Szénné alakítható a légkörben lévő szén-dioxid

Hasonlót írtam már én is évekel korábban. A szén viszonylag gyorsan fosszilizálódik, már csak annyi szén van a felszínen, amennyi hat milliméter vastagonm borítaná a földet, a nagy menniség már a föld alatt van. Valójában minden élő szervezet harcol a másoktól megszerezhető szénért. Valójában ez az evolúció motorja is. Mi valójában fölhozzuk a fosszilizálódott szenet, újabb lehetőséget adunk a bioszférának. A lehűléssel mindenképpen rosszabbul járnánk, vagy maradjon amilyen, vagy ha változik, inkább emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, mint hűljön.

<---Egész pontosan ezt írtad! Hol írtál itt légköri szént? Ne kamuzz, mert szó nem volt légköri szénről, te világosan fogalmaztál, felszínről beszéltél! Vagyis itt világosan leírtad, és a kérdéseddel is ezt fogalmaztad meg, hogy szerinted a _biológiailag_ hozzáférhető szén mennyisége hosszútávon csökken, mert lekerül a föld alá, ahol ott is marad örökre! Erre semmiféle bizonyítékot nem hoztál, és úgy tűnt nem is hallottál a szénciklusról. Most, hogy hallottál róla, már csak a légköri szén mennyiségéről beszélsz, azaz kihátrálsz az eredeti állításod alól, amiben felszínt írtál. Továbbá nem azt mondtam, hogy több szén kerül a felszín fölé mint ami fosszilizálódott, azaz természetesen a nagyobb mennyiség ott marad, nyilván, mivel jelen esetben a ciklus nem az jelenti, hogy valamiből több lesz. Ezt te is tudnád, ha vetted volna a fáradságot, és elolvastad volna amit linkeltem, de neked ugye elég gondolkodni róla, tudni semmit nem kell... Jelezném újból, hogy ebből egyetlen állításod sem támasztottad alá, még mindig!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.05. 20:13:59

A legkevesebb szén a légkörben van, és a felszínen. Egészen pontosan azt írtam, ami neked nem tetszett, hogy az evolúció valójában ezért a szénért folyik, ami valamikor sokkal több volt a felszínen. A földben lévő szénmezőket és mészkövet a bioszféra gyűjtötte össze. Valamennyi persze a felszínre jön a vulkánossággal, de a zöme ott marad. Mi ebben a nehéz?
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 19:48:05

Számokkal szemléletesebb:

Nem válaszoltál, csak annyit tudtam meg, hogy nem kerestél rá a szén-cikusra, amiből megtudhattad volna, hogy szén-ciklus geológiai komponense ugyan lassan, de vissza kerül a körforgásba. Ennek földalatti szénnek legnagyobb része a litoszférában található szén, ami a Föld keletkezésekor került oda, illetve egy kevesebb része a bioszférából. Ennek 80% mészkő és csak 20% szerves szénvegyület. A szén többféleképpen hagyhatja el a litoszférát, erre mutatok egy ábrát:


Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.05. 19:34:16

Szerinted mit bányásznak a szénbányákban, és hol volt az korábban? És hogyan került oda? E kérdéssekkel válaszolok. Nos?
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 19:14:03

Nekem nincs saját állításom, ha nem vetted volna észre. Te hivatkoztál arra a saját állításra, hogy fogy a szén. Ezt egyenlőre semmivel nem támasztottad alá. És értem én, hogy szkeptikus vagy, de ez így önmagában állva, csak üres tagadása valaminek. És persze nem válaszoltál a kérdésemre... ;)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.05. 18:07:32

Te vagy az aki magabiztosan állítasz, én írtam azt, hogy kételkedem, s hogy szkeptikus vagyok az emberiség által kibocsájtott széndioxid éghajlatformáló szerepében.

Megnyugtattál, hogy itt sem az ember a bűnös! :)
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 17:36:42

"az viszont érdekes, hogy mi történhet az Amurnál, Kína és Oroszország határán, ahol most eléri az 500 ppm-et"
1. Látszik hogy surface level-en nincs légmozgás
2. Az ott egy mocsárvidék
3. A hőmérséklet meg éppen most megy 0 fölé
https://earth.nullschool.net/#current/wind/surface/level/overlay=temp/orthographic=-230.17,36.29,1376/loc=132.403,44.518

Legvalószínűbb hogy a bomló növényi maradványok most adják vissza az elnyelt CO2-t.

Mi az, hogy standard paradigma? Arra gondoltál, hogy talán azért látsz kérdőjelt, mert nem ismersz eleget? Önbizalomból nincs hiány..

Én biztosan nem hiszek semmit. Ha te sem vagy hívő, az csak előnyödre válik. Eddig a standard paradigmát nyomtad, mint mindenki, aki ebből él, és aki mindent elfogad, amit olvas. Üdvözlendő, ha te ezt mélyebben is átgondoltad, és ezért találtad helyesnek. Én látok több kérdőjelet, és pár dologban kételkedem ami az ember-hőhalál dolgot illeti.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 14:20:53

Dehogy hiszem! És ez egy nagy külöbség köztünk.

