Haverok felhoztak a témát, hogy mi van akkor, ha egy olyan gömbbe belevilágítunk (valahogyan beleengedünk egy fénysugarat) amely belülrõl tükör! Mi van akkor? Szerintük, a fény össze vissza verõdik a végtelenségig---> a gömb belsejében világos lesz mindig! Szerintem ez lehetetlen... pontosan nem tudom megmagyarázni, hogy miért de azt mondom, hogy lehetetlen. Mindenféle indokokat kerestem. pl. hogy a fény hullámternészetû és a találkozó fénysugarak kioltják egymást. vagy hogy a fénysugarak hullámhossza egy idõ után változi, nyúlik és microhullámú sugárzásba megy át--->mint az õsrobbanásból visszamaradó, a mi napig mérhetõ kozmikus, mikrohullámú háttérsugárzás. vagy, hogy ha a fénysugárzásnak nincs utánpótlása, akkor eltûnik! ---> De hova??? Mi a magarázat??? Várom a véleményeket!!!
nincs tökéletes tükör (anyagi természetû, gravitációs igen, de abba ne menjünk bele), így mindenképpen elvész és hõenergiává alakul egy része minden visszaverõdéskor... elfogy belõle... mint ahogy a zárt áramkörbe bevezetett áram se kering örökké...
Az, hogy hõenergia lesz belõle meggyõzõ magyarázat...! Ha lenne tökéletes tükör akkor pontosan mi lenne a fénnyel mi lenne a fénnyel? Mesélhetnél arról a gravitációs tükörrõl!!!
csináltassatok olyan gömböt aminek az anyaga az az üveg aminek az egyik oldala tükör másikon meg át lehet látni..igy bele tudtok világítani
Nem hiszem, hogy fekete lyukra gondolt.A tükör szó sejtet valamiféle fényvisszaverõdést.Ellenben a fekete lyuknak pont az a lényege, hogy maradéktalanuk elnyeli azt. (szerintem a "sima" hétköznapi tükörre gondolt)
Azért nem lehet, mert minden test elnyeli a fény egy bizonyos részét. Van egy direkt erre kitalált mérték, ami megmutatja, hogy az adott test a fény hány százalékát veri vissza.
Erre bizonyíték, az hogy világíts a falra, majd egy tükörbe, de úgí, hogy a tükor a falra vetítse a fényt, nézd meg, hogy mennyire halványabb lesz a fény.
Ha sikerülne is, nem látszana a gömb belse világosnak, mert ugye a látáshoz a szembe kellene jutni a fénysugaraknak, amik ottan rögtön el is nyelõdnének, márha kijutottak volna a gömbbõl, ami eleve nem lehetséges, na jó ennyit mára a tagmondatokból :)
Azért létezik kioltás.
Koherens fénysugarak esetén, amely azonos frekvenciát feltételez, létrejöhet interferencia. Mesterségesen elõidézhetõ kioltás: legalább két fényforrás használatával amelyek tökéletesen azonos frekvenciájúak illetve ugyanazon fényforrás megosztásával.
Ez igy nem igaz, van ami csak megtöri a fényt,van ami szétszorja, van olyan ami elnyeli,és van ami nagyitja(pl:nagyito), akkor az sem mindegy milyen fényröl beszélünk, természetes vagy mesterséges,de hogy a fény erössége milyen az is számit,mert egy 60-as izzo nem ad annyi fényt mint a 100-as. De hogy a fö kérdésre is válaszoljak,azért nem fog müködni a dolog, mert a tökörnek van egy olyan tulajdonsága hogy nem lehet átlátni rajta, magyarul a fény sem megy rajta keresztül, igy nemhogy nem fog világitani kifele de még belevilágitani se lehet...
A fény elektromágneses hullám. Mint ilyen, van frekvenciája, hullámhossza és terjedési sebessége. Ha a fény új közegbe lép, a frekvenciája változatlan marad, de terjedési sebessége és hullámhossza megváltozik. A fény színét a fény frekvenciája határozza meg. Legközelebb ne intuiciókból indulj ki K. András :)
kössz ... amúgy a fény mint energia kvantum (ez a foton) létezik anyagként és hullámként is. Ezért lehetséges a kioltás. És mivel anyag IS ezért hat rá a gravitáció. Van fénnyomás is ! Szóval a fénytan elég homályos dolog köze van a kvantumfizikához is meg az optikához is...
