Nem rég álltam neki egy ADP5054-es (DC-DC) kapcsolóüzemű quad táp méretezésének. A kimeneti kondenzátor megválasztásánál azonban sikerült elakadni. A terhelés változásának függvényében a kimeneten ún "overshoot" és "undershoot" feszültségváltozás jön létre. Ha a kimeneti terhelés hirtelen megnő akkor, a terhelés a kimeneti kondenzátortól fogja felvenni a szükséges villamos teljesítményt (undershoot), illetve ha drasztikusan lecsökken a terhelés, akkor a tekercsben tárolt elektromágneses energia a kimeneti kondenzátort fogja terhelni (overshoot). Mindkét esetre ki lehet számolni a kondenzátor kapacitását, de a "delta I step" áramot nem sikerült meghatározni. Arra gondoltam, hogy maga az "I step" a terhelés változás hatására fellépő áram változás. A kérdés tehát röviden az lenne, hogy miként lehet meghatározni a "delta I step" értékét?
Köszi a választ. A gyakori kérdések.hu oldalra is fel tettem ezt a kérdést. Ott az irta valaki hogy lehet rá erősítőt tenni. Lehet hogy vissza viszem egy olcsó hifi toronyra cserélem. Az csak hangosabb
A line in csatlakozó arra szolgál, hogy külső zeneforrást tudj a rádióra csatlakoztatni (PC, MP3 lejátszó, lemezjátszó). Ilyenkor a rádió hangszóróját használja a csatlakoztatott média. Hangszórós rádióra nem nagyon tudsz erősítőt rakni, mert az eleve zárt rendszer (elvileg saját erősítője van beépítve). Esetleg ha van rajta Line OUT, akkor a rádió jelét fel lehet erősíteni. Azt kell egy külső erősítőre küldeni, de akkor szükséged lesz új, erősebb hangszórókra, macerás az egész.
Vidd vissza a rádiót és kész, pár napon belül még visszaveszik.
Sziasztok. Vettem egy cd-és rádiót. Van rajta line in csatlakozó. Mire való? Erősítőt tudok rá csatlakoztatni? Tu halk a munka helyemen.
Sziasztok!Egy PNV 57-es éjjellátóval rendelkezem, és szeretném megtoldani a tápegység, és az optika közti kábelt.Ketté is vágtam már, hogy megnézzem miről is van szó.A kábel egyetlenegy sodrott vezetőérből, a rajta lévő kitöltőanyag-szigetelőanyagból, az arra tekert árnyékolásból, és a külső szigetelésből áll.Szóval ránézésre olyan, mint egy koax kábel.
A kérdésem tehát az lenne, hogy probáljam meg a toldást koax kábellel, vagy van valami más kábel, ami jobb volna? KÉP Utoljára szerkesztette: Kalash17, 2015.06.17. 11:39:22
Nem vagyok túl jártas elektronikában, de azt tudom, hogy a fűnyíród motorjához, mint minden egyenáramú motorhoz kell egy gerjesztés.Tehát az álló részre és a forgó részre is kell áramot kapcsolni.Ugye az egyik pólus, ami legyen most a mínusz, közös, a másikat az álló és a forgó részre kell kapcsolnod.Tehát nincs más dolgod, mint a 3. kivezetésre egy pluszt, vagy egy mínuszt kapcsolni, attól függően, hogy milyen irányba szeretnéd, hogy forogjon a motor... (mint mondtad, a motorod szeretett volna indulni, de nem tudott, mert nem volt ellentétes mágneses erő, ami eltaszította volna egyik irányba, ezért a motorod "lebegett") Próbáld meg ezt, de még egyszer mondom, nem értek hozzá, lehet hülyeséget beszéltem!Üdv!
