1. A Mountain Dew-ban nincs kinin - Összetétel 2. Ez az egész nem az italtól világít, ezt az alábbi leírásban taglalják. 3. Itt olvasható, mi van az eltörhetõ világítós rudakban. Nem örülnék, ha valamelyik komponense italban is megtalálható lenne - ugyanis veszélyes.
Köszönöm majd megnézem. Íme egy másik kérdés.: Láttam a youtube-n, hogy magnézium porból és nátrium-hidroxidból csináltak nátriumot. Ennek alapján bármilyen alkálifémet elõ lehet állítani a megfelel alkáli-hidroxidól?Pl.: Céziumot cézium-hidroxidból :) És honnan lehet kapni magnézium port? Köszi.
Az zavar engem, h mivel ΔU = Q + W, így ha hozzáadjuk a munkavégzést (a szövegezés szerint +elõjellel), akkor ΔH = Q-t kapunk. De úgy tûnik, h az entalpiához nem is a W-t adjuk hozzá, hiszen d(pV)≠ hacsak nem izobár az eset.
Ha pl. egy zárt rendszerrel hõz közlünk,úgy,hogy közben a nyomás állandó maradjon,vagyis pl. van egy mozgatható dugó,akkor a vele közölt hõ csak egy része alakul át belsõ energiává,egy másik része a térfogat növelésére fog elhasználódni.Na ennek a kettõnek az összege,vagyis a teljes belsõ energiája,és a térfogati munka adja az entalpiát.
A belsõ energia egy zárt rendszer összes energiáját jelenti,vagyis az õt alkotó atomok,molekulák mozgási,kötési,stb energiáját.(Termodinamikai zárt rendszer esetén a tömeg állandó.)Vagyis a belsõ energia,egy adott tömegû rendszer(gáz,folyadék,stb) teljes energiáját jellemzi. Entalpia:"Célszerûnek mutatkozott, hogy a lehetséges munkák közül a térfogati munkát leválasszák és a belsõ energiával összevonva, új termodinamikai függvényként kezeljék. A két termodinamikai mennyiség összegét új mennyiségként nevezték el, és ez az entalpia." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Entalpia)
Valaki lenne szíves elmondani, h mi a különbség az entalpia és a belsõ energia között konkrétan. Mivel akárhogyan olvasgatok róluk, tök ugyanazokat a jellemzõket sorolják róluk. A matematikai definícióbeli különbséget látom, de hogy ez akkor most a gyakorlatban mit jelent, azt nem tudom kiszûrni a 2höz tartozó teljesen hasonló szövegbõl.
annyira h h lehet egy fehérjéhez (PDB-bõl) egy szubsztrátot illeszteni és meghatározni annak az E-ját
Mi számít az élet legkisebb, önálló egységének? És mibõl épül fel? Bizonyos atomok, elemek kapcsolódása mikor és hogyan eredményezi hogy létrejön egy "élõ" organizmus?
egyébként chemsketch-el is lehet még ilyeneket, ha megnyomod a menüsorban h ACD/Labs->3D-Viewer, ekkor betölti a modult, ekkor az oldal alján klikk arra h "1-Chemsketch", rajzolj valamit, majd klikk arra ugyanott h "Copy to 3D"
összehasonlításként megmutatom a progikat: Chemsketch:
ja :D a glükóz google; amiket régebb linkeltem be, azokat Spartannal (Wavefunction - Spartan) Ezzel a különbözõ kvantumkémiai számításokat is ellehet végeztetni, valamint reakciókat modellezni.
Chemsketch-el az egyszerûbb reakciómechanizmusokat szoktam rajzolni
a cukorban milyen kémiai kötés van? (gondolom nem fémes vagy hidrogén kötés...) szóval marad a dipólus vagy diszperziós esetleg ionos kötés vagy kovalens kötés esetleg?
Szia Én sem vagyok egy nagy kémia zseni, de azért megpróbálok segíteni. Ha tiszta kálium-klorid kell, akkor szerintem vegyél 1 liter háztartási sósavat és mez.gaz. boltban kb. 3 zacskó borként(Kálium-metabiszulfit). A sósavba szórj borként, és elvileg kálium-klorid oldatot kapsz a következõ egyenletbõl: K2S2O5 + 2HCl => 2 KCl + 2 SO2 + H2O A kálium-kloridnak a vizes oldatát kapod, így csak hagyni kell a napon kiszáradni.Inkább a természetben csináld, mert ahogy látod, mérgezõ kén-dioxid is keletkezik(Ezért is a napon hagyd kristályosodni mert ha forralod, akkor megint elindul a reakció és tele lesz a ház kén-dioxiddal.
