Az idegenek hallgatnak

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#98
"Itt semmi olyan nyersanyag nincs, ami kellõen nagy léptékkel nézve, máshol ne lenne"

Ja. És ki mondja meg hogy kinek mi az kellõen nagy lépték? Szegény indiánok is igy gondolkozhattak, minek jönne ide valaki is, amikor itt nincs semmi csak egy csomó értéktelen arany ami annyira értéktelen hogy már a járdát is abból csináltuk...

Nem mellesleg, jelenlegi tudásunk szerint a Föld tipusú bolygók nem túl gyakoriak cserébe azt feltételezzük hogy az élet kialakulásához hasonló feltételek kellenek mint ami a Földön a van. Ha ez igaz, és egyszer idetalál egy idegen faj aki hasonló hozzánk és ebbõl következõen a Föld egy ideális bolygó neki, akkor bizony simán letúr innen minket ha pl. a saját bolygójukat már szétcseszték. Mi leszünk az új világ nekik, remélem nem kell elmondanom hogy a földi "új világ" õslakóival mi lett mára...

#97
"Bárki bármit is mond, ha az embert a többi állathoz hasonlítjuk viszonylag jámbornak mondható. Nagyjából semmilyen más élõlény nem képes ilyen népsûrûségben ilyen viszonylag kevés konfliktussal/agresszióval élni."

Persze a hangyák, méhek, termeszek, stb. meg ugye növények? Hát persze!

"Na most mivel nem ismerjük, hogy egy csillagközi civilizációnak milyen technikai, erõforrásfeltételei vannak, így nem tudhatjuk azt sem, hogy ezekbõl az erõforrásokból mi mennyit is birtoklunk."

Nagyon aranyos a nem tudásra hivatkozni. Tudod a rómaiak is megmondták... Itt semmi olyan nyersanyag nincs, ami kellõen nagy léptékkel nézve, máshol ne lenne. És a csillagközi utazás elég nagy lépték, úgy gondolom.

NEXUS6
#96
Az, amirõl mi most azt hisszük hogy az emberiség történelme, valójában csak az a szünet amíg a galaktikus bank, az ingatlaniroda, és az új bérlõ megegyeztek a fizetési feltételekben. De hamarosan megjön a végrehajtó és a jogosulatlan lakásfoglalókat szépen kilakoltathatja.
Képletesen...
<#nyes>

Az emberi történelem pár ezer év, max. Az hogy tisztában vagyunk azzal, hogy egy ûr nevû helyen élünk, az meg párszáz év. Ha létezik olyan, hogy galaktikus birodalom, annak kb 13 Mrd éve volt arra hogy kialakuljon. Csak a miheztartás végett, szal ideje a Galaxis utikalauzból egy példányt, ha ezt a baxomnagy "globalizált" világegyetemet megfelelõen tágan át akarjuk látni.
<#papakacsint>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#95
Vagy mondjuk a pozicio sem mindegy ki szeretne mondjuk a szemettelep mellett lakni egy nyugis kertvaros helyett.
A galaxis kozepe fele nem biztos hogy kellemes az elet.
Lehet a mi bolygonk meg egy nagyvaros melletti parlagon hevero terulet, lassan hozzak a gazt, vizet aztan megindulnak a varosiak kifele es csak ido kerdese amig valaki igenyt tart ra.
Persze csak kepletesen mondva de a lenyeg ertheto.
#94
Es mi van ha pont a lakhato bolygok a legnagyobb kincs az univerzumban pont mert mind foglalt?
Ha nekunk egyszer mennunk kell mert valami olyan katasztrofa tortenik ami elpusztitja a bolygot, hova mennenk, foleg ha minden szamunkra megfelelo bolygo foglalt?
Elfoglaljuk, vagy megegyezunk arrol, hogy kibereljuk a fel bolygot.
Szerintem ez eleg meresz gondolat, hogy aki utazni tud az urben annak kimerithetetlen forrasai lennenek.
Ez csak anyit jelent hogy a prioritasok valtoznak,nem a nyersanyag lesz az amiert megy majd a harc hanem valami mas.
NEXUS6
#93
Ja meg az is milyen hülyeség, hogy 80 nap alatt valaki megkerüli a Földet! Ekkora baromságot. Ezt is csak valami Verne nevû fantaszta tuggya kitalálni.

