Stabilizálódott Fukusima
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#96
Terelésrõl annyit, hogy én megjelöltem, hol találod a tudósok nevét, te viszont közölted, hogy mind csak hazudozik. Bárhogy is nézem, bizony ez a terelés, ha valami nem felel meg a te elméletednek, az egybõl valótlan. Terelés ez a javából...
Nos, csak jelezném, hogy a Greenpeace olyan cikkeket is publikál, amiknek az írói semmiféle kapcsolatban nincsenek a szervezettel, pusztán olyan dolgot publikáltak, ami a Greenpeace-nek kedvezõ. Ez a szervezet tagadhatatlanul elõszeretettel csap le minden ilyen cikkre és egybõl publikálja is az oldalán, a nekik ellentmondó nyilatkozatokkal meg nem foglalkoznak (vagy csak indoklás nélkül hazugságnak állítják be), ugyanakkor attól, hogy hírneves tudósok nem értenek egyet a hivatalos állásfoglalással és a cikkeik kikerülnek a Greenpeace oldalára, nem kellene õket egybõl hazugnak nevezni és megkérdõjelezni a hozzáértésüket és a szakértelmüket. Mégegyszer mondom, sokuknak semmi köze a szervezethez, teljességgel függetlenek tõle!
Az, hogy szövegértési problémáid vannak, sajnálatos, de ha elolvasnád, mit írtam, ott volt, hogy még cinikusságból se kellene hülyeséget leírni. Arról meg szerintem nem én tehetek, hogy te cinikusan ironizálsz...
Gondolkozni kellene azon, hogy a szarkofágból hova is kerül a szennyezett víz. Ha ezt megtennéd, hamar rájöhetnél, hogy igen jelentõs része a talajvízbe szivárog. Innentõl kezdve elég, ha elõveszel egy vízrajzi térképet és láss csodát, egybõl érthetõ, hogy miért is fontos a zóna szempontjából a szivárgás mennyisége és ezzel összefüggésben a szarkofág állapota. Másik dolog, hogy a szarkofág oldalán keletkezett rések miatt a belsejében található szennyezett por és grafit kijut a k9örnyezetbe és a szél útján elég messze el tud jutni. Tehát tetszik vagy sem, a szarkofág állapota elég fontos a zóna fertõzöttségéének szempontjából.
Semlegesítésnek azt nevezzük, ha ténylegesen eltüntetjük a problémát, azaz ha ténylegesen meg tudnák semmisíteni a sugárzást, az lenne a semlegesítés. Az, hogy a területet megtisztítják, az legfeljebb kármentesítésnek fogható fel, hiszen bár a fertõzött terület megtisztul, a szennyezett föld és törmelék továbbra is kezelhetetlen problémát okoz (az, hogy "biztonságos helyen" eltárolják, nem a probléma kezelése, pusztán megkerülése, kvázi "homokba dugott fej" -> struccpolitika). Tehát ez nem semlegesítés, pusztán a probléma megkerülése.
A protonelvonásos módszeredrõl megkérdeztem egy kémiában jártas embert (vegyészmérnök az illetõ), mivel én nem értek a dologhoz. Hogy szó szerint idézzem: te vagy túl sok sci-fit olvastál, vagy alkimistának képzeled magad, vagy Nobel díjat érdemelnél egy új eljárás kifejlesztéséért, ugyanis ilyen módszer jelenleg nem létezik. Elmondása szerint mégha sikerülne is ilyesmit megcsinálni, ahhoz olyan kémiai anyagokat kellene használni, ami nagyobb természeti károkat okozna, mint maga a sugárszennyezés, ezáltal ugyanúgy lakhatatlanná válna a terület.
Nos, csak jelezném, hogy a Greenpeace olyan cikkeket is publikál, amiknek az írói semmiféle kapcsolatban nincsenek a szervezettel, pusztán olyan dolgot publikáltak, ami a Greenpeace-nek kedvezõ. Ez a szervezet tagadhatatlanul elõszeretettel csap le minden ilyen cikkre és egybõl publikálja is az oldalán, a nekik ellentmondó nyilatkozatokkal meg nem foglalkoznak (vagy csak indoklás nélkül hazugságnak állítják be), ugyanakkor attól, hogy hírneves tudósok nem értenek egyet a hivatalos állásfoglalással és a cikkeik kikerülnek a Greenpeace oldalára, nem kellene õket egybõl hazugnak nevezni és megkérdõjelezni a hozzáértésüket és a szakértelmüket. Mégegyszer mondom, sokuknak semmi köze a szervezethez, teljességgel függetlenek tõle!
Az, hogy szövegértési problémáid vannak, sajnálatos, de ha elolvasnád, mit írtam, ott volt, hogy még cinikusságból se kellene hülyeséget leírni. Arról meg szerintem nem én tehetek, hogy te cinikusan ironizálsz...
Gondolkozni kellene azon, hogy a szarkofágból hova is kerül a szennyezett víz. Ha ezt megtennéd, hamar rájöhetnél, hogy igen jelentõs része a talajvízbe szivárog. Innentõl kezdve elég, ha elõveszel egy vízrajzi térképet és láss csodát, egybõl érthetõ, hogy miért is fontos a zóna szempontjából a szivárgás mennyisége és ezzel összefüggésben a szarkofág állapota. Másik dolog, hogy a szarkofág oldalán keletkezett rések miatt a belsejében található szennyezett por és grafit kijut a k9örnyezetbe és a szél útján elég messze el tud jutni. Tehát tetszik vagy sem, a szarkofág állapota elég fontos a zóna fertõzöttségéének szempontjából.
Semlegesítésnek azt nevezzük, ha ténylegesen eltüntetjük a problémát, azaz ha ténylegesen meg tudnák semmisíteni a sugárzást, az lenne a semlegesítés. Az, hogy a területet megtisztítják, az legfeljebb kármentesítésnek fogható fel, hiszen bár a fertõzött terület megtisztul, a szennyezett föld és törmelék továbbra is kezelhetetlen problémát okoz (az, hogy "biztonságos helyen" eltárolják, nem a probléma kezelése, pusztán megkerülése, kvázi "homokba dugott fej" -> struccpolitika). Tehát ez nem semlegesítés, pusztán a probléma megkerülése.
A protonelvonásos módszeredrõl megkérdeztem egy kémiában jártas embert (vegyészmérnök az illetõ), mivel én nem értek a dologhoz. Hogy szó szerint idézzem: te vagy túl sok sci-fit olvastál, vagy alkimistának képzeled magad, vagy Nobel díjat érdemelnél egy új eljárás kifejlesztéséért, ugyanis ilyen módszer jelenleg nem létezik. Elmondása szerint mégha sikerülne is ilyesmit megcsinálni, ahhoz olyan kémiai anyagokat kellene használni, ami nagyobb természeti károkat okozna, mint maga a sugárszennyezés, ezáltal ugyanúgy lakhatatlanná válna a terület.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#95
"Ha rendesen utánanéznél a dolognak, több, a témához nálam sokkal jobban értõ szakértõ is nyilatkozott már a kérdésben és megkérdõjelezte a számokat, amiket a japánok közzé tettek."
Még mindig várom, kik azok a szakértõk. Nehéz linkelni, vagy csak kitaláltad? Greenpeace nem jó, ott nem szakértõk vannak, hanem sötétzöldek. Folyton hazudoznak, és rengeteg felajánlott pénzt elsikkasztanak ezt tapasztalatból tudom. Meg is érdemled ha innen tájékozódsz. Más?
Nem blõdség volt irónia, de nem értetted, és szépen megmagyaráztad ami nyilvánvaló. Ugyanígy megmagyarázhatnád miért tereled a témát a lezárt zónáról a szarkofágra? Már érted?
Sugárzás semlegesítése az is ha elhordod és elzárod a veszélyes dolgokat. Igaz ez közvetett. Közvetlenül is lehet, ha protonokat veszünk el belõle és egy nem sugárzó elemet hozunk létre belõle, pl.: ólmot. Ez drága, és energiaigényes de meg lehet csinálni ha akarjuk. Aki ennyire jártas az atom témában annak ezt illene tudnia.
"A csernobili szarkofág valóban nem egy teljesen zárt szerkezet, ez tény, nem is állítottam az ellenkezõjét. Viszont nem mindegy, hogy merre és mennyire nyitott. A szarkofág nem arra szolgált, hogy teljesen légmentesen lezárják a reaktorroncsot, hanem arra, hogy állandó, kontrollált körülményeket biztosítsanak a romok körül. A problémát az okozza, hogy az új nyílásokon egyre több felesleges víz kerül a lezárt térbe, ami korrodálja a vasbeton szerkezet alját, ezáltal elég durván rombolja azt. Emelett ez a vízfelesleg kontrollálhatatlanul szivárog át a szarkofág falán illetve alatta és nemkevés szennyezõdést sodorhat magával."
Megint terelsz, nem a szarkofágról volt szó, hanem a lezárt zónáról. A kérdés ugye az mennyire veszélyes ez. Errõl megint nem tudsz semmit mondani.
Még mindig várom, kik azok a szakértõk. Nehéz linkelni, vagy csak kitaláltad? Greenpeace nem jó, ott nem szakértõk vannak, hanem sötétzöldek. Folyton hazudoznak, és rengeteg felajánlott pénzt elsikkasztanak ezt tapasztalatból tudom. Meg is érdemled ha innen tájékozódsz. Más?
Nem blõdség volt irónia, de nem értetted, és szépen megmagyaráztad ami nyilvánvaló. Ugyanígy megmagyarázhatnád miért tereled a témát a lezárt zónáról a szarkofágra? Már érted?
Sugárzás semlegesítése az is ha elhordod és elzárod a veszélyes dolgokat. Igaz ez közvetett. Közvetlenül is lehet, ha protonokat veszünk el belõle és egy nem sugárzó elemet hozunk létre belõle, pl.: ólmot. Ez drága, és energiaigényes de meg lehet csinálni ha akarjuk. Aki ennyire jártas az atom témában annak ezt illene tudnia.
"A csernobili szarkofág valóban nem egy teljesen zárt szerkezet, ez tény, nem is állítottam az ellenkezõjét. Viszont nem mindegy, hogy merre és mennyire nyitott. A szarkofág nem arra szolgált, hogy teljesen légmentesen lezárják a reaktorroncsot, hanem arra, hogy állandó, kontrollált körülményeket biztosítsanak a romok körül. A problémát az okozza, hogy az új nyílásokon egyre több felesleges víz kerül a lezárt térbe, ami korrodálja a vasbeton szerkezet alját, ezáltal elég durván rombolja azt. Emelett ez a vízfelesleg kontrollálhatatlanul szivárog át a szarkofág falán illetve alatta és nemkevés szennyezõdést sodorhat magával."
Megint terelsz, nem a szarkofágról volt szó, hanem a lezárt zónáról. A kérdés ugye az mennyire veszélyes ez. Errõl megint nem tudsz semmit mondani.
#94
Imádom, ha valaki (mégha csak cinikusságból is) ekkora blõdséget leír :D Mert ez a reaktortartályos dolog elég durva volt, gondolom magyaráznom se kell, miért... Hogy a fenébe ne lenne benne halálos a sugárzás benne, mikor pont az a feladata, hogy a reaktort elszigetelje a környezettõl és visszatartsa a sugárzást? Ekkora hülyeség már kabaréba illik...
A sugárzást nem lehet semlegesíteni, ez tény, viszont talajcserével illetve a szennyezett épületek lebontásával és elhordásával a sugárszennyezett terület megtisztítható olyan mértékben, hogy az lakható legyen ismét. Ez nem semlegesítés, ez kerülõmegoldás, hiszen a szennyezett talajt és a keletkezõ hulladékot ugyanúgy el kell tárolni x ideig olyan helyen, amit erre a célra alakítottak ki (lásd atomhulladék temetõk).