Örülj neki, hogy te azt hiszed, hogy érted és azt hiszed, hogy én tök hülye vagyok. Felőlem lehet egy jó napod. Én csak azt mondom, nem leszek báránya a bűnös emberiség és a hőhalál mítosznak. Hogy te mit hiszel erről vagy rólam, az a legkevésbé sem érdekel.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 14:03:25

Szóval arra sem emlékszel mit vitattam. Remek. Amit linkelsz semmiben nem igazol téged. Viszont magát a klímaváltozást és annak hatásait sem érted, ellenben tagadsz tuodmanyos eredményeket. Lehetsz kritikus, csak épeen a kritikad vagy valótlan, hamis informácikból ered, vagy a tudományos eredmények, ismeretének hianyából.

Mit igazoljak, mit állítottam? Azt, hogy szkeptikus vagyok a széndioxid éghajlatformáló szerepében, illetve abban, hogy az ember által kibocsájtott széndioxidtól kell pánikba esnünk és a hőhalál-mítoszt beépíteni a kulturánkba. Ebbe kötöttél bele. Miért ne lehetnék Szkeptikus ebben?

Ezt érdemes megnézni télen és nyáron, hogyan változik a széndioxid szint: Széndioxid Jól látható a szárazföldi vegetáció és az óceán meghatározó szerepe. Most egyértelműen a déli féltekén alacsonyabb a széndioxid szint, nyáron pedig az északi félgömb nagy erdőségeinél a legalacsonyabb. (Az viszont érdekes, hogy mi történhet az Amurnál, Kína és Oroszország határán, ahol most eléri az 500 ppm-et.)
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 13:37:53

Szóval most sem sikerült iagozolnod semmivel az állítasod. Yes!

"Tehát egyszerűen elég elgondolkodni a dolgon?" -Nem ezt írtam. Látod, ebből látszik, hogy nem megérteni akarod, amit a másik ír, hanem támadni. Tudni is kell és gondolkodni is, újra és újra átgondolni, hogy nem lehet e más oka a leírtaknak? Ha ezt teszed, az inkább tudomány. Ha a csak a leírtakat ismételgeted, azzal, hogy de hiszen te hülye, le van írva, hát nem tudod? -az inkább olyan papos dolog. Egészen biztos lehetsz abban, hogy amiket itt írogatsz, anélkül, hogy még időnként se teszed ki az idézőjelet, azokat Nexus is és én is ismerjük. Sőt, én úgy fél évszázada olvastam ezeket először, de egy kicsivel mér több is. Megvannak a korabeli Delta évfolyamok, ahol már a hetvenes években leírták, hogy a kőolaj szinte el fog fogyni az ezredfordulóra, jósoltak hőhalált, jégkorszakot, stb. mára. Na, mindegy, higgy amit akarsz.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 12:54:24

Tehát egyszerűen elég elgondolkodni a dolgon? Ismeret nem szükseges hozzá, sem tudományos kutatás. Értem, köszi, hogy tisztáztad, hogy ez az egész csak a te fejedben létező szubjektív vélemény, ami, ha történetesen ellene mond a tényeknek, akkor szerinted a tudományos eredmények hamisak...

"Aha, úgy hívják ezeket a tárgyi bizonyítékokat hogy kőszén, meg mészkő! ;)" - Szerintem szélmalomharcot vívsz. Irasidus nem megérteni akarja mások gondolatait, és elgondolkodni azokon, hanem csak nyomja a szenzációhajhász ismeretterjesztő irodalom szövegeit, amiket te is és én is jól ismerünk. Majd egyszer ő is elgondolkodik dolgokon. Ha meg nem, hát nem. A lényeg, se ő, se mi ne szemeteljünk, ne égessünk gumit, rongyot, stb. Aztán, hogy az új papság mennyire ostorozza magát és az emberiséget, hogy bűnös, az a maga dolga. Továbbra is fogok húst enni, autózni, repülni, stb.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.05. 12:24:17

Akkor először tisztázzuk pontosan miről beszélsz.
mínusz hány fok
mínusz mekkora napsütés csökkenés
mínusz mekkora csapadék csökkenés, milyen eloszlásban
milyen földrajzi területre vetítve
természetesen link-el a tanulmányra ami lemodellezte ezt az eredményt.

