Casio fx911W :) másod évfolyamos közgázos vagyok, nem hinném, hogy mi foglalkoztunk volna a Stiling formulával csak pl. volt egy olyan feladat a vizsgán, hogy (90 alatt 3)(10 alatt 2)/(100 alatt 5) és erre a tesztben megvolt határozva 4 érték, azokra sajnos már nem emlékszem :)
és mi a francnak 100!-t számolni??? Ha kombinációkat kell (n alatt a k), akkor is úgy kell elvégezni, h a nevezõben és a számlálóban levõ szorzatokat le kell egyszerûsíteni:
(90 alatt 5) = 90!/(5!*85!) = 90*89*88*87*86/5!
így már számolható. De lehet használni - ha ténzleg kell ekkora permutációkat számolni - használni a Stirling formulát, mégpedig a ln(n!) közelítõ számításának módját. Az nem baj, ha közelítõ, ilyen nagyságrendnél lényegtelen a pontos érték - ha van 222 recepted és hánzféle sorrendben fõzhetsz belõle, az már nem számít, hogy a 1.121*10^426 -ban mi van az ötödik jegy helyén... ;)
Egyébként ennek a logaritmusa 981.015, a Stiling formula pedig
ln(n!)~~(n+1/2)*ln(n)-n+ln(gyök(2*PI))=981.934 -et ad, ami n!~~2.808*10^426 és ez egész tûrhetõ. Persze, azon el kell gondolkodnod, h a e^981.934 -et hogy számolod, de ez nem okozhat gondot ;) !!!
heló, kedden lesz valószinûségszámitás vizsgám és be kell vallanom picit hátrányban vagyok mert nem mindegyik elõadáson vettem aktivan részt.... megtudná nekem valaki mondani, hogyan lehet kiszámolni gyorsan 100! (faktorialist), kisebb faktoriálisokkal még tudok számolni de ekkora összeget még a speckós zsebszámológépemnek is meghaladja a képességeit????? van erre valami olajozotabb módszer?
Jahh és itt a nagy kérdés: Mi volt elõbb a tyúk vagty a tojás...
Hát ez éppen olyan, minthogy az Õsrobbanás elõtt nem volt semmi, vagyis inkább az abszolút semmi volt, de akkor mibõl lett az Õsrobbanás?
én vegyészként mindíg azon röhögtem, h elektrolízisnél szépen lerajzolták a vasatomokat, mellé meg az oldatot mint folytonos közeget.
engem is izgattak olyan kérdések, h mi van, ha kiszivattyúzom a közeget egy térbõl és marad a vákuum. de mi van akkor, ha a vákuumot is feltekerem, mint egy szõnyeget? mi marad akkor?
Nos minél többet tudsz, annál több dolgot nem :) Szóval szerintem érdemes belemenni ilyen "apróságokba" de nem minden esetben :) Én csak annak nézek utánna, ami érdekel.
