Jogos. Én a Villámnál a 10-et 1-nek vettem. Valamiért más mértékegységet feltételezve. Viszont a lenti F-117 story és a feltételezett RCS-ek alapján a Villámoknak értékéhez kevesebbett ad a "lopakodás" mint feltételeztem.
Nem volt kitérő reptér? Pl. Taszáron nem szállhatott volna le, olyan titkos volt? Az is érdekes, hogy oda-vissza tankolniuk kellett Spangdahlemből is. Utoljára szerkesztette: fonak, 2020.12.03. 18:02:51
Először is nem vagyok biztos benne, hogy a pilótáknak nem volt csak nagyon súlyos vészhelyzetben engedélyezve az, hogy valahol máshol szálljanak le. Ha nem lett volna ott a tanker, akkor feltehetően nincs más választása a pilótának, mint megpróbálja letenni valamelyik baráti reptéren Magyarországon a gépet, de ha tényleg nem működött a rádiója, az azért elég kínos lehet, ha csak nincs nála a repterek dokumentációja (pontos koordináták, kifutók hossza és iránya, stb.), mert azért a nélkül nem olyan hú, de egyszerű a képlet.
Ez ugyan csak a koncepció CGI videón, de kvázi erre lehet számítani a jövőben. Kvázi pilóta nélküli SEAD...
Értem én , hogy ez csak egy feature bemutató, de szeretem amikor az ilyen promo videokban a 21. századi vagy a jövö technologiáját mutatják be és győzedelmeskedik az ellenfél 70es évek beli technikája felett ellentevékenység nélkül.
Igen, ez a probléma, hogy azt mutatják be, hogy a mostani harcászatban milyen újdonságot hoz az új technológia. Azt nem ecsetelik, hogy az ellenfél akkor erre a veszélyre milyen ellentevékenységeket fog foganatosítani...
Franciaország pedig elkezdte építeni a saját következő generációs hordozóját, a 75 000 tonnás PANG jelzésűt. Egyenlőre még csak a két K22 jelzésű atomreaktor elemeinek gyártását kezdték meg tegnap. A hordozó hadrendbe állása nincs meghatározva, hivatalosan a Charles de Gaulle élettartamának (ami 2038) végén jöhet, legalábbis azt emlegették, hogy leváltani fogja.
Érdekes hogy ők egy CATOBARt használnak míg az angolok két sáncosat akartak, hogy egy mindig bevethető legyen.
Én úgy emlékszem, hogy eredetileg CDG sem magányos hordozónak készült, csak végül ennyire futotta. Szóval mindenki egyél többet szeretne, csak nem mindig van keret rá. Az, hogy az angolok nem CATOBAR -t használnak a saját hülyeségük miatt van, valószínűleg jobban jártak volna vele.
Érdekes szitu a két angol ladik. Egyáltalán nem értem. Van ugye a francia ami egy amikénál kisebb CATOBAR. Vannak a sokkal kisebb heli hordozók vagy amcsi LHD/LHA-k amik akár tudnak Villámot indítani. Az angolok meg belőtték a kettő közé a Bőzsi nénit a testvérhajójával. Bár Villámot indít, de feltételezem közelében sincs a akció rádiusza velük a Charles de Gaulle Rafijaihoz képest. (Próbáltam kimatekozni, de nem sikerült.) Kérdés persze, hogy mire kell nekik.
A franciák is két hordozót szerettek volna, csak a CdG eléggé nehéz szülés volt. A tapasztalatokból okulva a másodikat már jobban akarták megcsinálni, ez lett volna a PA2 (Porte-Avion 2). Alaposan áttervezték, de végül pénzügyi okokból lelőtték a programot.
A fenti képet megnézve viszont lehet mosolyogni, mert ugye a franciák valójában megtervezték a későbbi két brit hordozót. Amin a britek egyet csavartak, mert hosszú lamentálás után ők nem CATOBAR-t akartak.
Az, hogy a briteknél miért döntöttek az F-35B mellett, az egy nehezen védhető valami. Alapvetően ők eleve azért csatlakoztak a JSF programba, hogy legyen utódja a Harriereknek és a Royal Navy harrier-carrier flottájának legyen gépe. Amire a döntéshez jutottak, már egyértelmű volt, hogy Ők akár CATOBAR hordozót is csinálhatnának, mégis maradtak a STOVL gépeknél. Ciki.
