"ha mégis besapódott volna anniyra nevetésgesen kevés az esléye h lakott területet érjen el aztán végképp felesleges riadóztatni. fõleg h "valahol az északi féltekén" lol. elég gyenge. seattletõl novoszibirszkig mindenki félhetne"
jaj, nem érted te eztetet. Szinte biztos, hogy amerikára esett volna és ott is New Yorkra vagy Washingtonra! Mindig odaesnek. ezek má csak ilyenek.
Van egy még elrugaszkodottabb magyarázat is, persze ez is csak egy lehetõség, senki sem mondja, hogy ilyen létezik is, még közvetett bizonyítékok sem állnak rendelkezésre, hogy egy úgynevezett tüköranyagból álló objektum csapódott be. Feltevések szerint a tüköranyag igen gyengén hat kölcsön a normál általunk ismert anyaggal, elsõsorban csupán a gravitáció révén, láthatatlan, mert elektromágneses kölcsönhatás nincs, de a légkörbe érvén fényes tûzgolyóként világítana a közte és a normál anyag között létrejövõ gyenge surlódás miatt. Ha ez lett volna a helyzet, akkor a felszín alatt bizonyos távolságban meg kellene találniuk a tüköranyag alkotóelemeit, de ilyen kutatásokat nem végeztek. Ha valóban létezik ilyen anyag, az jelentõs elõrelépés lenne az univerzumban található un. sötét anyag mennyiségével kapcsolatos kérdést illetõen. A tüköranyag a korai univerzumból maradhatott meg, létét sokan elutasítják, ezért nem foglalkoznak vele különösebben, elvileg lehetséges, gyakorlatilag még nem tudjuk.
én azt gondolom hogy jégbõl volt, és azért nem találtak semmit mert elpárolgott
"Az biztos, hogy egyik sem volt, mert NINCS kráter."
Ez így túl zavaros. Ha üstökösmag volt (ami a jelenleg elfogadott magyarázat), akkor törvényszerûen nincs kráter. A meteor kizárható, de nem a kráter hiánya miatt (bizonyos tömeg alatt nem éri el a becspódó meteorit a földfelszínt), hanem a viszgált jellegzetességek miatt (az epicentrum körül sugárirányban kidõlt fák), ami levegõben történt kis magasságú robbanásra utalnak. Ilyen légköri robbanást a szilikát/vas-nikkel meteoritok nem produkálnak.
Na ez tuti jó!Élünk:) Én nem igazán értek ezekhez a dolgokhoz. Amit kukacos ír, az észérvekkel elég alátámasztottnak tûnik:) De sztem nagyon okos emberek gondolkoznak azon, hogy vajon hogy lehetne megsemmisíteni, csak mi nem tudunk róla. Olyan fegyverek, amikrõl nem tudunk, meg 1000% hogy léteznek, és tényleg meglepõdnénk ha tudnánk mik vannak amikrõl nem tudunk.
Sztem élvezzük az életet amíg lehet, attól úgysem lesz jobb, ha mint valaki említette parázunk tõlük:)
Látom te aztán nagyon kened a témát.
1, milyen hülyeség azt összevetni, hogy mit csinálna egy bomba a földön és ebbõl következtetéseket levonni a világûrre. (fõleg tök rosszakat)
2, a napenergia az egyik legkörnyezettszennyezõbb energiaforrás jelenleg. Tudod te mekkora erdõket kell elpusztítani vagy hasznos területeket elhasználni a napelemek számára, hogy értelemes energiamennyiséghez juthassunk?
3, a hozzánemértõk vmi hihetlenül túlbecsülik a lézer jelenlegi harcászati alkalmazhatóságát, de hogy melegítsünk fel egy üstököst, oszt majd az atomok szétesnek...
A Nap körül keringõ törmelék két nagyobb csoportra bontható megsemmisíthetõségét tekintve:
- A "lágyak" a vízjég-metán összetételûek. Ezekre érdemes nukleáris töltetekkel tüzelni. A robbanás hatásai közül a hõsugárzás ezekben aránylag nagy rombolást képes véghezvinni. Az elpárolgó jég-metán elegyben pedig kialakulhat lokálisan egy lökéshullám, ami esetleg darabokat törhet le a céltárgyból (nagy célpont esetén kis mélységben a felszín alatt robbantva). Kis célméret esetén pedig esetleg több darabra törheti. Ez még nem jelenti azt, hogy ezek a darabok el távoldnak egymástól, lehet, hogy laza felhõként együtt maradnak és így csapódnak be a bolygó felszínbe. A ma alkalmazott termonukleáris töltetek indítási sajátosságai miatt (a termonukleáris reakcióhoz szükséges hõmérsékletet és nyomást egy kis méretû hagyományos atomtöltet biztosítja a magban) a törmelék radioktív lesz, ami a légkörben párolog és becsapódáskor nagy területen szennyez (a légmozgás nagy területen fogja szétteríteni).
