Higgs és a tehetetlenség

mekkora energiával dolgozik az a részecskegyorsító?

Napi szinten részecskegyorsítóval dolgozom évtizedek óta. Tudom, hogy a mundér védelmében kussolnom kellene arról a csalásról ami itt folyik, de a tisztesség nem engedi.

Megkérdezhetem, hogy te személyesen mennyi részecskegyorsítós kísérletet terveztél és vezettél le?

<#idiota>

A Higgs a hülyeség.

Minden részecske mezõt hoz létre maga körül. Ezt a mezõt például az elektronok esetében elektromos mezõnek nevezzük.

Minden mezõ fénysebességgel kiterjedõ, forrása a létrehozó részecske.

Minden mezõben a többi részecskére impulzust keltõ hatás érvényesül.

Az impulzus megmaradás értelmében a mezõjét létrehozó részecskére az impulzuspár másik fele visszahat.

Gömbszimmetrikus mezõ esetében a visszaható impulzusfelek eredõje zéró, azaz a részecskére ható eredõje zéró.

Gyorsulás esetében viszont a visszaható impulzusfelek a gyorsulással azonos irányban a relativisztikus Doppler törvényének megfelelõen:

I=I0*gyök((c+v)/(c-v)) arányban növekednek,

a gyorsulással ellentétes irányban pedig
I=I0*gyök((c-v)/(c+v)) arányban csökkennek.

A így létrejövõ impulzus eredõ a gyorsulással ellentétes irányú,
nagysága pedig F=m* (a/gyök(1-(v/c)²)) erõt hoz létre.

Csak ez az erõ ami a gyorsulással szemben hat. Nincs más erõ.

Ha lenne Higgs mechanizmus, akkor a relatív Doppleres erõn felül jelentkeznie kellene, de nem jelentkezik.

CERN-ben az azonos alakú Einstein által a tehetetlenség növekedéseként leírt függvény ellenõrzésekor mérésekkel bizonyították, hogy kizárólag ez az erõhatás lép fel és semmi több.

Azaz már a Higgs keresése elõtt mérésekkel bizonyították a tehetetlenség Higgs nélküli létezését.

Ezért természetes, hogy a 2012-es mérések "eredményeit" a ami napig sem igazolta egyetlen kontroll mérés sem.

Tehát bizonyítást nyert, hogy:
Nincs Higgs mezõ, mert ha lenne akkor a tehetetlenség növekedési erõn felüli erõhatást kellene létrehoznia.

Egyébként is csak sültbolondok hihetik el azt, hogy 1,25 GeV-os energiájú bozonok vannak az ezerszer kisebb összes energiájú részecskékben.

A másik bizonyíték a világmindenség létezése.

Ugyanis ha minden részecskében a keletkezésekor 1,25 GeV energiájú kötési energia szabadult volna fel, akkor a teljes univerzumot úgy fújta volna szét, hogy nyoma sem lenne.

Félreértitek az egészet, egyáltalán nem errõl van szó.
Olvassátok újra a cikkeket, és próbáljátok meg úgy értelmezni, ahogy azt a többi ember teszi. Ha alárendelitek a hülye elképzeléseidnek, és a fejetekbe létezõ zavaros képbe akarjátok illeszteni, nem csoda hogy hülyeség jön ki belõle...

Visszafejlõdtünk a relativitás elõtti korszakba, ennyi. Abszolút Higgs mezõ, abszolút mozgás, abszolút lett minden.
Sokan örülnek majd az új fizikának.

Kíváncsi vagyok arra, hogy mikor kezdik mérni a Higgs mezõhöz relatív mozgást. Michelson és Morley meg hagy forogjon a sírjában.

<#idiota>

Gézoo! Mégis csak van éter! Higgs mezõnek nevezik! Kitölti a teljes világmindenséget! Az idei Nobel díjjal elismerte a tudomány a Higgs éter létét!
Mit szólsz te ehhez?

A linken olvasható cikk és a többi cikk szerint nagyon hallgatnak. Most az a mese él, hogy majd a szuper nagy gyorsítóval.. :)

http://cerncourier.com/cws/article/cern/54036

Bocsánat, az én hibám...