Hali! Valaki jártas itt elektronikában? Egy 36 voltos Bosch Rotak fűnyíró motorról lenne szó....Igazából ez egy fűnyíró de nincs hozzá eredeti 36 voltos bosch akku,de van egy hitachi 36 voltos aksim....3 kábel vagy saru van és hiba kötőm a + a + hoz a - a - hoz csak kattan egyet valami relé...mi lehet a 3. kábel a fűnyírón? szétszedtem az egész fűnyírót és valami elektronika van a motorhoz..Ezután leszedtem az elektronikát...Viszont a motorból is 3 kábel jön ki....próbáltam itt direktbe elektronika nélkül, de a motor indulna csak nem tudja merre szerintem....Hogy tudnám elindítani? http://www.kephost.com/image/FLWS http://www.kephost.com/image/FLWv http://www.kephost.com/image/FLWw
Nem kell szakinak lenni. Úgy hogy a balt ketté osztom szteróba, tehát mindkét fülbe ugyan az szól. Ugyan ezt csinálom a jobboldallal is. Ez a része számomra nem kérdéses, mert már megcsináltam ezt, csak erősítőt nem kötöttem elé.
egyáltalán nem értek az elektronikához,de azt látom, hogy ez a terv alapjaiban rossz. mert a L R sáv hogyan kerül át ? ugye Te is látod, hogy az erősitőbe csak a bal megy be akkor honnan fogja tudni, hogy mi megy a jobba és megjeleniteni a fülesre? ugyan ez forditva a keverőnél.
Tehát vagy sorba kötöd, vagy duplán vezeted el mindenhova.
DE majd jönnek a szakik megmondják a frankót,de én igy látom
Akarok építeni egy olyan erősítőt, amibe bevezetek egy mp3-at kettészedve egy R és egy L bemeneten. Az egyik menne ki stereoba a keverőbe és onnan a hangszórókba a másik oldal meg szintén sztereoba, de a fülhallgatóba. Na erre a csatornára kéne egy olyan, hogy tudjam halkítani vagy épp erősíteni a jelet. Tehát valami gain szerűség kéne. Az lenne az ötletem, hogy egy már nem használatos rádiót építenék át, hogy annak az erősítőjén keresztül vezetném át a hangot, ki a fülhallgatóba.
Mit és hogyan kell tudnom/csinálnom, ahhoz hogy működjön?
Előre is köszi a válaszokat. Ha szabad kérnem ne túlzottan szaknyelven legyen megfogalmazva, hanem úgy, hogy egy hülye is megértse.
Csökkenteni kellene a munkaponti áramot, sávszűrőzni a bemenetet, és max 0.5-1,5 pF csatolókat használni, akkor nem pokkadnak ki a tranyók. Viszont ha jól emlékszem akkor az snet134-ben nagyobb kondik vannak, határon fut a munkaponti áram, és a kondik ál-kerámia bevonatuk nedvszívó és erősen változik a kapacitásuk és van szivárgási áramuk. Ettől a BFR és a BDW is giga-gerjedésre hajlamos volta miatt önmagukat legyilkolják. Kellene keresni egy modernebb integrált közösítőt. Vagy legalább át kellene építeni az sznet-et.-
BFR90 és BFW92-es tranyókat mivel lehet helyettesíteni??? (BHG SZNET134) Megeszi, őket a villám reggelire. Bezzeg, a lepkeantennákban lévő erősítőknek kutya baja. Az antennákon keresztül csapja ki a villám, nem a hálózaton keresztül. Grrrr.
Véletlenül nem tudja valaki, hol lehet venni bolti hypersil vasmagot? trafóhoz
a számgépek nyákjai is többrétegûek. több réteg egymás felett
Egyebkent vannak retegelt nyakok is, amik mar nagyon professzionalisak, a mobil telefonoknal is reteges nyakokat hasznalnak, mivel annyi alkatresz talalhato bennuk kis helyen, hogy azt nem lehetne osszekotni ugy, hogy a nyaknak csak az egyik, max a masik oldalan vannak a vezetosavok. ..de nem hiszem, hogy a kollega ehhez hasonlo keszulekben gondolkozna. :D ..aztan ki tudja. :)
Meg annyi, hogy a furatgalvanizalast nem tudom vallalni, de ha nagyon muszaj, annak is utana nezek. :) ..azt amugyis meg akartam tanulni, hogy hogy smint. :) 1 "retegu" (oldalas) nyak eseteben nem kell galvanizalast hasznalni, de egyebkent vannak erre szakosodott cegek, de 1-2 darabot en is el tudok kesziteni, kapcs. rajz alapjan is.
