Egy kihalt béka embrióit klónozták

Mégis találtam neked elérhetõ hivatkozást ahol errõl az enzimrõl írnak.
http://medicine.yale.edu/labs/kidd/www/486.pdf

"Na ne röhögtess." Te röhögteted ki magadat az ilyen kijelentéseiddel:
"Az evolúciós elmélet azon a dogmán alapul, hogy a fajok evolúció útján alakultak ki."
Nem b+ már milliószor leírták, hogy az evolúció a mutáció és a szelekcióból logikailag következõ folyamat. A mutáció bizonyított, a szelekció szintén.

Olvasd el még egyszer, mert a kérdéseid nagy részére ott a válasz.
Hiába linkelném, valószínûleg nem férsz hozzá szakfolyóiratokhoz.

Szerintem errõl már rajta kívül nagyjából mindenki letett, mert úgyis azt mondod rá, hogy az nem mutáció, nem hasznos, de legtöbbször nem mondasz rá semmit, egy kommentet kihagysz, aztán megint jön egy vigyori vagy kacsintós szmájli valami másra.

Ott van az orrod elõtt egy rakás mutáció, ami semleges vagy hasznos, kezdve a szín- és mintázatbeli variációkkal, ami a legszembetûnõbb. A növényeknél például a virágzat színvariációi semlegesek (csak azért vannak, mert kialakultak, és nem károsak), fõleg azoknál a virágoknál, amit méhek poroznak be, mert õk nem a látható tartományban érzékelhetõ színre mennek.
De az embereknél és a színnél maradva pl. a délen élõ emberek bõre sötétebb, ehhez képest a világos bõr egy mutáció eredménye. Délen az erõs UV sugárzás ellen sok melanin kell. Északon viszont nem kell sok melanin, mert kisebb az UV sugárzás. És ilyen körülények között elõnyös, ha az ember bõrében nincs sok melanin, mert a D-vitamin elõállításhoz napfényre van szükség. Az északiak nem szenvednek D-vitamin hiányban, a déliek meg nem kapnak bõrrákot az UV-tõl... A világos bõr egy példa az elõnyös mutációra, ami abban a környezetben elõnyös, ahol kialakult, tehát északon. Érted, alkalmazkodás a környezethez.
De ott van hasznos mutációnak a múltkori rezisztenciagénes történet, és biztos vagyok benne, hogy egy csomót mondott már mindenki, csak te szarsz rá, és hajtogatod a szokásos szöveget "nagy fölényesen" - lásd 214-es komment, és ennek a kommentnek az eleje.

Tehát inkább azért értékelendõ, amit 'fszrtkvltzttni' véghez visz itt, mert õ még bírja idegekkel. Bár a szmájlijából ítélve már õ sem nagyon.

Tudod mit? Nincs evolúció... csak fejezd már be légyszíves. <#hehe>

"Tudod mi a különbség az evolúcióban és az intelligens tervezésben? Miért tudomány az elõbbi és miért hit az utóbbi?
Mert az evolúció folyamata bizonyítható."

<#vigyor2>

Na ne röhögtess.
Az evolúciós elmélet azon a dogmán alapul, hogy a fajok evolúció útján alakultak ki.
Erre ugyan semmilyen bizonyíték nincs, vitatni mégsem lehet. Pedig senki nem látta, senki nem figyelte meg kísérleti körülmények között.
Ti se tudjátok itt az SG-n bizonyítani, se válaszolni a kérdéseimre.

És errõl nem én tehetek.
Egyszerûen nincs bizonyítékotok az állításaitokra.

Tudománynak is csak azért nevezhetitek ezt a marhaságot, mert aki kételkedik a dogmában, az onnantól kiközösíttetik a tudomány világából és máris nem lesz tudományos az álláspontja.
Az, hogy a világban mi elfogadott, nem bizonyíték semmire. Amikor a Földet laposnak képzelték, akkor az volt a tudományos. Az igazság meg lassan legyõzte a "tudományt".<#wink>

1. Tudod-e mi az a biodiverzitás?
2. Magad se tudod eldönteni elõnyösnek vagy hátrányosnak tartod e az enzim hatékonyságbeli különbségét.
3. Semmilyen linkkel nem támasztottad alá az eltérõ hatékonyságú enzimek létét.
(Vagy ez olyan, amit mindenki tud? <#fejvakaras>)
4. Honnan tudod melyik enzimverzió származik régebbrõl?
5. Vizsgálta e bárki, hogy a kisebb hatékonyság jár e valamilyen biológiai elõnnyel? (Már csak emiatt sem tudjuk eldönteni melyik verzió az elõnyösebb)