a fény nem hullám. és nem anyag. something in between... van tömege, mert van fénynyomás, de nincs, mert nem mehetne fénysebességgel az tömeg-energia ekvivalencia miatt. amúgy a gravitációs tükör az közel jár egy fekete lyukhoz, csak az egy (elméletben létezõ) ún. "fehér lyuk", ami minden fényt visszaver... ne menjünk bele :)
féligáteresztõ tükrök vannak (mindenki láthatott már), de ha bent 'csak' pattognak a fotonok (verõdik ide-oda a fény) akkor nem lenne ami világítson, mert nincs felület ami elnyelne bármilyen fényt - hogy látszódjon. ahogyan az abszolut fehér anyag az, ami minden fényt visszaver és tökéletes tükör, így az abszolut fekete (mindent elnyelõ) anyag is csak igen nagy léptékben (csillagászati) elképzelhetõ a tudomány mai állása szerint... feketelyukat meg lehet találni, mert onnan nem jön vissza semmi... de egy tükröt csak akkor vehetsz észre, ha hozzáérsz, addig nem tudod, hogy amit a másik oldalán látsz az valóság-e vagy sem... egyébként nemkellene egymást lámázni...
Jelenleg elfogadott álláspont szerint a fény elektromágneses hullám. Nem akarok szemtelen lenni, de Én meg kijelentem hogy a világegyetem végtelen, mert így gondolom vagy olvastam valahol: nem felételezésekbõl, elhallott/meghallott hírekbõl kellene kiindulni.
Egyébként meg Bakka jobb ha tudod hogy világító gömbök márpedig vannak: nálam kettõ is található a fürdõszobában.
Stephen Hawking szerint (aki a ma élõ egyik legnagyobb matematikus-fizikus) nem hullám. illetve nem csak, hanem részecske is... olvasgasd el a Universe in a Nutshell-t, meg a Brief history of Time-t, és ott leír hirtelen 3 különbözõ elméletrendszert, és mindegyiket 'bebizonyítja' :) minden tulajdonságával rendelkezik , és adott módon használható amire kell...
Szerintem a fény nem hullám. A fény anyag, amelynek nincs tömege, viszont a fotonoknak lehet különbözõ nagyságú energiája, ezért tûnik úgy, mintha hullámként is viselkedne.
Én sem vagyok fizikus, de elég sokat olvastam erröl a témárol hogy bizton tudjam állitani amit...Mellelseg amit leirtál abban is van hiba, ugyanis a fény még véletlen sem olyan mint a hang!!!Ugyanis ha igy lenne, akkor a csillagászok nem lencsébe fognák be a fényt, hanem radarral...
majd ha meghatározzátok, hogy mi az az 'anyag', és mi az a 'hullám' akkor lehet gondolkodni azon, hogy mi micsoda... egyelõre állíthatjuk azt is, hogy minden ami van, csak 9-10 dimenziós szuperszálak, és az azokon végigfutó rezgések eredménye... ez az, amit anyagnak-hullámnak, energiának tapasztalunk... vannak egyenletek amik ezt hozzák ki, és ezt is elfogadják "valóság"nak...
"Ez akkora baromság már bocsi, hát a fénynek köze nincsen frekvenciához(ergo soha nem fogják kioltani egymást), inkább photonokrol kéne beszélni.."
Könyvbõl írtad hogy semmi köze a frekvenciához a fénynek? Húúú ezt nagyon beszoptam... :)
Láttál már csillagászati távcsövet?Érdmes volna megnézni egyett, hogy vajon miért van benne lencse?Talán csak miért ne?Nem barátom azért mert az gyüjti be a fényt...
Megfutamodtál teljesen, ebben az irásodban egy darab érv nem volt :DDD De az enyémet azért fikázod, talán ha irnál érveket is,és nem csak terelgetnél mint a pásztorok a libát, akkor lehet tanulnál is valamit...
Szerintem azért nem volt szar példa, mert valoban az gyüjti be a fényt a egy csillagászati távcsö számára...Most hogy ne azt hiszed hogy ez nem igy van, attol az még ugy van....
Pályázhatnál a "Laughable Technologies" honlap tartalomjegyzékének elsõ bejegyzésére Bakka :)
Amúgy nagyon királyos oldal, van egy csomó érdekes hír.
Szoval ket kerdes van :
1. A sugar folyamatos vagy csak egy rovid impulzus jellegu? 2. A gombe hogy lojuk be a sugarat a kozepponton megy at vagy vmilyen hur menten?
Ha impulzus jellegu akkor mindenkepen egy ido utan eltunik mivel 100% tukor nincs valamennyi minden visszaverodesnel eltunik belole... Ha kozeppontosan lojuk be akkor bejon kimegy zt annyi..