Igen, de a kommunikáció a NASA segítségével -is-történik... vagy akár az irányitást is átvehetik
Nem vehetik át, mivel az irányításhoz szükséges rendszerek angliában vannak. A NASA segítsége itt annyit tesz, hogy a reléállomásként használják a Mars Odysses-t....
Ne feledjük hogy nem lett volna ûrkutatás ha nem lettek volna atomfegyverek, mivel azok átalakított hordozórakétáival kezdõdött minden.
Fogalmazzunk inkább úgy, hogy az ballisztikus rakétákra adtak pénzt a politikusok, a tisztán mûholdak/ûrhajók inditására alkalmas rakétákra meg nem. Von Braun-nak voltak tisztán inditórakéta tervei, de elõször arra senki sem volt kiváncsi...
Mûhold? Nics itt semmilyen mûhold! Egy ûrszonda van neg egy leszálló egység! :O
"Lehet, hogy hülyeség, de mi van ha folyadékba eset? Sik vidéket néztek ki. Lehet ez "tenger" is. A vörös szint meg valamilyen uszó moszatréteg is adhatja." A tudatlanság visszavág! Hát mit gondolsz egy orbiter egység nem tudja észlelni hogy a talajban van e víz? Az átlaghõmérséklet meg -40 fok, a víz a marsi nyomáson 2 fokon(!) felforr tehát még Nemere István sem merne ezzel az ötlettel elõrukkolni...
Az interkontinentális fallisztikus rakétákhoz: Ne feledjük hogy nem lett volna ûrkutatás ha nem lettek volna atomfegyverek, mivel azok átalakított hordozórakétáival kezdõdött minden.
Egy ilyen szonda olyanfokú teszteken, ellenõrzéseken megy keresztül, hogy a mai technikai ismeretek birtokában nehéz elképzelni, hogy elszurnak valamit.
Ismét visszatérnék a Nat.Geo.-s dok.filmre: a Spirit esetén az indulás elött pár nappal találtak hibát! Szóval ne légy olyan biztos abban, hogy van garancia arra, hogy mûködni fog...
Mi van ha marsot ért a szonda, csak nekünk adja be a NASA hogy elveszett?
Figyelembe véve, hogy az Európai Ûrügynökség (ESA) mûholdjáról van szó, érdekes lenne...
No signal received by the Jodrell Bank Observatory" ------------------
rip
Egy átlagos ICBM-en (Interkontinentális Ballisztikus Rakéta) 7db robbanófej van, egyenként 200-750kT (kiloTonna = ennyi EZER tonna hagyományos TNT robbanóanyaggal egyenértékû) robbanóerõvel (Hirosima volt olyan 25kT). A Hidrogénbombákat lehet megatonnás (MT) mértékben is készíteni, de a nukleáris fegyverek döntõ többsége MT-án alul van.
Namost ha figyelembe vesszük a nukleáris robbanással járó egyébb hatásokat (rádióaktív esõ, a szél által messzíre eljutó rádióaktív por, a robbanás által elégett anyagok füstje, amely akár az egész földön is eltakarhatja a napot) akkor 3db 5 MT-os hidrogánbomba felrobbantása elosztva a földön, hát bizony szépen kiírtana mindent...
Siman menne a dolog: "Ajhh, MR Bokor! Az oroszok mar ott vannak, vorosre festettek a sziklakat!" :)
3 Hidrogenbomba nem hiszem hogy elegendo, felteve ha nem a valaszcsapasra szamit az ember, de akkor meg egy is eleg ;)... ...Lehet hogy csunyan visszadurrannank a kokorba, de ki nem pusztulna az emberiseg (amerikat ki lehetne igy tisztitani, lehet hogy a musor is erre gondolt "emberiseg" cimen? :SSS). Eleg nagy ez a bogyo... persze napozni nem lehetne egy darabig es azt is meg kene nezni (sugarzasmerovel) mit eszik az ember de nem hiszem hogy kipusztulnank... ...napersze talalekony elmek lehet hogy ki tudnak talalni... :S Ezeknek ajanlom kiserletezzek ki a modszert a fajdalommentes ongyilkossagra...
