Tisztaban vagyok vele, hogy mi a hideg es mi a "meleg" fuzio. A hidegfuzio annyira elmeleti dolog, hogy meg csak fikcionak sem neveznem jelenleg. Ezert megprobaltam pozitivan felreerteni Zocsit, es a nemi valosag utjan valaszolni neki.
Ps. Egyebkent 50 eve a fuzio-rol mint eromuvi lehetosegrol valoban beszeltek, de akkor annk technikajaval es teljes fizikai modelljevel kevesse voltak tisztaban.
Erdekes, hogy azt irod, hogy akkor is 50 evet mondtak es ma is. Az akkori 50 evrol meg soha sehol nem olvastam, pedig azt hidtem, hogy olvasott vagyok a temaban, ezek szerint tvedtem. Jelenleg viszont nem 50 evet, hanem 15 evet adnak arra, hogy egy stabilan, es kezlehetoen fenntartjhato folyamatot fognak tudni alkotni.
Ehhez meg 5-8 ev kell hogy eromuvek sorai alljanak belole, tehat hiszem, hogy ez lesz jovonk egyik meghatarozo energiaforrasa.
Amirõl itt elmondtad a véleményed az a "meleg" fúzió. Ezzel tényleg elég sok a gond. És valóban ahogy egyszer egy fizikus megfogalmazta: mindíg úgy tûnik, hogy már "csak" 50 év és eljön a fúziós erõmûvek kora. Csak éppen 50 évvel ezelött is így látszott. Tiszta délibáb!
A "hidegfúzióval" viszont még annál is több a probléma. Pl. hogy nem fizikusok, hanem vegyészek akadtak rá, ezért egy roppant jól sikerült lejárató hadjáratot indítottak ellene. Azon kívül, nem is biztos, hogy valódi fúzióról van szó, lehet, hogy ez egy teljesen más energia forrás, na hát ez meg pláne ciki a fizikusoknak.
Igen, ha napsuteses orak szamat, es az 1 m2-re eso hasznosithato atlagteljesitmenyt nezzuk (akar intenzitasba merve), akkor valoban egy jo kozepes az osztalyzatunk, de ez talan magyarazhato a szelessegi ovunkkel, es a kontinenetalis eghajlattal egyarant.
Ellenben, meg ha a "minositesunk" kituno lenne, akkor sem lenne gazdasagos napcellakkal villamosaramot termelni nagy mennyisegben.
Megprobalok irni egy plasztikus peldat. A paksi atomeromu kb 40%-at adja az orszag villamos-enegia igenyenek. Ugyanezt, ha napcellakkal probalnank meg kivaltani, akkor egy kb a Balatonnal megeggyezo napcella tarulet kellene...
Ez egyreszt idrdatlan koltseg, masreszt irdatlan helyigenyes. Sajnos az un elszort napcellas villamosenegiatermeles (pl. minden deli fekvesu haz tetejere tegyunk, es hasonlok) azert nem johetnek szoba, mivel tovabb noveli a koltseget a sok kis helyi szabalyozo automatika miatt, tovabba a villamosenergia gazdasagos (es stabil) teherelosztasaban is az un. sziget, felsziget uzemu "eromuvek" kiugro bizonytalansagi pontok.
Tovabbbi korlatozo tenyezo, hogy a villamos aram igenye nem kepes igazodni a napsutesehez, vagy forditva :).
A napcellak altal termelt energia tarolasa nem lehetetlen, de ujabb irdatlan koltseggel novelne meg a beruhazast, sot a tarolas rontana az amugy is gyer hatasfokat a rendszernek.
Ettol fuggetlenul igenis megvan a letjogosultsaga a napenergias aramtermelesnek, de jelenleg ez gazdasagossan nem kivitelezheto eromuvi szinten. Ott celszeru alkalmazni, ahova a tavvezetek kiepitese koltsegesebb lenne, mint a napenergiaju villamosaram termelese, illetve olyan helyekre, ahova egyaltalan nem kiepitheto a halozat, vagy tilos kiepiteni.
Egyebkent a fuzios energia mellett a napenergia, ami a jovonk energiaforrassa lehet, de ahoz nagyon el kell rugaszkodnunk a mai gondolkodasmodunktol, es picit futurisztikus iranyzatban kell gondolkodni, hogy ezt elmeletben gazdasagossan uzemeltethessuk...
