talán jól gondolom, h a fordított megfogalmazás lehet a megoldás:
adott egy P pont, amely egy 5cm hosszú szakasz egy pontja. szerkessze meg azokat a pontokat a síkon, amelyekbõl az adott szakasz 30 fokos szögben látszik.
ez egy látókör szerkesztés, amit rég elfelejtettem, de nagyon úgy fest nekem, h ez a helyes út!
Adott egy 30fokos szög, szárai között egy P pont. Szerkessz egy 5cm-es szakaszt, mely áthalad a P ponton és végpontjai a szög 1-1 szárán fekszenek. Ezen gondolkodom már egy hete. Segítsetek, ha tudtok! Nekem már füstöl a fejem tõle! Pihenésképpen megpróbálom megoldani a rudas példát!
Sziasztok! Már ezer éve próbálom kiszámolni, de valahol mindig elbénázom. Tudnátok segíteni? Három rudat (amelyeknek a vastagsága elhanyagolható) páronként merõlegesen rögzítettük egy közös pontban egymáshoz az egyik végüknél. A rudak hossza 1, 2 és 3. Az így kapott építményt úgy raktuk le az asztalra, hogy a rudak szabadon álló végei illeszkednek az asztallap síkjára. Határozzuk meg, hogy pontosan milyen magasan van a rögzítési pont az asztal fölött.
Sajnos a 3. feladatot én sem tudom érthetõbben leírni, mindenesetre a 2. feladathoz remélem ez segít
Az elsõ (mértani) sorozat három szomszédos eleme: a, a*q, a*q^2 A második (számtani) sorozat elemei: a, a*q+8, a*q^2 Kihasznlva hogy ez egy számtani sorozat a szomszédos elemek különbsége állandó. Ebbõl az alábbi egyenlet következik: (a*q+8)-a=(a*q^2)-(a*q+8) (1)
A harmadik (mértani) sorozat elemei: a, a*q+8, a*q^2+64 Kihasznlva hogy ez egymértani sorozat a szomszédos elemek hányadosa állandó. Ebbõl az alábbi egyenlet következik: (a*q+8)/a=(a*q^2)/(a*q+8) (2)
Ha az (1) és (2) egyenletrendszert megoldod két megoldást kapsz: 4, 12, 36, ... (a=4, q=3) illetve 4/9, -20/9, 100/9, ... (a=4/9, q=-5).
2, három szám egy mértani sorozat három szomszédos eleme. ha a második számhoz hozzáadunk 8-at akkor egy számtani sorozat három egymást követõ elemét kapjuk. ha ennek a számtani sorozatnak a harmadik eleméhez 64-et adunk akkor egy új mértani sorozat három szomszédos elemét kapjuk. melyik ez a három szám? 3, egy szimmetrikus trapéz egyik szöge 60°, kerülete 16. három egymást követõ oldala egy számtani sorozat elsõ,második és harmadik eleme. mekkkora a trapéz oldalai és területe? teljes káosz:S köszi lally a segitséget de nem nagyon értettem õket.
köszönöm! valami ilyesmire gondoltam, csak nem tudtam felírni.
bocs, ez csak egy példa. a hõtani és a többi dolog befolyása nem érdekel. csak azt nem tudom, hogy kéne felírni azt, hogy 1kg fogyáshoz 7000/3,7*a test tömege (ami ugye minden kiló fogyásnál 1-el csökken.)
egy óra séta 3.7 kcal fogyás,ez 3.7/7000 kg fogyás vagyis 1 kg fogyáshoz 7000/3.7 óra séta kell. 37 kg fogyáshoz 70000 óra séta kell (kb 8 év), 70 000* 6km/óra=420 000 km (tízszer megkerülni a földet)
... bocsi; Mr. Lali-király bá' ! Alapjaiban véve, ezen kérésed: Tisztán; Hõtani-problémák sora ! (-bár, a kalória, mára már: ISO-szerint is sztornírozott fogalom (!), "kcal ->" éráiban sztááán, a: Kohászati-fizikus értett hozzá kiválóan.)