A franciákra visszatérve, egyenlőre egy PANG van tervben, de semmi akadálya, hogy kettő legyen belőle. Ez sok mindentől fog függeni, leginkább attól, hogy pénzügyileg mennyire lesz életképes. A mindössze 6 milliárd euros árkalkulációkat én egy picit optimistának tartom... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.12.10. 06:04:59
Ezek a miértek egyre jobban foglalkoztatnak a dolgok mögött. (Biztos öregszem.) Hogy középhatalmak miért csinálnak ilyen ordas baromságokat. Mondjuk nem tudom minek / mire kell a két országnak hordozó. Az amcsi tipusú hadihajó diplomáciára kevésnek tűnik. Mélyen támadni valakit is kevés. Olyan flottájuk nincs amit védenie kéne. Kicsit büszkeséget érzek, mint indok. Van két lapostetejüük amikhez a hírek szerint csak kíséret és legénység nincs.
Mert a középhatalom és a nagyhatalom között valahol ott van a választóvonal, hogy csak a közvetlen környezetükben tudnak hatni, vagy az egész világon. Ha van egy-két hordozójuk akkor azzal bárhol lenyomnak kisebb országokat (lásd Argentína), vagy ha Kínát, vagy az Oroszokat odahaza nem is fenyegetik, de köztes területeken (Fóldközi-tenger, Indiai-óceán), legalább egyenlő erőt tudnak felmutatni.
Az általad írtak szerint ők tudnának az egész világon hatni? Falkland szerintem rossz példa - még ha nincs is jobb - mert nagyon sok kellett ahhoz, hogy ott győzzenek. Kína és az oroszok sem nagyon tudnának az egész világon működni. Nem is akarnak.
Itt most nem a tényleges hatékonyságra céloztam, hanem arra hogy hordozó nélkül esélytelen az ilyesmi, de egy hordozóval már komolyan kell venni a képességet. Kb olyasmi ez, hogy egy kerítés mögötti kutyával szemben mindenki bátor, de ha nyitva van a kapu és a kutya ki tud jönni, akkor már sokan meggondolják, hogy hergeljék-e azt a kutyát.
Konkrétan mákjuk hatalmas nagy mákjuk volt falklandon többek között az hogy Galtieri egy idióta volt. Meg igy is hajszálon múlott a győzelem. pl. az argentin bombáknak jo a gyujtó beállítása akkor szépen hajozhattak volna haza. Nem véletlen tartanak komoly erőket ott jelenleg már esélyük se lenne visszafoglalni.
Milyen hatalmas erőket? Pár EF-ről tudok csak. Nagyon sok segítséget kaptak mástól és sokszor mázlijuk is volt, cserébe azért volt egy pöti hátrányuk is abból, hogy a világ túlfelén volt a buli. Amúgy az amikon kívül ki tudott volna komolyabb erőket oda tenni? Talán még a ruszkik sem.
Nem látom, hogy mire lenne elég az angol ladik. A kettő már igen, de az meg nem lesz. Pláne úgy, hogy akkor tudnának vele izmozni, ha Samu is rábólint és akkor is csak nevetségesen gyenge ellenfél ellen. Lehet annyi értelme van, hogy valamelyik világvégi szigetüket vissza tudják foglalni, de erre picit sokallom.
A BBC-nek láttam a dok. filmjét. Ahol felsorolták hany esetben volt mákjuk. Vagy 40 perces film volt. Bármelyik bejott volna az argiknak, bukta lett volna. Csak a britekhez képest Goebbels luzer kezdő volt háborús propagandaban. Eredetileg vagy 30 marines volt, most meg ez van. Bőven elég bármilyen argentin invázió ellen. fdf
Én itt 1200 gyalogot, pár járőr hajót és 4 EF-et látok. Lehet valami szivar is járkál arra. Ebből a 4 EF már sok lehet az argentínoknak, de ha megvennék a kínai vasakat, akkor már nem lenne annyira scifi elfoglalni csak a brittek megint haza zavarnák őket. Milyen mákjuk volt ami ha bejött volna akkor akkor bukta lett volna? A bomba gyújtós angol mázliról ráadásúl értesültek az argik a tvből.
Nincs ebben semmi legenda. Mindegy, miért nem robbantak a bombák. Ha robbannak, akkor az Argentínán keresztül, charter gépen mennek haza az angol katonák.
