Ez most elég érdekes kérdés lesz:D Nem akkor kéne melegnek lennie a Földön mikor a naphoz közelebb vagyunk? Néztem a föld pályáját és ugye nyáron vagyunk a legmesszebb a naptól.
A Föld dõlésszögét is vedd bele. Az északi félteke akkor "néz" hosszabban nappal a Nap felé, ezért van melegebb. Ez nagyobb mértékben számít adott esetben, mint a pálya alakja miatti távolságkülönbség.
A bal oldali ábra a nyarat mutatja, látható, hogy az északi félteke van ekkor inkább kitéve a napnak
Jönnek a Leonidák és ha mákunk van, akkor még derült is lesz az ég!!! A holdfázis ideális (alig 4-5%-os növekvõ hold, tehát egész éjjel holdfény nélküli!), már csak a felhõket kell elûzni!
A met.hu szerint napos és erõsen felhõs idõszakok váltakoznak, remélem jó hosszú derült periódus esik majd keddrõl szerda éjjelre.
A Leonida raj 17-rõl 18-ra virradó éjjel várható, egy link, ahol lehet kicsit bõvebb infot összeszedni!
Aznap éjjel egy kicsit sûrûbb postokkal fel lehetne pörgetni a topicot!
A holdfázist egy nappal késõbb néztem, még 4-5% sem lesz, csak 1-2%, de ez ilyen kis holdfázisnál nem is számít!
Esetleg érdemes elõtte és utána való napon és hajnalban is észleléssel próbálkozni, a kitörés maximum becslések sok bizonytalanságot is tartalmazhatnak!
Ha kifog valaki egy jó kis maximumot, az egy életre emlékezetes lesz (és ki tudja, milyen anyagfelhõkkel fogunk szembe találkozni kedden/szerdán)...
Köszi, lehet akkor majd kedd este én is kitápászkodom a kis távcsövemmel. :)
ááá, nem kell oda távcsõ!!! legfeljebb egy binokulár, ha a fénylõ nyomot akarod nézegetni, ha lesz közte tûzgömb esetleg vagy fényesebb meteor.
ellenben van olyan, h távcsöves meteorozás, de nem tudok olyan embert a környezetemben, aki effélét mûvelne... :P
azért szabadszemes egy ilyen észlelés, mert a távcsõ látómezeje nagyon kicsi és annak az esélye, h egy meteor éppen a látómezõn húzzon keresztül, igen csekély.
sokkal valószínûbb, h szabadszemmel fogod látni a raj radiánsa irányából szétspriccelni a meteorokat. (Persze a spriccelés csak akkor lenne igaz, ha sûrûn jönnének az egyes meteorok, itt inkább egy pontba lehet majd gondolatban meghosszabbítani a meteorok nyomvonalát)
Kb most vagyunk fél órával a becsült maximum elõtt, aki még ki akar menni most ne habozzon és kinn is maradhat, amíg bírja (nameg nincs náluk köd és felhõzet)
nálunk piros volt az ég, mint amikor hófelhõk jönnek
szeretnék venni egy csillagászati távcsövet, jelenleg 100 ezer körül van rá pénzem, de ennyiért fõleg bolygózáshoz ajánlott newton-okat láttam neten ezekkel nem lehet mélyég objektumokat látni? galaxisokat, ködöket? valami komoly cuccot szeretnék, érdemesebb inkább még gyûjteni hozzá? mit ajánlotok?
100e Ft áron már AutoTrek-es Newton, Dobson vagy Makszutov-Cassegrain távcsöveket vehetsz, persze az alsó régióból, de ha most kezded, akkor ezek is bõven elegendõek lesznek. Ezekkel is lehet fényesebb csillaghalmazokat elkapni.