Tulajdonkeppen meg meg is lodulhat a dolog... Ha most vmelyik szonda kideriti hogy a Marson talalhato vmilyen anyag, amivel iszonyat nagy fegyvert lehet csinalni... :S Siman beallhatunk 10 ev mulva banyasznak, es jol is tesszuk mert a Foldet csak augusztus 20-i dekoraciokent latjuk viszont vszinuleg... :P
De én azt szerettem volna, hogy mi állhassunk azon üvegkocka elött...
Mondjuk ez már csak álom marad sajnos... (az Apollo-k a földi személyzet tagjai mondogatták egymásnak, hogy mi is hamarosan eljutunk a holdra...)
Itt nem annyira az 1 millión van a hangsúly, az csak azért jött, mert említetted az 1000 Ft-s acéllemezt, és a mihez tartás végett, hogy egy szondán mibe kerül 10 deka...
A másik fele pedig az, hogy ott van egy konkrét tömeg, amelynél nem lehet sem több, (és sokkal kevesebb sem) a szonda. Namost ilyen esetben én még azt is elképzelhetõnek tartottam volna, hogy a mérnökök feláldoznák a panel védelmét (elvégre is ha nincs homokvihar, vagy egyébb veszély, akkor felesleges) arra, hogy abba a pár dekából mondjuk kicsivel jobb mérõmûszert tudjanak felszerelni, hiszen a szonda élettartama amúgy sem lett volna túl sok (azthiszem néhány nap vagy talán hét lett volna betervezve). Ha konkrét adatokat kell betartani szigorúan, akkor megesik, hogy döntened kell, hogy mi a fontosabb: kevesebb mérõmûszer biztosabban, vagy több mérõmûszer, de kissé rizikósabban. Mivel a tudósoknak az isten tudja mikor lesz ismét lehetõségük újabb szondát készíteni, nyilván megreszkiroznák a második lehetõséget...
Cifu: Egyszer majd, amikor ott all vmelyik utodunk egy 3x3x3m-es uvegkocka elott, ami beepitetlenul meg van hagyva az utokornak, az egyik sarkaban tablacska: "Osi Mars szonda". Na majd akkor kiderul milyen allapotban van... =D
E korábban említett Nat.Geo.-os dok. filmben volt két nagyon durva dolog. A költségcsökkentés miatt a mostani két NASA marsrover ugyanolyan szondával megy, mint 1996-ban a Soyouner. Namost letesztelték a légzsákot és az ejtõernyõt, amelyek elméletileg ugyanazok, amelyek anno '96-ban már bizonyítottak. Erre mi történik?
A teszten a légzsák szinte egybõl kilukadt a teszt-marsraérésnél, az ernyõn pedig szinte azonnal óriási szakadások jelentek meg kinyitása után, ezért gyorsan át kellett tervezni ezeket (úgy, hogy eredetileg ez nem szerepelt sem a költségvetésben, sem az idõbosztásban!).
Ez felvet egy érdekes kérdést: lehet, hogy anno a Soyouner-nek iszonyatosan nagy mákja volt? Ugye sem az ernyõ, sem a légzsákok állapotáról nem lehetett semmit tudni a marsraérés után, csupán annyit, hogy a szonda épségben landolt....