Nem akarok vitaztkozni ,de az un "hidegfuzio" jelenleg fikcio. Azaz tizedmasodpercig tudtak csak fenntartani a folyamatot, es akkor sem tudtak kezelni. Ettol fuggetlenul valoban az un. fuzios eromuveke a jovo, remelem, mihamarabb stabil es energiatermeles szempontjabol gazdasagos eromuvek sorai keszulnek majd a fuzios technikara epulve.
Az a gond, hogy még nem használják széles körben sehol az un. hidegfúziót. Abból valószínüleg lehetne valamiféle gazdaságos energiát nyerni. A gond ezzel is csak az, hogy túlságosan újszerû technológia a kor emberének. (Vagy csak hiányos az emberek ismerete és nem elég nagy az igényszintjük.)
magyarországon nincs jó napenergia, mint kaliforniában
nincs jó szél, mint dániában, izlandon vagy angliában
nincs víz, mert nincs a folyóknak igazi esése, másrészt a többévtizetes bõsi hercehurca után senki nem merne ilyet javasolni
atom nem jó, paks miatt
maradna elvileg a szén (nagy lignitkészletek vannak) de az szennyezi a környezetet
és a GEOTERMIKUS ENERGIA, mint izlandon
Magyarország alatt iszonyatosan sok hõforrás van (lásd a rengeteg gyógyvíz és termálvíz), amikbõl hõpumpák segítségével rengeteg áramot lehetne termelni
valószinüleg az újszerüsége miatt odzkodnak tõle, de sztm minden országnak meg kell találnia mi a legjobb neki
3P: A környezeti viszonyokat tényleg kijelenthetjük, hogy manapjág a vízhiány még nem jelentõs, de mi lesz tíz vagy húsz év múlva?
Az is rendjén van, hogy Paknál a Dunából veszik a vizet, de mi van ha annyira leapad a szintje, hogy többé ez nem lehetséges? Erre még lehet, hogy nincs semmilyen ómen, de kb. másfél hete jártam Erdélyben és láttam ott egy két érdekes dolgot. Például olyan víztározót (Békásnál) melynek szintje kb. 10-15 méterrel volt a tavalyi alatt. (Tavaly is voltam ott és láttam. Ja, a tó egyébbként kb. 40km hosszan terül el,tehát nem kis vízmennyiségrõl lehet szó.) Továbbá a víztározót ellátó két folyó is oly mértékben volt elapadva, hogy alig csordogált némi víz bennük. Már-már folyó helyett pataknak is nevezhetné a járókelõ. A hajdani méretekre csak a meder utalt. Mind1.
Abban azonban igazad van, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása a technológiai folyamat megváltoztatásával is lehetséges. Ez azonban mindenre igaz, ami ma a technikával kapcsolatba hozható a világpiacon. Egyelõre üzemagyagcellás aoutók sem futkosnak tömegével az utcákon, mert a technológia és a hidrogén elõállítása drága. Persze a nagyobb autókonszernek is leginkább ebbe az irányba kacsingatnak. De ez már a jövõ.
Zárásnak itt is elmondhajtu szerintem, hogy addig nem lesz semmilyen változás, amíg a felsõtízezer érdekei mást diktálnak. Még midig a pénz beszél, sajnos.
Nagyjabol ugy van, ahogy Okoska is irta, azaz jelenleg a leghatekonyabb eromuvek (Ft/kW-ban, vagy egysegkoltsegben kifejezve) az atoimeromuvek, ezt kovetik az un fosszilis tuzeloanyagu eromuvek (szen, pakura, gaz...).
Az un megujjulo, vagy reszlegesn megujulo energiaforrasok kozul mai szemmel, gazdasagi mercevel merve csak a vizeromuvek versenykepesek. Vizeromuhoz meg megfelelo geodetikai viszonyok szuksegessek. A szelenergia egy igen erdekes energi fajta, raktarozni natur energia formajaban nem lehet, ugy mint vizeromuvek eseten viztarozokkal...
