Aki idén volt a tanárom õ tartja majd a faktot is,úgyhogy tutira megmarad:) De az elõzõ tanánál is szerettem,akit amúgy diák szemmel nem nagyon lehetett miért kedvelni,max azért mert könnyû volt nála puskázni...
Nem tudom jó agyad-e van a kémiához, de vedd figyelembe hogy a tanár nem buta ember. Ha könnyed ad ötöst hajrá. Miért jársz mellesleg kémia faktra? Érdekel? :)
Bár nem több.. Lévén, hogy a sósav készül töményebb és hígabb változatban is, A kénsavnál sem a kémia, hanem a praktikum miatt 98% a salétromsav is szintén pusztán a fõ fogyasztók igényeit követve lett ilyen..
Szerintetek kapok ötöst fakton jövõre,ha megkérdezem a tanártól,hogy véletlen-e,amire rájöttem?
Persze hogy más, csak az eszem is máshol járt éppen... [angyalkás szmájli]
csakhogy más dolog egy sav disszociáció, ahol ionok koncentráció-változása az eredménye egy egyensúlyi folyamatnak, mint egy gõz-folyadék egyensúlynak, ahol a két fázisbeli (nem disszociált) illékony-kevésbé illékony anyagok különbözõ egyensúlyi koncentrációjának elérése a hajtóerõ - ráadásul erõsen hõmérséklettõl függõ módon... :P
A kettõ teljesen más téma...:o hát talán, oldhatóságban legtöbbször koncentrációk dolgoznak, de végülis átírható egyszerûen moláris tömeges képletté, végülis kis akarással talán le lehetne vezetni...
Szerintem az hogy mennyire ûzhetõ ki a víz az oldatból, az a likvidusz-vapor (vagy op-fp) görbébõl állapítható meg, azt viszont csak mérni tudjuk ha jól emlékszem, magunktól nem tudunk szülni olyat (na jó, táblázatból igen amit már más lemért ).
némi fizkém ismerettel azért bele lehetne vágni - de rég is volt: valami oldhatóságos, mennyire disszociál, hogyan jön létre az oldatban az egyensúly cucc lehet, amiben biztosan megjelenik a moláris tömeg
Mivel ezt számolni nem-nagyon lehet csak mérni, bizonyítani ezért nem is nagyon tudjuk, ezért szerintem ez csak véletlen egybeesés.
Én ezen csomót gondolkodtam, még mondtam is neked laborban, és agyaltunk rajta egy kört :D Meg meg is kérdeztem volt ofõt, dehát tõle megszoktam hogy mindenre hebeg-habog :D Szóval végeredményben én sem tudom, de érdekelne :\
nem tudom, kérdezte-e már valaki: Véletlen, h néhány sav gyakorlatban használt (hétköznapi módszerrel elõállítható) maximális tömegszázalékos koncentrációja és moláris tömege jó közelítéssel ugyanaz, pl.:
Ezt az eljárást cukorbetegség megállapítására alkalmazzák.Cukorbetegség lényege, hogy nincs elég inzulin a vérben.A fruktóz lebontásához viszont nem szükséges inzulin.
Sziasztok! Valaki írja le nekem a 7 elem molekulát.Köszi!:D
Szó-szó izomerek, azért annyira nem, mert az egyik aldóz a másik ketóz, és ez már elég nagy különbség. És gondolom a válasz benne van a kérdésedben, lassabban emeli meg a vércukorszintet, szerintem ez elég nyomós ok.
Köszi! Megvan a bünös a jód, ugyanis van egy olyan kenõcs, amelyet úgy hívnak, h unguentum antisepticum, és ebbe csak papírkártyával, vagy szarukanállal szabad belenyúlni. a jódtartalma miatt. De azért köszi mindenkinek! Amúgy megint van valami, amin agyalok: a terheléses vércukorvizsgálatnál miért a glükózt használják és nem a fruktózt? nem értem, hisz izomerek, igaz a fruktózt 2-3szor édesebbnek érezzük,és lassabban emeli meg a vércukorszintet, de mi a kémiai/fizikai oka, h a glükózt alkalmazzák? ha valaki tudja, írja meg, köszönöm!
Köszi nektek!
Nem tudok semmi biztosat, de pl úgy lehetne, hogy TiOH (nem tudom hány vegyértékû, de ha TiCN akkor 1) + HCN és abból lesz TiCN. vagy benzol-cianid származékokból, abból megy mint a meszes, de ez a legegyszerûbb, nem feltétlenül a leggazdaságosabb.
Koszi! kozben megtalatam, hogy 2Ti+Ni2 egyenlo 2 TiN de igaz, rosszul fejeztem ki magam, mert nem a keplet kellett volna, hanem a reakcioegyenlet. a Ti-bol TiCN reakcioegyenletet nem tudod veletlen?
