megfelelõ méretû államhatalmak.

Na meg a "sötét középkor" nem volt annyira sötét, volt ott is fejlõdés. Kicsit el van túlozva. A római rendszer (azon körülmények között) már nem volt életképes ezért váltotta fel egy másik.

Sõt, nem hogy a kereszténység okozta a sötét középkort, a sötét középkor mint olyan tette lehetõvé a terjedését.

De fejlodes nem volt. Pedig lehetett volna, ha maskepp alakul.

A sötét középkor az nem úgy lett sötét, hogy szándékosan valaki leoltotta a villanyt az emberek agyában, az - a kereszténység terjedésétõl függetlenül - a nyugat római birodalom bukásának volt a következménye, az indította el a lavinát.

Sötét

Eleg csak a sorry kozepkort kihagyni. 1000 ev maradt ki.

Szerintem kicsit nem kicsit el kene vonatkoztatni a mai szemlelettol. Az hogy valamit csak gyorsan lehet csinalni az a modern tarsadalmunkbol ered. Az en szemelyes velemenyem az hogy nem kene lebecsulni az emberi talalekonysagot.
Ha nem modern leptekkel es hatar idokkel szamolunk szerintem lehetseges.
Es az is meghatarozo lehet ,hogy mondjuk ugy hogy vallasi epitmenyekrol van szo.

Azon valóban érdemes elgondolkozni, hogy hol tartanánk most ha pl. a minószi civilizációt nem tünteti el egy szupervulkán! :)

Senki sem döntötte meg a relativitáselméletet soha sem. A megdõlt szöveget csak figyelemfelkeltésként használják, hogy többen elolvassák a cikket.

"azóta eltelt több mint fél évszázad, és még mindig azon izzadnak a tudósok, hogy ha valamit találnak ami nem passzol a relativitáselméletbe, akkor addig kutakodnak meg furakodnak, míg valami olyat nem találnak amivel mégiscsak rá tudják húzni a relativitáselméletet."
Ez nem így van. Ha valamit meg akarsz dönteni, ahhoz bizonyítanod kell, hogy nem úgy van. Ezt a többiek nem fogják ölbe tett kézzel nézni, megtámadják és elkezdik vizsgálni. Ez 3 féleképpen végzõdhet:
-Kiderül, hogy nem volt igazad.
-Kiderül, hogy részben igazad volt, de ettõl a rendszer még nem dõlt meg, ugyan úgy igaz, csak felfedezték egy új aspektusát és ezzel kibõvítik.
-Kiderül, hogy igazad volt, a rendszer megdõlt.
Jó példa a Bólyai Farkas féle matematika, ami bizonyította, hogy a legrövidebb pont 2 pont között a görbe, és a párhuzamosok találkozhatnak. De attól még itt a mindennapi életben a hagyományos euklidészi matematikát használjuk.

Szóval sztem a tudománnyal nincs baj, ha rajtuk múlna, 30 éve a marson lennénk,most meg már kitudja hol:)