Ma """"""piaci korulmenyek kozott"""""" 1 db szelturbina mukodik MO-on, megpedig Dunaujvaros kozeleben Kulcson. Azert van ennyi idezojel, mivel hatalmas dotacioval epult meg, es meg nagyobb dotacioval veszik at toluk az aramot (mar ha epp termel, elfordul, hogy az un. hazi uzemre is keves). Hogy miert van nalunk ilyen keves eromu? Szamtalan oka lehet, de talan az a legfontosabb, hogy nalunk nincs egy nagyjabol allando erossegu, es iranyu szel, ugy mint az oceanparti orszagokban, mint pl. Hollandia, Anglia, Izland... Szoval fel lehet hozni remek otleteket, de csak azert mert nyugat-europai, meg nem biztos, hogy Mo-n is kivallo volna.
Sajnos hazank nem bovelkedik a villamosenergia termelesre foghato un. megujjulo energiakbol, igy jelenleg a konzervativ megoldasok fele kell forditanunk a figyelmet.
Ellenben nem szabad elfeljtkeznunk a jovo energia problemairol sem, ezert kell dotalt korulmenyek kozott uzemeltetni 1-1 a jovobe mutato eromuvet, amelynek tobbsege varhatoan zsakutca, de lehet, hogy 1 kozuluk 50 ev mulva Mo meghatarozo eromu tipusa lesz, ugy mint ma az atomeromu.
Zocsi-nak irnek meg 1-2 sort.
Az eromuvi hutovizet ne keverd ossze az ivovizzel. Valoban viz kell az eromuvek hutesehez (kondenzator hutese) de ennek tobb variacioja lehet:
1. mint pl Paksnal, a Dunabol egy mesterseges csatornan keresztul vizet szivattyuznak ki, majd az uzemszeruen nemileg felmelegedve (nem sugarozva gyk. !!!!) visszavezetik a Dunaba.
2. hutotornyokon keresztul tortenik a hutes, ahol a viz parolgashojet hasznaljak fel, itt joval kevesebb viz kell, mint pl a paksi peldanal, de ez koltsegesebb. Na igen ehhez is viz kell, de ilyen rendszerek mukodnak szamtalan felsivatagi, sivatagi korulmenyek kozott.
Spoiler: Mint oly sok mindent ezt is magyarok fejlesztettek ki (tokeletesitettek), es a feltalalo utan Heller-forgonak neveztek el). Tehat kedves Zolcsi a vizhiany nem oly merteku, hogy eromuvi hutokorfolyamatkent ne johessen szoba, maximum technologiai atalakitasokat fog igenyelni...
Nem tudom, hogy mennyire esik ez egybe, de leírom. Az imént olvastam egy cikket az indexen az Ny-Európában tapasztalható magas, rekordszerû hõmésréklettõl. Említenek francia, finn meg sok más példát, ed egyet kiemelnék. Az olaszországi példánál említi azt, hogy a kiemelkedõen magas hõmérséklet miatt nagyon jelentõs aszályok sújtják az országot. Ergo irtó kevés a megmaradt ivóvízkészlet (ha jól tudom olaszban egyébbként sem valami jó az ivóvíz minõsége), továbbá a megnövekedett légkondi igények miatt az áramfogyasztás is ugrásszerûen növekszik. A gond ezzel csak az, hogy az erõmûvek hûtõtornyait is víz hûti és ebbõl is hiány van. Emiatt lehetnek egész országrészekre kiterjedõ áramkimaradások, melyek a cikk szerint jelenleg kb. 2,5 millió embert érintenének.
Mivel Anglia nem tartozik a trópusi övezetben, ott nem "ennyire" kritikus a helyzet. (Az átlag 19 fok helyett csak potom 28 fok uralkodik arrafelé, ami nekik már kánikula.) Szóval szerintetek lehetséges-e az, hogy Anglia megneszelve a keleti helyzetet megelõzõ lépésekre szánja el magaát, ami - ha jobban belegondolunk - csak az utókor hasznára válhat és akár még világpiaci vezetõ szerepet is betölthet a "natúr-energiatermelésben"? (Ez lenne neki a 2., immár high-tech ipari forradalom kiindulópontja. Mert ha figyelembe vesszük az olasz szituációt és számítunk arra, hogy ez csak idõvel rosszabodik, akkor a fosszilis, de még a nukleáris energia is háttérbe szorulhat a vízhiány miatt. Persze még mindig ott a folyékony nitrogén, stb.) Véleményetek szerint Anglia végre felismerte azt, hogy a Földön változtatni kell a technológiai szempontban, vagy pusztán csak a gazdasági érdekeket nézi, ahogy azt nagyon sok helyen szerte a Világban?
Informatika és tudomány
