Erre csak azt tudom válaszolni, hogy a Holdról sokkal könnyebben lehetne ûrexpedíciókat indítani (felhasználva a helyi nyersanyagforrásokat, kisebb szökési sebességet, korlátlanul rendelkezésre álló ingyen napenergiát stb.), mint a Föld körüli pályáról.
Ennyi erõvel minek kutatják a világûrt mikor az óceánokat sem ismerik... fáj neked hogy a marsot kutatják, nem egy halott légkör nélküli kõdarabot?
Talán azért mert a marsnak kicsit több köze van/volt az élethez és mert arról még annyit se tudunk mint a holdról.
Üdv.
#13: Nem elsõsorban bombázásrool, rombolásrool van szoo. Irakot meg akarják szállni, és katonai kormányzatot akarnak bevezetni, hasonlóképpen, mint a háború után Japánban. A katonai felügyelet mellett megerõsödhetnek azok a belpolitikai erõk, akiknek egy választással átadhatják a hatalmat.. akit részletesebben érdekelnek az Irakkal kapcsoaltos tervek, azok olvassák el pl. az Origoon.
#14: Igen, valooban segítettek az iraki rendszer felemelésében. Itt az ideje, hogy korrigálják a hibájukat. Tartok tölle, hogy a képmutatás minden hatalomnak velejárója.. Én sem mondom azt, hogy a szaddam elkergetésének szándéke felebaráti szeretetbõl fakad, de evvel együtt is egy általam üdvözölendõnek tartott momentum.
Csak azt felejted el, hogy Amerika haboruval akar ervenyt szerezni az elveinek a XXI-sz.-ban. Nevetseges! Ezt regen pilitikailag targyalasokkal, kellett volna lerendezni, es nem fegyverekkel. Az USA egyertelmuen az erejet akarja fitogtatni. Nem az a tokos gyerek, aki leuti a kisebbet, ha az rosszat csinal, hanem az, aki eroszak nelkul oldja meg a problemat (es ez a nehezebb). Szerintem Amerika haboru nelkul is nyerhetne, csak abban nincsen akkora uzlet, mint lerombolni, es felepiteni 1 orszagot.
Lehet, hogy az arab allamokban sok tomeggyilkos van, de mennyivel lesz jobb azoktol Amerika, ha jol lebombazza az orszagokat? // Haboruzni a bekeert olyan, mint b@szni a szuzessegert!
#9, #10/2: Az lehet, hogy vannak gazember országok, de pillanatnyilag egyikben sem az a hivatalos külpolitikai elképzelés, hogy minden arab öljön meg egy amerikait. Amikor Líbia csinálta a disznooságokat, akkor õtet verték orrba. A fejletlen arab világra rászakadtak a olaj-dollármilliárdok, de mégsem voltak képesek élehtõ életet biztosítani az országban élõknek, csak acsarkodtak egymásra. Ameddig csak bunkóval püfölik egymást, addig ez végülis a belügyük, de amikor az ottani állapotok veszélyeztetik a világgazdaság mûködöképességét, akkor már be kell avatkozni. Avval a jelszooval nem lehet az ilyesmit eltûrni, hogy akkor a többi harminc-negyvenet is meg kell fegyelmezni. Igen, azokkal is foglalkozni kell, de a beavatkozást a legrosszabb, legveszélyesebb állapotoknál kell kezdeni. Amikor pedig valaki a kicsi szaddamok védelmében ír, akkor azért jusson eszébe, hogy azok az emberek tömeggyilkosok, és uralmuk hatása épp ugyanúgy generációk sorsának meghatározooja, mint ahogyan a mi életünkre is hatással van a fél évszázada élt hitler és sztálin idiootizmusa. Az efféle rezsimek tágítják az adott ország és a világ fejlett része között tátongoo szakadékot, és évszázados hátrányt okoznak.
#9; #10/3: Igen, az olaj miatt is oda kell menni. A világgazdaság mûködöképességét biztosítani kell. Ez épp ugyanolyan alapvetõ érdeke az USA-nak, mit neked, vagy nekem. Gondolom, te sem kívánod kecskepásztorkodással tölteni a napjaidat. Nem vitatkozom sem a B-2 legyártott és szolgálatba állított darabszámával kapcsolatban, sem az árával kapcsolatban, annyit viszont hozzáfûzök, hogy a kutatás-fejlesztés eredményeit másutt is fel lehet használni. Azt sem tudom, hogy pontosan mennyi a Nasa évi költségvetése, de azt viszont tudom, hogy azért kell 15-27 milliárdot - vagy bármennyit - katonai kutatásra költeni, hogy még húsz év múlva is jusson a Nasanak pénz.
További kellemest.
Üdv.
A B-2-bõl kb. huszonöt darab van. Az ár kb. hatszázmillio dollár a fejlesztési költség arányos része nélkül, másfélmilliárd a fejlesztési költség arányos részével. Többször leírtam már, de most újra megteszem: ezek a fegyverek azért nagyon drágák, mert még a hidegháboú alatt kezdték a fejlesztésüket, több százas illetve az F-22 esetében több ezres legyártott példányszámmal kalkulálva. A kétpoolusú világrend megszûnését követöen a kezdeti stádiumban lévõ programokat leállították - pl. a haditengerészet A-12 jelzésû csupaszárny lopakodoo bombázooja - az elõrehaladott stádiumban lévõket pedig jelentõs módosításokkal és darabszám-csökkentéssel folytatták.
Csak azon filóztam, hogy egy B2-es vombázó valami 2 milliárd dollár. Ebbõl az USA-nak van asszem 48 darab. NO COMMENT
Üdv.
Erõbebocsátom, nem vagyok háború-párti. Ellenben az iraki rendszer megdöntése olyan nemes cél amire érdemes áldozni. Ott az idioota vezetés miatt naprool napra emberek halnak meg. Ennek véget kell vetni. További kellemest.
Informatika és tudomány