A csernobili szarkofág valóban nem egy teljesen zárt szerkezet, ez tény, nem is állítottam az ellenkezõjét. Viszont nem mindegy, hogy merre és mennyire nyitott. A szarkofág nem arra szolgált, hogy teljesen légmentesen lezárják a reaktorroncsot, hanem arra, hogy állandó, kontrollált körülményeket biztosítsanak a romok körül. A problémát az okozza, hogy az új nyílásokon egyre több felesleges víz kerül a lezárt térbe, ami korrodálja a vasbeton szerkezet alját, ezáltal elég durván rombolja azt. Emelett ez a vízfelesleg kontrollálhatatlanul szivárog át a szarkofág falán illetve alatta és nemkevés szennyezõdést sodorhat magával.
Ha megnézed a YouTube-on fent lévõ, Inside the Chernobyl Reactor címû videót, ott nagyon jól elmagyarázzák, mi is okozza a problémát. Jól látszik a felgyülemlett víz is az egyik részen, mikor a munkások bokáig járnak benne.
Nem, Fukosima nincs meg, ugyanis a balesetet szenvedett erõmû Fukushima-nál volt, a Fukushima 1 vagy másképpen a Fukushima Daiichi erõmû 3 reaktora robbant szét :D
Na jó, hamár nem tudod használni a google-t, akkor nézd meg a Greenpeace honlapját, ott több, az általam említett tudós neve is szerepel, mint forrás, illetve nyilatkozataik is vannak fent.
A sugárzást nem lehet semlegesíteni, ez tény, viszont talajcserével illetve a szennyezett épületek lebontásával és elhordásával a sugárszennyezett terület megtisztítható olyan mértékben, hogy az lakható legyen ismét. Ez nem semlegesítés, ez kerülõmegoldás, hiszen a szennyezett talajt és a keletkezõ hulladékot ugyanúgy el kell tárolni x ideig olyan helyen, amit erre a célra alakítottak ki (lásd atomhulladék temetõk).
A csernobili szarkofág valóban nem egy teljesen zárt szerkezet, ez tény, nem is állítottam az ellenkezõjét. Viszont nem mindegy, hogy merre és mennyire nyitott. A szarkofág nem arra szolgált, hogy teljesen légmentesen lezárják a reaktorroncsot, hanem arra, hogy állandó, kontrollált körülményeket biztosítsanak a romok körül. A problémát az okozza, hogy az új nyílásokon egyre több felesleges víz kerül a lezárt térbe, ami korrodálja a vasbeton szerkezet alját, ezáltal elég durván rombolja azt. Emelett ez a vízfelesleg kontrollálhatatlanul szivárog át a szarkofág falán illetve alatta és nemkevés szennyezõdést sodorhat magával.
Ha megnézed a YouTube-on fent lévõ, Inside the Chernobyl Reactor címû videót, ott nagyon jól elmagyarázzák, mi is okozza a problémát. Jól látszik a felgyülemlett víz is az egyik részen, mikor a munkások bokáig járnak benne.
Nem, Fukosima nincs meg, ugyanis a balesetet szenvedett erõmû Fukushima-nál volt, a Fukushima 1 vagy másképpen a Fukushima Daiichi erõmû 3 reaktora robbant szét :D
Na jó, hamár nem tudod használni a google-t, akkor nézd meg a Greenpeace honlapját, ott több, az általam említett tudós neve is szerepel, mint forrás, illetve nyilatkozataik is vannak fent.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#93
Figyelj, Fukosima megvan? Mert nem látom név szerint, ki azok a szakérõk akiket említettél, meg a nyilatkozataikat, forrás?
Senki nem mondta, hogy a szarkofág makulátlan állapotban van. A szarkofágot elve nem zártnak, hanem lyukasnak építették. Biztonsági okok miatt szellõzik! Van rajta még egy lyuk, repedés...Mekkora? Ugye az elején te azt állítottad, hogy a sugárzást "nem lehet semlegesíteni", és a környék sugároz. Akkor légy szíves ne terelj, és mutass mérési adatokat. Tényleg tudtad, hogy paksi atomerõmû rektortartályában a sugárzás halálos? Na és Pakson...? :D
Senki nem mondta, hogy a szarkofág makulátlan állapotban van. A szarkofágot elve nem zártnak, hanem lyukasnak építették. Biztonsági okok miatt szellõzik! Van rajta még egy lyuk, repedés...Mekkora? Ugye az elején te azt állítottad, hogy a sugárzást "nem lehet semlegesíteni", és a környék sugároz. Akkor légy szíves ne terelj, és mutass mérési adatokat. Tényleg tudtad, hogy paksi atomerõmû rektortartályában a sugárzás halálos? Na és Pakson...? :D
#92
1987-ben valóban megnyitották a zónát, de elõször kizárólag a tudományos köröknek, majd pár hónappal késõbb az újságíróknak is.
Valóban, 2011 márciusától júniusáig között volt szabad turizmus, azonban ezt be is tiltották, nem véletlenül, ugyanis 2011 májusában kijött egy újabb állapot tanulmány, melyben szó volt a szarkofág állapotáról. Eszerint igen komoly sérülések találhatóak a szarkofágon, melyeket az utóbbi évek kemény telei okoztak. Ennek megfelelõen, bár errõl nincsenek konkrét számok a tanulmányban, valószínûleg a sugárzási adatok is megnõttek. A tanulmányt készítõ német professzor az eredményeket arra alapozza, hogy a szarkofág aljába víz jutott be, egy cikkben nyilatkozott is. Szerinte ahol a víz bejut, ott más kijuthat. Gondolom más alatt szennyezett anyagokra, konkrétan a mai napig igen nagy mennyiségben a reaktoron található homokra és grafitra gondolhatott...
Ezeket a számokat, amiket leírtam, több cikk is leközölte, tehát nem értem, miért nem találod õket. Én csak megfogadtam a tanácsodat és kigugliztam õket :D
Hogy a te javaslatoddal éljek: "Száj becsuk, google használ!"
Valóban, 2011 márciusától júniusáig között volt szabad turizmus, azonban ezt be is tiltották, nem véletlenül, ugyanis 2011 májusában kijött egy újabb állapot tanulmány, melyben szó volt a szarkofág állapotáról. Eszerint igen komoly sérülések találhatóak a szarkofágon, melyeket az utóbbi évek kemény telei okoztak. Ennek megfelelõen, bár errõl nincsenek konkrét számok a tanulmányban, valószínûleg a sugárzási adatok is megnõttek. A tanulmányt készítõ német professzor az eredményeket arra alapozza, hogy a szarkofág aljába víz jutott be, egy cikkben nyilatkozott is. Szerinte ahol a víz bejut, ott más kijuthat. Gondolom más alatt szennyezett anyagokra, konkrétan a mai napig igen nagy mennyiségben a reaktoron található homokra és grafitra gondolhatott...
Ezeket a számokat, amiket leírtam, több cikk is leközölte, tehát nem értem, miért nem találod õket. Én csak megfogadtam a tanácsodat és kigugliztam õket :D
Hogy a te javaslatoddal éljek: "Száj becsuk, google használ!"
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#91
Nem látom a forrást, honnan szeded az adataidat, ki azok a szakértõk? De volt turisztika, igaz? A kérdés, hogy miért szüntették meg. Mivel már csak az ott lakók, meg a kutatók, illetve a Csernobil2 titkos katonai létesítményben szolgálók mehetnek be ... talán ezért zárták le egy katonai létesítmény van ott?
#90
Elõször is megint egy féligazságot írtál le, ugyanis pont az általad idézett wiki rész utolsó sorában szerepel a következõ mondat: "2011 júniusában a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma sajtóközleményt adott ki a zónában tett turisztikai jellegû látogatások határozatlan idõre történõ felfüggesztésérõl."
Másodszor: a franciák az új acélkupola felépítéséhez, a sínrendszer kiépítéséhez (amin a helyére akarják húzni a kupolát), illetve a kupola végsõ helyére szállításához szükséges eszközökre nyertek pályázatot, nem pedig a kupola lebontásához szánt robotkarokhoz. Már csak azért sem lehetséges ez, mivel a technika jelenlegi állása szerint nem tudják kezelni azt a több, mint 200 tonnányi, 25 éve málló anyagot, amiben természetesen benne van a megolvadt és szétfolyt nukleáris anyag is. Már csak azért is irreális lenne a 10 év, mivel több, mint 200 tonna szennyezett, máló anyagot kellene kezelniük, ami jelenleg nem megoldható. Egyébként a jelentõsen kisebb Fukushima-i baleset után is a legújabb becslések szerint 50 évig fog tartani a teljes kármentesítés és az erõmû elbontása.
Fukushimánál egészen addig nincsenek reális környezetszennyezési és sugárzás adatok, míg el nem készül az ideiglenes védõburok a három sérült reaktor fõlé (kiemelten az 1-es reaktor, mivel ott már biztosan átolvasztotta a megolvadt fûtõanyag a reaktorkamrát (jelenleg azt próbálják megbecsülni, hogy mennyire sérülhetett a 2,6m vastag beton konténment tartály; optimista becslés szerint 65cm, pesszimista szerint akár 2m is lehet ez a rongálódás). Emellett az új becslések alapján, melyek jóval komolyabb károkat feltételeznek már a 2-es és 3-as reaktoroknál is (a 2-es reaktornál 57%-os, a 3-as reaktornál 67%-os leolvadással számolnak jelenleg), ennél a kettõnél is lehetséges, hogy a reaktorkamra alja átolvadt és a nukleáris anyag a konténment tartályban található.
Ez az 1 mSv/év tökéletesen hülyeség, már megbocsáss, ugyanis a baleset elõtt is a természetes háttérsugárzás a környéken 2-3 mSv/év volt.
Szintén hülyeség, hogy csak az erõmû területe szennyezõdött, ennek ellentmond az a 12.19.-ei hír, mely szerint a japán kormány az ország nyolc prefektúrájában, összesen több mint 100 olyan helységben végez hatástalanítási munkálatokat, amelyek radiációs fertõzést kaptak a március 11-i földrengés következtében megsérült Fukusima-1 atomerõmûbõl elszivárgott radioaktív anyagok miatt. Szintén ellentmond ennek, hogy az erõmû körüli 20km-es védõzónába továbbra sem költözhetnek vissza a lakók, sõt, létrehoztak 3 kiemelten szennyezõdött, tartósan lezárandó zónát, melyek tartósan le lesznek zárva a sugárszennyezõdés miatt. Emellett a biztonsági zónában az erõmûvön és a dekontamináción dolgozó szakértõknél a japán kormány 100-ról 250 millisievertre emelte az engedélyezett sugárzási mennyiséget.
Egyébként a legtöbb szakértõ egyetért abban, hogy végleges szennyezõdési adatokat egészen addig nem lehet kapni, míg el nem készül a három blokk fölé az ideiglenes lezáró kupola,. amit építeni terveznek. Az 1-es blokk fölé már elkezdték építeni, de technikai problémák miatt (rengeteg a szétszóródott törmelék és a magas sugárzás miatt csak robotokat használhatnak) messze nem a terveknek megfelelõen haladnak. Mivel míg nincsenek a reaktorok légmentesen lefedve, addig a szennyezõ por és a a szennyezett víz szivároghat belõlük, így nem is lehet végleges és reális számokat kapni jelenleg.