Sajnos annyira penge nem vagyok, hogy fejbõl tudjam (pedig a szakmámban alap lenne), így ha tudod nézd meg milyen anyagok lépnek reakcióba a vassal (tankönyv, akármi) és azok lesznek.
Azt tudom, h foltoz, nem is az a gomb, hanem vannak olyan anyagok, melyekkel reakcióba is lép, de itt nem valami nagy durranásra gondolok, csak mégis kerülendõ reakcióra. talán 2-3 ilyen anyag van, és ezeket keresem. Hát, majd csak sikerrel járok. Mindenesetre köszi! Egyébként bármilyen fém vegyszereskanálra igaz, még a hiperszuper rozsdamnetes acél kanálra is.
Abba is csak azért nem szabad, mert összefoltozza a kanalad. Amúgy én nem tudok ilyesmirõl... Ha jó vegyszereskanalat veszel, akkor az elég sok sav és lúg álló. Ha rosszat akkor nézd meg milyen fémbõl készült, és ehhez képest kell vigyázni, nehogy reakcióba lépjen satöbbi.
van egy elmés kérdésem: vannak bizonyos vegyületek, melyekbe nem szabad fém vegyszereskanállal belenyúlni, ilyen pl. a kristályos AgNO3. De ismertek még ezenkívûl ilyeneket? Légyszi, ha igen, írjátok meg. Köszi
Tudom, most felvágsz a csajoddal(), de igazából ez csak elmondja, hogy ez a felezési idõ :D De a kérdés a miért, nem a mi, szóval hogy miért annyi amennyi, arra nem adott választ :) Lehet hogy mindig ugyanannyi esélye van elbomlani, de hogy épp mitõl függ hogy az adott atom elbomlik-e, mi befolyásolja, szerintem nem csupán a véletlen, mindennek van oka, max még nem találta meg az emberiség.
Szerintem egyáltalán nem számít hogy egy atom mennyi idõs, még abból a szempontból is, hogy elbomlik-e vagy sem.Ha 90 évig nem bomlott el, következõleg is ugyanannyi esélye lesz hogy elbomlik-e vagy sem...
Mellesleg Wikipedia jó hely, ajánlom figyelmedbe :) (ahogy órán tanultuk a képleteket meg a számolást, kicsit érthetõbb volt mint itt :\ )
Wow, érdekes amit felhoztál, tényleg elgondolkodtató. Szerintem a természet megoldotta, biztosan van valamilyen rendszer, hogy mi bomoljon el, csak talán még nem állunk azon a szinten, hogy ezt tudjuk ill. megértsük...Lehet hogy a molekulák korosodnak, és ha visszateszed azt az egyet 99 közé, az tuti el fog bomlani....Lehetne vele kísérletezni, utána kellene nézni vajon foglalkoztak-e már vele, mondjuk nem pont a C14 5700 évével :D
úgyértem, hogy 5700 év alatt minden második 14es C izotóp elbomlik, tökmind1, hogy milyen csoportokba van összegyûjtve.
Sztem túl egzaktnak képzelem el, és ezért tûnik csak furcsának.
mert ha pl két izotópot különítenénk el, akkor nem biztos h 5700 év alatt elbomlik az egyik,mert kicsi a valószínûsége.Sztem még nem kisérleteztek ilyen kicsit mennyiségekkel. A nagy mennyiségeknél pedig ki fog jönni az h kb felezõdik a számuk; rádásul +/- 40 éves hibahatárral számolnak!És ez is azért lehet mert nagy mennyiségeknél sem biztos h pont fele az "elbomlandó" izotóp.
Szvl a furcsaság számomra még mindig az, h h lehet egyénileg nem idõhöz kötött a létezésük...mármint ezalatt azt értem, amit lennebb írtam, h ha az egy megmaradót visszarakod, akkor az nem biztos h el fog bomlani... De most h tudnak nyomon követni egy specifikus izotópot?...Sztem ez téves..egyébként ITT olvastam, de EZT is érdemes megnézni.
olyan mintha lenne egy óra, ami meghatározza, hogy bizonyos idõközönként egy-egy izotóp elbomoljon, de nincs magához az izotóphoz kötve, és ha többet raksz össze, nagyobb eséllyel fog egy közülük elbomlani
háh, ha jobban belegondolok inkább valamifélel logikai buktató is van benne! Ugyanis pl ha a 100db C14et 2 fele osztod és lesz 50-50 akkoris 5700 év múlva 25-25 marad belõlük, amit ha összeadunk akkor 50 lesz.De eloszthatjuk a 100at 50 fele is, így az atomok párossával lesznek, de 5700 év múlva ha az 50 pár fele elbomlik akkor 50 marad!
