Ja, elég jól elbeszélünk egymás mellett. Én ugyanis a fizikai architektúra fejlettségérõl/fejlõdésérõl beszélek, aminél elég jó mérõszám az azonos órajelen mért teljesítmény. Rendszerteljesítmény mérésénél igencsak belejátszanak a dologba egyébb tényezõk, de ezek a processzor-architektúra fejlettségérõl alig-alig mondanak valamit. Holnap bõvebben, ha érdekel valakit.
A 286-ban is jól megvolt a multitasking, a 16/32 bit pedig semmit sem jelent a pipeline felépítésének szempontjából. A 386 tulajdonképpen egy gyors 286, továbbfejlesztett multitaskinggal, és 32 bites lehetõségekkel. Ezzel szemben a 386->486 átállásnál (az integer oldalon) az architektura teljes cseréje valósult meg. Elhiszem, hogy egy programozó a 286->386 átállástól van elájulva, da a magamfajta 'vasas' ember a másik ugrást többre tartja, és az architektura lehetõségeiben is többet jelentett. Miért nem olvasol pontosabban? Ott van, hogy: 'a megfelelõ területen'. És ez így is van. Az azonos órajelen mért sebesség és az architektúra kapcsolatával attól tartok, Te vagy gondban: nem tudod hova tenni a megfelelõ mérõszámokat, és nem vagy tisztában a jelentésükkel, legalábbis amit írtál, abból csak erre tudok következtetni.
X2: nem nyert. A 286->386 gyakorlatilag semmit sem változtatott, csak a multitasking-lehetõségeket fejlesztették tovább, és az órajel skálázódott. A 486 viszont a 386-al ellentétben már valódi skalárprocesszor volt, legalábbis az integer része. A megfelelõ területen nagyjából 3-4X-es teljesítményt nyújtott azonos órajelen. A P1 volt az elsõ szuperskalár proci, de itt az azonos órajelen mért sebességnövekedés inkább a szélesebb rendszerbuszból adódott, nem a mag architekturális fejlesztéseibõl. Max. 1.5, 2X-es szorzó volt, több nem.
Informatika és tudomány