És akkor én is azt mondanám neked, hogy használd a google-t és megfelelõ keresõszavakat, akkor megtalálod azoknak a tudósoknak a nevét, akik valótlannak vélik a számokat és az errõl szóló cikkeket illetve nyilatkozatokat is.
Másodszor: a franciák az új acélkupola felépítéséhez, a sínrendszer kiépítéséhez (amin a helyére akarják húzni a kupolát), illetve a kupola végsõ helyére szállításához szükséges eszközökre nyertek pályázatot, nem pedig a kupola lebontásához szánt robotkarokhoz. Már csak azért sem lehetséges ez, mivel a technika jelenlegi állása szerint nem tudják kezelni azt a több, mint 200 tonnányi, 25 éve málló anyagot, amiben természetesen benne van a megolvadt és szétfolyt nukleáris anyag is. Már csak azért is irreális lenne a 10 év, mivel több, mint 200 tonna szennyezett, máló anyagot kellene kezelniük, ami jelenleg nem megoldható. Egyébként a jelentõsen kisebb Fukushima-i baleset után is a legújabb becslések szerint 50 évig fog tartani a teljes kármentesítés és az erõmû elbontása.
Fukushimánál egészen addig nincsenek reális környezetszennyezési és sugárzás adatok, míg el nem készül az ideiglenes védõburok a három sérült reaktor fõlé (kiemelten az 1-es reaktor, mivel ott már biztosan átolvasztotta a megolvadt fûtõanyag a reaktorkamrát (jelenleg azt próbálják megbecsülni, hogy mennyire sérülhetett a 2,6m vastag beton konténment tartály; optimista becslés szerint 65cm, pesszimista szerint akár 2m is lehet ez a rongálódás). Emellett az új becslések alapján, melyek jóval komolyabb károkat feltételeznek már a 2-es és 3-as reaktoroknál is (a 2-es reaktornál 57%-os, a 3-as reaktornál 67%-os leolvadással számolnak jelenleg), ennél a kettõnél is lehetséges, hogy a reaktorkamra alja átolvadt és a nukleáris anyag a konténment tartályban található.
Ez az 1 mSv/év tökéletesen hülyeség, már megbocsáss, ugyanis a baleset elõtt is a természetes háttérsugárzás a környéken 2-3 mSv/év volt.
Szintén hülyeség, hogy csak az erõmû területe szennyezõdött, ennek ellentmond az a 12.19.-ei hír, mely szerint a japán kormány az ország nyolc prefektúrájában, összesen több mint 100 olyan helységben végez hatástalanítási munkálatokat, amelyek radiációs fertõzést kaptak a március 11-i földrengés következtében megsérült Fukusima-1 atomerõmûbõl elszivárgott radioaktív anyagok miatt. Szintén ellentmond ennek, hogy az erõmû körüli 20km-es védõzónába továbbra sem költözhetnek vissza a lakók, sõt, létrehoztak 3 kiemelten szennyezõdött, tartósan lezárandó zónát, melyek tartósan le lesznek zárva a sugárszennyezõdés miatt. Emellett a biztonsági zónában az erõmûvön és a dekontamináción dolgozó szakértõknél a japán kormány 100-ról 250 millisievertre emelte az engedélyezett sugárzási mennyiséget.
Egyébként a legtöbb szakértõ egyetért abban, hogy végleges szennyezõdési adatokat egészen addig nem lehet kapni, míg el nem készül a három blokk fölé az ideiglenes lezáró kupola,. amit építeni terveznek. Az 1-es blokk fölé már elkezdték építeni, de technikai problémák miatt (rengeteg a szétszóródott törmelék és a magas sugárzás miatt csak robotokat használhatnak) messze nem a terveknek megfelelõen haladnak. Mivel míg nincsenek a reaktorok légmentesen lefedve, addig a szennyezõ por és a a szennyezett víz szivároghat belõlük, így nem is lehet végleges és reális számokat kapni jelenleg.
És akkor én is azt mondanám neked, hogy használd a google-t és megfelelõ keresõszavakat, akkor megtalálod azoknak a tudósoknak a nevét, akik valótlannak vélik a számokat és az errõl szóló cikkeket illetve nyilatkozatokat is.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#89
Kik azok a szakértõk, hol vannak a nyilatkozatok? Egy hete jelentették be, hogy a földrengés és a szökõár során megsérült három blokk elérte a stabil hideg leállított állapotot. A mérések szerint a sugárzási szint a telephely határán nem haladja meg az 1 mSv/év (1 millisievert/év) értéket. Eddig mérési adatokat te nem írtál, semmit. Csak démonizálod a sugárzást.
A ChernobylInterinform nevû ügynökség 1987 óta szervez túrákat ebbe a zónába szakemberek és újságírók számára, késõbb ez a lehetõség a civilek számára is megnyílt. Teljes körû ellátást (szállás és élelem) biztosít az érdeklõdõk számára, valamint a Kijevbõl érkezõk oda- és visszaszállítását is vállalja. A Zóna ma egy külön, saját szabályai szerint élõ "miniállam". 2827 km2 területen helyezkedik el, tehát valamivel nagyobb, mint mondjuk Nógrád megye. A Zónába nem lehet csak úgy bejutni – a belépéshez speciális engedélyekre van szükség. A terület szögesdróttal van elválasztva a külvilágtól, és csak megfelelõ átkelõ pontokon keresztül lehet bejutni. Kilenc ilyen átkelõ hely van jelenleg kialakítva. A Zónát egy erre a célra létrehozott szerv, a „30 km-es zóna Állami Adminisztrációja” felügyeli, amely az ukrán Rendkívüli Ügyek Minisztériumának felel. A „Zónának” is, mint minden államnak van egy „fõvárosa”, központja: ez a több száz éves Csernobil városa, kisebb kivételektõl eltekintve az egyetlen település a „Zónában”, ahol emberek laknak. Csernobil lakói azonban nem állandóak, õk a város dolgozói, akik 2-3 hetes turnusokban váltják egymást. A Zóna biztonságáért egy többszáz fõbõl álló rendvédelmi alakulat felel. Õk gondoskodnak arról is, hogy senki se juthasson be engedély nélkül a területre. Az illetéktelen behatolást a törvény is bünteti.
Mondom googlizd ki honnan veszem a robotkarokat, hamar meglesz ha tudsz angolul! Ne én rágjak mindent szádba, na. Ha tényleg nem megy, akkor segítek.
A ChernobylInterinform nevû ügynökség 1987 óta szervez túrákat ebbe a zónába szakemberek és újságírók számára, késõbb ez a lehetõség a civilek számára is megnyílt. Teljes körû ellátást (szállás és élelem) biztosít az érdeklõdõk számára, valamint a Kijevbõl érkezõk oda- és visszaszállítását is vállalja. A Zóna ma egy külön, saját szabályai szerint élõ "miniállam". 2827 km2 területen helyezkedik el, tehát valamivel nagyobb, mint mondjuk Nógrád megye. A Zónába nem lehet csak úgy bejutni – a belépéshez speciális engedélyekre van szükség. A terület szögesdróttal van elválasztva a külvilágtól, és csak megfelelõ átkelõ pontokon keresztül lehet bejutni. Kilenc ilyen átkelõ hely van jelenleg kialakítva. A Zónát egy erre a célra létrehozott szerv, a „30 km-es zóna Állami Adminisztrációja” felügyeli, amely az ukrán Rendkívüli Ügyek Minisztériumának felel. A „Zónának” is, mint minden államnak van egy „fõvárosa”, központja: ez a több száz éves Csernobil városa, kisebb kivételektõl eltekintve az egyetlen település a „Zónában”, ahol emberek laknak. Csernobil lakói azonban nem állandóak, õk a város dolgozói, akik 2-3 hetes turnusokban váltják egymást. A Zóna biztonságáért egy többszáz fõbõl álló rendvédelmi alakulat felel. Õk gondoskodnak arról is, hogy senki se juthasson be engedély nélkül a területre. Az illetéktelen behatolást a törvény is bünteti.
Mondom googlizd ki honnan veszem a robotkarokat, hamar meglesz ha tudsz angolul! Ne én rágjak mindent szádba, na. Ha tényleg nem megy, akkor segítek.
#88
Ha rendesen utánanéznél a dolognak, több, a témához nálam sokkal jobban értõ szakértõ is nyilatkozott már a kérdésben és megkérdõjelezte a számokat, amiket a japánok közzé tettek. Emellett a japánok is elismerik, hogy egyes részekre nem jutottak el még a robotok sem, emiatt ezeken a területeken fogalmuk nincs, hogy milyen állapotok uralkodnak (pl. a mai napig nem tudják, hogy a leolvadt reaktormagok pontosan mekkora területen folytak szét, hogyan helyezkedik el a szétfolyt anyag, mivel odáig gyakorlatilag lehetetlen bármivel is eljutni a romok illetve a magas sugárzás miatt). A kármentesítési munkálatokat ugyan elkezdték, de még csak a romeltakarításnál tartanak, illetve igyekeznek elérni azt, hogy a reaktorok stabil hideg leállított állapotba kerüljenek (ez a tervek szerint idén decemberre el kellett volna érniük, ám még mindig nem sikerült). Azok a sugárzási adatok, amiket te leírsz, az erõmûtõl számított biztonsági zónában található érzékelõkbõl erednek, amiket a kitelepített 20-30 kilométeres sávon belül a SZÁRAZFÖLDÖN mértek, márpedig a sugárszennyezés legnagyobb része jelenleg a TENGER felé távozik szennyezett hûtõvízzel, illetve magának az erõmûnek a területén található a leolvadt reaktorok miatt.
Továbbá már többen megkérdõjelezték a japán kormány szavahihetõségét a baleset kapcsán, már csak azért is, mert a mai napig többször nyilatkoztak arról, hogy az erõmûbõl már nem történhet szivárgás, majd gyorsan kénytelenek voltak visszakozni, mikor kiderült, hogy valahol mégis szivárog még nukleárisan szennyezett víz. Emellett a kármentesítés kapcsán szabadulhat fel szennyezett por is, aminek szerencsére eddig legnagyobb részét a szél ugyanúgy a tenger felé vitte (ez persze a hivatalos verzió)...
És akkor hogy pontosítsam Csernobilra vonatkozó értesüléseidet: a 30 kilométeres biztonsági körzet mind a mai napig fennáll, katonákkal õrzik, ez le is van írva az általad említett Wiki-n (részlet a Wiki-rõl: "A területre való szervezett utazásokat pár hónappal késõbb, 2011 júniusában ismét betiltották."), de gondolom eddig nem terjedt a figyelmed, így fél igazságot írtál le azzal, hogy megnyitották a zónát.
Nem tudom, honnan vetted ezt a "szarkofág csak az elsõ lépés. Egy francia cég nyerte el azoknak a robotkaroknak a pályázatát amik 10 éves késõbb lebontják" részt, ugyanis az ukránok semmi ilyet nem terveznek, egy acél hangár-szerû építményt akarnak külföldi segítséggel emelni a reaktor fölé, ami jópár évszázadra le fogja fedni a felrobbant 4-es reaktort, márha egyszer végre elkészül (a legutolsó hírek szerint az 1,6 milliárd eurós projekt 700 milliós hiánnyal küzd). Ez a szerkezet legalább 100 évre le fogja fedni a reaktort, de a környezetben keletkezett károkkal semmit nem tudnak kezdeni, így a biztonsági zóna jóval tovább fennmaradhat. Arra sincsenek tervek, hogy a több, mint 200 tonnányi olvadt hasadóanyaggal mit kezdjenek, ami a burok alatt van, nemhogy a környék rehabilitálásáról...
Ennyit a tájékozatlanságról ha már ki akarsz oktatni valakit, javaslom, kicsit jobban járd körbe a témát és ne írj le fél igazságokat...
