Bevallom nem ugrik be hol olvastam, de egy hiperszónikus repülõgépnél is kb. 40km-ig használhatóak az aerodinamikai vezérsíkok, de már ott is komoly gondokkal kell szembenézni.
A fõ probléma a hatásfok mellet az, hogy ekkora sebességnél az aerodinamikai kormányzás káros örvényeket generálnak, amelyek szélsõséges esetben akár a gép végzetét is okozhatják. Ezért hiperszónikus sebességnél inkább a hajtómûsugár-vektor kitérítését vagy semleges gázzal mûködõ gázdinamikai kormányokat ajánlanak.
Nem egészen, a törzs középsõ-oldalsó része a rakadótér ajtajának hõvédelmét nem szilikátcsempék, hanem egyfajta 'hõálló fóila' látja el, bár gondolom ez is szigetelõként mûködik.
'Kisülés': Szvsz ez hasonló lehet, mint az a 'fénykép' amit állitólag az Izraeli ûrhajós készített a küldetés alatt, és repedéseket lehetett rajta látni. Csak az nem derült ki, hogy fényképezte le a szárnyat, amikor azt egyik ablakból sem lehet látni...
Légörvények: 60km az biztony az ionoszféra. Vannak légörvények, de a ritka légkkör miatt nem igazán komoly a hatásuk. Az pedig kizárt, hogy egy ilyen miatt kibillent volna az ûrsikló a stabil ereszkedésébõl...
Egyébként szerintem 60km-es magasságban még igencsak a gázdinamika kormányzást használ - ezt egészen addig használják, amíg 1 Mach alá nem lassul az ûrsikló...
Egy amat?r csillagász a robbanás el?tt hét perccel készült fotóján egy fényes lila elektromos kisülés csap az ?rsiklóba. (index.hu) valszín szenzációhajhászás, de mi van ha igaz?
:o))
szelek vannak ugyan, de legorvenyek nem valoszinu... egyebkent mennyi mesterlovesz meg fegyveres alakulat is volt ott?? nem tudom, de egy jol megfizetett mesterlovesz par szaz meterrol, ha az inditas utan leszedegetett egypar hoszigetelo csempet a gep aljarol, akkor is elvileg a visszatereskor eg el a gep.... (en legalabbis igy csinalnam >:-ÐÐ) namegaztan az ionoszferaban fellepo elektromos kisules se elhanyagolhato, habar az inkabb a gep felso, vezeto anyagbol epult reszeit kezdte volna ki, es nem a szigetelo keramiacsempeket... mindenestre erdekes, hogy pont izraeli urhajos egett el a Columbian... politikailag ez jol jott mind izraelnek, mind pedig a bush kormanynak...
Cifu: Az "O" gyûrü esetén pontosan ez volt. Az egyik oldal azt mondta, hogy a korábbi fellövések után rendellenességek tapasztalhatóak, a másik pedig azt, hogy ez nem komoly és nem okozhat gondot. Nem a startot kellett volna halogatni, a gépet nem is lett volna szabad feltenni az indító állványra.
Olvastam a hírt, errõl a kisülésrõl elég érdekes, bár én inkább a "tereljük el a közvélemény figyelmét a fontos kérdésektõl" kategóriába sorolnám. A teletext által közölt cikk az mondta tegnap, hogy a gép erõs légörvénybe került, ami megbillentette. Most én lehet, hogy hülye vagyok, de szerintem 60 kilóméter magasan nincsenek erõs légörvények. Nekem úgy rémlik hogy az még az ionoszféra és nem a sztratoszféra.
Ezek szerint a holdra szállást és a holdról szállást még gyakorolni kell. ûdv.
Ahogy elnézem, a hírt leszedték a fõoldalról - sõt nem is találom az Archívban sem :)
Akit érdekel a téma az szerintem nézzem el a STS 107 @ Index.hu fórumba.
A Challenger "O"-gyûrûinél kicsit más volt a helyzet. Ott sorozatosan halasztották el a fellövést mindenféle okok miatt, mire végül már egyes újságokban kabarénak nevezték azt, amit a NASA csinál. Az indítás elötti, az elõírtnál alacsonyabb hõfok melleti indítást a NASA eröltette, mivel az õ nayakukra meg ráült már a Reagen-kormányzat is (Reagen egy újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy a Challenger mindenképpen indulni fog), és bár a Thiokol cégnél aggódtak, de végül azt mondta a fökökség, hogy vegyék le a mérnöki sapkát és vegyék fel a menedzsersapkát.
