naszép,nem hagyja csakúgy berakni szóközt,tehát a \ és a O- elé képzeljetek el anyi szóközt,hogy az oxigén a szénhez kapcsolódik(egyszeres kovalens kötéssel
Félreolvastam, bocsi :P
Az észtereknél a helyzet a következõ: (ha van kémia tankönyved, piros, akkor naggyából azt fogom lerajzolni :)
Kezdem egy egyszerû semlegesítéssel, mert ezen keresztül igen könnyen megérthetõ:
NaOH + CH3COOH -> CH3COONa + HOH ami innen fontos az az ecetsav, és a nátrium-acetát.
A nátrium-acetát elnevézésének lényege: ecetsav savmaradék ion + ami hozzá kapcsolódik.
Aztán:
(apró megjegyzés: azt hogy melyik H van bejelölve színessel csak azért rajzoltam hogy érthetõbb legyen. a tankönyvbe pont fordítva van bejelölve, de én így tanultam meg anno ahogy most felvázolom neked ide)
Az alkohol ugye átviszi a nevét, azzal nincs probléma. etil-alkohol az "etil-" részt metil-alkohol a "metil-" részt, stb stb. (alkil csoport, R- a jelölése, ez sok helyen feltûnik, érdemes tudnod ezeket, mert az étereknél, ketonoknál is megjelennek ugye:)
A savmaradék pedig a fent leírt módon, mint a Nátrium-acetát esetében:
tehát ha egy ecetsavom van,és annak a kékkel jelölt hidrogén részére kapcsolódik pl egy bután,akkor butil-acetát,ha hangyasavból akkor meg butil-formiát köszi,most már értem:) akkor azért nem tudtam,mert acetát,meg formiát meg ezeknek az elnevezését nem tudtam honnan jön,remélem tanár acetátnál nagyobbat nem kérdez majd:D
Bután pont nem, az alkán, az észter alkohol és sav vegyülete :) De az elméleted jó, meg fogod tudni csinálni. Az elnevezések a latin nevekbõl származnak, acidum formicum az hangyasav, aceticum az ecetsav, a többi meg az eredeti tanult nevén szerepel,(propil-butil-pentil, stb)
így hogy már értem biztos fog sikerülni,persze azért majd megnézem még este léefekvés elõtt,hogy bennem maradjon:) a többi dolog megy,kb az egész padsor engem fog kérdezni(nem ego,de sajna ez van minden dolgozatnál,tanár már ott áll,és sasol:D)
hát kurvajó,tegnap szét tanulom az agyam,erre kiderül hogy csak jövõhét szerdán írunk tz-t addig gyakorlunk:D és ugyan így tanultam magyarra meg fizikára is:D egyiket sem írtam meg
Inkább tanulj mint bekarózz. Legalább mostmár kevesebb a para, mert tudod az anyagot :D
Kilenc molekula kristályvízzel sárgásfehér, levegõn szétfolyó, vízben könnyen oldódó kristályokat alkot. Szobahõmérsékleten; 100g víz, 18g vízmentes nátrium-szulfidot old! Vizes oldatban hidrolizálva, erõsen lúgos kémhatásúvá lesz. (H2S keletkezõ szagáról felismerhetõ.) A kén-hidrogén sójának is tekinthetõ. Olvasztott állapotban megtámadja az üveget, a kvarcot, és a porcelánt is.
Mérgezõ hatású; A szervezetbe jutva, már néhány grammja halálos! Bõrrel érintkezve, fekélyeket képez; izületeket gyulladásba hozza.
Gyógyászatban, gyógyszappanok készítésére, szõrtelenítésre; Kohászatban és a gumigyártásnál is gyakorta alkalmazzák.
Naja, nem voltam benne biztos. Hidrolizál, mint minden só, és erõs lúg-gyenge sav miatt lesz lúgos. De túlzás lenne azt állítani, hogy H2S keletkezik, inkább, büdös, mint egy termálvíz. A hidrolízis közben fejlõdõ sav elenyészõ, nem tekintjük tényleges reakciónak.
