A lényeg az, hogy van egy járattervezõ program amely szerint: 1 tipus: 1 db 2 tipus: 5 db 3 tipus: 11 db és meg kellene "kézi módszerrel" is határozni a szükséges jármûvek számát.
Nem értem, hogy jönnek ide a vevõk, alapban kicsit értelmetlen a feladat. Úgy több értelme lenne, ha mondjuk az autókhoz rendelnénk költségeket, és minimalizálni kéne azt. De amúgy egy lehetséges megoldás:
40 darab 3. típusú: 800 2 db 2. típusú: 832 1 db 1. típusú: 844
még annyit, hogy gondolom valamilyen súlyozással kell megoldani
Hali!
Lenne egy feladat amelyben kellene egy kis segítség:
Adott 839 raklap. Ezt a mennyiséget 3 fajta teherbírású autóval kell elszállítani. 1. típus: 12 raklap fér fel 2. típus: 16 raklap fér fel 3. típus: 20 raklap fér fel 103 vevõnk van, 1 vevõ átlagos igénye: 839/103=8,15 raklap Kérdés: Hány autóra van szükségünk típusonként, ha mind3 autót használjuk?
... Üdv Néked Slapi19 ! - azér', annyira má'; Ne nagyon degradáljuk le most itt; A matek-okításunkat! (hisz: 10félévnyi egyetemi-, +1 gyakorlati-év esetén is = = Szumma 6 évvel kellene számolnunk. - tehát:)
Annó, volt akkor még, egy matek-felvételi is ! - ahol, a *Zöld-könyv* #2357. példája; Egy *jó-közepesnek* számított csak.
Köszi a válaszokat rengheteg segítség volt a számomra. Csak azért írtam hogy egyetemi végzettsége van, mert van fõiskolai végzettségû tanár is ami egy kisebb fokú végzettség, nem tud annyit mint egy egyetemi tanár. Ez hihetetlen 3 napja ezen az egy példán ülök és mindent elõ vettem és így sem sikerült megcsinálni, pedig az osztályomhoz képest jó vagyok matekból, de ez kifogott rajtam. Mégegyszer köszi!
Mondjuk ha matektanár, elég valószínû, hogy egyetemi végzettsége van...
Melyki az a hömérsékleti érték, amely a, ugyanannyival melegebb a -7C-nál, mint amennyivel hidegebb a 7C-nál? b, ugyanannyival melegebb a -8C-nál, mint amennyivel hidegebb a 6C-nál? c, ugyanannyival melegebb a -5C-nál, mint amennyivel hidegebb a 19C-nál?
picit máshogy indulva egyszerûbb egyenlet jön ki: r*m=209 ebbõl m=209/r r^2+r*R*pi=1978.11 ebbõl R=(1978.11/(pi*r)-r r^2+m^2=R^2 ebbe behelyettesítve az m és R értékét r^2=((209^2-(1978.11/3.14)^2)/(-2*1978.11/3.14)) r=16.74266
Szia!
Elvileg megvan.
A=pi*r·2+pi*r*gyök(r·2+m·2)=1978.11 T=d*m/2=2r*m/2=r*m=209 m=209/r Ha m helyére behelyettesítek: pi*r·2+pi*r*gyök(r·2+(43681/r·2))=1978.11 Ezt r-re megoldva(csak programmal tudtam) kb.16.75cm-t kapsz. Ebbõl pedig h 12.4776cm.
Sziasztok! Van egy feladat amit a matek tanárom sem tudott megcsinálni, pedig egyetemi végzettsége van. Egyszerûnek tûnik, mégis nehéz! A feladat így szól: "Egy egyenes forgáskúp felszine 1978,11 cm2, tengelymetszetének területe 209cm2. Mennyi a kúp térfogata?". Ennyi az egész feladat több adat nincs megadva. Ha valaki tudna nekem erre a feladatra választ adni vagy valami kiindulópontot azt nagyon megköszönném. A válaszokat elõre is köszi!
Okay, mertem is remélni a +75 eredményed! (-de: 2. sor szerinti kifejtést szokták kérni, egy fogósabb ZH-példában; tehát erre is oldjátok most meg ! -ha javasolhatom.)
Ám, ha Cramer-szabályt is kell majd alkalmaznotok, fölényesen a leggyorsabb módszer, amit #1992-ben leírtam.