Az indexen tetszik, az egyik cikk ezen mondata: "Ron Dittermore jelezte: a felvételen található anyagdarab a külsõ tartály szigetelésére használt hab leszakadt része. Mint mondotta, ez a jelenséget a legutóbbi három fellövésbõl két alkalommal észlelték, de mivel nem okozott jelentõs kárt, biztonsági szempontból jelentéktelennek ítélték..."
Tetszik el a gondolkodásmód. Ha teljes NASA-nak ilyen a mentalitása, akkor csoda, hogy csak ennyien haltak meg. Végülis annak idején az "O" gyûrük hibájánál is azt gondolták, hogy nem lesz gond, aztán kiderült, hogy tévedtek.
Columbia Csak azt nem értem hogy miért kell anyira sietni a visszatéréssel ? Nem lenne bizonságosabb a légkörbe érve,jól lefékezeni a siklót Energia közléssel bizonságosabb sebességre gyorsitva betörni a légkörbe? És lassabban megközeliteni a leszállópályát? 1,Nem hvülne föl annyira az ürhajó? 2,Kozmikus sérülések kockázat mentesek lennének ? 3,Tényleg ugy gondoljátok hogy a fizikai törvényszerûségek minden esetben jól alkalmazhatók?
Hydro-man: A centrifugális erõ egészen más és semmi köze a pályán maradáshoz.
Itt arról van szó, hogy a föld körül keringõ tárgy ugyanúgy zuhan, mint bármi más, ami levegõben van, csupán annyi a külömbség, hogy amig x méter zuhan, a sebességének és föld görbületének következtében x méterrel magasabbra kerül a felszíntõl. Ez az elsõdleges szökési sebesség.
Hydro-Man: Magyarul mindenképpen hevülni fog a cucc, függetlenül attól, hogy milyen a szög.
Cifu: Még a végén tényleg igazam lesz, és csak kiderül, hogy jó esetben is csak egy két nagyon speciális pont van, amikor bámit is lehetne tenni? Egyébként szinesen fogadnék veled, hogy ûrsiklón amerikai 2004 elõtt nem fog elindulni. Másrészrõl az is ki fog derülni, hogy az ûrsikló konstrukicójával semmi gond nincs, minden, csak véletlen balesetek szerencsétlen öszjátéka, ezért tesznek pár biztosnági elõírást, amitõl még drágább lesz fenn tartani az ûrsiklókat, de akkor se lesz rá mód, hogy kivédjék a hasonló esteket.
Newtoni fizika és súrlódási hõhatás. Ahoz, hogy legyõzd a föld gravitációját, olyan gyorsan kell menned, hogy ezt pontosan ellensúlyozd, ez 200km-es magasságban cirka 27.000km/h. Amit te nem veszel figyelembe, az a légkörbe veló belépéskor a surlódásból fakadó hõhatás.... Ha te még magas röppályán erõsebben fékezel, akkor meredekebb pályán kezdesz sülyedni, vagyis sokkal intenzíveb lesz a hõhatás (volt már szó a korai ûrhajókról (Mercury, Gemini, Apollo, Vosztok/Voszhod, Szojuz), nos ezek meredekebb pályán lépnek be a légkörbe, és a belépõ felületük 2000-3000 celsius fokra is felhevûl. Az ûrsiklónál a laposabb belépés miatt ez 'csupán' 1500-1700 Celsiusra.
Na ide figyelj! Én nem vagyok ürfizikus vagy mi, de! Az az irdatlan nagy sebesség azért van mert azzal tunak a Földtõl távol maradni (centrifugális erõ) és amikor vissza akarnak jönni akkor elkezdenek ebböl a sebességbõl vesztni! Csak azt nem értem, hogy a légkör eléréséíg miért nem lehet fékezni valami fékezõ rakétával és onnntól már van felhajtó erõ és levitorlázna. Ja! megjegyzéseid helyett inkább fejsd ki gondolataidat, hátha valait rosszúl látok! Köszi!