Fontos és sürgõs dologban kérem a segítségeteket! Tiszta kálium-kloridra lenne szükségem. Kémiához eléggé züldfülû vagyok, de azért megpróbáltam magam kinyerni az azonos nevû mûtrágyából, azonban nem hiszem hogy teljesen jól csináltam, ugyanis kristályos szerkezetû anyagot kaptam, ám fehér helyett rózsaszínt. Kb így csináltam: - a forrásponton lévõ vízhez hozzáöntöttem kb 3 kg mûtrágyát - ezt vagy 10 percig kevergettem - majd leszûrtem, és vöröses lét kaptam, amit ismét forralni kezdtem egész addig, amíg el nem forrt belõle majdnem minden víz - végül újságra kiterítettem, de vörösesbõl csak rózsaszín lett, nem pedig fehér.
Gyanítom, hogy ez nem tiszta KCl. Ha valaki tudja, hogy mit rontottam el, kérem, segítsen!
Pontosan! Végre valaki olyan ír aki nem csak segítséget akar hanem van ötlete. :)
Hali Honnan lehet venni nátrium-hidroxidot?(Már meguntam a lefolyótisztítóból kivenni, nem éri meg, és nem is tiszta.) http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://i.fotexnet.hu/fes/pictures/1/171/product/0/normal-product_picture_196490.jpg&imgrefurl=http://www.fotexnet.hu/conrad_s171/page/item/196490/natriumhidroxid_1_kg&usg=__hNgUjjfgh_DH0Uxoz1xepfJjHY4=&h=150&w=150&sz=4&hl=hu&start=66&um=1&itbs=1&tbnid=tv6VufjnkpJIMM:&tbnh=96&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dn%25C3%25A1trium-hidroxid%26start%3D60%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26ndsp%3D20%26tbs%3Disch:1 Ez a hely hol van, és lehet innen kapni nátrium-hidroxidot?
Kösziii Esetleg valami ötlet hogy hol lehet ezt kapni boltban?:D
Nem igazán ide vág de nem találtam jobb témát, szóval valaki mondja már meg annak a gáznak a nevét amit ha belélegzek elmélyül a hangom?Nem, nem a héliumra gondolok :)
Hát elõször csináltam egy NaOH oldatot,kb 3 NaOH kristályt szórtam egy fõzõpohárba,és öntöttem rá kb 20ml vizet, megvártam hogy feloldódjon, aztán szórtam be a szalicilsavat, de ekkor semmi nem történt, ugyanúgy oldotta mint a víz a cukrot,semmi reakció(szemmel láthatólag).Szórtam bele kb 30ml szalicilsavat, ezt feloldotta az NaOH oldat, és ebbõl az oldatból öntöttem egy keveset egy kis ( 20ml)30%-os sósavba, és ekkor egy fehér ,szilárd anyag képzõdött gázfejlõdés nélkül,aztán kevergettem, és kissé odatapadt a pohár falára.Aztán véletlen egy kis darabka ilyen fehér cucc ráment a bõrömre, és rohadtúl csípett, de ez lehet hogy a sósavtól volt ami még nem reagált.Amúgy ez ilyen krém állagú volt de csak a folyadék miatt szerintem,olyan mint a gipszes víz kezdetben, hogy olyan állagú mint a takony és fehér darabkák vannak benne. Egy kicsit férretettem belõle, majd kísérletezek vele.
hát nemtom, akkor lehet h nem szalicilsav anhidrid, mert ahogy nézem az ecetsav anhidridet sem így csinálják pedig azt hittem...
Amikor az NaOH-ba raktad a szalicilsavat akkor mit láttál pontosan? és mikor ráöntötted a ccHCl-t? és h érted h savas? leszûrted és vízbe raktad és úgy lett savas?
Jaaaa értem. Nem, nem ez lesz, akkor csak úszkál a sósav tetején mint ha vizen lenne. És ezzel a szalicilsav anhidriddel miket lehet csinálni? valami izgit?
Szalicilsav anhidrid ? (igaz erre gugli semmit nem ad ki) de sztem amikor NaOH-val reagáltattad akkor lett belõle Na salycilate, majd HCl-el elõször visszaprotonálódott és két szalicilsav molekula egyesült a észterkötéssel, vízkilépéssel....
Hali Elõállítottam valamilyen anyagot: Hófehér,szagtalan,szilárd,elvileg maró hatású,vízben nem oldódik. Tudnátok segíteni hogy milyen anyagot állítottam elõ? -Tömény nátrium-hidroxid oldatba sok szalicilsavat feloldottam, és az oldatot tömény sósavba öntöttem.Ekkor valami fehér anyag lett belõle.