Én nagy valószínûséggel le tudom neked gyártani azt a nyákot. :) ..de mit értesz 1 illetve 2 réteg között? Hirtelen nem esik le. Nem 1, illetve 2 OLDALAS nyákra gondolsz? :)
Hello! EAGLE 6.5 ben tervezek egy áramkört. Végre a schematic kapcsolás kész lett, most a nyákterven dolgozok, és majd ezt szeretném az ingyens verzióban használható méretben (100 x 80 mm) legyártatni valahol. Tudtok esteleg Budapesten cégeket, akik foglalkoznak nyákgyártással? Furatgalvanizáltan kellene nekem majd, egyelõre 1 rétegben, de ha nem jön össze az 1 rétegben való tervezés, akkor 2 rétegben tuti megvalósítható az áramköröm majd.
segítsetek már.. Transzformátort akarok tekerni magamnak.. Honnan tudnék hozzá EI trafó lemezeket vásárolni? Védõsapkát hozzá.. meg esetleg olcsón zománchuzalt hozzá???
Sajnos egyedi trafó lenne.. nem lehet ilyet boltban venni.
Sziasztok!Egy passzív katonai éjjellátó készülékhez (PNV-57) szeretnék infra fényforrást biztosítani.Mivel terepen, airsofthoz használnám, fontos lenne a kompakt méret, és a kis energiaforrás használata, és az is, hogy jó nagy távolságot bevilágítson (kb 100 m)!Ha valakinek lenne elképzelése, kérem, ne fogja vissza magát :) Elõre is köszi a választ, üdv!
Van olyan magyar oldal ahonnét megtudom tanulni a kapcsolási rajzokat, meg áramkörök létrehozásának mesterségét? Csak mert majd akarok építeni mindenféle elektromos kütyüt. Köszi!
Na hát ez a világ legszemetebb dolga ha üvegre volt ragadva és elengedte sztem nem tudod visszaragasztani mert a ragasztó fog szigetelni , legaláb is én nem tudtam amikor így jártam , tippen mincs milyen ragasztóval maradna ott és vezetne. sorry
Az alábbi problémával szerintetek lehet kezdeni valamit? kép Az LCD-rõl letörött/elengedte a ragasztás azt a szalagkábel(t). Amúgy mûködik rendesen az egész, csak egy vastagabb csíkban ahol van ez a kábel, ott nincs semmilyen kép.
Válaszotokat elõre is köszi!
Igen arra gondoltam. De akkor sem értem hogy miért pont ott van a rács és hogy ki akarna ott átnyúlogatni . Én arra gondoltam hogy a pantográf mikor elmegy az oszlop mellett akkor nehogy legyen valami áthúzás de ez is elég gyenge mert nem mindenütt van rács és ha át is húzna ,az a földbe menne nincs jelentõsége.
És akkor ha áramtalanítva van egy szakasz és dolgoznak emberek emelõkocsiban a vezetéken ,hiába van a rács az oszlopnál ettõl még a többi részen átnyúlhatnak a másik vágány feletti vezetékbe én ezt sem értem.
Vagy valami fereday kalicka akar lenni esetleg zajszûrõ mert a vezetékbe nem csak áram megy hanem vezérlõ jelek egyéb információk ilyet is hallottam villamosnál de ez csak egy tipp.
Fogadjunk, hogy pályát akarsz modellezni, és azt kérdezed, hogy ez fontos-e? :D Egyébként szerintem lehet, hogy nem jó tipp, de ha arra a rácsra gondolsz, amolyan "átnyúlás" ellen lehet ott, ha az egyik vágányt áramtalanítják(ez lehetséges, mert szelektíven van megoldva, a videón is látszik, hogy mindegyik felsõ vezeték ki van szigetelve a másiktól, akkor a másikhoz, amiben esetleg még van feszültség ne lehessen átnyúlni, még véletlenül sem.
A felsõvezeték tartóoszlopa elõtt a vezeték elõtt minek van csomó helyen nagy rács?