Most néztem utána, hogy hivatalosan nincs "point of no return" visszatérésnél, vagyis ha egyszer az orbitális pályáról már befejezték a fékezést az OMS-el, akkor a rendelkezésre álló üzemanyag nem elég arra, hogy stabil LEO pályára álljanak vissza.
A 120-150km-es adat (ereteileg: 80-100 miles) nem a NASA oldaláról származik.
Ahol a fékezés után még az OMS-sel vissza tudnak evickélni a LEO (alacsony orbitális) pályára, az elég magasan, pontos adatott nem tudok mondani, mert sokmindentõl függ (rendelkezésre álló üzemanyag, tömeg, stb.), de nagyságrendileg 120-150 km között lehet.
Mi a legkisebb magasság, ahol még megszakíthatják a visszatérést?
Új fejlemények, a NASA szerint nem valószinû a fellövés közbeni levált darab általi sérülés konoly lehetett, mivel az a felvételek szerint a szárny belépõélét találta el, ám az eddigi adatok alapján a végzetes hõemelkedést valahol a szárny belsõ-középsõ részén keletkezett.
Itt egy jó minõségû kép, amelyen tisztán látszik, hogy a levált darab a szárny belépõélével találkozik:
Jelenleg a bal oldali futómûaknára öszpontosítanak, mivel a hõemelkedés egyik jeleként a bal oldali keréknyomás nõni kezdett, majd ezen adatfolyam megszünt.
Természetesen hangsúlyoznám, hogy továbbra is csak találgatásról van szó!
Inquisitor: Elsõsorban netes forrásaim vannak, mindjárt beszúrok pár linket, de a lenti összesítést én hoztam össze (összeszámoltam a családból induló tipusokat, és hogy ezekbõl mennyi szenvedett balesetett, és milyen altipusok). Egyébként sajnos Mo-n csak az Aero magazin foglalkozik az ûrkutatással :(
Encyclopedia Astronautica - Kötelezõ! Bár nem naprakész, de nagyon alapos, szerepel benne minden tervezett és elkészült jármû. Space.com - Naprakész hírek, de dûhítõen rosszul van a webfelülete megcsinálva. Ûrvilág.hu - Talán a legmegbízhatóbb és leg szakszerûbb Magyar ûrhírportál.
Akkor meg mirõl beszélünk? Adott egy igen instabil, labilis világpolitikai helyzet, egy húsz éve készült, azóta toldozgatott, foltozgatott ûrrepülõgép, ami most robbant fel másodjára, összesen 14 emberrel a fedélzetén. Szerintem az emberes ûrkutatásnak egyelõre búcsut inthetünk, bár lett volna lehetõség elõbbre lépni, de ez egyetlen politikai körnek sem állt érdekében. Én így látom, lehet, hogy hülye vagyok, és nem értek hozzá, de ez van.
Nos az amerikai ûrkutatást ugye az amerikai politikusok felügyelik a legfelsõ szinten (õk adják a pénzt, mondhatni). És ne higyjük, hogy ott értelmesebbek, mint nálunk...
George 'IQ Bajnok' Bush-t meg persze az Olaj- és Fegyverlobby pénzeli, úgyhogy nincs Kyotói-egyezmény, de van Alaszkai-olajmezõ megnyitás és újabb milliárdok a katonai projectecre. Meg persze egy kis pénzmegvonás a NASA-tól......
Cifu: Akkor eze után légyszives annak mond, hogy nincs rakétamérnöki diplomája, a ki megvonta a pénzt a költségvetési szavazáson a programról, mert azzal az indokkal, hogy a STS biztonságos.
Bizony, a Venture Star esetén nincs szó gyorsítórakétáról, és laposabb szögben lép be a légkörbe, ami miatt kisebb lett volna a fellépõ hõhatás.
Az Ariane-42P/42L annyit tesz, hogy csak két segédrakétája van (P: szilárd segédrakéta, L: folyékony segédrakéta), a segédrakéta nélküli változat az Ariane-4 (minden egyéb jelölés nélkül), de ebbõl csak 9 indítás volt (mindegyik sikeres).
