felírod a táblára a puskázandó szöveget, majd letörlöd, de úgy, hogy te még lásd és a tanár ne vegye észre hogy a letörölt szöveg a puska és a szemedet se vegye észre :)
Van olyan tinta amivel golyóstollbetétet lehet tölteni és persze úgy mûködik mint az eredeti.Mert az nem hiszem,hogy a betétek is olyan hamar elhasználódnak.
halika!!!
halihó, van különösebb oka hogy ide látogattál? :)
Gondolom még nem hallottál az "iron" kifejezésrõl..
Bíró úr, a múlt század elején, amikor szabadalmaztatta a golyóstollat az USA-ban, akkor még nem tudott porkohászati technológiával nagyon magas olvadáspontú (iridium, wolfram, rhodium ) anyagokat felhasználni. Így a golyófészek ill. a golyó gyakran felizzott, ki- ill. elégett és folyatni kezdte a tintát..
Miért említem?
Nos, a golyóstoll maximális élettartamára tervezték a vastag tartályokat (pax.. stb) és még így is gyakori, hogy a különleges fémekbõl készült golyó és fészek ezt a tintamennyiséget sem élte meg.. mert jött valaki aki egy hirtelen mozdulattal 10-20 cm-es csíkot firkantva tönkretette..
Ezért találták ki továbbfejlesztésként a kerámiahegyeket.. amik még magasabb hõmérsékleteket is elviselnek.. Sajnos ezek sem élnek túl egy adagnál több tintát..
Sziasztok! Valaki tudna nekem segíteni? Egy pontos képlet kellene, ami 28,22 tömegszázalék káliumot, 25,59% klórt, és 46,19% oxigént tartalmaz?
Najó leírom szépen a kiszámítási módját,hogy legközelebb tudd hogy hogy kell, és ne nézz ilyen bután ...
vegyük azt hogy 100g ilyen keveréked van, ebbõl tömegszázalékok alapján: - 28,22g K ami -> 0,72 mol - 25,29g Cl ami -> 0,72 mol - 46,19g O (ATOM) -> 2,8 mol
ezt 'közös nevezõre hozva' vagy valami hasonló kifejezésnek kéne jönnie ide :) a lényeg az hogy megállapítjuk melyikbõl van 1 mol, vagy melyik esetben vannak CSAK egész számok a képletben. elõször megpróbálkozol azzal hogy az összeset végigosztod 0,72-vel (egybõl a K és Cl 1 lesz) végeredmény K 1 Cl 1 O 4 vagyis KClO4 - kálium-perklorát.
Hosszú.Szóval egy másik fórumon most van egy ilyen verseny, hogy beküldünk kémiával kapcsolatos kérdéket, és kapunk érte pontokat.Ilyen szórakozás a fórumozás mellet.Na ez a mai kérdés
Na, és mi közöd van hozzá, hogy én honnan szedem az infókat! Nincs sehol se megtiltva, hogy más fórumokon segítséget kérjek! Talán baj, hogy annyira nem értek a kémiához, mint mondjuk te! Ezt Gera barátodnak is megmondthatod! És ez nem minõsül csalásnak! Mit kaptál ezért, hogy letiltattál a Pyrocenteren? "Ez magyarország, rakjunk keresztbe mindenkinek!" Köszönöm szépen!
Pont egy taknyos gyerek mondja meg, hogy mit csináljak!!! (Abba hagyom, mert innen is kitiltanak) vegicsek! Fordulj magadba! Ez csak egy hüXXe játék!
Figyelj, én nem akartalak kitiltatni, ez már nem az én döntésem volt. Pont te mondod, hogy ez csak egy játék?Fogadd el, hogy nem tudtad. Amit csináltál pedig undorító.Csalódtam a versenyszellemben.
Szerintem várj még pár évet és nõjj fel kisgyerek! Igen, nem tudtam, ezért kérdeztem meg! Te ezt nem tudod felfogni a 15éves kis agyaddal! Ha van még egy kis emberiség benned visszacsinálod az egészet! Ha nem, ne várd, hogy megbizzanak benned! Te cseszted el, te tedd jóvá! Undorító az, amit te csináltál! (Ez nem tetszik nekeeem, megmondalak a tanítónéninek!)
dimetil-benzil-imidazol? ,a képrl meghatározhato amugy micsoda (helpdesk: nézd a beépülö CO molekulát-bocs nuki^^) nekem imidazolrol mindig az jut eszembe mikor a starcraftban asszem a scout azt mondja hogy "sakadazolo" XD
Helló! Engem az érdekelne, hogy ha réz szulfátba teszek ólmot, akkor miért nem csapódik ki rá a réz, a vasra meg igen, hisz a redoxipotenciáljuk közel azonos? Meg hogy az ezüstöt miért nem szeretia vas III klorid? Kössz!