Továbbá már többen megkérdõjelezték a japán kormány szavahihetõségét a baleset kapcsán, már csak azért is, mert a mai napig többször nyilatkoztak arról, hogy az erõmûbõl már nem történhet szivárgás, majd gyorsan kénytelenek voltak visszakozni, mikor kiderült, hogy valahol mégis szivárog még nukleárisan szennyezett víz. Emellett a kármentesítés kapcsán szabadulhat fel szennyezett por is, aminek szerencsére eddig legnagyobb részét a szél ugyanúgy a tenger felé vitte (ez persze a hivatalos verzió)...
És akkor hogy pontosítsam Csernobilra vonatkozó értesüléseidet: a 30 kilométeres biztonsági körzet mind a mai napig fennáll, katonákkal õrzik, ez le is van írva az általad említett Wiki-n (részlet a Wiki-rõl: "A területre való szervezett utazásokat pár hónappal késõbb, 2011 júniusában ismét betiltották."), de gondolom eddig nem terjedt a figyelmed, így fél igazságot írtál le azzal, hogy megnyitották a zónát.
Nem tudom, honnan vetted ezt a "szarkofág csak az elsõ lépés. Egy francia cég nyerte el azoknak a robotkaroknak a pályázatát amik 10 éves késõbb lebontják" részt, ugyanis az ukránok semmi ilyet nem terveznek, egy acél hangár-szerû építményt akarnak külföldi segítséggel emelni a reaktor fölé, ami jópár évszázadra le fogja fedni a felrobbant 4-es reaktort, márha egyszer végre elkészül (a legutolsó hírek szerint az 1,6 milliárd eurós projekt 700 milliós hiánnyal küzd). Ez a szerkezet legalább 100 évre le fogja fedni a reaktort, de a környezetben keletkezett károkkal semmit nem tudnak kezdeni, így a biztonsági zóna jóval tovább fennmaradhat. Arra sincsenek tervek, hogy a több, mint 200 tonnányi olvadt hasadóanyaggal mit kezdjenek, ami a burok alatt van, nemhogy a környék rehabilitálásáról...
Ennyit a tájékozatlanságról ha már ki akarsz oktatni valakit, javaslom, kicsit jobban járd körbe a témát és ne írj le fél igazságokat...
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#87
Hogy te milyen aranyos vagy! Hirtelen eszedbe jutott, hogy az EU pénz gyûjt egy szarkofágra, miután leírtam? Lol. De azt már nem tudod, hogy a szarkofág csak az elsõ lépés. Egy francia cég nyerte el azoknak a robotkaroknak a pályázatát amik 10 éves késõbb lebontják. Száj becsuk, google használ! ;) Megint csak tájékozatlan vagy.
#86
Lol. Az mérési adatokat egybõl netre kerülnek, így mindenki (te is), realtime láthatja az sugárzási értékeket. De látom az sem zavar, hogy a javítási munkálatok már rég megkezdõdtek. Youtobut ismered? Csak mert fent vannak a videók a javítási munkákról szintén realtime-ban. Az, hogy te nem tudod mi a helyzet jelenleg a reaktorokkal kapcsolatban a te tájékozatlanságodat bizonyítja, még azon szutyok wikipédián is naprakészebb ez ügyben. Csak egyszer meg kellene nyitni...
#85
Ezt nem egészen értem, honnan veszed, de te biztos tudod.
Pontosan tudom, mit jelent a küszöbdózis, de megjegyezném, hogy ha utána nézel, errõl a fogalomról csak azon személyeknél lehet beszélni, akiket közvetlenül a sugárzás ért, a késõbbi, azaz az utódoknál fellépõ rendellenességeknél már nem. Tehát bárhogy is nézem, a megállapítás, hogy a sugárzás alattomos gyilkos, megállja a helyét, hiszen attól, hogy a besugárzott szervezetet nem érte tartós károsodás, azaz nem érte el a küszöbdózist, attól még érhette olyan dózis, mely az utódlásnál jön csak elõ.
És akkor most én mondanám, hogy mielõtt kioktatni akarsz meg közlöd, hogy valamit nem tudok, nézz utána a sugárzás biológiai hatásainak és annak, hogy mi is a különbség a determinisztikus és a sztochasztikus sugárhatás között...
Pontosan tudom, mit jelent a küszöbdózis, de megjegyezném, hogy ha utána nézel, errõl a fogalomról csak azon személyeknél lehet beszélni, akiket közvetlenül a sugárzás ért, a késõbbi, azaz az utódoknál fellépõ rendellenességeknél már nem. Tehát bárhogy is nézem, a megállapítás, hogy a sugárzás alattomos gyilkos, megállja a helyét, hiszen attól, hogy a besugárzott szervezetet nem érte tartós károsodás, azaz nem érte el a küszöbdózist, attól még érhette olyan dózis, mely az utódlásnál jön csak elõ.
És akkor most én mondanám, hogy mielõtt kioktatni akarsz meg közlöd, hogy valamit nem tudok, nézz utána a sugárzás biológiai hatásainak és annak, hogy mi is a különbség a determinisztikus és a sztochasztikus sugárhatás között...
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#84
Az alattomos gyilkos résznél már tökéletesen látszik, hogy fingod sincs arról, hogy mi a küszöbdózis...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#83
Csernobilra 1996 óta gyûjt az EU, de nem a teljes dekontaminálásra, pusztán a szarkofág cseréjére. Ugyanis akkor került ki egy szakértõi bizottság jelentése, melyben a csernobili ideiglenes szarkofág állapotát vizsgálták és azt katasztrofálisnak találták.
1986-ban a szarkofágot csak ideiglenes megoldásnak szánták. Az eredeti tervezet 1991-re egy végleges betonhangárt tervezett a blokk fölé, amely lényegében bármeddig ki tudna tartani. Csakhogy a SZU felbomlásával ez a terv nem valósult meg, a blokkon mind a mai napig az ideiglenes szerkezet van, aminek állapota rettenetesen leromlott (konkrétan néhány helyen már omladozik).
1986-ban a szarkofágot csak ideiglenes megoldásnak szánták. Az eredeti tervezet 1991-re egy végleges betonhangárt tervezett a blokk fölé, amely lényegében bármeddig ki tudna tartani. Csakhogy a SZU felbomlásával ez a terv nem valósult meg, a blokkon mind a mai napig az ideiglenes szerkezet van, aminek állapota rettenetesen leromlott (konkrétan néhány helyen már omladozik).
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#82
Számszerû adatokat nem fogok tudni mondani, mivel ilyenek gyakorlatilag pontosak nincsenek a mai napig, hiszen Fukusima a mai napig szivárog. Ráadásul továbbra sincsenek igazán korrekt hírek a reaktorok állapotáról, így jelenleg nem sok ember van, aki egyáltalán csak sejti, mekkora a baj.
Nem csak a hûtõvízre gondoltam, hiszen a gõzzel kikerült sugárzó anyag is, továbbá mivel egyes fûtõelemek leolvadtak, azokból nem lehet tudni, mennyi van a reaktorkamra alján és mennyi került ki onnan. Mivel gyakorlatilag még mindig nem tudják, milyen állapotok vannak az erõmû reaktorainál (ezt ugyan igyekeztek robotokkal felmérni, de ez csak saját szemmel lehetséges), így nem lehet tudni, mennyi sugárzó anyag került ki a légkörbe, illetve hogy került-e ki egyáltalán (szakértõk szerint biztos, hogy került ki, a mennyiségrõl azonban nem mernek becsléseket csinálni).
A sugárzásnak valóban közvetlen áldozatai nincsenek, de ugyebár a sugárzás nem azonnal öl, alattomos gyilkos, sok esetben évekkel a baleset után jön elõ a hatása (lsd. rák, génsérülés az utódoknál, stb.), tehát olyanról, hogy egy balesetnek hány áldozata van, nem igazán lehet beszélni, legfeljebb arról, hogy hány direkt áldozata van (azaz hányan kaptak halálos dózist vagy haltak meg magában a balesetben).
Nem csak a hûtõvízre gondoltam, hiszen a gõzzel kikerült sugárzó anyag is, továbbá mivel egyes fûtõelemek leolvadtak, azokból nem lehet tudni, mennyi van a reaktorkamra alján és mennyi került ki onnan. Mivel gyakorlatilag még mindig nem tudják, milyen állapotok vannak az erõmû reaktorainál (ezt ugyan igyekeztek robotokkal felmérni, de ez csak saját szemmel lehetséges), így nem lehet tudni, mennyi sugárzó anyag került ki a légkörbe, illetve hogy került-e ki egyáltalán (szakértõk szerint biztos, hogy került ki, a mennyiségrõl azonban nem mernek becsléseket csinálni).
A sugárzásnak valóban közvetlen áldozatai nincsenek, de ugyebár a sugárzás nem azonnal öl, alattomos gyilkos, sok esetben évekkel a baleset után jön elõ a hatása (lsd. rák, génsérülés az utódoknál, stb.), tehát olyanról, hogy egy balesetnek hány áldozata van, nem igazán lehet beszélni, legfeljebb arról, hogy hány direkt áldozata van (azaz hányan kaptak halálos dózist vagy haltak meg magában a balesetben).
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#81
Az atombombáról annyit, hogy a robbanás pillanatában - a nukleáris reakció miatt - erõs sugárzás keletkezik. A túlélõk mind kaptak besugárzást, meg az épületek meg a talaj is.
Az "anyag szivárgás" gondolom hûtõvíz akart lenni, csak nem tudsz fogalmazni, vagy direkt nem merted leírni, hogy Fukosimában az "anyag" vagyis a fûtõelemek a helyükön maradtak. Esetleg errõl a nagyobb mennyiségrõl van adatod, mekkora, és Sievert Sievert? Vagy csak sugárzás szót démonizálod? Mellesleg hány halottja van a Fukosimának?
Az "anyag szivárgás" gondolom hûtõvíz akart lenni, csak nem tudsz fogalmazni, vagy direkt nem merted leírni, hogy Fukosimában az "anyag" vagyis a fûtõelemek a helyükön maradtak. Esetleg errõl a nagyobb mennyiségrõl van adatod, mekkora, és Sievert Sievert? Vagy csak sugárzás szót démonizálod? Mellesleg hány halottja van a Fukosimának?
#80
Cserobilnál a terület picit nagyobb volt. A kiszóródott anyag kedzedti aktivitását kell vizsgálni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#79
Azért az megjegyezném, hogy egy atombombánál nagy területen szóródik szét viszonylag kevés anyag (Hirosimánál 60kg uránium, Nagasakinál 6,4kg plutónium) a robbanás erejétõl, így maga a sugárzó anyag elenyészõ sûrûségben mard fenn. Rûadûsul ez egyszeri, gyors szennyezés.
Ezzel szemben egy atomerõmû folyamatosan, tartósan szivárog baleset esetén, így jelentõsen nagyobb mennyiségû anyag jut nagyobb koncentrációban a környezetbe. Már csak azért is, mert ha a reaktor megnyílik, akkor míg le nem zárják, folyamatosan kap utánpótlást (vízgõz képzõdik a hûtésre használt vízbõl, ez pedig maga is nukleáris, továbbá radioaktív részecskéket vihet magával.
Ezzel szemben egy atomerõmû folyamatosan, tartósan szivárog baleset esetén, így jelentõsen nagyobb mennyiségû anyag jut nagyobb koncentrációban a környezetbe. Már csak azért is, mert ha a reaktor megnyílik, akkor míg le nem zárják, folyamatosan kap utánpótlást (vízgõz képzõdik a hûtésre használt vízbõl, ez pedig maga is nukleáris, továbbá radioaktív részecskéket vihet magával.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#78
A bombában levõ anyag, kevesebb, mint 1%-a hasadt el. A többi sugárzó anyag szétszóródott ezen felül maga a környezet is radioaktívvá vált. Mégis élnek ott emberek, pedig csak a törmeléket vitték el. A város maradékának egy része sanszosan csak be lett dózerolva a földbe...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#77
"A térséget a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom számára."
