Tehát növekvõ sorrendbe kéne az általad adott számokat rendezni és az egész számokhoz rendelni? Majd pedig egyenest illeszteni rájuk?
ZR pedig valszeg arra gondolt #3838-ban, h mondjuk van olyan érték, amelyik szokatlanul kilóg a sorból és ott már sejti az ember, h egy véletlen hiba zavart be, azt kizárhatná a sorból és arra nem kell illeszteni.
Itt ez a feladat. A többi részét értem, csak ezt a részét nem nagyon. Szóval, amint látom az L és az U szorzásával kapom meg az u22, l32, u23, u33 értékét.
Eddig világos. Az L(az ábra bal alsó mátrixa) második sorával szorozza az U második sorát, ebbõl megkapom az u22-t. Ez rendben. Viszont, az L mátrix harmadik sorát(3 l33 1) miért az U mátrix második oszlopával(-1 u22 0) szorozza?
Aztán megint az L mátrix második sorával(2 1 0)-val szorozza az U mátrix harmadik oszlopát(2 u23 u33). Ezt sem értem miért így csinálja. (Ha a mátrix szorzását nézzük akkor az úgy lenne pontosan, hogy harmadik sor*harmadok oszlop). Ezek után viszont már az L mátrix harmadik sorát(3 l23 1) szorozza az U mátrix harmadik oszlopával(2 u23 u33).
Nos, igen, hibaterjedés számításnál azt is tisztázni kell, milyen módon számítjuk a hibával terhelt mennyiségekbõl származtatott mennyiségek hibáját. EGY azonban mindig igaz: az egyes változóktól való függést minden esetben az adott változó szerinti parciális derivált és ugyanannak a változó hibájának a szorzata adja. Ez be is látható, hogy az egyes tagokat így kell elõállítani, hiszen a derivált adja meg a "pontos értéknél" mekkora hibát okoz, ha az adott változóval egységnyit odébb lépünk, míg a hibával való szorzás pedig azt csinálja, hogy megmondja, mennyivel lépünk odébb ténylegesen. Az, hogy az így kapott tagokat HOGYAN összegezzük, az már más kérdés.
Egyébként, ha egy kis idõt rááldoz az ember és csinál némi átalakítást azon a bizonyos (delta_c)^2 összefüggésen, azt kapja, hogy az majdnem ugyanaz, amit te írtál. A parciális deriváltas zárójelek felbontása után ugyanis a számlálóban nem kapunk teljes négyzetet, ami miatt nem lehet a gyökvonást elvégezni. Ha el lehetne, pontosan ugyanazt kapnánk, mint amit te írtál. Az, amit te használsz egy kicsit több elhanyagolást tartalmaz... Ez van ;)
Egy kis segítségre lenne szükségem numerikus analízis címû tárgyból. Ezen belül a hibaszámítási módszerekrõl.
a=110.2+-0.3 b=65.6+-0.2 Ennek kellene a közelítõ értéke, abszolút hibakorlátja és relatív hibakorlátja.
Én ebbõl indultam ki:
abszolút hibakorlát: delta(a/b)=((|a|*(delta)b)+(|b|*(delta)a))/b^2 itt kijött nekem egy eredmény ami nem jó, mert 0.3543-nak kell kijönnie. Mi lehet a gond?
relatív hibakorlát: (delta(a/b))/(|a/b|) itt viszont 0.0086-nak kellene kijönnie.
Köszönöm a segítséget!
Nemtudom, mennyire átlátható így.
az uccsó mondatodat nem teljesen értem... olyan pontokat zárjak ki amik véletlen hibával terheltek, ...? ezt hogy érted? az elõbb emlitett példánál maradva mely pontokat zárnád ki?
én úgy szeretem a statisztikát és úgy akartam segíteni, de elég hozzágondolós módon fogalmaztad meg a feladatot (nekem kellett hozzágondolni, h mit kellene csinálni) - és mire úgy-ahogy tisztázódott, már nem is feladat a feladat. :(
Amúgy lehet ám olyat is, h kizárni pontokat, amik olyan véletlen hibával terheltek, ami nem a mérési módszerbõl adódik.