Csak még annyit tennék hozzá hogy a molekularács és az atomrács között konkrétan az a különbség, hogy amíg a molekularácsban konkrétan elkülöníthetõk a másodrendû kötésekkel kapcsolódó molekulák a rácspontokban addig az atomrácsnál ezt nem tudod megtenni mivel azok kovalens kötéssel kapcsolódnak.
Ionrács: rácspontokban ionok vannak. NaCl, KCl ilyen, a részecskék között nagy az elektronegativitás-különbség.
Fémrács: rácspontokban fém-részecskék (pozitív atomtörzsek, akármik) vannak. Ha magában látsz egy fémet leírva, az fémrács.
Molekularács: "rácspontokban" molekulák vannak. Ilyen a szén-dioxid, a nemesgázok. Rácspontokról akkor beszélhetünk ha hideg van és folyik vagy szilárd. Ha gázállapotban van attól még ugyanúgy molekularácsosak maradnak, csak ilyenkor nincs rács. :D
Atomrács: minden ami az elõzõ háromba nem tartozik bele, az ide tartozik. Ez amolyan Jolly-joker.
Második:
Nem egészen értem a problémát, de megpróbálok válaszolni ahogy én értettem: Csak akkor O2 ha oxigéngázról van szó. A gázokban oxigéngáz van természetesen szóval gázok tömegszázalékos összetételénél O2-vel kell számolni. Ha oxigéntartalomról van szó egy vegyületben akkor oxigénatomról beszél a feladat. Például szerves vegyületek oxigéntartalmánál O-val kell számolni.
Sajnos gondolkozni kell miután elolvastad a feladatot, nincs-nagyon recept
Az lenne a kérdésem, hogy honnan tudjuk megállapítani, hogy mikor jön létre atomrács, és mikor molekularács. (Azt tudom, hogy melyik milyen kötés után jön létre, de ez nem mindig elég.)
Másik, hogy van egy Avogadro törvényével kapcsolatos feladat. Ott szerepel az oxigén neve pl. Mibõl tudom megállapítani, hogy O2 kell és nem csak simán O?(Mert ugye a tömegszámításnál nem mindegy)
Elõre is köszi a válaszokat. (Bocs ha butaságokat kérdeztem, dehát én még csak gimnáziumi szinten ûzöm a kémiát:D)
Szerintem azt nem tudsz házi körülmények között elektrolizálni, csak vizet tudnál bontani aztán meg szerintem megállna a folyamat.
Hogyhogy mit hogy? A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvû Vegyipari,Környezetvédelmi És Informatikai Szakközépiskolában volt egy 8. osztályos kémia verseny, és elsõ lettem.
Köszi! Am az angol nevüket csak az elsõ szóig olvastam onnan gondoltam :)
a linkelt képen rajta van az egyik molekula HOMO-ja a másik LUMO-ja, minél magasabban van egy MO, annál magasabb energiájú, ezt mutatja a nyíl is (E).
Az ábra egy HOMO-LUMO kölcsönhatást mutat be, amikoris egy új kötés alakul ki és az elektronok a HOMO-ról az új (kötõ) MO-ra kerülnek, ez az MO alacsonyabb energiájú mint a régi HOMO és LUMO is, ezért "éri meg" a molekuláknak kialakítani a kötést. Létrejön egy másik MO is, a lazító MO, ahova nem kerülnek elektronok alapállapotban (ez lesz az ÚJ LUMO), amint a képen is kivehetõ, ez a régi HOMO és LUMO-nál is magasabb ebergiájú.
Lehet ezt érdemes lenne az elejérõl elmagyarázni :D
"HOMO-nak (Highest Occupied Molecular Orbit) nevezzük azt a molekulapályát (MO), amelyen alap állapotban a legmagasabb energiájú elektronok vannak, ezután jön a LUMO (Lowest Unoccupied Molecular Orbit), itt alapállapotban nincs elektron, de ha gerjesztjük a HOMO elektronokat, akkor azok a LUMOra fognak kerülni, valamint a molekula ha egy reakcióban elektronokat kap, akkor azok szintén a LUMOra kerülnek."
nem írtam, hogy a LUMO kis energiájú (: sõt, magasabb energiájú, mint a HOMO, hiszen van +1 csomósíkja
Csak lenne egy kérdésem: Azt írtad h a HOMO-n vannak a nagy energiáju elektronok és hogy a LUMO az a kis energiáju rész. Ha gerjeszted az alapból nagy energiáju elektronokat akkor azok mért mennek a kisebb energiáju részre?
Lehet félreértettem :)
Feltöltöttem GIF-ekben is a képeket, remélem mûködnek.