Amúgy az egész R7 rakétacsaládod nézzük, akkor valóban a Deltához viszonyítható a ráta, de a Szojuz alcsalád (11Axxx)-ból többet, mint a Deltából és az Atlasból eggyüt :)
Egyébként tévedtem, mert a Szojuz is 'csak' ~36:1 aránnyal rendelkezik
Cifu: Igazad van, csak feltételezés, mint ahogy minden más az, és szerintem az is feltételezésen fog alapulni, amit a vizsgálat majd magállapít. Akkor csak még egy kérédés:
Ha függetlenítjük magunkat a jelen esettõl egy picit, akkor kérdezem, hogy a X33 vagy Ventura Star nem nyújtana-e nagyabb biztonságot, ugyanis ezen nem lennének sem segéghajtómûvek, illetve a törzs jobb adottságai miatt akkora hõ sem alakul ki a légkörbe való belépésnél?
Nem lehet mindenre felkészülni, és bizonyos kockázattal mindenképpen számolni kell. Ilyen a visszatérésnél a felsõ szakasz. A Szojuz sem rendelkezik semmiféle védelemmel, ha 60km magasságban pl. leválna a hõvédõ pajzsa.
Ilyen kockázat pl. az, hogy nincs védelem arra, hogy az ISS-nél egy szekció esetleges pillanatok alatti dehermetizációnál a többi szekciót megóvják. Ehez önmûködõ, gyorsan záródo zsilipajtók kellenének az összes szekció között. Ez egyszerûen nem megvalósítható az adott pénzügyi és technikai feltételek között...
Rendben, így is fel lehet fogni. Szerintem meg akkor a te véleményed hibás, mivel nem hiszem, hogy a fórumban bárki is rendelkezik elsõkézbõl származó információkkal. Vagyis itt senkinek sincs megcáfolhatattlan bizonyítéka a katasztrófával kapcsolatban.
Ez alapján pedig minden, ami itt elhangzik, az FELTÉTELEZÉS!!!
Cifu: Véleménye pedig mindenkinek lehet, ez nem dolgozat, hanem fórum, ahol érvek és ellenérvek ütköznek egymással. Legalábbis én így tudom.
Cifu: Nem kell mindenhez diploma, én pedig valóban nem értek hozzá, negy vagyok rakéta mérnök, ebben igazad van. Azonban egyetlen apró kérdésre válaszoljál nekem:
A Challenger katasztrófa kivizsgálása után szerinted mennyire készültek fel a jelen helyzetre, merthogy elvileg ezért állt le teljesen két évre az emberes ûrkutatás, ebben szerintem egyet érthetünk?
Aha. És mond, mikor is szereztél rakétamérnöki diplomát? Ha ugyanis van ilyen végzetséged, de akár csak egy bármilyen mérnöki végzettséged, akkor nem állítanál ekkora baromságot! Mert ez esetben azt írtad volna, hogy Valószinüleg emiatt történt, de nem azt, hogy "naivitás és hazugság"...
Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették.
?!?!?! Tesssék!?!?!? Kapj már az agyadhoz ember!!!
Keres rá a neten egy szakmai elemzésre, vagy mondjuk menj el az Encyclopedia Astronautica-ra, és nézz utána a témának. Ha nem értesz a témához az nem bûn, de abból magasröptû elemzéseket irkálni már szerintem AZ!