Itt egy videó Csernobil semlegesítésérõl - csak hogy el tudd képzelni! ;)
Itt egy videó Csernobil semlegesítésérõl - csak hogy el tudd képzelni! ;)
#76
Csernobil semlegetísére, már tíz éve gyûjt az EU. Ugyanis ez pénz kérdés, az Ukránoknak meg nincs, mások meg leszarják. Elõször is, lebontják a 4 blokkot, kicserélik a talajt és biztonságos atomhulladék tárolókba viszik. Hogy ezt anno a szovjetek miért nem tették meg, ennek kettõ triviális oka van: az egyik, hogy a radioaktív anyag bomlása során a sugárzás csökken, évrõl évre kisebb a hátérsugárzás, bocs. Illetve a másik ok, hogy nem volt olyan robottechnológia amivel ezt megtudták volna oldani biztonságosan. A szarkofágot ideiglenesnek szánták, csak éppen a szu felbomlott...
Fukosimából csak kis mennyiségben, és csak kis felezési idejû radioaktív anyag került ki a rektortartályból (2 %), azt is emberek, kontrollt körülmények között engedték a tengerbe, illetve a levegõbe ahol a hígulás miatt gondot nem okozott. Ezek 8 nap alatt lebomlottak(!), már nem sugároznak.
Fukosimából csak kis mennyiségben, és csak kis felezési idejû radioaktív anyag került ki a rektortartályból (2 %), azt is emberek, kontrollt körülmények között engedték a tengerbe, illetve a levegõbe ahol a hígulás miatt gondot nem okozott. Ezek 8 nap alatt lebomlottak(!), már nem sugároznak.
#75
Már megbocsáss, de Hirosimában és Nagaszakiben atombomba robbant, azaz a nukleáris anyagot precíziós robbantással összesûrítették, míg el nem érte a kritikus tömeget, mikoris hatalmas mennyiségû energiává alakul át a nukleáris anyag legnagyobb része. Egy erõmû robbanásánál nem atomrobbanás történik, hiszen nem éri el a kritikus tömeget a nukleáris anyag. Atombomba, hidrogénbomba illetve neutronbomba esetén magának a nukleáris anyagnak csak igen csekély töredéke marad fenn, a többi energiává alakul át. Ezáltal nem a bomba anyaga fogja a sugárfertõzést okozni, hanem a robbanáskor elszabaduló hatalmas mennyiségû sugárzás, aminek jelentõs részét felveszik a környezetben (lényegében bármi, amit csak érint), ezáltal ezek az anyagok (föld, por, romok, stb.) lesznek a sugárzás forrásai.
Tehát ha mindenképpen egy fegyverhez akarod hasonlítani egy erõmû balesetét, legfeljebb egy piszkos bombához hasonlíthatnád, hiszen nem a nukleáris anyag robban, az "csupán" szétszóródik. Éppen ezért is okoz jelentõsen nagyobb pusztítást hosszú távon.
Továbbra sem válaszoltál arra, hogy hogyan lehet mentesíteni, ezt úgy értékelem, hogy nem is tudsz, hiszen a sugárzást nem lehet semlegesíteni. Ha lehetne, nem lenne Csernobil körül védõövezet és az orosz területek, amiket oly ügyesen beszennyeztek az 50-es években, most nem lennének lakatlan, lezárt területek.
De gondolom ez mind smafu, mind csak porhintés...
Tehát ha mindenképpen egy fegyverhez akarod hasonlítani egy erõmû balesetét, legfeljebb egy piszkos bombához hasonlíthatnád, hiszen nem a nukleáris anyag robban, az "csupán" szétszóródik. Éppen ezért is okoz jelentõsen nagyobb pusztítást hosszú távon.
Továbbra sem válaszoltál arra, hogy hogyan lehet mentesíteni, ezt úgy értékelem, hogy nem is tudsz, hiszen a sugárzást nem lehet semlegesíteni. Ha lehetne, nem lenne Csernobil körül védõövezet és az orosz területek, amiket oly ügyesen beszennyeztek az 50-es években, most nem lennének lakatlan, lezárt területek.
De gondolom ez mind smafu, mind csak porhintés...
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#74
De, 1979 mai szemmel kõkorszak. Az 1. generációs forralóvizes erõmûvek alig 10 éve mentek és az akkori folyamtirányítás teljesen más dimenzió volt, mint ma. Azok meg az '50-es évek Pu termelõ erõmûvek leszármazottai...
A mentesítésre számtalan példa van. Pl. Hirosimában is élnek emberek. Az, hogy te a valósággal szembemész, az nem az én problémám. Ja, és nem az én feladatom minden kérdésedre válaszolni...
A mentesítésre számtalan példa van. Pl. Hirosimában is élnek emberek. Az, hogy te a valósággal szembemész, az nem az én problémám. Ja, és nem az én feladatom minden kérdésedre válaszolni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#73
Hol mondtam, hogy a TIM-nél a kezelõk voltak a hülyék? Az nem én voltam. A kezelõk meg csak azzal tudtak dolgozni, ami volt. Nem õk tervezék az erõmûvet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
Na most én mondom, hogy bullshit és hogy fingod nincs a helyzetrõl!
Ha utánanéznél a témának, akkor megtalálnád, hogy ahol elszabadul a nukleáris anyag, ott nem csak a külsõ, azaz háttér sugárzás lesz veszélyes, hanem az, hogy a sugárzó, por állagú anyag a szervezetbe kerülhet és így belsõ sugárfertõzés lép fel (és még mielõtt felhoznád, hogy a rákot is radioaktív anyagokkal gyógyítsák, közlöm, hogy az alacsony lebomlási idejû és célzottan bejuttatott anyag!). Szóval nem csak a háttérsugárzás az, ami veszélyes, hanem a nukleáris részek, amiket sehogy nem lehet semlegesíteni és a szervezetbe bejutva belsõ sugárfertõzést okoznak.
És akkor most én mondom, hogy nézz utána a dolgoknak, ugyanis a víz és a hidrogén az életben nem fog elvegyülni, ha egyszer szétvált! Ugyanis ha a hidrogén kiválik a vízbõl, az felszáll a víz fölé, ezáltal hiába zárt a rendszer, mivel a vízbõl oxigén is keletkezik, így a zárt rendszeren belül a víz alulra kerül, a durranógáz meg fölülre (kémiából és fizikából is tanulhattad, hogy a sûrûbb anyag mindig lentebb van, mint a kevésbé sûrû).
Megjegyzem, saját magadnak mondasz ellent egyfolytában. A TMI-nél elõször azt mondod, hogy a kezelõk voltak a hülyék, majd közlöd, hogy konstrukció hibás volt a rendszer. Oké, elfogadom, hibás volt a rendszer, valóban egy hibás számítógépes értelmezés és egy elzárt szelep okozta a balesetet. Csakhogy a számítógép cseszett érzékelni, hogy gubanc van, míg kritikus nem lett a helyzet! Azután meg valóban nem a legjobban kezelték le a helyzetet, mivel elõször a számítógépnek hittek, nem pedig az érzékelõknek, emiatt lett majdnem katasztrófa. De megjegyezném, hogy nem volt az olyan régen, nem tudom, milyen õskorról beszélsz, az erõmûvet nem sokkal a baleset elõtt adták át(konkrétan a balesetet szenvedett egységet 1978-ban), márpedig 1979 nem igazán nevezhetõ a nukleáris kõkorszaknak, hogy téged idézzelek.
Csendesen megjegyezném, hogy egy reaktor csak abban az esetben nem tudja elforralni a hûtésére szolgáló vizet, ha folyamatos és megfelelõ mennyiségû utánpótlást kap. Üzemzavar esetén elvileg van ugyan tartalék rendszer, de ugye azt is számítógép vezérli, elektromos rendszer, tehát egy komolyabb üzemzavarnál, valljuk be, cseszhetik. Nem véletlen, hogy elõszeretettel hangsúlyozzák, hogy egy atomerõmû legnagyobb ellensége az áramszünet, hiszen bármilyen blõdségnek is hangzik, ha valamilyen mûszaki hiba folytán nem indul be a backup rendszer, akkor ott elszabadulhat a reaktor, mivel ugyan a fizika törvényei szerint valóban automatikusan SCRAM eljárást hajt végre és lelövi magát, csakhogy irtózatos mennyiségû maradványhõ marad vissza, aminek kezelésére szolgál a stabil vízhûtés.
Fukusimánál azt mondod, hogy a hulladéktartály okozott gondot? Nézz utána, a hulladék tartály csak az egyik gond volt, a másik pontosan a maradványhõ volt, ugyanis a reaktor ugyan leállt, de a vízcsövek törtek, így a reaktorban csökkent a vízszint. És elõjött jó öreg durranógáz effektus: a csökkent vízszint miatt a hidrogén a felszínre került, ahol keveredett a szintén kivált oxigénnel, az egészet meg akár a súrlódás begyújthatta (azt soha nem fogjuk megtudni, mitõl robbant a dolog).
De ha nekem nem hiszel, nézz utána, mi a feltétele a Kína szindroma fellépésének (és mielõtt közölnéd, hogy ez egy film csupán, jelezném, hogy ez a kifejezés takarja a nukleáris folyamatok kezelhetetlenné válását), illetve hogy mi is történhet, ha fellép ez a jelenség.
Arra pedig továbbra is várnám válaszodat, hogy miképpen lehet semlegesíteni a nukleáris szennyezõdést (mert azt ugye már letisztáztuk, hogy a talajcsere annyit ér, mint halottnak a szentelt víz, a nagyját elhordják de marad ott még bõven) illetve a nukleáris hulladékot, ami visszamarad.
Ha utánanéznél a témának, akkor megtalálnád, hogy ahol elszabadul a nukleáris anyag, ott nem csak a külsõ, azaz háttér sugárzás lesz veszélyes, hanem az, hogy a sugárzó, por állagú anyag a szervezetbe kerülhet és így belsõ sugárfertõzés lép fel (és még mielõtt felhoznád, hogy a rákot is radioaktív anyagokkal gyógyítsák, közlöm, hogy az alacsony lebomlási idejû és célzottan bejuttatott anyag!). Szóval nem csak a háttérsugárzás az, ami veszélyes, hanem a nukleáris részek, amiket sehogy nem lehet semlegesíteni és a szervezetbe bejutva belsõ sugárfertõzést okoznak.
És akkor most én mondom, hogy nézz utána a dolgoknak, ugyanis a víz és a hidrogén az életben nem fog elvegyülni, ha egyszer szétvált! Ugyanis ha a hidrogén kiválik a vízbõl, az felszáll a víz fölé, ezáltal hiába zárt a rendszer, mivel a vízbõl oxigén is keletkezik, így a zárt rendszeren belül a víz alulra kerül, a durranógáz meg fölülre (kémiából és fizikából is tanulhattad, hogy a sûrûbb anyag mindig lentebb van, mint a kevésbé sûrû).
