Még nem probáltuk, a szodabikarbona hevités hatására szodává, széndioxiddá és vizzé bomlik (2NaHCO3 = 2NaCO3 + H2O + CO2, semmi értelme belerakni, javitani tuti nem fogja, legfeljebb rontja a hatásfokot.
1500 forint per darab. Nincs szenvedés, nincs magadat felrobbantás. Kell hozzá papier hogy 18+ vagy, és pénz. És még színt is választhatsz. Mi kell mét több? :)
#270 de ha nem tudod hogy egyesek profiljában ez benne van akkor beírom: Budapest, Petrik Lajos SZKI (ha odaársz a többit úgyis tudod, ha nem akkor nem lényeges:)
Öszintén szolva az egy igen egyszerü kis trükk, attol függ, mit gondolsz "hatásos" alatt, mekkora sugárban szorodjon szét.
Mindent meg lehet csinálni, ez csak mennyiség kérdése. De feltételezem nem akarsz téglányi adagokat (kb ilyen mennyiség kellene. szerintem.) dobálni Airsoft alatt, meg a szodabikarbonás reakcio önmagátol végbemenö, meg kell oldani a reagálo komponensek szétválasztását a gránáton belül. És elég sok idö kell neki, mig akkora tulnyomás lesz, hogy felrobbanjon. Igy ez elég sok tesztelést és idöt igényel.
Airsofthoz lenne. A csapat szabályzat megengedi, a helyen is lehet használni. Eddig petárdfát ahsználtam ,de a készlet elfogyott és alternatív megoldásokat keresek. Füstgránát receptjét már megtaláltam, azzal nem lesz gond, de gondolom a petráda vagy robano anyagéval lesz. Szodabikarbonás módszert fel lehet anyira tuningolni hogy hatásos legyen?
Airsoft vagy Paintball? :) Az a gond hogy ott szabályfüggõ a dolog, házilag barkácsolt eszközöket nem hiszem hogy megengednek bármilyen ilyen helyen. Ja és a te életkorodtól is a beszerezhetõsége... A házi készítést nem ajánlom mert macerás és nehéz.
Érdeklõdnék tud e valaki olyan receptett ami házilag elkészithetõ, alapanyag könyen beszerezhetõ. Petárda szerüséget szeretnék csinálni. Katonai harcászati játékhoz kell, ami a gránátot imitálná. Az eddig használt petárdát wc gurigába tettem és mellé egyéb apró müanyag lõszert tettem. Esetleg alternativ megoldások is érdekelnek.
nátriumot szinte csak olvadékelektrolízissel lehet elõállítani, mivel a standardpotenciálja nagyon kicsi. ugyanígy van az összes alkálifémmel, alkáliföldfémmel, és az alumíniummal. najó, nemcsak ;) picit használnád a búrádat, és rákeresnél wikin, oda szépen feketén fehéren le van írva minden. nátrium szócikk.
a másik gond, hogy nátriumot amint elõállítottad, nem tudna állni a kispolcon, kéne neki petróleum, mert elég gyorsan eloxidálódna.
Nos, olvastam egy érdekes sort, miszerint régen a Nátriumot szódából és szénbõl állították elõ.(Na2CO3+2C=2Na+3CO) Na, ezért úgy gondoltam milyen jó lenne, ha ott virítana a kispolcomon egy kis nátrium.eletrolizálni konyhasót nincs kedvem, szóval errõl a reakcióról kellene pár info.(Milyen hõmérsékleten játszódik le, esetleg milyen nyomáson...)
én középiskolában is számos fehér köpenyben rohangáló embert látok (tanárok+minden nap van egy osztály akik majdnem egész nap laborban nyomulnak, és szünetben köpenyestül élvezik a pillanatnyi szabadságot:)
jó lányokban meg csak reménykedhetünk. pletykák szerint a VBK-n (nem vörösboroskóla) és az építészmérnökin vannak sokan nõstények. vélemény? :)
Áhá, szóval Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar :D Akkor minden tiszteletem a tiétek ha oda fogtok járni (én mindig csak azt látom hogy fehér ruhás lányok/fiúk rohangásznak, de vannak jó csajok :))
Nos egy gépész sok mindent csinálhat de én speciel energetika szakon végzek, tehát energiaellátással kapcsolatos tevékenységek érdekelnek/azt tanultam. Amiket ma néztem: Siemens Erõmûtechnika, ELMÛ/ÉMÁSZ, General Electric, MOL, ABB.
Ez attól függ mit tekintünk kollégának :) (bár nekünk azt mondták eleinte hogy minden diáktárs meg a tanárok is azok, azért én egy profot nem mertem volna "lekollégázni").
Hátö...az egyetemi tanitásrol inkább nem szolok. Az nagyban más mint a középiskolai, habár egyetemen is tanito tanár mondta ezt nekünk. De inkább nem mndok semmit, ha egyetemen ezt mondták, annak nem mondok ellent.