6. Még mindig nincs egyetlen értékelhetõ bizonyíték sem arra, hogy létezett valaha hasznos mutáció, ami aztán elterjedt. <#wink>

7. Mindenesetre értékelem a próbálkozásodat, mert a többi evóhívõ még ennyit sem bírt kipréselni magából. <#hehe>

Akkor Mendellel és a "szaporodás, mutáció, szelekció" témával kapcsolatban...

- Más az, hogy egy mutáció hogyan öröklõdik.
Erre ad részben magyarázatot a mendeli öröklõdés. De csak részben, mert fenotípus alapján csak az egygénes, illetve az egymástól független (tehát nincsenek génkölcsönhatások és kapcsoltság) többgénes öröklõdést lehet vizsgálni - ha nem ismered az élõlény genetikáját.

- És más az, hogy egy mutáció hogyan jön létre.
A mendeli öröklõdés pedig (nyilván) nem írja le, és nem ad magyarázatot arra, hogy a mutációk hol és hogyan jönnek létre (tehát a mutáció fajtája micsoda: kromoszómamutáció, pontmutáció, ezeken belül pl. deléció, addíció, kereteltolódásos mutáció, transzlokáció, duplikáció, ha pontmutáció, akkor a nukleotidtriplet értelme mire változott meg stb.), ezt például citogenetikai és molekuláris genetikai módszerekkel lehet vizsgálni.

Elõbbi populációbiológiai és molekuláris biológiai folyamat, a másik pedig kizárólag molekuláris biológiai. De! Mind a két folyamat evolúciós folyamat.
Mondjuk benne is van a sokszor elismételt alaptételedben, hogy "mutáció" (szaporodás, mutáció, szelekció). Ez pedig nyilván a mutációk létezése mellett a létrejöttére is szeretne utalni, mivel ha nem jön létre, akkor nincsen.

Ilyenekre gondolok, amikor azt mondom, hogy elbeszélünk egymás mellett, és a genomban történt változásokat hogy lehetne már nyomon követi a mendeli analízissel. Persze magát a mutáció öröklõdését lehet (tehát a gének leszármazását), de a mutáció jellegét és pozícióját nem.

Semmit sem kell, kutatni sem. De az ember alapvetõ tulajdonsága a kíváncsiság.

Tudod mi a különbség az evolúcióban és az intelligens tervezésben? Miért tudomány az elõbbi és miért hit az utóbbi?
Mert az evolúció folyamata bizonyítható. (Az értelmesebb kreacionisták ezt nem is tagadják.) Az élõlények evolúcióval való kifejlõdése ugyan nem bizonyítható, ahogy SEMMILYEN múltban történt dolog nem bizonyítható, de legalább megfigyelésekkel alátámasztott logikus folyamat, ezért megilleti a tudományos jelzõ. És mivel ez az EGYETLEN ilyen ismert folyamat, ezért uram bocsáss, de elfogadom, de nem hiszek benne.
Az intelligens tervezés viszont viszont nem cáfolható meg, ezért nem tudományos, nem lehet logikus gondolkodás mellett elfogadni, hanem tisztán hit kérdése. Ezzel még nincs semmi baj, a probléma ott kezdõdött, hogy néhány értelmi fogyatékos megpróbálta tudományként elõadni, és populista halandzsákkal (amiket tõled is gyakran hallhattunk) az evolúciót megcáfolni, ami teljesen nonszensz. Ez az ami a valódi tudomány felõl ellenkezést váltott ki.

Ez már párszor el lett neked magyarázva, de úgy tûnik eddig még nem voltál képes fölfogni. Gondolkozz micimackó.

Bírom, ahogy engem akarsz valamirõl meggyõzni, de közben egyértelmûen magadnak magyarázgatsz!
Tudod Én nem Te vagyok, tehát ne a saját szavaidat próbáld magadnak bemagyarázni, most valaki mással beszélgetsz!