Énrészemrõl továbbra is azt mondom, hogy merõ naivitás és hazugság azt mondani, hogy a nem a startnál bekövetkezõ eset okozta a katasztrófát. Ennek ellenére nem az lesz a vizsgálat eredménye, hogy az egész STS konstrukció hibás és jó lenne egy újabb generációjú jármûvet fejleszteni. Mégpedig azért nem, mert akkor el kéne ismerni, hogy a felvételek kielemzésénél voltak az irányítóteremben olyan emberek, akik pontosan tudták, hogy õk már sohasem jönnek onnan vissza. Ezek az emberek végigcsináltak egy programot, úgy hogy akár megrendelhették volna a koporsójukat is, és miért? Azért mert valaki nem tette fel a tervezésnél azt a kérdést, hogy mi történik, ha megsérül a hõpajzs. Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették. Csak most lehet hallani azt, hogy a Challenger kabinja valahol ott van a tenger fenekén, ám "kegyeleti" okból akkor errõl nem beszéltek. Nem beszéltek, mert igen kínos lett volna belegondolni, hogy ott zuhan egy kabinban, magatehetlenül 7 ember hosszú percekig, amint várja a becsapódást. Ha most ugyanaz megtörtént volna a Columbiával, mint a Challengerrel annak idején, hányan élték volna túl? Most más történt. Valami, amire nem gondoltak, várnak egy picit, és fellõnek újra hét embert, ugyanezzel az eszközzel, hogy valami más hiba is felszinre jöjjön. És a hab a tortán ez a szöveg, miszerint drága dolog új eszközöket fejleszteni. Nem kell hozzá sok ész, csak egy kicsit el kell mélyedni a közgazdaságtanban, hogy átlásson az ember ezeken a dumákon. Nem az ár az érdekes, hanem a szándék. Drága, mert senkinek sem áll érdekében, hogy ez fejlõdjön. Akkor meg minek bohóckodunk. Az ûkutatás már párszor bebizonyította, hogy vagy tökéletesen csinálja az ember, vagy sehogy. Ami most megy az vicc, csak az a baj, hogy õk heten már nem nevetnek.
Hát pont ez az, hogy nem tudok, de ettõl még nem kell azt használni, ami nem jó. 1987-es katasztrófa után két évet szánta rá, hogy az ürrepülõgépet "biztosnágossá" tegyék. Akkor megint ne tudom, hogy mit csináltak két évig, ugyanis jelen helyzetben sem indítás után, se a légkörbe való visszatérésnél nincs menekülési lehetõség. Egyébként jobban belegobdolva ennél még az apolló ûrhajók is bizonságosabbak voltak, mert annál legalább a hajtómû hibánál volt mentõ rakéta, ami eltávolította sz orrkúpot. Egyébként ha minden programot leállítanak, akkor nem is lesz biztonságosabb jármû.
Mondj nekem egy olyan hordozó rakétatipust, amely jobb biztonsági rátával rendelkezik, mint a Shuttle!
Egyetlen ilyen van, a Szojuz-familia, de az rosszabb hatásfokú, mint az STS (az egyszerûbb és olcsóbb felépítés miatt nem LH2-õt, hanem Kerozint használ hajtóanyagként).
Egyébbként 2000-ben nem csak az X-38-at, hanem az X-33-at és az ISS lakómodult is leállította a Bush-kormányzat....
Imre: Persze, lett volna rá esély. De szerintem annak nagyobb esélye lett volna, hogy a nagy kapkodásban gyorsan felrobbantanak még egy ûrkompot. Hányszor is halasztották el a Columbia indítását, mielõtt mindent "rendben" találtak?
A Szozojuzokkal pedig két gond van. Elõször is kell belõle 3 darab, ha jól számolom, tehát durván háromszor annyi idõ fellõni ennyi rakétát, mint egy ûrkompot, másrészrõl akkor sem biztos, hogy a nemzetközi ûrállomás bírta volna a terhelést, és akkor még az embereket ért mentális terhelésrõl nem beszéltem. Szerintem a harmadik hét után inkább kinyitják a légzsilipet.
Arról meg nem tudtam, hogy az X38-at leállították. Megint egy jó döntés, végülis minek? A Titanikon is csak útban lett volna annyi menõcsónak, lefogta volna a kilátást.
Cifu: Nem tudom, hogy számoltad ki az arányt, de nekem nem igazán ez jön ki. Szerintem ha fellõnek 100 alkalommal valamit, amibõl minden ötvenedik felrobban, akkor én ezt nem nevezném a legbiztonságosnak.Szerintem még a polgári repülésnek is jobbak az arányai. De itt nem is ez a gond, hanem az a gond, hogy azt mondjuk erre, hogy igen, ez benne van a pakliban, minden rendben, vállalták, de akkor azt mondja meg nekem valaki, hogy hogy képzelték el, hogy beszáll a magántõke?? Ott van például a mars program. A Pathfinder óriási siker volt, mert végre sikerült letenni valami a marsra, hozzáteszem nem elõször, mert már jópár évvel ezelõtt is sikerült. A közvélemény teljesen odavan, hogy mekkora tudományos áttörés. Gyorsan beterveznek még vagy hat küldetést, amibõl mellé lõnek vagy négyet. Ezek után mit lehet mondani? Fejlõdik a dolog, vagy nem?