Hát igen, az úgy szívás. Engem mindig irritál, ha vmit nem tanulunk meg rendesen, de még idõt sem hagynak rájuk... Nekem volt "szerencsém" matekosokkal hallgatni meglehetõsen absztraktul elõadva (nem nagyon segítettek a vizualizációban sem sajnos, ez nagyon meg tudta nehezíteni számomra). Örülök egyébként a kérdésednek, mert az ilyenek segítenek újra és újra feleleveníteni és mélyíteni a dolgokat.
A legkisebb négyzetek módszer arra való, h egy adatsorhoz minél kisebb hibával illeszd a kívánt függvényt. Mivel fv-rõl van szó, ezért az adatsorban szükséges volna xi flen adatok (mérési pontok) és a hozzá tartozó yi függõ értékek (mért értékek). Egy önmagában csupaszon álló számsor, amit leírtál, azzal nem lehet mit kezdeni. Adatpárokra van szükség, ahol nyilván egyazon xi-hez nem tartozik több yi.
Hacsak nem tévedek, mert mindent én sem tok ezen témában (sem).
Ismeri valaki a Least Square Method - Legkisebb szórás módszerét ... abban szeretném a segitséget kérni, hogy egy számsoron ilyet hogy lehet számolni
pl a számsor - csak hasraütésszerûen .. a lényeg, hogy idõnként nagy elétrések legyenek a számok között... melyik az a szám, amelyiknél a legkisebb a szórás? lehet azt mondani, hogy az átlag? 5 15 7 22 19 14 35 19 9 33
Igazság szerint éppen úgy van ahogy mondod. Mivel én vegyésznek tanulok ezért a matematika-oktatásra nem fektetnek igazán nagy hangsúlyt a szakomon. A mátrixokról annyit tanítottak, hogy az egy R^nxm es vektortér. Azt, hogy kifejtsék mi is az a vektortér, altér, generátorrendszer, bázis, leképezés, transzformáció már nem tették meg. Ami egyébként nem teljesen elítélendõ, mert nekem erre tényleg nincs szükségem ahhoz, hogy meg tudjak oldani bármilyen számolásokat. De azért engem érdekelt a téma annyira, hogy utánanézegessek, csak már rég volt, és nem emlékeztem bizonyos dolgokra. Jó, hogy segítettél felidézni, köszi!
Furcsa, hát miféleképpen vezették be a mátrixok fogalmát nálatok? Csak úgy levegõben lóg egy mátrix és akkor annyit mondanak, h így meg amúgy számolható ez meg azon tulajdonsága és azt sem mondják el, mikre jók a mátrixok?
A lineáris leképezések felírhatók egy mátrix és egy vektor szorzatával. A vektor helyébe meg a vektortér azon elemét teszed, amelyre kíváncsi vagy, h a lin. leképezés hova viszi. Def.: Ha a lin. leképezés ugyanazon vektortérbõl képez ugyanabba, akkor lin. transzformációnak nevezzük. (ezen mátrix pont egy ilyen leképezés)
Ekkor a sajátvektorok azon vektorokat jelentik, amelyeket önmaguk többszörösébe képez. 3 ilyen lin. független vektort találtunk, vagyis innen is tudhatjuk, h a 3 dimenziós térbõl 3 dimenziósba képzett. Ezután meg csak elképzeltem a sajátvektorok és sajátértékek alapján, h akkor mit is mûvel ez a 3D-s tér pontjaival (mivel vizuális típus vagyok, így én mindenképpen az ilyen képekbe szeretek kapaszkodni, h "lássam" mirõl is van szó). Egyébként ilyen mátrixokkal számolja a transzformációkat a videokártya is. Már csak ezért is jó dolog ezzel tixtában lenni.
Ezt sajnos nem tudom értelmezni: "a mátrixra önmagában úgy vélem, hogy az egy lin. trafó. mátrixa"
Szerintem kicsit túlcifrázod a dolgokat, de köszönöm a segítséget mindenképpen hasznos volt.