- A "kemény" célpontok a különbözõ szilikátos vagy vas-nikkel aszteriodák. Ezekre a megsemmisítés reményében nukleáris töltettel tüzelni értelmetlen a töltet hatásmechanizmusának sajátosságai miatt. Elõször is ha a töltet köpenye nem elég szilárd, akkor a töltet széttörik a célpont felszínén és nem robban. A jelenlegi ballisztikus rakétákon tárolt résztöltetek magas-alacsony légköri robbantáshoz lettek tervezve (egyrészt), másrészt kis hatóerejûek (jellemzõen 1 Mt alatt, kb. 400-600 Kt között) tehát a feladatra ezen okokból alkalmatlanok.
Ha a töltet behatol néhány száz méter mélységbe a felszín alá, akkor a földalatti nukleáris robbantásoknál ismert mechanizmus fog lejátszódni, azaz a töltet robbanása megolvasztja a kõzetanyagot és kialakít egy üreget a felszín alatt. Földi körülmémyek között az üreg a fölötte levõ talajréteg súlya miatt beomlik és egy "kráter" jön létre. Az aszteriodán viszont a töltet becsapódási alagútján keresztül a megolvadt-elpárolgott közet anyag kikerülne az aszterioda felszínére vagy távozna az ûrbe. Felszíni robbanás esetén pedig keletkezne egy kráter. Mindkét esetben az aszteriodát megrázná egy kisebb "földrengés", de ez túl kicsi lenne ahhoz, hogy széttörje a célpontot. Természetesen a töltet miatt a célpont radioktív lesz, fõleg ha olyan alkotórészek is vannak az aszterioda anyagában, amelyek gyors neutronok hatására maguk is radioaktív izotópokká alakulnak. Ezek aztután a földfelszíni becsapódás után szennyeznék a környéket.
Egy másik kevésbé látványos megoldás a célpont eltérítése nukleáris töltetekkel. A töltet felszíni robbanása ui képes megváltozatani az aszterioda forgását, ezzel eltérítva pályájáról a célpontot (röviden és egyszerûen megfogalmazva).
Ha mégis megsemmisítésre törekszünk, annak a jelenlegi eszközökkel megvalósítható egyetlen módja (köszönhetõen Reagan elnök SDI programjának) a tömeg gyorsító (vagy ha valaki így jobban ismeri: mass driver). Ezzel több kilós lövedékeket nagy sebességre (20-30 km/sec) felgyorsítva apránként szétlõhetõ a célpont (bár a lövedék tömege kicsi, a nagy sebesség miatt igen nagy lesz a kinetikus energiája). Ez viszont pontatlan (lévén irányítatlan és kis méretû lövedékekrõl van szó), az indítócsõ pár cm-es beremegése is a cél több kilóméterrel történõ elhibázását vonja maga után (a nagy távolságok miatt). Ebbõl következõen az indítórendszert a Föld körüli pályán (ebben az esetben viszont problémát jelent a "lõszer" ellátás) vagy a Hold felszínén kellene elhelyezni.
Van napenergia, csak basznak kihasználni, pedig rövid távon ez igen jó energiaforrás
"Mint tudjuk, az atomok magas hõ hatására elkezdenek mozogni, akár szét is szakadnak. Továbbá a meteorit, nem más mint baszomnagy fémgolyó, és van forráspontja Ha folyamatosan hevítenénk talán kettészakadna. Tudom hogy az ûr hideg, ezért kellene folyamatosan hevíteni."
Szerinted mennyi energia kéne, hogy egy sokmillió kilóméterre lévõ, sokszáz méteres/kilóméteres aszteroidát annyira felmelegítésünk, hogy az darabjaira hulljon?
(mert ugye nem elég csak simán lanygosítani rajta...)
Miert van az hogy senki nem kepes elismerni hogy nem ert hozza lopatkonyit sem? Egymast szidjatok esznelkul. Ez kicsiben meg elmegy, de nagyban ez viszi hatrafele az orszagunkat...
a nagyobb aszteroidoknál nem a kráter a lényeges, hanem a földrengés, esetlegesen szökõár ha oceánba csapódik + a por, ami egész földrészeket boríthat el hetekre-hónapokra
"Nem erre utaltak a hozzászólásaid..."
lol, nem vagyok hülye. Szerinted azt hittem, hogy becsapódik és egy lyuk keletkezik a fölt tetején?
Na neeeeeeeeeeeeeeee
"Képletesen mondtam. "
Nem erre utaltak a hozzászólásaid...