Itt látható mindenütt http://www.youtube.com/watch?v=cMDs35ibRbk&feature=player_detailpage#t=2565s
Amit te keresel, azt magyarul fojtótekercsnek nevezik, itt van egy rövid leírás, hogyan tudod kiszámítani az induktivitást: HamWiki
A DC-szûrés egyszerûen csak a tekercs impedanciája miatt jön létre (X = 2*Pi*f*L, azaz minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb lesz az impedancia)
láttam pár napja olyan multimétert ami tud induktivitást is mérni 20 henry ig
na... legalább azt áruljátok már el nekem hogy egy ilyen fojtótrafónál a max megengedett áramerõsség mitõl függ??..csak a tekercshuzal vastagságától, vagy vannak más egyébb faktorok is.. pl a trafó tekercsszámától, vastagságától..netalántán a vasmag anyagától?
Ja és fontos tudni, hogy 300-400 V feszültségen lenne a trafó..ilyenkor mire kell odafigyelni?
Hello.. Segítségre lenne szükségem. Van némi elektronikai ismeretem és gyakorlatom, de most sikerült belenyúlnom valamibe amit nem nagyon értek.
Csöves gitárerõsítõbe szeretnék tekercselni egy DC szûrõ trafót "choke". 120 W os, marshall, 4 darab EL84 csõvel a végén.
Egy ilyen trafó, nagyon drága a külföldi beszerzõhelyeken, plusz a szállítási költség is a körül van mint maga a termék.
Egy ilyen "choke" ra lenne szükségem. 15-20 Henry 200-250 mA körüli áramerõsség és kis ellenállás, ilyen 150-200 ohm körül
Hogyan méretezzem? Itt is kell majd vasmag, és az mennyire számít? Tudtok valami tervezõ kalkulátort amivel megtervezhetem? Az hogy mennyi áramerõsséget bír el, az csak a tekercshuzal vastagságától függ, vagy vannak más faktorok is?
Ahogy néztem, ezek a choke trafók is ugyan úgy készülnek mint a transzformátorok csak itt egy tekercs van és az induktivitás miatt használják. Gyakorlatilag a csöves erõsítõkben két szerepet is ellát, a táp DC jelét tovább szûri, simítja, és a nagy tekercsben egyben úgy mûködik mint egy áram puffer, nagy áram tartalékok vannak benne, és így a végfok sokkal feszesebb mélyeket produkál.
Nem, én mûtrágyás cukros rakétát készítek.De szívesen meghallgatnám a te verziódat is...Hát van kedved leírni, akkor kérlek keress itt: [email protected]
A salétromos cukorra gondolsz? Olyat fogok én is készíteni holnap.. :) Jó sok salétromot nyertem, ahogy a salétromos falon lévõ törmeléket vízben feloldottam, megszûrtem, és elpárologtattam.. :) Egyébként a legegyszerûbb elektronikus gyújtás, ha egy gyufafejre rátekersz egy darab fûtõszálat, és ha a fûtõszál darabkát feszültség alá helyezed, az akkor izzani kezd amitõl meggyullad, és lángra kap a gyufán lévõ foszfor. :)
Sziasztok!Szakmai segítséget szeretnék kérni.Házilag készítettem cukros rakétákat, és szeretnék rá elektromos gyújtást...Létezik valami módszer amivel meg tudom oldani hogy egy kis méretû áramforrással, vezetékeken keresztül valamit felizzítsak?Elõre is köszönöm a választ!
Na kijavítom magam, nem 9 hanem 10 darab kicsibõl áll össze a 12 volt, ami így már darabonként 1,2voltot és akkor meg van oldva az elsõ kérdés mivel, hogy 6 darab ezekbõl pontosan 7,2 voltot produkál. Akkor már csak a töltésre lennék kíváncsi, hogy mi módon oldhatom meg. Köszi, és bocsi a dupláért.
Helló! Van nekem egy RC autóm ami 7,2 voltos akksit igényel, jelenleg egy ilyen 6 voltos akksi táplálja, de túl nehéz és alig bír mozogni az autó tõle. Most kaptam egy Black&Decker akksis fúró akkumulátort ami ilyen kisebb akksikból van összerakva, pontosabban 9 darabból. Na most ha jól számolom akkor ezek kb 1,3 voltot adnak le egyenként tehát nekem a 9bõl 5,5 darab kéne. Akkor az elsõ kérdés az lenne, hogy 5 vagy 6 darabot használjak? 5darab kb 6,5 voltot ad le, 6 pedig 7,8at.(ezeket én most számolom, nem mérem, addig nem szeretném szét szedni a telepet míg nem tudom biztosan hány kell). Másik dolog meg az, hogy ugyebár ezeket néha tölteni is kell a töltõje pedig nincs meg, meg hát szét lesz szedve a telep, amúgy sem lenne jó a 12voltos töltõ, milyen töltõvel tudom feltölteni? Van egy ilyen töltõm, a 6voltost eddig ezzel töltöttem mert lehet váltani 12v vagy 6v között. Ezzel tudom-e tölteni majd? Válaszokat elõre is köszönöm. Üdv.