A*v=λv Egyenletet próbálja az ember megoldani, amikor a sajátértékeket és sajátvektorokat keresi (a számítás módját te is tudod), h megtudja mik azok, amik önmaguk többszörösébe mennek. v tetszõleges vektor lehetne, jelen esetben 3 elemû, ami a tér egy pontja is lehetne derékszögû koord. rendszerben (képzeljük is el ezt). érdekességképp: bármely más vektorteret helyettesíthetünk ezzel, a vektorterek izomorfizmusa miatt (már ha erre még jól emléxek)
Ekkor az A mátrix az A*v mátrixszorzással a tetszõleges v vektorainknak más értékeket ad. Mintha áttranszformálná (áthelyezné) azokat. Asszem ebbõl világos, h én a mátrixra önmagában úgy vélem, h az egy lin. trafó. mátrixa és úgy képzelem el. De ezt sztem te is tudod. Vagy beugratós kérdés akart lenni és benéztem vmit?
világos amit írtál, de transzformáció alatt mit értesz? Mert én azt, hogy ilyen tulajdonságai vannak egy mátrixnak miközben sajátvektorokat keresek, még nem mondanám transzformációnak. A többit értem, köszi:)
Ezt magamnak gondoltam át érdekesség/gyakorlásként, de hátha neked is hasznos: úgy néz ki, h ez a trafó annyit tesz, h egy síkot magában hagy, minden mást pedig, ami vmilyen pusztán x tengelyen mért távolságra van a síktól azt a túloldalra dobja át (-x távot ad nekik).
λ=1 -es sajátértéknél az egyenletrendszerben az y=y és z=z nem mond semmit, tehát két paramétered lesz, ami meghatározza a 3. értékét (x). Ebbõl már tudhatod, h síkot ad meg ezen sajátvektor. Már csak meg kell nevezz 2 olyan vektort, ami kifeszíti ezen saját alteret (jelen esetben síkot). A wolfram (okosan) hol az egyik, hol a másik paramétert nevezte el 0-nak, h megkapja.
és hogy jön ki két azonos sajátértékbõl 2 különbözõ sajátvektor?
3 sajátértékébõl 2 meg1ezik. 3 lin. flen. sajátvektora is van, tehát teljesen jó, h nem találsz lineárisan függõ sorokat/oszlopokat. Nem számoltam végig, csak wolframon néztem meg.
Az a kérdésem, hogy ha egy mátrix sajátértékeit, illetve sajátvektorait szeretném kiszámolni, de csak két sajátértéket kapok, akkor miért nem találok a mátrixban két lineárisan összefüggõ sort, vagy oszlopot? A mátrix: -1; -2; 2 0; 1; 0 0; 0; 1
Köszi de nekem már 22 kor lekellet feküdnöm!Szóval teljesen mindegy de azért köszönöm az a)-feladatra a választ!A b)-t majd próbálom, ha lesz idõm megérteni.
Teljesen ugyanarra az analógiára felépíted a gráfot, nagyobb papírra rajzold fel! Értelemszerûen egy adott ág lezárása ekkor nem XXX-y -nál történik, hanem XXXX-y -nál, ugyanakkor az XXXy-z-knél egyetlen lehetséges megoldás lesz. Azaz nem elég ha a meglévõ gráfot tovább bontod jobbra, mert az addig lezárt ágak (4 kocsira kidolgozva) már nem minden esetben zárhatóak, vagyis borulna minden.
Feltételezem meg akarod tanulni, hosszú távon a tudás kell nem csak egy kész házifeladat, erre pedig soha jobb alkalom (éjfélkor rajzolgatni).. :)
A modus operandi már ott van a kezedben, csak használnod kell...
Köszönöm a válaszokat :)!Az a feladat megvan de a b-be már megbolondultam!Tudom kicsit szar vok matekba de a b sehogy nem tudom!
A)-ba 36 lehetõségem de a B)-feladatba csak egy számot kérek és békén hagyok mindenkit!Nem gondoltam, hogy ennyi választ kapok de már csak egy számot kérek a b-be és kész! Nagyon köszönöm mindenkinek!
Amennyiben a kombinatorikába nem vitt bele nagyon a tanár akkor könnyen belátható (az alábbi helyes #3817 post gráfja alapján is) hogy:
A lehetséges végkimenetelek száma: 3x3x3x3 vagyis 3 a negyedik hatványon. Azaz az utolsó oszlopban a kiscsíkok száma 81 db. Ennyi eset lehetne, de sajnos ennél kevesebb lesz, mert jobban bonyolította a házidat a tanár. Mivel is?
Ha a feltétel csak az hogy minden színt fel kell használni az mit jelent?