#206

A tervezettséget pedig nem kell visszakövetni! Az evolúció létezik! Tehát nem arról szól, hogy "ki tervezte a tervezõt"! A bolygók a csillagok szülöttei, de a csillagokat a gravitáció hozta létre. Egyik sem ugyanaz!

A hiba sem mindig feltétlenül hiba! Ha épp valami nem tökéleteset akarunk! Pl a tervezett elavulás hiba, mégis direkt használjuk ezt a hibát, hogy fent tartsuk a gazdaságunkat. Hülyeség? Igen!

Bocsáss meg! Nem állítottam, hogy a Földön élõ fajok bármelyike is mesterséges lenne! Csak annyit, hogy benne van a pakliban, LEHETSÉGES! Nem zárom ki! De nem is vallom!

Mondom, hogy elbeszélünk egymás mellet, én ezt többször jeleztem is! Emlékszel? Egyébként persze, hogy kötöm az ebet a karóhoz, a pongyolaság nem megengedhetõ ha sokadszorra nem értjük egymást. Egyébként, akkor most szólók, ha valami zavar, írd le, ha úgy gondolod hülyeséget írok javíts ki! Egyrészt én ismertterjeszteni jöttem, és hülyeséget nem akarok írni, másrészt nekem nincs kivagyisági problémám, Tauakárkinek.

Amit nem ismerünk, egyszerûen azért, mert a múltban történt, azt nem tudjuk kitalálni, csak az ismereteinkbõl merítve szimulálni valami ezt megközelítõt, és a valóságos tényekkel (feljegyzések, leletek, más tudományok) egyeztetni, hogy jó-e a modell, amivel dolgozunk. Nem varázslók vagy idõutazók vagyunk, hanem emberek. Azt hittem, ez alap.

"A populáció és faj szavak szinonimaként való használata viszont úgy látom nem zavar..." Nem szándékos volt, és mindössze egyszer történt. Hidd el, tudom, mi a különbség a faj és a populáció között, ahogy az is már a könyökömön jön ki, hogy mi az evolúció, és mi a jelentõsége Mendel munkásságának, amin lovagolsz, fölöslegesen. Ellenben azt elfelejtetted figyelembe venni, hogy engem sok minden más sem "zavart", amit pedig te követtél el. Értetlenkedés, értelmezhetetlen mondatok, mert/és semmi köze ahhoz, amit írtam, kötöd az ebet a karóhoz (, de ez is az értetlenkedés része). Már-már azt hittem, hogy direkt csinálod, és szivatsz.
Oké, nem fogalmaztam pontosan, mert hozzászoktam, hogy olyan emberekkel beszélgetek, akik értik, hogy mirõl van szó, és elfelejtettem, hogy itt esetleg nem. Pedig az elején úgy tûnt, hogy igen. Ezért elnézést.
De pl. azt feltételezni, hogy ha algoritmusokról statisztikáról és szimulációról beszélek, hogy a szimuláció az élõlényben van, és még erre cinikusan rá is mutatni, mikor te nem tudsz értelmezni egy leírt szöveget, és eleve nonszensz is ilyet gondolni... Érdekes. Nekem valahogy ez "más szemében a szálkát is, saját szemében a karót sem" szituációnak látszik. Persze lehet, hogy én is értetlen vagyok... :D

Nem tudok hinni neked, még magad is beismerted, hogy nem pontosan fogalmazol! (A populáció és faj szavak szinonimaként való használata viszont úgy látom nem zavar...) Ok, vannak genetikai folyamatot szimuláló programok, egy genetikus algoritmussal nem nehéz. Viszont egy ilyen véletlen generátoros szimuláció egy létezõ faj valódi genetikai készletének - valódi - múltbéli változásiról nyilván semmit nem mond. Evolúciós folyamatokat lehet szimulálni vele. Én arról beszéltem, hogy egy létezõ fajnak, hogyan lehet a leszármazását felgöngyölíteni (elég nehezen), kockadobással sehogy. Remélem így érthetõ.

*nem szocializálódott = nem szocializálódott ilyen szinten

Még annyit, hogy ez is egy jó példa arra, hogy nincs univerzálisan jó genetika, hanem az környezettõl függ. Amíg az ember nem szocializálódott, és nem létezett problémaként az alkoholizmus, addig az volt a jó alkohol dehidrogenáz enzim, ami gyorsan dolgozott. Miután megváltozott a környezet, már az lett az elõnyös amelyik kicsit visszafogott ezen a téren.