Nekem aztán tökmindegy, csak felesleges olyan hülyeségeket írnod, hogy "A föld Északi része eltûnt volna".
Egy régebbi SG cikk szerint egy 300 méteres objektum becsapódása párszáz km-es körzetben pusztítana. Nem mintha ez egy tudományosan megalapozott szám lenne, de legalább van mihez viszonyítani.
"felszini robbanás max arra lenne elég hogy simára törölje a felszint"
Ez honnan veszed? Gondolkodj nagyban. Ha a földre dobunk le EGY darab atombombát/rakétát, kb egy magyarország méretû területen elszáll minden, és egy kb félmagyarországnyi területen (na talán ez egy kicsit sok), kráter keletkezik, ahol nem marad semmmi.
Ez alapján, hogy úgy mondjam lyukat kell lõnünk az aszteroidákba, hogy eredményt érjünk el. A kisebb darabok elégnek az atmoszférában, és különösebb gondot nem okoznak. Így úgy gondolom simán kilõhettük volna egyetlen egy rakátával is. NAGY vészhelyzet esetében ténylegesen, többet kell használni. Lényeg, hogy megsemmisíthetõ, bármi ami jön a föld felé!
Nem azért, de okosabbak vagyunk a nasanál :D
Ha riadó lett volna akkor nem kellett volna iskolába menni
(Én ilyen nagyban gondolkozom...)
"Máris siker, hisz a kisebb darabok akár pályára iss állhatnak a föld körül"
Jah, és akkor pár-(tíz)ezer évig nincsenek mûholdjaink, nincsenek emberes ûrrepülések.
(csak hülyültem az ionnal :P)
Mint tudjuk, az atomok magas hõ hatására elkezdenek mozogni, akár szét is szakadnak. Továbbá a meteorit, nem más mint baszomnagy fémgolyó, és van forráspontja Ha folyamatosan hevítenénk talán kettészakadna. Tudom hogy az ûr hideg, ezért kellene folyamatosan hevíteni.
Az is elég lenne ha sok kisebb darabra esne szét. Máris siker, hisz a kisebb darabok akár pályára iss állhatnak a föld körül, ill. pályát módosíthatnak. Ha esetleg nem, még akkor csak az történne, hogy keletkezik pár bazinagy kráter.
Lényeg a lényeg, ez még1szer nem fordulhat elõ. Igenis kezdjék el kiépíteni a védelmet az ilyen dolgok ellen is.
A sok hülye nem veszi ezt komolyan, hisz tudjuk hogy többszázezer km-re van tõlünk bármilyen aszteroida, és elkerülhet minket. De ha mgse? Akkor mindenki beszív, és már csak a túlvilágon rúghatjuk szét Bush, meg a nasa embereinek a seggét!!!!
ahogy elnezem a problema a kovetkezo lehetne: a.) a beerkezo meteoritot meg kene allitani/elteriteni b.) meg kene semmisiteni. A megallitas valoszinuleg eselytelen, az elterites hasonlokeppen, mert hacsak nem tudunk mellette egy feketelyukat, vagy egy akkora csillagot letrehozni annyi idore, amig az aszteroida elterul, akkor nincs az az ero ami megallitja (leszamitva a bolygot amibe csapodik:). Megsemmisiteni ugy lehetne sztem, ha lenne egy eszkoz, amely feljuttatja a toltetet, landol vele az aszteroida felszinen, megfurja, es abba a furatba ereszti le a toltetet, a megfelelo melysegre. Ez most iszonyu ostoban hangozhat, foleg hogy mindezt emberi beavatkozas nelkul tenne, de sztem nem kivitelezhetetlen. Mondjuk 36 ora talan nem lenne elegendo, de a szerkezet megalkotasahoz par ev eleg lenne. Foleg hogy az alapok mar most a rendelkezesunkre allnak (furasi technikak, urrepulesi technikak, robotok, stb). Varom a lehuzo reagalasokat! :D
lol eddig azt szajkózták, hogy hónapokkal elõre meg tudják mondani, hogy mi jön felénk, erre meg akkor szólt be bush amikor már nekiment a házuk tetején lévõ antennának :D
Én is ugy tudom, hogy egyenlõre lehetetlen számunkra kivédeni egy ilyen katasztrófát, és még mindig nagy fejtörést okoz a tudósoknak.
ja "mindenféle lézer, meg ionfegyver" sõt csúzlival is le lehet kapni öcsém! A japánok meg majd azért csinálnak jobb atombombát mert ugyanolyan lesz mint az amcsiké csak kisebb és origamiból van öszehajtva. Árpi a végén ugyis jót röhög rajtunk :D
Sztem az amcsiknak már mindenféle lézer, meg ionfegyverük is van. És ha nekik nincs, akkor ott vannak a japánok, végül az oroszok is. Csak azt nem értem ha van, MIÉRT NEM HASZNÁLJÁK?! (mert nincs? )
"Mennyivel jobb, ha pánik tör ki?"