-e problémádnál; Lesz benne bõven számolási grebaszok sora is, de Ezek megoldását, inkább a Bio-fizikusi fórumozóktól várd ! (- 's ha nem gond; Ne a "tizenévesek" matek tudásával illusztráld !!!) Köszi !
sziasztok lenne egy kis problémám ezzel a feladattal:
Hány kilométert kell megtennem 6 km/óra gyaloglással ahhoz, hogy 114 kg-os testsúlyom (!) 77 kg-ra változzon, az alábbi kikötésekkel:
1. A testsúlycsökkenés jelen esetben kizárólag a testzsír fogyását jelenti, az egyéb energiaforgalmat itt nem kell figyelembe venni! 2. energiafelhasználás: sietés (6 km/h): 3,70 kcal óránként, és testsúly-kilogrammonként (!). http://www.fogyokurak.hu/Egjen-a-zsiiiir-energiafelhasznalasi-tablazat--cikk 3. 1 kg testzsír elégetéséhez 7000 kcal szükséges. http://64.233.183.104/search?hl=hu&q=cache%3ABT9YAiOm18sJ%3Ahttp://egeszsegugy.info/fogyokura+1+gramm+testzs%C3%ADr
--- Hát nem vagyok valami nagy matekos, érzem, hogy hogy lehetne megoldani, de nem akar sikerülni :( Tudnátok segíteni?
1; Vázolj fel egy trapézt, alapszakaszán (kb) 60-60fokos szögekkel. A felsõ csúcsokat(NAGyBETûKet), szaggatottal vetítsd le az alapra. (-egyeneseket pedig ugye mindig kisbetûvel jelöljük!-legyen ez most "m")
A poén kedvéért az Alap= "kis a"-betût, most tegyük a tetejére. Oldalra így a már csak "b és b" jelek, alulra pedig a "c" jöhet. A szaggatott-vonalak miatt "c"-szakaszod tehát most így: c = x + a + x = a + 2x --> x-et fejezzük ki az ismert szöggel. ----- A mûszaki életben, szinte-minden tangens, azaz: tg(fi) = sin(fi)/cos(fi) A 60fok pedig nevezetes-szög. (: 2-2-2 oldalú háromszöget eléd képzelve, alapra a magasság; Szöge fönt így 30fok. Magasságát, Pitagóraszból; "gyök3". ).
cos(60fok)=szögMelletti/átfogó --> azaz : 1/2 (Nem pontos a "0.5" !!!)
(1/2)= (x/b) ebbõl, x =b/2. Beírva c-be: c = a+2x = a + b --> "b" pedig e 3, számtani sorozatot alkotó oldal, második tagja ( most !) = "b" = a + diffi
c=a+b= a + (a + diffi) = 2a+ diffi
Kerülete ismert: K= a+2b+c= a+ 2(a+diffi) + (2a+diffi) 16= 5a+3d --> Tudjuk, hogy a 3.tag = (elsõ + 2diffi), tehát: a+b=a+2diffi következésképp: a = diffi
Területére pedig a legismertebb képlettel dolgozva: T = {(a+c)/2} * m
sin(60fok)=szöggelSzembeni/átfogó = ("gyök3")/2 m = b*sin(60fok)= 4*(gyök3)/2 Helyettesítsd be. T = ... TerületEgység -bízom benne, nem csesztem el sehol... (Opera szerkesztõje is kétszer kiakasztott !)
Helló Belluci ! -máskor, légyszí közölj(-etek) beadási határidõt is !
Elsõ feladatodnak így, számomra, sok olvasata (lehet,) van. Nem mindegy, hogy meddig tart az alaptört, és honnét, meddig a kitevõi-törtrendszerének számlálója, nevezõje...
(arról a kósza "X", avagy csak egy primitív-szorzásról nem is beszélve.)
Ilyen jellegû feladatokat máskor, lehetõleg képlet-szerkesztõvel, vagy kézzel írjátok, azt beszkennerelve. -de: A pld. azonosítója jobb lenne.
2.pld; Nem az én kuka-szemem és tasztatúrámhoz való index-mennyiséggel. ------------ -egy személynek, általában; csak egy példában szoktam segíteni. Nálad, legyen ez a: 3.feladat. Sok sikert hozzá:
1, 9^(-1)×9^(x/y)=0 lg(x-2)-lg(2-y)=0 2, három szám egy mértani sorozat három szomszédos eleme. ha a második számhoz hozzáadunk 8-at akkor egy számtani sorozat három egymást követõ elemét kapjuk. ha ennek a számtani sorozatnak a harmadik eleméhez 64-et adunk akkor egy új mértani sorozat három szomszédos elemét kapjuk. melyik ez a három szám? 3, egy szimmetrikus trapéz egyik szöge 60°, kerülete 16. három egymást követõ oldala egy számtani sorozat elsõ,második és harmadik eleme. mekkkora a trapéz oldalai és területe? teljes káosz:S valaki segitsen
... gondolom, nem okozott gondot, hogy véletlenül elgépeltem: 3x^2 + 2 = 974 ->(és nem 972 ) egyébként minden más stimmel ?.
