Laci, szerintem nem teljesen alaptalan a félelem az emberek ellen forduló gépekrôl. 30 éven belül életre kel az elsô , az emberével azonos (-sôt magasabb) fokon álló MI. Az intelligencia pedig nem minden esetben jóságos. Egy mesterséges, ráadásul az emberétôl igen távol álló szellemi és fizikai felépítés? lény (?) érdekeit, céljait pedig igazán nehéz kitalálni vagy megjósolni. Ráadásul egy ilyen gép, ha hozzáfér a világhálóhoz (ami 30 év múlva még a wc-csészékkel is kapcsolatban lesz) akkor gyakorlatilag mindenhatóvá válik. Elég ha csak "megsértôdik" a kicsike, az emberiségnek annyi.
Sõt, gyakorlólövészetet végzõ szövetséges egységeket is megszórtak. A gyerekek nem tették be a piknikkorásba a barát/ellenség azonosító kütyüt, csak a torkolattüzeket villogtatták.. A násznép szerencsétlen dolog, de ha belegondolunk abba, hogy szürkületben egy csomoo torkolattüzet látott a gépszemélyzet ott, ahol nem lett volna szabad torkolattûznek lennie, és ehhez hozzávesszük azt, hogy egy esetleges lelövést és katapultálást követõ fogságbaesés esetén hosszú és kínos halál vár arrafele a hadifoglyokra, akkor már érthetõ, hogy miért lõtték szét a lakodalmas sokadalmat arról az AC-130-asról. Az pedig már külön pech, hogy épp arra járt egy B-52 is, pont egy kiadoos szõnyegbombázáshoz elegendõ rakománnyal. A precizioos fegyverekkel kapcsolatban azért elismerésre méltoo, hogy egyetlen pontcél megsemmisítéséhez ma már nem kell egy teljes városrészt porig rombolni, két bomba legrosszabb esetben is elegendõ. A legprecízebb bombafajta a TV vezérlésû bomba, ennél a fegyveroperátor látja a fegyver orrába épített kamera képét, és lehetõsége van beavatkozni a röppályába. A sajtoo általában a téves fegyverhasználat okozta áldozatokrool számol be, de természetesen olyan esetek is elõfordultak, amikor a fenn emlegetett TV vezérlésû eszköz operátora a nagyszámú civil áldozat elkerülése érdekében letérítette pályájárool a cél felé haladó lövedéket.
Egy harctéren a robotnak azonosítania kell a célpontot, meghatározni a helyzetét, kidolgoznia a legjobb stratégiát, védenie magát - egyszóval nagyon is fejlett MI kell neki. (Legalábbis fejlettebb mint a jelenlegi "preciziós" fegyver-rendszereknek, amikkel Afganisztánban a teheneket, kórházakat, násznépet sikerült hõsiesen elintézni)
Az EMI sugárzás és a szubszónikus hanghatás kiváltható speciális bombák révén is, és ott valóban nem kell áldozatokkal számolni - legalábbis nem direkt módon. Az oroszoknak állítólag van ilyen szónikus fegyverük.
Wolffang: Nem kell félned a lázadó robotoktól és számítógépektõl, azok nem emberek hogy csak úgy ártsanak másnak...
Emb3rke: A környezetünket nekünk kell megvédenünk, a robotok nemigen jelentenek megoldást.
Szerintem az MI nem olyan nagy probléma. Ehhez ugyanis nem kell MI (az emberi beszéd megértése és még egy csomó dolog), ennek a rendszernek nem kell érteni a pelenkázáshoz vagy a kávéfõzéshez:), csak a harchoz, ide elég egy ún. szakértõi rendszer, abból pedig jópár van már.
Az amik rohadtul szarnak mások életére.
Amúgy meg lehet hogy nagyon utópisztikus vagyok, de ezek a harci szimulátorok meg FPS-ek, amik elõtt ülünk, nem azt vetítik-e elõre, hogy emberek irányítanák (netán egy gépet több ember) a harctéren a gépeket távirányítással egy bunkerbõl? Az EMP (ElectroMagnetic imPulse) frankó eszköz, csak épp az összes amerikai harci jármû árnyékolva van már egy ideje, mivel az oroszok kifejlesztettek pár ilyen fegyvert. A szubszónikus fegyver igazán kiváló ötlet, csak épp nem lehet irányítani (mert a hang az ugye terjed mindenfelé), emiatt pl. a kezelõt is nehéz megvédeni, ezt épp megoldaná a robotosdi egy olyan extrém helyzetben, hogy mérföldekre csak ellenség:) (ülünk a bunkerban az atomháború után, odafenn meg kedvenc robotjaink harcolnak a gonosz orosz és kínai mutánsokkal, hollywood figyelj) csak jelenleg repülõgépmotornyi berendezésekkel lehet elõállítani megfelelõ erõsségû infrahangot.
Milyen szép gondolat! Az emberek csak ülnek bent az irodában, a gépek pedig háborúznak helyettük. Mi lenne, ha inkább az emberek ülnének bent az irodában, a háború meg csak virtuális lenne.:) Egy csomó pénzt meg lehetne spórolni. Ja, és kevesebben is halnának meg. Azután aki nyer szépen bevonulna a másik területére. A másik pedig hagyná.:)
Kétségtelen hogy a gép jobban helyt tud állni bizonyos helyzetekben. Ám egyenlõre csak érdekesség, a kiforott MI-re, ami képes lesz valóságban is, váratlan események közepette is irányítani a Stryker-t még jó harminc évig várni kell. A jelenlegi - ha jól veszem ki a cikkbõl - távirányításos rendszer pedig könnyen felsülhet apró mûszaki hibák vagy árnyékolt területek révén. Nincs annál bosszantóbb, mint amikor - fõleg a szintén távirányítású ûrszondák és mûholdak esetében - a méregdrága technika csütörtököt mond valamilyen apró áramkör vagy chip hibája miatt. A cikkben említett "humánusság" - nem vesznek el a katonák - szintén csak szép szólam: a Stryker áldozatait ez nem fogja megvígasztalni... éppen ezért én inkább az EMI (elektromágneses impulzus) és a szubszónikus (rendkívül mély hanghullámokat kibocsájtó) fegyver-rendszereket fejlesztgetném, hisz a Stryker még túl korai hogy RoboCop vagy MechWarrior legyen.
Informatika és tudomány