Namegeccer... ;) Davos 80: Lemondtam rolad, ne elesszenek mar ujra OK?! :P /bocs de semmi ertelme tovabbi magyarazatoknak/ NF: "Mért mivel megy? Benzint tulajdonképp csak megszokásból tankolunk, csontszáraz tankkal is menne az autó?" Akar, pl elektromos autok... vagy vizzel vagy akarmivel akar finggal is, csak ne asvanyi uzemanyaggal vegre... Amugy az auto vedelmeben: Voltak upgrade-nel nagyobb valtozasok is azert, elektromos kormanyvezerles, Drive By Wire. Fedelzeti szamitogepek, utvonaloptimalizalassal, fogyasztascsokkentessel mittomenmivel. Muanyag karosszeriak, ujrafelhasznalt anyagok stb... Szoval meg nincs veszve minden (talan). A Beagle 2 egyebkent meg mindig nem felel: "Two attempts to communicate with Beagle 2 during the last 24 hours - first with the 250 ft (76 m) Lovell Telescope at Jodrell Bank Observatory in Cheshire, UK, and then this morning with the Mars Odyssey orbiter - ended without receiving a signal." Kulonmben meg feltoltve indult utnak, de ne feledjuk hogy majdnem 7 honapja uton volt (igaz hibernalva minden rendszer, de az akksik akkor is kisulnek)! Egyebkent meg sztm a leszallas az egyik legrazosabb esemeny az osszes hasonlo jellegu szonda eleteben. Kulonosen hogy a leszallas bizonyos fazisai csak egy idozitoaramkor megfelelo mukodesere vannak bizva. Eleg szar dolog ha egy elromlott ora miatt ejtoenyo nelkul ment le a szonda, amig a hopajzs fenntvan nincs magassagmeres, el nem egett, de parszaz kmph-val ("leg"ellenallas a Marson is van) megpuszilni a marsi sziklakat... ...namindegy, ha az express odaaer es mukodni kezd, azt igertek lesz par nagyfelbontasu kep a "leszallasi" (becsapodasi?) helyrol, hatha kiderul mi tortent...
1.: Nálad és nálam egy kicsit okosabb emberek csinálták a szondát, tehát ha valamit csinálnak, akkor nyilván nem ok nélkül teszik. Amúgy pedig egy érdekesség: 10 deka plusz (0,1 kg) eljutattása a marsra pénzben kifejezve olyan 1 millió forint, és akkor még óvatos voltam, hiszen alacsony föld körüli pályára feljutattni egy kg-ot olyan 20.000 $ (~4,3 millió Ft) körül van.
2.: Amit láttál, az egy CGI animáció, amely nem teljesen korrekt, elég ha ránézel a lenti képre, amelyen ott a védõlemez: Beagle 2 kép
<i>Lehet hogy csak én vagyok csökött barom de nem értem miért nem lehetett azt a szondát 5* annyiból megépíteni és mondjuk egy embert is küldeni vele aki korrigálni tudja a fellépõ "váratlan" hibákat.</i>
Ezt a politikusoknak magyarázd el. Sok sikert hozzá....
Az ûrkutatás addig volt kiemelt téma, amíg a politkusoknak fontos volt (50-es, 60-as, 70-es évek). Ma volt egy szép kis dok. film a natoional geo.-n, amely a két NASA marsrover-szonda (Spirit és Opportunity) elkészítését kisérte végig. Elég durva dolgok voltak benne. Pl. a 70-es években az akkori marsra leszálló szondákra (Viking 1. és 2.) mai pénzben 3,5 milliárdot költöttek, elkészítésük pedig 8 évbe került. A jelenlegi programra 800 millió $ kaptak, és 5 évet.
Vagy ott a Pluto-Kuiper szonda esete, amely eredetileg ugye viszonylag sûrgõs lett volna, hiszen a program egyik lényege az, hogy a Pluto-t addig elérje, amíg annak légköre nem fagy meg (fejbõl nem tudom biztosan, de mintha 2004-es inditás esetén 2016-ra érne oda, és az már a végsõ határ körül van). Csakhogy a szenátus nem adott rá pénzt, úgyhogy jelenleg úgy tünik, hogy legközelebb olyan 200 év múlva lehet ismét lehetõségünk arra, hogy a plutó légkörét vizsgáljuk...
Amúgy nem teljesen vágom, miért tekinti mindenki teljes kudarcnak az ESA mars-misszióját, hiszen a Beagle 2 "anyahajója" a Mars Express tökéletesen pályára állt a mars felett és megkezdte a tudományus munkáját...
Ezt a pénz inkább arra lehetne fordítani h helyre hozzák/megakadályozzák a környezeti károkat (õserdõk állapota, ózonlyuk...stb).