... sietek, hogy le ne késs ! Válasszuk a középsõt; Legyen X elõzõ: (x-1) , az azt követõ így : (x+1) tehát: (x-1)^2 + x^2 + (x+1)^2 = 974 x·2 -2x +1 +x^2 +x^2+2x +1= 974 3x^2 + 2 = 972 x^2 = 324 -> de páros kitevõ ! x = + - 18
három egymás után következõ természetes szám négyztetének összege 974. Melyek ezek a számok?
-----------------
Egy konvex sokszög átlóinak száma 77. Hány oldalú a sokszög?
------ 1000 köszönet aki tud segíteni!!!!!!
1, 9^(-1)×9^(x/y)=0 lg(x-2)-lg(2-y)=0 2, három szám egy mértani sorozat három szomszédos eleme. ha a második számhoz hozzáadunk 8-at akkor egy számtani sorozat három egymást követõ elemét kapjuk. ha ennek a számtani sorozatnak a harmadik eleméhez 64-et adunk akkor egy új mértani sorozat három szomszédos elemét kapjuk. melyik ez a három szám? 3, egy szimmetrikus trapéz egyik szöge 60°, kerülete 16. három egymást követõ oldala egy számtani sorozat elsõ,második és harmadik eleme. mekkkora a trapéz oldalai és területe? teljes káosz:S
Üdv! Kicsit hülyének tartotok majd, de lenne 2 feladat amiben segítség kellene, de elég lesz 1 is, mert a 2. erre épül, szóval azt már talán megdolom majd:
(3x-1)(4-x)(2x-3)^2>0 Ez lenne az egyenlõtlenség, ami egyszerûnek tûnik, de valahogy mégse megy:$ Elõre is köszönöm!:)
Szerencsémre én néztem el a házit, úgyhogy nem kellett megcsinálni és mostmár tudom a megoldási módszert és a megoldást is!
Négy szám egy mértani sorozat szomszédos tagja. Ha a másodikhoz 6-ot, a harmadikhoz 3-at adunk, és a negyedikbõl 36-t levonunk, egy számtani sorozat szomszédos elemeit kapjuk. Melyek ezek a számok? Kérném a levezetést is!
Ha jól gondolom ez a matek felvétel. Ha igen akkor az elõtted szólónál be van linkelve a megoldás
az ABCD egyenlõ szárú trapéz belsõ szögfelezõi egy pontban metszik egymást. fejjezük ki m magasságát és b=BC szár segítségével az a=AB és c=CD alapok összegét és szorzatát!
Hali! Az OKM feltette már a honlapjára a feladatlapokat és a javítókulcsokat. Nem volt vészesen nehéz, olyan 70-80%-ra számítok. Ez volt a feladatsor: http://195.111.96.234/kfelveteli2008/2008felv09i/M1_8.pdf Volt egy téglatestes feladat, na hol hibáztam? Javítókulcs itt található. Remélem a legjobbakat
1) ugye ha n páros akkor n+1 páratlan 7 = 4k-1 3 = 4k-1 ugye, ha egyiket páratlanra emeljük az 4l-1 alakú lesz, és hozzá a másik a pároson 4m+1. 4l-1 + 4m+1 = 4t
2) miután sikerült lerajozlni a példát észre lehet venni egy egyenlõszárú háromszöget annál a csúcsnál amelyiken átmegy a kör, a két szára (a-r) az alapja r, innen pitagórasz tétel -> r= (gyök(2)/(1+gyök(2)))*a
1,igazoljuk hogy 7^n + 3^n+1 n eleme N+ osztható 4-gyel! 2, adott egy a oldalú négyzet. mekkora a sugara annak a körnek, amely átmegy a négyzet egyik csúcsán, és érinti a szemközti csúcsban találkozó oldalegyeneseket?
teljesen jó így is :) gyakroaltilag, igen, ugyan az de ezekszerint sikerült megérteni, ami a lényeg volt ;)
Nem rossz ötlet a kockacukor sem, de azért az egy picit kicsi a gyakorláshoz Bár mindenféleképpen meg fogom próbálni, szeretném ha el tudnám képzelni magam elõtt a testeket. Fõleg a komplikáltabbakat
Húh az elképzelés nem az erõsségem, az a legnagyobb problémám, hogy nem látom magam elõtt a testet. Lehet, hogy ezt írtad te is más szavakkal, az írásod után gondolkoztam rajta sokat és nekem így jött ki:
a) Ha elveszek egy kiskockát, marad belül három lap. Minden eredetileg is három volt így 3-3= 0, nem változik. Ugyanez kettõnél.
b) Egy kockát látunk kinnt. Ha kivesszük, akkor majd lesz -1. Belül kapunk +5 új lapot. 5-1= 4 új lap.
c) A szélsõ lap egyértelmû 3-3=0, egy szélsõbõl ha elveszünk, akkor -2, de kapunk 4 új lapot. 4-2= 2 új lap.