Megjegyzem, saját magadnak mondasz ellent egyfolytában. A TMI-nél elõször azt mondod, hogy a kezelõk voltak a hülyék, majd közlöd, hogy konstrukció hibás volt a rendszer. Oké, elfogadom, hibás volt a rendszer, valóban egy hibás számítógépes értelmezés és egy elzárt szelep okozta a balesetet. Csakhogy a számítógép cseszett érzékelni, hogy gubanc van, míg kritikus nem lett a helyzet! Azután meg valóban nem a legjobban kezelték le a helyzetet, mivel elõször a számítógépnek hittek, nem pedig az érzékelõknek, emiatt lett majdnem katasztrófa. De megjegyezném, hogy nem volt az olyan régen, nem tudom, milyen õskorról beszélsz, az erõmûvet nem sokkal a baleset elõtt adták át(konkrétan a balesetet szenvedett egységet 1978-ban), márpedig 1979 nem igazán nevezhetõ a nukleáris kõkorszaknak, hogy téged idézzelek.
Csendesen megjegyezném, hogy egy reaktor csak abban az esetben nem tudja elforralni a hûtésére szolgáló vizet, ha folyamatos és megfelelõ mennyiségû utánpótlást kap. Üzemzavar esetén elvileg van ugyan tartalék rendszer, de ugye azt is számítógép vezérli, elektromos rendszer, tehát egy komolyabb üzemzavarnál, valljuk be, cseszhetik. Nem véletlen, hogy elõszeretettel hangsúlyozzák, hogy egy atomerõmû legnagyobb ellensége az áramszünet, hiszen bármilyen blõdségnek is hangzik, ha valamilyen mûszaki hiba folytán nem indul be a backup rendszer, akkor ott elszabadulhat a reaktor, mivel ugyan a fizika törvényei szerint valóban automatikusan SCRAM eljárást hajt végre és lelövi magát, csakhogy irtózatos mennyiségû maradványhõ marad vissza, aminek kezelésére szolgál a stabil vízhûtés.
Fukusimánál azt mondod, hogy a hulladéktartály okozott gondot? Nézz utána, a hulladék tartály csak az egyik gond volt, a másik pontosan a maradványhõ volt, ugyanis a reaktor ugyan leállt, de a vízcsövek törtek, így a reaktorban csökkent a vízszint. És elõjött jó öreg durranógáz effektus: a csökkent vízszint miatt a hidrogén a felszínre került, ahol keveredett a szintén kivált oxigénnel, az egészet meg akár a súrlódás begyújthatta (azt soha nem fogjuk megtudni, mitõl robbant a dolog).
De ha nekem nem hiszel, nézz utána, mi a feltétele a Kína szindroma fellépésének (és mielõtt közölnéd, hogy ez egy film csupán, jelezném, hogy ez a kifejezés takarja a nukleáris folyamatok kezelhetetlenné válását), illetve hogy mi is történhet, ha fellép ez a jelenség.
Arra pedig továbbra is várnám válaszodat, hogy miképpen lehet semlegesíteni a nukleáris szennyezõdést (mert azt ugye már letisztáztuk, hogy a talajcsere annyit ér, mint halottnak a szentelt víz, a nagyját elhordják de marad ott még bõven) illetve a nukleáris hulladékot, ami visszamarad.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#71
Számomra elképesztõ, hogy az alapmûveket sem ismered nukleáris témában.
http://www.youtube.com/watch?v=-ieWUecV9Jc
http://www.youtube.com/watch?v=-ieWUecV9Jc
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#70
Biztos ami biztos alapon. A lezárt zónában ennek ellenére is él pár ember, aki nem akar elköltözni.
A lezárt zóne egyes részei tényleg alkalmatlanok emberi tartózkodásra, egyes részein viszont alacsonyabb a sugárterhelés, mint a Deák-tér közepén vagy egy szénerõmû mellett vagy 12 ezer méter magasan egy utasszálító repülõgépen ülve.
Láthatólag fingod nincs a helyzetrõl...
A TMI estén sem vagy képben. A balset azért volt, mert a kezelõ pult a szelepnek kiadott parancs szerinti állapotot mutatta és nem a valósat. Tehát a szelepnek adtak egy parancsot, ami mûszaki hiba miatt nem hajtódott végre. Ellenben a tábla meg azt mutatta, hogy igen. Ez tényleg elég blõd konstrukciós hiba, de ne feledjük, hogy mai szemmel ez a kõkorszakban volt...
Az eddigi atombalesetek szimpla elkönyvelése tényleg vicces, mert nem rélmik, hogy Alaszkában lezárt zóna lenne, vagy hogy lezárták volna a Mexikói-öblöt.
Az atombaleseteknél a tûréshatárok eleve rémesen alacsonyan vannak. A lakosságot már 25 mSV/év dózisegyenértéknél kitelepítették, holott ennél biztosan többet bír az ember. De azért mégis csak jobb kitelepíteni.
Szó se róla, Indiában akkora a természetes háttérsugárzás egyes helyeken, hogy ezt összesedik minden évben. Itthon ennek kb. a tizedét kapod.
Azért nem történhet, mert a reaktor reamanens hõteljesítménye akkora, hogy nem képes elforralni a vizet...
Fukushima pont azért szállt el, mert a tárolómedence hûtése nem volt megolva. Nem a reaktor szállt el annak ellenére, hogy mai szemmel kõkorszaki forralóvizes.
Egyébként azt is szeretném tudni, hogy amíg vízzel van körbevéve a hidrogén, akkor miért robbana fel? Amíg a reaktor nyomástartó primerköre bírja, addig ott robbanás nem lesz, mert víz-hidrogén keverék magától nem robban be...
A lezárt zóne egyes részei tényleg alkalmatlanok emberi tartózkodásra, egyes részein viszont alacsonyabb a sugárterhelés, mint a Deák-tér közepén vagy egy szénerõmû mellett vagy 12 ezer méter magasan egy utasszálító repülõgépen ülve.
Láthatólag fingod nincs a helyzetrõl...
A TMI estén sem vagy képben. A balset azért volt, mert a kezelõ pult a szelepnek kiadott parancs szerinti állapotot mutatta és nem a valósat. Tehát a szelepnek adtak egy parancsot, ami mûszaki hiba miatt nem hajtódott végre. Ellenben a tábla meg azt mutatta, hogy igen. Ez tényleg elég blõd konstrukciós hiba, de ne feledjük, hogy mai szemmel ez a kõkorszakban volt...
Az eddigi atombalesetek szimpla elkönyvelése tényleg vicces, mert nem rélmik, hogy Alaszkában lezárt zóna lenne, vagy hogy lezárták volna a Mexikói-öblöt.
Az atombaleseteknél a tûréshatárok eleve rémesen alacsonyan vannak. A lakosságot már 25 mSV/év dózisegyenértéknél kitelepítették, holott ennél biztosan többet bír az ember. De azért mégis csak jobb kitelepíteni.
Szó se róla, Indiában akkora a természetes háttérsugárzás egyes helyeken, hogy ezt összesedik minden évben. Itthon ennek kb. a tizedét kapod.
Azért nem történhet, mert a reaktor reamanens hõteljesítménye akkora, hogy nem képes elforralni a vizet...
Fukushima pont azért szállt el, mert a tárolómedence hûtése nem volt megolva. Nem a reaktor szállt el annak ellenére, hogy mai szemmel kõkorszaki forralóvizes.
Egyébként azt is szeretném tudni, hogy amíg vízzel van körbevéve a hidrogén, akkor miért robbana fel? Amíg a reaktor nyomástartó primerköre bírja, addig ott robbanás nem lesz, mert víz-hidrogén keverék magától nem robban be...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#69
Azt mondod, bullshit.
Szabad tudnom, akkor vajon miért van még mindig egy lezárt, õrzött biztonsági zóna Csernobil körül? Ha szerinted olyan hatásos a talajcsere, vajon hogyhogy nem volt megoldás ott?
Valóban, hivatalosan normális állapotban üzemelõ atomerõmûben nem volt baleset (bár TMI esetében nem történt belepiszkálás, pusztán egy üzemzavar, ami eluralkodott, mivel a számítógép egyes elemeket nem tudott kezelni, így ennek megfelelõen nem is tudott helyes képet adni a baleset mértékérõl a kezelõknek).
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy több régi, szovjet nukleáris reaktor ma is üzemben van, némelyik eléggé elhanyagolt állapotban a szakértõk szerint, mivel vagy pénz, vagy hozzáértés vagy mindkettõ hiányában nincs megfelelõ karbantartás. Ez pedig elõre vetíti, hogy ezek közül bármelyik okozhat katasztrofális balesetet.
Azt mondod, hogy az Exxon Valdez szennye ma is a tengerben van. Ez való igaz, az egy elsõ komoly baleset volt, késõn reagáltak, így a szennyezõdés túlságosan szétterült ahhoz, hogy az akkori technológiával kezelni tudják. Csakhogy azóta elég sokat változott mind az ilyen esetekben alkalmazandó katasztrófaterv, mind pedig a biztonsági elõírások (pl. azóta csak duplafenekû hajó szállíthat kõolajat).
Ezzel szemben az eddigi atombaleseteket elkönyvelték szimpla balesetnek, csináltak pár felülvizsgálatot, pár alibi szabályváltoztatást, de tényleges, fizikai változtatás nem sok történt, sõt, több szabályozást a mai napig nem tartanak be.
Azt mondod, hogy az USAF hány robbanófeje szállt szét balesetben. Valóban, a legtöbb kárt elhárították, de még ma is akad olyan terület, ahol a sugárzás miatt lezárt rész van.
Azt mondod, nem esik le, hogy ahhoz hasonló baleset nem történhet meg. Szabadna tusnom, miért ne történhetne meg ugyanolyan komoly baleset? Oké, grafit moderátort már nem használnak, tehát hõrobbanás nem valószínû, hogy elõfordul (kivéve persze leolvadás esetén), de a hûtés még mindig vízzel történik, tehát hidrogén robbanás (ami ugyebár hirtelen elpárolgásnál keletkezik) bármikor bekövetkezhet. Márpedig a hidrogén robbanás ugyanúgy szét tudja vetni egy reaktor falát (lásd pont Fukusimát, ahol ugye nem a reaktor robbant, hanem hidrogén robbanásban szétszállt több reaktor is és szabadba került maga a mag).
Nem kell hûdenagy katasztrófának lennie, elég egy áramkimaradás, ha leállnak a számítóügépek, onnantól fujhatják a reaktorok kezelését. Elvileg önmagukat le kellene hogy szabályozzák, de több kísérlet is bizonyította, hogy ez nem minden esetben történik meg. Márpedig áram nélkül nincs vízpumpa, tehát nincs vízhûtés se, a hirtelen forrásból pedig simán keletkezhet hidrogén, ami ugye oxigénnel keveredve durranógázt alkot.
Azt mondod, hogy a modern reaktorokban a fizika nem engedni a balesetet. Nos, közlöm veled, hogy nem is a fizika fogja a balesetet okozni, hanem a kémia :D
Szabad tudnom, akkor vajon miért van még mindig egy lezárt, õrzött biztonsági zóna Csernobil körül? Ha szerinted olyan hatásos a talajcsere, vajon hogyhogy nem volt megoldás ott?
Valóban, hivatalosan normális állapotban üzemelõ atomerõmûben nem volt baleset (bár TMI esetében nem történt belepiszkálás, pusztán egy üzemzavar, ami eluralkodott, mivel a számítógép egyes elemeket nem tudott kezelni, így ennek megfelelõen nem is tudott helyes képet adni a baleset mértékérõl a kezelõknek).
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy több régi, szovjet nukleáris reaktor ma is üzemben van, némelyik eléggé elhanyagolt állapotban a szakértõk szerint, mivel vagy pénz, vagy hozzáértés vagy mindkettõ hiányában nincs megfelelõ karbantartás. Ez pedig elõre vetíti, hogy ezek közül bármelyik okozhat katasztrofális balesetet.