Pont fordítva lett volna, elfogytak volna az argi bombázók, mielőtt komoly károkat okozhattak volna. Ha rövidebbre állítják a bombák időzítőit, akkor minden bombaoldás egyben öngyilkos bevetés lett volna, mivel a bombák repeszei vitték volna az azokat kioldó gépet is. Ráadásul az általad emlegetett 75% sem stimmel, reálisan inkább 50~60% között lehet, és az eltalált de fel nem robbant hajókból többet a konfliktus alatt hazaküldtek, vagyis végeredményben azok ígyis kiestek a harcból.
Elolvastad HPASP linkjét vagy csak ellentmondasz? Miért kell mindent fekete/fehérben látni. Biztos, hogy ezen múlt minden? Vagy lehet hogy pötit összetetteb a dolog?
Az egész műsor arról szólt, miért volt mákjuk a briteknek. Es britek csinálták, tehát meglehetősen objektívnek volt tekinthető. A bombák csak egy tényező volt. Sok máson is pofára eshettek volna.
A Britek mákja szerintem ott volt, hogy a balhé előtt eladtak az argiknak 2db 42-es rombolót. Ezeknek a Sea Dart légvédelmi komplexuma ellen gyakorolt az argi légierő, és azt szűrték le, hogy a Sea Dart ellen csak alacsonyan, vízszintesen bombázva van bármi esélyük. Így ugye meg bele lettek kényszerítve az időzítő gyújtó problémába.
Gyakorlatilag bármelyik Brit hordozó elvesztése jelentette volna a legnagyobb nehézséget, a szigetek fölötti légifölény megszűnése miatt. A Britek persze készültek B (HMS Illustrious), C (USS Iwo Jima), D (Resolution) tervvel erre az esetre, de azokat szerencsére nem kellett élesíteni. És innen nézve a dolgot, bár Argentínának volt esélye megnyerni a háborút, de megtartani a szigeteket aligha. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.15. 21:17:27
Így gondolatkísérletként mennyire lett volna nehéz kivitelezni a falklandi kalandot repülőgéphordozók nélkül? Ha az angoloknak lett volna pár Ticonderoga/Szovremennij szintű hajójuk plusz Osza szerű légvédelem a partraszállt erőknek, meg lehetett volna oldani Harrierek nélkül is a dolgot?
Jól értem az írásodból, hogy legalább egy hordozót az mentett meg, hogy ismerták az Exocet működését? És így csak az Atlantic Conveyor-t lukasztották ki. Vagy minden hasonló fenyegetés ellen ez lett volna a stratégia? Chaff, fontos célpont szembe fordul, kevésbé fontos meg felkínálja magát.
Szerintem az is necces lett volna és akkor is hajókat vesztettek volna. Persze ha az angoloknak lett volna pénze Ticonderoga szintű vasakra, akkor lett volna CATOBAR lapostetejüre is. :-)
A három Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal rendelkező romboló (D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) alkotta a védelem első vonalát. a flotta nyugati, Argentína felé eső oldalán. A második sort a golyófogónak alkalmazott, kevésbé értékes 21-es, 12-es fregattok (F173 HMS Arrow, F174 HMS Alacrity, F101 HMS Yarmouth, F126 HMS Plymouth*), illetve a County osztályú (D19 HMS Glanmorgan) romboló alkotta. Mivel az R05 Invincible rendelkezett az önvédelméhez szükséges Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral, így a harmadik golyófogó sort csak az R12 HMS Hermes előtt a szállító hajók alkották. (A124 RFA Olmeda, A386 RFA Fort Austin, A480 RFA Resource) A két értékes hordozó saját gól-fogót kapott, a két Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral rendelkező 22-es fregat képében: (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant) Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.16. 17:49:15
Köszönöm, ezek nagyon érdekes leírások. De amire gondoltam az inkább egy alternatív Britt megközelítés: Mi lett volna, ha hanyagolják a repülőgép-hordozókat és a Harriereket, s helyette ebből az összegből más eszközöket vesznek?
Ha jól tudom a Harrierek első sorban az argentín légierőt akadályozták, másodsorban csapást mértek földi célpontokra. A gondolatkísérletem lényege az, hogy tényleg ez volt-e a hatékony módszer? Vagy ha a hordozók és a S/VTOL gépek helyette beszálltak volna még lett volna 3-4 erős légvédelemmel rendelkező hajójuk meg esetleg jobb földi légvédelem, az jobb lett volna?