Lehet, hogy ugyanezt írtad mást szavakkal, az írásodból én így tudtam kilogikázni. Köszi a segítséget!
rakd ki kockacukorból. nem viccelek! gagyin hangzik, de egy perc alatt átlátod. és bár a felvételin nem lesz kockacukor, ha a látásmódod fejlõdik, akkor talán az ottani feladat is menni fog...
gondolom a térfogat változás az elég egyértelmü, a térfogat változást már nehezebb elképzelni.
a felszin változásokat kicsit nehézkes igy leirni, de megprobálom.
ha kiveszünk a sarokból egy "kiskockát" akkor ezen a képen látszik hogy a felszin nem változik, csak "odébbmegy". Nem a legmatekosabb szó, de azthiszem érthetõ :)
ebbõl a gondolatból kiindulva: a) 2db sarokból kivett kiskocka, az ugyanugy nem változtatja mint ahogy 1 sem :)
b) lap közepéböl kivesszük, akkor a középsõ "beljebb csúszik" és a szomszédos kiskockák oldalai belefognak a felületbe számítani.
c) itt is a raokban lévõ nem számit, élbõl kivett kiskocka, hasonlóan az elözöhöz, a "két eredeti felületi rész becsúszik", és a szomszédos oldalakból kettõ be fog számitani a felületbe.
húh.. kicsit elkell tudni képzelni, kicsit erölködni kell küzdeni hogy sikerüljön felfogni
Ez egy 2006-os matekfelvételi feladat, szinte úgy ahogy van nem értem. Bár a térfogat még érthetõ, de a felszín... A megoldókulcs alapján beírtam a választ, de hogy a felszín miért így van, az számomra homály
Pl. az egyik lap közepébõl elbveszünk egy kiskockát. Akkor a felszín miért nõ néggyel?
Köszi köszi köszi istencsászár vagy!! Szombaton matekfelvételit írok, és volt 3 ilyen felszínes + térfogatos dolog, ami kifogott rajtam. Ha nem lenne nagy gáz kérdeznék még egyet, okés?
nagy kocka felszine: 6* 2^2 kicsi kocka felszine: 6* 1^2
nade, ahol összeér a két kocka ott lévõ nagy kocka oldalából a kiskocka kitakar 1*1 cm^2-nyi felüöletet, illetve a kis kocka egyik oldalát a nagy kocka takarja ki.
tehát: (24 + 6) - 2 = 28 cm^2
remélem segithettem ;>
okés. Lenne még egy: Egy 2cm élhosszúságú tömör kockának az egyik lapjára ráragasztottunk egy 1 cm élhosszúságú kockát. Hány négyzetcentiméter a keletkezett test felszíne?
Próbálkoztam úgy, hogy A= 6 x a négyzet (így nekem 30 négyzetcentiméter jött ki) Mert: 6 x 2 szer 2 + 6 x 1 szer 1. De a feladat megoldókulcsa 28 négyzetcentimétert ír ki helyes megoldásként. Miért?
Összekeveredtem egy kicsit a köb és a négyzet hosszúságmértékegységek között. Hány ködméter egy köbkilométer? Hány négyzetméter egy négyzetkilométer?
x^2+1/x^2 midíg nagyobb vagy egyenlõ 2-nél 2cos(y-pi/4) pedig midíg kisebb vagy egyenlõ 2-nél vagyis azt kell nézni ahol a két oldal 2
Üdv,
oldja meg az x^2+1/x^2=2cos(y-pi/4) egyenletet a valás számok halmazán!