Az eredeti állításod ez volt: "Alapvetően azokból a génekből gazdálkodva, amelyek már a készletben megtalálhatók." én végig erről beszéltem, miközben te folyamatosan tereled a dolgot erről, kötözködsz, és meséket szősz a genetikáról. Mikor írtam, hogy ez nem igaz, mert nincsen minden a készletben (bármit is jelentsen nálad ez), részben a mutáció miatt, amit totálisan félre értesz, ugyanis az nem 99% káros, hanem közömbös, eleve a károsságát, vagy hasznosságát nehéz meghatározni, ugyanis egy mutáció előnyei és hátrányai csak a környezet függvényében értelmezhetőek. Viszont úgy látom, hogy végül a te is beláttad, hogy ez a mondatod téves? És nagyon bájos, hogy most már a horizontális géntranszfert is beveszed a változások közé (amikől pár napja azt se tudtad, hogy eszik vagy isszák), de írtam, hogy van még más is, és nem blöffnek szántam. Ugyanis a genetikai kód a traszpozonok által is megváltozhat, duplikálódhat, törlődhetnek is, vagy akár transzlokálódhatnak is, ennyi elég? De a történet itt még mindig nem ér véget, ugyanis géneken túl a kromoszómák és genomok is képesek evolválódni, megváltozni, mutálódni. Akkor most lássuk a mesedélutánod:

Nem nem arra akarok kilyukadni, hanem hogy nincs olyan javító mechanizmus, ami ezt akadályozná, kontrollálná. Ellentétben a genetikai, bázispárban mutatkozó hibákkal, mutációkkal.

Ez sem igaz, mert több tényező is akadályozza. Egyrészt maga a környezet, másrészt mivel a mechanizmus tipusától függ, így például az úgynevezett transzdukció ellen, vagyis a vírusok, baktériumok "transzfere" ellen a szervezet eleve védekezik, ugyanígy a rákos daganatok ellen is védekezik (utóbbira pl.: a vírus a méhnyaksejtek kromoszómáiba integrálódik, azonban ha ez az integráció nem megy végbe teljes mértékben, bizonyos HPV-fehérjék elszabadulnak, és az apoptózis diszrupcióját, a sejtproliferáció növekedését, végeredményben rákkialakulást eredményeznek. Egy másik tumoros betegség, amit vírus genetikai anyagának sejtbe integrálódása vált ki, a hepatitisz B vírus által kialakított hepatocelluláris rák. A HBV-nek két génje épül be a májsejtekbe, és azok gyakoribb osztódását és megnövekedett túlélésüket eredményezi.)

Hááát nem egészen. Az evolúció alapja az hogy van egy sokféleség, ami részben mutációkkal, de nagyrészt szexuális génkeveredéssel, esetleg horizontális géntranszferrel dúsítható.

A sokféleség pont nem alapja az evolúciónak. Viszont, a szaporodás során, az úgynevezett genetikai rekombináció valósul meg, amelynek során a meglévő tulajdonságok újrarendeződnek - de új tulajdonságok nem alakulnak ki.

Igen van bizonyíték, úgyí hívják logika. Bár tegyük hozzá, hogy a szén mennyisége nem változik, csak nincs körforgásban ugye, azonban a légköri CO2 szint csökken.

Tehát nincs rá bizonyítékod, csak a levegőbe beszéltél! És, de körfogásban van a szén, mint említettem volt. Úgy hívják, hogy szén ciklus.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.04. 19:20:24

Nyilván!!! XD
Ezeket a faszságokat, meg honnan szeded!? :D :D :D

Ja értem, tehát akkor konferenciákat se tartsunk ezen túl, úgyis sikertelen lesz, akkor meg minek. Igazából minden aktív kutatással is le lehetne állni, hisz nyilvánvalóan eddig nem sikerültek.

Mégegyszer mondom nem az a gond az eljegesedésben, hogy pusztán hidegebb van. Hanem amit te is írsz, hogy jóval szárazabb a klíma, másrészt amit nem, hogy a CO2 szint is jelentősen csökken, valamint a sok légköri por miatt a felszínt érő napsugárzás is jelentősen kevesebb lehet.
Szóval mint tudjuk a fotoszintézishez leginkább fény, víz, CO2 és megfelelő hőmérséklet kell. Egy eljegesedés idelyén mindegyikből kevesebb van és annak akkumulált hatását szerintem elég könnyű megbecsülni és nem kell azon morfondírozni, hogy kicsivel több csapadék vajon mennyire segítene. Szerintem nem sokat és az eljegesedés időszakból származó jégmintákban található rengeteg por is hatalmas sivatagokra utal.

A Kárpát medence a jövőben inkább a mediterrán térségre jellemző melegebb és szárazabb klímát kap előreláthatólag. Az egyre szárazabb klíma tegyük hozzá a mediterrán térségre jellemző olyan jellemző, ami eltér a globális átlagtól. Attól hogy helyi anomáli még rengeteg embert érint. A hidegebb klíma a Kárpát-medencében viszont a keleti, kontinentális hatás erősödését jelentené. Az ebből következő hosszú telek, száraz aszályos nyarak sem biztos hogy kedveznének a mezőgazdasági termelésnek.