Most hirtelen nem találok árakat, de a HMS Invincible kb 22 000, a Ticonderoga osztály kb 9 800 tonna max vízkiszorítású. Durva becsléssel egy ilyen hordozó és fenntartása árából kijöhetne kb 2-2,5 nagy teljesítményű légvédelmi romboló, nem?
Így utólag mennyire volt jó döntés, hogy a STOVL gépekre és hordozóikra költött a Royal Navy/Army/Marines, más eszközök helyett?
(az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy nem a Rapier-Blowpipe vonalon fejlesztenek, hanem valami normáláis radaros és/vagy infravörös önirányítású eszközt használnak, és kizárjuk a teljes értékű CATOBAR hordozókat is)
Most így belegodolva vagy el kellett volna szigetelni a Falkland-Szigeteket az argentín szárazföldtől a légvédelmi rombolókkal, hogy ne kaphassanak légi támogatást az argentín erők (bár ez talán nem ment volna a szigetek túl nagy kiterjedése miatt), vagy a távolabbi oldalon patra szállni, s megfelelő légvédelemmel ellátni az előrenyomuló tengerészgyalogoskat. Képesek lehettek-e volna nagy valószínűséggel hasonló győzelmet aratni így a britt erők, vagy az akkori légvédelem kevés lett volna az argentín légierőt elégségesen hátráltatni ehhez?
Nemtudom, igazából a légvédelemért felelős Brit hajóegységek tették a dolgukat, igazából csak a Sidewinder felfelé, és a Rapier/Blowpipe lefelé lóg ki az eredményességével.
Blowpipe manpad - 95 indítás - 2 kill (2%) 5/21 Port Howard – Harrier GR.1 XZ972 5/28 Goose Green - MB-339A 0765 (4-A-114)
Sea Dart - 16 engagement - 26 missile - 7+1kill (30%) 1, 1m 5/9 Choiseul Sound / HMS Coventry - Puma AE-505 2, 3m 5/9 HMS Coventry - Learjet - no hit 3, 2m 5/22 HMS Bristol - at spurious radar returns caused by interference with similar radars fitted on ships within the group 4, 2m 5/25 Pebble Island / HMS Coventry - A-4B C-244 5, 1m? 5/25 Pebble Island / HMS Coventry - A-4C C-304 6, 1m 5/25 HMS Coventry - unguided missile 7, 6m 5/25 HMS Invincible - 6 missiles against Exocet (all missed) 8, 1m 5/30 East Falklands / HMS Exeter - Exocet (missed) 9, 1m 5/30 East Falklands / HMS Exeter - A-4C C-301 10, 1m 5/30 East Falklands / HMS Exeter - A-4C C-310 11, 2m 6/6 Mt Pleasant / HMS Cardiff - British Gazelle helicopter XX377 (blue on blue) 12, 2m 6/7 Pebble Island / HMS Exeter - Learjet-35A T-24 13, 1m 6/14 HMS Cardiff - Mirage-III EA - missed 14, 1m 6/14 Mt Kent / HMS Exeter - Canberra - not guided 15, 1m 6/14 HMS Cardiff - Canberra B-109 - missed 16, 1m 6/14 Mt Kent / HMS Exeter - Canberra B-108
Sea Wolf - 8 indítás - 3 kill (37%) 5/12 Port Stanley / HMS Brilliant - A-4B C-208 5/12 Port Stanley / HMS Brilliant - A-4B C-246 5/21 San Carlos Water / HMS Broadsword - Dagger C-428
Roland - 1kill + 2 bomba (10 rakétából 8-at ellőttek) (37%) 6/1 Port Stanley Arpt - Sea Harrier XZ456 - Flt Lt Mortimer killed
Skyguard AAA 5/4 Sea Harrier FRS.1 XZ450 – Goose Green 5/27 Harrier GR.1 XZ988 – Goose Green 5/21 A-4Q Skyhawk 0665 – Port Stanley (Blue-on-Blue) 5/30 Harrier GR.1 XZ963 – Port Stanley
AIM-9L Sidewinder - 26 indítás – 21 hit (80%) - 19 kill 1 célt 2 rakéta talált el 1 rakéta hibás volt 4 nem érte utol a célt, lőtávolon kívül indítva 1 hibás indítás (véletlen?)