Szerintetek a fenti egyenletben az y elírás vagy van olyan trigonometrikus összefüggés amellyel a 2ismeretes egyenlet gyökei meghatározhatók. A fgv.táblába lévõ összefüggés alapján cos(a-b)=cosacosb+sinasinb a jobb oldalra nekem ez jött ki (cospi/4=gyök2/2 -nek véve): gyök2(siny+cosy) a bal oldal maradt, innen viszont nem tudok továbblépni gondolom a cél a 0-ra rendezés...
na ha senki sem tudja, akkor segítek. mi is a kérdés? hogy nincs közte fekete. vagyis, hogy mind fehér. tehát hány olyan eset van, hogy mind fehér? tehát hogyan tudok a négybõl hármat kiválasztani? vagyis egyet kihagyni. 4 féle képpen ezt elosztva az összes lehetõséggel, vagyis a títbõl hármat választási lehetõségek számával és már meg is van. köszönöm a segítséget...
kössz ezt még meg kell emésztenem!Én tényleg azt hittem, valamivel egyszerûbb, és arra gondoltam, hogy változókkal lesz megadva az ellenfelek száma, de mindegy, nem érdekes, mégegyszer köszönöm!!!! Mi is ez a Lee Jones-féle könyv? Mi a pontos címe?
ha egyszínû Q és 8 van a lezedben és Low Limit Texas Hold'em -et játszol, akkr 54.42% körüli esélyed van egy ellenféllel szemben, de a Lee Jones-féle könyv alapján ilyen lapokkal egy 10 személyes asztalon csak akkor menj játékba, ha hátsó pozícióban ülsz, a játékostársaid legalább fele megadta az induló tétet és nem volt emelés sem. minden más esetben dobd el. (azért az elsõre nekem meglepõ volt, hogy bár a nyerési esély a több játékossal csökken, a nyeremény várható értéke ezzel szemben nõ. persze logikus, hiszen nagyobb a betett zsetonok száma, így ugyanannyi befektetéssel nagyobbat lehet nyerni, vagy még egyszerûbben :ugyanannyi befektetéssel több ellenfél zsetonját nyered el.)
különbözõ színû Q és 8 esetén pegig a fenti asztalnál (a könyv szerint) soha ne fizess a játékba kerülésért.
egyszínûek? nem írtad. akkor különbözõek. (mindegy milyen színûek, de nem egyformák) hány ellenfeled van? nem írtad. akkor egy, mert ezt könnyebb kiszámolni. most hogy tisztáztuk a kezdeti feltételeket, jöhet a számolás. nem, nem a számítás, a számolás. mert a te kezedben van 2 (ismert) lap, ellenfelednél is 2 (ismeretlen), az asztalon 5 (ismeretlen). az ellenfelednél 50*49 kombináció lehet, de mivel a sorrend nem számít, ezért ez csak 1225 eset. (52 lapból nálad van kettõ, 50 lap van még talonban ezek közül választunk egyet, vagyis 50-et választhatunk, majd ezután a maradék 49-bõl is) minden ilyen leosztáshoz tartozik 5 lap az asztalon. 52 a pakli, 2 nálad, 2 az ellenfélnél. marad 48 lap, ebbõl kell 5-öt kiválasztani. ezt 48*47*46*45*44=205476480-féleképpenlehet, de mivel a sorrend nem számít elosztjuk 5!=120-al. tehát ellenfeled minden 2 lapjához tartozik 1712304 lehetõség. így tehát ha nálad van két lap és az egyetlen ellenfelednél is, az asztalon pedig 5, és ezek közül csak a kezedben lévõket ismered, akkor 1225*1712304=2097572400 lehetséges leosztás van. igen, 2'097'572'400. ez elég sok. na. ezeket a leosztásokat mind megvizsgálod. igen mindet. és összeszámolod, hogy hány esetben nyertél te, hányszor az ellenfeled vagy hányszor lett döntetlen. mi is volt a kérdés? hogy mekkora esélyed van nyerni. ha jól számolsz, akkor a lehetséges leosztásokból több mint 1000000000 alkalommal nyersz te. ezt a számot elosztod az összes lehetõség számával (2097572400-el), majd az eredményt szorzod 100-al és már ki is jön (%-ban), hogy mekkora az esélyed nyerni.
ha jól számolsz, a konkrét példában 51.93% körüli eredményt kell kapnod.
de vigyázz, mert bár csábító az 50% feletti valószínûség, egy 10 játékosos asztalnál ezt a lapkombinációt hirtelen, nagy ívben dobd el, mert általában nem fogsz vele nyerni.
remélem sikerült belátnod, hogy ha a póker (Texas Hold'em) annyira egyszerû lenne, mint azt tegnap gondoltad, akkor nem is lenne olyan érdekes és népszerû játék.