Egyébként azt mondják, hogy várhatóan az év közepére eldõlhet, hogy tényleg a higgs által jósolt részecske van-e a 125GeV-os csúcsnál.

õ nem erre a Higgsre gondolt valszeg, hanem a gézu-féle higgsre.

Physics Letters B: Observation of a new boson at a mass of 125 GeV with the CMS experiment at
the LHC
és még mindig ott vannak a press releasek:
Cern press office

Gézoo!

Van már valamilyen fejlemény Higgs ügyben? Nagyon hallgatnak az LHC-ben!

"ezért tágabb oktatást biztosítanak"
Aminek mondjuk legnagyobb részét úgyis elfelejtik, mintha sosem lett volna. Így pedig erõforrás pazarlást követnek el mind a diák, mind a tanár részérõl.

Az átlagembert miért érdekelné és neki miért volna hasznos errõl tudnia egybõl újabb kérdéseket vet fel, amik jobban rávilágítanak a dologra:
Van olyan, h átlagember? Az milyen átlag, nagy a szórása az eltérést hány %-ig toleráljuk (sávos átlagot feltételezve)? Ha igen, akkor csak õket kell kiszolgálni és szarjunk a többiek fejére, akiknek lehet az a hobbijuk, h értelmesebb dolgok is érdeklik õket?
Mi érdekli ezt az átlagot (foci, egyéb szórakozások, celebek, aranyos állatkák... és piálás)? Pl. a foci játékosok és csapatok eredményei neveit ismerni hasznos? Amúgy erkölcsileg helyes ezen átlagot tovább támogatni és kiszolgálni hírekkel anélkül, ahelyett h néha egy másik világba is betekinthetnek?

Ezekre szerintem mindenki nagyjából hasonlóan válaszol és láthatja, h
1. Az embereket nem csak azon ismeretek érdeklik, amikbõl közvetlenül hasznot húzhatnak.
2. Ez azért jó, mert nem tudhatod melyik ismeretnek mikor veszed hasznát.
Akár kapcsolatok kiépítésekor, akár szélhámosok átverésének kivédésekor, akármilyen otthoni problémád megoldásakor. (Mindhez lehet könnyen történetet keríteni, ami nem is elképzelhetetlenül nevetséges)
Gyakorlatilag az oktatás is errõl szól. Az oktató nem lát a jövõbe, h te konkrétan hol fogsz elhelyezkedni és miket fogsz csinálni egész hátralevõ életedben, ezért tágabb oktatást biztosítanak.

tldr

Az MTA hírei
Idézet a cikkbõl:

"Ez most nagy valószínûséggel sikerült" – nyilatkozta az mta.hu-nak Horváth Dezsõ fizikus. Az MTA doktora utalt a genfi bejelentésnek arra a részére, amely szerint az LHC-ben 4,9 szigma valószínûséggel mutatták ki azt a részecskét, amely tulajdonságai alapján valószínûleg a Higgs-bozon. A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelzõ, számos összetevõbõl álló érték. Azt, hogy a kutatók valóban a Higgs-bozont mutatták-e ki még további mérésekkel kell megerõsíteni. Ezek várhatóan az év végére be is fejezõdhetnek."

A nyugalmi tömeg:
A testek (részecskék) tehetetlenségéért,
a részecskék energia egyenértékének nagyságáért,
a részecskék de Broglie hullámhosszáért felelõsnek tartott,
ezekkel arányos jellemzõ.
A Higgs bozon:
A Higgs mechanizmus szerint a részecskék nyugalmi tömegét képezõ feltételezett részecske.

A ma érvényesnek tekintett fizikai elvek szerint a testeknek, így a részecskéiknek is, a nyugalmi tömegét egy a részecskékben rögzült nagyon nagy energiájú bozon okozza.

Azaz például egy müon 25 keV -os tömegét a benne lévõ 150 GeV Higgs bozon nevû részecske okozza olyan módon, hogy a Higgs bozon, a Higgs mezõben, mint éterben mozogva örvénylést kelt és az örvénylés mértéke okozta ellenállással arányos nagyságú erõhatást kelt. Ezt az erõhatást érzékeljük a tehetetlenségként.