Sea Harrier - AIM-9L Sidewinder 1, 1-May Mirage-IIIEA I-015 2, 1-May Canberra B62 B-110 3, 1-May Dagger A C-433 4, 21-May A-4Q Skyhawk 0660 5, 21-May Dagger A C-403 6, 21-May Dagger A C-404 7, 21-May Dagger A C-407 8, 21-May Dagger A C-409 9, 21-May A-4C Skyhawk C-309 10, 21-May A-4C Skyhawk C-325 11, 23-May Dagger A C-437 12, 24-May Dagger A C-410 13, 24-May Dagger A C-419 14, 24-May Dagger A C-430 15, 8-Jun A-4B Skyhawk C-226 16, 8-Jun A-4B Skyhawk C-228 17, 8-Jun A-4B Skyhawk C-204
Na most melyikre igen? :-) Sokat számított hogy állítólag a franciák megsúgták a rakéta működését vagy minden hasonló rakéta ellen így védekeztek volna.
Ők ugye otthon készültek az oroszok ellen és nem erre. Abból főztek ami van. Ha gondolat kísérlet, akkor szerintem rosszabbul jártak volna. Az argik ugye azért jöttek nagyon alacsonyan, mert a saját hajójuk ellen arra jutottak, hogy csak így van esélyük. Ha ez történik, akkor szerintem egy ami/orosz légvédelmis ladik sem szerepelt volna sokkal jobban. Ezeket sem alacsony támadók ellen tervezték. Közben nem tudtak volna a Harrierek nélkül támadni, védeni, később a szigetekre kitelepülni. A szigetek vissza foglalása után amint a pálya megengedte F-4-eket telepítettek. Persze utólag, de vicces hogy egy CIWS vagy "rendes" MANPAD mit alkotott volna az angol hajókon. Mondjuk nem tudom mikor jelentek meg a CIWS tornyok, feltételezem ezek után.
Ha van a britteknek egy század Buccaneerjük, mit raktak volna rá? Buta bombákkal mentek volna az Argi hajók ellen? Volt a britt hordozós F-4-eknek bombázási kiképzésük meg valami komolyabb fegyverük, vagy azok is csak buta bombákkal operálthattak volna a légvédelmi feladatok mellett?
Az AM-39 Exocet rakéta rádiómagasságmérője segítségével 10m magasan, inerciális navigációval repül 1150km/h sebességgel, és csak az indítása előtt kapott célkoordináta előtt 6~8 mérföld távolságban kapcsolja fel a lokátorát, ami egy ±16°-os balról-jobbra történő legyezéssel, az eredeti célkoordináta körüli 4 mérföldön belül kutatja célját, amire rávezeti magát. Amennyiben a célkövetés megszakadna, akkor ismét egy balról jobbra legyezéssel kutatja fel új célját.
Brit kabinet ülésén bemutatott rajz a támadásról.
Mind a D89 HMS Exeter, mind az F172 HMS Ambuscade észlelte a két Super Etendard Agave lokátorának jelét, így elhangzott a rádióban a „Handbrake!” riadó jelzés. „Handbrake!” után az összes kisebb Brit hadihajó radarvisszaverő felhőt (Chaff-C) lőtt magaköré, hogy az Argentin pilóták a radarvisszaverődés mérete alapján ne tudják a hajók méretét azonosítani, így a két értékes hordozót a méretük alapján becélozni. Ez sikerült is, a két Argentin pilóta számára az F172 HMS Ambuscade fregatt céljele tűnt a legnagyobbnak, így az ellen indították rakétáikat, miközben mindkét Brit hordozó és a jókora Atlantic Conveyor is a lokátoruk látómezejében volt.
Amikor az Ambuscade lokátorán megjelent a két egyenesen feléjük közeledő rakéta jele, a teljes Brit flottában harciriadót rendeltek el, hogy minden egység felkészülhessen az Exocet támadásra.