"Meg kellett állapítanom, hogy az alázásból értetek csak."
Oh, milyen kis aranyos, azt hiszi magáról, hogy az itteni vergõdése alázás...
Annyira ostoba vagy, hogy nem is érted miért hülyeség az amit az evolúció ellen és az intelligens tervezés védelmében ideírogattál.

Itt egy példa:
Az alkohol dehidrogenáz enzim mutációjáról szól.
Ez az enzim a májban keletkezik, és a metabolizmus egyik fõszereplõje. Az általánosan vett alkoholok lebontásának egy lépését végzi. Többek között ez bontja le az etilalkoholt is. Az emberek egy kis részénél (kelet-ázsiaiak egy jelentõs részében) ennek vannak mutálódott verziói. Az ilyen mutáció csökkenti az enzim (többek között) etilalkohollal szembeni aktivitását, magyarul lassabban bontja le az alkoholt. A metabolizmus oldaláról megközelítve elvileg ez egy hátrányos mutáció, hiszen lassítja azt, így lassítja bizonyos méreganyagok lebontását is. Szociális oldalról megközelítve viszont ez egy elõnyös mutáció, mivel az ilyen emberek között sokkal kevesebb az alkoholista, mivel az alkoholtól sokkal rosszabbul érzik magukat. Tény, hogy az enzim ettõl függetlenül ellátja a feladatát, ezek az emberek nem betegesebbek, negatív hatás nem ismert, így ezt egy elõnyös mutációnak lehet nevezni.
Maga a mutáció több formában is létrejött és egy illetve két bázisnak a megváltozását jelenti, tehát ebbe nem tudsz belekötni.

Mit mond erre az intelligens tervezés? A TERVEZÕ tervezett olyan embereket akik genetikailag hajlamosak az alkoholizmusra, meg olyanokat akik nem? Az evolúció teljesen logikus folyamat, még ha te és még páran nem is értitek. Az intelligens tervezés az ami hit kérdése, mert nem falszifikálható, nem tudsz olyat mondani amire nem lehet azt válaszolni, hogy az azért van, mert a TERVEZÕ így tervezte. <#mf1>

Na, hát ha helyesnek tartod, akkor mit nyafogtál a #185 -ben? <#lama>

Értem már, mi volt a gondod. Tehát nem ismerjük a genetikai múltját (=múltbéli genetikai folyamatok) ezért szimuláljuk azt. De mivel ezeket a genetikai folyamatokat populációbiológiai folyamatok befolyásolják (gén fixációja, eltûnése stb. folyamatok a populáció génállományában), ezért ezeket is beépítjük a szimulációba. És ebbõl megkapjuk a populáció történetét x generációra visszamenõleg.

Remélem így már világosabb.

"Trolloztatok, hülyéztetek..."

Nem adtál rá túl sok indokot, hogy miért ne. Legalábbis ebben a témában.

Ez nem Taunak akart menni, hanem a 193-as komment helyesbítésének.

"Ehhez pedig DNS, a vizsgálandó populáció, és a populációval kölcsönhatásba lépõ populációk teljes genomja szükséges..."
Mármint a populációból származó, reprezentatív számú minta.

Nem genetikai múltat írtam, hanem csak múltat (történet).

"Amikor azt írod ezzel foglalkozol, konkrétan mit csinálsz? Nagy vonalakban."

Nagy vonalakban egyrészt (egyik, sajnos elhanyagolt vonalon) pontosan azt, amit a hozzászólásodban idéztél. :)
Másrészt statisztikai (pl. f-statisztika, D-statisztika, fõkomponens-analízis) elemzõ módszerekkel operáló programokkal emberi populációk történetének matematikai alapú "visszafelé felgöngyölítését" végzem. Ezt csak DNS megléte esetén lehet megtenni, mert ezek a módszerek allélfrekvenciákat használnak. Ehhez pedig DNS, a vizsgálandó populáció, és a populációval kölcsönhatásba lépõ populációk teljes genomja szükséges... Ha a néprajzi, történelmi adatok összecsengenek a DNS analízisével kapott eredményekkel, akkor valószínûleg jó eredményeket kaptunk. Igaz, ezek tesztelt, publikált programok, amelyek hivatalos módszereket használnak.
Emellett programozó matematikusokkal is tárgyalunk, akik ezeket a programokat a mi igényeink szerint módosítják majd, illetve nekem is vannak programírással kapcsolatos ambícióim, de addig még sokat kell aludni, hogy ez valósággá váljon.
Nemrég kezdtem el a témát, eddig molekuláris biológiával és mikrobiológiával foglalkoztam (részben még most is), úgyhogy annyira még nincs rálátásom a dologra, amennyire szeretném, de csak idõ kérdése. :)