Azt hogy nem lesz "üres" színû kocsi, vagyis 3 szín közül kötelezõen kell választani egyet. Emiatt indul ki a gráf 3 esetbõl és nem 4-bõl (és emiatt bomlik mindig 3 további esetre és nem 4-re). Ez eddig nem köp a levesünkbe. Változatlan a gráf. 3 színre értelmezett.
Nem volt feltétel a szöveges feladatban a SORREND. Vagyis a kocsik színének sora közömbös az eredményre. Azaz nem ejtik ki az azonos összetételû változatok (a piros-piros-sárga-kék változat a sárga-piros-piros-kéket stb.) egymást.
Mi bonyolítja a feladatot? Az hogy LEGALÁBB EGYSZER fel kell használni a színeket. Vagyis kiesik a piros-piros-piros-piros kék-kék-kék-kék sárga-sárga-sárga-sárga és így tovább, azok esnek ki ahol VALAMELYIK szín NEM szerepel az összetételben (a vonat szerelvény hosszában).
Ezek alapján a gráfból lehúzhatod ezeket a sorokat.
PPP sor minden kimenetelét kihúzod. Mivel a 4 kocsiból 3 színe ha Piros(P) akkor a maradék 1 db miatt a harmadik színnek már nem jutna kocsi, csak 2 színû lenne a szerelvény. Azaz nem felel meg a feltételnek.
PPS sorban csak a PPSK lesz megfelelõ, mert ebben szerepel mindhárom szín. Ez eddig 1 helyes eredmény.
PPK sorban ugye CSAK a PPKS lesz a jó, a fenti okok miatt.
Lássuk a PSS sort. csak a PSSK a jó. PSP sorból csak a PSPK a jó. PSK sorból mindhárom jó: PSKS, PSKP, PSKK mivel maga a PSK már mindhárom színt tartalmazza, így a negyedik kocsi színe már mindegy.
PKS sorból megint mindhárom jó. PKSP, PKSS, PKSK PKP sor: csak a PKPS jó PKK sorból csak a PKKS.
Tehát P törzsre nézve összesen 12 jó felbontás van.
Próbáld meg ugyanezt az S induló sorozatra és a K-ra is. Mindegyiknél 12 helyes összetétel van.
Összesen tehát 3x12 azaz 36.
Mindez akkor és csak akkor igaz, ha a sorrend nem számít, akkor ugyanis kiesnek további esetek.
Gondolj bele, h neked kell kifestened a kocsikat egyenként és te döntesz melyiket milyenre fested. Mégis honnan kezdenéd a festést? Teszem azt indulj a vonat bal oldalától az 1. kocsival és haladj sorrendben a 4-ig. Minden alkalommal te döntesz arról, h melyik színt választod. Ha nem volna azon megkötés (feltétel), h minden színt használj egyszer, akkor minden egyes kocsinál 3 szín (lehetõség) közül választhatsz, ezen választásaidat grafikusan a következõképpen lehet szemléltetni (ha jó tanárod van, akkor biztos mutatott ilyen ábrát):
Itt minden szín egy-egy választásodat jelöli, a belõlük kiinduló fekete él pedig jelzi, h azon döntésed elõtt mi volt a korábbi döntésed. Ezen ábrán (gráfon) végigmenve bármely festési (döntési) sorrend megtalálható. Természetesen a teljes ábra kirajzolásának a lehetõségek számolásához nincsen sok értelme. Hiszen nyilvánvaló, h ha az 1. kocsira pirosat választasz, majd megszámolod itt mennyi lehetõséged van ugyanazt az eredményt kapod, mintha elsõre kéket vagy sárgát választasz (vagyis elég egyszer számolni majd 3-mal beszorozni). Ugyanezen meggondolással további, kisebb részletek is kihagyhatók a rajzból és tudhatod, h csak az eredményedet kell valahánnyal megszorozd. Azért eleinte hasznos lehet, ha látsz egy teljes ilyen rajzot, fõleg, ha most tanulsz ilyesmirõl elõször. És még fel is hívja a figyelmet arra, h gyakran egy-egy nehéznek tûnõ példa könnyûvé alakítható, ha megfelelõen jelölöd, rajzolod. Könnyebb egy ilyen vizuális ábrán kiigazodni, mint fejben elvont mondatokat mondogatni...