Akkor csak velünk babráltak ki a mûegyetemen, mert ott írott R volt az egyetemes (univerzális) gázállandó és sima R a specifikus gázállandó (írott R/M).
Én mindenesetre köszönöm a felhomályosítást, mert így már értem miért R-el jelöltük (ráadásul ha jól emlékszem nem is "sima" R-el hanem valami gót vagy írott vagy milyen R-el :D).
azis ugyanaz, bonyolitják, hadd vesszen meg a diák^^. Ez mind ugyanaz, univerzális=egyetemes=Renau(?)-féle[rönyó] gázállando (igen nem raoult, hanem Renau, ugy olvastam nemrég. De lehet már totál kikészitett a fizkém és beleörültem. javitsatok ki!:S)
Najo hülye vagyok a lényeget el sem mondtam.^^ az általános gáztörvény kivételével mindegyik egyenletet úgy tudod hasznositani, hogy egyenletet állitasz fel. pl.: V·1/T·1=V·2/T·2 1-es az egyik állapot 2-es a másik állapot. Igy a megfelelö egyenlettel mindenre választ kaphatsz, de az esetek 99%ában az általános gáztörvényt használják. FONTOS! Ezek CSAK gázállapotra vonatkoznak, folyadék, ill. szilárd állapotra nem lehet használni öket. Javitás: Raoul-féle...= az valojában Raul-féle... mindig keverem :$...
Sajnos semmi ilyet nem találtam, dehát ki méri meg egy 15-20 K hömérsékletü folyadék sürüségét :Ð Müszaki ismereti oráim halvány maradványaibol ugy emlékszem, a gáznak, ha cseppfolyosodik, kb 1/1000 lesz a térfogata. Ennyit a folyadékrol. A gáz térfogatváltozásait ezer( najo kb5 :D) féleképpen tudod kiszámolni. Tudományos rész: Van a Gay-Lussac I. és II. törvénye, egyesitett gáztörvény, általános/egyetemes gáztörvény, Boyle-Mariotte törvény. Ezeknek egyenletei rendre: V/T ; p/T ; (p*V)/T ; p*V=n*R*T ; p*V Betük megfelelöi: p=nyomás (mértéke:Pa -pascal-) V=térfogat (mértéke:m^3) n= mólszám (mértéke: mol) R= Raoul-féle állandó/univerzális gázállandó (8,314 J/(mol*K)) T= hömérséklet (mértéke: K -kelvin)
Kellene informácio arrol, hogy a cseppfolyositott gáz milyen hömérsékleten van, és milyen hömérsékletüre változtatod, milyen nyomáson kezded, milyenre változtatod, plusz a folyékony hidrogén sürüségére is szükség lenne. Amint megtaláltam beirom ide az egész megoldást. Igy légy oly szives ird be a példát (ha az) szorol szora.
ki tudna nekem segíteni abban hogy hogyan tudom kiszámolni egy cseppfolyósított gáz térfogatának változását ha nornál (légköri) nyomásra van kiengedve (teszem azt ha van egy 1 literes tele palackom) és ugyanez vissza (tehát légköri nyomáson lévõ gáz térfogata mennyire változik kompresszió/csepfolyósítás/ után....) Ja igen ami fontos: hidrogénrõl lenne szó.... elõre is köszi
ofkorsz xD milyen lenne kénsavat palackozva Vegyészvérnek nevezni Bikavér helyett?
igy igaz. minden ami -OLra végzödik az alkohol. Bármije is van mellé. az alak megzavarhat, de nem alkohol minden amiröl Oh csoport log el. csak ami szerves vegyület -OLra végzödik, de ha nem, bármennyi OH is log rola nem lesz alkohol, csak sima hidroxi-csoportot tartalmazo vegyület.
azt kell hogy mondjam pici utánanézés után szerintem igy elõre is azt tudom mondani hogy : IGEN. Csakmert utánanézés wiki-n rulz, és PÉLDÁUL ezeket találtam:
neve angolusul: "2,6-bis(1,1-dimethylethyl)-4-methylphenol" -fenol, vagyis alkohol.
vagyis: "R)-4-(1-hydroxy- 2-(methylamino)ethyl)benzene-1,2-diol" (R-4-(1-hidroxi-2(metil-amino) etil)-benzol-1,2-diol.) (vagy mi...:P) (di-ol vagyis ALKOHOL) ja bocs, köznapi nevén: ADRENALIN.
ezekbõl is látszik, hogy -ol végzõdéssel rendelkezõdnek, és véleményem szerint mivel a fenolból lehet õket származtatni, ezért alkoholok (is).