Sejtem, honnét jön a grebaszotok: Nehezen oldódó sók oldatbavitelénél; a gyenge savak nehezen oldódó sóinak (MeS és MeCo3 éit->ÉsÍgyTovább) feloldására erõs savnak az oldathoz történõ adagolásával. (- ami persze megmutatja a pH hatását is, az oldékonysági egyensúlyra.)
Egyetemi vizsgán szerették kérdezni pl. a Vas(II)-Szulfid oldási egyensúlyát: -ez a tipikus eset ! FeS <--> Fe(2+) + S(2-) L=3.7*10^(-19) -ha pl sósavat adunk a rendszerhez: s(2-) + 2H(+) <--> H2S reakció értelmében H2S gyenge sav keletkezik,amely: 2lépésben disszociál.
H2S <-->HS(-) + H(+) HS <--> S(2-) + H(+) Az elsõ egyensúlyi állandója : K(H2S)= 1.1*10^(-7) A másodiké: K(HS -)= 1.0*10^(-14) Oldatban tehát egyensúly fog beállni az S(2-) és a HS(-) ionok és a H2S között.- ha összevonjuk a két egyensúlyi állandót; =1.1*10^(-21) A pH csökkentése tehát elõsegíti a Szulfid-csapadék oldódását. Megfelelõ mennyiségû erõs sav hozzáadása tehát a NEHEZEN-OLDÓDÓ csapadék teljes feloldását okozza ! Ugyanez a helyzet a CaCO3, Mg(OH)2; ... éit esetében is.
oké, értem, csak hogy hogyan is jön ide? :\ Ha a pH változásos szövegemre gondolsz, különbözõ erõsségû sav-lúg reakció során képzõdõ só vizes oldata nem 7es pHjú lesz, hanem alacsonyabb/magasabb. Nem sokkal, de mérhetõ. Erre gondoltam, nem igazán arra, amit te írtál.
Bocsi; Nem Neked, hanem *Pet0330* Nátrium-szulfid (Na2S)kérdésére írtam volna kiegészítésképp. -és mivel; ez kaja-*E...* adalék is egyben,
sõt: 100gramm desztvíz 18grammot old belõle szobahõmérsékleten, így a keletkezett H2S mennyisége alaphelyzetre sem hanyagolható el ! *R-gó*: HCl, mint gyomorsav jelenlétében csak növekvõ tételt mutathat:
-Az egyes irodalmakban közölt 0,7gramm/testsúly-kg halálos dózissal tehát nem értek egyet!!!
(-ha javasolhatnám: Próbálja ki ezt elõbb magán, vagy éppen a szerettein, és/vagy a családján ! ->köszi, hogy tán nem rajtunk .?!)
Mivel a patkányokból/egerekbõl nem lehet következtetni, hogy egy embert mekkora adag tenne hidegre éppenséggel 50%-os hatékonysággal (LD50), ezért nem egyformák az adatok a szakirodalmakban.
Hi, nem tudjátok véletlenül, hogy idén középszintûn kell-e kisérletezni?
Naja, egy LDxx meghatározásnál nem mindegy, hogy milyen úton jut a testbe, és Nuke barátom igazat szólt, mivel ezt nem úgy tesztelték, hogy 100 emberen kísérleteztek, és megmérték mennyi halt meg, a patkányok, nyulak ellenállásából csak közelítõ értékeket tudnak saccolni a tudósok.