Itt még fajt írtál, és genetikai múltat:

"Az lehet, de a jelenkori fajnak a múltját vizsgálod, ha az evolúcióját nézed. Részben valóban leszármazás, részben szimulált genetikai változások, tehát evolúció, igaz, a miért nélkül, de azt nagyjából ismerhetjük.
...
Mert nem ismerjük a genetikai múltját. Így a bioinformatikusok, matematikusok kitaláltak egy modellt, amivel szimulálni lehet a történetét."

Itt már populációt szimulálsz, és genetikai folyamról beszélsz:

"Nem olvastam ilyet, hanem éppen ezzel foglalkozom (most kezdtem) és nem a genetikai múltját ismerjük meg, hanem genetikai folyamatok és populációbiológiai folyamatok szimulálásával megismerjük a faj feltételezett történetét x generációra visszamenõleg."

Hogy is van ez? Amikor azt írod ezzel foglalkozol, konkrétan mit csinálsz? Nagy vonalakban.

Visszamehetünk az idõk kezdetéhez, de a stílusomat ti alakítottátok.
Trolloztatok, hülyéztetek...

Meg kellett állapítanom, hogy az alázásból értetek csak.<#wink>

Ennek ellenére én még mindig csak azzal veszem fel a kesztyût, aki támadólag lép fel és azt hiszi õ a király, mert hisz az evolúciós elméletben.
Aztán meg kiderül, hogy semmit nem tud róla.

Nem olvastam ilyet, hanem éppen ezzel foglalkozom (most kezdtem) és nem a genetikai múltját ismerjük meg, hanem genetikai folyamatok és populációbiológiai folyamatok szimulálásával megismerjük a faj feltételezett történetét x generációra visszamenõleg.

Tehát, ha egy számítógépes programmal véletlenszerûen generálok genetikai változásokat, akkor megismerem egy faj "genetikai múltját"? Wow! Kérlek, mutasd már meg hol olvastál ilyet!

Vagyis nem egy modellt, hanem sokat. Persze a szimuláció eredményét, ahogy mondtam, és ahogy te is utaltál rá, hétköznapi kutatással, (mint például az ökológusok, zoológusok feljegyzései) alá kell támasztani.

Mert nem ismerjük a genetikai múltját. Így a bioinformatikusok, matematikusok kitaláltak egy modellt, amivel szimulálni lehet a történetét.

"És nem az élõlényben van, hanem a program véletlenszerûen generálja õket, az élõlény DNS hosszának függvényében.".

Minek generál véletlenszerûen egy program genetikai változásokat ha, idézlek, egy faj múltját vizsgálod?

Én meg azt nem szeretem, ha valaki olyan stílusban áll hozzá az ellenfélhez, ahogy te.
Azt mondtad, azért állsz így hozzánk, mert letrollozunk. Na, én meg azért vágok oda mindent úgy neked, ahogy a valóságban is beszélek, amiért így állsz hozzá a másikhoz. Tudod, a dolog kölcsönös.

Az "idõk kezdetén még" próbáltam veled hétköznapi nyelven szót érteni.

Nekem nem jelentenek problémát az idegen szavak, de aki nem tud magyarul valamit elmagyarázni, az nem is érti mit beszél, vagy azt nem akarja, hogy ezt mások megértsék.

Továbbá sose szerettem, hogy az elefántcsonttoronyban tanyázó "tudósok" az idegen szavak misztikumával védik a nemlétezõ tudásukat.
Ha hétköznapi nyelven beszélnének, sokkal többen átlátnának a szitán.
Emiatt preferálom a magyar nyelvet.
Beszéljünk magyarul.

Na mi történt?
Máris megbukott az evolúcióelméleted?
Nem tudsz egyetlen konkrét példát sem arra, amit feljegyeztek, hogy történt elõnyös mutáció?

Ezért mondom én, hogy semmit nem ér az evolúciós elmélet, amikor már a legelsõ kérdéseken megbukik a védõje.

