Sziasztok ! 1. Ha megfenyítünk egy gyereket a rosszaságáért, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy hová ütünk neki ! 2. A diákot azért büntetni, mert nem ismeri a tanulás módszerét vagy mert akarta de nem tudta megtanulni elemi pedagógiai hiba ! 3. A kommunizmus idején az antikommunisták gyerekeit megverték az iskolában a diákok és a tanárok egyaránt; tudom mert velem is ezt csinálták, de neveket nem említhetek, mert kimoderálnának ! Úgy hogy én kívülre kerültem a közösségből, és megállapítottam, hogy kívületek jobb mint veletek; páá ! 4. Egyébbként én imádom a matematikát -> a racionalizmust és az empírizmust !
Hali! Kéne egy kis help Poisson eloszlásos feladatban. Lambda(10perc) = 1.8 =v.é. -> szórás 1.34 Feladat: Mi a vszg-e annak, hogy a 10 perc alatt érkező ügyfelek száma legfeljebb 1 szórásnyival tér el? (0.7260 a megoldás)
Nem csak a P(3.14>#>0.46) t kellene kiszámolni? Mert nekem erre nem jön ki. Akkor mégis hogy kell kiszámolni?
Köszönöm! Ebben a nyomatéki egyensúlyi egyenletben tudnál esetleg segíteni?
Egy egyensúlyban levő libikóka bármilyen szöghelyzetében egyensúlyban van (vagy ha úgy tetszik: "egyensúlyban marad"). A forgáspontra felírt nyomatéki egyensúlyi egyenletből fog az kijönni, hogy mindkét oldalon az alfa szög koszinusza jelenik meg, amivel egyszerűsítve egy olyan egyenlet lesz, ami alfától nem függ és mindig egyenlő.
A képen egy libikóka látszik, X és Y egyforma hosszúságú, és a szaggatott vízszintesben van, a másik pozíció tetszőleges eldőlést mutat az egyik irányba. Hogyan lehetne a pirossal jelölt alfa szöget levezetni X ből és Y ból? semmi nincs megadva, se hosszúság, se magasság, se semmi.
Köszi a segítséget, a hozzászólásodnak köszönhetően megoldódtak a problémáim. Egyébként nem egyetlen műveletre gondoltam, hanem műveletegyüttesre. Pl: (log17(n))^7,5+23=x Ez a képlet pl n=38-885 -re olyan x-eket ad, amelyek esetében az x/n arány 0,612 és 0,816 közé esik
Nem teljesen értem a kérdésben a "matematikai művelet" kifejezést.
1) Ha tetszőleges függvényt értesz alatta, akkor például az r/n=0,65 egyenlet átrendezésével kapott r=n*0,65 szabállyal adott függvény jó lesz, azaz f(n)=n*0,65. Ennek az eredménye valós lesz, hiszen egész szám racionálissal szorozva racionális marad.
2) Ha a középiskoláig tanított műveletekre gondolsz, akkor például egy logaritmus megfelelő lehet, hiszen ennek az értéke is mindig valós. Az a kérdés, hogy milyen alapú logaritmust vegyünk hozzá. Legyen a logaritmus alapja most x, és kicsit átalakítjuk, hogy számológéppel könnyebben lehessen számolni:
log_x (n)=ln(n)/ln(x)
Ennek kell 0,6 és 0,7 között lennie, azaz
0,6<ln(n)/ln(x)<0,7
Feltesszük, hogy ln(x) pozitív (ha nem az, akkor nem is oldható meg, hiszen ln(n) mindig pozitív lesz), ezért átszorozhatunk vele:
0,6*ln(x)<ln(n)<0,7*ln(x)
Olyan x kell nekünk, amire a fenti egyenlőtlenségek teljesülnek 38<n<855 esetén. Ezek alapján tehát
Ilyen x tehát nincs, bár lehet, hogy valahol elszámoltam...
3) Ha programozni akarsz és nem kell, hogy r és n számok szinkronban legyenek egymással, akkor egy RAND() függvényt lehet használni. Ez általában 0 és 1 közötti számokat választ egyenletes eloszlás szerint. Ami nekünk most kell:
f(n)/n=c f(n)=n*c
ahol c 0,6 és 0,7 közötti random szám, tehát az előző RAND() utasítást kell kicsit átalakítani:
Olyan matematikai műveletre van szükségem ami egy n (38<n<855) természetes számból egy r valós számot csinál, de úgy, hogy az r/n arány 0,6-0,7 között legyen. Hogyan fogjak hozzá?