Konkrétan az a)-hoz még 1 kis segítség: Ugye, az ábrával arra utaltam, h rajzolj s így lásd döntéseid és következményeit. Nah már most, az 1. kocsira azt mondod, h hiába szabtak neked feltételt, attól még nyugodtan kezdheted a 3 szín közül bármelyikkel. A 2. kocsira meg szintén azt mondhatod, h 3 szín közül bármelyik jó egyelõre. Legfeljebb, ha eddig 2szer ugyanazt a színt használtad, akkor majd a 3. és 4. kocsit a másik két különbözõ színnel fested le (h, a feltételnek megfelelj). A 3. kocsira az elõzõ bekezdésben elmondtam egy esetet (2 lehetõséged volna akkor, hiszen harmadszor ugyanazzal már nem festheted le, mert akkor nem lesz mind3 színbõl 1-1 kocsi). De még az is lehetett, h ekkora az 1. és 2. kocsit különbözõ színekkel festetted, ekkor még mindig jó bármely 3 szín. 4.-et már rajzold fel te.
A b)-t ugyanígy.
Nem kell ugyanúgy, ahogy én paintbe, színesen rajzolj (csak sztem 1.re így látható jól a módszer). Legyél kreatív és lapra színek helyett betûket írva is megoldhatod. Ha meg sok ilyen példát csinálsz, akkor nagy részét már fejben is elintézed.
Sziasztok 7 osztályos vagyok és házi dolgozatomra kéne egy kis segítség! Sehogy se jött ki sajnos de remélem ti tudtok segíteni!
Feladat: Egy négy kocsiból álló vonatot színesre akarnak festeni úgy, hogy minden kocsi egyszínû legyen.A piros a sárga és a kék színek mindegyikét legalább egyszer felhasználják(Más szín nincsen).
a) Hányféle lehet a vonat? b) Hány lehetõség lenne, ha a vonat öt kocsiból állna?
A jó választ elõre köszönöm!
A L. interp. poli lényege, h adott x-eknél adott értéket vegyen fel, ezt gyorsan fel tudja írni még az ember is egy papírra. Nem tudom, mit akarsz rajta ellenõrizni, mivel elõállításuk során úgy készíti az ember, h megfeleljen a követelményeknek. Online ábrázoláshoz, számoláshoz pl. ott a wolframalpha.
ε=1 -re elvileg e^(1/2)-re 1-et kéne kapjál, vagyis valszeg úgy írtad meg, h még a következõ tag hozzáadását megõrzöd. ε>1-re meg értelmetlen a közelítened. e^x≈1+x+... Tehát x=0,5-re 1 iterációval már 1,5-öt kapsz, 0-val pedig 1-et. ε-t kéne szûkebbre vegyed, mert így semmi értelme a közelítésed használatának. Vagy ha nem tetszenek a kis számok, akkor 1/ε-t írj a progidba és úgy add meg.
Hát igen, ahogy ZR is mondta túl hiányosan fogalmazol. Hogy közelíted, mit jelölsz ε-nal?
Én speciel arra gondolnék, h Taylor-sorba fejtéssel közelíted (ahogy a számológépek is tudtommal), mivel az mindenhol konvergens eredményt ad. És valszeg vmi ciklust írtál, ami újabb és újabb tagokat ad hozzá, majd megáll, amikor az új taggal az eredmény ε-nál kisebb mértékben módosulna.
Ekkor normális az, h 1,5-öt adjon. ε nem az eltérést adja meg, hanem azt, h annál távolabb biztosan nincsen a valódi érték és ez teljesült. így semmi sem kötelez arra, h 1,548-at adjon
vmirõl valszeg lemaradhattam "...van két autós, mindegyiknek száraz a tankja és elhatározzák, hogy fullra feltankolnak." az 1enlet jobb oldala az olcsóbbért utazó esete, amire azt írtad a képletben, h: dAB távra feltankol a P0A-s benzinnel (amit ugye el is fogyaszt), aztán vásárol VA és még 2dAB-re elegendõ P0B-s benzint (amibõl ugye visszafelé dAB-nyi fogy el, nem?). Ekkor neki végül VA+dAB benzinje marad és nem csak VA, mint a helyben tankoló embernek.
köszi a solve-t én én is próbálgattam sikertelenül, de a franc se gondolta, hogy van egy harmadik féle egyenlõség jel is ebben a szarban. köszi még1szer
Ír be, hogy a+b = c , de itt az egyenlõségjelet a logikai eszköztár egyenlõségjelével (Boolean Toolbar) kell megadni (egérrel kattints rá), majd szimbólikus mûveletek eszköztárából (Symbolic Keyword Toolbar, a sapka ikon) a solve parancsra kell kattintani, majd meg kell adni a b -t változónak.