Na itt kezdõdik az elméleteddel a baj. Az emberi gyarlóságot próbálod összeházasítani az ûrkutatás egyes kudarcaival. Az õserdõk kiirtása tisztán gazdasági/politikai dolog (az ottani embereknek nincs más munkalehetõségük, az államnak meg szépen tejelnek a fakitermelõ cégek), az ózonlyuk terén tisztán szankionálás lenne a dolog (betiltani azonnali hatályal az ózonkárosító anyagokat), és a többi. Csakhogy közben az USA és Oroszország nem ratifikálja a Kiotói egyezményt, amely a káros gázok kibocsátását maximalizálná, mivel gazdaságilag szerintük túl megterhelõ (az USA-ban az energiatermelés tekintélyes hányada ma is szénerõmûvekbõl származik). És itt most százmilliárdokról van szó szerintük. A halászok nem képesek elfogadni a lehalászás ellen hozott egyezményeket, mert a munkájukat féltik, holott sok halfaj máris kihalt vagy annak szélén áll, az olyan esetekrõl nem is szólva, amikor védett bálnákat vadásznak "tudományos kutatásra" hivatkozva Japán bálnavadászhajók - itt is évi tizenmilliárdos üzletrõl van szó. Ehez képest az egész emberiség mennyit költ évente az ûrkutatásra? Olyan 30 milliárd dollárt?
Te meg egy nyamvadt 35 millió £ ûrszondát sokalsz, miközben a felsõ tízezer ennyit érõ Yachtokkal jár a Riviéára szórakozni (az ûrszonda legalább tudományos célt szolgál, a Yacht meg csupán luxusnak van - érted...)...
igen de ez nem fejlodes... csak upgradek :-a kormany mukodese? -a kerekek mukodese? -a motor mukodese? -meg a mechanika ugyan az! es ezek amiket te felsoroltal az a "kulso" fejlodes ilyen pölö az autogyarakban is megesik:porshe911 és az '56
Mért mivel megy? Benzint tulajdonképp csak megszokásból tankolunk, csontszáraz tankkal is menne az autó? Tigeroonak igaza van a belsõégésû motor most is ugyanaz, lehet ugyan környezetkímélõbbé és takarékosabbá tenni de nem megújuló erõforrás továbbra is kell hozzá szvsz valódi fejlõdésrõl nem beszélhetünk.
rengeteg áttörés történt, ma már gyakorlatilag rengeteg alternatív erõforrás van az autókba ott tartunk, hogy nem a technikával, hanem az emberek gondolkodásával van baj, azt a legnehezebb megváltoztatni ("az auto benzinnel megy" hit elég mélyen van rögzödve)
Hát végül is, a T- modell továbbfejlesztésének a továbbfeljesztésével járunk még mindig a fafej!Tortént vmi forradalmi áttores azota? ne nevettes kisanyam
Ez viszont így igaz. Az a marha Bush nemrég nyirbálta meg az ûrkutatás költségvetését, majd rá pár napra meg kijelentették, hogy új nukleáris (vagy valami hasonló) fegyvereket akarnak kifejleszteni.
A mobilod akkor is lemerül, ha nem használod. Felesleges lett volna itt feltölteni, mire odaér, lemerül szvsz. Ha nem fejlesztenének, még mindig T-Modellel járnánk.