Szia! Lemértem, 0-át mutat a multi.
Letöltöttem a progit,generáltam egy hullámot az 50 Hz-et.Kb olyan mintha mikor felveszed a telefont és szól a tónus.Na akkor szétkapom a gépet és mérek még egyet remélem úgy jó lesz ahogy belinkeltem.
Köszönöm a választ. A szakadásvizsgálatot arra értettem hogy kikapcsolt állapotban lemértem a lábakat és így sípolt.(de akkor ez nem lényeges). Ja egyenáramot mértem Ilyenem van multi a COM(fekete) és a VmA ba mérjek? Így jó lesz?
"A kapargatás után megnéztem szakadásvizsgálattal(persze még be nem kapcsolt gépnél) és mindkét oldalon OUTL+és OUTL- között valamint OUTR+ és OUTR- között sípol a mûszer." A szakadásvizsgálat jelen esetben felesleges.
"A multin 200m-en" A 200m, 2000m 20 a multiméter egyenfeszültségû méréshatárai. Az erõsítõn meg váltófeszültség megy ki.
"A gép be volt kapcsolva zenét is raktam" Ne zenét rakj be, hanem 50 Hz-e szinuszhullámot - ilyesmit generálhatsz Audacityvel is (Generate/Tone menüpont). A multiméter nem zenei hangra van kalibrálva.
Szia! Mértem. a következõket.: A multin 200m-en (piros drótját OUTL+) negatív drótját OUTL- ra mértem 03.8 at. Multin 2000m-en 004 Multin 20-ason 0.01 A túloldalon vagyis a OUTR+,OUTR- en majdnem hasonló mérések voltak vagyis : 200m-en 02.4 200m-en 002 20-ason 0.00 at mértem. Remélem jól csináltam. A gép be volt kapcsolva zenét is raktam a hangerõ tökig felhúzva. Ebbõl mit lehet kiszûrni? Üdv.
Szia! A lábak melletti kis résznél annál a kis körnél lekapargattam óvatosan a festéket hogy majd tudjak mérni.(hogy ne a lábaknál mérjek nehogy összeérjenek)A kapargatás után megnéztem szakadásvizsgálattal(persze még be nem kapcsolt gépnél) és mindkét oldalon OUTL+és OUTL- között valamint OUTR+ és OUTR- között sípol a mûszer. Ennek így kell lenni? Üdv
Szia! Nagyon köszönöm a profi hozzászólást,akkor mérem így ahogy írtad és csináltam magamnak egy képet mérés. Ahogy lemértem írok hátha van valami ötleted. Elõre is köszöntem.
"Azért mértem ezeket a 23-24 lábat mert ezt mondták nekem" Pedig az ábrán tökéletesen leolvasható, hogy az a láb nem arra való.
De úgy is beazonosítható, hogy az adatlapról származó kapcsolási rajzon a VSS és CpVSS lábakat összekötik (pirossl jelöltem). Hol található ez a két láb? A chip jobb oldalán, felülrõl a 3. és 4. láb (12 és 11 számmal jelölve). Összekötötték õket az alaplapon? Össze - zöld színnel jelölve.
Szia! Nagyon köszönöm a választ.Azért mértem ezeket a 23-24 lábat mert ezt mondták nekem.Akkor megmérem így ahogy te írtad. Végül a hangszóró kimeneti hangjával van bajom,a fülessel nincs.,az tökéletesen mûködik. A kérdésem az hogy mehet így fél hangerõvel a gép úgy hogy közbe az IC (tegyük fel hogy) nem jó? Holnap du. lemérném ezeket és majd írok. Ha mégis jó az IC akkor szerinted milyen alkatrésznél keressem még a bibit? Körülötte lemértem az ellenállásokat azok jónak tûnnek. A választ elõre is köszöntem. Üdv.