De hogy ezt tartalmazza egy-egy étel, mint adalék, nagyon kicsi mennyiség, hogy azzal ölni lehetne, hacsak belegondolsz, mennyit kellene ahhoz enni abból. És hogy mi alapján számolták azt a 0,7 kg/ kg értéket, utána kellene nézni, mert nem tudjuk milyen változókat vettek, milyen lehetõségeket vettek figyelembe.
kémia mellé mit érdemes érettségitárgynak választani?én infot szeretném,mertaz érdekel még,meg még az is érdekel,milyen munkákat lehet keresni kémia érettségivel(na meg olyan egyetem,vagy fõiskola)
bocsi kihagytam:biosz semmiképpsem:) semmilyen orvos nem akarok lenni
kutató vegyések milyen munkát végeznek(azon kívül,hogy kutatnak),és mi kell hozzá érettséginél?elvileg képességeim alapján leginkább kutatóvegyész és atomfizikus lehetnék:D
Nem igazán az érettségi számít, hanem hogy mit kér az egyetem. Kutatóvegyésznek tanulhatsz ELTE-n, a Pannon egyetemen, több helyen, ezért elõször körbe kell nézneed, hogy hol és hogy tanulhatsz ilyet, majd azoknak a követelményeit. Pl ELTE-re egy sima kémia érettségi elég az alapszakra (persze matek mindenhol kötelezõ, de az amúgyis)
Nem muszáj, az új rendszert nem ismerem, de tavaly pl 89 pont volt asszem a 120bõl, szóval relatíve alacsony. Csak jó ha legalább 70-80%osra megírod az érettségit.
Arra emlékszem hogy õk példálóztak, de nekem valmiért az maradt meg hogy csak egy van... Mindegy, ha megnézi az ember a weblapjukat, az a legbisztosabb :P
Azon gondolkodtam, hogy mi lenne, ha a világban víz helyett kén-hidrogén lenne? Abból ugyanúgy képzõdnének savak, csak más lenne a képletük?
Pl. salétromsav(-szerûség): HNS3 ???
Elviekben elõfordulhat, de a magyarázat már-már kvantumfizika határait súrolja. A molekulák mérete a vegyületeknek ad egyfajta instabilitást, ami így korlátozza a lehetséges variációk számát. De elképzelhetõ, adott körülmények között még elõ is lehetne állítani (talán).
-azaz, picit pontosabban: Ha szódaoldatba szén-dioxidot vezetünk, a kevésbé oldható Nátrium-hidrogén-karbonát kikristályosodik. (A Solvay-féle szódagyártásban, közbensõ termékként keletkezik.) Na2CO3 + CO2 = 2 NaHCO3
... Bocsika ! - persze. Vizes oldatáról beszéltem, abban pedig szokott lenni H2O. Enter-nyomásának pillanatában már én is érzékeltem e víz-spórolõs bakim.
(Bezzeg a pálesz-"töménybõl" ûjabban már nem hiányzik! Tegnap 15%-os "tömény-cefrét" hoztak belõle a boltból. -na; Ez a nem semmi !!!) Bocsi "noch einmal" .
:D Jó, csak gondolj bele aki nem olyna penge, annak nem egyértelmü :P
Hi, lenne egy kérdésem a felezési idõvel kapcsolatba. Ahogy olvasom a C14 felezési ideje 5700 év. Azt írja a könyv: 100 C14 5700 év alatt felezõdik meg, tehát 5700 év elteltével a 100-ból 50 lesz.Majd megint 5700 évre rá az 50 megfelezõdik és 25 lesz.
Ezek alapján nekem úgy tûnik, hogy a felezési idõ hossza kapcsolatba áll az atomok számával.Mert amikor elõször felezõdött meg a C14, akkor 5700 év alatt 50 db C14 veszett el, de a második bomlásnál 5700 év alatt már csak 25. Hogy van ez?Miért felezõdik az atomok száma?És miért nem úgy van, hogy mondjuk 5700 évenként elbomlik 50 C14 atom?
ezt valahogy úgy tudom elképzelni, hogy a C14 atomok száma befolyásolja a bomlás valószínûségének bekövetkezését.De hogyan? Minél több C14 van annál több bomlik el, voltaképp ha kétszer annyi van, akkor kétszer annyi bomlik el. Miért függ össze az elbomlott atomok száma a kiinduló mennyiséggel?