Azt mondod, hogy az Exxon Valdez szennye ma is a tengerben van. Ez való igaz, az egy elsõ komoly baleset volt, késõn reagáltak, így a szennyezõdés túlságosan szétterült ahhoz, hogy az akkori technológiával kezelni tudják. Csakhogy azóta elég sokat változott mind az ilyen esetekben alkalmazandó katasztrófaterv, mind pedig a biztonsági elõírások (pl. azóta csak duplafenekû hajó szállíthat kõolajat).
Ezzel szemben az eddigi atombaleseteket elkönyvelték szimpla balesetnek, csináltak pár felülvizsgálatot, pár alibi szabályváltoztatást, de tényleges, fizikai változtatás nem sok történt, sõt, több szabályozást a mai napig nem tartanak be.
Azt mondod, hogy az USAF hány robbanófeje szállt szét balesetben. Valóban, a legtöbb kárt elhárították, de még ma is akad olyan terület, ahol a sugárzás miatt lezárt rész van.
Azt mondod, nem esik le, hogy ahhoz hasonló baleset nem történhet meg. Szabadna tusnom, miért ne történhetne meg ugyanolyan komoly baleset? Oké, grafit moderátort már nem használnak, tehát hõrobbanás nem valószínû, hogy elõfordul (kivéve persze leolvadás esetén), de a hûtés még mindig vízzel történik, tehát hidrogén robbanás (ami ugyebár hirtelen elpárolgásnál keletkezik) bármikor bekövetkezhet. Márpedig a hidrogén robbanás ugyanúgy szét tudja vetni egy reaktor falát (lásd pont Fukusimát, ahol ugye nem a reaktor robbant, hanem hidrogén robbanásban szétszállt több reaktor is és szabadba került maga a mag).
Nem kell hûdenagy katasztrófának lennie, elég egy áramkimaradás, ha leállnak a számítóügépek, onnantól fujhatják a reaktorok kezelését. Elvileg önmagukat le kellene hogy szabályozzák, de több kísérlet is bizonyította, hogy ez nem minden esetben történik meg. Márpedig áram nélkül nincs vízpumpa, tehát nincs vízhûtés se, a hirtelen forrásból pedig simán keletkezhet hidrogén, ami ugye oxigénnel keveredve durranógázt alkot.
Azt mondod, hogy a modern reaktorokban a fizika nem engedni a balesetet. Nos, közlöm veled, hogy nem is a fizika fogja a balesetet okozni, hanem a kémia :D
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#68
Az Exxon Valdez szennye még 20 év után is megtalálható...
A nukleáris anyagok által okozott károk azonban nem semlegesíthetõek
Bullshit. A radiokatívvá váló anyagok elszállíthatóak. Az USAF-nél több robbanófejet elszórtak a bombázók balesetek során, a földet / jeget / havat kitermelték, és elvitték.
Csernobilnál is a legyszennyettebb területekrõl összegyûjtötték a sugárzó anyagokat és asszem elásták. Nem a legtökéletesebb, de valamit tenni kellett.
Neked viszont nem esik le, hogy ahhoz hasonló baleset a modern reaktorokban fizikai képtelenség, mert természeti törvények nem engedik. Pont.
A nukleáris anyagok által okozott károk azonban nem semlegesíthetõek
Bullshit. A radiokatívvá váló anyagok elszállíthatóak. Az USAF-nél több robbanófejet elszórtak a bombázók balesetek során, a földet / jeget / havat kitermelték, és elvitték.
Csernobilnál is a legyszennyettebb területekrõl összegyûjtötték a sugárzó anyagokat és asszem elásták. Nem a legtökéletesebb, de valamit tenni kellett.
Neked viszont nem esik le, hogy ahhoz hasonló baleset a modern reaktorokban fizikai képtelenség, mert természeti törvények nem engedik. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#67
Igen, a fosszilis kiütéssel veszít. Generált TWh mellett összehasonlíthatatlanul több kárt okoztak még a legprimitívebb atomerõmûvel szemben is. Üzemi körülmények között atomerõmûbõl még nem került ki egészségre veszélyes mennyiségû radioaktivitás. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
Azért szerintem ne hasonlítsunk össze a hagyományos üzemanyagok (szén, fa, olaj, stb.) kockázatát meg a nukleáris anyagokét, mert két egészen más kategória lesz.
Egyébként meg valóban, ha egy olajbaleset történik, komoly ökológiai katasztrófa is lehet belõle, csakhogy az elsõdleges károkat, azaz a szennyezést 1-2 év alatt el lehet tüntetni (kivételek természetesen vannak, ha nem balesetrõl, hanem szándékos szennyezésrõl beszélünk, ami tartósan fennáll). A problémát a "másodlagos" károk jelentik, azaz az adott terület élõvilágában esett károk. Ezek sajnos valóban nem pótolhatóak sok esetben, viszont ha a területet megtisztították, általában új faunák veszik azt tulajdonukba, így bár az eredeti fajok nem biztos, hogy jelen lesznek, de más fajokkal benépesülhet a körzet.
A nukleáris anyagok által okozott károk azonban nem semlegesíthetõek (hiszen a sugárzással nem tudnak mit tenni), talajcserével ugyan hivatalosan lehet mentesíteni a területeket, csakhogy a talajcsere csak abban az esetben ér valamit, ha a balesettõl számított napokon belül meg tudják csinálni. Erre ezidáig még nem volt példa. Emellett s hátramaradó szennyezõdés évtizedekig-századokig használhatatlanná tesz igen komoly területeket.
Egyébként meg valóban, ha egy olajbaleset történik, komoly ökológiai katasztrófa is lehet belõle, csakhogy az elsõdleges károkat, azaz a szennyezést 1-2 év alatt el lehet tüntetni (kivételek természetesen vannak, ha nem balesetrõl, hanem szándékos szennyezésrõl beszélünk, ami tartósan fennáll). A problémát a "másodlagos" károk jelentik, azaz az adott terület élõvilágában esett károk. Ezek sajnos valóban nem pótolhatóak sok esetben, viszont ha a területet megtisztították, általában új faunák veszik azt tulajdonukba, így bár az eredeti fajok nem biztos, hogy jelen lesznek, de más fajokkal benépesülhet a körzet.
A nukleáris anyagok által okozott károk azonban nem semlegesíthetõek (hiszen a sugárzással nem tudnak mit tenni), talajcserével ugyan hivatalosan lehet mentesíteni a területeket, csakhogy a talajcsere csak abban az esetben ér valamit, ha a balesettõl számított napokon belül meg tudják csinálni. Erre ezidáig még nem volt példa. Emellett s hátramaradó szennyezõdés évtizedekig-századokig használhatatlanná tesz igen komoly területeket.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#65
Az erõmûvek egy része kõolajjal megy. A villamosáram elõllítása nem az erõmûben kezdõdik. Ott végzõdik. Ahogy a delej sem a konnentrból jön, hanem az erõmûbõl...
A korábban linkelt TWh-ra esõ halálozást is pont ezt mutatja...
A korábban linkelt TWh-ra esõ halálozást is pont ezt mutatja...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#64
Szabad tudnom, az Exxon Valdez mióta volt erõmû? :D
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#63
Aha. Az Exxon Valdez meg sem sem történt. Egy közepesen súlyos kõolajomlés mekkora kárt is okoz?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62
Persze, hogy inkább a nukleáris balesetekre emlékeznek az emberek, mivel egy hagyományos erõmû balesetének a következményei pár év alatt helyrehozhatóak általában, ezzel szemben ha egy nukleáris szál el, arra a legtöbb esetben egy emberöltõ sem elegendõ.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#61
TMI-nál is a "mi jobban tudjuk mint az automatika" okozta a bajt. Windscale plutóniumtermelõ reaktor volt, nem energetikai.
Tokai Mura jogos, de ott sem tartották be az elõírásokat, másrészt csak az ott dolgozók voltak érintve.
Számomra az is durva, hogy volt aki túlélte, pedig talán azt lehet mondani, hogy ez a legdurvább (kritikussági) baleset, amit el lehet képzelni.
Reaktort épített a természet is, nem csak mi: http://en.wikipedia.org/wiki/Natural_reactor
Ez pár száz millió, esetleg milliárd évvel ezelõtt mûködhetett. Ma is ott vannak a hasadási termékek.
Tokai Mura jogos, de ott sem tartották be az elõírásokat, másrészt csak az ott dolgozók voltak érintve.
Számomra az is durva, hogy volt aki túlélte, pedig talán azt lehet mondani, hogy ez a legdurvább (kritikussági) baleset, amit el lehet képzelni.
Reaktort épített a természet is, nem csak mi: http://en.wikipedia.org/wiki/Natural_reactor
Ez pár száz millió, esetleg milliárd évvel ezelõtt mûködhetett. Ma is ott vannak a hasadási termékek.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#60
A nicke lehet, hogy az agyára utal...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#59
Fura, hogy a hagyományor erõmûvekkel és gázelosztórendszerekkel kapcsolatos baleseteket leszarjátok.
http://nextbigfuture.com/2011/03/deaths-per-twh-by-energy-source.html
http://nextbigfuture.com/2011/03/lifetime-deaths-per-twh-from-energy.html
A tárolók terén meg mosogoly. Néhány száz/ezer m3 anyagról van szó évente. Ez nulla. Lófing. Anny geoglógiailag stabil és vízzáró képzõdmény van, hogy ennél nagyságrendekkel több anyagot lehet eletenni. Mellesleg ami ma hulladék, az a jövõ reaktorai számára már nem...
http://nextbigfuture.com/2011/03/deaths-per-twh-by-energy-source.html
http://nextbigfuture.com/2011/03/lifetime-deaths-per-twh-from-energy.html
A tárolók terén meg mosogoly. Néhány száz/ezer m3 anyagról van szó évente. Ez nulla. Lófing. Anny geoglógiailag stabil és vízzáró képzõdmény van, hogy ennél nagyságrendekkel több anyagot lehet eletenni. Mellesleg ami ma hulladék, az a jövõ reaktorai számára már nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58
A reaktor ugyanúgy képes felrobbanni, pusztán nem hõrobbanás történik, mint Csernobil esetében, hanem hidrogén robbanás a vízbõl kiváló hidrogén miatt. Az eredményen nem változtat a dolog, így is - úgy is szétszállhat a reaktor és a természetbe kerülhet a nukleáris anyag.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#57
Valóban, 2 esetben jutott ki nagyobb mennyiségû aktív anyag.
De volt azért már súlyos baleset erõmûben Csernobil elött is!
1976.03.28. - TThree Mile Island - reaktormag olvadás, csak a csodának köszönhetõen nem lett nagyobb katasztrófa
1957.10.10 - Windscale - az erõmûben grafittûz tört ki, a sugárszennyezett grafit egy része kikerült a légkörbe, emiatt
És hány olyan baleset volt, ami nem közvetlenül erõmûben történt, hanem a radioaktív anyagok feldolgozása során! Csak példaként ott van a Kistim-baleset, vagy Tokai Mura esete, a Tomszki katasztrófa (aminél ugyebár ráadásul nagyobb mennyiségû aktív anyag került a környezetbe is), vagy a Majak és környékén történt "incidensek" (egyik ilyen "incidens" folyamán 76 millió m3 radioaktív vizet engedtek az egyik folyóba), melyeknek köszönhetõen elég nagy, egyébként sûrûn lakott terület a folyó mentén lakhatatlanná vált. Vagy ott van 1957 szept.29, mikoris plutónium hulladékot tartalmazó tartályban emberi hibából kifolyólag robbanás történt és szintén jelentõs mennyiséágû nukleáris anyag került a természetbe. Esetleg megemlíthweetjük még a Karacsáj tó esetét, ahova olya "körültekintõen" vezették a nagyaktívitású folyékony radioaktív hulladdékot 1951 októberétõl 1953-ig , emiatt a korábban gazdag élõvilággal rendelkezõ terület ma kihalt, súlyosan sugárszennyezett.