A Peter Higgs ( A Higgs mechanizmus rövid részletezése itt.) felvetését kezdetben a modernizált éter bevezetésének minõsítették. Majd az elv bírálóinak (, többek között Richard Feynmannak ) a halála után, a Higgs elv hívõi elõször a nagy elektron–pozitron ütköztetõgyûrûben próbálkoztak a Higgs meglelésével,

(LEP = Large Electron Positron collider ring) a CERN 1989-tõl 2000-ig mûködött.)

Majd 8 éves építkezés és sok (6,4) milliárd euro költséggel megépített LHC-ben keresték tovább a Higgs bozont.

23 évi kutatás és az erre a célra elköltött milliárdok után eredménykényszerben van a kutatást végzõ intézmény.

Nyilván ma már a "Kerül amibe kerül, de valamit mutassatok már fel!" - utasításnak megfelelõen az öt Higgs aspiráns "részecske", helyesebben ütközési eseményt jelzõ effektus közül legalább az egyikrõl meg kellene állapítani, hogy ez a Higgs bozon.

A hónap eleji bejelentések errõl szólnak.

Megpróbálom valahogy zanzásítva elmondani - ámbátor nem vagyok (részecske-)fizikus, csak mûkedvelõ laikus.

Szóval az általános-/középiskolában megtanulod, hogy az atom protonból, neutronból (ezek alkotják az atommmagot) és elektronból áll (Bohr/Rutherford-féle atommodel). Meg hallasz még a fotonokról.

Ezek után tanulhatsz arról is, hogy a proton és a neutron további részecskékbõl áll, meg vannak még ezen kívül is részecskék - ez a standard modell.

A standard modell egyes részecskéi - így például a Higgs-bozon (azért Higgs, mert Peter Higgs nevû fizikusról nevezték el, aki alkotta róla a matematikai modellt még 1960-ban) - matematikai modell formájában léteztek, kísérleti kimutatásukat hosszas kísérletekkel érték el.

Ezen részecske kutatása közben született az elnevezés: annyira elrejtõzött, hogy Leon Lederman fizikus könyvében elnevezte "goddamn particle"-nek, vagyis Istenverte részecskének.
Amikor adták ki a könyvet, a könyvkiadó keresett egy jól hangzó címet neki - így született az Isteni részecske elnevezés.
Itt írnak errõl
Meg itt is

Hogy miért jelentõs dolog a Higgs-bozon megtalálása?
Leginkább mert így kísérleti bizonyítást nyerhet a standard modell egyik építõköve - ami felelõs a többi részecske nyugalmi tömegéért.

Es miert hivjak isteni reszecskenek ? Mi is ez pontosan ?

Faraday-rõl van egy anekdota, miszerint az angol pénzügyminiszter megkérdezte a fizikust, hogy mi értelme van elektromágneses kísérleteinek, a tudós így válaszolt: "Miniszter úr, ön ezt egyszer még meg fogja adóztatni.”

Szóval ez a helyzet a Higgs-bozonnal is. Alapkutatás, aminek a tömegek számára hasznos gyakorlati hasznát per pillanat még nem élvezhetjük, de ami késik, nem múlik. Új anyagokat, energiatermelési, gyógyászati módszereket eredményezhet - de ez még a jövõ zenéje.

A tudomány szempontjából a standard modell kap egy eddig csak elméletben feltételezett részecskéje kísérleti megerõsítést így még teljesebbé téve azt.

Úgy jelentik be ezt a Higgset,mintha vmi hú de nagy dolgot találtak volna.Húú figyeljétek,holnap bejelntés,mi lesz itt húhaa,nézzétek....

hát nézem,de szart se értek belõle.Mindenki tapsol a grafikonokra,a legutolsó híroldal is percrõl-percre frissíti a híreket..De minek?

Miért olyan hú de nagy dolog,hogy van ott vmi..Megtudjuk,mitõl van tömegünk,bár már eddig is tudtuk,csak meg kellett találni.Miért kelelne,hogy a fizikusokon kívül ez bárkit is érdekeljen?