Addig oké, de egy esetleges szárnysérülés ellenörzésére ez a módszer finoman szólva túl költséges lett volna, és az egész küldetés fel kellet volna adni miatta. Persze lehet, hogy akkor kiderült volna, hogy tényleg megsérült-e a szárny. Viszont ha a válasz igenlõ lett volna, akkor is ott a kérdés, hogyan tovább....
Az X-38/CRV tervet lelõtte a Bush kormányzat 2000-ben. Egyébként 7 fõs lett volna a jármû.
Inquisitor: Az oroszok egyenlõre a Szojuz-TMA-kat épitgetik, valamint ha lassan is, de dolgoznak a MAKS-on, ami egy kis méretû, de igen olcsó ûrrepülõ lesz, amely az AN-225-ös hátáról indul majd.
A kínaiakat ne írd le, jópár technológiát megvettek az oroszoktól, és bár még így is jó 15-20 éves lemaradásban vannak, de embertelen iramban dolgoznak, és fejlõdnek, mikroelektronikában már most jobbak, mint az oroszok. Szerintem még 10 év, és a toppon lesznek, már a holdutazást tervezgetik...
Az ESA is fejlesztget, de ahogy az USA-ban, itt is a politikai töketlenkedés a fõ baj. 2012-re várható a HOPPER startja, ami a Venture Star európai megfelelõje.
A kínaiak most megcsinálják ugyanazt, mint 30 éve az amerikaiak meg oroszok, ebbe nem tudom, hogy mi a pláne. Ezzel max annyit érnek el, hogy újabb presztizskérésként kitûznek valamilyen cél, aminek tudományos haszna erõssen megkérdõjelezhetõ, utánna abbahagyják az egészet.
Az Origón lévõ cikkben nem semmi ez a kijelentés, miszerint, ha a másik gép már az indítóállványon áll, és kihagynak pár tesztetm akkor talán néhány hét múlva indulhattak volna.
Ennél már az is jobb lett volna, ha azt mondják, hogy persze, rendelünk egy másik gépet a legközelebbi barkácsboltból, hátha van raktáron.
A csempékbõl meg persze, hogy nincs tartalék, mert egyenként esztergálják a több eszer darabot, ami úgy van külön felszámozva, és igen komoly költség, és önmagában több hónap.
A cikk emlékezetet a Kursz atomtengeralatjáró esetére. Persze, megyünk, kihozzuk õket, igaz, hogy sose csináltunk ilyet, és eszközünk sincs, de megoldjuk.
FloatR: Számomra ez nem errõl szól, hanem arról, hogy az egész ûrkutatás, amibe eddig sem akart senki sem pénzt tenni X díj ide, Xdíj oda, most bebizonyította a NASA-val az élen, hogy nem állnak sokkal jobban emberes ürrepülõlés esetén, mint 30 évvel ezelõtt. És most nyugodtan idesorolhatjuk John Glen elsõ útját, vagy a szerencsétlenül járt Apollo 13-at, ami csak a szerencsének köszönhetõen jött vissza. Ha statisztikailag nézzük, akkor ez volt az STS 10x-edik repülése, és kétszer felrobbant, összesen 14 ûrhajóssal. Ez elég negatív statisztika :(
Egyébként meg teljesen felesleges filózni azon, hogy eljuthattak-e az ûrállomásig, vagy sem. Szerintem az sem lett volna túl nyerõ, ha most ott ülnének tizen. Ez csöbörbõl vöröde eset lett volna. udtommal a nemzetközi ûrállomáson nem is tervezték ennyi ember fent tartózkodását, még akkor sem, ha fent lenne az x38-as mentõ kabin, ami nemek úgy rémlik, hogy max. 8 személyes. Mondjuk megdöntötték volna az oroszok fenttartózkodási világrekordját.
Nem hinném, hogy nem okoz hibát pár kerámiadarab lesése, vagyis a hõpajzs kis részének sérülése, pláne ha kritikus helyen, mondjuk a belépõéleknél esik le. Nem kell nagy hiba ahhoz, hogy a cucc darabokra essen.
Addig oké, de a zsilip hiányát hogyan pótolják? Ugyanis azon az egységen ott volt a SpaceHab-al összekötõ 'alagút'.