Ez nem ide fog tartozni de lehet máshova nem néznek be azok az arcok akiktõl véleményt várok:). Nha ott kezdeném, hogy egy filmben, illetve sorozatban (prison break-a szökés) említették a következõt: van benne egy nagyon okos srác, és az õ pszihológusa mondta valakinek hogy az a srác olyan, hogy minden dolgot részletesebben akar meglátni, a legapróbb részleteibe belemenni, és ez a tulajdonság ha sok ésszel párosul akkor egy zsenit hoz létre, ha viszont kevéssel akkor elmebajokhoz vezethet". Na msot ez lehet marhaság, de engem azért fogott meg, mert olyan ember vok aki sokat gondolkozik ezen. Pl ilyenen hogy nemtom felfogni hogy ott egy vasdarab, és abban vannak ilyen kis szar elektronok meg protonok, neutronok, az elektronok kívül vannak, aztán van amikor leválnak, stb. nemtom elképzelni a kémia dolgokat, a kötések létrehozását, stb. Hogy ez hogy valósul meg..kémiában a telített szénhidrogéneknél az órán kb 5-ször felmordultam magamba hogy bazmeg, most ez mi, ez a sok szar, ez hogy van jelen egy széndarabban...Aztán kb 10 perces filózás után jövök rá, hogy nincs értelme az egésznek, és leszarom:) így van és kész....de azért kíváncsi vok hogy más is így van e, vagy leszarja és nem foglalkozik ilyenekkel:)
hááát, ha egy kis cégnél van egy pénzügyi vénával megáldott jó (gépész)mérnök, akkor nem kell egy közgázosnak fizetni az egyszerûbb pénzügyi döntésekhez. (Pl.: amortizációs, törlesztéses, raktárkészletes, optimális üzemvitel, -termelésnagyság, stb... feladatok megoldása. Amúgy is, egy mérnök jobban el tudja készíteni a probléma matematikai modelljét és meg is tudja oldani, ráadásul tudja is érthetõen tálalni. Azért kell egy könyvelõ, aki a cég és a dolgozók pénzügyi dolgait intézi, de közgazdász nem feltétlenül. Ráadásul lehet a mérnöki diploma mellé könyvelõi vizsgát tenni...)
Anno, amikor elköltöztem a koliból, az idõközben feleségemmé lett ;) barátnõmmel és kénytelenek voltunk hûtõszekrényt és mosógépet hitelre venni, akkor megkeresett minket a bank és tettek egy jó ajánlatot, mivel olyan rendszeresen és pontosan fizettük a részleteket.
Elmentünk, Jolánka - a habosra nyalt ügyeletes bankcica - elmondta, mi az ábra, majd adott 5 percet, amíg kettesben a feleségemmel átgondolhattuk a dolgot. Visszajött és szépen elmagyaráztuk neki, hol sántít a dolog, amin annyira meglepõdött, hogy rögtön szólt Öltönyös Jankónak, akinek szintén el lett magyarázva a dolog. Csak pislogtak és elengedtek, hogy nem sikerült újabb hitelre rávenni bennünket - pedig akkor még csak egy fizetésbõl éltünk és jól jött volna egy kis zsé.
Most leírtad hogy mire jó a KÖZGAZ. De hogy miért kell ezt egy gépészmérnöknek tanulni azt még mindig nemtom:). Közgazdászból úgyis van elég nem? Fél ország oda jár ha jól tom.
Közgáz: otthon kiszámoltam édesanyámnak, milyen tojást éri meg keltetni a keltetõgépében. ÁKFN, fedezeti pont, üzembezárási pont, állandó-, változó költségek, stb... Mindíg is szerettem...
Jah, eléggé mérnöki beállítottsággal vagyok megáldva. De elég hamar sikerült némi matekot felvonultatva belátni, h nem éri meg felvenni a diákhitelt. Lett is ebbõl egy diákhitelt számoló Excel tábla, mindenki okulására.
Ha jól tudom már minden karon vannak közgazdasági tárgyak. És most elsüthetném azt a jó kis nagyképû poént hogy azért mert a mérnökök értenek a közgázhoz is, viszont a közgazdászok nem értenek a mérnöki dolgokhoz. (ez persze nem igaz)
Õõõ én még nem 12.-es vok:). 10.-es vagyok csak van egy elképzelésem hogy gépészmérnökire szeretnék menni. Végülis csak a Miskolci egyetemen gondolkodtam vagy a BME-n. Viszont amit nem értek hogy ha vki gépészmérnöki kara jár akko mé kell közgazdaságtant tanulnia?:S Amúgy persze minden kedves gépészmérnökhallgatótól várom hogy egy 10.-es gimisnek adjon jó tanácsokat:D. Pl. mi az ami nagyon szükséges hogy erõsen vágjam, mi az ami kevésbé, stb stb.