Mitõl lesz jobb ezek után az átlga embernek?Repülõ autóval fog utazni?Megújuló energiával lehet ezetúl ellátni a világot?Bárhova eljuthatunk pillanatokon belül a világûrben?Ha nincs ehhez hasonlítható jelentõsége az átlag ember számára,akkor mire ez a hatalmas felhajtás?

"blablabla... király vagyok blablabla... hülye vagy"
még amikor komolyan is próbálsz válaszolni, akkor is ennyire 0konkrétumos írásokat produkálsz

Sajnálom, hogy ennyire tudatlan vagy. Legalább olyat vitatnál amit nem írtak le az idézett források.
Esélyét sem látom annak, hogy fel tudd fogni, ezért nem fárasztom magamat a felvilágosításoddal.
Akit pedig valóban érdekel a válasz az elolvassa a linken lévõ információkat, vagy meghallgatja a professzor úr elõadását.

És azt is elolvastad, h milyen eredménnyel zártak 2000-ben?

Mesélj nekem a nagy tudatlanságodról, hol az a 8 csúcs, ahol 2,6-3σ van.

Legalább elolvastad volna amit linkeltem, akkor tudnád, h valóban mit közlök, nem pedig a szalmabábjaiddal viaskodnál. Ott van az elõre tervezett leállás is. Ennek semmi köze ahhoz, h ahogy korábban írtad, most azért alakítanák át 14TeV-re, mert különben nem látnak esélyt az 5σ-ra.

"Reagáltam."
A lófaszt. Folyamatosan mellébeszélsz és szalmabábokat gyártasz.
Szted az új fejlemény: ha az ALICE vagy a CMS kísérlet megtalálja, akkor a másiknak ellenõriznie kell, még mielõtt kijelentenék, h megvan.
Sztem meg ez nem új fejlemény és már fél éve (tudod, akkor volt, amikor összevonták a két kísérlet adatait és azon eredményeket közölték), ahogyan linkeltem is.
Erre szted meg nincsen igazam, mert korábbi mérési eredményekrõl volt szó. Ennyire idióta azért ne legyél már. Még azt sem tudod, h mit írtál újabb fejleménynek.

Nem olvastad? Még a linken lévõ elõadásában is megemlítette, hogy már 1995-ben az akkor még LEP-ben elkezdték a Higgs keresését.

Te meg a nagy tudatlanságodban dezinformálod a közönséget. Fúj.

"2,6-3σ-nál járnak" nyolc különbözõ helyen lévõ csúcsokkal egyaránt. Azaz még a mérésekkel kapott csúcsok azonosítása sem történt meg.

Ja igen, megmondta, le kell állniuk az átalakításhoz majdnem egy egész évre, hogy a 14 TeV-et elérhessék az átalakítás után.

Legalább figyelnél, akkor hallhatnád, olvashatnád azt amit Horváth Dezsõ valóban közölt. Nem pedig azt amit hallani szerettél volna.

"Miért nem reagálsz arra, amit írok?
Dezinformáció, h az "új fejleményed" annyiban új, h te most hallottál róla elõször?"

Reagáltam. Az elõadás a 2012. márciusi és nem az egy évvel korábbi mérésekrõl szólt 2012. április 17.-én. Tévedtél. Pont. Lépj tovább.

A LEP nem a Z-bozon vizsgálatára épült?

Húha, mekkora dezinformáció. Az LHC-t 14TeV-re tervezték. Annak, h tovább növelik az ütközési energiát semmi köze ahhoz, h találtak vmit vagy sem. Sõt, már 2 év is ismertek volt a "menetrend".
Már 8TeV-en mûködik év végéig. Ahogy Horváth Dezsõ is megmondta, azért hogy bõven meglegyen a 11,5fb^(-1) év végéig. 2,6-3σ-nál járnak (ami bíztató), ellentétben az olyan marhaságaiddal, h esélyük sincsen.