Ááááá, bameg, jogos! Bocs a pongyola fogalmazásért ez nagyon gáz volt. Kösz hogy javítottad! Nyilvána madarak az nem faj.

"Nehéz értelmezni ezt a sok összeollózott halandzsát, amit itt leírsz, de ha arra akarsz kilyukadni, hogy a horizontális géntranszfer nem módisít, akkor egyrészt tévedsz, másrészt még mindig arról van szó, hogy rengeteg gént jön, megy, és nem arról, hogy egy meghatározott mennyiség áll rendelkezésre."
Nem nem arra akarok kilyukadni, hanem hogy nincs olyan javító mechanizmus, ami ezt akadályozná, kontrollálná. Ellentétben a genetikai, bázispárban mutatkozó hibákkal, mutációkkal.

"Jó lesz ha utánanézel, mert egyrészt a mutáció az evolúció alapja, az, hogy a gének keverednek meg nem újdonság."
Hááát nem egészen. Az evolúció alapja az hogy van egy sokféleség, ami részben mutációkkal, de nagyrészt szexuális génkeveredéssel, esetleg horizontális géntranszferrel dúsítható. És aztán ebből a szelekció kiválasztja a legrátermettebb kombinációt, kombinációkat. A mutáció ismétlem az utóbbiakhoz képest 99% káros, nem működő géneket hoz létre, amíg a szexuális génkeveredés, vagy akár a horizontális géntranszfer már "kipróbált" működő géneket.

"Az eredeti állítás az volt, hogy fosszilizálódott szén kikerül a körforgásból, ebbe beletartozik a légköri co2 is. A kérdésem az volt, és még mindig az, hogy van-e valami bizonyíték arra vonatkozólag, hogy hosszútávon csökken ez a szén mennyiség, és nincs körforgásban?"
Igen van bizonyíték, úgyí hívják logika. Bár tegyük hozzá, hogy a szén mennyisége nem változik, csak nincs körforgásban ugye, azonban a légköri CO2 szint csökken.
Szóval tekintve, hogy a mészkő és a kőszén is biológiai eredetű és az emberi tevékenységen kívül nincs más mechanizmus, ami az így deponálódott nagy mennyiségű szenet újra felszabadítsa. Valamint a korábbi légköri CO2 szintre vonatkozó becslések (pl a köszénben található levéllenyomatokon levő légcsere nyílások száma alapján) arra lehet következtetni, hogy a korábbi korok CO2 szintje magas volt. Ergo a jelenlegi CO2 szint úgy jöhetett létre, hogy a CO2 a mészkőben/kőszénben/olajban/földgázban van, amit azonban csak az ember tud újra körforgásba hozni, más ilyen természetes mechanizmust nem ismerünk. Azon kívül persze, hogy néha begyullad magától egy-egy kőszén, földgáz mező és szép lassan ég, de ez ugye elég ritka jelenség.

"de talán a Skandináv hasonlat jól kifejezi azt, hogy mennyivel változna a különböző területeken"
A hasonlat túlzó. Nekünk kb. a lengyel klíma jutna, amin pl. nagyon jól lehet krumplit termelni, szőlőt már kevésbé érdemes.

"Szóval most Skandináviában is több a csapadég, mint 15 000 évvel ezelőtt."
Ennek ellenére a mezőgazdasága marginális. A több csapadék pedig ahogy látjuk nem feltétlenül előny ha nyáron amikor fontos lenne meg kevesebb (ha megfordítjuk a vázolt felmelegedés alapú modell-t akkor ugye az jön ki hogy ha lehűlés van akkor akkor az össz. csapadék csökken de a nyári nő).

"Ahogy írod azt, hogy konkrétan 1-2 fokos változás mit okoz azt egy bonyolult klímamodell adja meg, jósolja meg adott területre."
Egyrészt nincs pontos jóslatunk, a modellek nem egyező eredményt adnak. A józan paraszti ész pedig ahhoz kell hogy tudjuk hogy a termények miként viselkednek hidegben/melegben sok/kevés csapadék esetén, ez az amit te kihagytál a fejtegetésedből azzal egyetemben pl. hogy a sok párolgás azt is jelenti hogy hamarabb kiszárad a talaj, míg tavasszal azt látja a józan paraszt hogy egységnyi lehullott csapadék sokkal tovább nedvesen tart.

Ahogy mondtam én úgy érzem hogy nekünk mezőgazdaság szempontjából itt a Kárpát medencében inkább a lehűlés a jobb irány, de van annyi öntözéstechnikai tudásunk hogy a felmelegedéssel is meg tudnánk birkózni, ez leginkább pénz/beruházás kérdése.
Ha pedig tényleg észak-Skandináv időjárás lesz még dél-Olaszországban is és magunk akarjuk megtermelni az élelmiszereket akkor jön el az üvegházak kora, ami megintcsak egy jelentős beruházás, de technológiailag nem lehetetlen. A bontatlanul kidobott millió tonnányi élelmiszer kora ezzel véget is érne a kontinensen.

