Erre mondta azt valaki nagyon helyesen hogy a számítógép sosem lesz olyan könnyen kezelhetõ mint egy mosógép mivel nem specializált, hanem sokrétû feladatkörre tervezték.
hogyhogy túl sok ideje? a az ûrkutatás úgy fejlõdne mint a számítástechnnika... hangyafasznyiak az eredmények
Ez lehet sõt talán az is hogy az ûrutazás korunk hérón gömbje. Korunk rómájának nincs szüksége rá és sok-sok nemzedék kell még mire valaki újra felfedezi majd.
nehéz beismerni, hogy zsákutcába jutott az ûrközlekedés. Azért kellenek ezek a vidám ötletek, hogy addig se legyen feltéve a nagy kérdés.
El fogok jutni. :P De hogy ebbõl az ûrliftbõl nem lesz semmi az hóttuti!
Az ûrfelvonó egyetlen problémája a megfelelõ kábel legyártása, a többit már ma is meg tudnánk oldani. A fülke hajtását egyszerû elektromos hajtással fogják megoldani, a táp lentrõl jön majd. A fenti állomásra ható visszahúzó erõt pedig egy az állomás fölé egy kábelen kinyújtott ellentömeggel fogják megoldani, ami miután a geostac pálya felett van, kifele fogja húzni az állomást. A légköri viharok és az azok okozta kilengéseg csillapítása a 2. legnagyobb kihívás, ezt magas hegyen épült magas épülettel lehet csökkenteni. Szerintem a kábelre végig fognak szerelni stabilizáló egységeket, amiket fel-le csúsztatva eletromotorok segítségével lehet a kilengéseket csökkenteni.
De az egész kulcs a kábel, ami még nincsen meg. A jó ebben az egészben, hogy mire meglesz a kábel, addigra meglesz a rengeteg még szükséges technológia is.
A jelentõsége az egésznek, amit nem látok a cikkben, az, hogy ha ez megépül, akkor lehet tényleg kolonizálni a naprendszert. Rakétákkal és ûrrepülõgépekkel nem lehet.
Inkább a holdra kéne felhúzni egy kilövõbázist, az 1/6 gravitáció mellett egyszerûbb lenne fellõni rakétákat.
Lassuljon is csak le egy kicsit, kevés már ez a 24 óra a mai világban.
csak egy ideig siet elore, mivel a madzag a geostacionaris palya alatt felgyorsul(mint minden mas az urben) igy aztan, ha az urallomast nem lassitanak le, (nem kuldenek egy kicsit magasabb palyara) akkor a zsineg magaval huzna, es annak ellenere, hogy geostacioner magassagon lene, feltekeredne a foldre, ahogy rolika baratunk mar felvazolta az elobb... viszont ha kicsit 'hatrebb' helyezkedik el a foldi allomashoz kepest, akkor a kotel egy spiralgalaxis karjahoz hasonlo alakban meghajolva koti ossze a kettot, es igy mar azonos szogsebesseggel is mozog a ketto
Hülyeség ez az egész. Szerintem egy ilyen hurka még lelassítja a föld forgását, és megszûnik a nap-éjszaka ciklus.
Mivel eddig senki nem jött rá a megoldásra, ezért most elárulom. A kábel egyik végét a forgástengelyhez, másikat a holdhoz kötik, így majd nem kell gyorsítani, ahhoz hogy fennmaradjon :P
Ez egy képtelen hülyeség. Valhol láttam egy ûrrepülõket kihajító hatalmas ûrkatapult tervét, valószínû ennél is hasonló anyagokat akarnának felhasználni. Szerintem más felé kéne kutakodni, Pl.: Szintén valahol láttam un. kilõvõpályák építését, amiken légüres térben a mágneses vasútnál ismert technikákkal lehtne felgyorsitani az ûrrepülõket, elméletben akár szökési sebességre is. Ennek az igen hosszú fedett kilövõ pálya a hátránya, de egy hegy belsejébe is föl lehetne építeni. A kivezetõ nyilásnál már kevesebb oxigén lenne, ami szintén segítené a kilövést, kisebb lenne a súrlódás. Persze ez is sok technikai problémát felvet, de szerintem korán sem annyit mint amennyit ezek a baromságok.
a fold egy kicsit eloresiet a geostacioner urallomashoz kepest, igy a szalra hato erovektor egyik osszetevoje az urallomas gyorsitasara (palyan tartasara) forditodik a problema az, hogy vajon a szal a sajat sulyanak (ami egy 100E km-es kotel eseteben nem keves...) sokszorosat kell, hogy megtartsa, es ki kell birnia az arapalykelto eroket is a madzag egyebkent nem tekeredik korbe a fold korul, mert ha font problema van van, egyszeruen csak le lehet oldani, es az urbe repul az egesz... a problema ott adodik, amikor ez az egesz kirepul az urbe, nagyfeszultsegre toldodik (carbon szal, vezeto, a fold magneses tereben mozog) igy aztan eleg, ha csak megkozelit egy muholdat, az ivfeny megteszi a magaet..
háát, nemtom... ez olyan futurisztikus, nem is csodálom, hogy clarke apó nyitja meg! messze vagyunk még ettõl... és a biztonság? képzeljetek el egy balesetet, amikor ez a madzag kétszer körbetekeredik a föld körül...
alulrol lézerrel megvilágítva pályán lehet fenn tartani, illetve gyorsítani lehet a felküldött cuccokat kicsiben már müködik a dolog, a tárgy aljára egy lefelé álló parabolatányért raknak, amit alulrol becéloznak lézerrel
Tegyük fel, hogy megépül! Lesz akkora haszna, amekkora a befektetés? A világûr az emberiség tulajdona. Kérdem pl. etiópia hogy fog részesülni a sok jóból, ami kintrõl jön? Ki fogja megvédeni a földi 'kikötõt' a gonosz terroristktól? Vagy mindenkit és minden csomagot (nyilván több ezer tonna terméket) át fognak vizsgálni? Egyébként a feljutáshoz szükséges energiát így is be kell fektetni. A különbség csak az, hogy elvileg így nincs korlátozva a feljutáshoz szükséges üzemanyag.
ha figyelmesen elolvastad, pont az irja, hogy MÉG NINCS készen, csupán találtak egy anyagot, ami jelenleg ugy néz ki hogy kibirja - gyakorlati tapasztalat nulla
bocsánat, centrifugális erõ ugye nem létezik, én a centripetális erõ -1szeresérõl beszéltem :>
az ürlift megvalósításának egyetlen akadálya, hogy nincs olyan anyag, ami elég könnyû, és elég erõs lenne ahhoz, hogy a saját tömegét és az iszonyatos erejû centrifugális erõt kibirja, és ne szakadjon el mivel ez az anyag továbbra sincs még készen, egyáltalán nem látom a jövõt optimistán, bár kétségtelen, hogy egyszerû és hatékony módja lenne az orbitális pályára állításnak
Informatika és tudomány