:) nagy a pangás
Utoljára szerkesztette: Jim Morrison, 2016.11.19. 23:16:15
Jally... Az ennek a lényege, hogy postoljad és az oldalra mutató link keletkezzen egy közösségi oldalon. Megérett a világ egy RESET-re. Akinek mond valamit a KMBK, az tudja, hogy negyedikben már sejtautomatákat színezgettünk négyzetrácsos papíron és számítógép még sehol se volt... Ahhoz képest most egy okádék, amit tanulnak a diákok.
Help. Naaagyon régen nem matekoztam már és már ilyen alap dolgokat sem tudok megoldani. :S Egy egyszerűsítést kell csak, de már nem tudom, hogyan álljak neki.
Hali srácok, nemtudom hogy, szabad e ilyet kérdezni, de valaki nemtudja hogy honnan tudnám tölteni, vagy csak online megnézni ezt a könyvet?, csak javitókulcsot találtam hozzá
Utoljára szerkesztette: Jani Hun, 2014.12.14. 13:54:54
"Sőt, még a fenti egyszerűsítés is lényegtelen a gép szempontjából, mert a hatványozást is szorzásként végzi, ha jól tudom" Természetesen nem egymás után végzi el annyiszor a szorzást, hanem a hatványozást célszerű logaritmussal szorzásra visszavezetni: c=a^b számítása: ln(c) = ln(a^b) = b×ln(a), innen: c=exp(b×ln(a)). Ezzel tipikusan sok baj van, mint például pontatlan, mert van benne ln() és exp() is, amik általában korlátozott pontosságú rutinnal vannak megoldva, emiatt pl. régebbi számológépeken a 3^3 nem volt egyenlő 27-tel.
Ha kézzel (számológéppel) számolsz, akkor lehet, hogy egyszerűbb, ha az azonos százalékokat csoportosítod, és egyszerre osztasz le velük.
Pl. ha az első két évben 3% a kamat, a 4., 5. és 6. évben 7% és a 7-10. években meg mondjuk 5%, a végén legyen mondjuk 200, akkor egyszerűbb az azonos százalékokkal egyszerre leosztani.
Azaz ahelyett, hogy: 200/1.05/1.05/1.05/1.05/1.07/1.07/1.07/1.03/1.03 érdemes úgy számolni, hogy: 200/((1.05)^4)/((1.07)^3)/((1.03)^2)
Mivel a szorzás kommutatív, ezért ha nem egymás után vannak az azonos százalékok, akkor is lehet így csoportosítani őket.
Ha arra irányult a kérdésed, hogy algoritmikus szinten meg lehet-e oldani gyorsabban, akkor jelen tudásom szerint nem. (Sőt, még a fenti egyszerűsítés is lényegtelen a gép szempontjából, mert a hatványozást is szorzásként végzi, ha jól tudom).
Kicsit bonyolultabb, de hosszútávon megéri ezt a módszert alkalmazni, mert: 1) nem kell mindig egyenletet rendezni, hanem csak beírod a számológépbe, és kijön. 2) nehezebb példákhoz is jó gyakorlás ;)
Tök egyszerű feladat, de kicsit tanácstalan vagyok, sehogy sem jön ki a dolog. Matekból sosem voltam pro.
Adott egy táblázat,
x|0|6|__|18|__|__|__| y|_|_|64|__|40|22|0|
És van egy egyenlet :
y=72 - x^2/18
Na most az világos, hogyha 0 és 6-ot behelyettesítem, akkor az ugye,
y=72 - 0^2/18 az y=72 ha y=72 - 6^2/18 az y=70
De ha az Y van megadva, akkor mi a teendő, mit és hogyan ? Kicsit hülyének érzem magam, mert nem bírok rájönni, tök egyszerű tisztában vagyok vele, de segísetek kicsit, hogy eltudjak indulni .. Köszi! Utoljára szerkesztette: V43 1105, 2014.09.10. 19:52:10
Ezt a fa modellezést is többnyire a 4370-re írtam, hogy miért is nem csak 15 (ami inkább 16) féle szám lehet 1 pozíción a számolásunkban.