Már megbocsáss, de ez a hsz elég kekeckedőnek tűnik, csak szimplán. A madarak tehát nem dinók, hanem egy máig fennmaradt dinó jellemzőkkel bíró faj. OK, akkor fogalmazzuk meg így :D

Nem. A madarak nem egy faj, hanem osztály, mint ahogy a dinoszauruszok sem egy faj. Sőt a varjú és kacsa sem egy faj! Mintha neked egy sajátos - biológiától eltérő - faj és osztályértelmezésed lenne. Szeretném megérteni ezt az új, csak NEXUS által használt osztályozást, csak hogy lássuk a belső logikátlanságát... Szóval légyszíves magyarázd már el, hogy nálad mi tartozik egy fajba, csak mert köszönő viszonyba sincs a tudományos osztályozással. Bár ez láthatólag téged nem zavar.

A genetikára meg Dawkins, Csányi Vilmos szemléletét tartom irányadónak.

Főleg amikor olyanokat írsz, hogy "madarak tehát nem dinók, hanem egy máig fennmaradt dinó jellemzőkkel bíró faj. ". Hát rohadtul nem, csak visszaélsz a nevükkel, miközben neked gyökeresen eltérő nézeteid vannak.

Az hogy vannak horizontális géntranszferek lényegesen nem módosítják azt a tényt, hogy egy fejlett sejt iszonyat mechanizmusokkal rendelkezik a génhibák, mutációk kijavítására, mert rendszerszemléletű nézőpontból az elsődleges cél a génkészlet minél pontosabb, gyak 100%-os identikus másolása. Ezzel nem mond ellent, annak része a szexuális génkeveredés, vagy akár a horizontális géntranszfer. Gondolom ha utóbbi evolúciósan akkora ellentmondás lenne a természet valszeg már kiküszöbölte volna. De ez utóbbi kijelentés most csak egy vélemény, egyelőre.

Nehéz értelmezni ezt a sok összeollózott halandzsát, amit itt leírsz, de ha arra akarsz kilyukadni, hogy a horizontális géntranszfer nem módisít, akkor egyrészt tévedsz, másrészt még mindig arról van szó, hogy rengeteg gént jön, megy, és nem arról, hogy egy meghatározott mennyiség áll rendelkezésre. A gének változása meg, az evolúció alapja, ez mutációval, horizontális géntranszferrel és még más módokon történik. Ennyi.

. Majd utánanézek ennek evolúciós jelentőségét, hatását illetően. Hogy mennyire természetes folyamat, vagy gyak meghekkelése a meglevő mechanizmusoknak.Igen vannak mutációk, amelyek 99% káros és a javító mechanizmusok ki is javítják. Javaslom pl. az ionizáló sugárzás hatására fellépő mechanizmusokkal való ismerkedést, pl a túl nagy genetikai károsodás esetén fellépő a hírvivő anyagokkal a sejtek által egymásnak is átadott programozott "öngyilkosságát"..

Jó lesz ha utánanézel, mert egyrészt a mutáció az evolúció alapja, az, hogy a gének keverednek meg nem újdonság.

Nem a földi, hanem a légköri! Aha, úgy hívják ezeket a tárgyi bizonyítékokat hogy kőszén, meg mészkő! ;)Bocs a szarkazmusért.

Az eredeti állítás az volt, hogy fosszilizálódott szén kikerül a körforgásból, ebbe beletartozik a légköri co2 is. A kérdésem az volt, és még mindig az, hogy van-e valami bizonyíték arra vonatkozólag, hogy hosszútávon csökken ez a szén mennyiség, és nincs körforgásban?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.03. 22:16:04

Már megbocsáss, de ez a hsz elég kekeckedőnek tűnik, csak szimplán.
A madarak tehát nem dinók, hanem egy máig fennmaradt dinó jellemzőkkel bíró faj. OK, akkor fogalmazzuk meg így :D

A genetikára meg Dawkins, Csányi Vilmos szemléletét tartom irányadónak. Az hogy vannak horizontális géntranszferek lényegesen nem módosítják azt a tényt, hogy egy fejlett sejt iszonyat mechanizmusokkal rendelkezik a génhibák, mutációk kijavítására, mert rendszerszemléletű nézőpontból az elsődleges cél a génkészlet minél pontosabb, gyak 100%-os identikus másolása. Ezzel nem mond ellent, annak része a szexuális génkeveredés, vagy akár a horizontális géntranszfer. Gondolom ha utóbbi evolúciósan akkora ellentmondás lenne a természet valszeg már kiküszöbölte volna. De ez utóbbi kijelentés most csak egy vélemény, egyelőre. Majd utánanézek ennek evolúciós jelentőségét, hatását illetően. Hogy mennyire természetes folyamat, vagy gyak meghekkelése a meglevő mechanizmusoknak.
Igen vannak mutációk, amelyek 99% káros és a javító mechanizmusok ki is javítják. Javaslom pl. az ionizáló sugárzás hatására fellépő mechanizmusokkal való ismerkedést, pl a túl nagy genetikai károsodás esetén fellépő a hírvivő anyagokkal a sejtek által egymásnak is átadott programozott "öngyilkosságát".