Szabályos sokszög (esetemben hatszög) alapú gúla alapéle és magassága adott. Felszín, térfogat a kérdés. Ehhez azonban kellene képlet: - a hatszög területének kiszámításához - a hatszöget alkotó kis háromszögek magasságának kiszámításához
Innen már menne. Tudom, középiskolás anyag, de egyszerûen nem emlékszem :) Köszi!
Az ábrázoló geometria az ami egy gimnazista számára elég hardcore. Nekem elsõre nem is sikerült.
Arra viszont készülj fel, hogy sajna a BME-n az elsõ félévben 4x45 KÖZGÁZ órád lesz. Agyrém. Nekünk 2x45 volt, de attól is a falat kapartuk kínunkban.
Én hatodéves gépesz vagyok a BME-n és közlöm, hogy nem kell izgulnod a Gépészeti alapismeretek tárgy miatt, legalábbis, ha BME-re mész gépésznek. Nekem még Általános géptan név alatt futott 5 éve, de a lényege annyi, hogy alig durvább, mint egy erõsebb gimnáziumi fizka, de abbõl is csak az alap mechanika és hidrosztatika. Hõtan rész nincs is. Alapvetõen arról szól a tárgy, hogy megtanítják azt rendssen amit meg kell(ett) volna gimnáziumban és lesz néhány mérés is, ahol a gyakorlatban táthatjátok ezek hasznosságát.
Gondolom gépészeti alapismeretekbõl az érettségizett,aki valami gépipari szakközépiskolába járt és fõ szaktárgya volt
Én még a "régi" érettségi rendszerben a matek és fizika felvételimet számíttattam be érettséginek. Tehát elmentem felvételizni a BME-re és az ott írt felvételi alapján kaptam érettségi jegyet. Idén végzek a BME gépész kar energetika szakán.
Igazad van, bár azért valamennyire a jegyek is tükrözik a dolgoka,t és a tananyag végülis mindenhol ugyanaz, csak valahol megvan a lehetõséged magolással jó jegyet szerezni és kijavítani a szart, vhol nincs. Pl a mi tanárunk oylan hogy egyszer egy lány bemagolt mindent azt egyest adott neki azzal az indokkal h õ ezt nem érti csak magolt. Nha de nem ez a lényeg, értem a 2 tárgyat, lényegében ez a gépészeti alapismeretek dolog érdekelt volna....Justin te mibõl érettségiztél+hova jársz?
Érettségi részhez nem tudok hozzászólni érdemben. A matek meg fizikánál meg nem az a lényeg hogy hányas vagy (hiszen egy könnyebb suliban könnyebb jó jegyeket szerezni) hanem hogy érted-e ezt a két tárgyat. Fizikából fõleg a mechanika részre kéne figyelni. (nem tudom ezt most milyen részletességgel tanítják). A fakt midnenképp hasznos. Rajzolni majd megtanítanak, esetleg a térlátás fejlesztésével tudod magad elõkészíteni a gépelemek nevezetû szépséges tantárgysorozatra. Ja és matek geometriát se hanyagold :)
Csáttok! Láttam itt jópár gépészmérnököt szóval õket szeretném kérdezni. Én is gépészmérnökire akarok menni, 10.-es vagyok most. Hogy a tanulmányi eredményem említsem, átlagosan 4-es vagyok, nyelvekbõl vagyok jó, fizikából vok 5-ös, és fizika faktra szeretnék majd járni. Matek megy, sokan mondták hogy jó érzékem van hozzá, de csak a 4-es sikerül mindig, nha mindegy:(. Szal a legfõbb kérdésem hogy van egy ismerõsöm aki gépészmérnökire jár és azt mondta hogy õ gépészeti alapismeretekbõl érettségizett:s na most gondolom ez egy elõnyös dolog úgyhogy nekem is kéne ilyen! De ez hogy van? A sulikban van általában ilyen képzés? mert én ilyenrõl még nem hallottam..mondjuk akkor nem fizikából érettségiznék. Jha és még valami...rajzolni nem nagyon tudok, de úgy hallottam hogy az is nagyon kell:SSS Hát 10.-es vok szal lehet késõn, de elkezdem fejleszteni a rajztudoásom, remélem lesz valami.