Sziasztok, A napokban kezdtem a Matchcad-el megismerkedni és ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Hogyan kell Matchcadben egyenletet rendezni, tagot kifejezni szimbolikusan? pl. a+b=c b=? természetesen a mathcad-es parancs/módszer érdekel, nem a végeredmény. a választ elõre is köszönöm.
És tudna valaki olyan oldalt mondani, ahol van jól kidolgozott Lagrange-féle interpolációs polinom megoldására példa? Hosszú ideig tart papíron ellenõrizni, a programom mûködése se bizonyított még.
Ráadásul ha epszilon nagyobb 1-tõl, akkor a kiszámított függvényérték x:0,5-nél mindig 1. Ez is rendben van? Vagy ennek nem így kellene mûködnie?
Írtam exponenciális függvényt megoldó programot. x:0,5 epszilon:1 Ekkor normális az, ha 1,5-öt ad vissza?
a beépített exp(x) fv. 1,648...-ad ad vissza, de én azt nem értem, hogy elvileg az epszilon az a pontos értéktõl való eltérés(hibakorlát), nem? Ekkor nem 1,548...-at kellene adnia eredményül?
de a teli tank a lényeg, amikor újra otthon találkoznak, tehát amit visszafelé elfogyaszt az olcsóbból, azt még meg kell tankolnia, pl. egy kannába és ha hazaér, azt beönti a tankba. Ez volt a gondolat mögötte. És ezért a kétszeres szorzó. (Tudom hülyén hangzik a fenti...)
Kicsit utánajártam mégis, ha már ennyire belemélyedtem és ha lehet hinni a dolognak, akkor a március 8-i árak alapján:
Magyar oldalon 375Ft/liter a 95-ös, a horvát oldalon 348Ft/liter. Ez a Maple-ban: tA=170, tB=150, ezzel azért már szép távolságok jönnek ki:
50 literes, 100-on 7 litert fogyasztó kocsival kb. 19km-nél közelebbrõl érdemes átjárni tankolni, 70 literes tanknál ez már 26km.
Ha valaki ügyeskedik, 100 liter benzinnél 37km a határ, 150 liternél 56km, 200 liternél 74km-rõl is érdemes elindulni!!!
Ez a kis modell arra is jó, hogy be lehet vele saccolni a jövedéki adót úgy, hogy megmondjuk, mekkora területen akarjuk az autósokat még itthon tartani. Kicsit átdolgozva olyasmire is jó lehet, hogy mennyi legyen a jövedéki adó, ha az állam bevételét akarjuk maximálni...!
Akiknek adós vagyok, azoknak maradok is egy kicsit - mert ugye itt a hétvége :) ;)
Ellenben ezekben a benzindrágulós idõkben hazafelé kicsit gondolkodtam, vajon, mennyire éri meg benzinturistáskodni a horvát határ felé - ha már leszállították a jövedéki adót.
Ez csak egy próbaszámítás, de az eredményét felraktam egy térképre is. Ha valaki mond esetleg pontos adatokat a környezõ országok benzinárairól forintban, akkor megcsinálom valamikor a jövõ hét elején, de lehet, most hétvégén újra az egészet, kiegészítve az összes szomszédos országgal.
Maga a számítás arról szól, hogy van két autós, mindegyiknek száraz a tankja és elhatározzák, hogy fullra feltankolnak.
Az otthon maradónak csak a tankolt benzinért kell fizetnie. Az utazónak a magyar oldali tankolásért a határig, majd a tankolásért, utána pedig a hazaútra pluszba tankolt olcsóbb benzin fogyasztásért is kell fizetnie (mert az a szabály, hogy teli legyen a tank mindkettõnél).
Kérdés, maximum milyen messze lakhat az elutazó, ha jobban akar járni, mint az otthon maradó?