Én ezek közül választanék, ha az adott feltételek mellett kellene most vennem egy ilyesmit. Ha mondjuk városlakó vagy, inkább az utóbbi, mert sokkal könnyebben szállítható.
azért bolygó megfigyeléshez minimum 150-es tükör, de inkább 200-250-es dukál és a 150 az alja! nem kell annak méregdrága gyári csilivilinek lenni. kell egy jó optika, jó tubus, jó segédtükör és jó okulár - de nem feltétlenül boltból (... ja és állvány)
amúgy "csak úgy" nézegetni persze ezek a kis optikák is jók (egy 20x30-as Turiszt-tal már megvannak a Jupiter lapult alakja, halvány sejtés a felhõsávjairól és a négy Galilei hold, a Szaturnusz szép sárga színe, a gyûrû (de csak széleken elválva a korongtól, ha ugyan látszik), a Vénusz fázisai, de a többi az marad kis "csillagocska"). Én már egy ilyennel is hihetetlenül élveztem a dolgot. De mindig fájt a szívem, h miért nem látom a Nagy Vörös Foltot, a Mars felszíni alakzatokat, korongnak a Szaturnuszt, terminátor-eltéréseket a Vénuszon, stb, stb....
Ez ha jól tudom csak égbolt követõ, és nem GoTo, tehát azt spórolja meg, hogy folyamatosan utána kelljen kézzel állítgatni, kompenzálva a Föld forgását. Az égbolt követést én mindenképpen javaslom, roppant kellemetlen volt például, mikor meg akarom mutatni például a Vénuszt két ismerõsömnek. Na most ez úgy nézett ki, hogy amíg az egyik kiámélkodta magát, addigra állhattam neki újra belõni középre, hogy a másik barátom is láthassa. :)
Él még ez a topik? Az utóbbi idõben nagyon felkeltette az érdeklõdésem a tudomány ezen ága, gondoltam csatlakozom a topik törzslátogatói köréhez ha szabad...
Sziasztok!Csillagász szeretnék lenni!2004-ben érettségiztem!A választott tantárgyam a földrajz volt!Mit kell tennem?Van esélyem rá?Mit kell tanulnom?Remélem tudtok nekem segíteni!Elõre is köszönöm!Még egy kérdés:ha írtok hol tudom majd elolvasni?Noémi
Üdv! Végzett itt e már valaki csillagászatot egyetemen, fõiskolán? Ha igen, és nem zavarná, akkor felvenném vele a kapcsolatot(legfõképp msn), és kérdezgetnék ezt azt. Ha nem végzett, még csak most csinálja, az is megfelel:D
Miért engednek olyan sötét embereket forditani National Geographic mûsorokat, akik a 9 billót 9 milliárdnak fordítják? Konkrétan Szélsõséges világegyetem sorozat sebesség részénél történt ez a szerintem óriási hiba. AZért ilyen alapvetõ dolgot nem kéne félreforditani, milyen hibák lehetnek akkor még amiket nem veszünk észre. :(
Biztos rosszul fordították? A milliárd az usában billion
Persze. A nat. geo fordítója szerint 1 fényév alatt 9 milliárd kilómétert tesz meg a fény. De az nem annyit tesz meg hanem 9 billiót. Ami azért valljuk be nagyon nem mind1.
jó, ezen annyira azért nem kell rugózni, ennél ezerszer nagyobb hibákat is elkövetnek a forditók, akik nem éppen természettudományos területrõl jönnek állandóan félrefordítják a milliárdot és a billiót, mert az angolban pont eltolódik eggyel és a milliárd a billion, a mi billiónk meg az õ trilliójuk ez alapvetõen a short scale/long scale eltérés miatt van.
[részbenOFF] én is mindig rohadt ideges leszek, ha egy fõzõs mûsorban azt mondja a narrátor, hogy "400 fokra állítjuk a sütõt" és nem veszi észre, hogy ez milyen k... magas hõmérséklet lenne. Nem látott még sütõt otthon? Max 250C-ig állítható általában... Át kéne számolni a fahrenheitet celsiusra és akkor kapná a normális 200-210C-ot. [/részbenOFF]
Ha le kéne gyalogolnod azt a távolságot amit eltévesztett a narrátor te se értenél. :)
Vegyenek fel jobbat a hejére, puncsos melót az toljon aki meg is érdemli. De hát ez van ebbe az országba, mindenhol dilettánsok ülnek és megy a bratyizás. Közben meg csodálkozunk hogy itt tartunk.