Csillagközi utazás, persze kisfaxom.
:DDD

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

NEXUS6
#92
Bárki bármit is mond, ha az embert a többi állathoz hasonlítjuk viszonylag jámbornak mondható. Nagyjából semmilyen más élõlény nem képes ilyen népsûrûségben ilyen viszonylag kevés konfliktussal/agresszióval élni.

Na most mivel nem ismerjük, hogy egy csillagközi civilizációnak milyen technikai, erõforrásfeltételei vannak, így nem tudhatjuk azt sem, hogy ezekbõl az erõforrásokból mi mennyit is birtoklunk. A világegyetem végtelen erõforrást biztosít az értelmes élõlények számára a saját élõhelyén kívül, mi ezt gondoljuk. Csak az a bökkenõ, hogy esetleg az a másik lény is pont ezt gondolja rólunk: könyen hozzáférhetõ erõforrás vagyunk a számukra.

Az alaszkai õslakosok elég morcosak szoktak lenni, amikor elzavarják õket, hogy a fehérek valami baromsággból kifolyólag pont a falujuk alatt furkáljanak a földbe.
Mi is morcosak leszünk ha esetleg idejönnek és azt mondják, hogy na el lehet tolni a biciklit, mert szükségük van arra a biodiverzitásra, amit mi leszarunk, de nekik egy nagyon jó kis génbank a Föld. Például.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#91
Kicsit olyan ez a rádiójel vadászat, mintha a középkori tudósok lovasfutárokat kerestek volna az égen, merthogy az a civilizált kommunikáció legfejlettebb formája.
NEXUS6
#90
Sõt mitõbb ezt már a rómaiak is megaszonták, az az: argumentum ad verecundiam.
:)

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#89
Én biztos forrásból tudom, hogy egy új hiperûrsztráda útjában vagyunk, úgyhogy nekünk annyi (vagy kéne valami kenõ anyag).
#88
"De az elképzelhetetlenül hatalmas ûrben, milyen erõforrás az ,ami csak a mi bolygónkon található"

Alapvetõen bármi, de ami a fõ logikai bukfenc, hogy senki nem mondta egy idegen faj képes bejárni és uralni a hatalmas ûrt. Ha lehetséges a csillagközi utazás, akkor abban elég biztos vagyok hogy nem úgy müködik hogy hopp ma feltaláltam és akkor holnap már az 1 milliárd fényévre lévõ galaxisban szaladgálok.

Sokkal inkább úgy mint amikor feltalálták a hajózást vagy a vasutat és társait, kezdetben képesek utazni néhány fényévet késõbb néhány tucat fényévet, néhány száz fényévet és igy tovább, pont úgy ahogy az ókori népek is a Földközi tengert szelték át és nem a csendes oceánt mert azért van különbség hajó és hajó között.

Ebbõl fakadóan pedig minden további nélkül elképzelhetõ hogy pl. egy ilyen fejlõdési stádiumban lévõ idegen faj N (mondjuk 10) fényéves körzetén belül egyedül a naprendszeren belül van meg az a szükséges cucc ami nekik kell. Esetleg hogy mi vagyunk egyedül ezen a körön belül amit még el tudnak érni.

Még csak az sem biztos hogy a Föld kellene nekik, lehet hogy az aszteoridákban gazdag Jupiter-Mars öv a céljuk, csak épp végeznek elõtte egy kis "egészségügyi" tisztogatást a Földön nehogy még bekavarjunk nekik.

Szóval a lényeg, igen a világegyetem teli van nyersanyaggal, csak épp az egyáltalán nem biztos hogy elérhetõ egy idegen faj számára illetve hogy milyen gazdasági áron. Igy aztán lehet egyszerübb nekik a mondjuk pár fényévre lévõ Naprendszerbõl elvenni mint a 100 fényévre lévõbõl, mert az 100x annyiba kerül. Ahogy mi is Kinában bányásztatjuk a földfémeket és nem egy aszteroidából, mert az nagyságrendekkel többe kerülne.

