Zsenyka, a Magyarországi olimpiát el lehet felejteni, ki az a lázasagyú barom, aki ezt kitalálta..:-))))Majd a NOB pont nekünk ítéli oda, mikor nálunk sokkal jobb helyzetben levő országok fognak versengeni érte, kiépített infrastruktúrával, sportcsarnokokkal, stb...na de hagyjuk, nem ez a téma..:-) Visszatérve, még meghatározó lehet az is, hogy a proci hány bites lesz, ugye jelenleg akarják piacra dobni a 64 bites arcitektúrájú procikat...( Az első proci, mint az köztudott, Intel gyártmányú volt,4 bites(I4004,1971),az első 8 bites 1972-ben(I8008, Intel) az első 16bites már 1976-ban, (TMS9900 Texas Instruments)stb....)ki tudja, 2017-ben már 2048 (vagy több) bitesek lesznek...
Igen, igen... 2017-ben 30GHz... 2012-ben meg Olimpia Magyarországon... Majd meglátjuk mi lesz...
Nos, szerintem a 30Ghz előbb is megvalósítható, de kérdés, hogy marad-e ez a struktúra, vagy tejesen új technológiák fognak arra lenni, pl. a már említett asznikron procik. Bár ennek széleskörű elterjedése szerintem azért később várható...de ki tudja...15 év rengeteg idő az elektronkiában Ami a csíkszélességet illeti, miért ne? Minden további nélkül...Ahhoz képest, hogy az első Penyák még 0,8 mikronnal készültek anno 1993-ban, ha jól tudom...A 80-as évek vége felé ilyen vélemények is napvilágot láttak, hogy márpedig a 100Mhz-et nem lépjük túl... A hőmérséklet dolog nem tudom, hogy jön ide, a chip hőmérsékletét(feltételezve, hogy szilíciumból készül) 130°C alatt kell mindenképp tartani, mert felette nagyon nem egészséges a chipnek...Mellesleg épp ezért fontos a csíkszélesség csökkentése, átállás a rezes procikra, így kevesebb hőt termel, hatékonyabban lehet hűteni.
Az ő elképzelésében a tranzisztorok száma és a számítási kapacitás között egyenes arányossághoz közeli arány volt.
a következtetés ettől még helyes: azért drágább lesz :)
Amd: 10 GHz-es processzorok 2017-ben de 40+ as jelzéssel...
Moore elképzelése a számítási kapacitás növekedését jósolja. Az nem csak a procin múlik. Érdekes módon ez a "törvény" egészen jól alkalmazható a tárolási kapacitások terén is.
Ja és őszintén remélem, hogy akkoriban már nem szinkron órajeles procikat fogunk használni, tehát nem lesz ilyen meghatározó az órajel, ha lesz egyáltalán.
Hát én úgy tudom, hogy a szilícium alapú félvezetők olyan 130-150 C körül megdöglenek, valamint a hőmérséklet növelésével full vezetőkké válnak, így 1000 C körül vezetési szempontból szerintem már egy homogén dolgot kapnánk. Bár lehet azt 30 GHz-n rezgetni, csak számolni nem fog.
;)
at, ezt megis honnan vetted? Az IBM-nel tavaly decemberben sikerult letrehozni az elso 7 qubites gepet, a legnagyobb teljesitmenye az volt, hogy a Shor-algoritmussal primtenyezokre bontotta a 15-ot...
Egy apróság: A cikk szerint 300 mm átmérőjű szeletkből több chipp gyártható. Ez, ha jól tudom, nem igaz, mivel 300 mm átm. kell egy chip elhelyezésére. Na, ha most veszünk pl. kiidulásul egy 1 négyzetméteres sziliciumlapot, szerintetek 200 vagy 300 mm átmérős korongból fér el rá több? A 300 azt jelenti, hogy ugyanannyi alapanyagból kevesebb proci gyártható -> drágább lesz.
Ez a 30GHz duma azt sugallja, hogy 2017-ben is nyomorult x86 alapu rendszereket fogunk hasznalni... :-/ Hat azert en elvarnam, hogy 2017-re egggeszen mas technologiaval dolgozzanak a szgepek, optikai "aram"korok, vagy neuronokra hajazo procik, meg hogy lepjene tul a biten, mint alapegysegen. Hogy a francba lesz itt Cyberpunk, Matrix, megy idegi csatlakozas 2020-ra??? Majd bedugom az agyamba a Celeron 25GHz-t, mi?
Moore torvenye szerint 18 havonta megduplazodik a processzorteljesitmeny. Ezek szerint most 2.2 GHz 4.4 GHz - 18 honap 8.8 GHz - 36 honap 17.6 GHz - 54 honap 35.2 GHz - 72 honap, tehat elvileg 6 ev mulva itt kell lenniuk a 30+ GHz-es prociknak
Informatika és tudomány