Kérdésed igazán érdekes, komoly fejtörést okozott, és ha a válaszom nem jo, kérem minél elöbb javitson ki valaki. Az olomredoxipotenciálja inkább közel háromszorosa a vasénak, mivelhogy itt a vas(III.)-Fe3+ ion játszik szerepet. A redoxipotenciálos reakcoknál nagyon nagy szerepe van a koncentrácioknak, igy lehet, hogy a réz-szulfát töménysége tul csekély. De a másik, hogy lehet, mivel az olom-szulfát (ld.: autoakkumulátorok) bizonyos értelmü áram hatására visszaalakul olommá, emiatt ide-oda ugrálosdit játszik a réz-szulfáttal.
A másik kérdésed, a vas-klorid - ezüst reakcio, pedig, szerintem azért nem szereti az ezüst, mert a vas-klorid erösen maro hatásu és az ezüst pedig igen érzékeny ilyen dolgokra. Valahol azt olvastam hogy oxidálo hatása is van (amire szintén érzékeny ezüstünk), de mivel nem igazán néz ki ugy a molekula, hogy az bárhogyan is oxidálni tudna,szivesen várok véleményt, aki erröl bármit is tud.
ezüst vs. vas(III)-klorid. a válasz ugyanabban rejlik, mint amiben a réz-szulfát-vas-osdi. Standardpotenciálok. Mint tudjátok, minden elemnek van atomos és ionos változata. Minden elem a nemesgáz-szerkezet, az IONOS állapot elérésére törekedik. Egy oldatban, ahol (például) kettõnél több fajta pozitív ion van, az dönti el ki legyen ionos és atomos állapotban amelyiknek NEGATÍVABB a standardpotenciálja. Aki az 'erõsebb' vagyis negatívabb, az kerül ionos állapotba, a másikuk pedig atomos állapotba kerül, vagy marad. Ezért válik ki a vasra réz, (vas ionos állapotban, oldatban van, réz atomos állapotban, vagyis szilárdan kiválik a vas-LEMEZre)
Ugyanez a helyzet az Ag és FeCl3 között. Standardpotenciálok: Ag/Ag+ = 0,80 V Fe/Fe3+ = -0,036 V ebbõl látszódik hogy a vas erõsebb, vagyis biztos õ fog oldatban maradni, és az ezüst marad kiválva, nem történik semmi.
Mellesleg mit értesz az alatt hogy 'az ezüstöt nem szereti a vas(III)-klorid'? :)
remélem érthetõen fogalmaztam... naggyából így magyaráztuk el kilencedikeseknek kémiaórán a Standardpotenciálosdit... pontosabban mi tartottunk nekik kémiaórát, csak angolul ^^ aztán persze magyarul elmagyaráztunk mindent, a kémia sokszor még magyarul is nehéz, nemhogy angolul!! :)
mellesleg épp ez a lényeg, hogy az ezüstenek nem kéne st. potenciál szerint reagálnia a vas-kloriddal. Ez a mondat pedig szerintem azt jelenti, amire mi is használjuk, hogy megmarja. De nem tudom. Elvileg...
Te, mert esetleg az st. potenciálok különbségén alapulo reakcio redoxi-potenciálváltozás a galvánelemek redoxipotenciál-változása, az már meg elektrokémia! :P Pápá!4
fú rájöttem inkább nem nyilatkozom semmit, mert ennyire penge nem vagyok abban hogy mi-micsoda pedig kémiát tanulunk 4+2 éve ... vannak úgyis kémiatanáraink, nem is egy, majd tõlük megkérdezzük, úgyis találkozni kell az egyikükkel OMTV és SZÉTV miatt holnap ;)
Sziasztok, felmerult bennem egy kerdes, nem vagyok kemikus ezert ha oriasi ostobasag akkor nezzetek el, szoval a THC, Tetrahidro-6,6,9-trimetil-3-pentil-6H-dibenzo[ b,d] pirán-1-ol, besorolhato-e az aromas alkoholok koze? koszi
ez a tetrahidro-kannabinol (THC), ebbe mint látod van aromás gyûrû, bár nem teljesem látom át a nevet amit te leírtál :)
koszi a valaszt, hat ami azt illeti en sem latom at az elnevezest amit irtam, annyira nem vagyok temaban:), azt is a neten talaltam...vegulis latom hogy van benne aromas gyuru es OH csoport is, a kannabinol ol vegzodese inditotta bennem el ezt az egesz gondolatmenetet:)
nos ez jó kérdés... tulajdonképpen ha azt vesszük hogy ez egy alkohol:
(aromás alkohol) akkor bármit amit ebbõl vezetsz le, rá lehet fogni hogy alkohol. sõt ahogy mondtad az OL végzõdés is tényleg csábító... nagyon jó kérdés, megkockáztatva egy egyest megkérdem a kémiatanáromat mert engem is elkezdett érdekelnni õ talán JÓL tudja :D
azt kell hogy mondjam pici utánanézés után szerintem igy elõre is azt tudom mondani hogy : IGEN. Csakmert utánanézés wiki-n rulz, és PÉLDÁUL ezeket találtam:
neve angolusul: "2,6-bis(1,1-dimethylethyl)-4-methylphenol" -fenol, vagyis alkohol.