A jelölések:
VA: a tank térfogata (itt próbaképpen 50, 100, 150, 200, 300, 400 és 500 literes tankokat vettem (miért is ne?! vannak ügyes emberek...)) P0A és P0B: a benzin alapára tA, tB: az alapárra rárakódó többletköltségek (árrések, adók, stb...) százalékban dAB: a határtól vett távolság km-ben CA: a jármûvek átlagos fogyasztása liter/100km
Az összefüggés MAPLE-ban, megoldva a távolságra a határtól:
És a kapott eredmény a déli határtól befelé felmérve (mellé írva a tank térfogata):
Ha valaki mond pontos árakat, akkor újra megcsinálom. Itt egy minimális (?), ~7Ft-tal olcsóbb benzint vettem próbaképpen. (Utána kellett volna járnom, de mind1...!)
Nem én írtam a képletet, és igen, részben azért nem is értettem elõször:D
Itt úgy néz ki, hogy az egy nagyságrenddel kisebb hibakorlátok el vannak hanyagolva a két másik mellett. Ezért az összeg eredõ hibakorlátját csak annak a kettõnek az összegeként számolja, ami jelentõsebb.
Azaz a 0.05*2 + 0.005*6 = 0.13 helyett a két nagyobbat veszi csak figyelembe. Persze ezzel azt a hibát követik el, hogy nem veszi figyelembe, hogy a kisebb hibakorlátúakból több van.
Hibakorlát: mérési adatokból meg tudod mondani, ha tudod milyen eloszlásúak a mért adatok és megadsz egy konfidencia intervallumot, amin kívüliek már kilógnak. Ezzel lehet egy sávot megadni, amik még "jók" és amik ezen kívül vannak, amik már "nem jók". Ennek a fél szélessége lehet egy hibakorlát. Ez normális eloszlásnál érezhetõen szoros kapcsolatban van a szórással.
Ha van egy mérõmûszered és azzal egy végrehajtott mérési eljárás, ahol mind a mûszer, mind az eljárás hordoz egy pontosságot (pl.: van egy vonalzóm, amivel 0.5mm pontossággal lehet leolvasni értékeket, de én csak centi pontossággal olvasok le), akkor mind a mûszerre, mind a mérési eljárásra tudok mondani egy hibakorlátot (a példában a mûszer hibakorlátja 0.25mm, a mérési eljárásé 5mm - ha csak a centiméterek vannak rögzítve a jegyzõkönyvben, akkor aki késõbb belenéz, fogja tudni, hogy a mérés hibakorlátja 5mm volt).
A fentivel kapcsolatos pl. hogy jegyzõkönyvekben rögzíteni kell az értékes nullákat is, amikor leír valaki egy eredményt:
Ha valaki 1mm pontossággal mér valamit és cm-ben rögzíti egy jegyzõkönyvben, akkor ha valamit 17cm-nek mért pontosan, akkor azt 17.0cm-nek kell leírnia, ezzel is jelezve, hogy az utolsó jegy még pontos, azaz annak a hibája 0.05cm, vagy ha úgy tetszik, 0.5mm.
Egy szám abszolút hibakorlátját honnan lehet kitalálni, ha ki lehet egyáltalán? Vagy az mindig meg van adva?
Üdvözlet! Az lenne a kérdésem, hogy ez el van írva, vagy hogy kell kiszámolni? Tehát honnan jön ki a 0,05? Nem 0,05+0,005 lenne?
ha felviszem grafikonra a számokat, hogy lássam is hogyan helyezkednek egymáshoz .. eléggé rendszertelenül .. na most a regressziós modelleket ezért nem nagyon tudom használni, mert túl nagy lesz a standard hiba
lehet, hogy még mindig kisebb, mint más módszerrel
a számtani átlag azért nem jó módszer, mert ha igy határozom meg a lead timeot, akkor csak az egyik fele fog a megrendeléseknek idõben érkezni, a másik mindig idõn túl
gondolkoztam még a mediánon is .. de nekem az sem szimpi valamiért
Én nagyon szívesen segítek ebben, csak a szöveget még egyszer le tudnád úgy írni, hogy értelmezhetõ is legyen??? Kicsit bõvebben és fõleg az utolsó mondatot magyarul megfogalmazni és már agyalok is neked egy kicsit :P
Anyagmegrendelések vannak, és a beszállitási idõt - angolul Lead time - kéne jól beállitani. A helyzet az, hogy 10 megrendelésbõl ha grafikonra visszük a napok számát amig beérkeztek a cuccok teljesen aszimmetrikus grafikont kapunk.