Köszi! Nagyon kössz tényleg! bárcsak én is így a kisujjamból ráznám ki ezeket :(
Négyzetre emeljük az egyenlet mindkét oldalát, majd átrendezzük, hogy az egyik oldalon legyen gyök(4+x), majd ezt az egyenletet is négyzetre emeljük, az így kapott egyenlet nullára rendezve egy másdofokú egyenletet kapunk, ennek gyökei pl. a megodlóképlettel x=21 és 32. Behelyettesítve ezeket az eredeti egyenletbe csak a 21 igazi gyök. Tehát x=21. [/IMG]
2.) Legyen h az órák száma, n az egy óra alatt legépelt oldalak száma. Ekkor felírható az akábbi két egyenlet: n*h = 120 elsõ egyenlet és (n+2)*(h-2) = 120 második egyenlet. A második egyenletben elvégezve a mûveleteket: n*h+2*h-2*n-4=120 Ide az n*h helyére behelyettesítve a 120-at az elsõ egyenletbõl, majd mindkét oldalból kivonva 120-at, majd 2-vel osztva a két oldalt kapjuk: h-n=2, ebbõl h=2+n, ezt behelyettesítve az elsõ egyenletbe: azaz n*(2+n)=120 kapjuk a n*n+2*n-120=0 másdofokú egyenletet, ennek megoldásai: n= 10 és -12, ebbõl pozitív értéknek van értelme, azaz n=10, és a h=2+n, ebbõl h=12. Azaz 12 óra alatt gépelte le.
Légyszi segítsetek! Nagyon sürgõs lenne! Nem értem, azaz nemtom megcsinálni az alábbi feladatokat: 1: bocsi ha érthetetlenól írom de sajna itt nemtom máshogy:S remélem azért sikerül kivenni. tehát: oldja meg az aábbi egyenletet: GYÖK ALATT: 6-GYÖK ALATT 4+x = GYÖK ALATT x-20 . az elsõnél ott 2 gyökjel van, egy nagy, és alatta van a 6- gyök x+4. 2: Ez lenne a fontosabb:S. Egy gépírónõnek 120 oldalt kellett legépelnie. Ha óránként 2 oldallal többet írt volna le, két órával hamarabb lett volna készen. Hány óra alatt írta le a szöveget? PLS SEGÍTSETEK! kösz.
Biztos? Szerintem azt számoltad,ki hogy mi a valószínûsége,hogy ugyanabba a csoportba való a két ember. (0.3737...)
Többé kevésbé józan paraszti ésszel ém igy számoltam: Három eset van attól függõen,hogy melyik csoportban van az elsõ ember: ha az elsõ csoportban van, akkor a maradék 99 ember közül 29+20 nál beszélnek legalább egy közös nyelvet, a második csoportnál minden esetben, ha a haramadik csoportban van akkor 20+49 ember van akivel szót ért, vagyis egyenként a valószínûségek: 49/99,99/99,69/99. 100 emberre az átlag: 0.3*49/99+0.2*99/99+0.5*69/99=69/99=0.6969....
Jó esetek: (30 alatt a 2) + (20 alatt a 2) + (50 alatt a 2) összes eset: (100 alatt a 2) a két értéket elosztod egymással. Remélem ez így mûködik
van még egy szép feladatom: egy konferencián, 100 ember vesz részt, közülük
30an beszélnek oroszul és franciául 20an oroszul és németül 50en angolul és németül Mi a valószínüsége annak, ha két ember találkozik akkor nem kell tolmáscs, hogy beszélgessenek(tehát egy nyelvet beszélnek)
sztem kombinácioval kell megoldani, de hogyan? ha van valami ötlet akkor irjátok meg. Köszi
megtaláltam a megoldást!:D ha érdekel valakit: ( x+3 alatt 3 ) - ( x+2 alatt 3 ) = 36 ((x+3)! / 6*x! ) - ((x+2)! / 6*(x-1)!) = 36 x!al ha egyszerüsitünk akkor (x+3)(x+2)(x+1) - (x+2)(x+1)x=36*6 (x+2)(x+1)(x+3-x)=36*6 és innen már sztem részlet kérdés az eredmény x=7
Próbáltam eredetileg úgy gondolkodni, hogy egy játszma több játékból áll, de nem találtam erre háttérinfot weben. Tehát lenne vmilyen olyan ismeret, amit tudni kellene a megoldáshoz.