Milyen dezinformálás?
Miért nem reagálsz arra, amit írok?
Dezinformáció, h az "új fejleményed" annyiban új, h te most hallottál róla elõször?
Ezért is hasznos a forrásra való hivatkozás. Amit, ahogy látom kezded megszokni. Vagy mégsem? (lsd köv hsz-od)

Egyébként nem az LHC-ben kezdõdött a Higgs bozon kergetése. Közel húsz éve nem sikerül megtalálni.
Sõt! Miután a 7 TeV-es kísérletek sem adták markáns jelét a megtalálhatóságnak, már megkezdték a 13 TeV-es fejlesztés elõkészítését, alapos indokkal feltételezve az eddigi mérések eredményei alapján, hogy 7 TeV-nél már nem is lehet igazolni a Higgs létét.

Jó lenne ha felhagynál a népbutító dezinformálással!

Hallgassa meg mindenki, hogy Horváth Dezsõ professzor úr mit mondott a kimutatás küszöb feltételérõl (minimum két, független elvû mérési elvvel, legalább szigma=5 egyezés kell ahhoz, hogy feltételezhetõ legyen a Higgs bozon megtalálása.)
Horváth Dezsõ elõadásának hanganyaga.

nem kellett találni
ott volt a magyar cern blogon (láthattad volna a linkbõl)
mégis honnan tájékozódsz a fejleményekrõl, ha nem a cern oldalairól és nem is vagy bennfentes?

te posztolsz itt folyton olyanokat, h nem találtak semmit, pedig megígérték
aztán bárki, aki utánaolvas láthatja, h mikor hol tartanak, mely tartományokat zárták ki és 125GeV körül már 2σ-nál járnak
és ezen adatok már kb az 1. ilyen posztodnál elérhetõk voltak, linkeltem is, csak lusta vagy olvasni

hiába próbálod hozzáértõnek és meg nem értett zseninek beállítani magad, a fekete test sugárzást sem tudtad mi, Lebegyev levezetését sem tudtad bemutatni a publikációjában, specrel axiómáinál is beégtél. ezt a nickedet is lejárattad már, mint az "Albertus"-t, amikor nem tudtál deriválni.
legalább helyes friss infókat linkelnél, de helyette csak balfax megjegyzéseket teszel valótlan "hírekre"

Ja hogy te találtál sokkal régebbi írását is?

Nem csoda! Vagy kb már évtizedekkel ezelõtti is..

A 2012.04.17 dátumon bemutatott eredményei március végérõl származnak. Hogy ez két hetesnél régebbi a tudományban természetes.

Csaxólok.. hogy tudd.

Bocs, de ha valaki nem kompetens abban a kérdésben amit leírtam, az ne vitassa, hanem tanulja meg. Még az sem érdekel, hogy hogyan, vagy honnan csak ne tõlem akarja fõleg úgy ne, hogy közben agyaskodik, okoskodik vagy sérteget..

1ébként szégyen, h nem tudod miért kapod a mínuszokat.

Csak annyi a baj, h te nem megkérdõjelezhetetlen tényeket és evidenciákat szoktál sorolni. Azokat is hivatkozások nélkül.

Sztem vegyél példát Faustusról meg dzsinirõl, õk ha vmihez hozzászólnak, akkor utánaolvasnak és olyan linkeket közölnek, ahonnan akit érdekel a téma az jobban is utánaolvashat. Ezzel szemben vagy te, aki csak ontja magából a kinyilatkozásait, gyak 0 alátámasztással és precizitással.

Horváth Dezsõ: Meglesz-e a Higgs-bozon az LHC-nál?
A friss fejlemények fél éve is frissek voltak...

Egyébként pedig szégyen lenne tényekért mínuszt kapnom.. Nem nekem szégyen, hanem annak a tudatlannak a szégyene aki adta a mínuszt.

Innen: Horváth Dezsõ fizikus, az LHC-ben végzett munka résztvevõjének 2012.04.17.-én elhangzott elõadásának "kivetítõs" anyaga.

A professzor úr részt vesz a CERN-ben végzett munkában..

Honnan szeded ezeket, mert ez már az x. amirõl hírezel és a CERN honlapján nem szerepel, mint "friss fejlemény"?
Aztán csodálkozol honnan gyûjtöd a mínuszaid...