Hát, amit most felvetsz, szerintem mindenkiben megfordult, aki errõl tanult (bennem is), de a válasz erõsen a kvantumfizika és kvantumkémia rejtelmeiben bújkál valahol. Azért nem egyenértékû a változás, mert az összefüggés logaritmikus, ami ugye tudjuk, érdekesen változik :D Szóval leginkább ezért, de pontos válaszhoz inkább pár tudóst kérdezz, nemtudom, bárki is innen tudná a választ. Persze ezzel senkit sem akarok becsmérelni :D
Sziasztok! Azt szeretném kérdezni,hogy iont,hogy lehet kémiai egyenletbe írni mert eddig csak molekulákat írtunk le.Úgy,hogy pl:ammónia keletkezése,bontása meg ilyenek.Csak azért mert a tanárunk elég szemét:)
Felírod az iont, és ügyelsz rá, hogy a reakcióegyenlet végén, mind a két oldalon ugyanannyi legyen a töltések összege. Pl:
2 H2O = OH- + H3O+ (víz bomlása, disszociációja, ITT reverzibilis nyilat jelent az egyenlõségjel)
Hála istennek!Azt hittem könnyebb de ezt nem lehet tudni úgy,hogy nem magyaráz hozzá.Nem ilyenre gondoltam amúgy:D Olyanra mint mondjuk bromid-ion nagy nátrium-ion.:)
háh, ha jobban belegondolok inkább valamifélel logikai buktató is van benne! Ugyanis pl ha a 100db C14et 2 fele osztod és lesz 50-50 akkoris 5700 év múlva 25-25 marad belõlük, amit ha összeadunk akkor 50 lesz.De eloszthatjuk a 100at 50 fele is, így az atomok párossával lesznek, de 5700 év múlva ha az 50 pár fele elbomlik akkor 50 marad!
Tehát "egyszerûen" arról van szó, hogy ha több atomunk van akkor, nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik elbomlik!Ez eddgi logikus. De az érdekes az, hogy ha például megvárjuk, hogy 100 db atom elbomoljon addíg míg csak 1 marad (jó sok idõ..) majd azt az egyet berakjuk 99 másik mellé, akkor ugyanakkora esélye lesz h elbomoljon, mint a többieknek!Tehát nem "öregedik"; és ez azért érdekes, mert elméletileg ha egyedül marad akkor 5700 év múlva elbomlik, de ha a többi közé rakod akkor nem biztos...
olyan mintha lenne egy óra, ami meghatározza, hogy bizonyos idõközönként egy-egy izotóp elbomoljon, de nincs magához az izotóphoz kötve, és ha többet raksz össze, nagyobb eséllyel fog egy közülük elbomlani
úgyértem, hogy 5700 év alatt minden második 14es C izotóp elbomlik, tökmind1, hogy milyen csoportokba van összegyûjtve.
Sztem túl egzaktnak képzelem el, és ezért tûnik csak furcsának.
mert ha pl két izotópot különítenénk el, akkor nem biztos h 5700 év alatt elbomlik az egyik,mert kicsi a valószínûsége.Sztem még nem kisérleteztek ilyen kicsit mennyiségekkel. A nagy mennyiségeknél pedig ki fog jönni az h kb felezõdik a számuk; rádásul +/- 40 éves hibahatárral számolnak!És ez is azért lehet mert nagy mennyiségeknél sem biztos h pont fele az "elbomlandó" izotóp.
Szvl a furcsaság számomra még mindig az, h h lehet egyénileg nem idõhöz kötött a létezésük...mármint ezalatt azt értem, amit lennebb írtam, h ha az egy megmaradót visszarakod, akkor az nem biztos h el fog bomlani... De most h tudnak nyomon követni egy specifikus izotópot?...Sztem ez téves..egyébként ITT olvastam, de EZT is érdemes megnézni.
Wow, érdekes amit felhoztál, tényleg elgondolkodtató. Szerintem a természet megoldotta, biztosan van valamilyen rendszer, hogy mi bomoljon el, csak talán még nem állunk azon a szinten, hogy ezt tudjuk ill. megértsük...Lehet hogy a molekulák korosodnak, és ha visszateszed azt az egyet 99 közé, az tuti el fog bomlani....Lehetne vele kísérletezni, utána kellene nézni vajon foglalkoztak-e már vele, mondjuk nem pont a C14 5700 évével :D
Szerintem egyáltalán nem számít hogy egy atom mennyi idõs, még abból a szempontból is, hogy elbomlik-e vagy sem.Ha 90 évig nem bomlott el, következõleg is ugyanannyi esélye lesz hogy elbomlik-e vagy sem...