Aztán az volt a következõ ötlet, hogy mi van, ha nem is egymással játszanak?
Aztán az is eszembe jutott, hogy 1 döntetlen, vagy 1 vereség, vagy 1 gyõzelem mindíg 2-vel növeli meg a v+gy+d számát. Tehát ha eredetileg x játszma volt, akkor a v+gy+d=2*x (mert ha az egyik gyõz, a másik veszít és ha döntetlen, akkor mindkettõ döntetlen), így az egyenlet egyszerûen x+1=2*x+36, amibõl x=-35, ami baromság.
Akkor lehet tovább agyalni.
bocs, elirtam a gy, v, d ek kombinációja fog megnõni 36al
Mi a különbség a "játszma" és a "döntetlen, vereség, gyõzelem" között? MErt szerintem egy játszma kimenetele lehet GY, V, D, de akkor hogy nõhet 1-el is meg 36-tal is?
Hy! lenne egy feladatom: ezt hogy kéne megcsinálni? 2 sakkozó megegyeznek egy bizonyos számu játszma lejátszásában. az egyik azt kéri, hogy növeljék meg a játékok számát 1-el, ekkor a döntetlenek, vereségek, gyõzelmek száma 36-al nõne meg. A játékok sorrendjétõl ebben az esetben eltekintünk. hány játszmában állapodtak meg eredetileg?
köszi
Boldog és Matematikában gazdag új évet kívánok mindenkinek!
Émile Borel francia matematikus, nevéhez fûzõdik az a gondolatkísérlet, ami az angol nyelvben "Végtelen Majom Tétel" néven vonult be a köztudatba: ültessünk egy képzeletbeli örökéletû majmot egy olyan írógép elé, amelybõl sohasem fogy ki a szalag és a papír. Ha a majom véletlenszerûen üti le a billentyûket, akkor egészen biztosak lehetünk benne, hogy egyszer (sõt, végtelen sokszor!) megjelenik Shakespeare összes mûve a papírokon.
Ezt a gondolatkísérletet ültette át gyakorlatba néhány ügyes programozó a Majom Shakespeare Szimulátor keretében. jelenleg 10^81 majom gépelget, és egészen szép eredményeket érnek el - elég gyakran sikerül az elsõ 42-44 karaktert eltalálniuk :)
A maple topicba bemasoltam egy kodot a legkisebb negyzetes korillesztesre.
Na most pont karbantartják, de nekem sikerült letöltenem azt a kis animációt,úgyhogy ha valakit érdekel és szeretné, hogy elküldjem neki, csak adjon meg egy e-mail címet.
A bejglit én is szeretem. Ám ZR kérdése teljesen helyénvaló ebben a topicban.Kár hogy nem tudok segíteni. A hintamanõverhez visszatérve... Itt egy cím:www.gezoo.fw.hu. Itt megtalálhattok mindet az impulzusmegmaradás tételének meghazuttolásáról. A számítások megfeküdték a gyomromat,de az egyik letöltött animáció (fogas) világossá tette elõttem az egészet. Nézzétek meg! Nagyon tanúlságos.
itt egy link korillesztesre maple-val: http://www.math.sunysb.edu/~scott/Papers/Book331/Fitting_circle.html
Legkisebb négyzetek módszerével akarok kört illeszteni mérési adatpontokra. (Van egy biztosítógyûrûm, amit lefotóztam a telefonommal és most itt figyel elõttem a képernyõn.