F172 HMS Ambuscade fregatt egy távoli radarvisszaverő felhőt (Chaff-D) lőtt a felé száguldó Exocetek irányától jobbra, hogy a rakéták balról-jobbra legyező lokátora azt észlelje először, és eltérítse a fregatt irányából. A fregatt a tatjával fordult a rakéták felé (haladási iránya 210°), és nagy sebességgel (15 csomó) igyekezett kifelé az Exocetek ±16°-os látómezejéből. R12 HMS Hermes hordozó az orrát fordította az AM-39 Exocet-ek felé (haladási iránya 315°), hogy a lehető legkisebb radarkeresztmetszetét mutassa. SS Atlantic Conveyor szállítóhajó keresztbe fordult (haladási iránya 40°), hogy a lehető legnagyobb radarkeresztmetszetét (bal oldalát) mutassa az Exocetek felé, és kitakarja maga mögött az HMS Hermes hordozót. R05 HMS Invincible hordozó folyamatosan tüzelt Sea Dart közepes légvédelmi komplexumával, bőven annak hatásos megsemmisítési zónája alatt érkező célokra, összesen 6 rakétát eredménytelenül felhasználva. F90 HMS Brilliant becélozta a közeledő rakétákat, és csak arra várt hogy azok a Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexum effektív indítási zónájába érkezzenek, hogy tüzet nyithasson.
Mindkét AM-39 Exocet-et eltérítette az Ambuscade távoli radarvisszaverő felhője (Chaff-D), majd azon átszáguldva, immáron a látómezejük bal szélén található SS Atlantic Conveyor-t vették célba.
Két AM-39 Exocet által is eltalált, majd teljesen kiégett SS Atlantic Conveyor. Az egyik kiégett Chinook szállítóhelikopter a háromból, ami odaveszett, hat Wessex és egy Lynx-el egyetemben.
"Ha van a britteknek egy század Buccaneerjük, mit raktak volna rá? Buta bombákkal mentek volna az Argi hajók ellen?" Ez annyi "ha" amire már nem lehet válaszolni.
"Volt a britt hordozós F-4-eknek bombázási kiképzésük meg valami komolyabb fegyverük, vagy azok is csak buta bombákkal operálthattak volna a légvédelmi feladatok mellett?" Lövésem sincs. A wiki csak buta bombákat ír. lézeresről nem tudok, meg nem is lett volna célravezető.
Shrikera pl ezt írja a wiki. Tudom ez radar elleni és nem F-4, de ennyi erővel bármit feltehettek volna rá ami az amiknak van.
Although the Shrike missile did not enter regular service with the United Kingdom, it was covertly supplied by the United States to the RAF for use in the Falklands War of 1982. RAF Shrikes were fitted to modified Vulcan bombers in order to attack Argentine radar installations during Operation Black Buck. The main target was a Westinghouse AN/TPS-43 long range 3D radar that the Argentine Air Force deployed during April to guard Falklands' airspace. The Argentine operators were aware of the anti-radiation missiles and would simply turn it off during the Vulcan's approaches. This radar remained intact during the whole conflict. However, air defences remained operational during the attacks and the Shrikes hit two of the less valuable and rapidly replaced secondary fire control radars. After one Vulcan made an emergency landing at Rio de Janeiro, Brazilian authorities confiscated a Shrike which was not returned.[7]
Ez a támadás volt a Britt flotta számára tán a legmeredekebb. Ekkor a szigetektől 60 mérföldre Észak nyugatra hajóztak, és a térkép bal alsó sarka irányából várták a támadást. Az Argik gyakorlatilag (a Stanley-ben telepített lokátoruk segítségével) oldalba kapták a flottát ÉNY-i irányból. Ha csak 10 mérfölddel odébb közelítenek (kék nyíl) akkor a Hermes lett volna az Exocetek számára a leginkább baloldalra eső célpont...
Azt hiszem Líbiában Kazettás bombákkal mentek kisebb őrhajók ellen, De valahol lézeres bombákat is használak mozgó hajók ellen.
HUD +CCIP kijelzéssel elég pontosan lehet bombázni hajókat és nem kell annyira ragaszkodni az egyenes vonalú megközelítéshez. A Harrier talán tudott ilyet de a Buccaneerek és a Phantomok tudtommal nem. A Skyhawkok és a Daggerek sem tudtak hasonlót, anélkül azért elég nehéz eltaláni bármit buta bombákkal.
Nincs valakinek forrása arra, hogy a korai vadászbombázók hogyan céloztak bombákkal? A Vulcanokról írta valamelyik pilóta, hogy pont ugyanaz volt a módszer, mint a Lanchasterekkel a II. Vh-ban, csak a radar jobb volt.