Egy kis gondolkodtató tény: Vannak a legapróbb elemek a világban: részecskék, stb... Ezek aprók az Univerzumhoz képest. Egy autó egy részecskénél nagyobb, de az Univerzumnál sokkal kisebb. Nos ha nem tudjuk hova tágul a "világegyetem" akkor honnan tudjuk, hogy nincs-e egy sokkal nagyobb világ a miénknél?
Elméletileg a gyorsulva táguló univerzum szétesik majd, ha van nagyobb világ a miénknél, ha nincs. :)
Én azon a véleményen vagyok, hogy nem fog szétesni. Vajon miért is tenné, amikor ezt eddig is megtehette volna. Most azt mondják 13-14 milliárd fényévre van az Univerzum pereme, csak azt tudnám ezt honnan veszik, mikor annál tovább a jelenlegi módszerekkel nem is tudnak látni.
Egyébként jó volt az a film a spektrumon ami ezt szemlélteti, aki még nem látta érdemes megnézni.:)
Azt hiszem hogy a neve Nagy reccs, az elmélet szerint az oka a gyorsulva tágulásnak valami sötét energia, szerintük ez erõsebb annál az erõnél ami az anyagot össze tartaná, a gravitációnál. Ezért sok idõ múlva olyan távol lesznek még az elemi részecskék is egymástól hogy azt mondhatnánk hogy nem lesz semmi, szétesik az általunk ismert univerzum. Na most hogy ez az elmélet mennyire igaz azt nem tudom, de érdekesnek hangzik. Amúgy arról hogy azt mondják hogy 13,7 milliárd fényévre van tõlünk az univerzum pereme az kényelmes válasz az esetben ha tökéletesen középrõl néznéd, és egy tökéletes gömb alakzatot vett volna fel a világegyetem miután 13,7 milliárd évvel ezelõtt megtörtént a Nagy Bumm. :-))
sziasztok bizonyára többet láttátok a vasárnap esti meteor fényét az égen, amit a híradóban is mutattak. Én egy furcsa villanást láttam az egész olyan volt, mint egy nagy villámlás nyáron. Oda is mentem az ablakhoz, de nem foglalkoztam vele többet csak az után, hogy láttam a hírekben mi történt... szerintetek milyen anyagból lehetett a meteor, hogy így felizzott? amúgy most a legújabb hírek szerint egy része el is érte a földet valahogy a szlovák határ közelében
ti kaptatok, májusi és júniusi Meteor újságot? szerintem én nem, csak az áprilisi tihanyi van meg
Májusit igen, Júniusit még nem, de még csak 9. van.
Mitörténik ha a Föld tengelykörüli forgásideje megegyezik a Hold Föld körüli keringési idejével? ( Tekintsük úgy hogy a Föld forgástengelye merõleges a Hold keringési síkjára )
ha így lenne, akkor úgy tûnhetne, mintha egy fix hosszúsági körön észak déli irányba mozogna le-föl, de kelet-nyugat irányú íven sose mozdulna el... majdnem mindíg ugyanott látnánk, illetve a bolygó egyik felén meg sose geoszinkron pályának is nevezik
Miért mozogna ha 'ugyanott' lenne? Tehát, azon kívûl hogy a Nap körül is kerint a Föld-Hold rendszer az én feltevésemben mi a különbség egy mozdulatlan rendszer és a lent említett között?