Napok száma amiallt beszállitották a cuccot - ha minden igaz ez 24 megrendelést illett: 52 45 38 28 29 51 44 37 66 50 37 44 79 66 70 63 43 50 43 56 31 45 45 38
sarló? mi a pin@ az a sarló a geometriában? Körcikk az meg olyan, amit körvonal meg két egyenes, amik ráadásul sugarak, az határol. Nézd meg, gondold át és ha nem ok, akkor írj, pls!
Egyszerûbb három alakzatra bontani, amiknek ilyen egyszerûen számolható a területük, mint szórakozni a körökkel, hogy mennyit haraptak ki egymásból...!!!
Nagyon szépen köszönöm. Ha nem is teljesen így, de nagyon sokat segített a végleges "levezetésben" az általad leírt megoldásmenet. Köszi még1x. Minden jót...
1.) A szögeket koszinusz tétellel ki tudod számolni (minden oldal ismert a háromszögekben) és tudsz háromszög területet is számolni az oldalakból (Heron képlet) 2.) Ha megvannak a szögek, akkor a körcikkek központi szögeit ki tudod számolni (AutoCAD a szabványnak megfelelõen csak a kisebb szöget engedi méretezni és 180 fok fölött pedig a kiegészítõt, ezért a rajzom alapján kicsit számolni is kell, de az 1.) pontnál úgyis megkaptad õket...) 3.) A központi szögekbõl pedig a terület könnyen megvan a körcikkekre: központi szög/360 fok * kör területe és készen is vagy 4.) Összeadod a három területet
Solid Edge és Pro/Engineer inkább. És ezek közül is jobban Solid... Pro/E-t nemrég kezdtük tanulni. Szóval lényegében a progi segítségével megvan az érték, csak házihoz kellene, és kell a levezetés is sajnos... Megpróbálom úgy, ahogy írtad. Remélem sikerülni fog. Köszönöm a segítséget
ha berajzolod a ket kor folytatasat akk kiszamoljuk a metszetuk (kozos reszuk) teruletet, amelyet ugy lehet, hogy a nagy es a kis kor kozeppontjabol a metszespontokba behuzzuk a sugarakat, ezutan pedig a korcikkek teruletet kulon-kulon kiszamitod (T(korcikk)=(r^2π/360)α, ahol r a sugar, α pedig a ket sugar altal bezart kozepponti szog), melybol kivonod az egyenlo szaru haromszog teruletet (T(haromszog)=(r^2sinα)/2, ahol α a ket sugar altal bezart szog), s a kulonbseg eppen a korszelet teruletet fogja adni. ezt eljatszod a masik kornel is, majd a ket korszelet osszeget kivonod a kis kor teruletebol, majd ezt a kapott erteket hozzaadod a nagy kor teruletehez es kesz. egyebkent autoCAD?
Esetleg konkrétabban letudnád írni? Én ívhosszakkal próbálkoztam, de rájöttem, hogy úgy nem az igazi...:S:S
elször kiszámolnám a nagy kör területét, majd hozáadnám a kis sarló területét, amit bizony csak integrálással lehet meghatározni
sziasztok egy kis segítséget szeretnék kérni. ennek az alakzatnak szeretném kiszámolni a területét!! az értéket tudom csak a levezetésre lennék kíváncsi! elõre is köszönöm. Alakzat képe
ne haragudj matyi 0323, ertem mind2tok problemajanak a forrasat de polarkanak anyibol lehet igaza van h alapesetben tobb ideig tartana (gepi bevitellel) itt leirni a megoldast mintha az ember az ilyen jellegu tipusfeladatokat inkabb papiron levezeti. ilyenkor esetleg nem art kozepiskolai konyvekben utanaolvasni ezeknek a dolgoknak vagy van egy Obadovics J Gyula-Matematika c. konyv amiben ilyen koord.geo alapismereti cuccokon kivul srengeteg mas hasznos dolognak utana lehet nezni de am wikipiedian is irtam errol szocikket nehany szorgalmas kolegammal (http://hu.wikipedia.org/wiki/Koordin%C3%A1tageometria). google a baratod, wiki a baratnod