Minden együtérzésem az asztronautáké, illetve családjuké! Többször elhangzott itt, hogy tudták mire jelentkeztek, meg hogy veszélyes üzem...
Ez így igaz, de gondojatok bele, ezek az emberek azért kockáztatták életüket és dolgoztak éveken át keményen, hogy ezt a mindannyiunk életét szolgáló tudomány nevû dolgot sikerüljön kicsit elõrébb lökdösni. Kicsit sakrítva és túlzottan patetikusan, de vagyétek észre, hogy "értünk" is halltan szomaton meg!
Az egyetlen bajom csak az, hogy ez a mocskos arctalan washingtoni propagandagépezet, a kis görény elnökük népszerûsítésére fogja ezt is felhasználni. Arról nem is beszélve, hogy mostantól égetõen fontos az iraki "balhé" mielõbbi megkezdése, hisz kell a sikerélmény világunk vezetõ erejének...
Let's go Szaddám, let's go!
Egy apróságot nem emlegtnek a hírezõk, a Columbia az egyetlen a négy ûrsiklóból, amely nem rendelkezik az ISS-hez való dokkolást lehetõvé tévõ rendszerekel. A jelenlegi küldetésnél is a SpaceHab elnevezésû kisérleti modul volt a rakterében, és ebben végeztek el kisérleteket. Emiatt nem volt lehetõség sem ûrsétára, és mivel a küldetéshez nem volt szükség a robotkarra, az sem volt felszerelve. Egyszóval semmiféle lehetõség nem lett volna arra, hogy megvizsgálják a sérült(?) szárnyrészt.
Arra meg nem igazán tudok mit mondani, hogy szinte minden fórumon akad 1-2 ember, aki megkérdezi, hogy miért nem lassitottak le még a világûrben :P Az ostobaság határtalan :D
Ezt nem értem: 14 óra 15 perckor két és fél percre begyújtották a Columbia két manõverezõ hajtómûvét, ami 280 km/h-s sebességre lassította az ûrsiklót, ez pont elegendõ ahhoz, hogy letérítsék pályájáról.
Két bekezdéssel lejjebb pedig: Ekkor pontosan 14 óra volt, a Columbia 60 kilométeres magasságban a hangsebesség 18,3-szorosával száguldott Texas felett.
Szerintem a 280 km/h elírás. Egyébként sajnálom ôket meg a családjukat. El kellene felejteni ezt a repkedési módot, vmi új felé kellene haladni.
kellin: Emlek, gyasz... sokkal fontosabb dolgok is vannak az eletben mint 7 faszt siratni. Szerintem nagyobb problema az Iraqi balhe...
Uristen elegett negy ember aki maga valasztotta ezt a veszelyes munkat. Ket lehetoseg van: Siker vagy halal. Ezt ok jol tudtak, nehogy mar sajnaljam oket.
Hydro_man: Szeintem azon egyszerü okból, mert így több energiába kerülni visszatérni, mint elindulni. Vannak makacs tények, amin nem lehet változtatni, mégbedig az, hogy az elsõdleges szökési sebességrõl valamiképpen le kell lassítani, illetve csökkenteni kell a magasságot. Namármost ha ezt pillanatnyilag a leghatékonyabban az ürrepülõgép által is használt lifting body, azaz repülõ test (tégla) elvén lehet megoldani, ahol minimálisra csökkentik a gép szányfelületét, mert az a legjobban felhevülõ és legkevésbé megvédhetõ pontj a hagyományos gépeknek. (De javítson ki valaki, ha rosszul mondom.)
Másrészrõl azért tegyük hozzá, hogy a mostani sts-ek régi tervezésûek, vannak sokkal jobb liftink body formák is, lásd X-33, vagy ventúra stár, aminek egyáltalán nincs szárnya. Nem olyan régen volt egy cik, azt hiszem pont itt, miszerint a NASA nem támogatja tovább az X-33 programot, mert olyan megoldásokat tartalmaz, ami nem jelent számára technikai kihívást. Ha áldozott volna a programra akkor most lenne egy olyan ürrepülõgép, ami hetek alatt felkészíthetõ - elkerülve ezzel, hogy a most a nemzetközi ürállomáson lévõk pár hónapig rágják a körmüket -, nem használ gyorsítórakétákat - amiknek mûködése miatt mindenki retteghet indíásnál, lásd Challenger -, és talán nem húsz évet technológiával repülnének.