Ha az adatlapról származó, a chip tetejét mutató ábrát összeveted az általad belinkelt képen mutatott mérési pontokkal láthatnád, hogy a mûveleti erõsítõ bal oldalán felülrõl a 2. és 3. láb között mérsz feszültséget, ami a GAIN és a GND lábaknak felelnek meg.
Ha az aszimmetrikus fejhallgatókimenetet akarod kimérni, a HPOUTL (jobb oldalon felülrõl az elsõ) és a GND (bal oldalon felülrõl a második) vagy a HPOUTR (jobb oldalon felülrõl a második) és a GND (bal oldalon felülrõl a második) lábak között kell mérned.
Ha a hangszórókimenetet akarod kimérni, akkor az OUTL+ (alul balról a negyedik) és OUTL- (alul balról az ötödik) vagy az OUTR+ (felül balról a negyedik) és OUTR- (felül balról az ötödik) lábak között mérj feszültséget.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni! A laptopom hangja lecsökkent kb a 40% ra,tehát ha maximumra húzóm akkor is nagyon halk.,aztán rendeltem bele hangszórókat(igaz nem újakat) de ezzel is ugyan így szól. Próbáltam cserélni rajta hang drivert de semmi.Szétszedtem a gépet és úgy néz ki hogy meglenne a bûnös IC végfok persze ha jól mértem a lábain. Maxim 9755E feliratú az erõsítõ. erõsítõ IC A 23-24 lábain mértem feszültséget persze bekapcsolt állapotban és raktam rá hangot de semmit nem mutatott a mûszer. kép jól lett mérve? Ha valaki tudna ez ûgyben választ adni megköszönném. A válaszokat elõre is köszönöm. Üdv.
Láthatóan a két erõsítõ kezelhetõ külön-külön. Annyi a közös, h az elsõ kimenete megegyezik a második bemenetével. Az (egyenáramú) munkapont-beállításhoz a kondikat szakadásnak veszed és Ohm-törvényével, meg hurok és csomóponti egyenletekkel számolsz (vagy az ezekre alapuló - így ekvivalens - egyéb módszerekkel). Váltakozóáramú jellemzõk - ha jól emléxem - a bemeneti-, kimeneti ellenállás, feszültség-, áram-, teljesítményerõsítés. A határfrekvenciákat meg ugyanúgy számolod, mint egy RC szûrõnél, csak a megfelelõ C-khez kell a megfelelõ R-ket társítanod. Sávszélességhez is van egy képlet. Asszem gyök alatt a felsõ- és alsó határfreki.
Úgy látom a szokásos szerencsétlenkedések miatt az SDT régi adatbázisát nem tudják olyan könnyen átmenteni az újban. De régiben elvileg le van írva, ami kellhet. Már csak bele kellene kezdeni a számolásba...
Segítséget szeretnék kérni az alábbi feladat megoldásában:
Amíg írsz neki addig õ is ír. Lényegtelen hogy mi az. Van egy rögeszméje, miszerint ért a fizikához, és emellett az hogy senki más nem ért hozzá. Ez nála a kiindulási alap, mondhatsz neki akár mit, így fog maradni örökre.
Hát akkor meg számold ki Coulumb törvénnyel ha ennyire ezt akarod, persze totál baromság fog kijönni, mert nincs olyan számológéped amivel az állandókat elég sok tizedesjegyig beüthetnéd, ahhoz hogy értelmes eredményt kapj. És igen, ez így se elektrotechnikai kérdés.
Wiki: Az elektrotechnika az elektromos energia elõállításával, továbbításával és felhasználásával foglalkozó tudomány. Ide tartoznak az erõmûvek, transzformátorok, erõsáramú kábelek és fogyasztók Az elektrotechnika két fõ részterületbõl áll: gyengeáramú technika, amely az elektromos áram jeltovábbító képességével foglalkozik (pl. távközléstechnika). erõsáramú technika, amely az elektromos áram energiájával (pl. elektromotorok, transzformátorok, erõsáramú kapcsolók stb. alkalmazása),
ennek aztán abszolút semmi köze elektrotechnikához A kérdés eleve rossz, mert elektronok meg köztük kifejtett erõk, távolságok, fotonok által kifejtett erõk stb. ilyen fogalmi kontextus szerintem nem is létezik. Nem véletlenül alakult ki a 20. század elsõ felében a kvantummechanika diszciplínája, mert részecskeszinten a newtoni modellek használhatatlanok.