Ize, azert az urben nem ugy mukodnek a dolgok, hogy hopp, egy kosza fuvallat elsodorja a Beagle-2-ot. Ha a levalasztaskor jo palyan volt - marpedig minden jel szerint azon volt - akkor abban elegge biztosak lehetunk, hogy elerte a Mars felszinet. Az hogy milyen allapotban, az mar jobb kerdes. De igazabol az eddigi szondak tudtommal nem ezen a reszen buktak el. (Ill. talan a legutobbi igen, mi is volt a neve? Kiderult arrol az incidensrol valami?) Egyebkent szvsz sokkal nagyobb valoszinuseggel valamelyik "olcso" alkatresz mondta fel a szolgalatot es low-budget szonda leven ha jol tudom semmi backup nincs benne. Sot az is lehet, hogy ott csucsul csak mondjuk valami szoftver/hardver hiba miatt nem jelez. Pl kivancsi vagyok, hogy egyatalan megprobalnak e kommunikalni vele, hatha attol magahoz ter :)
"A Földdel nem közvetlenül kommunikál. A Mars Express UHF antennája veszi az adást, 12 Gbit tárhelyén raktározza az adatokat, majd kedvezõ alkalommal 1,6 méter átmérõjû rádiótányérjával továbbítja a Föld felé. Külön érdekesség, hogy mivel a leszállás közben ez nem lehetséges, ekkor az amerikai Mars Odysseyt használja majd reléállomásnak. A Beagle-2 fékezés nélkül, 31,5-szörös hangsebességgel (kb. 20 ezer km/h) lép a légkörbe. Hõvédõpajzzsal lelassítja magát, majd 1600km/óra sebességnél ejtõernyõt nyit. Ekkor válik le róla az ún. biopajzs, amely a földi sterilizálás óta folyamatosan borítja a szondát. Végül 200 méteres magasságban felfúvódó légzsákok puhítják a landolást. Ezek leeresztése után a virágszirom jellegû napelemtáblák kinyílnak, és a furcsa kinézetû szerkezet munkához láthat."
az lett volna a csoda ha sikerül a dolog. A Beagle2 öt napi repülõútra járt a Marstól amikor leválasztották a "szállítóûrhajóról" és onnantól tehetetlenül száguldott a Mars felé, mert saját korrekciós hajtómûveket nem építettek rá. Na most vagy eltalálták a szöget vagy nem. A másik meg hogy az elõzõ amerikai szondától eltérõen - amelyik hasonló légpárnákkal landolt - fékezõrakátékat sem alkalmaztak. Kár, pedig szívbõl drukkoltam neki(k).
Avagy, a szentlélekben:), mert az mindíg ad egy újabb lehetõséget?
bizzunk a spirit ben meg az opportunity ben
Egész jó eredményt ért el az ûrkutatás!
A marsi élet létezésére ugyan nincs bizonyíték, de arra igen, hogy a Marson létezik egy olyan erõ, ami veszélyt jelenthet minden csavarhúzónál bonyolultabb szerkezetre.:)
Nem rossz gondolat az összefogás, de szerintem sokkal gyorsabb és látványosabb lenne a fejlõdés, ha újra valamiféle ûrverseny alakulna ki. Erre a legesélyesebb jelölt Kína vs. USA, ami talán ráébresztené az amikat, hogy nem csak a fegyverkezésre kéne költeni, hanem a NASA költségvetését is fel kéne tölteni.
szanalmas hogy egy ilyen szondat a tesztek ellenére felengednek.. majd csak lesz valami felkiáltással
Nekem az ilyen hirekrol mindig az jut eszembe,hogy mennyire gyerekcipoben jar meg ez az egesz urkutatas es milyen jokat rohoghetenek a szerencsetlenkedesunkon az ufonautak !
De azert en is remenykedem,hogy meg megtalaljak a szondat.
Milyen rohadt jó volt a Surveyor (vagy melyik..?) és mennyi mindent köszönhetünk neki. Ezek meg 5 éve tartó projectek, és a végén eltûnik.
Tényleg milliárdok helyett csak százmilliókat költenek rájuk, azért ha vmire 15-20x annyit költesz talán jobban odafigyelsz a tervezésnél. De ez már tényleg nem az elsõ eltûnõs eset, nem értem miért nem tudnak jobban odafigyelni. Egy dolog hogy van rizikó, de akkor másik szondákat miért tudnak megcsinálni, és ezt miért nem?