A te módszeredet egyáltalán nem értem. Én úgy szoktam, hogy Gauss eliminációval felsõ háromszög-mátrix alakra hozom, onnan meg már egyszerû. A kifejtési tétel számomra bonyolultabb. De azt nem is értem, hogy most mit csináltál, mert nem úgy tûnik, hogy kifejtetted.
Mate317 és Ba32107 ! Próbálok itt leírni egy kontrollált példát: 4 2 -3 1 5 1 2 7 5 estére. Elõször a Fõátlói, azaz "\ ,backslash" irányára kifejtve: Mindez, pozitív alapokkal lesz! +(4*5*5) + (2*1*2)+ (1*7*(-3))
Mellékátlói: "²/ " iránnyal pedig Negatívak: -((-3)*5*2) -(2*1*5) -(1*7*4) Összevont eredménye tehát = +75 Ezt a módszert okvetlen tanuld meg, mert a harmadik példád után, már biztosan nem is cseszheted el.
ny helyett legyen n, az egyszerûbb. tatai+öveges=versen vagyis 10000t+1000a+100t+10a+i+100000ö+10000v+1000e+100g+10e+s=100000v+10000e+1000r+100s+10e+n és i+s=n, vagy i+s=10+n mivel a+e=e, vagy a+e+1=e, vagy a+e=10+e, vagy a+e+1=10+e. azaz vagy a=0, vagy a=-1, vagy a=10, vagy a=9, ebbõl a középsõ kettõ kizárható, mivel 0<=a<=9 és így tovább a többire. remélem így már menni fog!
Tudnátok megoldást nekem az #1971-es feladatra? Itt egy kép, hogyan is néz ki a példa(az ide leírt összeadás kicsit félresikeredett..) link
Elõre is köszi.
Szerintem, e jegyzeted írója itt, most egy jó-nagyot bakizott! (-bár, soha nem voltam egy számtani-géniusz. -apám szerint Mi, Ott; csak_*számtant* tanultunk.)
Az elõjelek *ugrálásai* miatt, a 2.sor szerinti kifejtéssel végezte Õ, amikor (-) elõjellel kéne kezdõdnie. (-ezért is szoktuk inkább, csak az elsõsorit alapul venni kifejtésre.)
Emlékeim alapján;"Kelemen-szerint", könnyû is megjegyezni, ha indexelsz. pl.:elsõ-sor,elsõ-oszlopának elõjele tehát: A11 eleme -> (-1)^1+1 = (-1)^2= tehát (+) de: 2.sori elsõ eleme pedig: A21 -> (-1)^2+1= (-1)^3 =(-)
a 2.)-es pontnál nem kell zavarba jönni a négyzetgyök miatt, mert egy szám négyzetgyöke nem lehet negatív, így me elõjele alapján azonnal fogod tudni, h melyik f(x)-et kell használnod! (Merthogy kettõ lesz belõle, egy (+)-os, megy egy (-)-os.)
Üdv Néked, Ba32107 ! Részletezhetnéd (is) légyszí'; Ezt a :Mínusz_Ötöt ?! (-hisz': Bõ 30éve má, nem kellett fejben, Mátrixot számolnom . -sõõõt, még az elsõ-sorának kifejtésével is; +5-re jutottam. -most is! ) Mate317 ! -ha a: Lineáris algebrai egyenletrendszerekbõl, a *Cramer-szabály* miatt számoltunk, Szkennereld be légyszí, e; Tanárod_könyvének, ezen-részletét! Köszi. (-mer', a jó papa is holtig akar tanulni.)
1.) egyenes egyenletét y=me*x+b alakra rendezed, onnan megvan az egyenesed me meredeksége. 2.) hiperbolát is hasonlóan y=f(x) alakra rendezed 3.) elõállítod f'(x)-et 4.) megoldod az f'(x)=me egyenletedet, abból meglesz, melyik pontjaiba húzható a hiperbolának az egyeneseddel párhuzamos érintõje 5.) ha megvan az érintési pont x koordinátája, akkor kiszámolod hozzá az y-t és az ismert me meredekséggel az imént kiszámolt x,y ponton átmenõ egyenes egyenletét felírod! KÉSZ!
Tényleg, elszámoltam magam az elöbb.(bár tudom ezt sem lehet sok feladatban alkalmazni, de egy évvel ezelõtt biztosan lehetetlennek mondtam volna az a^2+b^2 -nek szorzatként való felírását..jó tudni..) Azért köszi..