Persze mindez csak fikció, de a lényeg, ezer meg egy oka lehet amiért egy idegen fajnak útban lehetünk, ad abszurdum akár véletlenül is, gondolom te sem nézed meg minden lépésednél hogy nem-e agyontaposol egy hangyát. Pedig ehhez még csak agresszivnak sem kell lenni.

#87
Inkább gondolkodnál az ostoba flémelés helyett! Bármilyen nehéz is. Mindenkinek jobb lenne.
#86
Nyilván a világûr nem csupa móka és kacagás, de a félelem eltúlzott. A világûrben van elég hely, erõforrás és miegymás. Ha közelünkben lenne olyan faj, ami mondjuk vallási okokból Szent Háborút hirdet más civilizációk ellen, már régen nem lennénk itt. Az nehezen elképzelhetõ, hogy még nem vett észre minket egy olyan faj ami a távolságokat képes az ûrben játszi könnyedséggel legyõzni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egész világegyetem békés. Azt mondanám a Föld "közelében" békés.

Jelenleg olyan erõs jeleket nem küldünk, amit a hátérzajból egyértelmûen ki lehetne szûrni. No meg a távolsággal a jelek erõssége csökken, és jelveszteség is óriási. Jelenleg hallgatunk. Az, hogy küldjünk észrevehetõ jeleket magunkról, diplomáciai és nem tudományos kérdés!

#85
Ja, ha Hawking megmondta akkor úgy van... Tekintélyre való hivatkozás, érvek helyett, egy büdös nagy érvelési hiba.

#84
Már Hawking is megmondta, jobb ha befogjuk a szánkat mi is.

#83
De hát a hindu vallás (krisnások?) már pár ezer éve mondogatják, hogy minden csillagrendszerben van élet, sõt nem is egy univerzum van (sok milliárd galaxissal, benne 100 milliárdnyi csillaggal), hanem sok-sok, igaz az egyikbõl a másikba átjutni fizikailag lehetetlen, érzékelni sem lehet, csak beleszületni...

http://www.taxierden.hu

#82
De az elképzelhetetlenül hatalmas ûrben, milyen erõforrás az ,ami csak a mi bolygónkon található? Esetleg munkások, de ahelyett meg csinálnak robotokat.
Csillagból is van néhány milliárd a galaxisban. Ez a területfoglalósdi inkább csak kisebb helyen elképzelhetõ, egy bolygón, ahol korlátozott minden, és be vagyunk zárva.
#81
Magán belül is lehet, csak ehhez kicsit át kell értékelni az agresszivitás kifejezést. Például ott van a leukémia, de akár kémiai szintig is lemehetünk, mi történik ha a vérbe szén-monoxid és oxigén jut? Az egyik ott is "lenyomja" a másikat a vörösvérsejtekkel kapcsolatban.
Szóval alapvetõen az agresszivitás nem más mint az erõforrásokért való harc. Ebbõl a szempontból nézve pedig már csak az a kérdés hogy egy idegen faj mint tekint elegendõ erõforrásnak.

De ettõl függetlenül ez tökmindegy mert csak 1 elemü mintánk van, viszont a logika szabályai szerint amig ez nem változik, addig azt kell gondolnunk hogy a feltételezett földönkivüli élet is vélhetõen nagyobb eséllyel agressziv mint nem. És ez egészen addig igy marad amig -visszautalva a focis példára- nem találunk legalább 2 értelmes idegen fajt amik békések.

#80
Ennek semmi értelme! Nem fogunk találni semmit. Soha! Be kell érnünk egymással. Ez van.
#79
Földi 10 km2 gomba ?
#78
"egy élõlény sajátmagával lehet e agresszív ?"