"Van erre valami bizonyíték, hogy hosszútávon a földi szén mennyisége csökken? Csak mert ez így légből kapott, annak fényében, hogy a szén-ciklus szerint nem marad ott a szén a mélyben."
Nem a földi, hanem a légköri! Aha, úgy hívják ezeket a tárgyi bizonyítékokat hogy kőszén, meg mészkő! ;)
Bocs a szarkazmusért.

Nyilván nem olyan lenne a klíma a Brit szigeteken, mint Szicíliában, de talán a Skandináv hasonlat jól kifejezi azt, hogy mennyivel változna a különböző területeken.

Ma globálisan nagyobb a csapadék mennyisége, mint az eljegesedés idején. Egyszerű fizika, magasabb hőmérséklet több párolgás, a levegő is több vízgőzt tud magában tartani, amíg telítődik. A csapadék ráadásul hőt szállít a hidegebb területek felé, ami egyenletesebb hőeloszlást eredményez globálisan. Szóval most Skandináviában is több a csapadég, mint 15 000 évvel ezelőtt.

Már megbocsáss, de a józan paraszti ész egy ilyen általános kijelentéshez kevés. A józan paraszti ész a fenti egyszerű összefüggést jelenti. Ahogy írod azt, hogy konkrétan 1-2 fokos változás mit okoz azt egy bonyolult klímamodell adja meg, jósolja meg adott területre. Viszont a korábban ismertetett összefüggések a CO2 szintre, szárazságra, a növényi életre vonatkozóan 4-10 fokos különbségnél már szinte mindenhol hasonló változást eredményez a Földön csak a mértéke eltérő.

Dinók ma is léteznek, úgy hívjuk őket, hogy madarak, emlősök talán még előttük jelentek meg.

Ja, és australopitecusok meg ma is léteznek ugye? A madarak nem dinoszauruszok, csak valószínűsíthetően a dinoszauruszok egyik (oldal)ágának a leszármazottai! Mint, ahogy az te sem vagy Purgatorius, de ahogy érzed; viszont a biológiai szempotomból nincs igazad.

Amúgy meg a fajok mások. De az élet biokémiai, sőt genetikai alapjai meglehetősen változatlanok.

Közted és egy hal között biokémiai és genetikai alapja változatlan, gondolom tudsz víz alatt lélegezni? De nem kell annyira messzire menni, egy tehén képes füvön élni, mert van cellulóz lebontó enzimje, ami neked nincs. Ugyanígy az afrikai ugróegér ivás nélkül is kibírja, csupáncsak a táplálékából nyeri a vizet. Ja, a tevéről beszéltem már? Ugyanígy, a jéghalakról? Szerintem érthető, hogy miért ökörség amit írsz.

Alapvetően azokból a génekből gazdálkodva, amelyek már a készletben megtalálhatók.

Az evolúciót át kellene ismételni, mert a gének mutálódnak, és nem egy megtalálható génkészletből dolgozik, másrészt a horizontális géntranszfernek is nézz utána, és meg fogsz lepődni.

Az élet a CO2 kivonásával és deponálásával százmillió évek alatt gyökeresen átalakítja a környezetet, ahogy az O2 felszabadításával is tette, önmagát tökönrúgva. A CO2 légkörből való kifogyása miatt pár száz millió éven belül olyan környezet alakul ki még jóval a Nap/földfelszín felforrósodása, a tengerek elpárolgása előtt, hogy a jelenleg ismert összetett szénalapú élet feltételei megszűnnek!

Van erre valami bizonyíték, hogy hosszútávon a földi szén mennyisége csökken? Csak mert ez így légből kapott, annak fényében, hogy a szén-ciklus szerint nem marad ott a szén a mélyben.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.03. 20:34:46

"A -4 fokos eljegesedési időszak kb azt jelenti, hogy skandináv klíma lenne"
Egyrészt Skandinávia elég sok szélességi kört felölel, nagyon más a klíma Dániában mint észak Norvégiában.
Másrészt a Földközi tenger is elég nagy, de nem is kell Egyiptomot nézni ahhoz hogy a 4-ből 14 legyen.
Harmadrészt 4 fok azért bőven nem elég ahhoz amivel riogatsz:
"a technikai civilizációnk megszűnik"
A -30 sem lenne elég ehhez.

