Nem léteznek földönkívüliek

Intelligencia alatt a magas szintu intelligenciat ertem. Nyilvan a kutya is intelligens valamennyire, de most nem erre gondoltam.

Nem intelligens lenyek pedig eddig sokkal sikeresebbnek bizonyultak eddig. A dinok 100+ millio evig uralkodtak, mi sehol sem vagyunk meg ehhez kepest. Szoval persze, elonyos, de nem vagyok teljesen meggyozve rola, hogy hosszu tavon elkerulhetetlen a magas szintu intelligencia. Valoszinusitem h elobb utobb megjelenik, de biztos nem vagyok benne.

A fizikai torvenyek, es a kulturalis korlatok viszont korlatoljak.
Egyaltalan nem biztos pl, hogy a fenysebesseg korlatja megkerulheto. Az sem biztos, hogy a nuklearis holokauszt vegtelen sokaig elkerulheto.

A fizikai eroforrasok csak egyet jelentenek a szukseges tenyezok kozott.

Egyrészt jogos, másrészt az exponenciális fejlődést az exponenciális erőforrások garantálhatják. A Naprendszer is pl. gyak kimeríthetetlen erőforrást jelentene, ha végre eljutnánk odáig, hogy olcsó űrszállítási infrastruktúrát építünk ki.
1967. óta, mióta a nagyhatalmak megegyeztek, hogy nem csinálnak az űrből új hadszinteret az űr és a Hold gyak az Antarktisz státuszába került, és az űrhajózás fejlesztése gyak stand-byra került. Egy nemzetközi-jogi és politikai megállapodásból nem kell a civilizációk evolúciójára érvényesnek vélt általános következtetést tenni. Szerintem.

Egyik kihalasi hullamnal sem halt ki teljesen az osszetett elet. Pl a dinok kihalasanal is az emlosok, amik mar igen magas komplexitasuak, azok tuleltek. Szoval egyik esetben sem kellett egysejtuek szintjerol ujrakezdeni.

De ez nem valtoztat azon amit valojaban mondani akarsz. Minel tobbet kutatunk, annal inkabb azt latjuk, hogy a foldon az elet gyakorlatilag az elso adodo alkalomnal azonnal letrejott. Tehat az elet letrejotte az inkabb torvenyszeru, mint kiveteles. Es innen egyenes ut vezetett az osszetett elet fele is.

Szamomra a fo kerdes most az, hogy az intelligencia az vajon torvenyszeru-e. Vegul is tobb eletforma is aranykorat elte, anelkul hogy intelligensek lettek volna.
Viszont galatikus evolucios kivalaszto tenyezokent fontos lehet az intelligencia. Nem a mienk, hanem a mienknel magasabbrendu intelligencia. Mivel hosszutavon (azaz evmilliokon is tul) csak egy olyan civilizacio maradhat fenn, ami egyreszt kepes atkoltozni maas bolygokra, masreszt kepes sajat magat genetikailag tokeletesiteni, ezert az univerzumban felulreprezentaltak lehetnek az ilyen fajok. A tobbiek ugyanis rendre kihalnak idonkent.

Már hármat ismerünk, ismerjük a már említett csillagok arányát, tovább a csillagkeletkezési rátát, és ma már a ismerjük a bolygórendszerrel rendelkező csillagok aránya, illetve közel vagyunk a lakható bolygók átlagos száma tényező megadásához is. Megjegyzés, a lakható nem egyenlő azzal, hogy lakott is. Szóval lassan négy tényező megvan, és ha megépülnek azok a távcsövek, amik már épülnek, akkor olyan méréseket is tudunk 10-15 éven belül eszközölni ami kimutatja, hogy van-e valahol élet. Onnan kezdve újabb taggal bővül a történet. Az a jó csillagászatban, hogy ki sem kell mozdulni otthonról és az egész égboltot át lehet kutatni. Azzal meg ne törődj, hogy kicsit nagyobb lesz a Tejút, az értékek ez esetben arányosan nőni fognak. Bár a 12 tényezős Drake formulában ez nem számít, mert csak a galaktikus-lakhatósági zónát veszi figyelembe, ami nem változott.

De tartalmazza:
L = Years a civilization remains detectable

Az mas kerdes, hogy ez a sci-fikben bar gyakorli, de a valosagban egyaltalan nem biztos, hogy egyaltalan lehetseges, vagy hogy valoszinu. Az exponencialis novekedes fenntarthatosagat az egvilagon semmi sem garantalja.

Ez teccett! 😊

A Naprendszeren belüli Földön kívüli értelmes élet létezését ugyan vitatnám, azonban érdekes, hogy csak a Földön hányszor kezdte újra kozmikus katasztrófák után az összetett élet a kialakulását. Az elmúlt 500 millió évben kb 5 nagyobb olyan kihalási hullám volt, ami nagyon alacsony szintre vetette vissza az összetett életformákat. Régebbről, meg szerintem inkább nem azért nem tudjuk, mert nem volt ilyen összetett élet, hanem mert a maradványok gyak a lemeztektonika miatt, a kőzetek folyamatos átalakulása miatt egyszerűen elvesznek. A még is fennmaradt alacsonyabb szintű nyomok szerint azonban az élet 4,3 Mrd éves, gyak a Föld felszínének megszilárdulása után pár száz millió évvel már létrejött. Elképesztő, szinte megmagyarázhatatlanul gyorsan létrejött és elképesztő régóta létezik tehát.