Öngyilkosok, mazochisták? :D

Komolyra fordítva a szót, elképzelhetõ egy Lem féle élõ óceán, csak kissé hihetetlen, hogy egy élõlénybõl csak egyetlen példány létezik, úgy, hogy nem a fajtája legutolsó tagja. Bár nagy az univerzum, ki tudja...
#77
0. Tudják, hogy itt lakik chuck norris, oszt tartanak tölle és inkább kussban vannak
#76
A jó öreg agresszivitástól sajnos, nem tudunk elszakadni itt a földön , de pl menjünk csak el Lem egy elõ óceánjába, egy élõlény sajátmagával lehet e agresszív ? ez itt a kérdés?
#75
Abban egyetérthetünk hogy 1 minta nem minta, de ettõl függetlenül jelenlegi ismereteink szerint kicsit nagyobb esélye van hogy egy idegen faj agressziv mint hogy nem.

#74
Az ilyesmikre nem vagyok vevõ, bár abban egyet értek, hogy van 1%, ami valódi és fogalmunk sincs, hogy micsoda, és pontosan ez a lényeg, fogalmunk sincs, hogy micsoda. Bármi lehet, egy képi hibától vagy éppen egy ismeretlen természeti jelenségtõl kezdve, idegen lényeken át egy párhuzamos dimenzióban lévõ romlott banánig :) Mindenki azt magyarázhat bele amit akar.
#73
Igaz, közben én is észrevettem :)

Ebben az esetben vele értek egyet, az eddigi tapasztalataink alapján minden élõlény agresszívan harcol a saját fennmaradásáért (még a növények is). Persze nem biztos, hogy egy idegen élet hasonlóan mûködik, de nagy valószínûséggel igen. Az élethez szükséges erõforrások mindenhol végesek, harcolni kell a megszerzésükért.
#72
A borotvát én egy primitív eszköznek tartom, a lovagiasság szabályai szerint viszont egy alátámasztatlan állítással szemben legyen egy másik alátámasztatlan állítás.
#71
"Semmi okunk feltételezni hogy a feltételezett idegen lények úgyanolyan elvek alapján müködnek mint mi."

Mint ahogy arra sem, hogy nem úgy müködnek. Hogy a klasszikus focis példát mondjam, ha az egyik csapat lõ egy gólt, akkor a másik csapatnak már _2_ gólt kell lõni a gyõzelemhez. A mi esetünkre leforditva, ismerünk egy fajt amelyik agressziv és területi alapon müködik. Hogy ne ez legyen az általános mindjárt legalább két nem ilyen idegen fajt kellene találnunk.

Persze mindenki csak találgat, de azért tartsuk már magunkat az occam borotvája elvhez. Jelenleg sokkal nagyobb az esélye hogy egy idegen faj hasonlóan agressziv mint mi, mint ennek az ellenkezõje.

#70
El...elõször a házunk táján.

A Discovery Chanell SCI-n lesz egy mûsor. A NASA érdekes videókat készített az ûrben bóklászó valamikról...csóri ûrhajós se tudta, hogy mi az. Nem meteorit, maradjunk annyiban.

Sok sok érdekes videót lehet találni a videómegosztókon, ha csak 1%-a valódi, akkor azért el kéne gondolkodni pár dolgot, arról amit tudni vélünk, és ami a valóság. :)
#69
Ha megnézed mondatom válasz volt egy hozzászóló írására, egy szó kihagyásával, de nem vagyok ellene a fantáziálásnak.
#68
"Semmi okunk feltételezni hogy a feltételezett idegen lények úgyanolyan elvek alapján müködnek mint mi."

Ez igaz, viszont valahol el kell indulni.
#67
Sokkal másabb egy Föld körül keringõ mûholdról érkezõ jelet keresni mint egy másik csillag felõl érkezõt. Fõleg, hogy a mûholdakkal általában azért szokott megszakadni a kapcsolat mert a rádiójuk elromlik.
#66
:) Nekem csak az jut eszembe errõl a témáról, hogy ugye emlékeztek, hány mûholddal szakadt meg a kommunikáció?

Relatíve sokkal, és úgy, hogy tudták, mit keresnek, hol kell lennie, tudták a kommunikációs formát, gyakorlatilag mindent, mégis bukta lett.