vagyis: "R)-4-(1-hydroxy- 2-(methylamino)ethyl)benzene-1,2-diol" (R-4-(1-hidroxi-2(metil-amino) etil)-benzol-1,2-diol.) (vagy mi...:P) (di-ol vagyis ALKOHOL) ja bocs, köznapi nevén: ADRENALIN.
ezekbõl is látszik, hogy -ol végzõdéssel rendelkezõdnek, és véleményem szerint mivel a fenolból lehet õket származtatni, ezért alkoholok (is).
igy igaz. minden ami -OLra végzödik az alkohol. Bármije is van mellé. az alak megzavarhat, de nem alkohol minden amiröl Oh csoport log el. csak ami szerves vegyület -OLra végzödik, de ha nem, bármennyi OH is log rola nem lesz alkohol, csak sima hidroxi-csoportot tartalmazo vegyület.
ki tudna nekem segíteni abban hogy hogyan tudom kiszámolni egy cseppfolyósított gáz térfogatának változását ha nornál (légköri) nyomásra van kiengedve (teszem azt ha van egy 1 literes tele palackom) és ugyanez vissza (tehát légköri nyomáson lévõ gáz térfogata mennyire változik kompresszió/csepfolyósítás/ után....) Ja igen ami fontos: hidrogénrõl lenne szó.... elõre is köszi
Kellene informácio arrol, hogy a cseppfolyositott gáz milyen hömérsékleten van, és milyen hömérsékletüre változtatod, milyen nyomáson kezded, milyenre változtatod, plusz a folyékony hidrogén sürüségére is szükség lenne. Amint megtaláltam beirom ide az egész megoldást. Igy légy oly szives ird be a példát (ha az) szorol szora.
Sajnos semmi ilyet nem találtam, dehát ki méri meg egy 15-20 K hömérsékletü folyadék sürüségét :Ð Müszaki ismereti oráim halvány maradványaibol ugy emlékszem, a gáznak, ha cseppfolyosodik, kb 1/1000 lesz a térfogata. Ennyit a folyadékrol. A gáz térfogatváltozásait ezer( najo kb5 :D) féleképpen tudod kiszámolni. Tudományos rész: Van a Gay-Lussac I. és II. törvénye, egyesitett gáztörvény, általános/egyetemes gáztörvény, Boyle-Mariotte törvény. Ezeknek egyenletei rendre: V/T ; p/T ; (p*V)/T ; p*V=n*R*T ; p*V Betük megfelelöi: p=nyomás (mértéke:Pa -pascal-) V=térfogat (mértéke:m^3) n= mólszám (mértéke: mol) R= Raoul-féle állandó/univerzális gázállandó (8,314 J/(mol*K)) T= hömérséklet (mértéke: K -kelvin)
Najo hülye vagyok a lényeget el sem mondtam.^^ az általános gáztörvény kivételével mindegyik egyenletet úgy tudod hasznositani, hogy egyenletet állitasz fel. pl.: V·1/T·1=V·2/T·2 1-es az egyik állapot 2-es a másik állapot. Igy a megfelelö egyenlettel mindenre választ kaphatsz, de az esetek 99%ában az általános gáztörvényt használják. FONTOS! Ezek CSAK gázállapotra vonatkoznak, folyadék, ill. szilárd állapotra nem lehet használni öket. Javitás: Raoul-féle...= az valojában Raul-féle... mindig keverem :$...
azis ugyanaz, bonyolitják, hadd vesszen meg a diák^^. Ez mind ugyanaz, univerzális=egyetemes=Renau(?)-féle[rönyó] gázállando (igen nem raoult, hanem Renau, ugy olvastam nemrég. De lehet már totál kikészitett a fizkém és beleörültem. javitsatok ki!:S)
Én mindenesetre köszönöm a felhomályosítást, mert így már értem miért R-el jelöltük (ráadásul ha jól emlékszem nem is "sima" R-el hanem valami gót vagy írott vagy milyen R-el :D).
Akkor csak velünk babráltak ki a mûegyetemen, mert ott írott R volt az egyetemes (univerzális) gázállandó és sima R a specifikus gázállandó (írott R/M).
Hátö...az egyetemi tanitásrol inkább nem szolok. Az nagyban más mint a középiskolai, habár egyetemen is tanito tanár mondta ezt nekünk. De inkább nem mndok semmit, ha egyetemen ezt mondták, annak nem mondok ellent.
Ez attól függ mit tekintünk kollégának :) (bár nekünk azt mondták eleinte hogy minden diáktárs meg a tanárok is azok, azért én egy profot nem mertem volna "lekollégázni").