hát lehet rossz a memóriám, de mintha a zárójeles rész még nem lett volna ott a hozzászólásodnál, amikor válaszoltam... figyelmetlen vagyok ezek szerint valójában a hold keringési pályája nincs egy síkban a földi egyenlítõvel... ha mégis abban lenne akkor nemcsak geoszinkron, hanem geostacionárius is egyben, és akkor tényleg úgy tûnik a föld felszínérõl nézve, mintha "odaragasztották" volna az égre mondjuk még akkor se nevezhetõ a hold föld páros egymáshoz képest tökéletesen mozdulatlannak, ugyanis a hold is forog a tengelye körül és a pályája pedig nem körkörös hanem elliptikus, és mindkét égitest forgástengelyének precessziója is van, illetve a hold keringési pályájának is
Igaz, kicsit késve de megnéztem hogy a neten milyen infókat találok a Holdrol, elég sok tényezõ befolyássolja azt hogy miként látjuk a Holdat.
A precesszióval azért nem számoltam mert 26 000 év a ciklus ideje tudtommal, és a libráció is csak bezavarna.
*Geometriailag külsõ pontból gömböt szemlélve felszínének 0,5(1-R/D -szeresét látjuk, ahol R a gömb sugara, D pedig a középpontjának távolsága a nézõponttól. Ez a Föld–Hold viszonylatban kb. 49,77%.* Érdekesség. :D
Gondolom, hogy Einstein, és a hasonló volumenû tudósok sem azonnal mondták ki a frankót. Sõt azok a "frankók" is csak bizonyos körülmények között igazak. A tudósok tévedhetnek.
Csak kérdezem: ha volt Nagy Reccs, és most a világegyetem tökéletes gömb alakú, akkor hol keressük a középpontot. Sõt a tágulás fizikájából adódóan minél távolabbi egy test, annál gyorsabban halad. De nem így van. A világûrben minden mindentõl "azonos" sebeséggel távolodik. A világegyetemnek nincs matematikai középponja. Akkor meg hol marad a Nagy Reccs?!
Nyilván nem tökéletes gömb alakú, középpontot keresni szerintem nem túl értelmes dolog, képzeld el hogy hogy is találhatnád meg azt a "pontot" egy olyan térben(téridõ) ami görbül, csavarodik, tágulhat...stb. De ha van valaki aki nem fogadja el ezt a négydimenziós téridõt mint koordináta-rendszert, akkor azt mondja meg hogy milyen koordinátákkal azonosítja azt a "középpontot"?
Szerintem viszont nem igaz hogy azonos sebességgel távolodik vagy tágul az anyag illetve a közte levõ tér. Valamilyen mértékben el tudom képzelni itt is a sebesség összeadódását, illetve fénysebességnél nagyobb mértékben is mûködhet ez a folyamat.
Én az azonos ""-be tettem. Persze sejtem, hogy a világegyetem számunkra soha meg nem fejthetõ módon mûködik. Én csak azt próbáltam meg kifejezni, hogy az un Nagy Reccs csak nekünk laikusoknak szól. Sõt állítólag 21 dimenzió van, sõt egyesek szerint végtelen számú. Ez nem a Pista néni szerint lehetséges, hanem egyes tudósok szerint. És ki tudja.
Nagy Reccs már rég túlhaladott, sokkal gyorsabban tágul a világ, mint amennyit a benne lévõ tömeg a gravitációjával össze tudna rántani.
Másik fele, hogy az egyáltalán nem igaz, hogy minden azonos sebességgel távolodik. Vannak kék felé eltolódott színképek is, ami meg kifejezetten közeledést jelent.