"Azonban ez a klíma sokkal szárazabb is lenne a mainál"
Az ugye megvan hogy Skandináviában nem azért minimális a termőterület(halászat leszámítva) merthogy nincs csapadék hanem mert hűvös van és kevés a napfény, ahogy az osztrák hegyekben is jellemzően csak füvet legelő bocik pislognak ránk vissza, hiába a sok csapadék.

A józan paraszti ész azt diktálja hogy felmelegedés segítené Skandinávia mezőgazdaságát, Szicíliáét pedig sújtaná. A lehűlés pedig fordított hatású lenne. A csapadék eloszlását elég nehéz előre megjósolni én még nem láttam két egyforma elemzést erről. Tapasztalati tény hogy a meleg sok csapadékkal az kedvező a flórának, a hideg és/vagy szárazság az nem, nincs újdonság. A biomasszára vetített szumma hatás az érintett területek nagyságától függne, +-1 fok változás hatását nem merném megtippelni sem. Magyarországnak talán a -1 lenne jobb mint a +1, mert a nyári csapadékmennyiség csökkenését valószínűbbnek érzem, úgy is ha az éves csapadék meg növekedne a modell szerint. Egy technikai civilizációnak persze nem kihívás a több csapadékot tárolókba gyűjteni majd nyáron öntözni belőle, a természeti népek akik ilyenkor kihalnak/elvándorolnak.

Amúgy meg a fajok mások. De az élet biokémiai, sőt genetikai alapjai meglehetősen változatlanok. Dinók ma is léteznek, úgy hívjuk őket, hogy madarak, emlősök talán még előttük jelentek meg. A növények genetikájában sem volt annyi változás, mint amit a fenotípusból, a fajok konkrét fizikai megjelenéséből látunk.

Az élet lényege a gének hibamentes másolása és ebben mára nagyon jó szintet ért el. A gének ennek érdekében gyak maguk köré fejlesztenek egy olyan megjelenést, fajt ami ezt az adott környezetben a leghatékonyabban biztosítja. Alapvetően azokból a génekből gazdálkodva, amelyek már a készletben megtalálhatók.

Nem ugyanarról beszélünk!
A lényeg hogy geológiai, ökológiai szempontból az élet valójában olyan környezetet teremt magának, ami nem fenntartható!!! Nincs egy romantikus idealisztikus egyensúly, önszabályozás.
Az élet a CO2 kivonásával és deponálásával százmillió évek alatt gyökeresen átalakítja a környezetet, ahogy az O2 felszabadításával is tette, önmagát tökönrúgva. A CO2 légkörből való kifogyása miatt pár száz millió éven belül olyan környezet alakul ki még jóval a Nap/földfelszín felforrósodása, a tengerek elpárolgása előtt, hogy a jelenleg ismert összetett szénalapú élet feltételei megszűnnek!

Az ember a CO2 felszabadításával ezt az időpontot már most is jelentős millió évekkel kitolta!!!

Félmilliárd éve egészen más élőlények, és ökoszisztéma volt mint ma, félmilliárd éve nem volt még ember, mint ma. A másik fele a mondatomnak, a gyors változáson van. Amikor a múltál jössz, meg a százmillió éves dinoszauruszaiddal, akkor se azt nem látod, hogy ma egészen más flóra, és fauna él mint akkor, és azt sem, hogy nem százmillió évekig tartott egy gyors felmelegedés, hanem meleg volt egy viszonylag hosszú perióduson keresztül. A hangsúly váltáson, és az ökoszisztéma eltérőségén van, meg persze az emberen. Ezt rakd össze! Viszont a megadott linkben szerepel, hogy hova lett ez szén, és hogy kerül vissza, hogy teljesüljön a szén-ciklus, nem úgy van az, hogy ami kőszén, meg mészkő az örökre az is marad... amíg nem jön a hős szént égető ember!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.03. 19:39:32

Ezzel mire akarsz célozni?
A Föld légkörében félmilliárd éve 20X ennyi CO2 volt mint ma, azzal mi lett, eltűnt?
Ja nem, mészkő, meg kőszén, szénhidrogén lett belőle. Ja és ezt az élő szervezetek vonták ki. Szóval?

Hát igen. Akár pont ez is lehet a legfőbb oka a klíma hosszútávú változásának. De olyan érzésem van, hogy a természetes okok elsődlegességének elfogadása, az emberi eredetűvel szemben nem annyira tudományos kutatás, tények feltárásának és megértésének kérdése, sokkal inkább az ember önmagáról alkotott képéé.
Az 50-es években az volt a jelmondat, hogy leigázzuk a természetet, megfordítjuk a folyókat stb. Aztán a környezetszennyezéssel kapcsolatban rájöttünk hogy önmagunk fejére szartunk. Egy ilyen természetes ok elfogadása viszont azt is jelentené, hogy nem csak lúzerek vagyunk globálisan, hanem még kevesek is ahhoz hogy bármit tegyünk az ellen, amikor természet ősanya tényleg úgy igazán a fejünkre akar szarni. :)

Ahogy a lehűlés, ugyanúgy felmelegedés is katasztrofális következményekkel jár, mind az ökoszisztémára, mind az emberi civilizációra.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.03. 18:53:48

Ja. A Párizsi klíma konferencia pl. láthatólag nagy siker volt ebből a szempontból.