Mert az egy dolog, hogy én nem tudok egy példát sem mondani arra, amit kérdezek, de te se, aki hisz az evolúcióban?<#ijedt>

Megkaptam, csak nem jogosan. Az idegen szavak pedig nem tudom, miért probléma egy magad fajta okos embernek, aki ennyire ért az evolúcióhoz. <#hehe>

Amit írtam, az pedig igaz, arról nem én tehetek, hogy nem érted. Nem mondtam neked, hogy ne tanulj.

" Ne hadoválj már ennyire látványosan! Igazából kezdem unni, a random összeomlott idegenszavaidat, amivel okosabbnak akarsz látszani. Most szólok, semmi értelme a mondataidnak, és egyre nagyobb hülyeségeket beszélsz."

<#nevetes1><#taps>

Na @wraithlord ezt jól megkaptad. Ráadásul még igaz is. Állandóan az idegen szavaktól próbálsz meg okosnak látszani. Itt egy epic példa a pózolásodra: #71

A slusszpoén meg az, hogy ezt egy olyan ember írta neked, aki a CB-t linkeli, ami szintén hemzseg az idegen szavaktól és ettõl gondolják okosnak magukat.

Nem értettem, hogy mi ez a mondat: "Szimultán genetikai változások egyetlen élõlényben sincsen." De most már értem, hogy szimuláltat akartál írni.

És nem az élõlényben van, hanem a program véletlenszerûen generálja õket, az élõlény DNS hosszának függvényében.

Mi az, hogy mi az a részben szimulált genetikai változás? Szimulált genetikai változásról beszéltem. A "részben" az nem a kifejezés része.

Van értelme? Ok, akkor magyarázd el nekem, vagy adj egy linket arra, hogy mi az a "részben szimulált genetikai változás"? Véleményem szerint ilyen egyetlen élõlényben sincs. Zöldségeket beszélsz.

Nem beszélek hülyeségeket. Csak nem érted. Akartam is szólni, hogy fejezzük be, mert nagyjából egyetértünk, de amíg az evolúció kisiskolás lecsupaszított modelljét, és Mendelt tuszkolod az orrom alá állandóan, amit az egyetemen a genetika kurzus legelsõ elõadásán tanítanak, addig nem fogjuk megérteni egymást.

Medel lefektette az öröklõdés törvényét, DNS ismeret nélkül, ez lenne a "hogyan" történt a változás kérdésedre a válasz. Ja, én keverem a leszármazást az evolúció mechanizmusával. Nem baj, hogy csak három szóltam ne csináld? Az evolúció még mindig, szaporodás, mutáció, szelekció. Szimultán genetikai változások egyetlen élõlényben sincsen. Ne hadoválj már ennyire látványosan! Igazából kezdem unni, a random összeomlott idegenszavaidat, amivel okosabbnak akarsz látszani. Most szólok, semmi értelme a mondataidnak, és egyre nagyobb hülyeségeket beszélsz.

Ja, ez ide #166 ment volna, csak elfelejtettem a válaszra kattintani.

Szóval nem tudsz konkrétumot?
Csak ilyen wikis linket, ami nyomja a nagy általánosságot...

Hátakkor meg miért hiszel benne?

Persze, tessék szelekció

Az elejére nem válaszolnék, mert ez nem sokat változtat a dolgon.

"Mendelrõl hallottál már? Mindezt DNS-szekventálás, de még a DNS ismerete nélkül megoldotta."

Mit oldott meg? Ürülékeket keresztezett egymással? :O (Csak vicc)

Az lehet, de a jelenkori fajnak a múltját vizsgálod, ha az evolúcióját nézed. Részben valóban leszármazás, részben szimulált genetikai változások, tehát evolúció, igaz, a miért nélkül, de azt nagyjából ismerhetjük.
Egyébként meg idáig keverted az evolúciót a leszármazással, most hogy-hogy nem?

"A mutáció hatása lehet káros, hasznos, és semleges."

Hasznos? <#fejvakaras>

Konkrét példa létezik erre, vagy csak olyan elvont, hogy, "ha a szarvasnak nagyobb agancsa nõ, akkor õ lesz a király a gidák között"?<#hehe>

A mutáció hatása lehet káros, hasznos, és semleges. A genomod még élet során is folyton változik, bocs.