Azt akarom megtudni, ha szét van feszítve, akkor egyenszilárdságú-e egy ilyen gyûrû, szóval, elsõ körben kellene a két határoló kör sugara és az egymáshoz viszonyított excentricitásuk. A képrõl leolvasott koordináták és a kép felsõ részén elég rosszul látható cm-es osztás alapján valódi méreteket kiszámítva akarom megoldani (a kép kicsinyített).
Ehhez kell egy jó algoritmus, ami a körvonal pontjainak a koordinátáit felhasználva illeszti a kört.
Ha valakinek van jó algoritmusam legyen szíves szólni és ide megírni - nekem van ötletem, de hátha valaki meglep egy szép elegáns és könnyen programozható változattal.
Addig is mindenkinek kellemes ünnepeket és B.U.É.K.!
Amúgy van olyasmi,hogy Hintamanõver, de a megfelelõ pályára álláshoz azért még kell valami hajtómû az ûreszközökbe (http://hmika.freeweb.hu/Lexikon/Html/Hintaman.htm)
lényeges,hogy "zárt rendszerben" a hinta a földön áll,valamint hat rá a Föld gravitációs ereje,(a Földre pedig még hat a Nap,Hold és mindanfajat kisebb-nagyobb ködarab gravitációja)
Ezt csak azért kérdeztem,mert az alap törvény hibás. Gondoljatok csak a hintázásra,amikor magatoknak kell a hintát lökni anélkül, hogy a lábatok érné a földet.
Ezt a jelenséget ki lehet használni vizi,légi és ûrjármûvek meghajtására.Nincs szükség a továbbiakban rakétákra. Érdekel valakit a téma?
Na akkor valaki pls mert holnapra házi :). amúgy gépészmérnökire szeretnék menni. matekból 4-es vagyok...pedig tudnék 5-ös is de vmi fiygelmetlenségen mndig elcseszek valamit, pedig tudásom alapján 5:).nade mindegy...fizikából tavaly 4 msot eddig színötös vok. amúgy fizikábl akarok majd érettségizni. ha vmi vmi jótanácsotok így a középsuli hátralevé részére (2,5 év) akkor mondjátok, halmozzatok el tabácsokkal:d (de a 2 feladat megoldását pls ne felejtsétek le:D)
Justin a gépészmérnökire jár és most el van foglalva az optimális termékszerkezetek és optimális fedezet értékek között. Függvényanalízis úgysem az én területem :D
A gépészmérnöki kar naggyonnn jó - és ez nem vicc! Én is most végeztem két éve, de már nem élvezhettem a kétszintû képzés gyönyöreit!
Annak idején a vegyészkarra jártam, majd azután alkalmazott matematikusként akartam az ELTE-n startolni, de visszahúzott a szívem a BME-re, nameg az a hihetetlen változatosság, amit a szakirányok jelentenek.
Bogarászd meg egy kicsit a honlapját az egyes karoknak, de van középiskolásoknak kedvcsináló vmerre a honlapon (- = B M E = -)
Csáó! Megint matek kérdésem lenne, + 1-2 személyes. személyes: justin te gépészmérnökire jársz?(ha igen hova, milyen) ZilogR te az az arc vagy ki belinkeltél? Matek: ábrázolnom meg jellemeznem kell ezeket függvényeket:-5Xnégyzet+20X+25 na most ugye ahhoz h ábrázoljam, teljes négyzetté kell alakítani. na ez nem megy. a másik feladatnál is ugyanez a gond, ott ez a fv: Xnégyzet/2-3X+5. na msot gondolom az Xnégyzet/2 jó ugyis hogy 1/2*Xnégyzet. D vizsgálatával má megállapítottam, hogy nincs zérus helye a fv-nek. de az ábrázolással itt is gondbamn vagyok, mert nem tudok teljes négyzetté alakítani! légyszi segítsetek.