"Vannak kék felé eltolódott színképek is, ami meg kifejezetten közeledést jelent." -Ezt azért egészítsük ki azzal, hogy jóval kevesebb (fejbõl nem tudok pontos számot, de 5-15 körüli közeledõ galaxis rémlik), a legismertebb példa az Androméda-köd. Annak viszont a kékeltolódása egyrészt a Tejút tengelykörüli forgásából, másrészt a két galaxisnak a lokális halmazon belüli mozgásából adódik. Mindez azért érdekes, mert amikor elkezdték méregetni az eltolódásokat, az elsõ merítésben volt több közeli galaxissal együtt az Androméda is, és ezért nem tûnt olyan drámaian a tágulásra utalónak az arány a közeledõ/távolotó galaxisok között. Aztán ahogy fejlõdött a technika, úgy sikerült egyre távolabbi galaxisok fényét megmérni, és bizony az jött ki, hogy minél távolabb van valami, annál gyorsabban távolodik. Illetve az Androméda köd kékeltolódása még azért is érdekes, mert egy pillanat alatt megborul rajta az az érv, miszerint "a vöröseltolódást nemis a téridõ tágulása, hanem a csillagközi anyagon esõ szóródás okozza (ahogy a lenyugvó nap is vörösbe fordul)". Más szavakkal a kozmológiai vöröseltolódás nem azonos a szórás okozta vörösödéssel, lásd:Androméda-köd. (ráadásul a két jelenségnek a színképre gyakorolt hatása is egész más)
Azt közlik, h a legtávolabbi galaxisokat is fogják vele tanulmányozni, ami ugye arra utal, h nagyon jó felbontást tudnak vele elérni.
Persze nyilván a legjobb lenne, ha az egészet az ûrbe juttatnánk, csakhogy ahhoz vagy sok rakétát kéne indítani, vagy új pályára-állítási technika (nem rakéta). A Hubble 11tonna, 2,4méter átmérõjû és így vitte fel egy ûrsikló (sztem az egész rakteret elfoglalva).
én azt nem értem miért tükrökkel szórakoznak, mármint az üveg méretének van egy felsõ korlátja és a felosztásos módszernek is a hátránya hogy az üveg súlyos a parabola formát bármilyen könnyû anyagból pl. valami szénszálasból megépíthetnék és bevonhatják fényvisszaverõ anyaggal, vagy fóliával, így könnyû lenne és olcsó
ESO VLT-t így csinálják, gondolom a többit is. Tükör alatt nem üveget értenek, hanem optikailag tükrözõdõ felületet. Érdekesség, h úgy tisztítják ezeket, h lemaratják a tükrözõdõ réteget és újat tesznek rá vákuum tartályban.
Most voltam kint meteor vadászaton 45 perc alatt láttam hetet. Ebbõl 2 szép fényes volt, egy közepes a többihez képest a többi pedig elég kicsi lehetett mert azok épphogy felvillantak. (: A szúnyogok viszont összecsipkedtek sajnos, abból rengeteg van...
Holnapról holnaputánra éjjel kellene kukkolni fõleg a hajnali égboltot (akkor már magasan áll a radiánsa a rajnak). Persze nem árt egy elõrejelzést nézni a becsült maximumra, h mikor várható. Az is igaz, h lehet egy-egy anyagcsomó, amit elkapunk. Ma éjjeltõl azért már rá lehet kattanni az éjszakázásra. Voltam kint hajnal elõtt, fél 2 tájban. Igen szép tiszta idõnk volt. Le is szaladt a hõmérséklet hajnalra 14C-ra.
Azt sem árt tudni, mikor kezd világosodni és mikor van már igazán sötét - ennek is utána kell járni... (Civil-, nautical-, astronomical twilight-re keress rá):
Senki nem volt kinn? Én spec nem voltam, bár erõsen készültem, de hétköznap nem nyerõ... Az ég elég derült volt, egy kicsit azért csak kikukkantottam, de mentem szunyálni...
Kimentem, néhányat láttam aztán mentem aludni. Kár pedig, mert tényleg az idõ is jó volt, meg a körülmények is, dehát a hétköznap éjjel az hétköznap éjjel.
Lidl-ben kapható csillagászati távcsõ, most levitték 11 ezer forintra az árát azzal kb. mit lehet látni? dobozán Szaturnusz gyûrûi vannak, de gondolom csak illusztráció pontos adatokat sajna nem tudok, majd legközelebb leírom, de aki tudja mirõl beszélek az esetleg minõsíteni is tudja