Az is egy megoldása a Fermi-paradoxonnak és amit viszont a Drake-formula nem tartalmaz, hogy mi van, ha a civilizációk már viszonylag gyorsan átmennek egy nem anyagi jellegű létezési szintre. A mi civilizációnk gyak pár ezer éves, technikailag meg inkább néhány száz és lassan szinte kimaxolja ezt a levelt. Lehet, hogy nem kell hozzá sok idő kozmikus viszonylatban, csak 1-2 ezer év és az alapvető létezési formánk már nem fog egy anyagi-technikai formához kötődni!?

Másrészt ott van a ST, ami szintén egy másfajta választ adhat a Fermi-paradoxonra az elsődleges direktíva képében, egyszerűen nem akarják szennyezni a földi "tenyészetet".

Ezek a gondolatok pont ugyananyira tudományosak, mint a cikk által bemutatott tanulmányban található matematikai bűvészkedés.

Van rá egy üveg pezsgőm, hogy
1/ A földön is van rajtunk kívül értelmes élőlény, pl. a delfinek
2/ A mi naprendszerünkben is van értelmes élet, vagy az Europa-n vagy az Enceladus-on. De akár mindkettőn. Volt idejük kifejlődni 4,5 milliárd év alatt, hiszen ott nem voltak meteorbecsapódások általi kihalások, a hőmérséklet rétgenként egyenletes, az áramlatok biztos keverést adnak. Szóval minden adott, legfeljebb nincs kohójuk, legfeljebb nem tudják, hogy mi a csillagászat, mi a műanyaggyártás, de attól még lehetnek szuper okosak.
3/ Szinte mindegyik naprendszerben van értelmes élet, amelyik legalább 5milliárd éves.
Az, hogy nem látjuk, nem halljuk őket több tényezőtől is függ:
1/ Csak a fejlődés elején (mint amin mi vagyunk) érdekes másik civilizáció. Később az információk birtokában a nyugodt boldog élet a cél, amihez nem kell fényéveket száguldozni, csatázni, stb.
2/ A bajt nem akarják a fejükre holmi félművelt lényektől, ezért jól csendben vannak.

Dehogynem léteznek.. Csak sajnos itt ezen a bolygón külön iparágak épültek az eltitkolásukra... Akkor vajón milyen bizonyíékot is akarunk?
Ha a nasa gépei talàlnának egy idegen bázist vagy bármit ahol rajzanak az idegenek ugyse közölnék.. Mindig is meg fog maradni ez az idegen dolog a volt viz, lehet viz mikrobák szintjén. Szar szemét mocskok. Csak lenne értelmes magyarázat, hogy a faszért titkolják. Kérdem én mi a retek változna? Semmi. Eddig se akartak tőlünk semmit és egy hivatalos igenis léteznek bejelntés után sem akarnának semmit. Ez csak a gyökér faszputtonyok tévképzete

Édes istenem, ezt a szintű buta agymosást 😄 Meg hát Oxford-i zsenik, ismerjük őket. Hihetetlen mikkel akarják etetni az "egyszerű ember"t 😊
Ja, hogy ti meg "tudománykodtok" lejjebb itt szintén, ahogy nézem 😊 Hajrá, talán a halálos ágyatokon rájöttök valamire ti is...vagy legkésőbb utána.
Meg itt egyesek elgondolkoznak azon, "milyen messze vannak". Hát kurvára közel, megnyugodhat mindenki 😊

(és most várom az sg-tudósok egyöntetű rámugrását, popcorn elő, és nevethetek egy jót ma is)
Utoljára szerkesztette: Yagami, 2018.06.28. 18:18:00

Rank a 39 és 85 vonatkozik. De ez is csak akkor, ha egy vilagegyetem letezik, es nem vegtelen sok parhuzamos...
Semmi olyan torveny nincs ami szerint nekunk epp ebben a galaxisban kene leteznunk, azonos esellyel lehetnenk barmelyik masikban is...

En mindenkit automatikusan hulyenek nezek, akik valodi szamokat helyettesitenek be a formulak ismeretlenjeinek helyere. (kiveve azt az 1-2 elemet amit ismerunk, amit emlitesz). Egyszeruen lovesunk sincs rola, es tobb tenyezorol nem tudjuk hogy a 0.1-hez, vagy 0.9-hez all kozelebb.