A delfineket meg szintén régóta kutatják, azt is tudjuk, hogy kommunikálnak egymással, csak azt nem, hogy mit. :D

Egy tök eldugott (fényévekre lévõ), ismeretlen kommunikációt, ismeretlen technológiával rendelkezõ fajt, a cirka 100 éve létezõ rádiós vackainkkal próbáljuk felderíteni, úgy, hogy még a saját eszközeinket se vagyunk képesek megtalálni?

Komolyan...ez vicc kategória. :)

#65
Semmi okunk feltételezni hogy a feltételezett idegen lények úgyanolyan elvek alapján müködnek mint mi.
#64
Igy van, a jobbszélsõk meg már egyenesen a kapuban vannak, viszont az oldalnélküliek csak mosolyognak, mert tudják, hogy õk írányítják mindkettõt.
#63
"de én úgy vélem hogy az elgondolás miszerint ez a háborús jelenség ami a földön van, az egész univerzumban megtalálható, eléggé beszûkültnek hangzik. A legtöbb háború földterület, nyersanyagok, vallás miatt tör ki, de ez az ûrben már nem nagyon játszik."

Ezzel nem értek egyet, a Földön a legtöbb faj erõsen territoriális, az ember ugyanezeket a jellemzõket hordozza. Ha kimerészkedünk az ûrbe, az mitõl lenne más? Ez a te naprendszered ez az én naprendszerem ugyanugy müködne tovább a felosztás. Az a senki földje néhány meteorittal meg a tiéd...

Semmi okunk feltételezni hogy a feltételezett idegen lények nem úgyanolyan elvek alapján müködnek mint mi, fõleg hogy ez jellemzõ szinte az összes földi élõlényre nem csak az emberre.

#62
így van...és Kóka építtette az M0-át UFO leszállópályának...meg persze a saját helikopterének. :D

#61
"Elképzelhetõ, hogy már itt vannak. Az is elképzelhetõ, hogy energiatakarékos módon pusztítják el az emberiséget. Ez pl. magyarázat lenne arra a tengernyi és nehezen megmagyarázható iszonyatos aljasságra és ostobaságra, ami a "balliberalizmus" címkével árasztja el az emberiséget, és pusztít mindent, ami érték, és támogat mindent, ami okádék"

Hát ez gyönyörû. UFO-inváziót készítenek elõ a balliberálisok. Szerintem ezt olvasva minden ember azon gondolkodik, hogy tulajdonképpen a röhögéstõl vagy a hirtelen döbbenettõl szarta össze a lábaszárát. Én valamilyen szerencsével megúsztam ezt a kellemetlen malõrt. Én súlyosan meglepõdtem, hogy ilyen hülye lennél. Ez tényleg a diliház kategóriás elmélet volt. Etr egy orvos elõtt mondanád el, kapnád is a hátulkötözõst.
#60
Van még (legalább) egy LEHETSÉGES oka a hallgatásnak: az, hogy a galaxis már fel van osztva, és mi valamelyik osztat területén (pontosabban térfogatában) vagyunk.

A térfogat urai pedig nem kívánnak velünk kapcsolatba lépni.

Gondoljunk bele: semmilyen természeti alaptörvény sem határozza meg, hogy egy értelmes lény csak 80 évig élhet. (Mi is feszegetjük a korlátokat, pl. a telomeráz enzimes kísérletekkel)
Mi van akkor, ha másutt 100ezer év az életkor? Ez esetben nem akadály az a pár ezer fényév távolság, akár a fénysebesség harmadával.
Egy ilyen hosszú élettartamú lényekbõl álló civilizáció más idõléptékben gondolkodik és tervez, mint mi.