akkor a munkaidõ rovására offolok egyet, mert dugóhúzóba keveredett két udvarias mérnökember ;)
angol nyelvoktatásért cserébe vállalok a linken található tárgyak oktatását - vigyázat! csak egy jelentkezõt fogadok el ;)
eljöttem egy tervezõirodába dolgozni - nem is tudom, értek-e valamihez: tudok problémát megoldani, de fogalmam sincs az ipar igényeirõl... Azér lassan kezdek ráizgulni, de rendesen ;) :P
Most is katalógust túrok ezerrel ;)
Majd ha eltöltöttem négy-öt évet a gyakorlatban, akkor meglátjuk, mivé lesz az tudás! de azért köszönöm! ;)
Félre ne érts, minden tiszteletem és elismerésem a tied, hogy ennyi tárgyhoz értesz és nem elég hogy értesz még el is tudod magyarázni. Tehát én egy pillanatig nem gondolom, hogy ez egy rossz dolog, sõt, mivel sokan szorulnak (szorulhatnak) tudásuk fejlesztésére, nagyon hasznos munkát végzel. Amúgy nyugodt szívvel ajánlak bárkinek, mert engem meggyõzött a tudásod és hozzáértésed.
Talán kissé póriasnak tûnhet, de valamibõl meg kell élni és ha annyit ült az ember az egyetemen, ráadásul voltak kellemes tárgyai - nem is kevés - és dolgozott egy picit rá, hogy többet magára szedjen, mint az elégséges követelmény, akkor ezt meg kell próbálni megcsapolni - és meg is teszem!
Gratulálok a vizsgádhoz - nem az a súlycsoport lettél volna, aki oktatásra szorul - ez inkább kollegális csevegés lett volna ;) Marad hallgatói tömeg nekem így is, remélem!
Nyugodtan reklámozhatsz, egyébként! "Kicsit egyszerû teremtés, de lehet rá számítani ebben-abban..." ;)
Ha valaki végleg nem érti, annak pedig álljon itt a nagy leleplezés:
Csak egész nyugodtan (csak vicc vót...). Amúgy látom sok mindent oktatsz, de amire szükségem lett volna azt persze nem (erõmûvek szabályozása:D). Mindegy így is 5-ös lett :D
Köszi minfdent. asszem hozzéád majd fordulhatok nehezebb feladatokkal is:)
A két egyenlet oké. Az egyikbõl fejezd ki az x-et vagy az y-t. (mondjuk a x*y=364-bõl). Ezután behelyettesítve a másikba már csak egy ismeretlenes az egyenlet és megint másodfokúra vezet. (Nekem 2 megoldás jött ki, de az egyiknél nem egész számú szék.)
Köszi! Király vagy. Még léenne 1, de az nem fontos, scak engem idegeít h nemtom megoldani. akövetkezõ a szöveg: Egy teremben minden sorban ugyanannyi szék van. Ha soronként 3-mal több széket helyezünk el, és a sorok számát is megnöveljük kettõvel, akkor 364 helyett 480 ülõhely lesz. Hány sor van a kétféle elrendezésben. N a én ezt így próbáltam: Legyen 1 sorban x szék. Sorok száma legyen y. akkor xy=364. Ugye a székekhez hozzáadunk 3-mat, a sorokhoz pedig 2-t akkor (x+3)(y+2)=480. ebbõl kijön hogy: xy+2x+3y+6=480, mit nemtok megoldani, mert elfelejtettem a kétismeretlenes egyenletet:D
2. eredetileg v=30/t sebességgel ment. De mivel lemaradásban volt ezért v+1=30/(t-0,05)-tel kellett tekernie (egy km/ó-val gyorsabban ment,de 3 perc=0,05 órával késõbb indult). v-t behelyettesíted, szorzol-ösztassz és a végén megint másodfokúval kijön, hogy t=1,25 tehát az eredeti sebessége 24 km/ó az új 25 km/ó volt.