Azert tegyuk hozza, hogy az "elveszett" szondak egy resze meg a startnal semmisult meg vagy odafele uton hibasodott meg. Raadasul a mostani urszondak elegge low-budget ketagoriak a regiekhez kepest. Egyebkent en is szoritottan a Beagle 2-nek, kar hogy igy vegezte :(
Minden igaz, amit leírsz, de ehhez hozzá kell tenni, hogy akkoriban (az árfolyamokat figyelembe véve) többszörösét költötték a programok kidolgozására, kutatásokra! Jóval több pénz állt rendelkezésükre, mint most. Szeritnem, ennek is köszönhetõ volt a jó eredmény!
Elég sok, olyan 10 körül (orosz, amerikai és japán Mars-szondák eddig, a Beagle 2 lesz az elsõ Európai (Brit) szonda).
Amúgy a dologban az a félelmetes, hogy anno a Pioneer 10 és 11 illetve a Voyager 1 és 2 miyen jól mûködött, különösen ha figyelembe vesszük, hogy sok dolog az út közben derült ki (pl. erõs sugárzás). Persze ez nem a mars-szondák hibája, hanem inkább a Pioneer és a Voyager szondák elismerése méltó teljesítménye...
Valaki osszeszamolna hogy hany biologiai szenzorokkal felszerelt szonda tunt el a marson illetve uton odafele, az elmult evtizedben? Komolyan kezdem azt hinni hogy vannak marslakok... :D Azaz badarsagokat irok itt, 400Mkm, 6 honap ut, porviharok, mikrometeoritok, elektromos es magneses mezok, anomaliak... ...mar az gyozelem hogy odaert. /De azert jo lenne ha kiderulne mi lett szegennyel, ugy drukkoltam neki/
A videókat nézve rengeteg hibalehetõség lehetséges. Azon csodálkoztam volna ha elsõre sikerül minden.
Végül is ha mégse jönnek rá, hogy milyen hiba történt akkor még van egy lehetséges verzió. Azt hitték a marslakók, hogy UFO és ledurrantották!
Elég érdekes nézõpont...
1.: Az emberiség álltal ûrkutatásra költött összeg eltörpül számtalan egyébb "szarokra" elköltött pénzösszeghez viszonyítva (a Beagle 2 kb. annyiba kerül, mint egyetlen darab modern vadászgép...)
2.: A "környezetét helyretenni" szemléletváltással lehet, és feltétlenül pénzek ráköltésével. Kiváncsi leszek, milyen eredményel fog zárulni Budapesten a szelektív hulladékgyûjtési kisérlet. Ha majd teljesen hétköznapi lesz az, hogy ne dobáljanak az emberek szemetet az út szélére, vagy ne hajítsák a cigarettacsikket laza mozdulattal ki a kocsiablakon, akkor talán beszélhetünk ilyesmirõl - hogy valóban megbecsüljük, és óvni szeretnénk a környezetünket... Másik példa az elektromos autó. Az USA-ban jó ideje lehet kapni ilyen jármûveket, az áruk visszafogott, teljesen környezetbarát eszközök, csak mondjuk tudomásul kell venni, hogy száguldozni nem lehet velük és olyan 150-250 km után teljesen újra kell tölteni az akkumulátorokat. Ennek ellenére még mindig aféle hóbortnak tekinti az emberek többsége, mert a közfelfogás az, hogy az autó a benzinnel megy (dizel-motoros személyautót nagyítóval kell keresned arrafelé...)...
Szóval rosszindulatod mellet még a problémát sem látod át...
davos80 mar meg ne haragudj, de nagy marhasagot mondtal. Ha Kolumbusz (es a tobbi nagy felfedezo) nem koltott volna arra hogy hajora szalljon, akkor meg mindig itt ulunk es azt hisszuk a fold palacsinta alaku. A kornyezet helyretetelet meg inkabb azokon kellene szamon kerni, akik felelosek a rongalasaert, a fafeldolgozo mammutcegek, az olajkartellek, a halaszflottakat birtoklo konglomeratumok donteshozoi. OK meg arra is sajnaljak a lovet hogy vmi koldusnak segitsenek, nemhogy felfedezzuk a vilagegyetemet! Szoval asszem rossz ajton kopogtatsz!...
Informatika és tudomány