Elképzelhetõ, hogy már itt vannak. Az is elképzelhetõ, hogy energiatakarékos módon pusztítják el az emberiséget. Ez pl. magyarázat lenne arra a tengernyi és nehezen megmagyarázható iszonyatos aljasságra és ostobaságra, ami a "balliberalizmus" címkével árasztja el az emberiséget, és pusztít mindent, ami érték, és támogat mindent, ami okádék. Az, hogy a gyerekszám fordított arányban áll az intelligenciával, hosszú távon nagyon tragikus. Vagy a technikai civilizáció ellenes és a civilizált, értékes életmód ellenes csoportok érthetetlen és megmagyarázhatatlan diadalmenetét figyelve... no nem akarom szétoffolni a fórumot.
Persze, a lehetséges magyarázat még nem bizonyíték.
#59
a fizika helyére én a mai technikai szintet írnám. az univerzum biztosan tartogat még sok dolgot, amivel kibõvíthetjük a mai elképzelésünket a fizikáról. Nem szabad ilyen elhamarkodott kijelentéseket tenni.Lehet hogy igazad van, de az is lehet hogy 200 év múlva ezen csak nevetni fognak.
#58
Érdekes ezeken a scifis, dolgokon elmélkedni, de az idegenektõl nem kell fosni, mivel õk soha nem jönnek ide, mi meg soha nem megyünk oda. A fizika ezt lehetetlenné teszi.
#57
Az 1, 3 ,4 -el teljesen egyetértek, de szerintem a 2-es nem optimizmus, pesszimizmus kérdése. Persze ha Hawking is ezt mondja akkor már érdemes rajta elgondolkodni, de én úgy vélem hogy az elgondolás miszerint ez a háborús jelenség ami a földön van, az egész univerzumban megtalálható, eléggé beszûkültnek hangzik. A legtöbb háború földterület, nyersanyagok, vallás miatt tör ki, de ez az ûrben már nem nagyon játszik.
#56
Lehet, bár én kevésbé vagyok optimista.
Szerintem a hallgatás oka lehet:

1 Valamilyen csillagászati jelenség erõsen pusztítja az életet a galaxisban, ezért mázli, hogy mi eddig bírtuk.

2 A domináns civilizáció(k) elpusztítják, vagy csak elhallgattatják a gyengébbeket (megszállás).

3 Olyan kommunikációs technológiát használnak, ami nem bocsát ki általunk érzékelhetõ jeleket.

4 Elhagyták szülõbolygójukat (pl. mert lakhatatlanná tették fejõdésük során), és a csillagközi ûrben élnek, tehát nem a csillagok közelében vannak, ahonnan a jelet várjuk.

#55
Komoly hülyeségeket beszélsz.
Nyomathatod az önostorozó baromságaidat, ha téged ez tesz boldoggá.
#54
Igen, valószínû hogy ez a nagy kiabálás csak addíg megy, amíg még semmilyen idegenekkel sem találkozott egy civilizáció. Egyébként el tudom képzelni, hogy van valamiféle megegyezés a fejlettek idegenek között, hogy nem szabad beavatkozni a fejlõdõ civilizációk dolgába, és meg kell várni míg õk mutatják meg magukat.
#53
Felesleges szó szerint komolyan venni ezt a mondatot, mert szó szerint hülyeség.
#52
Elvileg, ha kép és hang jön együtt, és a jelet dekódolni tudjuk a megjelenítéshez (ez eddig csak mûszaki feladat), akkor az összevetésbõl talán már megfejthetnénk a jelentést.

Amúgy azokkal értek egyet, hogy az igazán értelmes civilizációk nem reklámozzák magukat, nekünk sem kéne. Senki sem tudja, milyen veszélyes fajok lehetnek odakint, és attól, hogy mi még nem tudunk odamenni, nekik lehet nem okoz már gondot egy efféle látogatás.

#51
és akkor az idõben elfoglalt helyükröl még nem is beszéltünk, hozzánk viszonyitva lehetnek mérhetelen lassúak, vagy gyorsak is, fel sem fedezhtjük bennük az értelmet
#50
"Ne beszéljünk addig nagy felfedezésekrõl vagy haladásról, míg a világon egyetlen boldogtalan kisgyerek is létezik."

Albert Einstein.

wraithLord
#49
Nem biztos, maga a cél is elég nagy hajtóereje a fejlesztéseknek. Ilyen formán pedig nem feltétlenül lényeg, hogy találjunk is valamit.