A -4 fokos eljegesedési időszak kb azt jelenti, hogy skandináv klíma lenne, hőmérsékletileg úgy a Földközi-tengerig bezárólag. Azonban ez a klíma sokkal szárazabb is lenne a mainál, plusz ugye a lényegesen alacsonyabb CO2 szint miatt a növényi élet is visszaszorulna sok olyan helyről, ahol ma meg tudja vetni a lábát. Az eredmény: sivatagok. Szóval felejtsük el a skandináv romantikát a jégkorszakat illetően. Nem a melegedés, hanem épp a lehűlés kedvez a sivatagoknak! Ezért is volt azokban az időszakokban annyi por a levegőben.

Szóval valszeg erősen túlbecsültem, hogy mennyi embert képes eltartani egy eljegesedett Föld. Valszeg nincs 1 Mrd sem. A lenti videóban benne volt, hogy a mai modern mezőgazdaság mennyi szénhidrogént használ 1 kg élelmiszer előállításához. Az eljegesedési időszakban nem csak az élettér, művelhető mezőgazdasági terület esne töredékére, hanem ezzel együtt egy modern fölműveléshez szükséges energia, műtrágya (pl, pont CO2 trágyázás formájában!) szükséglet is többszörösére nőne a maihoz képest!

Hát persze, meg ahogy azt te elképzeled. Szén körforgása.

:D
Vicces. Azt hiszem az ilyen emberre mondják, hogy pojáca. ;)

"A földi élet szempontjából, ha mi most ebből kimozdítjuk a bioszférát, a klímát, megszakítjuk az eljegesedés végtelen ciklusát, még ha ebbe bele is pusztulunk, akkor is jót tettünk!" - Hasonlót írtam már én is évekel korábban. A szén viszonylag gyorsan fosszilizálódik, már csak annyi szén van a felszínen, amennyi hat milliméter vastagonm borítaná a földet, a nagy menniség már a föld alatt van. Valójában minden élő szervezet harcol a másoktól megszerezhető szénért. Valójában ez az evolúció motorja is. Mi valójában fölhozzuk a fosszilizálódott szenet, újabb lehetőséget adunk a bioszférának. A lehűléssel mindenképpen rosszabbul járnánk, vagy maradjon amilyen, vagy ha változik, inkább emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, mint hűljön.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2019.03.03. 09:37:59

Pontosaan! Én is így gondolom.

Az óceánok mélyén, a hasadékobkól feltörő hőmennyiségről beszéltem. Azok ciklikusan változnak, és nem tudjuk pontosan követni, hogy mennyi hőt közöl. A felszíniről nyilván sokat tudunk.

Mégis hogyan, amikor a legnagyobb széndioxidkibocsátó az emberiség, az emberek együttvéve több széndioxidot lehelnek ki, mint az autók és a szénerőművek együtt...

CO2 kvóta már ma is létezik, csak azt kell majd továbbgondolni, ha...

javaslom megnézésre, angolosok előnyben:

https://www.youtube.com/watch?v=VQlbiQj_49o

"nyilván a mostani népsűrűség töredékével az milyen technikai civilizációt jelentene? Örülhetnénk, ha a középkor szintjén tudnánk maradni!"
Egy atomerőművet vagy GMO termesztést nem lehet középkori technológiai szinttel fenntartani. A hideg miatt az halna ki az elsők között aki középkori szinten van. A technológiai fejlettségi szint egyáltalán nem csökkenne(nem csökkenhet), a fejlődés viszont lelassulna mert a adott energiakeretből kevesebb eltartható ember kevesebb fogyasztót is jelentene. Itt ugye nem 4 fok csökkenésről beszélünk hanem mondjuk arról hogy sarkköri éghajlat lesz az egyenlítőn, mondjuk 30 fok delta. Az értelemszerű velejáró hogy a 330 millió amerikaiból mondjuk csak 10 millió lenne eltartható ily módon, az is nyilvánvaló hogy minél lassabb a változás annál több lehetőség van az adaptálódásra, az energia pedig a szűk keresztmetszet.

Általánosan ma is be kéne építeni a termékek árába a környezeti kár helyreállítását, ami a termék előállítása okoz. Ez a termékek árát 30 100%kal dobná meg. Ha ez általános lesz és minden termékre vonatkozik az szuper lesz, de addig eljutni piacilag nem kehet, mert a Kínában, Afrikában a környezeti szempontok figyelmenkívülhagyásával gyártott termékek kiszorítják a piacról a miénket. Mqjd 100 év múlva. Talán.