+lenne még egy feladat amit nem tudok kiszámolni.: A feladat:Határozd meg minden betû értékét, ha tudjuk hogy egyik sem azonos a másikkal(az "ny" betû egy betûnek számít!),és mindegyik egyjegyû.(Tízes számrendszerbe van értelmezve) (az "a" betûket csak azért raktam ki, hogy a fórum ne vágja le a szóközöket).."I" betû alatt az "S" az alatt az "NY" betû helyezkedik el..."Ö" alatt a "V" betû van a Tatai a +Öveges a Verseny
Sokat gondolkodtam ezen,a matektanárom spec.matekos létére sem tudja megoldani.Pedig ezt nekem elméletileg illene tudni matek tagozatos létemre..Amit tudok: Ö+1=V...azaz T+V>9 Pár nappal ezelött rájöttem valahogy arra is hogy A=0, és így I+S<10 Gondoltam arra is,hogy fölírom mint Tatai alakú szám+Öveges alakú szám=Verseny alakú szám..(értsd:10000T+1000A+100T+10A+I+......És így az összefüggésekkel(ö+1=v és még sokan mások) valahogy ki fog jönni, de de nem sokáig jutok el, azaz túl sok lehetõség maradt meg ebben az esetben)..Ti hogyan oldanátok ezt meg??
Elõre is köszi.
Ezen a mondaton mit értesz? "De ha a fenti kifejezést kiszámítjuk nem az a^2+b^2 jön ki végeredményként.." Mert szerintem az jön ki
na jó, leírom ide, hátha olvashatatlan: ugye tudjuk hogy (a+b)^2=a^2+b^2+2ab (a+b)^2-2ab=a^2+b^2 2ab=(négyzetgyök2ab)^2 Azaz (a+b)^2-(négyzetgyök2ab)^2=a^2+b^2 (a+b)^2 legyen c^2 (négyzetgyök 2ab)^2 legyen d^2 c^2-d^2=(c+d)(c-d)...és innen az jön ki a behelyettesítünk hogy: (a+b+(négyzetgyök 2ab))*(a+b-(négyzetgyök 2ab)) De ha a fenti kifejezést kiszámítjuk nem az a^2+b^2 jön ki végeredményként..a kérdésem az hogy mit rontok el..
n^a/b. vagyis egy számot hatványozunk, majd osztunk egy másik számmal és érdekel minket, hogy mikor egész? biztos, hogy ez a feladat? nem n^(a/b) -t akartál írni, (n^a)/b helyett?
tudna valaki segíteni abban,hogy az : n^a/b kifejezés értéke,ahol n,a,b egész és a,b relatív prímek,lehet-e egész szám? ha igen milyen esetben,ha nem miért? köszi
Köszönöm a válaszokat !
A második derivált kiszámítása nem szükséges. Az az egyik járható út, de úgy is lehet, ha veszel egy értéket az x<0.5 tartományból, behelyettesíted, és megnézed az elõjelet. Ha a derivált elõjele +, akkor az eredeti függvény nõ, ha -, akkor csökken. A szélsõérték mindkét felébõl veszel egy-egy példa értéket, és megvizsgálod a derivált elõjelét: pl ha szélsõérték elõtt +, utána -, akkor a szélsõérték maximum. De persze úgy is lehet, ahogy #1958-ban írták.
A második derivált amúgy konvexivitás és inflexiós pont vizsgálatára kell inkább.
én is X=0.5-t kaptam. az átfogó minimális értéke pedig 0.5^2+(1-0.5)^2=C^2-bõl C=gyök(0.5). a második derivált ahhoz kell, hogy vajon X=0.5 pontban a C értéke minimum vagy pedig maximum lesz-e. ha a 2. derivált értéke az X=0.5-ben pozitív szám, akkor minimum, ha negatív szám, akkor maximum van abban a pontban. jelen esetben tudjuk a feladatból, hogy X=0.5-ben a C minimális.
"Egy egység hosszú pálcát eltörünk, majd a két részbõl egy derékszögû háromszög két befogóját képezzük. Határozza meg az így keletkezõ átfogó minimális értékét !"
én így kezdtem neki: x^2+(1-x)^2=c^2 ebbõl kellene c-t minimalizálni. Szélsõ érték ott van, ahol az elsõ derivált nulla. Deriválás után x=0.5 lett az eredmény.