És még lenne jópár példa arra, hogy a nukleáris anyagpok milyen súlyos következményekkel járó baleseteket tudnak okozni.
A másik dolog: azz, hogy jó mélyre elássák a nukleáris hulladékot, nem megoldás a problémára, hiszen a tárolók elõbb vagy utóbb megtelnek, továbbá ezzel ugyan eltüntetik az emberek elöl az anyagot, de nem semlegesítik. Tehát tetszik vagy sem, csak elódázzák a probléma megoldását, de nem véglegesítik.
De volt azért már súlyos baleset erõmûben Csernobil elött is!
1976.03.28. - TThree Mile Island - reaktormag olvadás, csak a csodának köszönhetõen nem lett nagyobb katasztrófa
1957.10.10 - Windscale - az erõmûben grafittûz tört ki, a sugárszennyezett grafit egy része kikerült a légkörbe, emiatt
És hány olyan baleset volt, ami nem közvetlenül erõmûben történt, hanem a radioaktív anyagok feldolgozása során! Csak példaként ott van a Kistim-baleset, vagy Tokai Mura esete, a Tomszki katasztrófa (aminél ugyebár ráadásul nagyobb mennyiségû aktív anyag került a környezetbe is), vagy a Majak és környékén történt "incidensek" (egyik ilyen "incidens" folyamán 76 millió m3 radioaktív vizet engedtek az egyik folyóba), melyeknek köszönhetõen elég nagy, egyébként sûrûn lakott terület a folyó mentén lakhatatlanná vált. Vagy ott van 1957 szept.29, mikoris plutónium hulladékot tartalmazó tartályban emberi hibából kifolyólag robbanás történt és szintén jelentõs mennyiséágû nukleáris anyag került a természetbe. Esetleg megemlíthweetjük még a Karacsáj tó esetét, ahova olya "körültekintõen" vezették a nagyaktívitású folyékony radioaktív hulladdékot 1951 októberétõl 1953-ig , emiatt a korábban gazdag élõvilággal rendelkezõ terület ma kihalt, súlyosan sugárszennyezett.
És még lenne jópár példa arra, hogy a nukleáris anyagpok milyen súlyos következményekkel járó baleseteket tudnak okozni.
A másik dolog: azz, hogy jó mélyre elássák a nukleáris hulladékot, nem megoldás a problémára, hiszen a tárolók elõbb vagy utóbb megtelnek, továbbá ezzel ugyan eltüntetik az emberek elöl az anyagot, de nem semlegesítik. Tehát tetszik vagy sem, csak elódázzák a probléma megoldását, de nem véglegesítik.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#56
Miért lenne lakhatatlan a bolygó? Egyrészt az új erõmûvek azért kerülnek többe, mert összehasonlíthatatlanul nagyobb biztonságra törekednek a régiekkel szemben, másrészt azért a Fukushimai balesetben hány ember is halt meg?
Igen, sugárbetegségben senki, pedig voltak akik térdig gázoltak az erõsen radioaktív vízben.
A szökõár 15000 emberrel végzett emellett... ennyit még Csernobil sem hozott össze. Ilyen természeti katasztrófa mellett a reaktorbaleset eltakarítása pénzbe ugyan kerül, de emberéletet nem követelt. A mérleg másik serpenyõjére viszont akkor tegyük rá, hogy Japánnak eddig mennyi hasznot hozott az atomenergia alkalmazása.
Évente több mint 3 millió ember hal meg légszennyezésben! Ez ellen miért nem tiltakozik senki? 50 év atomenergia használata hány ember életét követelte? Csernobilt kivéve eddig egyet sem!
Igen, sugárbetegségben senki, pedig voltak akik térdig gázoltak az erõsen radioaktív vízben.
A szökõár 15000 emberrel végzett emellett... ennyit még Csernobil sem hozott össze. Ilyen természeti katasztrófa mellett a reaktorbaleset eltakarítása pénzbe ugyan kerül, de emberéletet nem követelt. A mérleg másik serpenyõjére viszont akkor tegyük rá, hogy Japánnak eddig mennyi hasznot hozott az atomenergia alkalmazása.
Évente több mint 3 millió ember hal meg légszennyezésben! Ez ellen miért nem tiltakozik senki? 50 év atomenergia használata hány ember életét követelte? Csernobilt kivéve eddig egyet sem!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#55
http://www.youtube.com/watch?v=NWJy_D7-y9E
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54
Ja. Ennyire erõvel az energiklubocska és a greenpeace weboldalát is linkelhette volna...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53
Az urán kiteremlése igen messze van a 2. generációs PWR reaktorok esetén is az elõrhetõ maximumtól. Az urán árára szitne érzéketlen az erõmû. 2000 óra az nyers urán ára kb. 10-12-szeres lett. Az atomáram ára 2%-kal nõtt...
Ha nem csak az U-235 (0,7%) a hasznos rész, akkor az U-238 hasíthatóságánál a kibányászott anygban 99%-kal több hasznos rész lesz, ha feltesszük, hogy az U-238 hasadása is kb. ennyi hõt termel, mint a 235-é. Tehát akkor is megéri bányászni az uránt + növekvõ ár, ha a ma ismert gazdaságossági koncentráció 50-100-ad részérõl van szó. Ilyen arányban a tengervízbõl is megéri kiszedni az uránt...
http://azaramara.blog.hu/2011/12/04/kozerthetoen_a_fenntarthato_energiarol
Ez nézd végégi, a 300 oldals inegyenes írás legalább egy részét olvasd el. Rád férne. De kurvára...
Ha nem csak az U-235 (0,7%) a hasznos rész, akkor az U-238 hasíthatóságánál a kibányászott anygban 99%-kal több hasznos rész lesz, ha feltesszük, hogy az U-238 hasadása is kb. ennyi hõt termel, mint a 235-é. Tehát akkor is megéri bányászni az uránt + növekvõ ár, ha a ma ismert gazdaságossági koncentráció 50-100-ad részérõl van szó. Ilyen arányban a tengervízbõl is megéri kiszedni az uránt...
http://azaramara.blog.hu/2011/12/04/kozerthetoen_a_fenntarthato_energiarol
Ez nézd végégi, a 300 oldals inegyenes írás legalább egy részét olvasd el. Rád férne. De kurvára...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Elfogultsággal vádolsz, és erre beidézel egy ilyen zöld oldalt? Harmadába kerül a szél az atomnak? Kit akarsz ezzel megetetni?
#51
Ezt pukkot bele lehet fejezni, mert PWR reaktort fizikailag nem tudsz felrobbantani, mert nem RBMK. A japán balestben meg nem a reatkor okozta a problémát, hanem a medence.
Lövésed sincs neked semmirõl...
Lövésed sincs neked semmirõl...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50
Honnan vannak ezek a fostalicska adatok? Mert ezek szemszedett hazugságok. Én a magyar árakat közöltem, aminek után lehet nézni.
Vagy tessék.
http://www.raeng.org.uk/news/publications/list/reports/Cost_Generation_Commentary.pdf
Itthon is kb. ilyen az arány a szél és atom között. Ja, és itt offsohore szélfarm van, ahol még jobban fúj a szél...
Vagy tessék.
http://www.raeng.org.uk/news/publications/list/reports/Cost_Generation_Commentary.pdf
Itthon is kb. ilyen az arány a szél és atom között. Ja, és itt offsohore szélfarm van, ahol még jobban fúj a szél...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49
"Még kétszeres ár mellett is az atom 2/3-a a szélnek és stabil. "
Hát, ehhez nagyon elfogult atomlobbi forrást kell találnod ami ezt igazolja.
http://peswiki.com/index.php/Directory:Cents_Per_Kilowatt-Hour
Szél: 4-6 cent / kWh
Atom: 11-14 cent /kWh
Hát, ehhez nagyon elfogult atomlobbi forrást kell találnod ami ezt igazolja.
http://peswiki.com/index.php/Directory:Cents_Per_Kilowatt-Hour
Szél: 4-6 cent / kWh
Atom: 11-14 cent /kWh
#48
Rosszul tervezett berendezés, rossz kezelés, terrorista támadás, nem várt esemény (cunami): egy ilyen, vagy kettõ kombinációja, és: PUKK.
Kérdés: ha 25 évenként 1 atomerõmû elpukkan, akkor hány év alatt válik lakhatatlanná a bolygó? 200? 300?
Hülyeség az atomerõmû.
Az urán mennyiségét meg semmi nem tolja ki a "végtelenbe", jelenleg több uránt használnak a meglévõ reaktorok mint amennyi uránt bányászunk (a maradék jelenleg a szovjet atomtöltetekbõl megy). Franciaország - ahol a legtöbb erõmû van, már rég túl van az urántermelési csúcson. Egy energiaforrás kitermelésénél figyelembe kell venni a befektetett energiát - ha ez annyi mint a kinyert, akkor értelmetlen a kitermelés.
Szerencsére az atom reneszánsz max. vágyálom, nem lesz belõle semmi.
Hogy Paks mennyin termel az irreleváns, azt kell megnézni, hogy mennyin termel egy új erõmû. És ez pedig TÚL DRÁGA. Legalább olyan drága mint a megújulók és több a probléma is vele.
Kérdés: ha 25 évenként 1 atomerõmû elpukkan, akkor hány év alatt válik lakhatatlanná a bolygó? 200? 300?
Hülyeség az atomerõmû.
Az urán mennyiségét meg semmi nem tolja ki a "végtelenbe", jelenleg több uránt használnak a meglévõ reaktorok mint amennyi uránt bányászunk (a maradék jelenleg a szovjet atomtöltetekbõl megy). Franciaország - ahol a legtöbb erõmû van, már rég túl van az urántermelési csúcson. Egy energiaforrás kitermelésénél figyelembe kell venni a befektetett energiát - ha ez annyi mint a kinyert, akkor értelmetlen a kitermelés.
Szerencsére az atom reneszánsz max. vágyálom, nem lesz belõle semmi.
Hogy Paks mennyin termel az irreleváns, azt kell megnézni, hogy mennyin termel egy új erõmû. És ez pedig TÚL DRÁGA. Legalább olyan drága mint a megújulók és több a probléma is vele.
#47
Pont ezért nem építettek. A múlt idõ a lényeg. Az elsõ reaktorokat a Pu gyártásra hegyezék ki, aztán rájöttek, hogy a hõ sima elvezetése helyett lehetne áramot is termelni vele.
Mivel az alaptechnológiához nem akartak hozzányúlni, ezért ez a rendszer épült ki. Ma viszont a világ legfejlettebb hatalmainak nincs szükséges Pu-ra atomfegyverhez, mert az arzenál akkora, hogy még 20 évvel a Hidegháború után is építgetik lefele õket...
Ma viszont pont erre lenne igény, mert a "végtelenbe" tolja ki a bányászható urán mennyiségét, mert rohadtul alacsony koncentrációban is megéri kitermelni.
Mivel az alaptechnológiához nem akartak hozzányúlni, ezért ez a rendszer épült ki. Ma viszont a világ legfejlettebb hatalmainak nincs szükséges Pu-ra atomfegyverhez, mert az arzenál akkora, hogy még 20 évvel a Hidegháború után is építgetik lefele õket...
Ma viszont pont erre lenne igény, mert a "végtelenbe" tolja ki a bányászható urán mennyiségét, mert rohadtul alacsony koncentrációban is megéri kitermelni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 2Következő →