Az a baj, hogy te alapból rendezve akarod megszámolni, ami nem hülyeség, csak úgy sokkal nehezebb modellezni. Mert ha azt mondod, hogy az első szám 1, akkor ha tovább ágaztatod a lehetőségeket akkor sokkal több ágad lesz, mint ahol az első ágadnál a 15 vagy akár 16 szerepel. Ha az első szám nálad 16 onnantól kezdve a többi szám adott (17,18,19,20), vagyis nem ágazik tovább, míg ha az első szám 1, akkor a 2. pozíción lehet 16 féle lehetőség (2-17) és a további ágak is attól függnek, hogy az adott pozíción mi a szám. Ez egy viszonylag szabálytalan fa lesz.
Míg ha abból indulsz el, hogy a sorrend is számít a húzásnál, akkor sokkal szabályosabb a fa. Első résznél 20 fele ágazik, aztán mindegyik további 19, aztán 18 stb... fele, attól teljesen függetlenül, hogy adott pozíción mi a kihúzott szám. Így végül kijön, hogy a fa 20*19*18*17*16 fele ágazik. Tehát ennek a fának végül 1.860.480 ága lesz. És utána tudunk azzal foglalkozni, hogy ezt 120-asával (5*4*3*2*1) be tudjuk csoportosítani a sorrend miatt, és így jön ki végül a 15.504.
A "te fádnak" már eleve annyi vége van, amire kiváncsi vagy, vagyis 15.504, csak éppen sokkal szabálytalanabb, nem homogén. Minden szinten az adott ágon szereplő számtól függ, hogy hány fele ágazik tovább, így nem tudsz úgy szorzást használni a számolásodhoz, mint a másik fánál. Vagyis ez a modell nem használható. Legalábbis messze nem olyan hatékonyan, mint a másik megközelítés.
Ezért van az, hogy akár számít a sorrend akár nem, a modellezéshez abból érdemes kiindulni, hogy számít. Aztán később lehet egyszerűen osztani ha nem számít a sorrend. (Ha kombinatorikai képleteket használunk és nem modellezgetünk akkor természetesen érdemes egyből a megfelelő képletet választani attól függően hogy számít a sorrend vagy sem)
Tehát ha sorbarendezi a rendszer, akkor nem számít a sorrend, vagyis 15504 a megoldás. Ha pedig a sorrend is számít, akkor 1860480.
Ha sorba rendezi őket, miután kiválasztottad az azt jelenti, hogy mindegy a sorrend, hisz nem marad meg az, hogy Te milyen sorrendben választottad ki őket.
megnézem hogy a játék hogy kéri a számokat, lehet hogy sorba rendezi, én ere gondoltam, ha nem jól gondoltam akkor pio számítása jó, ha nem akkor új kell ugye? :D
20 elem 5-öd osztályú ismétlés nélküli kombinációinak a száma nem más, mint az 5 kiválasztott és a 20-5=15 ki nem választott elem ismétléses permutációinak a száma. Képzeld el úgy, hogy van 20 elemed, amiben 5 és 15 fajta egyforma és ezeket permutálod ahányféleképpen csak lehet. Az ismétléses permutáció képlete pedig, ahol n az elemek száma, k1, k2... pedig az ismétlődő elemek egyenkénti darabszáma n!/(k1!×k2!×...). Ha ide behelyettesítesz, akkor az 20!/(5!*15!), vagyis 20 alatt az 5. Ha ennek a képletnek is kell a bizonyítása akkor az ismétlés nélküli permutációt is be kell vonni a történetbe, mert abból következik. Ha egyáltalán nem világosak ezek a dolgok, akkor szerintem keress a neten egy jó leírást a középiskolás kombinatorikáról, mert így pár sorban nehéz elmagyarázni és vannak róla nagyon jó leírások. EZ szerintem jó lesz kiindulásnak. Tudtommal a képletek bizonyítása nem középsulis anyag, azokat szívesen elmondom (persze tuti fellelhető az is a neten :) ), de ha komolyan érdekel a téma, akkor fontos lenne, hogy az alapokat tudd.