Ami pedig a leendõ fizikusok értelmi színvonalát jelzi az a viselkedés amit minden részleten jól hallhatóan mutattak. A tanáraik megszólalásai is jellemzõ: személyeskedõ elsõ mondatoktól.
Egyébként Egelynek az a fõ gondja, hogy sehol a világon nem lehet szabadalmi oltalmat kérni energia megmaradást sértõ eszközre. Design-re sok helyen lehet, (Ilyen eszközre például a Németeknél igen, nálunk nem,) de az nem nyújt védelmet a mûködési elv ellopása ellen.
Egyébként pedig a KFKI ill. az ATOMKI kutatója nem lehetett volna kb 20 éven át ha igazad lehetne a tudását illetõen.
A két oldal eltérõ sebességgel fog mozogni. A baloldali F erõnek egy része forgat, másik része meg húz, te meg nem osztottad szét. A törvényszerûségeket értelmüknek megfelelõen kell használni, másképp nyilván nem mûködnek.
Égelynek is az a legfõbb gondja hogy nem érti a fizikát, és el se tudja képzelni milyen az mikor valaki képes rendeltetés szerûen használni a modelleket.
Az elõadásnak az impulzus megmaradással kapcsolatos részérõl mit mond a fizika? [IMG] http://www.komal.hu/forum/kep/abra/b4/ba/b0/d76d6529c7bd74052c50e849e9-6456.jpg[/IMG]
Az impulzus momentum és az impulzus egyenértékû, egymásba átalakítható:
Kössünk egy kifeszített rugó egyik felére "jojókat", másik felére ugyanakkora tömegû nem forgatható testet.
A rugó elengedése után a jobboldali merev test impulzusa I2 a jojók tömegközéppontjának impulzusa I1
Nézzük I1 és I2 nagyságát!
A tehetetlenségi nyomaték: theta= m * R*R
körfrekvencia kisomega= delta fi/ delta t= 2*Pi*f (ahol f a fordulatszám (=frekvencia))
Azaz N= thete*kisomega N = m*R*R * 2* Pi*f N=I*R
I=N/R I= m*R*R * 2* Pi*f /R I= m*R * 2* Pi*f ahol pedig, a kerület K=2*R*Pi I= m*K*f
I1=F*t-m*K*f I2=F*t Ie=I2-I1
Ie=F*t - F*t-m*K*f
Vagyis a keletkezõ, "pár nélküli" szabad impulzus nagysága:
Ie= - m*K*f
Tehát ilyen elrendezéssel sem teljesül az impulzus tétel, és sérül az impulzus szimmetria.
Azaz amikor ezt az elrendezést zárt dobozban üzemeltetjük, és a jobboldali tömeg helyett a doboz falához kötjük a zsinórt, akkor a doboznak:
Ie= m*K*f impulzusa (lendülete képzõdik) ami az itt a középiskolás szintû ismereteket felhasználva levezetett tény,.
Ennek ellenére ha egy zárt rendszer impulzusának megmaradása kerül szóba akkor a fizika mai állítására hivatkozva kijelentjük, hogy ez lehetetlen.
A ma fizikusainak van két állítása amibõl a levezetés szerinti impulzus sértõ elrendezéssel és a matematikával bizonyított, hogy tény.
Ez a tény ellent mond a másik, a mindenkori megmaradást kikiáltó, kísérlettel nem igazolható feltételezésnek.
Mit jelent ez?
Csak azt, hogy Egelynek igaza van, ez bizonyított tény. Bárki, bárhol, bármikor megismételheti a jojós kísérletet mindig ugyanaz az eredmény:
Hamis értelmezéssel használjuk az impulzus megmaradásának tételét.