nos ez jó kérdés... tulajdonképpen ha azt vesszük hogy ez egy alkohol:
(aromás alkohol) akkor bármit amit ebbõl vezetsz le, rá lehet fogni hogy alkohol. sõt ahogy mondtad az OL végzõdés is tényleg csábító... nagyon jó kérdés, megkockáztatva egy egyest megkérdem a kémiatanáromat mert engem is elkezdett érdekelnni õ talán JÓL tudja :D
koszi a valaszt, hat ami azt illeti en sem latom at az elnevezest amit irtam, annyira nem vagyok temaban:), azt is a neten talaltam...vegulis latom hogy van benne aromas gyuru es OH csoport is, a kannabinol ol vegzodese inditotta bennem el ezt az egesz gondolatmenetet:)
Sziasztok, felmerult bennem egy kerdes, nem vagyok kemikus ezert ha oriasi ostobasag akkor nezzetek el, szoval a THC, Tetrahidro-6,6,9-trimetil-3-pentil-6H-dibenzo[ b,d] pirán-1-ol, besorolhato-e az aromas alkoholok koze? koszi
Kössz szépen! Egyébként azt értem alatta, hogy szétmarja, ill. secperc alatt feketévé varázsolja.
fú rájöttem inkább nem nyilatkozom semmit, mert ennyire penge nem vagyok abban hogy mi-micsoda pedig kémiát tanulunk 4+2 éve ... vannak úgyis kémiatanáraink, nem is egy, majd tõlük megkérdezzük, úgyis találkozni kell az egyikükkel OMTV és SZÉTV miatt holnap ;)
Te, mert esetleg az st. potenciálok különbségén alapulo reakcio redoxi-potenciálváltozás a galvánelemek redoxipotenciál-változása, az már meg elektrokémia! :P Pápá!4
mellesleg épp ez a lényeg, hogy az ezüstenek nem kéne st. potenciál szerint reagálnia a vas-kloriddal. Ez a mondat pedig szerintem azt jelenti, amire mi is használjuk, hogy megmarja. De nem tudom. Elvileg...
remélem érthetõen fogalmaztam... naggyából így magyaráztuk el kilencedikeseknek kémiaórán a Standardpotenciálosdit... pontosabban mi tartottunk nekik kémiaórát, csak angolul ^^ aztán persze magyarul elmagyaráztunk mindent, a kémia sokszor még magyarul is nehéz, nemhogy angolul!! :)
ezüst vs. vas(III)-klorid. a válasz ugyanabban rejlik, mint amiben a réz-szulfát-vas-osdi. Standardpotenciálok. Mint tudjátok, minden elemnek van atomos és ionos változata. Minden elem a nemesgáz-szerkezet, az IONOS állapot elérésére törekedik. Egy oldatban, ahol (például) kettõnél több fajta pozitív ion van, az dönti el ki legyen ionos és atomos állapotban amelyiknek NEGATÍVABB a standardpotenciálja. Aki az 'erõsebb' vagyis negatívabb, az kerül ionos állapotba, a másikuk pedig atomos állapotba kerül, vagy marad. Ezért válik ki a vasra réz, (vas ionos állapotban, oldatban van, réz atomos állapotban, vagyis szilárdan kiválik a vas-LEMEZre)
Ugyanez a helyzet az Ag és FeCl3 között. Standardpotenciálok: Ag/Ag+ = 0,80 V Fe/Fe3+ = -0,036 V ebbõl látszódik hogy a vas erõsebb, vagyis biztos õ fog oldatban maradni, és az ezüst marad kiválva, nem történik semmi.
Mellesleg mit értesz az alatt hogy 'az ezüstöt nem szereti a vas(III)-klorid'? :)
A másik kérdésed, a vas-klorid - ezüst reakcio, pedig, szerintem azért nem szereti az ezüst, mert a vas-klorid erösen maro hatásu és az ezüst pedig igen érzékeny ilyen dolgokra. Valahol azt olvastam hogy oxidálo hatása is van (amire szintén érzékeny ezüstünk), de mivel nem igazán néz ki ugy a molekula, hogy az bárhogyan is oxidálni tudna,szivesen várok véleményt, aki erröl bármit is tud.
Kérdésed igazán érdekes, komoly fejtörést okozott, és ha a válaszom nem jo, kérem minél elöbb javitson ki valaki. Az olomredoxipotenciálja inkább közel háromszorosa a vasénak, mivelhogy itt a vas(III.)-Fe3+ ion játszik szerepet. A redoxipotenciálos reakcoknál nagyon nagy szerepe van a koncentrácioknak, igy lehet, hogy a réz-szulfát töménysége tul csekély. De a másik, hogy lehet, mivel az olom-szulfát (ld.: autoakkumulátorok) bizonyos értelmü áram hatására visszaalakul olommá, emiatt ide-oda ugrálosdit játszik a réz-szulfáttal.
Helló! Engem az érdekelne, hogy ha réz szulfátba teszek ólmot, akkor miért nem csapódik ki rá a réz, a vasra meg igen, hisz a redoxipotenciáljuk közel azonos? Meg hogy az ezüstöt miért nem szeretia vas III klorid? Kössz!
részben ezis kémia, csak az az off, hogyha mi itt hülyéskedünk egymással hogy mekkora újregek vagyunk :D