A V-bombázóknál II.Vh-s Mk.XIV. bombacélzók voltak eredetileg (a Sperry T-1 kicsit módosított változata), mivel aztán atombombázásra készültek, 1965-ben ezek kikerültek a gépekből, és nem volt bennük ilyesmi (lévén atombombához nem volt szükség rá). Volt is problémájuk bőven a Falklandi támadás kivitelezésekor, jól jellemzi a helyzetet, hogy a 21db 1000 fontos bombához szükséges bombarögzítők és a hozzájuk használt "90 way" (ennyi elektromos csatlakozási lehetőség volt szükséges a bombavetőkhöz) elektromos kezelőpanel egyáltalán nem volt, szó szerint roncstelepeket túrtak fel, hogy szerezzenek belőle eleget. 1000 fontos bombából sem álltak jól, mindössze 167db-ot tudtak felhajtani összesen...
Keresnék arra adatot / tanulmányt, hogy Európában (esetleg a Dél-Nyugati hadszintéren [Magyarország-Ausztria-Olaszország-Bajorország]) mennyi az átlagos (és maximális) látótávolság (lőtávolság) közvetlen irányzású páncéltörő eszközök alkalmazása esetén?
Igen, de elvileg a V bombázók elsődlegesen radarral céloztak. Hogyan csinálhatták ezt egy Skyhawkban?
II.Vhs FW-190 pilóták visszaemlékezése szerint állandó magasságon, alacsonyan repültek rá a célra és amikor a cél eltűnt az orr alatt, akkor oldották a bombákat. Ilyenkor pár km/h-s sebességkülönbség, vagy 1-2 fokos bedöntés is minimum 50m eltérést jelent a becsapódási pontnál. Isteni csoda, hogy valaha egyáltalán bármit is eltaláltak. Nekem legalábbis nem nagyon jött be szimulátorban.
Használatit már találtam TC 3-22.84 M3 Multi-Role, Anti-ArmorAnti-Personnel Weapon System JULY 2019 pdf link
Sokat nem változhatott a nyílt irányzékos eljárás, mert se jobb szemük nem lett a katonáknak se a célpontok nem lettek nagyobbak, ami változhatott az a célpontok védelme, leküzdhetősége.
September 1987 ANTITANKWEAPONS Current and Future Capabilities pdf link
350 to 400 m against moving vehicles[9] 500 m against stationary vehicles[10] 1000 m using smoke and high explosive rounds[11] 2000 m using rocket-boosted laser guided ammunition
------------------------ Angol gyakorlópálya leírások link
Nem igazán adat és a legkevésbé sem tanulmány, de nekem eu-i harctérre az 1km körüli átlag és "ritkán több mint" 2,5km rémlik. Az viszont biztos, hogy nagyon nagyon elméleti a dolog. Különösen ha valami konkrét dologról van szó. Egy-egy területen még az sem mindegy, hogy milyen hónap van és mit ültetett a paraszt a földbe. A konkrét technikai eszközben legalább ugyanekkora szórás van.
Köszi, de nekem nem a páncéltörő fegyver effektív lőtávolságára lenne szükségem (mivel azt ismerem), hanem egy statisztikai eloszlásra hogy az adott földrajzi régióban (esetleg a Dél-Nyugati hadszintéren [Magyarország-Ausztria-Olaszország-Bajorország]) mennyi a földön állva a látótávolság. (az esetek x%-ban mondjuk 2km, y%-ban 1km, stb) Hiába tudunk mondjuk 2km-re is ellőni, ha a domborzat (hegy/fasor/gát/épületek/stb...) miatt a gyakorlatban csak párszáz méterre lehet ellátni. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.22. 16:55:36
A balesetek leírása igazán érdekes. Mindkét esetben felveti a lövők és/vagy a lövetők képzetlenségét és/vagy tapasztalatlanságát. Mindkét eset olyan, aminek a leírását és képet is(!) simán beletenném az oktatóanyagba ha még csinálnék ilyesmit.
Manapság egy algoritmust ez megoldaná sec-pec. Szinekkel jelölve akár magasságvonalas térképen, pozíciót megadva meg még azt is, hogy hova érdemes át mozogni egy jobb rálátás érdekében.
Akkoriban az ilyen tanulmány az szerintem belső kutatás és infó volt, így azt megtalálni publikálva hát fene tudja.