A legfrissebb fejlemény: megállapodtak az LHC tudósai arról, hogy addig folytatják a kísérleteket, amíg legalább két, egymástól eltérõ eljárással nem sikerül a Higgs-re utaló jeleket találniuk.

Valamint arról, ha ilyen bekövetkezne, akkor folytatni kell a méréseket annak kiderítésére, hogy amit találtak az micsoda és valóban úgy viselkedik-e mint ahogyan az elmélet szerint a Higgs-nek viselkednie kellene.

Lehet, hogy nagyon kritikusan hangzik, de erre a hírre egyik ismerõsöm azt mondta tömören:
"Aha, szóval reményük sincs a Higgs megtalálására!"

Talán remény azért csak van.. Az már látszik, hogy nincs olyan jel ami megalapozottan a létezésére illetve a kimutathatóságára utalna a jelenleg végzett kísérletekben.

"A látóhatár mögött ott van a Higgs" - jelentették be évekkel ez elõtt.
Tavaly decemberben januárra, majd késõbbre ígérték, hogy meg lesz.. és nincs meg.
Április közepe van, de a beste Higgs nincs meg..

Szimuláljuk a testek tehetetlenségét egy egyszerû játékkal!

Modellezzük a részecskék közötti kölcsönhatásokat, amit a fotonok okoznak.

Jégpályán tegyünk a jégre egymás mellé két mûanyag bobot és beléjük egy-egy gyereket akik egymásnak medicinlabdát dobálnak.
A labda szimbolizálja a fotont és a bobos gyerekek a részecskéket.

A bobok eltávolodnak egymástól. Az idõegységre esõ eltávolodás függ a köztük lévõ távolságtól, hiszen a labdának a sebessége közel állandó, de a távolság növekedésével egyre hosszabb utat kell befutnia.

Azaz a dobások idõegységre jutó száma a távolsággal csökken. ezzel az átadott lendületek száma is csökken.

Ha pedig az egyik bobot a másik felé toljuk, "kényszerítjük", akkor ezzel a dobálás hatásaként a másik bobot is eltoljuk, mintha rugó lenne a két bob között.

A játék kedvéért próbáljuk meg az egyik bob mozgatásával körbetolni a pályán a másik bobot!

Közben érezni fogjuk a labda eldobásakor és a visszaérkezésekor fellépõ impulzusokat, azaz az ellenhatás felét eldobáskor és másik felét a labda visszaérkezésekor, mint ahogyan itt részletesen leírtam.

Azaz egy egyszerû játékos szimuláció megmutatja, hogy a tehetetlenséggel válaszoló tömeg okozta ellenhatás, az igazából nem, vagy csak félig a meglökött test visszahatása.

A legnagyobb hiba a tálalás módja.
A specrel úgy "tálalja" a hatásokat, mintha a megfigyelt és a megfigyelõ között fizikai eltérések képzõdnének, pedig csupán méréstechnikai vagy szebben mondva "geometriai" oka van a mérési eredmények eltérésének. Így aztán több helyen feleslegesen túlbonyolítja a leképzést.
Az áltrel pedig bár deklaráltan téridõ-geometriai leírás, fordítva "ül a lovon". A fizikai idõ-helyesebben óra járási sebesség határozza meg a "téridõ" geometriáját.
Az által, hogy az órák járási sebessége - vagy ahogy mondani szokás, az idõ múlási sebessége - határozza meg minden megfigyelõ számára azt a hosszot, amelyet a nála érvényes idõsebesség és a fény együtt határoz meg.
Azaz nem csak a mércék atomjai közötti, hanem minden részecske közötti és minden részecske folyamatban ható kölcsönhatások "idõegység alatti kiterjedési hosszát", hatásának nagyságát.

Ezért a geometriáját a legegyértelmûbben az idõ múlási sebességekkel lehet jellemezni és ebbõl származtatni minden fizikai változást.
Mint a méretek, az energia az impulzus és a többi.. Azaz az "idõ múlási sebesség geometriájának" is elnevezhetnénk.