Első húzásra a 20 közül bármelyik jöhet, vagyis 20 különböző lehetőség van. Második helyen a maradék 19, aztán 18, 17 és végül 16 az utolsó számnál. Ennyi féle kimenetele van a sorsolásnak. Ebben viszont az azonos elemű 5-ös sorozatoknak az összes előfordulása benne van, ami minden sorozatnál 5*4*3*2(*1), ezért kell végül osztani.
Pl. 1,2,3,4,5 és 1,3,4,5,2 és ugyanezen 5 szám 118 másik sorrendben történő húzása az osztás előtt külön meg van számolva. Mivel ez a 120 technikailag különböző húzás (mert máshogy jött ki ugyanaz az 5 szám) számunkra igazából csak egy féle eredmény, ezért osztunk vele.
Ha egy adott, n elemű halmazból akarunk k elemű részhalmazokat képezni úgy, hogy 1 elem csak egyszer fordulhat elő azt n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációjának nevezzük. Nálad egy 20 elemű halmazból (összes lottószám) kell képezni 5 elemű (kihúzott számok) részhalmazokat.
Az összes lehetséges ilyen részhalmaz száma: n alatt a k, máshogy mondva: n!/(k!×(n-k)!).
Utóbbi képeltbe behelyettesítve, kifejtve: 16×17×18×19×20/(2×3×4×5)=16×17×3×19=15504
És ötöt is húznak ki, tehát lényegileg a teljesen hagyományos ötös lottó csak kevesebb számmal? Amennyiben igen, akkor marad a 15504, de ha épelméjűek találták ki a játékot, akkor drágább 15504 szelvény, mint amennyi az összes nyeremény összege. :)
"5 tipp van, nem lehet ugyan azt a számot még1x megjátszani, és 20 szám van. "
nem lehet ugyan azt a számot még1× megjátszani - ez alapján nem hinném, hogy csak 1 számjegyre lehet választani. Viszont a Te esetedben még a sorrend is számítana, ami végképp nem jött át nekem a szövegből.
Akárhogy is, biomage, pontosítsd a specifikációt. :) Hogyan zajlik egészen pontosan egy ilyen játék az elejétől a végéig? És mikor nyersz?
Ha jól értem 20 számból lehet választani egy számjegyre, és 5 számot húznak ki egy sorsolásnál. Egy számot csak egyszer lehet kiválasztani, és mivel ez nem számsor, bármelyik szám, bármikor választható, de nem ismétlődhet...?
Ebben az esetben a lehetséges kombinációk száma: 20*19*18*17*16 = 1.860.480
Ha már matek, játszom egy mmorpg-vel, és a játékban van egy lottó játék, és megakarom tudni menyi kombináció lehetséges.
5 tipp van, nem lehet ugyan azt a számot még1x megjátszani, és 20 szám van.
Azért nem lehet nullával osztani, mert a nullának nincs multiplikatív inverze (reciproka) a "hagyományos" számtesteken. Vagyis nem tudsz olyan számot mondani, amivel a 0-t megszorozva a multiplikatív semleges elemet (1 a hagyományos számtesteken) kapod.
senki nem fogja elmagyarázni neked, hogy a nulla miért végtelen, mert ez eleve nem igaz. már kiindulásodban tévedésben vagy. A 10 azt jelenti, hogy 10 nulladik hatványából veszünk 0-át, és első hatványából 1-et = 1*10^1 + 0*10^0. A 9-et úgy is írhatom, hogy 09 vagy 00009, ahol 10 nullánál magasabb hatványait nem használjuk, hogy a 9-et leírjuk. Fogd fel úgy,hogy a nulla egy olyan "segédállandó", mellyel bizonyos esetekben a helyiértékek kihasználatlanságát jelőljük. 1010 -nél kell valahogy jelőlni, hogy 10 második és nulladik hatványát nem használjuk a leképzésben.