Órán egy hasonló feladatnál számoltunk második deriváltat is, és az lenne a kérdésem hogy a feladat megoldása szempontjából erre mi szükség van ?
Analízis háziban lenne szükségem egy kis segítségre:
Adott egy halmaz: { (x,y): y e [0,6], 0 <= x <= y}. Ez ugyebár egy négyzet fele R^2-ben. Na most innen kéne áttérnem polárkoordinátákra. Kettõs integrálás a feladat. Meg vagyok zavarodva, ugyanis a polárkoordinátákat nem kör alakú cuccoknál kell használni? Ez a példa a polárkoordinátás feladatok között van. Rosszul rajzoltam fel a függvényt?
Sürgõs lenne, úgyhogy ha valaki tud segítsen, elõre is köszi.
háát, nézz utána mi az a lineáris transzformáció, onnan meg már gondolom menni fog ;) :P
nekem olyannak tûnik, h minek kell lenni az A mátrixnak, h azzal beszorozva azt az oszlopvektort, megkapd, ami a jobboldalakon van. Mint egy lineáris egyenlet megoldás, ahol az együttható-mátrix az ismeretlen
különben meg, a feladat szövege alapján, nem lehetnek egyenlõek, hisz' akor nem léenne kisseb/nagyobb szám. tehát a végsõ megodlás csak az, hogy az egyik szám -1szorosa a másiknak.
ennek az a speciális esete, h melyik az a szám, amely egyenlõ a reciprokával? ez az 1. namost, olyan számokat keresünk, amelyekre igaz, hogy a hányadosuk éppen 1. ez olyan számokra igaz, amelyek egyenlõek: tehát amit itt leírtál bármely két számra igaz, amelyek egymással egyenlõek
ha jobban meggondolom, a fenti gondolatmenetben van egy kis hiba, mert egy szám és annak a -1 szeresére is igaz ez! Vajon hol tûnik el ez a dolog a fejtegetésemben?!
Nem igazán vagyok otthon a téren, de a Maple és a Mathematica tudtommal a két legnépszerûbb programcsomag. Viszont azt hiszem nem túl egyszerû a használatuk. Ha csak egy egyenletrõl van szó, jobban jársz, ha beírod ide.
Van 1 akvárium! 30cm 40cm 50cm szélesség 40cm hosszúság50cm magasság 30cm! Szóval a kérdés az hogy hány dl víz férne bele?
Remélem tudtok segíteni!
Mondtam, hogy nem az enyém.. nem a mi tanárunk mondta, arról meg nem tehetek, hogy haver bamba és csak ennyit írt le... engem csak megkért, hogy csináljam meg^^
Rosszul van felrajzolva. A BCG szög nagyobb mint a BCD szög. Ha pedig a BCD szöget ahogy a tanárod mondja 91 foknak veszed,akkor pedig a két piros vonal metszéspontja a BC szakasz alatt lesz
Sziasztok! Matek tanár ma adott egy feladatot amire azt mondta hogy más tanárok sem tudják megcsinálni. Kíváncsi vagyok van e ötletetek. Ugyanaz az ábra mint ezen az oldalon(csak mi fordítva rajzoltuk fel). matek Annyi még a különbség hogy mi a D-C távot nem 90-x-nek hanem 91 foknak adtuk meg. A kérdése az volt hogy hogyan lehetséges hogy ABG és CGD háromszög egyenlõ mikor AB szakasz 90 fok DC szakasz pedig 91.Pontosabban hol a hiba a feladatban hogy ez lehetséges?? Ötleteket várom ha valami nem tiszta a feladatban kérdezzetek hátha tudok segíteni.
Háj Te, *Matyi0323* komám !-> etetsz Te itt minket.(?!) - mer, a Tanárod, tényleg; Csak-ennyit diktált belõle. - hisz' a többi-részét, csak úgy (mellékesen,): Mondta hozzá .!?
NaNeMá, hogy olyan leszel még Te is itt, mint egy *Szõke-Prosti* ! -> aki most ÖsszeAdja magát a fõnökkel, s így mááá; Ki is vonhatja magát. - aaa; Munka alól !
hogy csinálja meg? hát jó. 1/2*(6-a)=3-a/2 mint azt elõttem is írták.
legalább azt jó lett volna tudni, hogy mirõl tanulnak éppen. függvényekrõl (f(a)=1/2*(6-a)), egyenletekrõl (1/2*(6-a)=0), vagy szójátékokról (félhat, félálom), vagy másmirõl..