A Drake-formula az nem tobb mint egy pelda arra, hogy milyen tag intervallumok kozott mozognak a dolgok. Nagyon jo szemleltetni azt, hogy meg nagy szamok mellett is ritka lenne az elet (de nem tiltja, hogy meg nagyobb szamok jelentsek a valosagot), es azt, hogy meg kis szamok mellett se lesz olyan pici szam az eredmeny, ami ellensulyozna a galaxis es az univerzum brutalis meretet.
De nem egy valodi egyenlet, ami valodi szamot ad a vegen😊

Ha valamit tanultunk az eletrol az elmult evekben, az az, hogy milyen tag intervallumok kozott meg tud ragadni az elet.

Az mas kerdes, hogy a kutatasoknal alkalmazott hatarertekeket a kutatok erosen leszukitik, mert annak az eselye, hogy mi FELISMERJUK az eletet, nagyobb a hozzank minel jobban hasonlo egitesteken. De ez a mi szukos tudasunk miatt van, nem

De meg ezen szuk intervallumokrol is kiderult, hogy milyen sok helyen megtalalhatoak.

A klasszikus Drake formula 7 tényezőjéből kb egyet ismerünk nagyjából egzakt szinten, a Tejút csillagainak a számát, de azért itt is látunk 1-2 évtized alatt egy jelentős változást, ma sokkal nagyobbnak látjuk a galaxisunkat, mint pár éve.

Semmilyen más adat nem áll rendelkezésre. Az olyan tényezők, mint pl az L, az az gyak a technikai civilizációk átlagos élethossza, amíg képesek csillagközi utazásra, kommunikációra, vagy olyan kommunikációra, amit mi is képesek vagyunk érzékelni az 1 db ismert esetből elég nehéz megbecsülni.

Ezexerint 53-99,6% eséllyel mi sem létezünk! Hú, tuttam ám!
XD

"...az eredmény pedig nem túl optimista."

Igazából pont hogy optimista, mert ha nincs rajtunk kívül élet, akkor nem kell mással versengenünk. Szerintem a földi élet kialakulásakor is örült volna bármelyik élőlénycsoport ennek, és nem lett volna szomorú, hogy a francba, azt csinálok, amit akarok... 😄
Vagy akár egy közelebbi példával, a Homo sapiens sapiensnek is előnyös volt az, hogy eltűnt a többi emberfaj (mondjuk valószínűleg főleg pont miattunk, mi nyertünk anno a kozmopolita emberszabásúak versenyében...).

De szerintem ez marhaság. Az univerzum térben és időben olyan nagy, hogy lehet, soha nem találkozunk más fajokkal. Egy alig 200ezres városban is alig találkozok ismerősökkel, mert nem túl nagy az esélye, hogy ugyanakkor vagyunk ugyanott. Ráadásul már a csillagközi távok is marha nagyok, és nem biztos, hogy az idegen fajok olyanok, mint az ember, és Star Trek mintára fel-alá repkednek a Tejút egy-két kvadránsában.

Vitaindítónak. Ez igaz. De milyen szűk tartományok között keletkezik? Ahhoz, hogy megéljen, kellenek a megfelelő feltételek is a keletkezéshez, ami viszont nem ennyire tág intervallum.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.28. 17:00:58

Nem léteznek földönkívüliek, ellenben léteznek ilyen kritikán aluli kinyilatkoztatások. Én nem azt mondom, hogy léteznek, de érdemes megnézni, hogy milyen szélsőséges körülmények között is megélnek élőlények, egyszerűbb szerveződések. Ennyi erővel meg bárhol az univerzumban, az alapanyag mindenhol adott.
Utoljára szerkesztette: quatlander, 2018.06.28. 16:52:44

Jajj, kedves SG, miert kell ilyen melyre sullyedni, es "brittudosos" posztot minden fele kiritka nelkul atvenni? Nem kell nagy tudomanyos tapasztalat, hogy nyilvanvalo legyen, hogy ez a baromsag csak a kutatok publikacios kenyszerenek az eredmenye, nem egy valodi tudomanyos kutatas. Ki kellett kopniuk valami tudomanyosnak latszot, vagy elvesztik a munkajukat.

Milyen "legujabb eredmenyeket" vettek alapul? Mert a legujabb eredmenyek azt mondjak, hogy meglepoen sok eletre alkalmas bolygo van, szinte hemzsegnek korulottunk. A legujabb eredmenyek azt is mutatjak, hogy az elet meglepo helyeken is meg tud ragadni.
A valodi kialakulas eselyerol -amikor minden feltetel adott- viszont ugyanazt tudjuk amit eddig. 1 bolygot ismerunk, ott tortenetesen kialakult, szoval az esely eddig 100%, nagyon nagy bizonytalansaggal😊
Hogy ebbol hogy szurtek le az ellenkezojet, az rejtely. Persze ertheto, mert a publikacios kenyszernek a resze az is, hogy meglepot publikaljunk, tehat gondolom a konkluzio mar megvolt mielott nekialltak megirni a tanulmanyt...

Es honnan jonnek az 53 es a 99.6 szamok? Meglepoen specifikusak ahhoz kepest hogy meglepoen nagy intervallumot zarnak be...

Ah, hagyjuk, ezzel az erovel akar egy holdraszallast tagado tanulmanyt is kiadhattak volna...