AMSAA WISIBILITY CHARACTERISTICS OFTERRAIN AND THEIR EFFECTS ONWEAPON-SYSTEM PERFORMANCE 1980 marc pdf link
---------------------------------------------------------------------------------------------- SYSTEM ERROR BUDGETS, TARGET DISTRIBUTIONS AND HITTING PERFORMANCE ESTIMATESFOR GENERAL-PURPOSE RIFLES AND SNIPER RIFLES OF 7.62 X 51MM ANDLARGER CALIBERS 1990 may pdf link
A svájci katona teljesen kakukk volt. Ráüt a kezelő sisakjára, hogy kész a töltés és tiszta mögötte a terep, mehet! Ezután lép be a halálzónába.
Az első esetnél meg a kezelő is hibázott, hogy nem bizonyosodott meg arról, mi van a backblast területen, de ezek mind iskolapéldái a totálisan elkerülhető, figyelmetlenségből eredő halálos balesetnek.
Én csak erről tudok. De tudtommal ezt a felmérést (?) "csak" a feltételezett harcok területére végezték el. Pl az elárasztott északi részek jó eséllyel nem szerepelnek benne. Nem tudom mire kell, de anno az M1/Leo 2 "méretezése" kapcsán jött elő, hogy mivel meddig kell majd ellőni.
2025-re ígérik a bevethető lézerfegyver. 2026-ra ígérik a kis méretű légvédelmi rakétát
Ami hiányzik ebből, egy 20-50km szintű légvédelem, vagy azt már nem akarják beintegrálni? Persze a Rheinmetalnak nincs ilyenje, de úgy már tényleg több rétegű védelem lenne.
Az , hogy nincs neki, még nem zárja ki, hogy nem lehet mást is integrálni a rendszerbe. Én arra leszek kiváncsi ha már ennyire összehaverkodtunk a reinmetallal, hogy ezekbol valami majd megjelenik e nálunk . Akár fejlesztés vagy gyártás szinten vagy csak mint upgradelni a dolgokat.
A "Magyar Néphadsereg páncéltörő fegyverei az 1980-as években, kitekintéssel a dél-nyugati hadszintérre" címmel készült írás, az 1980-as években a Magyar Néphadsereg rendelkezésére álló páncéltörő és páncélos technikáját mutatja be, mind képesség, mennyiség, mind hadrendi eloszlás szerint, mintegy negyven oldalon, 71 korabeli dokumentum, illetve mai szakkönyv felhasználásával. Részletesen bemutatásra kerülnek az MN rendelkezésre álló lőszer, illetve rakéták típusai és jellemzői. Ismertetésre kerülnek a Dél-Nyugati hadműveleti irányban állomásozó (nyugati) harckocsik típusok is. Szerzője Hpasp.
Jó. Gvozdik-nak nem volt valami páncélpukkasztója ? Mert abból volt egy rahedlivel. Valamilyen szinten kár értük, nem voltak túl acélos eszközök, de talán a vontatott tarackoknál azért jobbak voltak. Rahedli pénzbe került volna modernizálni, de kb. 50db-os állományt megtarthattak volna, ehelyett mind mentek a levesbe.
A 122mm-es ágyútarackokhoz (D-30, Gvozdgyika) elvben lehetett BK6 és BK13 HEAT lőszert málházni (a szovjeteknél a 2Sz1 esetében a 40 lőszerből alapértelmezettben 3db BK13(M) volt), érdekes kérdés, hogy a HM-ben szokás volt-e.
Maga a koncepció kidolgozottsága iszonyatosan jó, minden tisztelet a grafikusé. :) Tényleg mindenre gondolt, még a futómű kibocsátás / behúzás is szépen ki van találva.
Ugyanakkor mint 5. vagy 6. generációs gép, a kép már felemás. Szerintem. Az egyik, hogy nem eléggé áramvonalas. Az F-22A vagy az F-35 gépekhez képest látványos, hogy mennyi kiálló ez-meg-az van rajta. Kezdve a pilótafülke előtti "gömbtől" a mindenféle ajtókig, amik nem farkasfogazottak.
nekem igy elso ránézésre pont az tunik ki, hogy eléggé egységes nincsenek kiugró és megtörő elemek mint a beömlök vagy a szárnytö. Ami valóban kérdéses az a gömb a kabin elött és a kör alakú gépágyu nyilás. az elsöre sztem nincs is nagy szigség, ha van alul a beépitett mint az F35-ösé, a másikra meg egy ajtó ami csak akkor nyilik mikor lö. De ha megnézzük semmivel sincs több dudor rajta mint az F35-ösön. és mindenhol láttam legalább egy cikkcakkot az ajtoknál.