Hogy miért éppen az idõ geometriájának?

Mert nagyon szemléletessé és érthetõvé tenné az elméletet és igazából sokkal könnyebb használni és tanítani is.

Valamint "kézzelfoghatóvá" teszi a fizika továbbfejlesztésének lehetõségét.

Egy egyszerû példa a szemléltetésre:

Válasszunk ki egy tömegpontot amelytõl sugár irányban az egyre nagyobb sugarakon egyre kisebb sûrûségû az a hatás ami az idõt lassítja.

Ebbõl milyen felvetéseket tehetünk?

Például azt, hogy az érintõ irányban haladó számára a tömegpont felõli oldalon lassabban múlik az idõ, a túloldalon pedig gyorsabban.

Vagyis ha az érintõre fektetett lemezen elgurítunk pl. egy golyót,
akkor a golyó mozgási energiája a tömegközéppontján átmenõ érintõn t idejû felületen halad, alatta t1 és felette t2 idejû felületeken.

Így ugyanazon I= m*s/t a golyó alsó részén I1=m*s1/t1 (miután a t magasságról mérve t1 idõegység alatt a fény t1 magasságon csak s1 távolságot tehet meg t1 idõ alatt,)
A felsõ rész t2 idõegység hossza rövidebb mint az alatta lévõ t ill. t1 ezért I2=m * s2/t2 lendülettel kell számolnunk.

Miután így I1 < I < I2 ezért a golyó pályáját a lendületek eredõjének iránya határozná meg. Vagyis "lefelé görbülõ" pályán haladna.. ha nem lenne alátámasztva.

Érthetõ és kézzel fogható.

Hiszen azt mindenki tapasztalatból tudja, hogy ha a lendülettel szemben alátámasztás van, akkor "nekinyomódik" azaz erõhatások ébrednek.

Ha viszont nincs alátámasztás, akkor a misztikus tömegvonzás sem vonzás abban az értelemben ahogy képzeljük, hanem a lendületek eredõje
minden atomunkra érvényes, minden rezdülésre, keringésre, hullámra.

Azaz a fény valamint a tömeg is egyaránt az idõlassulások arányában fogja a pályáját megváltoztatni.

Hogy görbült maradna-e a téridõ?

Naná! Éppen annyira mint most, csak annyi változik, hogy érthetõ az, hogy mitõl és az is, hogy milyen értelemben.

melyek a rel. elm. hibás részei?

Az a poén, hogy a relativitás elvének jó részeit nem érinti az sem ha nem a fénysebesség a maximum.
Azoknak a részeknek a módosítása pedig amelyeket érint, annak is mindegy, mert elõbb vagy utóbb úgy is átírtuk volna.

Kár a védelmezéséért..

Nos ez úgy van, hogy a Higgs kvantum legkisebb értéke kisebb mint a neutrínó legkisebb tömege. Különben a neutrínók nem kaphatnának tömeget a Higgs mezõtõl.
Azaz ha a Higgs és a részecskék között létezik kötési energia akkor annak a kvantuma pedig még a Higgs bozonnál is kisebb tömegû.
Azt is érdemes tudni, hogy az ismert neutrínók közül nem biztos, hogy mindegyiknek van akkora tömege amit érzékelni tudunk.
És még azt is érdemes lenne tudni, hogy ha van 120 GeV körüli nagyságú kötési energia a részecskék és a Higgs bozon között, akkor a részecskék keletkezésének idején az univerzum látott energia tartalmának a sok ezerszerese szabadult fel a Higgs bozonok kötési energiájaként.

Hogy ez mekkora energia fluxus volt?

Hozzávetõlegesen közel fénysebességre gyorsított volna minden részecskét.
Azaz itt ahol vagyunk nem lenne egyetlen elektron sem.. a nehezebb részecskékben 2000*c^2-szer nagyobb kötési energiáról már nem is szólva.

Ez jó példa arra, hogy egy eleve elveszett elvet még akkor is foggal körömmel igyekeznek bizonygatni, ha már eleve úgy rossz a kiindulási felvetése ahogy a standard modell esetében van.