A tizes számrendszert meg olyan ókori ember(ek) találták ki, akiknek 10 ujjuk volt... Utoljára szerkesztette: Steel, 2014.09.06. 07:25:41
elmagyarázná valaki hogy a 0 szám miért végtelen? és nem egy igazi szám mint az 1. Ha a végtelenből indulok ki akkor a 10 igazából 1, és nem egyet több mint a 9. hogy lehet egy meghatározott szám végtelen? mert ugye 1-1 az 0 és 0-1 az meg -1, vagyis 0/0=1
a 10 számrendszert egy olyan ember hozta létre aki egyáltalán nem is értet annyira a matekhoz mint aki most tanulja. Utoljára szerkesztette: biomage, 2014.09.05. 16:58:49
Gondolom a képzeletbeli barátnõdnek is ezt mondod, ha pornót keresel a neten.
az a helyzet, hogy engem cseppet sem érdekel, hogy miben hisztek... felõlem hihettek abban is, hogy dopeman maga a messiás... csak ne tegyétek kötelezõvé, ezt a hitet :(
egyébként nagyon szép prédikáció volt ez, szent atyám, egy elképzelt történetrõl, de az a helyzet, hogy nem nekem kell :( bár félek, ha nekem kell korrepetálnom a srácot, nekem is bele kell majd néznem :((
Baszdmeg! Azért folytatod tíz éve a retardált kampányod a fizika ellen, mert NEM TUDSZ LEÉRETTSÉGIZNI? És ezért hisztizel, mert nem érted, érettségin meg kérdezik?!
Az igen, barátom, ennél szánalmasabb dolgot talán elképzelni sem tudok.
Matematika vizsgára felkészítõ/oktató programot/weboldalt ismertek? Középiskolai szintû kellene, nagyjából mintha érettségire készítene fel. Ne csak példák legyenek benne, megoldásokkal, hanem érthetõen magyarázza is el, hogy mit, miért csináljunk a feladat végrehajtása során. Létezik ilyen? Ráadásul magyarul, vagy könnyen érthetõ (kép) nyelven?
Sziasztok!
Kicsit matek, kicsit fizika.
Képzeljetek el egy gyökeret.... Bármiét. Kissebb fáét, répa, bármi. A kérdés: Ennek a gyökérnek hogyan tudom kiszámolni a felszínét? Kísérleti úton. Mártogatás vagy bármi. És a tömegét?
Eredeti feladat => cos2x=1/2
cos2x=1/2
x1= 30°+k*180° (mivel a szög felezõdik ezért a periódus is felezõdik) x2= 180°-30°+k2*180°
Az eredmény jó, de nem teljesen világos, hogy hogyan jutottál oda meg mi akar lenni az az átírás. Persze a lényeg, hogy a tanárodnak az legyen. :)
Ezt a feladatot jól oldottam meg? (trigometriai alapegyenlet)
cos2x=1/2 -> cos2x=30° (alap feladat)
cosx=1/2 -> cosx=60° (átírtam, hogy tudjam mennyi cosx)
x1= 30°+k*180° x2= 180°-30°+k2*180°
???
Sziasztok! Statisztikai feladathoz szeretnék segítséget kérni, azon belül is lineáris trendszámításhoz. Sehogy de sehogy nem akar kijönni a tankönyv által leírt érték és nem tudok rájönni a problémára.
Tankönyv feladat T= 25, SUMMA t= 325, SUMMA t^2= 5525, SUMMA y= 160440, SUMMa t*y= 2046241.
SUMMA y = n*b0+b1*SUMMA t ide kijön, hogy 6417,6 - 13b1 = b0
SUMMA t*y = b0*SUMMA t + b1*SUMMA t^2 ide kijön, hogy b1= (-30,36)
visszahelyettesítésnél nálam ez lenne a mûvelet: 6417,6 - 13*(-30,36) = b0 6417,6 + 394,68 = b0 6812,28 = b0
ezzel a lináris trend egyenlete lenne: ^y = 6812,28 - 30,36*t ehelyett a könyv 6022,79 - 30,37*t (olyan mintha a -13*-30,36nál neki nem 394,68 jönne ki, hanem -394,68)
És ellenõrizgetve a táblázatokat se tûnik helyesnek a tankönyv megoldása: SUMMA y = 160440 SUMMA ^y = 140700 pedig ennek a kettõnek egyenlõnek kellene lennie.
Következõ oldalon pedig az ábrolást, mintha már nem a "saját" 6022,79 - 30,37*t egyenlete szerint csinálná, hanem a 6812,28 - 30,36*t szerint: ábrázolás
Mi folyik itt?! Melyik a helyes?
azonos alapú hatványok címszó alatt keresd a könyvedben, vannak mindenféle fasza azonosságok (pl így hirtelen ránézésre ezen a linken van pár)