Végig hallgattam és valóban szét szedték Egely-t, hogy teljesen fizikán kívüli képleteket használ. De ez nem feltétlen jelenti azt, h rosszak. Ha megnézzük Einstein elmélete is sok új dolgot állít és ha jól tudom Newton mûködõképes elméletét is felülírja.
Nos megnéztem a linkelt videót. Az általad emlegetett "zsinóros cucc" valószínûleg egy ilyesmi berendezés lehet, egy 555-ös IC-bõl elõállított oszcillátor, esetleg egy trafó - kisebb kimenõfeszültségre állítva, és a villanócsõ helyett ledek vannak.
Olyan ez, mint egy rádióadó, ami csak vivõjelet sugároz, és ennek a berendezésnek az antennakimenetére csatlakoztatnánk diódákból és kondenzátorból álló egyenirányító egységet, és a kapott egyenfeszültséget LED-ek meghajtására használnánk fel.
Miért nem terjedt el - ha már Tesla is felfedezte? Azért mert a villamos ellátó-hálózatok - aminek kifejlesztésében Teslának is jelentõs szerepe volt - energiatermelõ eleme, a generátor 3 fázison adja le az alacsony frekvenciás váltóáramot. Ezt utólag konvertálgatni csak energiapocsékolás lenne. Másrészt magasabb - több kHz-nyi - frekvencián nagyobb is lenne a veszteség. Harmadrészt zavart okozna a rádiótechnikai berendezésekben (ezért sem szeretik a rádióamatõrök a PLC - Power Line Communication ~ villamos energiaelosztó-hálózaton való magas frekvenciás jelátvitelt, mert a távvezetékek antennaként viselkednének) Az alacsony frekvenciára kihegyezett berendezésekrõl - leginkább a a váltófeszültségû villamos motorokról - nem is szólva.
"Ez az egy zsinóros cucc tényleg annyira eltitkolt?" Nem néztem meg a videót - csak elöljáróban pár szösszenet.
Egely - na az egy érdekes fazon. Mindenféle marhaságokat állít (tudományos maszlaggal körítve), de bebizonyítani, levezetni nem tudja. Az ELTE-n még 2004-ben próbálták rávenni állításainak igazolására, de csúfos kudarcot vallott - elõadás 13+1 részben: #1 #2 #3 #4 #5 #6 #7 #8 #9 #10 #11 #12 #13 #14
Tesláról: Tesla korának zseniális feltalálója volt, nevéhez köthetõ a rádió, a 3 fázisú villamos energiaátviteli rendszer, a nagyfeszültségû Tesla-tekercs. Mint minden feltalálónak voltak fantazmagóriái, voltak szabadalomként beadott (a szabadalmi védés egy jogi eljárás, nem biztosítja a találmány mûködõképességét) - ámbár nem mûködõ - dolgai, már életében sok legenda lengte körül. De nem kell õt túlmisztifikálni.
"Elvileg, nem hidrogén ég el, hanem a plazma." Nem. Az orosz plazmavágó berendezésben a vizet bontják hidrogénre és oxigénre, majd a hidrogén ég el, ezzel nagy hõmérsékletû plazma keletkezik. Csak ehhez a mókához 3,5 kW teljesítményt vesz fel a villamos hálózatból.
Ennek a jómadárnak meg az az ötlete, hogy ezt autókban alkalmazza - vagyis a vizet hidrogénre és oxigénre bontja, majd a motortérben egyesíti. Csak azt felejti el, hogy a vízbontás több energiát igényel, mint amennyit az elégésekor fel tudunk szabadítani (bazisok akkumulátor kell hozzá, ami plusz súly a kocsiban), másrészt speciális motorblokkra lenne szükség (a hidrogén eléggé magas hõmérsékleten ég el), harmadrészt õ is áltudományos maszlaggal (vízplazma, víz nukleáris energiája), a "meg nem értett feltaláló siralmaival" (ellopták az oroszok a találmányát, el akarják hallgattatni "a Kennedy gyilkosaival kokettáló UFO-zsidók", nem akarja eladni a találmányát külföldre, mert õ hazafias).
Summa-summárum: ne dõlj be minden csodának látszó dolognak - mint Rodolfo a híres bûvész mondaná: "vigyázat, csalok" (De átültethetõ ez "vigyázat, csalók!"-ra is).