Újabb NASA robot készült el, mely több ezer méteres mélységbe képes beolvasztani magát a jégbe, hogy ott adatokat és felvételeket gyûjtsön. A Cryobot névre keresztelt robot már túl is esett az első sikeres "próbaúton" az Északi-sark zord vidékén.
A világ legősibb absztrakt mûvészetre utaló leletét találták egy dél-afrikai barlangban, melyet több mint 70000 évre datálnak vissza. A tudósok szerint a felfedezés azt jelenti, hogy a modern gondolkodás sokkal hamarabb kifejlődött, mint azt hitték, az eddigi elméletek ezt 40000 évre tették. Az absztrakt mûvet két darabban találták, a vésett okker darabok a közép-kőkori Blombos barlangból került elő, mely Fokvárostól 290 kilométerre, keletre húzódik és legalább 70000 éves. "Maga a véset egy elég összetett geometriai minta. Van benne rendszer. Azt nem tudjuk mit jelent, ám ezek szimbólumok, amit azok az emberek értelmezni tudtak" - mondta Dr. Henshilwood. A tudósok szerint ez a lelet bizonyítja, hogy a közép-kőkorban az okkert nem kizárólag haszonelvûen használták és a vésetek jelentése egy teljesen szintaktikus nyelvre támaszkodik, bár ez utóbbi vitatható.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Mars Odyssey pénteken, befejezte periodikus megmártózását a Mars atmoszférájában, ami a szonda lassulását szolgálta. Ezzel megközelítette végleges pályáját és készen áll tudományos küldetésére. 332 belépésre volt szükség a légkörbe, hogy a "légfék" a tervezett távolságba juttassa az Odyssey-t, mely február végén kezdi meg küldetését. A hátralevő időben a földi irányítás tovább finomítgatja a pályát, hogy elérhesse végső, a felszíntől mért 400 kilométeres magasságát. Az Odyssey, ahogy a többi expedíció is, főként víz után fog kutatni, valamint feltérképezi a bolygó vegyi és ásványi elemeit.
Először hagyták el keringő otthonukat hétfőn az ûrállomás új lakói, hogy áthelyezzenek egy orosz teherdarut és telepítsenek egy rádió antennát. Az orosz parancsnok Onufrijenko és egyik amerikai segítője Carl Walz hat órát töltött az ûrben orosz gyártmányú Orlan ûrruháikban. Ezalatt elhelyezték a 13,6 méteres darut a dokkoló modulon, ami a felszerelés és az ûrsétán tartózkodók mozgatását szolgálja majd egy másik daruval együtt, amit már korábban elhelyeztek a 17 emeletes komplexum légzsilipjénél. A következő kirándulás január 25-én lesz, ekkor a másik amerikai, Dan Bursch kíséri el a kapitányt.
Az egyénekre szabott élő kötszer segíthet meggyógyítani a meggyógyíthatatlant. Korai tanulmányok arra utalnak, hogy a kötés, ami beágyazódik a páciens sejtjeibe, képes rendbe hozni azokat a sebeket, amik másként nem hajlandók meggyógyulni.
Csillagászok olyan bolygót fedeztek fel, amely egy haldokló csillag körül kering. Az ilyen csillagok életük végéhez közeledve egyre nagyobbra nőnek, a szóban forgó csillag sugara Napunk tizenháromszorosa. Ami érdekes, hogy az Iota Draconis nem pusztította el a bolygót növekedése során. Azért tanulságosak ezek a megfigyelések, mivel Földünkre is ez a sors fog várni és ezidáig ez az első bizonyíték, hogy egy Földhöz hasonló távolságú bolygó túlélheti csillagának óriássá válását. Több milliárd év múlva a Nap is elkezd növekedni, ami jelentősen megnöveli a Föld hőmérsékletét, ami végül ahhoz vezet, hogy az óceánok vize elpárolog a légkörbe.
Csillagászok felfedték az univerzum valódi színét, ami "valahol a halvány türkiz és a kékeszöld között van". A felfedezés haszontalannak tûnhet, ám a szín mégis segíthet a csillagászoknak a csillagok kialakulásának felvázolásában. A kozmikus színt a John Hopkins Egyetem tudósai Baldry és Glazebrook találták meg több mint 200000, a Földtől 2 milliárd fényéven belüli távolságon lévő galaxis fényeinek kombinálásával. A színek kéktől vörösig változnak, a kékek a fiatal csillagok, akik hidrogént égetnek, míg a vörösek az öreg vörös óriások, akik már az összes hidrogén készletüket felélve nehezebb elemeket égetnek. Galaxisok esetében már végeztek ilyen megfigyeléseket, ám ez volt az első eset, hogy elegendő adat birtokában az egész világegyetemre levetítették. Glazebrook szerint a csillag formálódás 1-2 millió évvel a Nagy Robbanás után érte el tetőpontját, ami egybevág a NASA által közölt elmélettel. Akkoriban főként kék volt az univerzum, ami a csillagok elöregedésével egyre inkább a vörös felé fog közelíteni.
Ausztrál tudósok egy hazai rákfajtát, a yabby-t vették alapul a NASA Mars expedíciójának egyik miniatûr robotjának megépítéséhez. A rákocska a Melbourne Egyetem tudósait segíti az úgy nevezett "biomimikai" kutatásokban, ami a globális mozgással foglalkozik. Egyre többször nyúlnak a robotgyártók a természethez, azon belül is az ízeltlábúakhoz, akik finom mozdulataikhoz jóval kevesebb idegsejtet használnak fel, mint a gerincesek. Az ûr és a védelmi ipar adja a legnagyobb lökést a biomimikai kutatásoknak. A NASA szeretné, ha az így készülő robotok feladatok sokaságát tudnák elvégezni az ûrben, különös tekintettel ara, hogy a robotok jelenlegi nagytestû generációját feljuttatni szinte megfizethetetlen. A gerinctelenek és tengeri rokonaik tanulmányozása talán lehetővé teszi idegrendszerük sajátosságainak átültetését miniatûr, könnyû és automatizált robotokba, melyek képesek komplex feladatok elvégzésére.
Világszerte kiadták tudósoknak azt az üzenetet, amit 2002 első félévében szeretnének sugározni az ûrbe, hogy teszteljék a dekódolásának egyszerûségét. Az eddigi csillagközi adásoktól eltérően ezt az üzenetet úgy alkották meg, hogy ellenálljon a nagyobb interferenciáknak és megszakításoknak a sugárzás során.