Mellesleg Wikipedia jó hely, ajánlom figyelmedbe :) (ahogy órán tanultuk a képleteket meg a számolást, kicsit érthetõbb volt mint itt :\ )
Tudom, most felvágsz a csajoddal(), de igazából ez csak elmondja, hogy ez a felezési idõ :D De a kérdés a miért, nem a mi, szóval hogy miért annyi amennyi, arra nem adott választ :) Lehet hogy mindig ugyanannyi esélye van elbomlani, de hogy épp mitõl függ hogy az adott atom elbomlik-e, mi befolyásolja, szerintem nem csupán a véletlen, mindennek van oka, max még nem találta meg az emberiség.
van egy elmés kérdésem: vannak bizonyos vegyületek, melyekbe nem szabad fém vegyszereskanállal belenyúlni, ilyen pl. a kristályos AgNO3. De ismertek még ezenkívûl ilyeneket? Légyszi, ha igen, írjátok meg. Köszi
Abba is csak azért nem szabad, mert összefoltozza a kanalad. Amúgy én nem tudok ilyesmirõl... Ha jó vegyszereskanalat veszel, akkor az elég sok sav és lúg álló. Ha rosszat akkor nézd meg milyen fémbõl készült, és ehhez képest kell vigyázni, nehogy reakcióba lépjen satöbbi.
Azt tudom, h foltoz, nem is az a gomb, hanem vannak olyan anyagok, melyekkel reakcióba is lép, de itt nem valami nagy durranásra gondolok, csak mégis kerülendõ reakcióra. talán 2-3 ilyen anyag van, és ezeket keresem. Hát, majd csak sikerrel járok. Mindenesetre köszi! Egyébként bármilyen fém vegyszereskanálra igaz, még a hiperszuper rozsdamnetes acél kanálra is.
Sajnos annyira penge nem vagyok, hogy fejbõl tudjam (pedig a szakmámban alap lenne), így ha tudod nézd meg milyen anyagok lépnek reakcióba a vassal (tankönyv, akármi) és azok lesznek.
Koszi! kozben megtalatam, hogy 2Ti+Ni2 egyenlo 2 TiN de igaz, rosszul fejeztem ki magam, mert nem a keplet kellett volna, hanem a reakcioegyenlet. a Ti-bol TiCN reakcioegyenletet nem tudod veletlen?
Nem tudok semmi biztosat, de pl úgy lehetne, hogy TiOH (nem tudom hány vegyértékû, de ha TiCN akkor 1) + HCN és abból lesz TiCN. vagy benzol-cianid származékokból, abból megy mint a meszes, de ez a legegyszerûbb, nem feltétlenül a leggazdaságosabb.
Köszi! Megvan a bünös a jód, ugyanis van egy olyan kenõcs, amelyet úgy hívnak, h unguentum antisepticum, és ebbe csak papírkártyával, vagy szarukanállal szabad belenyúlni. a jódtartalma miatt. De azért köszi mindenkinek! Amúgy megint van valami, amin agyalok: a terheléses vércukorvizsgálatnál miért a glükózt használják és nem a fruktózt? nem értem, hisz izomerek, igaz a fruktózt 2-3szor édesebbnek érezzük,és lassabban emeli meg a vércukorszintet, de mi a kémiai/fizikai oka, h a glükózt alkalmazzák? ha valaki tudja, írja meg, köszönöm!
Szó-szó izomerek, azért annyira nem, mert az egyik aldóz a másik ketóz, és ez már elég nagy különbség. És gondolom a válasz benne van a kérdésedben, lassabban emeli meg a vércukorszintet, szerintem ez elég nyomós ok.