Tehát "egyszerûen" arról van szó, hogy ha több atomunk van akkor, nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik elbomlik!Ez eddgi logikus. De az érdekes az, hogy ha például megvárjuk, hogy 100 db atom elbomoljon addíg míg csak 1 marad (jó sok idõ..) majd azt az egyet berakjuk 99 másik mellé, akkor ugyanakkora esélye lesz h elbomoljon, mint a többieknek!Tehát nem "öregedik"; és ez azért érdekes, mert elméletileg ha egyedül marad akkor 5700 év múlva elbomlik, de ha a többi közé rakod akkor nem biztos...
Hála istennek!Azt hittem könnyebb de ezt nem lehet tudni úgy,hogy nem magyaráz hozzá.Nem ilyenre gondoltam amúgy:D Olyanra mint mondjuk bromid-ion nagy nátrium-ion.:)
Sziasztok! Azt szeretném kérdezni,hogy iont,hogy lehet kémiai egyenletbe írni mert eddig csak molekulákat írtunk le.Úgy,hogy pl:ammónia keletkezése,bontása meg ilyenek.Csak azért mert a tanárunk elég szemét:)
Hát, amit most felvetsz, szerintem mindenkiben megfordult, aki errõl tanult (bennem is), de a válasz erõsen a kvantumfizika és kvantumkémia rejtelmeiben bújkál valahol. Azért nem egyenértékû a változás, mert az összefüggés logaritmikus, ami ugye tudjuk, érdekesen változik :D Szóval leginkább ezért, de pontos válaszhoz inkább pár tudóst kérdezz, nemtudom, bárki is innen tudná a választ. Persze ezzel senkit sem akarok becsmérelni :D
ezt valahogy úgy tudom elképzelni, hogy a C14 atomok száma befolyásolja a bomlás valószínûségének bekövetkezését.De hogyan? Minél több C14 van annál több bomlik el, voltaképp ha kétszer annyi van, akkor kétszer annyi bomlik el. Miért függ össze az elbomlott atomok száma a kiinduló mennyiséggel?
Hi, lenne egy kérdésem a felezési idõvel kapcsolatba. Ahogy olvasom a C14 felezési ideje 5700 év. Azt írja a könyv: 100 C14 5700 év alatt felezõdik meg, tehát 5700 év elteltével a 100-ból 50 lesz.Majd megint 5700 évre rá az 50 megfelezõdik és 25 lesz.
Ezek alapján nekem úgy tûnik, hogy a felezési idõ hossza kapcsolatba áll az atomok számával.Mert amikor elõször felezõdött meg a C14, akkor 5700 év alatt 50 db C14 veszett el, de a második bomlásnál 5700 év alatt már csak 25. Hogy van ez?Miért felezõdik az atomok száma?És miért nem úgy van, hogy mondjuk 5700 évenként elbomlik 50 C14 atom?
:D Jó, csak gondolj bele aki nem olyna penge, annak nem egyértelmü :P
... Bocsika ! - persze. Vizes oldatáról beszéltem, abban pedig szokott lenni H2O. Enter-nyomásának pillanatában már én is érzékeltem e víz-spórolõs bakim.
(Bezzeg a pálesz-"töménybõl" ûjabban már nem hiányzik! Tegnap 15%-os "tömény-cefrét" hoztak belõle a boltból. -na; Ez a nem semmi !!!) Bocsi "noch einmal" .
Itt hiányzik a reakcióegyenlet bal oldaláról többek között hidrogén.
Felírható egy reverzibilis reakcióegyenlet:
H2O + CO2 = H2CO3
SZóval: mivel a szódát VÍZben oldod, és a reakcióegyenletbõl kihagyhatatlan, ezért a vizet is fel kéne tûntetni szerintem.
-azaz, picit pontosabban: Ha szódaoldatba szén-dioxidot vezetünk, a kevésbé oldható Nátrium-hidrogén-karbonát kikristályosodik. (A Solvay-féle szódagyártásban, közbensõ termékként keletkezik.) Na2CO3 + CO2 = 2 NaHCO3
Arra lennék kiváncsi hogy , hogy lehet szódabikarbónát gyártani? egy egyenletet már kitaláltam de nemtudom hogy jó-e? Na2CO3+H2CO3-->2NaHCO3 ez jó??
..és akkor Head'n'Shoulders-szel vagy mi a ráktüdõvel írtanánk a földönkívülieket, mi?!
Elviekben elõfordulhat, de a magyarázat már-már kvantumfizika határait súrolja. A molekulák mérete a vegyületeknek ad egyfajta instabilitást, ami így korlátozza a lehetséges variációk számát. De elképzelhetõ, adott körülmények között még elõ is lehetne állítani (talán).
Arra emlékszem hogy õk példálóztak, de nekem valmiért az maradt meg hogy csak egy van... Mindegy, ha megnézi az ember a weblapjukat, az a legbisztosabb :P
Nem muszáj, az új rendszert nem ismerem, de tavaly pl 89 pont volt asszem a 120bõl, szóval relatíve alacsony. Csak jó ha legalább 70-80%osra megírod az érettségit.