Talán annyival hogy a föld Északi részérõl mindennki eltép ezerrel, és azok a kevesek megmenekülnek.
Ez a baj az emberekkel, nem képesek együtt érezni másokkal. "Meghal egy embek, kit érdekel" mondják. A haverom is atomháborút akar hogy lerombolják, majd újáépítsék magyarország városait, hi-tech épületekkel. Ekkora barmot! :(
Az atomfegyver sztem megállítana, vagy legalább eltéríthetne egy ilyen kõdarabot. Olyan nincs hogy nem. Még ha csak párezer Km-el is de elkerülé a földet, már megérte. Csak az baj a sok balfasszal a nasanál, hogy mind félti a jóhírét, meg a kibaszott pénzét amit nem is használhat a világ vége után. Be kéne perelni õket....
õõõ, egy jól képzett nukleáris fegyver megolvasztja a köveket is. a visszapotyogó darabkákat meg vagy a légkör vagy a vegyvédelmiseg sugármentesítik.
bár itt puffogtathatunk bármilyenen okosságot, bízunk benne, hogy elmés okoskodásaink megmaradnak elméleti szinten.
Nagy divat manapság a meteor(it)októl rettegni, kipusztul az élet, jajjaj, oda nem rohanjak. Kb. ötven éve adott a techológia az ilyen cuccok észlelésége, esetleges kilövésére.
De ha belegondolunk, hogy az élet hány millió éve megy szakadatlanul, az embernek sem sikerül kipusztulnia sok-sok év óta... akkó meg mire ez a nagy nyüszítés? Ja, hogy esetleg áramszünet lesz? Ma már az is tragédia. :->
egyetértek, ha pontos pályát nemtudnak, akkor nemcsak a becsapodási hely kétséges, hanem becélozni sem lehet
Valahol láttam egy szimulációt, ahol egy ilyen szétlövõ akciónak sokkal súlyosabb következményeket jósoltak, mint magának a becsapódásnak, persze nem mondom, hogy ez a szóban forgó 500m-es objektumra is igaz lehet.
Egy link, hogy kiszámítsuk milyen következményekkel járhatnak a különbözõ ütközések: Solar System Collisions
nem kõ parázni. lemerném fogadni hogy amcsilenden, meg ruszki tesóknál japánokról nem is beszélve, olyan stukkerok vannak élesre tölte folyamatosan egy következõ háborúhoz amirõl még enm is álmodnál. szval nem azt mondom hogy nem kell ettõl tartani, de azért nem kell félteni a NASA -t hogy nem tennének semmit, sõt belelõnének mindent amit lehet. :)
De ha lenne esély hogy tegyünk ellene, azért nem tennénk, mert egyesesk tudni akarják mi akarja megölni õket? Nem tökmindegy?
Lényeg a lényeg, legközelebb igenis jelentség be és PRÓBÁLJANAK TENNI ELLENE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Na azért nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni. Gondolom ha igen nagy baj lesz, biztos bejelentik mert akkkor már nincs hova menekülni :(
Biztos vagyok benne hoogy olyan atomfegyvereink vannak, amik simán felaprítanak egy ilyen mocsokrakást
Bízzunk Istenben hogy nem küld ránk ilyet
"kértek kollégáiktól, ha újra hasonló helyzet állna elõ."
ja, ebbõl nekem az jön le hogy bazi nagy változások lesznek
ennyit errõl, lesz egy kis ejnye-bejnye és kész, semmi több,
besza$ás, hogy ilyen embereken múlik, hogy mit fog bemondani a tv
És mi lesz ha jön egy igen nagy aszteroida? A titoktartás miatt, meg sem próbáljuk megálllítani? Ekkora marhaságot!
Vazze. Rendesen fosok. Már csak az utolsó pillanatban szóltak hogy minden ok. De már jóval elõtte tudták hogy jön az a szar, mégse tettek semmit. Hogy bízzunk ezek után a nasaban?
Tökmindegy, hogy hova esik, mert akkor hõ- és lökéshullámot gerjeszt (az impulzustól függõen), hogy az egész Földön kihalhat az élet. Részemrõl nem érdekel, mert nem tudok semmit tenni ellene.
"To live till you die, is to live long enough". :)
az armageddonbant azt mondták hogy az ûrnek max 1-2 %-át figyelik állandóan .. hát ez legjobb esetben is 10 % lehet .. de az is édeskevés fõleg hogy esetleg egyik képen nem látszik az ami a másikon
Informatika és tudomány