Végezetül még annyit, hogy személyes véleményem szerint az indításnál megsérült a komp hõpajzsa, ami azt jelenti, hogy már a kilövés pillantában halálra volt itélve ez a hét ember. A cikk teljesen megerõsítette benem ezt a véleményt, mivel a szárny szenzorainak elromlása, és a nyomásváltozás mind arra mutat, hogy az a szárny jobban hevült, mint a gép többi része. Az egészben csak az a borzalmas, amit az indítás után mondtak. Ha ugyanis kilemezték a felvételeket, és látták, hogy nincs hõpajzs, szerintetek mint mondhatott volna az irányítás? "Bocs fiuk, úgy néz ki ez volt az utolsó utatok." Ugyanis ha tudták, hogy a gép sérült, és tudták, hogy mi a baj, pillantnyilag akkor sincs egyetlen olyan eszköz sem, mellyel segíteni tudtak volna, és most ott keringene tíz asztronauta arra várva, hogy mikor áll le a nemzetközi ürállomás létfentartó rendszere.
Azon túl, hogy mélységesen sajnálom azt a hét embert, magát az egész ûrkutatást sajnálom, hogy ilyen katasztrófák kellenek ahhoz, hogy megtörténjenek, hogy bizonyos emberek elgondolkozzanak a dolgon.
Viszont valaki magyarázza le nekem, hogy miért kell ilyen nagy slunggal belépni a légtérbe és miért nem lehet lelassítani modjuk 1-2 ezer km/h-ra a gépet?
"2001-ben a NASA pénzügyi okokból fontolgatta leállítását, ám végül mégis szolgálatban maradt. "
Nagy hiba volt.....
Morgen.
Emlékeim szerint az ûrrepülõgépeket száz küldetésre tervezték. A cikk megfogalmazása, miszerint nem egyszer szorult javításra, félrevezetõ, mivel mindegyik ürrepülõgépet minden út után valamilyen mértékben szétszerelnek, ellenrõznek, korszerûsítenek. Újjat építeni sem olcsoo dolog, a Challenger pootlására készült repcsi is vagy hárommilliárd USD volt 1990-körüli áron. Bár az ûrrepülõgép-rendszer jelentõs elõrelépést jelentett a korábbi eszközökhöz viszonyítva, ennek ellenére a hetvenes évek végén még nem lehetett gazdaságos üzemû, valooban teljes egésszében többször felhasználható ûrjárûveket építeni, sõt, ez talán még ma sem lehetséges. A mai rohanoo világunkban élõ embernek furcsa lehet, hogy egy húszonéves eszközt még használnak, de azért a repülés területén ez cseppet sem szokatlan. Nem akarok az ötvenes évek végén hadrendbe állt, folyamatosan korszerûsített, és a tervek szerint kétezer-negyvenig üzemben tartandoo B-52-ig menni, elég, ha a magyar pilooták generáciooját kinevelõ, Rubik Ernõ által a második világháborút követõ években tervezett Góbé vitorlázoorepcsit nézzük. Tekintettel az ûrhajók üzemelése során felmerülõ rendkívül szélsõséges körülményekre, azt mondom, mint a Concord lezuhanását követõen: az a rendkívüli, hogy nem kísérte tõbb tragédia az STS rendszer eddigi használatát.
DW: 1999-ben fullra fel volt újítva és amúgy is már egyetlen eredeti alkatrész sem volt benne. Pénz meg nincs újra, mert az a fasz Bush elvett egy csomó pént a NASA-tól.
Sziasztok!
Egy ilyen komlex dolognal az a gond, hogy annyi hibalehetoseg van, hogy nem lehet mindenre figyelni.
Pont ilyen un. normalkatasztrofakrol tanultam ebben a felevben. A dolog lenyege az, hogy onmagukban jelentektelen es elhanyagolhato hibak okozhatnak tragikus esemenyeket, ha szerencsetlen sorrendben/egyszerre lepnek fel.
amen
béke...
Pedig szimpatikus emberek voltak a képek alapján Béka poraikra.
Informatika és tudomány
